Néptánctalálkozót, ökumenikus istentiszteletet és bált is szerveztek a hétvégén a Vajdaszentiványi Napok alkalmával. Erre az alkalomra érkezett a faluba báró Bánffy Miklós is, a Zichy–Horváth-kastély örököse, aki a magyarországi Leányvár nevű település polgármestere is. A kastély egy része már beomlott, nagyszabású állagjavítást, illetve teljes felújítást igényel. A báró elmondta, rendbe teszi az épületet. „Nem lesz soha jövedelmező, a befektetett pénz sem térül meg, de szeretnénk meggátolni a romlást, és a kastélyt a falu szolgálatába állítani” – fogalmazott Bánffy Miklós. /Antal Erika: Felújítják a Zichy–Horvát-kastélyt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Székházavatóval kezdődött július 7-én a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikórusának ünnepsége, amelyet a dalkör fennállásának 115. évfordulójára szerveztek. Az eredeti elnevezéshez – Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikórusa – 1995-ben tértek vissza. A 115 év alatt mindössze hat karnagya volt a kórusnak, közülük a leghosszabb ideig, ötven évig Bálint Ákos irányította a dalárdát, amelyet jelenleg immár harminchárom éve Ambrus Éva vezet. /Jánossy Alíz: Dalárdaünnep székházavatóval. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Július 7-én volt az Ezer székely leány napja rendezvény. Csíkszeredában már reggel elkezdődött a gyülekezés, majd díszes felvonulás következett a város főterére, ahol Székelyföld több településéről érkező hagyományőrző csoportok népi táncbemutatót tartottak. Innen indultak Csíksomlyóra, ahol több mint egy tucat táncegyüttes lépett fel. Szép számmal jöttek Magyarországról is. A táncbemutatót lovasíjászat követte. Este a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes gálaműsora következett, majd a Székely Golgota című rockopera zárta a napot. A rockopera a madéfalvi veszedelemnek vagy Siculicidiumnak nevezett, 1764-es januári vérengzésnek állít emléket. /Horváth István: Ezer székely leány napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A Székely Golgota rockopera zárta július 7-én Csíksomlyón az Ezer Székely Leány Napját. Ezen a napon rekordszámú – 2500 – látogató érkezett a csíkszeredai Munkácsy-kiállításra, ahol így a 45 ezredik vendéget köszönthették. /Csíksomlyói fesztivál Munkácsy-rekorddal. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

A II. Régi Művészetek Napjait rendhagyó esemény, a maszkabál zárta Kolozsváron. A társas és páros táncok megtanulására nemcsak fiatalok, hanem az idősebb korosztály tagjai is készséggel vállalkoztak. A Passamezzo szervezői reneszánsz ételekkel várták a résztvevőket. /Fekete Adél: II. Régi Művészetek Napjai. Tánc, zene, játék és kulináris ínyencségek reneszánsz módra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Székelyudvarhelyen a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, a tanintézmény nevét viselő alapítvány, illetve a Magardici Alapítvány szervezésében kezdetét vette a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar tábora. Az idén nyolcadik alkalommal megszervezett táborba mintegy ötven résztvevőre számítanak a szervezők. A tíz nap során a fiatal zenészek klasszikus zeneműveket tanulnak be, majd turnéra indulnak. A táborban elsajátított műveket idén négy városban, Székelyudvarhely mellett Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön, illetve Nagyszebenben is bemutatják. /Szász Emese: Zenekari tábor Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Tizenkettedik alkalommal gyűltek össze Kalotaszegen a Vasvári Pálra emlékezők a hét végén. A szabadságharcos születésének 181., halálának pedig 158. évfordulója tiszteletére megszervezett emlékünnepség három helyszínen zajlott: Kőrösfőn, Magyarvalkón és a jósikafalvi gyűjtőtónál. Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kulturális Egyesület elnöke mondott beszédet. Magyarvalkón a cintermi kopjafa-koszorúzás előtt Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kiss Péter elmondta, a Rákóczi Szövetség alapítványának célja a határon átnyúló nemzetegyesítés. A szövetség már 200 tagszervezetet számlál 9000 taggal az egész Kárpát-medence területén. Július 9-én Kőrösfőn a Vasvári Pál Emlékház falán elhelyezett Bartók Béla emléktáblát leleplezték, annak emlékére, hogy Bartók száz éve kezdte el a népdalgyűjtést Kőrösfőn. Az idei Vasvári Pál-díjat Tóth Zoltán nyírvasvári polgármester kapta, továbbá ketten kaptak díszpolgári címet: Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára és Okos Márton újságíró. A Művelődési Házban Péntek János Kőrösfő (Kalotaszeg) szerepe a népművészet felfedezésében, a magyar kultúra gyarapításában címmel tartott előadást. Sebestyén Kálmán történész bemutatta Kőrösfői Részeg alatt avagy Egy kalotaszegi település évszázadai című frissen megjelent könyvét. Kovács Pali Ferenc bútorfestő Kalotaszegi festett népi bútorok című előadása zárta a sort. Este kalotaszegi néptáncokkal léptek fel a Kalotaszegi Rákóczi Hagyományőrző Néptánccsoport fiataljai. /Dézsi Ildikó: Vasvári Pálra emlékeztek Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Nem sikerült meggyőzni Jakubinyi György gyulafehérvári érseket arról, hogy ne helyezze a Kolozs megyei Jegenyére Gergely István csíksomlyói plébánost. Az érsek július 6-án fogadta a kihallgatásra érkező hívek küldöttségét, akik azt szerették volna elérni, hogy Gergely István csíksomlyói plébános a helyén maradhasson. A kérést 9365 aláíró támogatta, azonban az érsek a magyarországi közéleti személyiségek – köztük Csoóri Sándor író és Makovecz Imre építész, illetve a csángó Duma András, a Szeret–Klézse Alapítvány elnöke által kezdeményezett levele ellenére sem változtatott döntésén. Az érsek a küldöttség tudomására hozta, nem a hívek, hanem az egyházmegye vezetőjének joga és felelőssége a döntés. Július 7-én, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Pro Urbe díjjal tüntette ki Gergely István csíksomlyói plébánost – aki a kilencvenes évek elején egyik kezdeményezője volt az ősi viselet ünnepeként is ismert találkozó újjáélesztésének –, valamint Boros Károly felcsíki főesperest, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnökét. /Kovács Csaba: Az érsek hajthatatlan. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Július 8-án, vasárnap délelőtt Kolozsváron, a Szent Mihály-templom előtt, a híveknek mintegy 150 fős csoportja gyülekezett, hogy az előző napokban elhangzott felhívásnak megfelelően kérje dr. Czirják Árpád érseki helynök hivatalban maradását. Néhány jelenlévő felszólalt, köztük Tokay Rozália, a Magyar Mozgássérültek Egyesületének elnöke is. Arra buzdították a jelenlévőket, hogy védjék meg az egyház helyi elöljáróját. Czirják Árpád legutóbbi beadványában azt kérte az érseki hivataltól, hogy maradhasson Kolozsváron, a Donát úton épülő Szent István templomban. Egyszersmind nyugdíjazását is kérte, jelezve, hogy a templomi miseszolgálaton kívül semmilyen feladatot nem vállal. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tiltakozás a vasárnapi szentmise előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Lovas kísérettel vonultak végig a falun, majd a művelődési otthonban mutatták be táncaikat a hét végén Görgényüvegcsűrön a VII. Gyöngykoszorú – Néptánc-, Népdal- és Népviselet-találkozó résztvevői. Szász Teréz üvegcsűri tanítónő, a fesztivál szervezője szerint a Görgény völgye egyetlen magyar települése lakóinak sokat jelent az évente megrendezett seregszemle. Színpadra lépett a marosludasi Hajdina együttes, valamint csángó táncokkal a gernyeszegi Boglárka és magyarpalatkai táncokkal a marosfelfalusi Bíborka táncegyüttes is. /Antal Erika: Üvegcsűri Gyöngykoszorú. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

A barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet és a helyi önkormányzat szervezésében július 8-án tartották Barátoson a 36. fúvóstalálkozót, amelyen a házigazdák mellett részt vettek a székelykeresztúri, a kápolnásfalui, a rétyi, a kovásznai és kézdivásárhelyi zenekarok. A rendezvény a hagyományos felvonulással kezdődött. /Bodor János: Harsogott Barátos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./

,,A jó izéjét... a nénikéjét!” – fakadt ki Horn Gyula a 75. születésnapja alkalmából a budai Várban, a Nemzeti Galériában rendezett ünnepségen, arra utalva, hogy Sólyom László államfő megtagadta tőle a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. Előzőleg Horn nevek említése nélkül bírálta az ellenzéket. Kétszínű alakoknak tartja őket, főleg azokat, akikből a párt csinált embert. Majd kijavította magát: nem is embert, mert azt nem sikerült. Horn Gyula azt mondta: ezek a renegátok azoknak az életútját kérdőjelezik meg, akik nem forgattak köpönyeget, akik a rendszerváltáson átívelően megmaradtak baloldaliaknak. Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, ‘56-os halálraítélt hangsúlyozta: Horn Gyulának természetesen joga, hogy születésnapját megünnepelje barátaival, ,,a volt elvtársaival együtt”, de azon nem kell felháborodni, hogy egy demokratikus rendszerben alapított kitüntetést nem kap meg, mert nem méltó rá. A kitüntetést az államfő Horn karhatalmista múltja, az ‘56-os forradalom megtorlásában való részvétele miatt tagadta meg. /Az államfő nénikéjét emlegette Horn Gyula. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./

Almási Kálmán, a bukaresti magyar nagykövetség aradi származású nyugalmazott gazdasági attaséja magánkönyvtárából 880 kötetet ajándékozott Arad megye magyarságának. A könyvek az alakuló RMDSZ-könyvtárban kapnak majd helyet. Könyvért könyvet alapon Almási Kálmánnak Bognár Levente a Szabadság-szobor Egyesület által kiadott Kiszabadítottuk, a Dinyés József által szerkesztett Aradi rabok és Virágh Gedeon, Ujj János Arad megye műemlékeiről szólót könyvét, illetve az Aradi Polgármesteri Hivatal kiadványát, Arad épített öröksége címűt adta át. /(b): Almási Kálmán könyvadománya. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

Kőrösi Csoma Sándor rokonai találkozót tartottak július 8-án Csomakőrösön. A nagy tudósunk leánytestvérének, Csoma Krisztinának a leszármazottai Kanadából, Magyarországról és Erdély különböző településeiről gyűltek össze. /Bodor János: Csoma Sándor rokonai összegyűltek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./

Az RTL Klub televíziós csatorna ősszel induló új tehetségkutató műsora, a Csillag születik szereplő-válogatása július 8-án Marosvásárhelyen zajlott. Énekesek, versmondók, zenészek, önjelölt tehetségek tucatja sereglett össze. A tehetségkutató nyertese egy éven át havi 1 millió forint ösztöndíjat kap. /Bögözi Attila: Erdélyi csillagbölcsőde. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Megjelent Vetró András /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007/, a Műterem sorozat 22. kötete, Banner Zoltán bevezető tanulmányával. Vetró András szobrász 1973 óta Kézdivásárhelyen él; az eltelt évtizedek alatt ő lett a város szobrásza, ez főként az emlékszobrászat jegyében valósul meg. Előszeretettel idézi különböző műfajokban – plakett, portré, szobor – a magyar kultúra, a magyar történelem személyiségeit. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Az észak-erdélyi autópálya az eredeti tervekhez képest legalább kétszer többe kerül, miután elkészültek a beruházás végleges kivitelezési tervei. A Brassót Borssal összekötő, 415 kilométer hosszúságú út eredeti költségeit 2,2 milliárd euróra tervezték a 2003-ban megkötött szerződésben. Az amerikai Bechtel építőipari óriásvállalat munkásai jelenleg Bors és Berettyószéplak, illetve a Kolozsvár és Aranyosgyéres közötti szakaszon dolgoznak. /B. T. : Legalább kétszer többe kerül az észak-erdélyi autópálya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Tőkés László kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt azt javasolta az RMDSZ-nek, hogy a református püspök és Markó Béla szövetségi elnök találkozóját az RMDSZ, illetve a független jelöltet támogató hat szervezet – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), Székely Nemzeti Tanács (SZNT), Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), Magyar Polgári Egyesület (MPE), Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége (EMI) – képviselői közösen készítsék elő. Szilágyi emlékeztetett, az EMNT már tavaly sürgetett egy erdélyi magyar minimumprogramot, javasolva egyben az Erdélyi Magyar Kerekasztal összehívását. Szepessy László, az RMDSZ elnöki hivatalának igazgatója kifejtette, hogy Markó Béla, a szövetség elnöke elsősorban arra a javaslatára vár választ, amelyben egyeztető megbeszélésre hívta meg Tőkés Lászlót. Az, amit Szilágyi Zsolt javasol, másról szól – mondta Szepessy. /Markó–Tőkés előtárgyalásokkal? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Ma az RMDSZ erősebb, mint valaha – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök a 2004-es parlamenti választások után, amikor a Szövetségi Képviselők Tanácsa felhatalmazta az RMDSZ vezetőségét arra: folytassanak tárgyalásokat a Traian Basescu vezette D. A. Szövetséggel a kormányban való részvételről. Az RMDSZ sikeresen tárgyalt – ma már azt mondhatjuk: vesztére. Alig telt el két és fél év azóta, most az RMDSZ jobban meg van félemlítve, mint 1990 márciusában. Az RMDSZ tétován reagál, vezetőinek sokszor nem megfelelően érvelnek. Most arra kell tudni reagálni, hogy köztiszteletnek örvendő román értelmiségiek kérdőjelezik meg az RMDSZ létjogosultságát. Azt mondják: az etnikai pártok ideje lejárt, az Európai Unióban nincs már rájuk szükség. Ilyenkor kell tudni érvelni, rávilágítani a regionális (és ezen belül akár etnikai) pártok szerepére az Európai Unió régi tagországaiban, szembe kell tudni állítani a német, finn, észak-olasz stb. példát a hivatkozott franciával, spanyollal, kanadaival. /Salamon Márton László: Közérzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem elveszítette azt a pert, amelyet Bodó Barna, az egyetem volt tanára, indított az intézmény ellen Temesváron. Bodó Barnát, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökét az egyetem etikai bizottsága 2006. augusztusában figyelmeztetésben részesítette, amiért állásfoglalásaival ártott az egyetem jó hírének. Az egyetem szenátusa ezt jóváhagyta, és azzal szankcionálta Bodó Barnát, hogy nem hagyta volna jóvá az esetleges fizetésemelési kérelmét. A bíróság alapfokon is Bodó Barnának adott igazat, de a Babes-Bolyai Egyetem fellebbezett. A Temesvári Fellebbviteli Bíróság egyetemet elmarasztaló döntése viszont már jogerős. Az egyetem így vissza kell, hogy vonja a Bodóra kiszabott büntetést, és ki kell fizesse a perköltséget. Bodó Barna időközben otthagyta a kolozsvári egyetemet, mert úgy vette észre, a rektorátus nyomást gyakorolt miatta a dékáni hivatalra. Mivel a BKB két alelnökét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt az egyetem 2006 decemberében kirúgta, most már a BKB egy tagja sem tanít a Babes-Bolyain. /Bodó Barna pert nyert a Babes-Bolyai ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Másodfokon is pert nyert a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellen Bodó Barna politológus, egyetemi oktató, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, a temesvári táblabíróságon. 