Egységesen kell fellépni
Korlátok nélkül az autonómiáért
„A Székely Nemzeti Tanács megalakulásakor a székelység autonómiaigényének közképviseletére kapott meghatalmazást. Világossá tettük már akkor, nem veszünk részt a választásokon, és nem tesszük vita tárgyává célunkat, amelynek képviseletére vállalkoztunk, és amelyet egy eredményes népszavazás is a viták fölé emelt” – áll az SZNT szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében, amelyet az alábbiakban idézünk.
A közösségi meghatalmazás erejével mondhatjuk ki: a Székely Nemzeti Tanács alapdokumentumába foglalt célok és elvek fölötte állnak minden vitának, ezeket meg fogjuk erősíteni, ha kell újra és újra, függetlenül attól, hogy éppen választási évben vagyunk vagy sem, úgy, ahogyan eddig is tettük. Mindez beleillik abba a közös szándéknyilatkozatba, amelyet a Székely Nemzeti Tanácson kívül az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Néppárt is aláírásával hitelesített, és amely leszögezi: „az autonómia iránti egységes szándéknak a kinyilvánításán túl nem folytatnak vitát egymással a megvalósítás részleteiről”.
A Székely Nemzeti Tanács részéről nem új álláspontról van szó tehát, hanem arról, hogy megerősítettük, amit eddig is számtalanszor kimondtunk, például a Székelyföld autonómiájának sérthetetlen alapelveiről szóló közleményben.
Ezzel párhuzamosan igaz az, hogy az autonómiaküzdelem legsikeresebb eseményei között tarthatjuk számon a közös fellépéseket, amikor a fenti elveket nem sértve, együtt álltunk ki az autonómia mellett. Ilyen volt az autonómia-statútum tervezetének parlamenti beterjesztése vagy a Székelyek Nagy Menetelése.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A követendő példa
Ismerjük meg Márton Áront, az embert
A Márton Áron-emlékév alkalmából tartott előadást a nagy erdélyi püspökről dr. Marton József pápai prelátus, nagyprépost, egyháztörténész a közelmúltban Sepsiszentgyörgyön. Az esemény hírére zsúfolásig megtelt a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Terme, a közönség sorai közt szép számban voltak egyházi és világi személyiségek.
Az előadó véleménye szerint Márton Áron személyiségének mélységét ma elsősorban beszédein és írásain keresztül tudjuk megközelíteni. Ezekből pedig – hála Istennek – bőven akad, mert beszédeit leírta, és a vázlatok megmaradtak annak ellenére, hogy elítélésekor az iratait is elkobozták.
– Akik ismertük és hallgattuk, tanúsíthatjuk, hogy sugárzó egyéniség és lenyűgöző ember volt. Gondolkodásának és cselekedeteinek indítékairól, vagy hivatalos megnyilvánulásairól azonban mi is csak az írásain keresztül alkothatunk helyes fogalmat. Éppen ezért alakjának felidézésekor elsősorban kéziratban megmaradt beszédeire, leveleire hivatkozom. Annál is inkább, hogy ő hiteles pap volt, hiszen azt mondta, amit hitt és élt, így ezek a dokumentumok sorsa alakulását és emberségét is hűen tükrözik – fogalmazott az előadó.
Álláspontja alátámasztásaként dr. György Lajos irodalomtörténészt, egyetemi tanárt idézte, aki 1946-ban, Márton Áron jelenlétében írásairól és beszédeiről ekképpen vélekedett: „A felelősségérzetnek azok az ércveretű súlyos megnyilatkozásai, melyeket az elmúlt nehéz időkben és napjainkban papjaihoz és híveihez méltóztatott intézni, mélyen a lelkünkbe szántották és ott megszilárdították az örök igazságokba, az elévülhetetlen erkölcsi elvekbe fogódzó hitünket, meggyőződésünket és magatartásunkat. Ezek valamikor történelmi dokumentumai lesznek ezeknek az időknek, s utódaink talán még világosabban fogják látni, mint mi, hogy a főpásztor átszenvedte az eseményeket, és szüntelen gonddal virrasztott meggyötört népe sorsa fölött.”
A továbbiakban részletek hangzottak el Márton Áron néhány leveléből és beadványából, melyek felolvasása során a hallgatóság meggyőződhetett, hogy ezeken keresztül valóban jobban és tisztábban érzékelhetjük a népét 42 éven át szolgáló püspök belső értékeit, igaz emberségén alapuló életszentségét, hitét, bátorságát és önfeláldozását. Nemcsak a magyarok, hanem más népek, például a zsidók elnyomása ellen is felemelte a szavát az Antonescu diktatúráját nyögő Romániában, de a német megszállás alatt sínylődő Magyarországon is. A kommunista iga alatt gyötrődő Romániában pedig már a többségi nemzet jogaiért is kénytelen volt síkra szállni. És tette ezt szent következetességgel, nem hunyva szemet semminemű igazságtalanság fölött. Pedig küzdelmében csupán két világi eszköz állt a rendelkezésére, a kérés és a tiltakozás, ezeket viszont maximálisan kihasználta.
Gondolkodásmódjának és elkötelezettségének hű tükrei, de akár hitvallásnak is beillenek a következő sorok, melyeket a világháború utáni első román miniszterelnöknek, Groza Péternek (Petru Groza) írt 1945-ben: „Isten magyarnak teremtett, s természetesen fajtestvéreim sorsa és sorsának alakulása iránt nem lehetek közömbös. A papi hivatásom pedig arra kötelez, hogy a kérdéseket erkölcsi szempontból is mérlegeljem.”
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az én falum, Zalánpatak
(részlet a szerző azonos című könyvéből)
Kezdetben az akkori vezetés kísérletet tett a földek államosítására, így szerre kezdték elvenni a földeket a társas javára. Sokan azonban nem voltak hajlandók beállni a társas gazdaságba, főként azok a gazdák, akiknek több területük volt. Ezekhez az emberekhez sorra jártak a rajon aktivistái, hogy meggyőzzék őket. Ilyen gazda volt Farkas Albert is, aki semmi áron nem volt hajlandó beállni a társasba. Egy napon azonban őt is meglátogatták a párt aktivistái, éppen amikor a havat takarította kapuja előtt. Így szólt az egyik aktivista:
– Jó napot, Farkas bácsi! Tudja-e maga, hogy miben járunk?
– Én hogyne tudnám – válaszolta dédnagyapám. Melyik jó csizmában, melyik jó bakancsban…
Az aktivista elkezdte meggyőzőbeszédét:
– Értse meg, Farkas bácsi, hogy mi csak segíteni akarunk.
– Felőlem. Van bent még két lapát, hozok maguknak is.
Aztán, hogy már fejezzék be beszédüket, Farkas Albert megígérte, hogy amikor a földjeinek nagy része beesett a társas gazdaság alá, akkor ő is be fog állni.
Egyszer aztán ismét megjelentek az aktivisták:
– No, Farkas bácsi, beleestek a maga földjei is.
– Ha beleestek, beleestek, miért nem tudtak magukra ügyelni, én ügyeltem magamra, és nem estem bele.
Préda Barna
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Húszezer átlagon felüli
A tehetséggondozás társadalmi összefogást igényel
Tévhit, hogy a tehetség utat tör magának, azt gondozni kell, méghozzá szakszerűen, mindehhez társadalmi összefogásra van szükség – erre próbálja felhívni a figyelmet a székelyföldi tehetségnap, amelyet harmadszor szerveztek meg. A vándorrendezvénynek Marosvásárhely és Csíkszereda után ezúttal Sepsiszentgyörgy adott otthont.
Egy közösség húsz százaléka átlagon felüli képességgel rendelkezik, egy százaléka pedig kiemelkedő tehetség. Régiónkra kivetítve ez húszezer átlagon felüli képességekkel rendelkező gyereket és fiatal tehetséget jelent, ezek kibontakozását szeretné támogatni a 2013-ban magyarországi mintára megalakult Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács.
Székelyföldön mindig volt hagyománya a tehetséggondozásnak, ennek konkrét példája, hogy közösségi összefogásból építettek iskolákat, mint ahogy a Székely Mikó Kollégiumot is. De nemcsak múltja, hanem jelene is van a társadalmi felelősségvállalásnak, hiszen tavaly Székelyföldi Tehetségalapot hoztak létre vállalkozók, közéleti személyiségek – hívta fel a figyelmet Bereczki Kinga, a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács elnöke a tehetségnapon megtartott sajtótájékoztatón.
Schanda Tamás ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár a Nemzeti Tehetség Program körül kialakult összefogást hangsúlyozta. Mint mondta, a Magyar Országgyűlés 2008-ban ötpárti konszenzussal támogatta a programot. Magyarországon évente 350 ezer fiatal tehetség kap segítséget, a program kibővítéseként, idéntől a határon túli tehetséggondozással foglalkozó civil szervezetek, köznevelési intézmények is jelentkezhetnek a kiírt pályázatok túlnyomó többségére, de egyénileg is lehet pályázni A Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjra – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
A civil, szakmai oldalt képviselve szólalt fel Bajor Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács ügyvezető elnöke, aki elmondta, tehetséghálózatot hoztak létre, ma már 1400 tehetségpont van a Kárpát-medencében, ahol korszerű pszichológiai, pedagógiai módszertanon nyugvó tehetséggondozás zajlik. Ez a hálózatban működő tehetséggondozás példaértékű, amelyre Európában is kezdenek felfigyelni, tudtuk meg dr. Balogh László egyetemi tanártól, a Nemzeti Tehetségtanács elnökétől. A magyarországi előzményeket ismertetve elmondta, mindig is volt tehetséggondozás, de nem volt szisztematikus tehetségkeresés és egyéni fejlesztés. Megjegyezte, végre a gyermek került a tehetséggondozás középpontjába.
