Kolozsváron sajtóértekezletet tartottak a betiltott önkormányzati konferenciáról. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy nem kötelező ilyen konferenciákat bejelenteni. /U. I.: Erőfitogtatás a polgármester részéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A Református Egyházak Világszövetsége Theodor Stolojan miniszterelnökhöz írt, márc. 30-án kelt levelében tiltakozott a Tordaszentlászlón és Magyarlétán templomokban és lelkészlakásokban végrehajtott házkutatások miatt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

Nagy port vert fel a sajtóban, hogy András Imre képviselőnél a határon dokumentumokat találtak. Most visszakapta a vámosoktól az elkobzott anyagot: a román hivatalos közlöny /Monitorul Oficila/ bárki által hozzáférhető néhány számát. András Imre minderről ápr. 28-án sajtóértekezleten számolt be. /Sike Lajos: András Imre ismét egy csomag Monitor boldog tulajdonosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

A Soros Alapítvány képviselőinek tervezett találkozóját Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere csak abban az esetben engedélyezi, ha arra a polgármesteri hivatal képviselőin kívül az általa megnevezett társaságok és alapítványok /Vatra Romaneasca, Avram Iancu Társaság/ képviselőit is meghívják. /K. N. K.: A hollandok után Soros a? soros. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Az RMDSZ-en belül eddig négy platform nyújtotta be szándéknyilatkozatát: a keresztény-nemzeti értékeket hangsúlyozó Erdélyi Magyar Kezdeményezés, vezetője Katona Ádám, a liberális eszmékre épülő Szabadelvű Kör, élén Borbély Ernővel, a Kolozsváron létrejött Ifjúsági Platform és a Keresztény-Nemzeti Liberális Kezdeményezés, Borbély Imre egyszemélyes beadványa. - A tagságot nem osztották meg a platformok, egyiknek sincs tömegbázisa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

Birtók János arról írt, hogy jól jött volna, ha az RMDSZ elnöke, illetve tiszteletbeli elnöke kérte volna a magyar műholdas adás megindítását, de erre nem került sor. /Birtók József: Mit tudok - honnan tudom? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Adrian Nastase külügyminiszter hazatért Svájcból. Reméli, hogy tárgyalásai eredményeképpen a jövőben aláírhatnak két kormányegyezményt. /Román rádió, ápr. 30., MTI/

Befejezte rövid washingtoni látogatását Petre Roman volt miniszterelnök. /Román rádió, ápr. 30./

Az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) ápr. 15-i száma jelezte, hogy összegyűlt a szükséges előjegyzési minimum, lesz tehát teljes Jókai életmű sorozat Erdélyben. Az Európai Idő a budapesti Jókai Irodalmi és Művészeti Egyesület támogatásával fogja kiadni az 1925-1930 között napvilágot látott centenáriumi kiadás száz kötete fakszimile kiadásban Jókai Mór Összes Művei Erdélyben sorozatcímmel jelenik meg. A tervek szerint 1992-ben tíz, a következő években /1997-tel bezáróan/ 18-18 kötet jelenik meg. /Lesz Jókai-sorozat Erdélyben! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

Pavol Demes, a Szlovák Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak minisztere Bukarestbe látogatott, ahol megbeszélést tartott Nastase külügyminiszterrel. A szlovák-román kapcsolatokról volt szó, továbbá a következő hónapokban Pozsonyban a nemzeti kisebbségek kérdéséről tartandó szemináriumról. /Román rádió, MTI/

A Nemzeti Liberális Párt kilépett a Demokratikus Konvencióból, mert nem ért egyet az RMDSZ, szerinte nacionalista, politikájával. /MTI/

Az erdélyi magyar kisebbség a maga eszközeivel megpróbál hozzájárulni a konstruktív légkör kialakításához, a problémák megoldásához, jelentette ki Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke párizsi sajtókonferenciáján. Az RMDSZ a román állam keretein belül kívánja érvényesíteni a magyar kisebbség jogait, s távol áll tőle a határmódosítás gondolata. Szőcs Gézát fogadták a francia külügyminisztériumban, a szenátusban és képviselőházban, s találkozott a jelentősebb pártok képviselőivel. /MTI/

Megjelent az Orvostudományi Értesítő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának közleményei ? 1991. Hatvenegyedik kötet. Szerkeszti: dr. Bérczes Judit, dr. Puskás György, dr. Rácz Gábor. A kötet az 1991. május 10-én Székelyudvarhelyen tartott tudományos ülés anyagát tartalmazza.

