Megkezdődött Nagyváradon a romániai református egyház zsinata. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

Ludovic Spiess román kulturális miniszter ápr. 8-10-e között kétnapos látogatást tett Magyarországon, a kolozsvári Román Nemzeti Színház budapesti vendégjátéka alkalmából. Tárgyalt Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszterrel. Spiess a sajtóértekezleten kérdésre válaszolva elmondta: sajnos, igaz, hogy Kolozsvárott a kulturális intézményekről is lekerültek a magyar feliratok, ezt az esetet ő felesleges provokációnak tartja. Spiess elmondta, hogy a bukaresti Magyar Kulturális Intézetet a budapesti társintézménnyel egyidőben, szeptemberben nyitják meg. /D. V. S.: Magyar Kultúra Háza nyílik Bukarestben. = Új Magyarország, ápr. 10./

A román kormány szóvivője közölte, hogy Marosvásárhelyen a polgármester-választás máj. 3-án lesz és nem ápr. 12-én. /Népszabadság, ápr. 10./

András Imre képviselőt két képviselő is támadta a parlamentben, azután, hogy a Rompres azt jelentette, hogy a határon parlamenti jegyzőkönyvek gyorsírásos jegyzőkönyvét kobozták el tőle. Végül András Imre elmondta a parlamentben, hogy valójában a bárki által előfizethető Hivatalos Közlöny 127. számát vették el tőle. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Iolanda Staniloiu, a román kormány szóvivője közölte, hogy máj, 3-án kell megtartani Marosvásárhelyen az új polgármester-választást, nem ápr. 12-én, ahogy a helyi választási iroda meghirdette. /Mag Péter, Bukarest: A román kormány közbelépésére. Rendes választás Marosvásárhelyen. = Népszabadság, ápr. 10./

Nagybányán, a MADISZ székházában megbeszélést tartott az EMKE helyi szervezete a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület legsürgetőbb feladatairól. A gyűlésen jelen voltak a Katolikus Nőegylet, a Református Nőszövetség, a Református Énekkar, az RMDSZ és a MADISZ képviselői is. Intézőbizottságot alakítottak, elnöke Dávid Lajos, alelnök Farkas Zoltán lett. A megjelentek egyetértettek abban, hogy az egyesület választmányában nemcsak Nagybánya, hanem a megye Gutinon inneni területének közművelődési egyesülete is képviseltesse magát. Az egyesület választmánya nem felügyelő szerv akar lenni, hanem biztosítani akarja az információáramlást, segíteni akar a szervezésben. Javaslatok hangzottak el az egykori Enciklopédia Kör előadásainak újraindításáról, író-olvasó találkozók, kiállítások szervezéséről, szavalóversenyek kiírásáról, kórustalálkozókról. Időszerű lesz egy Nagybánya és környéke monográfia megírása is. /Dávid Lajos: A közművelődés jegyében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 10./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tiltakozott a kolozsvári polgármesteri hivatal azon rendelkezése ellen, mely szerint a közleményeket és egyéb hirdetéseket az ország hivatalos nyelvén, románul kell írni. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége tiltakozott Kolozsvár polgármesteri hivatalának 86/1992-es rendelkezése miatt, amely szerint a közleményeket és egyéb hirdetményeket az ország hivatalos nyelvén kell írni. Ez ellentétes a helyi közigazgatásról szóló 69/1991-es törvény 30. szakaszával. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Nicolae Spiroiu védelmi miniszter sajtóértekezleten kijelentette, hogy 30 évre zárolják a szeku iratait, ezeket a dokumentumokat a hadsereg őrzi. Az 1989 decemberi események során a Securitate dokumentumai közül mintegy 40 ezer iratcsomónak nyoma veszett, 35 ezer dossziét az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ őriz, 20 ezer pedig valószínűleg külföldre került. Teljesen érintetlen viszont a volt Kommunista Párt százezer dossziés irattára. /Harminc évre zárolják a szeku iratait. = Magyar Hírlap, ápr. 11./