A harmadik székelyföldi tehetségnapon szakmai előadásokat és személyes életutakat hallgathattak meg a tehetséggondozásban részt vevő pedagógusok, mentorok, ugyanakkor székelyföldi tehetségek mutatkoztak be. Idén is átadták a Csutak Vilmos-díjakat, amely a tehetséggondozásban kiváló eredményeket felmutató székelyföldi szakemberek elismerése: életműdíjat kapott Gazda József kovásznai nyugalmazott magyartanár, író, valamint megosztott díjban részesült Szakács Ágnes, a Székely Mikó Kollégium tanítónője és Kakasi Zsolt, a Plugor Sándor Művészeti Líceum zenetanára.
Gy Turoczki Emese
---
Ízig-vérig székely volt
A 3. székelyföldi tehetségnap előfutáraként tartottak szoboravatót péntek délután a sepsiszentgyörgyi Eurocenter Amőba Oktatási Központ udvarán. Csutak Vilmos mellszobrát a budapesti alkotó, Túri Török Tibor ajándékozta a 20. születésnapját ünneplő oktatási központnak, a talapzatot a Puskás Tivadar Szakközépiskola készíttette el.
– Sokan feltették a kérdést, hogy miért kell még egy szobor Csutak Vilmosról, hiszen van már Sepsiszentgyörgyön, erre én azt válaszoltam, legyen minél több, hiszen minél több Csutak Vilmosra van szükség – emelte ki ünnepi beszédében Bereczki Kinga, az Eurocenter Amőba Oktatási Központ vezetője. – Nehéz időket élünk a romló oktatási helyzetben, gyermekeink, fiataljaink elmennek, nincsenek pozitív példák, amiből erőt meríthetnek.
Csutak Vilmos okosan gazdálkodó vezető volt: a Székely Mikó Kollégium legendás igazgatója, tanára, a múzeum őre, majd igazgatója, vezetése alatt épült a Székely Nemzeti Múzeum épülete és a leánygimnázium, azaz a mai Mihai Viteazul Főgimnázium.
– Ízig-vérig székely ember volt, Székelyföldért, nemzetéért élt és munkálkodott, olyan pedagógus, aki a legeldugottabb székely faluban nemcsak felkutatta a tehetséges gyermekeket, hanem sorsukat később is követte. Fontos volt számára a tehetség mint érték, de az is, hogy a tehetség azt a közösséget gazdagítsa, amelyik őt kitermelte, olyan példakép volt, akitől a mai tehetséggondozásban is tanulni lehet – hangzott el a szoboravatón.
Kisgyörgy Zoltán közíró neves mikós tanárokra emlékezett, beszédét anekdotákkal fűszerezve, de nem felejtve azt sem, hogy adósok vagyunk a híres tanáraink emlékének ápolásával. A mellszobrot az avatón jelen levő alkotó és Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet hálózatfejlesztési igazgatója leplezte le, fellépett a Székely Mikó Kollégium két kisdiákja: Miklós Janka szavalt, Balázs Gergő énekelt.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Migráció, biztonság, Európa
Csütörtök délután a váradújvárosi református templomban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, közgazdász és egyetemi tanár tartott előadást Migráció, biztonság, Európa címmel. A Budapesti Corvinus és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanáraként a nemzetközi tekintélynek örvendő, elismert szakember a világ jelenlegi arculatáról és az Európát sújtó migrációs válságról beszélt.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, Tőkés László európai parlamenti képviselőnek a meghívására érkezett Nógrádi György kilencéves korában átutazóban már járt ezelőtt is Nagyváradon, de előadást most először tartott a helyi közönségnek. A szaktekintélyt és a vele érkező vendégeket Sándor Lajos nagyvárad-újvárosi lelkipásztor köszöntötte, megindokolva a szokatlan helyszínválasztást: az előadás a keresztény gyülekezetek számára fontos témát boncolgat, és a rendkívül nagy érdeklődés következtében nem volt hol máshol befogadni a nagyszámú érdeklőt. Tőkés László bevezető beszédében elsősorban arra tért ki, hogy az Európai Uniónak mindenekelőtt a saját állampolgárainak a biztonságával és védelmével kellene foglalkoznia, az állampolgárok egészséges önvédelmi mechanizmusának támogatásával, amelyről az elmúlt évtizedek során a kisebbségben élők kitartása és ragaszkodása tanúskodhat leginkább.
Segíteni kell a beilleszkedés folyamatát
Az esemény moderátoraként Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az előadásra érkezett vendégek sorában Fischl Vilmosnak, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkárának adta át a szót, aki egy rövid ismertetőt tartott az iszlám világról. Az evangélikus lelkész, aki Líbiában nőtt fel, és beszéli az arab nyelvet, az iszlám Amerika- és Nyugat-ellenességéről beszélt egy olyan korszakban, amely a kereszténység sajnálatos hanyatlásával néz szembe. Kiemelte, hogy természetesen megértőnek kell lennünk a háborús övezetekből menekülőkkel szemben, és azok esetében, akik megkapják a tartózkodási engedélyt, segíteni kell a beilleszkedés folyamatát, de semmiképp sem a saját kultúra és Európa feladásával. Kitért továbbá arra is, hogy Nyugat-Európa, és a világ legtöbb országa máris nagyszámú muzulmán lakossal rendelkezik, így Európa kereszténysége – a sok bevándorlóval és vegyes házassággal – eleve fenyegetett helyzetben van.
Nem csak az iszlám világ fenyegetésétől kell tartani
Nógrádi György a maga fesztelen és mérhetetlenül tájékozott, információgazdag stílusában Fischl kijelentésével kapcsolatban az Amerikai Egyesült Államok (USA) példáját említette, amelyről a statisztikák tükrében elmondható, hogy a most születő lakosságát 50%-ban nem fehérbőrű emberek teszik ki. Az előadását három globális tényezőre, azaz a 21. század három nagyhatalmára – az USA, Kína és Oroszország – és ezek egymáshoz való viszonyára, valamint ezen hatalmak céljaira és közvetett módon a migrációs válsághoz való viszonyukra vonatkozó ismeretekre építette, és szót ejtett Nagy Britannia valószínű kilépéséről is az Európai Unióból (a június 23-i népszavazásról) és ennek hátrányos következményeiről. Ezen ismeretek – melyeket nemzetközi fórumokon való részvétel és személyes kapcsolatok erősítenek – eléggé aggasztó jövőképet festenek, melyben nem csupán az iszlám világ fenyegetésétől kell tartani, hanem a hatalmi viszonyok megváltozásától is, amelyek várható Csendes-óceáni csatáktól lesznek terhesek, mivel Ázsia, illetve Kína egyre látványosabban tör felfelé, és minden erejével igyekszik világméretű játékossá avanzsálódni. Egy esetleges világháborútól ugyan nem ezen törekvések vagy az iszlám folyamatos beszivárgása miatt kell tartani (egy harmadik világháború Nógrádi szerint az Izrael és Irán vagy Észak- és Dél-Korea közötti ellentétek okán törhet ki), de a migráció kérdése és a hozzáállás máris alaposan megosztotta Európát.
A világpolitika játékosai közül ugyanakkor azok, akik rendelkeznek a megfelelő hálózattal és kapcsolatrendszerrel (Az Öt Szem nevű hírszerzési szövetség – az USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland), igenis képesek az egész világ profi lehallgatására, tevékenységüket 90%-ban gazdasági információk gyűjtésére összpontosítják, és csak a maradék 10% jut a terrortámadások esetleges megakadályozására.
Európa az egyetlen lehetőség
„A háborúval sújtott Szíriából először a környező országokba (Jordániába, Libanonba) menekült családok az elmúlt két évben a balkáni és a líbiai-olasz vonalon jöttek Európába, amely tárt karokkal fogadta őket – mostanáig –, míg a világ más országai (az USA, Ausztrália és a Közel-Kelet is) egyszerűen kijelentették, hogy nem kérnek belőlük” – foglalta össze a válság világméretű ismertetőjegyeit a biztonságpolitikus. Ily módon Európa marad az egyetlen lehetőség a menekülők számára, és mivel az érintett európai országok közül a legtöbben ( Lengyelország, Csehország, Románia) nem akarják elfogadni a megszabott migránskvótákat, ezért ezeket – különösen Magyarországot, ahol népszavazásra bocsátják a kérdést – rossz szemmel nézi az Unió. Mindezek ellenére Nógrádi állítja, hogy a menekültek fő befogadóországával, Németországgal nem romlottak meg Magyarország kapcsolatai. „Jó viszonyban kell lennünk Németországgal, mert ahogy a világpolitika alakulása az USA szövetsége nélkül elképzelhetetlen, úgy Magyarország sem politizálhat anélkül, hogy jó viszonyban lenne Berlinnel. Ugyanígy Oroszországra is szükségünk van” – fogalmazott.
Zárásképpen, a temérdek kérdésre adott válaszokban Nógrádi a folyamatokra és tényállásokra rámutatva összegezte a saját véleményét a migrációs válság felszámolásának módjaival kapcsolatban: szerinte „először is profi hírszerzésre van szükség, amely kideríti, hogy honnan jönnek és miért is jönnek egészen pontosan a migránsok, másodszor hajóikat vissza kellene fordítani oda, ahonnan indultak, azaz Líbiába, és harmadszor, ha az ottani partraszállásuk nem tetszik a helyi kormánynak, akkor tenni róla, hogy megváltoztassák a véleményüket. Azok esetében pedig, akik megkapják az engedélyt a bejövetelre, a befogadó ország és annak törvényrendszere diktál.” Végezetül pedig arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a család és a közvetlen környezet ápolása és óvása az egyes ember legfőbb feladata, amelyek a nagyobb társadalmi szerkezetek, illetve a világ makrotársadalmának alappilérei.
Szamos Marian
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Filozófiai témájú kötetek a PKE-n
Kettős könyvbemutatón vehettek részt a nagyváradiak péntek délután a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Bartók termében a Filozófia Tanszék és a Partium Kiadó közreműködésével, melyen dr. Horváth Gizella egyetemi docens A szép és a semmi és dr. Musca Vasile professzor A kimondható és a kimondhatatlan című köteteiről dr. Balogh Brigitta, a PKE tudományos titkára beszélt.
bemutatásra kerülő, a filozófia területén kalandozó két kötet ismertetésében dr. Balogh Brigitta több találkozási pontról mesélt, amelyek összekötik a két szerzőt: egyrészt a Filozófia Tanszék, amelynek mindketten tanárai, másrészt a címek hasonlósága, amelyek valami pozitívumot helyeznek szembe valami nem meglévővel, és végül a fordító kiléte: Musca tanár úr könyvét ugyanis Horváth Gizella fordította le magyarra születésnapi ajándékként.