Temesváron évtizedek óta működik a Franyó Zoltán Irodalmi Kör /kezdetben Ady Endre nevét viselte/, mint a város magyar művelődési életének egyik legfontosabb fóruma. Létezése, helytállása, a kör kiadványa, a Lépcsők antológia komoly kultúrpolitikai tett volt a diktatúra idején. Az elmúlt évtizedben Mandics György vezette ügyvivő elnökként a kört. Sokoldalú irodalmi munkássága miatt azonban 1990 szeptemberében lemondott, illetve átadta tisztét Illés Mihálynak. Illés Mihály /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, elbeszélései, regényei jelentek meg. A Franyó Zoltán Irodalmi Körnek kilenc írószövetségi tagja volt 1990 őszén /Anavi Ádám, Bárányiné László Ildikó, Bárányi Ferenc, Illés Mihály, Kiss András, Mandics György, Mandicsné Veress Zsuzsa /ő időközben elhunyt/, Oberten János és Pongrácz P. Mária. A későbbiekben az érdeklődés csökkent, kevesebben jöttek el a kör üléseire. Bárányi Ferenc politikai téren tevékenykedik, Bárányiné László Ildikót lefoglalja a szeretetszolgálatban betöltött munkája. Szükség lenne arra, hogy a fiatalok jelentkezzenek. A kör megindította az Ezredvég folyóiratot. Pénzhiány miatt azonban csak két számot sikerült megjelentetniük. /Boér Jenő: Hogyan tovább, Franyó-kör. = Művelődés (Kolozsvár), ápr./ Ezredvég /Irodalom, művészet, társadalom, Temesvár/ 1. szám: 1990 tavasz, 2. sz.: 1990 nyár Főszerkesztő: Szekernyés János, titkár: Boér Jenő.

"Benkő Samu ismertette a jelentős intézmény, az Erdélyi Tudományos Intézet történetét. A mindig összmagyar kategóriákban gondolkodó Teleki Pál kezdeményezte 1940-ben /Észak-Erdély visszatérésekor/, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem újjászervezésekor, hogy hozzanak létre olyan új tudományos intézetet, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület mellett központi irányító műhelye legyen minden, a tájegység múltjára, jelenére és jövőjére irányuló kutató munkának. 1940 októberében hivatalosan megalakult az Erdélyi Tudományos Intézet /ET/, első kolozsvári munkaértekezletén maga Teleki Pál kormányfő elnökölt. Az ETI munkába állításának irányításával a miniszterelnök Tamás Lajos és Kniezsa István Kolozsvárra kinevezett egyetemi tanárokat bízta meg. Hat intézeti tanárt neveztek ki: László Gyula régészt, Nagy Zoltán szövetkezeti szakembert, Venczel József statisztikust, K, Kovács László etnográfust, Makkai László történészt és Teleki Géza geológust. Az ETI munkáját tizenegy szakosztályban kezdte el /földrajzi, néprajzi, történeti, régészeti, társadalomtudományi, nyelvészeti, magyar-román kapcsolatok, magyar-száz kapcsolatok, irodalmi, embertani és élettani/. Számba vették az anyaországban és Erdélyben készen levő vagy félig kész tudományos munkákat, és ezeket kellő szakmai megmérettetés után nyomdába küldték. A kezdeti tanári kart új tagokkal /Jancsó Elemér, Juhász István, Méri István, Nagy Jenő/ bővítették. Gazdag tartalommal jelent meg Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1940-1941, Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1942, a harmadik kötet /Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1943/ utolsó lapján a Megjegyzésben szerepelt, hogy a rendkívül viszonyok miatt az Évkönyv szedését bizonytalan ideig nem lehet folytatni, így a kötetnek csak az "első három tanulmánya jelenhetik meg /1944. október 1./" A rendkívüli viszonyok azt jelentették, hogy az ágyúk már Kolozsvár határában dörögtek. Évek múlva, 1947-ben, elsősorban Szabó T. Attila szívósságának köszönhetően megjelent az 1843-as Évkönyv II. kötete is. Közben 1945-ben az ETI útjára bocsátotta Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1944 című impozáns kiadványát. Amíg élt Teleki Pál, az ő szellemi irányításával működött az ETI. Tragikus halála után az ETI élén Tamás Lajos maradt az igazgató, tőle csak budapesti professzori kinevezése után, 1944 nyarán vette át a vezetést Szabó T. Attila. Az ETI első korszakának értékelését Mikecs László végezte el élete utolsó tanulmányában /Új erdélyi tudomány. Jegyzetek az Erdélyi Tudományos Intézet működéséhez, Erdélyi Múzeum XLIX (1944)/. Mikecs Lászlót 1944-ben kolozsvári otthonából elhurcolták a szovjet katonák sokezer kolozsvári polgári lakossal együtt, Mikecs szovjet fogságban halt meg. 1945-ben megalakult a Bolyai Tudományegyetem, az ETI szervezetileg átkerült az egyetem kötelékébe. Az ETI elnöke az egyetem rektora /Csőgör Lajos/, igazgatója az egyetem rektor-helyettese /György Lajos/ lett, új intézeti tanárként meghívták Faragó József folkloristát, Imreh István gazdaságtörténészt és Markos András szociológust. A háború után az egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Tudományos Intézet közösen munkálkodott azon, hogy biztosítsák az erdélyi magyar értelmiség utánpótlásának intézményes feltételeit. Szabó T. Attila 1946-ban azt javasolta, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyóirata, az Erdélyi Múzeum, önállósága megtartásával, legyen az ETI közlönye is. 1947 tavaszán azután megindult a hírhedt harc "az elvtelen magyar egység" ellen, és elkezdődött az erdélyi magyarság hagyományos intézményrendszerének módszeres felszámolása. A támadásokból kijutott az ETI-nek is, igazgatóját, György Lajost elsőnek vette célba a kommunista rendszer. Ekkor lett az ET igazgatója a marxista Gaál Gábor. Gáll Ernő világnézeti váltással biztosítottnak látta az ETI jövőjét: "Az Erdélyi Tudományos Intézet végre be kell törjön és ott irányadóvá kell váljék a dialektikus és történelmi materializmus." /Utunk (Kolozsvár), 1948. 2. sz./ Gaál Gábor azt a feladatot kapta, hogy az ETI-t építse be az akkor létrehozott kolozsvári Akadémiai Fiókba. Az induláskor azzal kecsegtették Gaál Gábort és az ETI-ből átvett magyar kutatókat, hogy ezek az új akadémiai intézetek kétnyelvűek lesznek, és az erdélyi magyarsághoz kötődő tudományos témáknak az új intézmény programjában helyük lesz. Ezt az ígéretet nem tartották meg. Az ETI-t formálisan nem szüntették meg. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megszüntetését /1950/ és az ETI csöndes felszámolását követte a nagy tisztogatás a Bolyai Tudományegyetemen, 1952-ben Szabó T. Attilával és Jakó Zsigmonddal az élen éppen azokat távolították el, akik a legjobban tudták, hogy mi a feladata Erdélyben a magyar tudósnak, emlékezett Benkő Samu. /Benkő Samu: Az Erdélyi Tudományos Intézet. = Valóság (Budapest), ápr./"

