"Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke az augusztusban megrendezendő Magyarok III. Világtalálkozójának jelentőségéről írt. Feltette a kérdést: "vajon belenyugodhat-e a zöm, hogy lélekben, gondolkodásában hozzá tartozó részek továbbra is testvértelenül kallódjanak? Belenyugodhat-e abba, hogy a szétszóródás, mint a sors gonosz tékozlása, szó nélkül maradjon?" - "Attól, hogy testvérteket országhatárok választanak el egymástól - összetartozásuk még nyilvánvaló." /Csoóri Sándor: Történelmi főpróba. = Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - II. évf. 5. sz., átvéve a Magyar Fórumból (Budapest)."

A Besztercei Híradó eddig az RMDSZ kiadványaként jelent meg, ezután az RMDSZ keretében megalakult Beszterce Művelődési Alapítvány lesz a kiadója, de továbbra is a megye szórványmagyarságának kisebbségvédelmi, időszakos kiadványa lesz, mint eddig. Az alapítvány nevében id. Sárkány Ferenc felkérte Beszterce-Naszód megye lelkészeit, tanárait, mérnökeit, munkásait, hogy vegyenek részt a lap tartalmasabbá tételében. /Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - II. évf. 5. sz./

"Szőcs János arról írt, hogy mikor kezdték csángóknak hívni a moldvai magyarokat. Zöld Péter, aki a madéfalvi vérengzést követően menekült Moldvába, egy 1781-ben keltezett írásában mondta róluk, hogy csángó-magyaroknak hívják őket. Szőcs János idézett egy 1838-ban Bákóban íródott magyar nyelvű folyamodványt, segítségkérést, melyet a moldvai "Bákó Vármegyebeli Magyarok" írtak, Vándodfalva bírájának. /Szőcs János: A moldvai csángó magyarokról. "Mi, Bákó vármegyebeli magyarok". = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 1-2-3. sz."

nagyobb városok után kisebb települések is jelentkeznek önálló lappal, ilyen a Pécskai Újság, kiadja a római katolikus plébánia, Heinrich József esperes plébános. /Pécskai Újság (Pécska), máj. - 1. sz./

Infopages címen májusban kiadták az 1. sz. füzetet: UDVARHELYI SZAKNÉVSOR (Székelyudvarhely), a szaknévsor háromnyelvű /magyar, román, angol/.

Vasile Ghetau, az Országos Statisztikai Bizottság népszámlálási osztályának vezérigazgatója sajtóértekezleten ismertette az idei népszámlálás előzetes adatait: Románia 22 760 449 fős összlakosságából 1 620 199 magyar nemzetiségű /7,1 %/, tehát az előző, 1977-es népszámlálás óta 94 ezerrel, 5,5 %-kal csökkent a magyarság lélekszáma. Ghetau még az 1977-es népszámlást is hitelesnek mondta. A nemzetiségek közül csökkent a németek /359 ezerről 119 ezerre/, a szerbek lélekszáma, nőtt az ukránoké, oroszoké, törököké és tatároké, legnagyobb mértékben a cigányoké /227 ezerről 410 ezerre/. A magyar kisebbség Hargita /84,6 %/ és Kovászna /75,2 %/ megyében van többségben, jelentős arányban élnek még Maros /41,3 %/, Szatmár /35,0 %/, Bihar /28,5 %/ és Szilágy /23,7 %/ megyében. Az országban a római katolikusok száma 1 114 000, a reformátusoké 801 557, az unitáriusoké 76 333, a lutheránusoké és evangélikusoké 39 ezer, illetve 21 ezer. Románia lakosságának 86,8 %-a ortodox, a románság aránya 89,4 %. /Csökkent a romániai magyarság száma. = Magyar Hírlap, máj. 30./ Nádudvary György, a Kovászna megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, hogy az RMDSZ helyi, területi szervei felülvizsgálhatják a népszámlálási adatokat. Az adatok feldolgozása még tart. A magyarság kimutatott 1,6 milliós lélekszámát ő is kevésnek tartja. /Botos László: Román népszámlálás. = Új Magyarország, jún. 1./

A román külügyminisztérium máj. 31-én cáfolta az orosz védelmi miniszter közleményét, hogy Románia harckocsikat szállított a Moldovai Köztársaságnak és hogy katonai tanácsadói részt vesznek a konfliktusban. /Bukarest nem szállít harckocsikat. = Magyar Hírlap, jún. 1./

Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter azzal vádolta Romániát, hogy páncélozott csapatszállító járműveket és fegyvereket szállít a Moldovai Köztársaságnak, valamint román katonai szakértők tartózkodnak Moldovában, továbbá Romániában katonai kiképzésben részesítenek moldáviaiakat. Mircea Snegur moldovai elnök a józan ész győzelmének értékelte azt, hogy Moszkva kivonja a Moldovában állomásozó 14. hadsereget. /MTI/ /Nem tilos, de nem is tisztességes. = Népszava, jún. 1./

Románia elismerte Bosznia-Hercegovinát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Az Országos Szakszervezeti Tömb jún. 1-jén több tízezer fős tüntetése a választások mielőbbi megtartásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

A román képviselőház úgy döntött, hogy júl. 26-án lesznek a választások. /Magyar Hírlap, jún. 2./

A román külügyminisztérium közleményében kifejtette, hogy Moldova Köztársaságnak joga van attól vásárolni fegyvert, akitől akar. /MTI, Romania Libera (Bukarest), jún. 2./

Göncz Árpád köztársasági elnök - Antall József miniszterelnök javaslatára - jún. 1-jei hatállyal felmentette dr. Entz Gézát politikai államtitkári tisztségéből, egyúttal kinevezte a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága helyett megalakult Határon Túli Magyarok Hivatala elnökévé. /Entz Géza lett az elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

A legnagyobb gond a tanszéken a tanárhiány, ismertette helyzetüket Rostás István, a Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékének gyakornoka. Nem akarnak a Kolozsváron működő tanszék riválisa lenni, ehelyett olyan román anyanyelvű szakembereket képeznek, akik tudományosan érdeklődnek a magyar kultúra iránt. A magyar anyanyelvű hallgatóknak pedig alapképzést biztosítanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Mircea Ionescu Quintus igazságügyminiszter Eckstein Kovács Péternek Funar kolozsvári polgármester döntéseinek törvényességét megkérdőjelező levelére írt válaszában leszögezte: a cégtáblák elsősorban román, de más nyelvűek is lehetnek. Funar polgármester intézkedései tehát önkényesek. /Gál Éva Emese: Cégtáblákat, magyarul is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében, az EMKE újraindulása óta első ízben, máj. 26-án kiosztották az EMKE művelődési díjait. A kórusmozgalomban elért kiemelkedő eredményeiért Nagy István-díjat kapott a Vox Humana /Sepsiszentgyörgy/ együttes és karnagya, Szilágyi Zsolt. A tánckultúra ápolásáért Éghy Gyssa-díjjal tüntették ki a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ Bogáncs együttesét és vezetőjét, Tolna Éva tanárnőt. A nem hivatásos színjátszó mozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért Bálint Ferencet és Vitális Ferencet Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták. Szolnay Sándor-díjas lett Zöld Lajos nyugalmazott újságíró, a gyergyószárhegyi festőtábor vezetője. Orbán Irénnek a népművészeti hagyományok ápolása terén végzett tevékenységéért a Vámszer Géza-díjat adományozták. Haszman Pál és József /Alsócsernáton/ a honismereti és múzeumi munka terén elér kiemelkedő eredményeiért Bányai János-díjban részesült. A Monoki István-díjat Tavaszi Hajnal kapta a könyvtárügy terén végzett munkájáért. Az újságírásban kifejtett önfeláldozó munkája post mortem elismeréseként Tőke Csabának a Spectator-díjat ítélték oda. Poór Lili-, illetve Kovács György-díjat kapott Orosz Lujza és Lohinszky Lóránd színművész., Kemény János-díjat Tompa Gábor rendező. A Janovics Jenő-díjat a tévé magyar nyelvű adásának Ébresztő műsora, valamint a Kolozsvári Rádió magyar adása munkaközössége kapta. Bánffy Miklós-díjjal jutalmazták Deák Barnát és Deák M, Ritát színpadi képzőművészeti tevékenységükért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Jún. 2-án megalakult az Alkotmánybíróság, megválasztották bíráit, köztük van egy magyar, Fazakas Miklós. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Moszkvában - többszöri halasztás után - tárgyalóasztalhoz ült jún. 2-án a moldovai és az orosz külügyminiszter. Szó volt a Moldovában élő oroszok helyzetéről és az ott állomásozó 14. hadsereg helyzetéről. - /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Román-magyar megbeszélések Bukarestben. A külügyi testület igazgatóságának vezetői a gazdasági, politikai, kulturális, jogi és konzuláris együttműködésről tárgyaltak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Az elmúlt 74 évben a román állam nemzeti kisebbségeinek lassú beolvasztását támogatta. A Vatra Romaneasca 1990 eleji programnyilatkozatában - amit a szervezet hamisítványnak tart -, két fő pontként szerepelt a nemzetiségek vezetőinek lejáratása és a kivándorlási hangulatkeltés a kisebbségek körében. Azóta látható, hogy tevékenységük megfelel ennek a programnak. Elég Tőkés László és a többi vezető lejáratására, vagy az egyre gyakoribb nemzetségi alapon történő elbocsátásra gondolni. /Balló Áron: És akkor mi van? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