A rövid és tartalmas bemutatót követően maguk a szerzők is szót kaptak. Horváth Gizella könyve, amely Balogh méltatása szerint filozófiai igényességgel elemez művészeti alkotásokat, a 20. század művészetéről szól a kanti esztétika tükrében, amely szerint a szépnek nincsenek szabályai. „Szeretek nézni és látni, és megérteni, amit látok. Ez által boldogabbak, gazdagabbak lehetünk.” – mondta a szerző. Musca Vasile a létezés nagy témáival foglalkozó aforizmákat és elmélkedéseket papírra vető könyvének tartalma Balogh megfogalmazásában „önmagunk alakítása, nem csupán külső máz, hanem valós átalakulás, melyben az ember farkasszemet néz a szakadékkal, és ezáltal másképp él, másképp reagál a gyötrelmekre, kihívásokra. Ily módon pedig nem egyéb, mint maga a kultúra.” A magyarul is jól beszélő professzor felelevenítette gyerekkori találkozását az aforizmák világával Lucian Blaga egyik kötetében, majd saját próbálkozásait, és beszélt a német romantikus irodalom és filozófia iránti szenvedélyéről is. „Az igazán nagy dolgok mindig egyszerűek.” – mondta.
Mindkét szerző kifejezte köszönetét az érdeklődésért, a volt és jelenlegi diákok jelenlétéért, és ugyanakkor sajnálatukat afelett, hogy a tanszék tizenhét év működés után megszűnik, hozzátéve, hogy remélhetőleg csupán ideiglenesen. A bemutató dedikálással zárult.
Szamos Mariann
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Negyedik napjához érkezett a Szent László Napok
A Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti szakos hallgatóinak kiállításával folytatódik kedden a június 18–26. között immár negyedik alkalommal megszervezett Szent László Napok programja.
Az ArtGenerator 2 című tárlatot 16 órakor nyitják meg a PKE Képzőművészet Tanszék Zárda (Mihai Vitezul) utca 3. szám alatt található galériájában.
Retrospektív címmel nyílik kiállítás 18 órakor a várban kialakított galériában a nagyváradi származású Molnár László József festőművész, grafikus alkotásaiból. Ezt követően a tárlat június 21–23. között 15 órától 18 óráig, június 24–26. között pedig 11-től 18 óráig látogatható. A tárlat anyaga végigkalauzol bennünket Molnár László József teljes munkásságán, a kezdetektől napjainkig. Amint azt Cukor György költő megfogalmazta: „Ha a képeket sorozatnak, nagy kollázsnak vesszük, előttünk van az alkotó karaktere. És érintőlegesen azoké a hatásoké, gyilkos politikai légköré, éhes képzőművészeti érdeklődésé, melyeket átélt. Meglehet, hogy egyirányú a hatás: kezdettől máig. Noha nem szabad ráfognunk, hogy eszmélése óta egy határozott pszichikai intuícióval rajzolt. Képei saját jelenidejükben, magukban valóan, külön-külön készek, most sorozatszerűnek is tetszhetnek. Annál inkább, mert nem határolhatók el az alkotói időszakok, egymásba is átjátszanak, dominánsan kerülhet elő korábbi motívum, azaz egy érzéklet újabb fölszakadása”.
Civil Évkönyv
18.30 órától az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2015-ös kiadványát mutatja be dr. Bodó Barna egyetemi tanár, szerkesztő, illetve a Kolozsvári Magyar Napok és a Szent László Napok szervezőinek képviseletében Szabó Lilla és Mészáros Tímea társszerző. Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége 2015-ben sorrendben harmadik évkönyvét jelenteti meg. A Civil Évkönyv az erdélyi civil szféra fontos kérdéseit elemzi, minden évben tematikusan. A 2015-ös évkönyv az erdélyi városok magyar napok típusú rendezvényeit mutatja be, azokat a nagy lélegzetű, 2-3 naptól olykor egy hónapon át tartó rendezvénysorozatokat, amelyek révén közösségünk birtokba veszi a köztereket, belakják ezeket, feltöltődnek, amire másként ritkán, szórványban szinte soha nem nyílik alkalmuk. A kötet 18 tanulmánya és 17 sajtó-összeállítása átfogó képet nyújt az Erdélyben és a Partiumban szervezett nagyobb szabású kulturális fesztiválok történetéről, megismerhetjük a szervezők motivációit, ugyanakkor arról is szó esik, hogy milyen jövő állhat az olyan rendezvénysorozatok előtt, mint például a Kolozsvári Magyar Napok, vagy a Szent László Napok.
erdon.ro

Egyre csak romlik az Ady-múzeum állaga
A napokban a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum három munkatársa és E. Csorba Csilla főigazgató végzett kutatásokat a váradi Ady Endre Emlékmúzeumban, aki exkluzív interjút az Erdély Online-nak.
– Úgy tudom, hogy látogatásának egyik fő célja az Aurel Chiriac-kal, az Ady Endre Emlékmúzeumot működtető Körösvidéki Múzeum igazgatójával való tanácskozás volt, bár ez a találkozó végül nem valósult meg…
– Aurel Chiriac igazgató urat nagyon régóta ismerem, mindig kitűnő volt a munkakapcsolatunk. A Körösvidéki Múzeummal rendeztünk közös kiállítást is, Balogh István festőművész emlékére a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Arra gondoltam, arról beszélgethetnénk, hogy miként lehetne egy kicsit előrelépni az Ady-emlékmúzeum ügyében, mellyel ő tisztában van, tehát nem egy újdonságot mondanék neki. Azt tapasztaljuk a kollégáimmal- több éve jövünk már látogatóba-, hogy az épület állaga egyre romlik, és ez az állapot, ami most van, véleményem szerint a személyekre is veszélyes, mert olyan gombás fertőzések nyomait véljük felfedezni a falakon, ami ártalmas lehet az emberek egészségére nézve. A műtárgyaknak pedig ez a nedves tér szintén nem jó. Tudjuk, hogy mindenkiben megvan a szándék arra, hogy megváltozzon ez a helyzet, de hogy mégsem születik megoldás, az viszont nagyon kártékony hatással lehet erre a nagyon fontos és értékes épületre, amiből egy gyönyörű ékszerdobozt lehetne varázsolni itt, Nagyvárad közepén. A gyűjtemény darabjaiból egy szép állandó kiállítást lehetne összeállítani, illetve a műtárgyak variálásával kisebb időszaki tárlatokat is. Úgy érzem, a város turizmusának a fellendítésében is ez a hely jelentős szerepet játszhatna. Biztos vagyok benne, hogy mindezt Aurel Chiriac is tudja. Ugyanakkor az a bonyolult helyzet, ami az Ady-emlékmúzeum épületének tulajdonjogát illeti- tudomásom szerint az ortodox egyház birtokában van-, nem tett lehetővé előrelépést, és ezért mi arra kérnénk a megfelelő felettes szerveket, legyen az politikai, vallási, vagy bármilyen vonal, hogy valamilyen értelemben jussanak megegyezésre, mert egy nagy értéknek a pusztulása van kibontakozóban, ami igazából nem lehet az érdeke senkinek sem, mert ha az épület elpusztul, akkor az senkinek se jó. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ennek az épületnek Váradon úgymond hagyománya van, mindenki tudja, hogy ez az Ady-emlékmúzeum. Ady életéhez is van kötödése, és tulajdonképpen a nagysága és a mérete is alkalmas rá, hogy egy kis emlékháznak a funkcióját betöltse. Akár iskolai órák megtartására, akár csoportos, kisebb előadások, koncertek lebonyolítására is ez az épület kiválóan alkalmas lenne, pláné ha még az alsó traktus is be lenne vonva ezekbe.
– Hogyan befolyásolhatja pozitív irányba a történéseket a PIM?
– Mi, mint Petőfi Irodalmi Múzeum, természetesen a helyi viszonyok alakításába nem tudunk, és nem is akarunk beleszólni. Amit tenni tudunk, az a szakmai háttér biztosítása, az, hogy az itt található kéziratok, fotók, könyvek, képzőművészeti alkotások szakszerűen fel legyenek dolgozva, kutathatók legyenek, illetve a kutatáshoz hozzátegyenek, mert vannak itt olyan anyagok, melyeket korábban a tudományos kutatók sem ismerhettek. Próbálnánk a figyelmet is felkelteni, hogy egy-egy darabnak az állagát az állomány védelme szempontjából meg kellene óvni, illetve milyen lépéseket kéne tenni e téren. Tudjuk, hogy kiváló restaurátorok dolgoznak a Körösvidéki Múzeumban. Kellene tehát egy kis pénzt és figyelmet fordítani arra, hogy az Ady-hagyatékban levő műtárgyak is állagmegóvási céllal legyenek áttekintve. Azt gondolom ugyanakkor, hogy ha az épületnek a felújítása megtörténne, és megfelelő körülmények teremtődnének, akkor a PIM biztosan vállalná azt, hogy egy állandó, időszaki vagy bármilyen kiállítás létrehozásában segítséget nyújtson.
Interaktívan
– Több mint tíz éve vezeti a Petőfi Irodalmi Múzeumot. Hogyan alkalmazkodik az Ön által irányított kulturális intézmény az egyre gyorsabban változó világhoz? Gondolok itt arra, hogy manapság már nem elég annyi, hogy kitesznek valamilyen tárgyat egy tárlóba.