2006. július 14-én hamis adatok terjesztése és az egyetem lejáratása vádjával a rektor Bodó Barnát írásos figyelmeztetésben, Hantz Péter alelnököt írásos megrovásban részesítette, december 20-án pedig fegyelmi úton bontotta fel Hantz Péter és Kovács Lehel BKB-alelnökök munkaszerződését. Valamennyi döntés ügyében az érintettek bírósághoz fordultak. A perekben a Bodó Barna keresete nyomán született az első jogerős ítélet. Cristina Nistor, a BBTE szóvivője nem kívánta kommentálni a bíróság döntését. A Kolozs Megyei Törvényszékhez folyamodó Hantz Péter és Kovács Lehel egyelőre sikertelenül pereskedett, az elmúlt héten kapták meg az elutasító ítéletet. „Az indoklás szövege rendkívüli módon hasonlít az egyetemi fegyelmi bizottság érvelésére – jegyezte meg Kovács Lehel. – Úgy látszik, Temesváron meg lehet nyerni egy ilyen pert, Kolozsváron ez nehezebb. ” Hozzátette, máris fellebbeztek a döntés ellen, és ha kell, készek a strasbourgi emberjogi bíróságig vinni ügyüket. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese megjegyezte, a BKB-s vezetők pereiről soha nem esett szó a rektorral folytatott megbeszélésein. /Gazda Árpád: Bodó nyert, Hantzék vesztenek? = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

Borbély Tamás újságíró szerint szappanoperává silányulhat az eddig többnyire kudarc jellemezte romániai magyar felsőoktatás ügye, ha civilek, politikusok, szakmai csoportocskák továbbra is egyeztetés nélkül tűzik zászlajukra ezt a témát. Most kedvezőbb szelek fújnak: nagyrészt a magyarországi európai parlamenti képviselőknek köszönhetően a Bolyai Egyetemről már Brüsszelben is viszonylag sokat hallhattak. A téma széleskörű ismertetésében nagy szerepe volt a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak, főleg Hantz Péternek, akinek végül az állásába került az, hogy megpróbálta a figyelem homlokterébe állítani a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) visszásságait. Az RMDSZ európai parlamenti képviselői konkrét cselekvésbe kezdtek. Azonban maguk a kezdeményezők is kételkednek sikerükben. Kelemen Atilla bevallotta: nem hiszi, hogy sikerül összegyűjteni a téma napirendre tűzéséhez szükséges törvényhozói aláírást. A magyarországi európai parlamenti képviselők is kifejtették, hogy az EU érzéketlen a nemzeti kisebbségek jogai iránt. Feloldhatatlannak tűnő ellentét van a romániai magyar közösségen belül. Az ellentét az önálló egyetemet ellenző BBTE magyar oktatóinak többsége, illetve az új felsőoktatási intézmény mellett síkra szálló politikusok között húzódik meg. A helyzet nem ennyire egyszerű, az oktatók körében is vannak, akik önálló egyetemet akarnak. A BBTE magyar tanárainak többsége a status quo hívei, az intézmény tekintélyéből ők maguk is profitálnak. Azonban a jelenlegi állapot fenntartása veszélyes. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nem jelent garanciát az etnikai kérdés megoldására. A 2004-ben csatlakozott Szlovákiában most betiltanák a településnevek magyar használatát. Mindezt Brüsszel passzívan szemléli. Az egyetemi szenátus etnikai összetétele miatt a magyarok véleménye bármikor lesöpörhető az asztalról. /Borbély Tamás: Buktató mulasztás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Egy 2001-es felmérés szerint Székelyföldön 450 betöltetlen romántanári állás volt. A Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humán Tudományok Kara Humán Tudományok tanszékének vezetője, dr. Balázs Lajos docens szerint ezt az űrt hivatott – többek közt – betölteni az egyetem