"Borbély Ernő RMDSZ parlamenti képviselő részt vett az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete Budakeszin tartott közgyűlésén. Borbély Ernő a vele készült interjúban elismerte, hogy az RMDSZ-t belső feszültségek, harcok uralják. Helyesli a platformok alakulását. Eddig két platform alakult, a kereszténydemokrata nemzeti beállítottságú Erdélyi Magyar Kezdeményezés, tagjai között van például Király Károly, Katona Ádám és Borsos Géza. A másik a márc. 21-én megalakult Szabadelvű Kör, tagjai között van Egyed Péter egyetemi tanár, Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és ő maga is, aki a kör szóvivője. Az RMDSZ keretén belül zászlót bontottak a 25-ök, akik ellene vannak a platformoknak. Ők az RMDSZ vezetésében nagy súllyal rendelkeznek, és "ezután is szeretnének pozícióba maradni." Ugyanakkor az ő politikájuk miatt kapja a legtöbb bírálatot az RMDSZ. Közös felhívásuk alaposabb elolvasása után dr. Demény Lajos és Podránszky László szenátorok máris tiltakozni kezdtek. /Vicsotka Mihály: Interjú Borbély Ernővel. = Pesti Hírlap, ápr. 11./"

"A magyarországi gyógykezelésen tartózkodó Bálint Lajos gyulafehérvári érsek szívműtéte után a kórházban adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a népszámlálás propagandacélokat szolgált. Ez az esemény egy 1918 óta tartó programba illeszkedik, amelynek célja a kisebbség felszámolása. A megmaradás nemcsak a gazdasági eredményektől függ, hanem "a kisebbségre ítéltek erkölcsi tartásától. Az egyház ezt igyekszik erősíteni az evangelizálással." A diktatúra bukásával az egyház birtokába jutott bizonyos szabadságnak, de nem kapott eszközöket feladata ellátásához. 1948-ban 1435 felekezeti kisebbségi iskolát államosítottak. Sokszoros kérés ellenére nem kaptak vissza egyetlen egyházi iskolát sem. - Szükség lenne egy reális egyházi felmérésre, egyházi népszámlálásra, hogy kiderüljön, hányan is vannak. - Alexandru Todea görög katolikus érsek nem engedett a Securitate sugalmazásának, hogy saját templomaik helyett a magyarokéra tartsanak igényt. A Szentszék gesztusa /a gyulafehérvári püspökség érsekséggé emelése/ akkor lesz igazi jelentőségű, ha megtörténik az, amit eredetileg kért a négy egyházmegye, hogy együtt alkossanak egy érseki tartományt. Bálint érsek reménykedik benne, hogy ez megtörténik. /Bálint Lajos gyulafehérvári érsekkel beszélget Pintér Dezső. = Magyar Hírlap, ápr. 11./ "

Márc. 15-én Budapesten, a Gellért Szállóban átadták a Pulitzer-díjakat. A díjazottak között volt Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11-12./

Borbély Ernő, a Szabadelvű Kör szóvivője nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az RMDSZ keretében működnek továbbra is, programjukat ősszel öntik végleges formába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11-12./

Ősz Erőss Péter a csángó gyermekek anyanyelvű oktatásáról tájékoztatott a gyergyószentmiklósi tanácskozáson, febr. 22-én. A román lapok azt állítják, hogy a moldvai csángókat el akarják magyarosítani. Magyar iskolák hiányában Erdélybe hoznak ki gyermekeket, hogy anyanyelven tanulhassanak. Pusztinán kérték, hogy idegen nyelvként oktathassák a magyart, de ezt sem sikerült elérni, a iasi püspök sem felelt a pusztinaiak magyar nyelvű szentmisét igénylő kérésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11-12./

"Mintegy ötmillióan lehetünk, jelentette ki Mihai Nicolae, a Romániai Cigányok Általános Szövetségének alelnöke. "Az utóbbi évtizedekben minket minden lehetséges módon megaláztak." - mondta. /Magyar Hírlap, ápr. 13./"

I. Sandulescu külügyi államtitkár az Egyesült Államokba utazik, ahol ápr. 15-20-a között fog a két ország kapcsolatairól tárgyalni. /Román rádió, ápr. 13., MTI/

Az RMDSZ Országos Elnöksége ápr. 10-én Kolozsváron tartotta soros ülését. Megállapították, hogy a platformok alakulása megegyezik az alapszabályzattal. A platformok sokszínűsége erősítheti az RMDSZ-t. Az RMDSZ elítélte Kolozsvár polgármesterének magyarellenes intézkedéseit és tiltakozott ezek ellen, olvasható az ápr. 13-án kiadott közleményben. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Romániát nacionalista mozgalmak fertőzik, írta a The Guardian ápr. 13-i száma. A magyar etnikum pártján belül a fiatalok militánsabb politikát ajánlanak, azonban a mérsékeltek vannak többségben. Románia ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbségek kérdése belügy. /Brit lap a romániai magyarok zaklatásáról. = Új Magyarország, ápr. 14./