– A Petőfi Irodalmi Múzeumban a kiállítások építése mindig is egyik fontos és középpontban álló feladat volt. A múzeum egészét az jellemzi, hogy egy nagyon nyitott kulturális intézmény, mely megpróbál a látogatók minden rétegéhez szólni, kicsiktől nagyokig, a kevés olvasottsággal rendelkezőktől az egyetemet végzettekig, és általában a művészetek iránt érdeklődőkhöz, hiszen nagyon sok olyan kiállítást és egyéb rendezvényt szervezünk, melyekben a társművészetek is szerepet játszanak. A tárlataink nagy része interaktív, tehát sok olyan játékos, érintőképernyős, vagy speciális oda kifejlesztett tudásközpontként működő elemek vannak, melyek egyrészt a nagyon is számítógéphez szokott fiatalokat újabb és újabb információkhoz juttatnak, másfelől pedig azok számára, akinek a falon levő anyag nem elegendő, akár egy tágabb elmélyülési lehetőség is adott. Az elmúlt évtizedben az egyik legnagyobb áttörést a Weöres-kiállítás jelentette, amely most éppen Sátoraljaújhelyen látható, mert vándorol az egész országban. Ezt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közösen hoztuk létre, mivel Weöres Sándor hagyatéka nem tartozik a múzeumhoz. Csak interaktívan, installációk segítségével mélyülhetünk el több száz Weöres-versben, és ez nagyon kedvelt kiállítása volt a PIM-nek. A kiállításainkkal sok díjat nyertünk, most legutoljára a Múzeumok Majálisán a IX. kerületi önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum megnyerte Az év kiállítása-díjat a Gát utcában levő József Attila-emléklakás kialakításával. A múzeum tevékenységéhez az is hozzátartozik, hogy határon túl részt vegyen az emlékházak megújításában. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban Csúcsán megújult az az ingatlan, ahol Ady és Csinszka laktak, és legutóbb Zilahon, ahol a költő tanult és lakott. Az érmindszenti felújításban kis mértékben ugyan, de szintén szerepet játszottunk. Nagyon remélem, hogy egyszer ebbe a hosszú sorba a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum is beilleszkedik.
Modern megoldások
– Mennyire lehetne ezt itt korszerű módon megoldani?
– Szerintem itt is minden megoldható. Nem kell soha Ady Endre egész életét és munkásságát bemutatni, tehát nem az a cél, hogy egy ekkora térben Ady Endre egész jelentőségét, költészetét, ennek minden kapcsolódó hálóját, barátait és művészeti kötődéseit bemutassuk, hanem inkább arra lehetne fókuszálni, hogy a váradi kötödését, tartózkodását, és az innen elszálladzó baráti és szerelmi viszonyait bemutassuk, illetve költészetének azon részét, mely valóban a szülőföldjéhez, illetve hát a Partiumhoz köti. Természetesen lehet más tematikai csoportokat is kitalálni, ez attól függ, hogy miután renoválják az épületet, mire lenne igény. Nyugodtan lehet képernyőn lapozható könyveket kirakni- hiszen manapság nem feltétlenül szükséges a maguk fizikai formájában bemutatni a kiadványokat-, számítógépen feltüntetni a helyszíneket, ahol élt, vagy a Párizsból küldött képeslapjait. Ötletként említem, hogy például ugyanígy a kéziratait is egyenként meg lehetne nézni, rájuk közelíteni. Ezzel együtt persze a tárgyak önmagukban is rendkívül fontosak, és a múzeumnak van egy nagy relikvia gyűjteménye. Egyre többször fordulunk a tárgyakhoz, mert úgy tapasztaljuk, hogy közönség mindinkább igényli azoknak a tárgyaknak a jelenlétét, melyekről úgy gondolja, hogy az író megérinthette, vagy az ő látókörében volt, valamire inspirálta, vagy hozzátartozott a megjelenéséhez, imidzséhez. Ady öltözködésének is megvan a maga sajátossága. Neki nem nagyon volt Váradon saját lakása, ezért nagyon nehéz azokat a bútorokat összeszedni, melyek őt jellemezték. Nem hiszem ezért, hogy Nagyváradon nagyon sok eredeti dolgot lehetne felfedezni, de azért mégis, amelyek itt vannak, reprezentatívnak tekinthetőek.
– Milyen munkát végeztek most az Ady-múzeumban?
– A korábbi előrendezések után a kollégáim most palliumokba, majd savmentes dobozokba rakják az eredeti kéziratokat, fotókat, illetve más itt található hagyaték részeket. Arra is próbálunk odafigyelni, hogy bizonyos eredeti, papír alapú tárgyakat nem szabad hosszabb időre kiállítani, mert elsavasodnak, elszíneződnek, és a tintaírás teljesen kifakul bennük. Találtunk olyan értékes dokumentumokat is, melyek az Ady-emlékmúzeum létrehozásával, a történetével kapcsolatosak, tehát ha valaha valaki akár egy szakdolgozat keretében rekonstruálni szeretné ennek a kulturális intézménynek a történetét, akkor ezt meg fogja tudni tenni. Értékes könyveket is találtunk, melyekben fontos bejegyzések vannak, aláírások, melyeket eddig nem regisztráltak. Ez a hét megint egy nagy adag munka elvégzésére volt tehát alkalmas, és úgy érezzük, hogy még egy fordulóra szükség lesz, de hogy erre mikor fog sor kerülni, azt most nem tudnám megmondani.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Nagyváradi fesztivál a nemzetegyesítés jegyében
A magyar kultúra határok fölötti egyesítő szerepéről beszéltek a Szent László Napok nyitógálájának szónokai a rendezvénysorozat hétfő esti megnyitó gáláján.
A Kiss Tünde, Kiss Huba, Lévai Tünde és Szilágyi Ágnes alkotta alkalmi zenekar 15. századi Szent László himnuszokkal és reneszánsz dalokkal indította a 4. Szent László Napokhivatalos megnyitó gáláját, melyet a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében bonyolítottak le. Hajrá magyarok! felkiáltással kezdte ünnepi köszöntőjét Zatykó Gyulafőszervező, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, aki az éppen zajló labdarúgó Európa-bajnokság aktualitásán keresztül szemléltette: ahogyan nemzeti válogatottunk helyt áll a pályán, úgy kell helyt állanunk a hétköznapokban. „Jó néha megállni és ünnepelni egy olyan rendezvény keretében, amely összeköti szívünket, lelkünket” – fogalmazott, reményét fejezve ki, hogy a Szent László Napok egy ilyen rendezvénye a nagyváradi magyarságnak.
Partnerség
Papp László, Debrecen város polgármestere beszéde elején gratulált Nagyvárad szemmel látható fejlődéséhez, majd hozzátette: jelenléte jelzi azt, hogy a határ két oldalán élő magyarság számíthat egymásra. „Büszkék kell lennünk kultúránkra, melynek szerves részeNagyvárad és Debrecen szövetsége is. Regionális együttműködésünket folytatnunk kell, s ennek jeleként partnerséget ajánlunk a nagyváradiaknak: érjük el közösen, hogy 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa lehessen” – mondta.
Nagyvárad önkormányzatát Huszár István alpolgármester képviselte a gálán, aki kijelentette, hogy olyan, saját igényekhez igazodó rendezvénysorozatot kell szervezni, amely mintaként szolgál majd más települések számára. Párhuzamba állította a Varadinum fesztiválsorozat és a Szent László Napok megálmodóit és megvalósítóit, hiszen ezek a rendezvények hozzájárulnak ahhoz, hogy Nagyváradnak saját kulturális arculata legyen. Utalva Papp László polgármester felvetésére, kijelentette: „A nagyváradi Szent László Napokat tovább kell építenünk, fejlesztenünk és még színesebbé tennünk, hogy 2023-ra részese legyen a debreceni kulturális főváros rendezvénysorozatnak”.
Gyökerek
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára illendőnek és méltónak nevezte, hogy az anyaország és a határon túli közösség együttműködésben tekintse át hagyományait és gyökereit. „Olyan értékek, kincsek birtokosa Nagyvárad, amelyekre méltán lehetnek büszkék a mai generációk. Ha tehát Szent László Napokra érkezünk, köszönetet mondani jövünk azért az értékőrzésért, értéktartásért, amelyet önök és az önök elődei generációk óta végeznek” – jelentette ki az államtitkár. Hoppál Péter azt ígérte: Balog Zoltán miniszterrel együtt azon lesz, hogy a kormány által idén létrehozott kulturális fesztiválok támogatási sorában szerepelhessen aSzent László Napok rendezvénye is.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, a rendezvénysorozat mindenkori házigazdája köszöntő beszédében Szent Lászlónak és Márton Áron erdélyi római katolikus püspöknek azt a közös tulajdonságát emelte ki, hogy a kegyesség mellett erősek és rendíthetetlenek voltak országuk és népük védelmében. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő politikus úgy vélte, azért van szükség a szent király és Márton Áron püspök példázatára, „mert Európának hite sincs, de már az életösztönei sem működnek; politikusai megfeledkezni látszanak arról, hogy elsődleges feladatuk saját polgáraik, saját népük védelme”. Véleménye szerint ebben a kontextusban ismételten értelmet nyer a lovagkirály által megtestesített eszmeiség, és Szent László újra a magyarság hitének és önvédelmének megtestesítője lehet. „Nagy királyunk szellemiségével kell védelmeznünk Európát, az anyaországot és a külhonba szakadt testvéreinket” – fogalmazott.
A népzene érték
A beszédek után az 1973-ban alakult Muzsikás együttes lépett színpadra és örvendeztette meg a közönséget egy rövid, de annál nagyszerűbb koncerttel. A Sipos Mihály, Porteleki László, Éri Péter, Hamar Dániel felállású zenekar a magyar népzenei hagyomány számos értékét sűrítette bele háromnegyed órás műsorába, hiszen kalotaszegi muzsikával indítottak, többek között somogyi, dél-dunántúli, illetve szatmári zenével folytatták, hogy aztán moldvai csángó muzsikával zárják koncertjüket, e zenei programjukkal is a magyar nép politikai határok felett átnyúló egységének eszméjét fejezve ki. Az esten fellépett Petrás Mária csángó származású neves énekesnő, aki csángó egyházi énekeket énekelt szólóban, a koncert végén pedig a Muzsikás együttessel közösen szólaltatott meg moldvai népi énekeket rendkívül tiszta, kifejező, a csángó ének-zenei, nyelvi sajátosságokat tökéletesen visszaadó hangján. A Muzsikás együttes igényes koncertjével megadta egy színvonalasnak ígérkező kulturális rendezvénysorozat alaphangját.
