Dan. A. Lazarescu, a Képviselőház Művelődési Bizottságának elnöke szerint a magyar propaganda a román nép negatív imázsának kialakításával foglakozik. A román ellenpropagandának támadni kell, hangsúlyozta Lazarescu, a magyar ázsiai ragadozó nép, Erdélyben a magyarok 1867-1918 és 1940-1944 között rasszista, diszkriminációs politikát folytattak, beleértve a népirtást. Ezeket össze kell gyűjteni és kötetben kiadni, hogy lássa a világ, hogyan viselkednek a magyarok. Adrian Motiu szenátor szerint meg kell hiúsítani a magyar diaszpóra azon akcióit, hogy eltorzítsák a román valóságot. /Kállai László: Kinek az igazsága? = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

Funar polgármester leszögezte, hogy Romániában minden iskola a román állam tulajdona, tehát nem lehet magyar. Funar szerint ősztől valamennyi iskola felett a polgármesteri hivatal fog rendelkezni, akkor kizárnak minden szeparatizmust. /Makkay József: Ősztől nem lesz magyar iskola? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Kétéves a szélsőbal hetilapja, a Romania Mare. A lap a kisebbségeket támadta. A hetilap példányszáma 700 ezerről 70 ezerre csökkent. A Romania Mare nyíltan sürgette egyes RMDSZ-vezetők azonnali kiutasítását az országból, nemzeti gárda felállítását és katonai adminisztráció bevezetését Kovászna és Hargita megyében. A kétéves hetilapot köszöntötték többek között Alexandru Barladeanu, a szenátus elnöke, Vasile Mois, a szenátus alelnöke, Iosif Constantin Dragan, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, Victor Surdu, a Román Demokrata Agrárpárt elnöke és Ion Suceava rendőr altábornagy. /Domokos Péter: Dicstelen évforduló. Kétéves a Romania Mare. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

Máj. 20- 23-a között első ízben tartották meg Kézdivásárhelyen a közeli Felsőcsernáton szülöttére, Bod Péterre /1712-1769/ emlékező napokat. A helybeli Bod Péter Líceum volt a rendező. A tudományos ülésszakon előadást tartott Dancsuly András, Kónya Ádám, Kelemen József, Cseke Péter és Magyari Lajos. Az utolsó napon pedagógiai módszertani tanácskozás zajlott le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./

Nyílt levelet intézett máj. 25-én Stolojan miniszterelnökhöz, Mihai Golu tanügyminiszterhez, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektushoz, Gheoghe Funar kolozsvári polgármesterhez Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kolozsvári szervezetének elnöke és Buchwald Péter, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke. A levélben a régi kolozsvári egyházi középiskolák /Báthory Líceum a római katolikus, a Brassai Sámuel Líceum az unitárius, az Apáczai Csere János Líceum a református egyházé volt/ visszaadását, a történelem magyar nyelven való tanításának engedélyezését, a magyar történelem oktatásának bevezetését és a vallásoktatás biztosítását követelték, hivatkozva az EBEÉ határozatára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./

Megalakult a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség. Céljaik: a kilenc református gyülekezet összefogása, a közös kérdések megtárgyalása, együttes erővel történő templomépítés, szeretetszolgálat megszervezése, hitoktatás egybehangolása, az egyházi népszámlálás megszervezése. /Református Gyülekezeti Szövetség alakult. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 7./

Jún. 6-án többszázezer ember, közel félmillió gyűlt össze a csíksomlyói búcsún. A körmeneten többezer magyarországi zarándok is jelen volt. /B. L.: Félmillióan a csíksomlyói búcsún. = Új Magyarország, jún. 8./

Az etnikai konfliktusok kiszélesedése földrészünkön veszélyes, mondta Oslóban, a NATO ülésén Adrian Nastase külügyminiszter. /Magyar Hírlap, jún. 8./