Balogh Edgár élete összegzéseként hitet tett a szeretet mellett. Emlékezett arra is, hogy amikor Márton Áron püspök meglátogatta volt rabtársát, a beteg Venczel Józsefet, akkor felkereste őt is. /Balogh Edgár: A szeretet dicsérete. = Keresztény Szó (Kolozsvár), ápr./

Megjelent a Kulcs húsvéti száma, a C. E. /református/ munkacsoport támogatásával látott napvilágot. Főszerkesztője Horváth Levente, felelős szerkesztő: Berszán István. Közölte többek között dr. Hegedüs Lóránt Jézus és Dosztojevszkij című írását. /Kulcs (Keresők lapja, erdélyi diáklap, Kolozsvár), 1992/2. sz./

Megjelent az Értesítő, a helyi RMDSZ kiadványa. Az első szám kétoldalas. /Értesítő (Brassó), ápr. - 1.sz./

Újabb egyházi lap látott napvilágot, a Magnificat, a Ferences Kisebb Testvérek Rendje értesítője. /Magnificat (Csíksomlyó), ápr./

"Kincses Kolozsvár címmel jelentkezett a "Kolozs megyei RMDSZ híradója - külföldön élő honfitársainknak". /Kincses Kolozsvár, ápr./"

Nagyenyeden a kollégium Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára megjelentette a Bethlen Gábor Kollégiumi Emléklapok című kiadványt.

Romániából csaknem 200 ezer személy vándorolt ki 1990-91-ben. A hivatalos adatok szerint közülük a legtöbben Németországba távoztak /124 ezren/, Magyarországra 25 ezren vándoroltak ki. /MTI/

Gyergyószentmiklóson háromnapos találkozót szervezett /ápr. 24-26./ a Gyergyói Népfőiskolai Társaság, az EMKE és a budapesti Magyar Népfőiskolai Társaság. A tanácskozáson a szervezők létrehozták az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. /Az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoport nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 1./

A román kormány ápr. 30-án kiadott határozatával elhalasztotta a Marosvásárhelyen máj. 3-ára kitűzött polgármester-választást. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 1./ Ez ellen a döntés ellen tiltakozott az RMDSZ Maros megyei Elnöksége. A kormány harmadszor halasztotta el a polgármester megválasztását. Az igazi cél: az RMDSZ, a város magyar lakosságának kizárása a polgármester-választásból. Ez a folyamat Káli Király István elfogult törvényszéki döntés alapján történt kizárásával kezdődött. Maroknyi posztkommunista csoport szélsőséges sovén erők összefogásával igyekezett állandó konfrontációt teremteni. Érthetetlen, hogy a kormány engedett a szélsőséges erők nyomásának. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 1./