Pap István
erdon.ro

Jégverés, óriási viharok Szatmár megye több településén - És még nincs vége
Fák, a közvilágítás oszlopai dőltek ki az elmúlt 12 óra viharaiban Szatmár megye több településén. A tűzoltóknak legkevesebb hat esetben kellett úttestre dőlt fákat eltakarítaniuk, miközben másutt a diónyi jég okozott komoly károkat. Problémákat okozott az ítéletidő Szatmár vármegye határon túli településein is.
A Szatmár Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatása szerint péntektől hétfő reggelig legkevesebb hat esetben kellett az úttestre dőlt fákat eltakarítaniuk több településen: Szatmárnémetiben, Sándormajoron, Újnémeten és Avasfelsőfaluban. Szatmárnémetiben, a Petru Bran utcában a közvilágítás egyik oszlopát borította ki az orkán erejű szél. A tűzoltóság továbbra is lesz áll, derül ki közleményükből.
Ahol nem a vihar, ott a jég pusztított, elsősorban kedd hajnalban. A Facebookon fellelhető fényképek alapaján dió, vagy akár tojás nagyságú jégdarabok hulltak Apában (első fotó), Gencsen, Majtényban, Óváriban (fotó lent, készítette Ványi Anita), Nagykárolyban, Kisdengelegen, Csengerbagoson, Domahidán ...
Szatmárhegyre, Béltekhodosra, Meddesre és Nagyszokondra kedd hajnalban özönvízszerű esőzés köszöntött.
Nem kímélte az időjárás Szatmár vármegye az országhatáron túli területeit sem, az MTI tájékoztatása szerint Méhtelken, Rozsályon, valamint Zajtán teniszlabda méretű jég hullott. Rozsályon az elsődleges felmérés alapján 150-180 házat vert el, áttörte a cserepeket és betörte az ingatlanok tetőablakait is. Zajtán hasonló gondokat okozott a jégeső, és Méhtelekről is érkezett sérült tetőszerkezetről, beázó házról szóló bejelentés.
Személyi sérülésről egyik esetben sem érkezett hír.
szatmar.ro

75. születésnapja alkalmából köszöntötték Muzsnay Árpádot
Köszöntötték az embert, akinek a szervezői munkáját néhány intézménynél is megirigyelhetnék.
A Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ kiállítóterme zsúfolásig telt kedden 17 órakor: ekkor köszöntötték ünnepélyes keretek között Muzsnay Árpádot 75. születésnapja alkalmából. Előbb az intézmény vezetője, László Róbert idézte fel a pillanatot, amikor nemrég 25. születésnapján felköszöntötte őt Muzsnay. "Azt ígérte, hogy a 75. születésnapom alkalmából majd ünnepséget szervez nekem. Remélem így lesz" - mondta. Felician Pop, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatója végtelenül szerény emberként jellemezte Muzsnayt, aki nem is akarta, hogy ilyen nagyszabású ünnep legyen a születésnapjából. "Megmondtam neki, ha eljön, ha nem, de mi megünnepeljük a születésnapját" - mondta nevetve a múzeumigazgató.
Veres István, az ünnepelt egykori kollégája és barátja rendhagyó laudációjában beszélt Muzsnay Árpádról mint pedagógusról, újságíróról, a Szatmár Megyei RMDSZ megalapításában kulcsszerepet játszó személyről, későbbi elnökről és megyei tanácsosról. Jelenleg Muzsnay Árpád rendezvényszervezőnek tartja magát, ami végülis jogos, hiszen ő szervezi a szatmárhegyi Páskándi Megemlékezést, a Jakabffy Napokat, az Érmindszenti zarándoklatot, a Kölcsey-megemlékezést, a sort pedig folytathatnánk. A rendezvényszervezés mellett viszont ő a szatmári művelődési-kulturális élet egyik mozgatórugója, a megyében számos szobor állítása is az ő nevéhez fűződik.
Kereskényi Gábor polgármester a szatmárnémeti Petőfi-szobor állítása kapcsán folytatott közös munkára emlékezett.
Az ünnepelt meghatottan köszönte meg a sok jókívánságot, az eseményt pedig tárogató-játék tette még ünnepibbé.
szatmar.ro

A magyar kultúrát ünneplik: megnyitották a 4. Szent László Napokat
Hétfőn este hivatalosan is megkezdődött az idén negyedik alkalommal megszervezett Szent László Napok. Az ünnepélyes megnyitót a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében tartották, ahol a köszöntőbeszédek után Petrás Mária és a Muzsikás Együttes lépett fel.
A Kiss Tünde, Kiss Huba, Lévai Tünde és Szilágyi Ágnes alkotta alkalmi zenekar 15. századi Szent László himnuszokkal és reneszánsz dalokkal indította az ünnepi eseményt. Ezt követően Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke szólt a jelenlévőkhöz.
Hajrá magyarok! – kezdte ünnepi köszöntőjét Zatykó, aki az éppen zajló labdarúgó Európa-bajnokság aktualitásán keresztül szemléltette: ahogyan nemzeti válogatottunk helyt áll a pályán, úgy kell helyt állanunk nekünk is apaként, anyaként, mérnökként, orvosként vagy rendezvényszervezőként a hétköznapokban. „Jó néha megállni és ünnepelni egy olyan rendezvény keretében, amely összeköti szívünket, lelkünket” – fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy a Szent László Napok egy ilyen rendezvénye a nagyváradi magyarságnak, és a továbbiakban is lesz szervezői kedv, támogatás és a város önkormányzata részéről pozitív hozzáállás, hogy folytatása legyen az immár négy éves hagyománynak.
Papp László, Debrecen város polgármestere, beszéde elején gratulált Nagyvárad szemmel látható fejlődéséhez, majd hozzátette: megtiszteltetésnek érzi, hogy jelen lehet a Szent László Napok nyitóünnepségén, jelenléte pedig azt is jelzi, hogy a határ két oldalán élő magyarság számíthat egymásra. „Büszkék kell lennünk kultúránkra, melynek szerves része Nagyvárad és Debrecen szövetsége is. Regionális együttműködésünket folytatnunk kell, s ennek jeleként partnerséget ajánlunk a Nagyváradiaknak: érjük el közösen, hogy 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa lehessen” – mondta Papp László.
Nagyvárad önkormányzatát Huszár István alpolgármester képviselte az ünnepélyes gálán, aki szerint a Szent László Napoknak, illetve a városnak nem Kolozsvárról vagy más városból kell mintákat követnie, hanem egy sajátot kell megteremtenie. Szent István államot alapított, Szent László várost, nekünk pedig az a küldetésünk, hogy továbbfejlesszük a kapott örökséget – fogalmazott.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára Nagyvárad történelmi jelentőségére és a Szent László-kultusz évszázados hagyományaira hívta fel a figyelmet. A politikus köszönetet mondott a szervezőknek, akik évről-évre megszervezik a rangos eseményt, valamint mindazoknak, akik az elmúlt évtizedekben aktív részesei voltak a nagyváradi magyar kultúra megőrzésének. „Napról-napra tennünk kell azért, hogy az erdélyi és partiumi magyarságnak ne csak múltja és jelene, de jövője is legyen. Értékőrző és értékteremtő munkát kell végeznünk, s ennek szellemében szorgalmazzuk, hogy a jövő évtől a Szent László Napok is az állandó támogatásban részesülő fesztiválok között szerepeljen a magyarországi költségvetésben” – jelentette ki az államtitkár.
„Kilencszáz év után is visszavárjuk oltalmazó Szent László királyunkat, hiszen nemzetünknek ismételten védelemre van szüksége” – mondta Tőkés László, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és a Szent László Napok mindenkori házigazdája. Tőkés emlékeztetett: a bel- és világpolitikai változások, valamint a még mindig megoldásra váró migránsválság olyan helyzetet teremtettek, melyben Európa elvesztette hitét és önbecsülését. Véleménye szerint ebben a kontextusban ismételten értelmet nyer a lovagkirály által megtestesített eszmeiség, s Szent László újra a magyarság hitének és önvédelmének megtestesítője lehet. „Nagy királyunk szellemiségével kell védelmeznünk Európát, az anyaországot és a külhonba szakadt testvéreinket. De hiába kérjük – Szent Lászlóhoz hasonlóan – az isteni segítséget, ha mi magunk nem cselekszünk, s nem küzdünk – a rendelkezésünkre álló békés eszközökkel – közös jövendőnkért” – jelentette ki az EMNT elnöke. Tőkés László szerint a Szent László Napok az elszánt cselekvés kiváló példája, s megköszönte a szervezők áldozatos munkáját. „A vár- és térfoglalás útján járva kell haladnunk, s ideje kezünkbe vennünk sorsunkat. A boldog Váradot emeljük ki boldogtalanságából, s így adjuk át az utókornak” – zárta beszédét erdélyi képviselőnk.
A beszédeket követően a Muzsikás együttes és Petrás Mária A mi népzenénk címmel lépett színpadra, és aratott nagy sikert széles merítésű népzenei produkciójával.
A Szent László Napok programkínálatát, valamint további információkat megtalálhatják a www.szentlaszlonapok.ro internetes oldalon és a rendezvény Facebook-oldalán.
maszol.ro

Érettségi: nagyon jól szerepeltek a kisebbségek anyanyelvből
Nagy arányban kaptak kitűnő minősítést a nemzeti kisebbségek anyanyelvből a jelenleg is zajló érettségin - tájékoztat a tanügyminisztérium.
A 2016-os érettségi nyári szessziójában a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok (összesen 6 268 tanuló) múlt héten (június 15-17) szóbeliztek anyanyelvből. A vizsgázók 85,21 százaléka (5 341 végzős) kitűnő minősítést kapott, jó minősítést 819 (13,07 százalék), elégségest pedig 108 (1,72 százalék) tanuló ért el. A 6 268 diákon kívül 857-en ismertették el tavalyi szóbeli eredményüket ebből a tárgyból.