Jún. 4-én Iliescu Zilahon bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./, ahol az ellene tüntetőkre rátámadtak az elnök fekete ruhás, speciálisan kiképzett emberei és szétverték a tüntető csoportot. A televízióban mindezt nem mutatták. /Ion Iliescu Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Románia csatlakozott az ENSZ által elrendelt Jugoszlávia elleni embargóhoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A román parlament mindkét háza megszavazta, az államelnök szentesítette a Románia határaira vonatkozó 56-os számú törvényt. A határzóna 20 km-es mélységben van, az országból való bemenetel, illetve a kimenetel a törvények megkerülésével bűntettnek minősül és börtönnel büntethető, az országhatárok átlépési kísérlete kihágásnak minősül, fogházzal vagy pénzbírsággal sújtható. /Lege privind frontiera de stat a Romaniei - Románia államhatáraira vonatkozó törvény. = Monitorul Oficial al Romaniei (Bukarest), jún. 9., MTI/

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közzétette a román vezetőkhöz és a nemzetközi emberjogi szervezetekhez eljuttatott, a jogtiprások elleni felhívását. Az 1989. decemberi népítéletekre vonatkozón amnesztiát hirdettek, ennek ellenére a magyar közösség megfélemlítésére súlyos ítéletekkel börtönbe vetettek több személyt, így például az oroszhegyi Ambrus Pált /15 évre/, Nagy Istvánt /15 évre/, Nagy Imrét /18 évre/, Vass Kiss Elődöt /18 évre/, valamint a zetelaki Boldizsár Ferrencet /19 évre/, Karsai Lászlót /19 évre/ és Ilyés Istvánt /20 évre/. Hasonlóképpen a magyar népmegfélemlítése miatt az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után ártatlanul elítéltek több embert: a marosszentimrei Szabadi Ferencet /5 évre/, illetve az erdőcsinádi Füzesi Albertet /4 éver/, Füzesi Andrást /5 évre/, Papp Árpádot /4 évre/, a marosszentgyörgyi Galaczi Józsefet /3 évre/ és Hanzi Valentint /3 évre/. A letartóztatások folytatódnak, elég a marosvásárhelyi Cseresznyés Pálra gondolni, aki előzetes letartóztatásban van. A jogsérelem etnikai jellegű: magyar és cigány embereket sújtott az igazságszolgáltatás. Két évvel ezelőtt már aláírásgyűjtést kezdtek érdekükben, összegyűlt 16 ezer aláírás. Nyílt levelet írt - Tőkés László püspök kezdeményezésére - 1991. aug. 30-án valamennyi magyar történelmi egyházfő Iliescu elnökhöz. Választ nem kaptak. Most az Erdélyi Magyar Kezdeményezés újból aláírásgyűjtést kezdeményez, egyúttal törvényes keretek közötti polgári engedetlenségi mozgalmat hirdet meg. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a jogtiprások ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26., Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Máj. 31-én Zabolán emlékeztek arra, hogy egy évvel ezelőtt avatták fel gróf Mikó Imre szobrát, Petrovits István szobrászművész alkotását. Mikó Imre tevékenységét méltatta beszédében Magyari Lajos költő, a Háromszék főszerkesztője, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Domokos Géza RMDSZ-elnök, dr. Egyed Ákos történész és Töttösy Istvánné dr. Budapestről, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében. Ezután műsoros összeállítás következett. /Egy év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