Spielmann Mihály marosvásárhelyi főkönyvtáros, a Heltai Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, az alapítvány elsősorban a kolozsváriak és az Országos Széchényi Könyvtár érdeme. 1989 után ugyanis hatalmas mennyiségű könyv áramlott Erdélybe, de ebből kevés jutott be a közkönyvtárakba. A küldemények tervszerűtlenül érkeztek. A könyvek szétosztására, működőképes könyvtárak kialakítására jött létre a Heltai Alapítvány. Az alapítványt a bejegyzett, Pillich László vezetésével működő kft vezeti. Az alapítvány támogatásával kialakított első könyvtár a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár, a második a kolozsvári. Aradon is van már ilyen könyvtár, a szórványban is szükséges könyvtár alapítása, Dicsőszentmártonra gondoltak. A magyarországi fél a Kölcsey Alapítvány révén működteti az együttműködést. Megszervezik a könyvtárosok alapképzését, illetve továbbképzését. /Nagy Miklós Kund: Mi ígér a Heltai Alapítvány? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

"Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke leszögezte, hogy a platformosodás elkerülhetetlen volt. Az RMDSZ-nek meg kell mutatnia, hogy a román társadalomban meglevő pozitív erőkkel összefogva kíván részt venni az új Románia fölépítésében. Szőcs Gézát komolyan foglalkoztatja a gondolat, hogy lemond tisztségéről és a jövőben csak a kultúrával kíván foglalkozni. A kulturális önszerveződéssel szeretne foglalkozni. Arra a kérdésre, hogy miképpen vélekedik András Imre képviselő ügyéről, akitől a határon elvették a Hivatalos Közlöny számait, Szőcs Géza leszögezte: "Ceausescu rendőrállama kétségtelen, hogy tovább él ebben a mi törékeny demokráciánkban." Elgondolkoztató, hogy használható-e a demokrácia kifejezés, ha ilyen dolgok előfordulnak. És ha előfordul ez egy képviselővel, mire számíthat egy egyszerű állampolgár, akit nem véd a mentelmi jog, a nyilvánosság. /Budaházi Emese: A telefonvonal túlsó végén: Szőcs Géza. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./"

A Bolyai Társaság elsődleges célja a Bolyai Tudományegyetem visszaállítása, emellett ez a társaság állította össze a magyarországi egyetemekre javasoltak listáját. 1991-ben összesen 1079 romániai magyar fiatal jutott be magyarországi egyetemekre, ezenkívül 1050-en romániai főiskolákra. Ez az út nem járható a jövőben: a Magyarországon tanuló hallgatók nem térnek vissza Erdélybe, nyilatkozta dr. Jung János, a Bolyai Társaság egyik alelnöke. /Ábrám Zoltán: Megújul a Bolyai Társaság. = Ring (Budapest), ápr. 15./

Az RMDSZ-en belül újabb platform alakult, az ifjúsági platform. Tagjai nagyjából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ soraiból kerültek ki. /B. T., Bukarest: Ifjúsági platform alakult az RMDSZ-ben. = Magyar Hírlap, ápr. 15./

A Tinerama román hetilap közölte Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálta /SRI/ vezetőjének a hajdani Securitate-be való belépési igazolványát. Magureanu ezelőtt számtalan nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a régi szekusoktól megtisztította a jelenlegi szolgálatot. Az egyik román újságban, az Expres Magazinban több közismert újságíró követelte Magureanu azonnali lemondását. Iliescu elnök kitért az egyenes válasz elől. Az a lényeg, mondta, hogy az új tisztségben hogyan végzi a munkáját. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Szekustiszt a román hírszerzők jelenlegi főnöke. = Magyar Nemzet, ápr. 15./

A bukaresti RMDSZ-székházban az RMDSZ képviselői és szenátorai sajtóértekezleten ismertették a marosvásárhelyi ex lex helyzetet: még mindig nem alakult meg a városi és a megyei tanács a vatrás szellemű román tanácstagok bojkottja miatt. /Joghézag. = Erdélyi Napló /Nagyvárad/, ápr. 16./