Senkit nem zártak ki a próbáról. Az eredmények a magyar anyanyelven vizsgázók teljesítményét is magába foglalja. A román szóbeli eredményeit itt olvashatja.
Az érettségi nyári szessziójában jelenleg számítógépes ismeretekből mérik fel a végzősöket (június 21-24), június 27-július 1. között idegen nyelvből vizsgáznak a diákok. Az írásbelik július 4-én startolnak. Az eredményeket július 12-én teszik közzé, fellebbezni aznap lehet. A végső eredményeket július 16-án függesztik ki.
maszol.ro

Székedi Ferenc: A gyökerek
Nem először hallom és egészen biztosan nem is utoljára. Azt mondja az egyik, Székelyföldről közvetlenül a romániai fordulat után Magyarországra telepedett ismerősöm, aki gyakran jár haza, hogy az erdélyi magyarnak egyetlen biztos ismertető jele van: Magyarországon románnak, Romániában pedig magyarnak tekintik.
Noha jópofáskodásnak, amolyan bon mot-nak vélhető ez a szófordulat, mégis rengeteg igazság rejlik benne. Ez a megállapítás nekem nem tűnik sem viccesnek, sem cinikusnak, nem háborít fel, nem szomorít el, hanem egész egyszerűen tényként kezelem. Mint ahogyan azt is, hogy valamennyi Magyarországra kitelepedett erdélyi magyar, amikor visszatér egykori városába, községébe, falujába, esetleg már mások lakta otthonába, akkor egész egyszerűen azt mondja, hogy hazajön.
Mélyebb gyökereire mutat rá ennek a jelenségnek Kós Anna a Transindexen nemrég megjelent Transzilvanizmus reloadedcímű írása, amely voltaképpen a legutóbbi marosvásárhelyi választások eredményének elemzésével indít, de számos, más gondolatot „tölt fel újra” az erdélyiséggel kapcsolatban. Sem tér, sem idő, hogy most kitérjek valamennyire, csupán azt a részt szeretném idézni, amely szoros kapcsolatban áll a szövegem első mondatával. Az erdélyi magyar (kulturális) identitásnak több összetevője van – emeli ki Kós –,vitathatatlanul közéjük tartozik a nyelv is. A többi komponens viszont a többnyelvű társadalomban való szocializálódás tapasztalatából ered, ebben a folyamatban felhalmozódik egy közös ismeretanyag azzal a népességgel, amellyel a közösség a maga területét megosztja (vagyis a román lakossággal), és ezek az ismeretek viszont nem közösek azzal a népességgel, amely ugyanazt a nyelvet beszéli, de egy másik társadalomban, másik területen, a mi esetünkben Magyarország területén szocializálódott.
És valóban, innen eredeztethetők a legfontosabb különbségek. A magyarországi magyar az önkormányzati jelleggel is bíró, de csekély létszámú kisebbségeinek elismerése ellenére egynyelvű, egynemzetű országban él. Az erdélyi magyar már a romániai magyar iskolarendszer kezdő lépcsőfokain is tudomásul veszi, hogy köze van a román nyelvhez, majd kamasz- és felnőtt korában egyre inkább rájön, hogy a romániai intézményrendszerekben él, dolgozik, a saját szülőföldjénél egy jóval tágabb országban, amelynek – ha éppen akarja – állampolgárként akár valamennyi földrajzi térségét is magáénak tekintheti.
Az adófizető erdélyi magyar ember saját országa jelenleg Románia, és mivel ennek az államnak az oktatási, egészségügyi, munkaügyi, szociális ellátási és sok-sok más alrendszerét veszi igénybe, ezekről nem lehet leszakítani, ha pedig bizonyos politikai megfontolások úgy tekintik, hogy igen, akkor ez kárára van. Hogy egyértelmű legyen, miről beszélek: a magyar nemzetpolitika számos esetben a Magyarország határain túl élő magyar közösségek számára egyfajta virtuális valóságot teremt. Azoktól a médiatényektől kezdve, hogy egyre gyakrabban már nem is a Kárpát-medencéről, hanem Kárpát-honról beszélnek, hogy a határon túli vagy más műsorokban megemlített helységekhez már nem is csatolják azoknak az országoknak a nevét, ahol azok jelenleg éppen találhatók, egészen addig, hogy minden további nélkül budapesti parlamenti vagy kormányzati döntéseket tartanak érvényesíthetőnek más országok területén, azt sugallják az ott lakóknak, mintha mindenhol ugyanazok a fogalomrendszerek és elvek működnének mint Magyarországon.
Mintha a határon túli magyar közösségek leválaszthatók lennének azokról az országokról, ahol jelenleg élnek, és csupán azok az elvek, gondolatok, szavak és pénzügyi támogatások alakítanák mindennapjaikat, amelyek Magyarországról érkeznek.
Ez a saját országuktól és többségi lakosaiktól való politikai leválasztási taktika azonban kockázatos. Egyrészt mert szegényít, esetünkben megfosztja az erdélyi és a székelyföldi magyarokat attól a többlettől, amelyet számukra a másság megismerése és elismerése jelent és amelyet összmagyar, de Magyarország és Románia közötti, valamint európai összefüggésekben is kiválóan tudnának kamatoztani. Másrészt pedig olyan tudathasadásos állapotokhoz vezet, amelyekben a mindennapi romániai és virtuális magyar valóság elemei keverednek, ennek minden – nem utolsósorban jogi – következményével egyetemben.
Úgy tűnik, ez a taktika arra alapoz, hogy nemzetpolitikai szempontból hosszútávú előnyöket jelent, ha az erdélyi és székelyföldi magyarokat egy egész ország helyett beszigeteli saját kisebb vagy nagyobb földrajzi vagy éppen kulturális és szellemi térségeikbe, ahelyett, hogy arra biztatná: erdélyi magyar vállalkozók, magyar művészek, magyar középiskolások, álljatok a lábatokra, legyetek önállóak, használjatok ki minden romániai lehetőséget, ha kell, ha úgy gondoljátok, keljetek át akár a Kárpátokon is, ott mutassátok meg, hogy versenyhelyzetben mire vagytok képesek, ott is használjátok ki, hogy a többséggel egyazon – nem csupán hátrányt, hanem számotokra is sok előnyt jelentő – országban éltek és akkor már nem a kürtöskalács, az áfonyabefőtt és a népviseletes táncikálások miatt ismerik meg a székelyt, az erdélyi magyart, hanem attól, hogy sok más téren is jól, esetleg jobban tud teljesíteni.
A transzilvanizmus – noha ezt így, szó szerint nem mondta ki – egykor a kisebbségi helyzetbe szorult magyarság kisebbségrendűségi érzéseit szerette volna felszámolni és az erdélyieket saját javaival rendelkező, önálló közösséggé tenni. Ez ma sincs másképpen. Az erdélyi magyar azért román Magyarországon és azért magyar Romániában, mert történelmétől, neveltetésétől, több nemzedéknyi tapasztalaitól fogva önállóan látja a világot. Ettől az önállóságtól kár lenne megfosztani. Mint ahogyan semmilyen irányból és semmilyen eszközzel nem érdemes kisebbrendűvé vagy alattvalóvá tenni, saját javait valamiféle sajátos nemzeti globalizálódásban feloldani. Mert így is lehet veszíteni. És nem is keveset.
maszol.ro

A tisztségek mellett többnyelvű helységnévtáblákat is kér az RMDSZ Kolozsváron
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezete mind a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), mind pedig a Szociáldemokrata Párttal (PSD) tárgyal a Kolozs megyei többség kialakításáról, és a szavazataiért nemcsak alelnöki és alpolgármesteri tisztségeket, hanem többnyelvű kolozsvári helységnévtáblákat is kér - írta kedden a Maszol.ro portál.
Amint a portál az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének az ügyvezető elnökétől, Deák Ferenctől megtudta, a szövetség vezetői az elmúlt öt napban harmadszor ülnek le tárgyalni a jobboldali PNL vezetőivel a Kolozs megyei együttműködésről, de kedden a PSD helyi vezetőivel is tárgyalnak. Az egyezkedés azért húzódik el, mert a szövetség emelte a tétet: nemcsak a Kolozs megyei alelnöki tisztséget és a kolozsvári alpolgármesteri tisztséget kéri a szavazataiért, hanem többnyelvű helységnévtáblákat is kér Kolozsvár bejárataihoz.
A tárgyalási alapot az RMDSZ számára az adja, hogy a szövetség a mérleg nyelvét képezi a Kolozs megyei önkormányzatban. A testületben a PNL-nek 18, a PSD-nek 12, a szövetségnek pedig 7 mandátuma van. A liberálisok tehát az RMDSZ nélkül nem kaphatják meg az önkormányzat elnöki tisztségét. A PNL a kolozsvári városi tanácsban már nem szorul rá az RMDSZ szavazataira, mert 16 mandátuma van a 27-ből.
Deák Ferenc elmondta: a liberálisokkal több kérdésben sem tudtak megegyezni, de a legtöbbet a többnyelvű helységnévtáblákról vitáznak. "Elfogadhatatlan számunkra, hogy kirakat-alpolgármesterünk legyen, és Kolozsváron a gyakorlatban ne érvényesüljenek a nyelvi jogaink. Nem akarjuk a szavazatainkat bármi áron odaadni a városi tanácsban és a megyei önkormányzatban a liberálisoknak" - magyarázta.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a többnyelvű helységnévtáblák kérdését az elmúlt 13-14 évben akkor sem sikerült megoldani, ha magyar volt az alpolgármester. Utalt arra, hogy létezik egy 2002-es tanácsi határozat, amelyet életbe kellene léptetni, ám ez azóta is várat magára, ráadásul egy bírósági per is zajlik az ügyben.
Marius Nicoara, a PNL Kolozs megyei szervezetének elnöke a portál kérdésére kijelentette: nem hinné, hogy a többnyelvű helységnévtáblák ügye leküzdhetetlen akadálya lenne a PNL és az RMDSZ közötti egyezségnek. Szavai szerint a liberálisok nyitottak és rugalmasak ebben a kérdésben, csak meg kell találni a megfelelő jogi megoldást. A liberális politikus úgy vélte, hogy legkésőbb szerda reggelig egyezségre jutnak az RMDSZ-szel.