Kolozsvár polgármestere, 30 ezer lejes pénzbírsággal büntette a Báthory és Apáczai Líceumot törvénytelennek tartott névtáblájukért, mivel azokon magyar felirat is szerepelt. A két iskola megtagadta a fizetést és fellebbezett. Válasz még nem érkezett. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

Ma már lexikonok sem tartják számon az 1861-ben megalakult Szent László Társaságot, amely a történelmi Magyarország határain kívül élő magyarok lelki gondozását vállalta magára. A társaság Bibliát, könyveket vitt a csángóknak, Moldovába. És 1990 szeptemberétől működik világi tevékenységét vállaló utóda, a Lakatos Demeter Egyesület. Alapító tagjai között volt Benda Kálmán, a csángókérdés tudós kutatója, Csoma Gergely fotóművész, a győri Jáki Teodóz páter, Kóka Rozália néprajzos, Atzél Endre, a csángó ügy józan megszállottja és Halász Péter, az anyaországi csángó mozgalom fáradhatatlan munkása. Az egyesület megvonta másfél éves tevékenységének mérlegét. A Magyar Néprajzi Társasággal közösen tanácskozást tartottak a moldvai magyarok történelméről, néprajzáról. Ezzel tisztelegtek Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának 90. születésnapján. Az elhangzott előadásokat Domokos Pál Péter-emlékkönyvként tervezik megjelentetni. A csángó kultúrát hivatott ismertetni az anyaországgal a Csángó Fesztivál, ilyet tavaly rendeztek Jászberényben. A fesztiválon megjelent Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is. A pápalátogatás idején Budapestre érkezett ezer moldvai csángómagyar. Nevükben adta át a pápának a közülük való, Székelyföldön szolgáló Horváth Antal esperes a csángók kérését az anyanyelvű misékért. A csángók utazásának ezernyi gondját az egyesület is vállalta, jelesen Atzél Endre és a Piarista Öregdiákok Szövetsége. A Lakatos Demeter Egyesület a pápalátogatásra érkező csángók kezébe egy könyvecskét adott, Barna Gábor néprajzkutató és Jáki Teodóz bencés tanár munkáját a magyar szentekről. /Beke György: A Szent László Társaság szellemében. = Új Ember, máj. 3./

1990. februárjában jegyezték be a Csíkszeredai Cserkészszövetséget a Hargita megyei bíróságon, majd júniusban a Romániai Magyar Cserkészszövetség /RMCSSZ/ ugyanezt akarta megtenni, de sikertelenül. 1990 novemberében a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt a szövetség országos bejegyzése ellen. 1991. júniusában az RMCSSZ az RMDSZ-hez fordult segítségért. A változás a Cserkész Világirodának köszönhető, elnökét, Dominic Bernardt biztosították, hogy a román kormány nem akarja megakadályozni az RMCSSZ megalakítását, végül mégis elismerték hivatalosan is az RMCSSZ-t. A szervezet az elmúlt hét végén tartotta konferenciáját Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Gimnáziumban. Erdélyben már 150 képzett cserkésztiszt és 4500 fogadalmat tett cserkész van. Az RMCSSZ új elnöke Schmidt Péter, a nevelésügyi alelnök Kovács Lajos, a főtitkár Orendi Éva. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tisztújítás az RMCSSZ-ben. = Pesti Hírlap, máj. 4./

Kolozsvár polgármestere elrendelte a konferenciák, szimpóziumok és más nyilvános rendezvények kötelező bejelentését írásban, legalább három nappal az esemény előtt, feltüntetve a szervezőket, a rendezvény célját, helyét, időtartamát, mellékelve a résztvevők listáját is. /Népszabadság, máj. 5./

Az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa /KOT/ máj. 2-án Székelyudvarhelyen ülésezett és a következőkben határozott: az RMDSZ rendkívüli kongresszusát a parlamenti választások utáni időre halasztotta. Létrehozta a választási kampányt irányító testületet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Elfogadták Domokos Géza elnök betegsége miatt írásban elküldött javaslatát, a máj. 28-ára tervezett rendkívüli RMDSZ-kongresszust elhalasztják az általános választások utáni időpontra. Úgy döntöttek, hogy Domokos Géza őrizze meg tisztségét a kongresszusig. /Pesti Hírlap, máj. 6./

A KOT tiltakozott a helyhatósági választások után hatalomra került szélsőséges, nacionalista erők /főleg Marosvásárhelyen, Szatmáron és Kolozsváron/ alkotmány- és törvényellenes intézkedései ellen. A kiadott Tiltakozás felsorolja ezeket a jogsértéseket: Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben megakadályozzák a megyei tanács megalakulását, Kolozsváron a polgármester kötelezővé tette a rendezvények előzetes engedélyezését, megsértve az Alkotmányt. /Közlemény, Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./