"Tempfli József nagyváradi püspök nyilvánosságra hozta Ion Robu bukaresti érsekhez írt levelét. Ebben ismertette azt, hogy a hívek és a papok kérésének megfelelően kérte a pápát arra, hogy a nagyváradi és a szatmári püspökséget csatolják a gyulafehérvári érsekséghez. Arra hozott példát Robu érseknek, hogy nem biztosítják a csángók részére a magyar nyelvű szentmisét, sőt Bogdán István újmisés miséjén /Magyarfaluban/ a magyar nyelven felolvasott evangélium hallatán a két román pap tiltakozásul kivonult a templomból. Pusztinából 200 személy aláírásával, 1991. aug. 20-i keltezéssel Petru Gherghel püspökhöz írt levelében magyar nyelvű szentmisét kért. Vajon mit válaszolt a püspök, tette fel Tempfli József a kérdést. Biztosítani kell a csángók részére a szentmisét anyanyelven. Nem ért egyet John Bukowsky érsek, pápai nuncius érvelésével, hogy az erdélyi egyházmegyék Gyulafehérvárhoz csatolása most nem időszerű, mert az ortodoxok így is támadják a Szentatyát. "Az ortodoxok sohasem lesznek megelégedve velünk" - írta Tempfli József. /Erdélyi Napló /Nagyvárad/, ápr. 16./"

Kádár Béla, a magyar külgazdasági kapcsolatok minisztere Bukarestben tárgyalt ápr. 14-16-a között. Constantin Fota kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel megegyeztek abban, hogy szükség van új határátkelő helyekre, közös román-magyar bankra, mely a két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködését segítené. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Tamas Emil marosvásárhelyi rendőrszázados Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat vezetőjének és Verestóy Attilának megküldött beadványában bizonyítékokkal leplezte le azokat, akik a választások idején hamis személyi igazolványokkal szavaztak. - Tamas Emil marosvásárhelyi rendőrszázados Románia főügyészéhez, Ulpiu Popa Cherecheanunak írt beadványában bizonyítékokkal leplezte le a marosvásárhelyi személyazonossági igazolványok hamisítóit: a hamis lakcímbejelentésekkel a Vatra Romaneasca jelöltjére szavazók számát kívánták növelni. Tamas Emil feltárta, hogy milyen sokan vettek részt a csalásban, a hamisításban. Cismas Ion újságíró /a marosvásárhelyi Cuvintul Liber munkatársa/ szedte össze a hamis személyi igazolványokat, amelyeket Bucin őrnagynak, a Maros megyei Rendőrségi Lakossági Nyilvántartó vezetőjének adott át. Ezekről a csalásokról tudott több rendőri vezető is. Dan tábornok pedig Ciubota ezredessel, a megyei katonai ügyészség vezetőjével arra jutottak, hogy egyezkedni kellene az RMDSZ-szel: a hamisítások ügyének befejezéséért cserébe felajánlják a Pokorny ügy megoldását /akit polgármesterré választottak, majd Pokorny hamis nyilatkozattal vádolva lemondott/. Tamas Emilt a bejelentés után tartalékállományba küldték és többször megfenyegették. A bűnösök ellen nem indítottak eljárást. Tamas Emil beadványa előzően megjelent a Viitorul Romanesc, a Timpul és a Gazeta de Mures című lapokban. /Tamas Emil százados: Beadvány a hamis személyazonossági igazolványok ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

Funar polgármester kirótta a római katolikus plébániára, az Apáczai és Báthory líceumra a 30-30 ezer lejes büntetést. /Büntet a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

1986 és 1992. áprilisa között 44 református lelkész hagyta el véglegesen Romániát. /Névsoruk: Közlöny /Nagyvárad/, ápr., Nyáj pásztorok nélkül. = Erdélyi Napló /Nagyvárad/, ápr. 16./

"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője elmondta, hogy fokozatosan, ez év elejétől anyagilag is független lett a korábban állami támogatással kiadott napilap. Azonban a nyomda, a papírgyár, a terjesztés állami kézben maradt. így "ott üthetnek rajtunk, ahol akarnak". Minden nagyobb áremelés után zuhanás-szerűen csökkent a példányszám. /Média (Nagyvárad), ápr. 16./"