Az RMDSZ korábban közölte: továbbra is Vákár Istvánt jelöli a megyei önkormányzat alelnöki tisztségére, és Horváth Annát a kolozsvári alpolgármesteri tisztségre.
MTI

Egyre több tagja van a kisebbségi lapok szervezetének
BOLZANO |
Fennállásának 15. évfordulóját ünnepelte a múlt héten a dél-tiroli Bolzanóban az európai kisebbségi lapok szervezete (MIDAS).
A szervezetnek kezdetben csak 12 tagja volt, ám ma már 29 lap tartozik a kötelékébe, köztük az Új Szó is. A MIDAS az anyanyelven való tájékozódás lehetőségének fontosságára igyekszik felhívni a többség, illetve az uniós szervek figyelmét, emellett a kisebbségi napilapok közötti együttműködést, hálózatépítést, közös kezdeményezéseket is segíti. A szervezet életében az éves közgyűlés a legfontosabb rendezvény, minden évben más-más országban rendezik. Idén nem véletlenül esett a választás Bolzanóra, hiszen 15 éve pontosan ebben a városban alakult meg a MIDAS, amelynek elnöke ma Slezákné Kovács Edit, az Új Szó lapigazgatója.
Az idei közgyűlés egyik fő pontja a szervezet 29. tagjának felvétele volt, a szerbiai Újvidéken megjelenő magyar kisebbségi lap, a Magyar Szó múlt héttől teljes értékű tagja a MIDAS-nak. A lapot 1944-ben alapították a Vajdaságban élő magyar kisebbség tájékoztatására. Szerbiában a 2011-es népszámlálás szerint 253 899 magyar élt, ami az
ország lakosságának a 3,5 százaléka.
A közgyűlésen ezúttal is odaítélték a MIDAS-díjat, illetve a Habsburg Ottóról elnevezett díjat. Az előbbit egy, a kisebbségi témában maradandót alkotó, MIDAS-hoz tartozó lap újságírójának ítélik oda. A díjat idén a Romániában élő németek lapja, az Allgemeine Deutsche Zeitung újságírója, Adelaida Ivan kapta a romániai kisebbségek életéről és egy Bukarest melletti roma telep felszámolásáról írt cikkeiért.
A Habsburg Ottó-díjjal a kisebbségvédelem és a kulturális sokszí-nűség témakörében kiemelkedőt nyújtó többségi nyelvű újságírókat vagy médiát jutalmazzák, idén az osztrák ORF tévétársaság Carinthia nevű regionális csatornájának képviselői vehetik át az elismerést a Servus, Srečno, Ciao című sorozatért, amelyben az Alpok-Adria régióban élő kisebbséget mutatták be.
Demecs Péter
Új Szó (Pozsony)

Csíkszentdomokoson helyén maradhat a Községháza tábla
A Hargita megyei törvényszék – amely korábban több esetben is a magyarellenes feljelentő Dan Tanasának adott igazat – úgy döntött, Csíkszentdomokoson a helyén maradhat a Községháza felirat – számol be Kovács Attila a kronika.ro-n.
Továbbra is egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születnek azokban a perekben, amelyeket a csíki településeken található Községháza feliratok eltávolítása érdekében indított a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC). Míg korábban Csíkkozmás és Madéfalva esetében a Dan Tanasă vezette szervezet elérte a célját, a Hargita megyei törvényszék nemrég jogerősen elutasította a csíkszentdomokosi Községháza felirat eltávolítására vonatkozó ADEC-keresetet. A mostani döntés megerősítette a törvényszék korábbi határozatát, így az jogerőre emelkedett.
Az áprilisban meghozott elsőfokú ítélet indoklása szerint az ADEC keresete hiányos volt, nemcsak az 50 lejes bélyegilletéket nem fizették ki, hanem más dokumentumokat sem nyújtottak be az iktatás utáni ellenőrzéskor megjelölt február 26-ai határidőig. Emiatt a törvényszék megállapította, hogy a kereset nem felel meg a törvényes előírásoknak.
Ferencz Alajos, a község leköszönő polgármestere kérdésünkre azt mondta, úgy látja, ezzel megoldódni látszik ez a helyzet, és remélhetőleg befejeződik a pereskedés.
Szemet szúrt a felirat
Akárcsak a többi hasonló esetben, az egyesület most is arra hivatkozott, hogy a Községháza megnevezésnek nincs román nyelvű megfelelője, ezt Magyarországról vették át a székelyföldi önkormányzatok, és törvénytelenül használják. Amint arról a Krónika is beszámolt, korábban Csíkkozmás és Madéfalva esetében döntött a törvényszék az egyesület javára, mindkét községben levették a kifogásolt feliratokat, de Madéfalván új, háromnyelvű változatot festettek fel az épületre. Csíkdánfalva első fokon veszített pert az egyesülettel szemben, ők a marosvásárhelyi ítélőtáblához nyújtottak be fellebbezést.
Csíkcsicsó esetében is elutasítással szembesült első fokon, több mint egy hónapja az ADEC, amelynek fellebbezéséről egyelőre nincs tudomásunk. Megfellebbezte a felirat eltávolítását kimondó alapfokú ítéletet Korond önkormányzata is. Az ítélet szerint a korondi önkormányzat épületéről is el kell távolítani a feliratot, illetve meg kell téríteni Tanasă ügyvédi költségeit is.
Az ADEC ugyanakkor áprilisban két pert is megnyert első fokon a csíkszeredai polgármesteri hivatal és a helyi képviselő-testület ellen. A döntés értelmében a panaszos által kifogásolt városháza feliratot, a székely és városzászlót le kell venni a Városháza homlokzatáról.
Kovászna megyében sem jobb a helyzet
Háromszéken a prefektúra korábban Gidófalva, Nagybacon, Málnás, Csernáton, Kézdialmás és Kézdiszentlélek polgármesterét perelte a Községháza felirat miatt, Kézdivásárhely és Barót esetében pedig a Városháza felirat eltávolítását kérte. Az elöljárók sorra veszítették el a pereket, majd a prefektúra tetemes pénzbírsággal fenyegette meg őket: amennyiben nem szereznek érvényt a jogerős bírósági végzéseknek, és nem tüntetik el a feliratokat, minden nap késedelemért az országos minimálbér 20 százalékának megfelelő bírságot helyezett kilátásba.
Gidófalván például átírták kétnyelvűre a homlokzaton lévő feliratot, ám azt is el kellett tüntetni a prefektus fenyegetőzései miatt. A nagybaconi önkormányzatnak le kellett takarnia a százéves Községháza feliratot a polgármesteri hivatal egykori épületének homlokzatán – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Nagyobb hangsúlyt kap a szakoktatás
Négyes és ötös képzési szintet is elérhetnek azok a szakiskolát végzett fiatalok, akik a három év után duális szakoktatásban folytatják tanulmányaikat, és ezáltal technikusi minősítést nyernek. Az erre vonatkozó tervezetet egy hónapig bocsátotta közvitára az oktatási minisztérium, a véleményezés tegnap zárult.
Jövő tanévtől megszűnik a IX. osztály után működő kétéves inasképző, a szakoktatás a négyéves szaklíceumi és hároméves szakiskolai képzésre korlátozódik, utóbbi ellenben kibővül a folytatás lehetőségével. A négyes, illetve ötös képzési szint – a választott szaktól függően – elérhető 1–3 év alatt, a gyakorlati órák aránya 75–80 százalékra növekszik a jelenlegi 45 százalékhoz viszonyítva. A diákok mindkét fokozat tanulmányi évei alatt továbbra is kapják a havi 200 lejes állami ösztöndíjat, amit a gyakorlatot vezető cég kipótolhat.
Kiss Imre megyei főtanfelügyelő szerint a vállalkozók csak akkor lesznek érdekeltek a diákok fogadásában, ha adókedvezményben részesülnek, vagy adóból leírható költségként számolhatják el az oktatással kapcsolatos kiadásokat, de az is előnyös lenne számukra, ha a gyakorlatozó fiatallal szerződést köthetnének, ami által arra kötelezik, hogy az oktatás lejárta után az illető néhány évig nekik dolgozzon. A tapasztalat azt bizonyítja, a fiatalok nem szívesen kötelezik el magukat, inkább lemondanak a munkáltatótól kapható ösztöndíjról azért, hogy tanulmányaik befejeztével szabadon választhassanak, kereshessenek munkát – mondotta.
A főtanfelügyelő jónak tartja a szóban forgó tervezetet, de sérelmezi, hogy nem szerepel benne a speciális szakoktatási alap létrehozása, amely már sok országban eredményesen működik. Szerinte a cégek befizetett adójának 1–2 százalékát kellene egy ilyen országos alapba gyűjteni, számukra ez nem lenne többletkiadás, a szakoktatás fejlesztéséhez ellenben jól elkülöníthető pénzforrás szükséges. A szaktárca azt reméli, ha több lehetőséget kínálnak a fiataloknak, többen választják a szakoktatást az elméleti helyett, ha pedig magasabb kategóriákat is elérhetnek, a munkáltatók szívesebben alkalmazzák őket. A tervezett rendszer átjárhatóságot biztosít a szakoktatásból az elméleti vonalra és fordítva, a dokumentum kidolgozói ezzel azt akarják elérni, hogy a fiatalok ne hagyják abba tanulmányaikat, ha időközben meggondolják, hogy nem jól választottak, legyen lehetőségük szakiskolából az érettségivel végződő líceumba iratkozni, illetve fordítva, a középiskolás is tanulhasson szakmát, ha más utat kíván választani.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Népszerű a városismereti vetélkedő
Több mint másfél száz diák és harmincnyolc pedagógus vett részt a Nemes Emil sepsiszentgyörgyi tanító által kezdeményezett és szervezett 17. Barangoló városismereti vetélkedőn.