csíkszeredai campusának román és angol nyelv és irodalom szakja. A harmadik román–angolos generáció is túl van az államvizsgán. Idén a huszonegy államvizsgára jelentkezőből tizenkilencen jelentek meg a bizottság előtt. Mindenkinek sikerült a vizsga, a hallgatók eredményei kiemelkedőek. /Kozán István: Kiváló munka kiváló oktatókkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Az idén először a Babes–Bolyai Tudományegyetemen nemcsak a kolozsvári központban, hanem régióközpontokban is be lehet a tanintézmény összes szakára iratkozni. Ilyen régióközpontnak számít a szatmári kihelyezett tagozat is, amelynek igazgatója, Végh Balázs Béla a beiratkozás körülményeit részletezte. A Babes–Bolyai Tudományegyetemnek 21 kara, ezen belül pedig 117 román, 60 magyar, valamint 18 német nyelven induló szaka van. A Magyarországon végzett diákok is jelentkezhetnek, mivel a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a magyar Oktatásügyi Minisztérium között megkötött egyezmény értelmében, elfogadják a magyarországi érettségit. Szatmárnémetiben idén is két szak indul. A pszichológiai és neveléstudományok kar óvónők és tanítóképző szakának kihelyezett tagozatán mindössze tíz államilag finanszírozott helyet biztosítanak, emellett 60 költségtérítéses hely lesz. Ötven helyet tartanak fenn a távoktatásra, amely ugyancsak költségtérítéses. A főiskolát végzettek számára kiegészítő képzés is indul, itt hatvan hely lesz. A politikatudományi, közigazgatási és kommunikációs kar helyi közigazgatási szakának szatmári kihelyezett tagozatán román nyelvű képzési vonalon 23 állami és 30 fizetéses, magyar vonalon 20 állami és 30 fizetéses, német vonalon pedig 9 állami és 10 fizetéses hely lesz. A távoktatás kizárólag román nyelven zajlik. /Bodnár Gyöngyi: A szatmári kihelyezett tagozaton is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 10./

A határon túli románok lélekszámára vonatkozó számadatok eltúlzottak. A Romanii din jurul Romaniei című könyv (szerkesztette Ion Gherman egyetemi tanár, 2003) adatai szerint a térség országaiban élő románság megoszlása a következő: Moldávia Köztársaság – három és fél millió, Transznyisztria – százezer, Ogyessza tartomány – kétszázezer, Ukrajna – ötszázezer, Bukovina – kétszázezer, más volt szovjet köztársaságok – egymillió, Szerbia, Bulgária és Görögország külön-külön ötszázezer és egymillió között, Macedónia és Albánia – százezer és ötszázezer között, Magyarország – harminc-negyven ezer, Ausztria és Németország együtt másfél millió. A kérdés egyik szakértője, Valentin Hossu-Longin újságíró háromszázezerre teszi az Albániában élő arománok (macedorománok) számát. Ő is becslésről beszél, és hozzáteszi: az adatok egyrészt azért hozzávetőlegesek, mert a hivatalos statisztikák nem megbízhatóak, másrészt amiatt, hogy egyes országokban fokozott ütemben folyik a román ajkú lakosság asszimilációja. /Horváth Andor: Határon túli románok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A szlovák külügyminisztérium nyilatkozatban adott hangot nyugtalanságának, amiért egyes magyar politikusok Malina Hedvig ügye kapcsán megkérdőjelezik a szlovák bűnüldöző szervek pártatlanságát. A nyilatkozat „ismételten és nyomatékosan elutasítja a politikai beavatkozás minden módozatát”, és megengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Parlament magyar képviselői megpróbáljanak nyomást gyakorolni a független szlovák nyomozószervekre és a bíróságokra. Az „ilyen sajnálatos eljárás nem kedvez a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jelenlegi jó légkör javításának”. Ezzel reagáltak arra, hogy az Európai Parlament két magyar képviselője, Tabajdi Csaba (MSZP) és Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) jelezte: a civil