"A jún. 4-én Kolozsvárra látogató Iliescu elnököt füttykoncerttel fogadták és királypárti jelszavakat skandáltak az emberek. Iliescu rövid történelmi fejtegetésében beszélt az "erdélyi románok ősi jogairól" is. Funar polgármester nacionalista kirohanásra ragadtatta magát: kérte az államelnököt, hogy a Magyarországról érkező turistákat a legszigorúbb vámnak vessék alá, vezessék be a turistavízumot Magyarországgal kapcsolatban, a magyar nyelvű tévéadást románul feliratozzák és követeljék vissza Budapesttől az 1937 és 1945 közötti évekből származó erdélyi dokumentumokat. Az RMDSZ tevékenységének célja Erdély, állította Funar. A 85 magyar nyelvű újság és folyóirat, amelyeket a Soros Alapítvány pénzel, hamis képet fest a román valóságról és ezt a képet Budapesten keresztül elterjesztik az egész világban. Az RMDSZ aktív részvételével 1990. márc. 15-én Kolozsváron román tanulókat és tanárokat kidobtak egyes iskolákból. Funar nem engedi meg a magyar iskolai szeparatizmust, Kolozsváron nincs magyar iskola. - Állandóan uszítanak, sorolta a magyarok bűneit Funar: kétnyelvű cégtáblákat tettek ki, ezért megbírságolta őket. A polgármester elrendelte, hogy a város területén csak a hivatalos nyelven, románul jelenhetnek meg plakátok. Funar nehezményezte, hogy Kolozsváron 72 magyar szervezet működik. Elmondta, hogy betiltott egy rendezvényt a városban, amely az önkormányzásról szólt, amelyet budapesti és holland alapítványok szerveztek volna. Ez nagy port vert fel a sajtóban. Iliescu elnök beszédében kitért a nemzetiségi kérdésre. A körülmények kedvezőtlenek, jelentette ki, a gazdasági-társadalmi nehézségek az etnikumközi kapcsolatokban tükröződnek. Kijelentette, hogy Magyarországon a nemzetiségi kérdést állandóan a gyanakvás szítására használják, kormányvezetők szintjén is, ugyanezt teszik Szlovákiával, Jugoszláviával szemben is. Magyarországgal nem sikerült megtalálni a közös hangot. Az RMDSZ-nek, az RNEP-nek és más politikai alakulatoknak is erőfeszítéseket kell tenniük, hogy politikai párbeszédet kezdjenek. /Balló Áron: Iliescu Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Iliescu és Funar beszédét magnófelvétel alapján idézte a lap. /Elnök és polgármester ? egy szólamban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./"

A Bolyai Társaság jún. 6-án tartott gyűlésén elhatározta, hogy a tanügyi törvénytervezet ellen tiltakozó beadványt juttat el a kormánynak és csatlakozik a jún. 11-re tervezett tiltakozó akciókhoz. A hazai történészképzés lehetősége miatt nem hirdeti meg a szegedi főiskolára a történelem szakos képzésre való jelentkezést. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Jún. 8-án, a román parlament két házának együttes ülésén - heves vita után - a választások elhalasztása mellett döntöttek, annak ellenére, hogy előzőleg a képviselőház júl. 26-ára tűzte ki a választás időpontját. Hiába sürgette Stolojan miniszterelnök a választások mielőbbi megtartását, ugyanez volt Domokos Géza RMDSZ-elnök felszólalásának is a lényege. /Cseke Gábor: Elhalasztották a román választásokat. = Magyar Nemzet, jún. 10./

A Rompres statisztikai adatokkal megtűzdelt kommentárjában azt bizonygatta, hogy Románia egységes nemzetállam, a lakosság 89,4 %-a román. Bukarestnek a népszámlálás szerint 8811 magyar nemzetiségű lakosa van. /Új Magyarország, jún. 10./

Minden magyar eredetű emléket meg kell semmisíteni, jelentette ki Funar, Kolozsvár polgármestere a rádióban. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Jún. 10-én román-moldovai külügyminiszteri találkozót tartottak Bukarestben. /MTI/

Az RMDSZ a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban leszögezte, hogy az fenn akar tartani egy merev, korszerűtlen, erősen központosított oktatási rendszert, melynek nem egy előírása antidemokratikus és az elfogadott nemzetközi szerződésekkel ellentétes, semmibe veszi a kisebbségek oktatásának évszázados hagyományait, kötelezni kívánja Románia történelme, földrajza és az állampolgári ismeretek román nyelven való oktatását, előírja, hogy a közép- és felsőfokú szakoktatás csak román nyelven lehetséges, nem akarja biztosítani, hogy a fiatalok szabadon választhassák meg azt a nyelvet, melyen felvételizni óhajtanak, leszűkíti az egyházi iskolák létét az egyházi személyzet felkészítésére. Mindezek ellen tiltakozik az RMDSZ országis méretű tüntetéssel. /Az RMDSZ tájékoztatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