1919. ápr. 19-én a bevonuló román csapatok Kőröstárkányban 87 ártatlan magyart öltek meg bosszúból, mert a közeli faluban kivégzett két román politikus halálát a székely hadosztálynak tulajdonították. A sírkövek emlékeztető szövegét a román hatóság lekapartatta, nemzetközi vizsgálattól tartva. /Messzer László: A tárkányi hosszú gyász. Ők, nyolcvanheten, ártatlanul. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 4./

A Csíkvidéki Krónika részleteket közölt Venczel József Csík népe és népesedési viszonyai című könyvéből, ezt folytatják a következő számokban. /Csíkvidéki Krónika (Csíkszereda, polgári hetilap), jún. 4. - I. évf. 5. sz. ? Felelős szerk. Birtók József

Az Erdélyi Egyesített Roma Szervezetek vezetősége közleményében diszkriminációnak, a kisebbség jogainak megsértésének minősítette azt, hogy a polgármester megakadályozta a roma kisebbség találkozását a Kolozsvárra látogató Iliescu elnökkel. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott a roma kisebbség Iliescu elnökkel való találkozásának megakadályozása miatt. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ Iliescu elnök látogatása: jún. 4.

Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a készülő tanügyi törvény kisebbségellenes. A kormány diszkriminatív tanügyi törvény elfogadásával kívánja fenntartani a jogfosztást, ezzel folytatja a hagyományos elnemzetlenítő iskolapolitikáját. Önálló magyar iskolarendszert követelünk - írta. A magyarlakta vidékeken közösségi jogaikért rendeznek tüntetést. Tőkés László itt a jún. 11-ére meghirdetett, az anyanyelvű oktatásért rendezendő tüntetésre utalt. /Tőkés László: Alapvető emberi és közösségi jogunk az önálló magyar nyelvű oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

A Bányavidéki Új Szó az anyagi nehézségek miatt a jövőben kisebb terjedelemben, hetilapként jelenik meg. Eddig hetente kétszer-háromszor látott napvilágot. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 5./

Vacaru szenátor Párizsban járt, részt vett a Nyugat-európai Unió által rendezett tanácskozáson. Adrian Nastase külügyminiszter Oslóba utazott, részt vett az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács ülésén. Kanada katonai küldöttsége Bukarestben Iliescu elnökkel és Spiroiu hadügyminiszterrel tárgyalt, Romániának a balkáni konfliktust illető álláspontjára voltak kíváncsiak. /(indig): Jövés-menés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5./

Romániában a kisebbségek teljes jogegyenlőségnek örvendenek, Magyarország jobban tenné, ha saját portáján nézne körül, jelentette ki Ion Iliescu elnök a Tineretul Liberben megjelent interjújában. Hogyan lehetséges, hogy a kisebbségek közül csak a magyarok elégedetlenek, akiknek pedig a legtöbb lehetőségük van, tette fel a kérdést. /Tineretul Liber (Bukarest), jún. 5., ismerteti: Népszava, jún. 6./

Jún. 5-én Budapesten, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány díszvacsoráján felszólalt Göncz Árpád köztársasági elnök, kifejtve: a legalapvetőbb nemzetiségi jog, hogy az ember ott élhesse le az életét, ahol született. Tőkés László, az alapítvány elnökhelyettese a jogfosztottak megcsúfolásának nevezte azt, amikor az erdélyi magyarokat magyarkodással vádolják. /Nemzetközi Transsylvania Alapítvány. = Magyar Hírlap, jún. 6./

A Romania Mare szélsőséges, fasiszta, nacionalista lap kétéves fennállását ünnepelte. Ebből az alkalomból köszöntötték a hetilapot - többek között - a szenátus elnöke, Alexandru Barladeanu és alelnöke, Vasile Mois, továbbá a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, Iosif Constantin Dragan. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

Az RMDSZ Országos Elnöksége felhívásában tiltakozott a tanügyi törvény tervezete ellen, amely a romániai magyarság számára elfogadhatatlan, diszkriminatív, túlcentralizált, korlátozza az anyanyelv használatát, a magánegyetemek működését úgy korlátozza, hogy ne lehessen magyar nyelvű. Az RMDSZ felszólítja a tagságát, hogy jún. 11-én szervezzenek tüntetéseket vagy nagygyűléseket olyan jogállam megteremtéséért, amely biztosítja az anyanyelven történő oktatást az óvodától az egyetemig. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./