európai nőszervezetek elé viszik Malina Hedvig ügyét. Malina Hedviget, a Nyitrán tanuló csallóközi magyar egyetemistát állítása szerint azért verte meg két szlovák bőrfejű, mert magyarul beszélt. A szlovák rendőrség nem hisz a magyar egyetemistának: panaszát két hét nyomozás után azzal zárta le, hogy a történetet a lány csak kitalálta. Malina Hedvig ügyében az sem hozott fordulatot, hogy jelentkezett egy nyitrai férfi, aki megnevezte a támadók egyikét, de a szlovák rendőrség a Hedvig mellett valló férfit alkalmatlannak találta arra, hogy tanúként hallgassa ki. /Pozsony beszól Budapestnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A konzervatívok (PC) Arad megyei vezetője, Lia Ardelean kijelentette, támogatják a PC azon javaslatát, mely szerint az Alkotmányt úgy módosítsák, hogy a román nyelv kötelező legyen az ország minden polgára számára. Javaslatunkkal azokon a gyerekeken szeretnénk segíteni, akiknek felelőtlen szülei helyettük döntenek, elhatárolva őket a többi világtól. /Sólya R. Emília: Nem tartják nacionalizmusnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

Sólyom László köztársasági elnök nem volt hajlandó kitüntetni Horn Gyulát abból az alkalomból, hogy az elérte 75. születésnapját, mert Horn, aki pufajkás, karhatalmista volt ötvenhatban, köztörvényes bűnözőknek nevezte az 1956-os forradalomban részt vevőket. Horn születésnapi ünnepségére eljött Gorbacsov is, és kijelentette, hogy szovjet csapatok bejövetele szükségszerű volt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sietett a színpadra, elterelni onnan Hornt, amikor az Sólyom László nénikéjét kezdte emlegetni. Ugyanígy védik a szociáldemokraták /a PSD/ a másik politikai vén rókát, Ion Iliescut, akinek kétes a szerepe az 1989-es forradalommal kapcsolatban. Tehát ötvenhat, bányászjárások ide vagy oda, a politika kölykei megvédik az öreg ravaszt. Egyebet nemigen tehetnek, mert ez a két ember a saját országában rengeteget tud a háttérügyekről, a privatizáció szelében milliárdosokká vált személyekről. /Fodor István: Iliescu és Horn esete, avagy a vén róka védett állat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 10./

Végleges döntést hozott a nagyváradi bíróság Báthori Gyula gencsi református lelkésszel kapcsolatban: egy munkahelyi konfliktus nyomán másfél éve felfüggesztett lelkészt a Királyhágómelléki Református Püspökségnek vissza kell helyeznie állásába és visszamenőleg ki kell neki fizetnie az elmaradt járulékát. /Pert nyert a gencsi pap. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./Előzmény: Az egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt függesztette fel az egyházkerület vezetősége. /Babos Krisztina: Verekedés a papviszály miatt. = Krónika (Kolozsvár), 2007. júl. 3./

A székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont indulása óta jelen van a térség és Hargita megye kulturális életében. Az intézmény igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály történész úgy látja, hogy az elképzelések megvalósítása nagyjából menetrendszerűen halad. A negyedévesre tervezett történeti-néprajzi ismeretterjesztő folyóirat, az Örökségünk első számának megjelent, Kolumbán Zsuzsánna a főszerkesztője. A következő számjúlius végére várható. Lesz benne sajtótörténet, társadalom- és mentalitástörténet, történeti-földrajz (Vofkori László írása) társadalomnéprajz (Miklós Zoltán írása), népi mesterségek ismertetése (Balázsi Dénes cikke), Róth András Lajos összefoglalója a hajdani Székelység című lap néprajzi tárgyú cikkeiről. Róth András Lajos Kolumbán-Antal József székely őstörténettel kapcsolatos kis könyvét elemzi. /Antal Ildikó: Jelen lenni Székelyföld kulturális köztudatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./