A népszámlás eredményéről először ideiglenes, most pedig előzetes adatokat közölt az Országos Statisztikai Bizottság. Bejelentették, hogy 1993 előtt nem adnak végleges tájékoztatást. A hivatalos közlemény szerint a románokhoz sorolták az arománokat /aruménokat/ és a macedorománokat, a magyarokhoz sorolták azt a 831 személyt is, aki székelynek vallotta magát. A más nemzetiségűekhez sorolták a 2165 csángót, nem a magyarokhoz. /Ajtay László: Szemelvények a népszámlálási és lakásösszeírási statisztikából. Hol vannak a székelyek és a csángók? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

Az új tanügyi törvénytervezet kisebbségellenes pontjai: V-XII. osztályokban csak románul lehet tanulni Románia történelmét, földrajzát és a bevezetendő állampolgári nevelést. (112. cikkely). Az egészségügyi, műszaki, mezőgazdasági, jogi, közgazdasági, katonai szakoktatás csak román nyelven történik (114. cikkely), a 115. cikkely biztosítja a felsőfokú oktatásban az anyanyelvű csoportok létrehozását, de csak tanár- és színészképzés terén. /Nagy F. István: Ne hagyjátok az iskolát! Új tanügyi törvény a parlament előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 10./

Kolozsváron a polgármesteri hivatal kézbesítette a kétnyelvű névtábla miatti büntetést a Művelődés folyóiratnak. A lap a Művelődési Minisztériumhoz tartozik, a szerkesztőség a minisztériumnak továbbította az iratot. /A polgármester megbünteti a minisztériumot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Máj. 19-26-a között rendezték meg a XXII. Marosvásárhelyi Zenei Napokat. Ezt a zenei fesztivált 1971 óta megrendezik. Csíky Boldizsár, a marosvásárhelyi Filharmónia igazgatója értékelte az igényes zenei találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Kádár Gyula Adalékok a romániai magyarság történetéhez című összefoglalóját kezdte közölni folytatásokban a lap. A cím a szerző helyesbítésével: A romániai magyarság rövid története. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Jún. 10-12-e között Olaszországban ülésezett a NATO Dél-európai Regionális Parancsnokságának Vezérkara, ahova Románia katonai küldöttségét is meghívták. A román küldöttséget Vasile Paul ezredes vezette, aki elmondta, hogy Románia hadseregének professzionális szintje szerint egyike az európai modern hadseregeknek, mind műszaki, mind emberállománya tekintetében. Mindezt nyugati katonai vezetők állapították meg. /MTI/

Nicolae Tiu moldovai külügyminiszter jún. 9-én Bukarestbe látogatott, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval tárgyalt. Romániában moldovai diplomatákat fognak kiképezni. /Bogdán Tibor (Bukarest): Bukarest moldovai diplomatákat képez ki. = Magyar Hírlap, jún. 11./

Bukarestben megkezdődött Hohenzollern Pál herceg bírósági tárgyalása, trónörökösi jogainak elismerésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az RMDSZ tiltakozó gyűlést akar tartani a tanügyi törvénytervezet ellen. Szerinte ez jogellenes. /Közlemény Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Gheorghe Funar /február óta Kolozsvár polgármestere/ nyilatkozott az Új Magyarországnak. Kolozsváron széles jogai vannak a nemzetiségeknek, mondta. A városban csak román iskolák vannak, hangsúlyozta, de ezekben vannak osztályok, amelyekben a kisebbségek nyelvén folyik az oktatás. Szerinte az RMDSZ törvénytelenül tartózkodik jelenlegi székházában. Nincs magyar gimnázium a városban, jelentette ki. Románia Európa legdemokratikusabb országa, nincs szükség Kolozsváron főkonzulátusra. Amikor még működött, akkor kémügynökség volt, jelentette ki. /REA: Gheorghe Funar különös félelmei. = Új Magyarország, jún. 11./