A háromfős csapatok helyi utcanevekkel és madarakkal ismerkedtek, valóságos madárkatalógust rajzoltak, szavakat alkottak Sepsiszentgyörgy betűiből, helyesírási feladatokat oldottak meg, böngészték a várostérképet. A Barangoló városismereti vetélkedő nem tantervi alapokon megfogalmazott tananyagra épül, hanem olyan ismeretekre, amelyekkel a diákok naponta találkoznak, de nem biztos, hogy fontosnak tartják ezeket, a feladatok megoldása ellenben ráirányítja figyelmüket az őket körülvevő dolgokra, jelenségekre.
A legtöbb csapat, tizenhat a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskolából jelentkezett a vetélkedőre, nyolc csoport vett részt a Gödri Ferenc Általános Iskolából, hat a Nicolae Colan Általános Iskolából, négy a Mikes Kelemen Elméleti Líceumból, kettő az uzoni Tatrangi Sándor Általános Iskolából, egy-egy csapat az Ady Endre Általános Iskolából, a Református Kollégiumból, a Plugor Sándor Művészeti Líceumból és két vegyes csapat a Székely Mikó Kollégium és a Mihai Viteazul Főgimnázium diákjainak összefogásából.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Túlélő irodalom
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem figyelemfelkeltő előadás-sorozatának részeként tartott tegnap délután előadást Tapodi Zsuzsa, a Teinben meghirdetett rendezvényt jó érzékkel a szabadtéri teraszra költöztetve, így többen azok közül is részesévé váltak az irodalomnépszerűsítő kísérletnek, akik különben lehet, hívei a nyomtatott szónak, ám legkevésbé érdekli őket, hogy Van irodalom a Harry Potteren túl is.
A kiemelt rész amúgy Tapodi Zsuzsa előadásának címe, melyben azt a dilemmát próbálta körüljárni, hogy mit lehet kezdeni az irodalomnak és általában a művészetnek azzal a válságával, melynek tanúi vagyunk, illetve hogyan lehet továbblendíteni a „felnőtt” irodalom fogyasztásának irányába azokat a gyerekeket, akiket a Harry Potter-regények rászoktattak az olvasásra. Beszélt az irodalomnak az évezredek során alakuló szerepéről, a 20. században jelentkező válságtünetekről, melyeket annak tulajdonít, hogy az irodalom minden korábbi funkcióját időközben más médiumok vették át. Az irodalom mai küldetésének azt a lehetőségét tartja, hogy dokumentálja a bennünket foglalkoztató dolgokat – fejtette ki. Előadásának üzenetét – hogy az irodalom túlélő művészet, bár igazodnia kell a mindenkori változásokhoz – számos könyv-példával támasztotta alá, kiemelve azonban: a jó könyvnek, minden funkcióján és értékén túl izgalmasnak, lebilincselőnek kell lennie.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elkezdődtek a Szent László Napok
A magyar kultúra határok fölötti egyesítő és Szent László király országvédő szerepéről beszéltek a nagyváradi Szent László Napok hétfő esti nyitógálájának szónokai.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára illendőnek és méltónak nevezte, hogy az anyaország és a határon túli közösség együttműködésben tekintse át hagyományait és gyökereit. „Olyan értékek, kincsek birtokosa Nagyvárad, amelyekre méltán lehetnek büszkék a mai generációk. Ha tehát Szent László Napokra érkezünk, köszönetet mondani jövünk azért az értékőrzésért, értéktartásért, amelyet önök és az önök elődei generációk óta végeznek” – jelentette ki az államtitkár. Hoppál Péter azt ígérte: Balog Zoltán miniszterrel együtt azon lesz, hogy a kormány által idén létrehozott kulturális fesztiválok támogatási sorában szerepelhessen a Szent László Napok rendezvénye is. Tőkés László európai parlamenti képviselő, a rendezvénysorozat mindenkori házigazdája köszöntőbeszédében Szent Lászlónak és Márton Áron erdélyi római katolikus püspöknek azt a közös tulajdonságát emelte ki, hogy a kegyesség mellett erősek és rendíthetetlenek voltak országuk és népük védelmében. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélte, azért van szükség a szent király és Márton Áron püspök példázatára, „mert Európának hite sincs, de már az életösztönei sem működnek; politikusai megfeledkezni látszanak arról, hogy elsődleges feladatuk saját polgáraik, saját népük védelme”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Iohannis a kisebbségpolitikáról
Klaus Iohannis elnök szerint mára már megcáfolhatatlan, hogy a kisebbségpolitika alapvetően fontos a regionális béke és stabilitás biztosítása szempontjából.
Az államfő Nagyszebenben beszélt erről azon a látogatáson, amelyet a Romániai Német Demokrata Fórum székhelyén tett tegnap Joachim Gauck német államfővel közösen. A két államfő a korábban Iohannis által vezetett polgármesteri hivatalban kezdte nagyszebeni látogatását, majd felkereste a város evangélikus templomát és a német nyelvű Brukenthal Gimnáziumot. A német fórumnál mondott beszédében – melyet az elnöki hivatal honlapján tettek közzé – Iohannis úgy vélekedett, hogy modell értékű a románok és az erdélyi szászok, svábok tiszteleten alapuló harmonikus együttélése és szolidaritása.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az összetartozás jegyében
Erdővidéki ösztöndíjas Fogarason
Bokor Csongor tavaly szeptembertől kilenc hónapon át a Nemzetpolitikai Államtitkárság a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő Petőfi Sándor Programjának ösztöndíjasa volt Fogarason. A baróti fiatalember nemcsak sikerrel kapcsolódott be a helybeli református, katolikus, unitárius és evangélikus egyházak magyarságot összetartó rendezvényeibe, de újak születésénél is bábáskodott. Az ő érdeme is, hogy az öt éve felszámolt magyar nyelvű oktatás pótlására elindított magyar órák száma heti egyről háromra nőtt; hogy önképzőkör indult és annak rendszeres hazai és anyaországi meghívottjai voltak; és hogy első alkalommal május elején megszervezték a Fogarasi Magyar Napot. Bokor Csongor megbízatása nemrég lejárt, de ennek ellenére szeptemberben visszatér Fogarasra: elfogadták a munkában eddig is tevékenyen részt vevő barátnője, Hollanda Tímea jelentkezését a programba, akivel újabb cikluson át folytatja az elkezdett tevékenységeket.
– Miként lesz valakiből a Petőfi-program ösztöndíjasa?
– A Baróti Szabó Dávid Középiskolában töltött éveim alatt szavaló- és szép beszéd versenyeken vettem részt, ezek elismeréseképpen 2010-ben jelen lehettem a kanadai Rákóczi Alapítvány Diákok Határok Nélkül programjának Magyarságismereti Mozgótáborában. Nagyon tetszett az a tevékenység, amit a Rákóczinál láttam, egyre több feladatot vállaltam működtetésében, mára pedig az alapítvány vezetőségi tagja lettem. Az ösztöndíjprogram lehetőségéről is az alapítványtól szereztem tudomást, és ők biztosították a pályázáshoz szükséges ajánlást is. Mivel nagyon fontosnak tartom a Petőfi-program célkitűzéseit – köztük szerepel a szórványban élő magyarság identitásának megőrzéséhez való hozzájárulás, a fogyóban levő közösségek az anyaországi magyarokkal való kapcsolattartásának elősegítése, az értékőrző munka megszervezése – kapva kaptam az alkalmon.
– Napjainkban milyen a magyar élet Fogarason?
– Aki kicsit is érdeklődik a magyar történelem iránt, tisztában van azzal, valaha milyen jelentős szerepe volt az 1300-as évek elején épített várnak. Azóta a város nemzetiségi arányai megváltoztak. Az 1910-es népszámláláskor a város lakosságának több mint felét a magyarság adta, jelentős volt a szászok száma is, a románság pedig egyharmadot tett ki. Ma már alig három százaléka magyar és egy százaléka német, a többi román. Ilyen körülmények közt nagyon nehéz a magyarságot megélni. Jóformán nincs „tiszta” magyar házasság, a vegyes házasságban élők zöme pedig román iskolába íratja gyermekét – nem csoda tehát, hogy néhány éve megszűnt a magyar nyelvű I–IV. osztály is. Pedig milyen múltja van az iskolának! Építését még Mikszáth Kálmán szorgalmazta, aki 1892–1910 között a város országgyűlési képviselője volt, Babits Mihály pedig három esztendeig tanított ott! Fogaras nincs messze a tömbmagyarságtól – Baróttól csak nyolcvanöt kilométer, és Sepsiszentgyörgy sincs sokkal távolabb –, ám valahogy mégis „kívül esik.” Ez a mellőzöttség-érzés némileg rányomja bélyegét életükre – részben ezzel is magyarázható, hogy a fiatalság nem ragaszkodik magyarságához, önkéntesen feladja identitását, s kész beolvadni a románságba.
– Vannak olyan magyar kulturális és vallási fogódzkodók, melyek működnek, és hatással lehetnek az egyre fogyó közösségre?
– Ezen a téren az egyházaknak van meghatározó szerepe: jóformán minden közösségi programot az ők égiszük alatt szerveznek. A Petőfi-program hivatalos együttműködői az unitárius egyház – mentorom a Háromszék-felsőfehéri Egyházkör esperese, Török István volt –, a katolikusok Palkó Sándor karnagy vezetésével az ökumenikus dalárdát működtetik, a reformátusok – remek vezetőikkel Szász Tibor tiszteletes és neje, Szász Imola Rózsa személyében – adtak helyet az általam szervezett Babits Mihály Önképzőkörnek, majd a Fogarasi Magyar Napnak. Bandi Attila és Bandi Márta evangélikus lelkészházaspárral a Fogarastól tizennyolc kilométerre levő Halmágyon tudtunk jól együtt dolgozni. Az egyetlen egyházaktól független szervezet, amely az identitás megőrzéséért dolgozik, a Szabó Gábor vezette RMDSZ. Ezek ereje mind összeadódik, de ahhoz kevés, hogy megállítsa a beolvadást.
Ezért is fektettünk nagy hangsúlyt arra, hogy a Tautu Eszter nyugalmazott tanárnő által elindított fakultatív magyar- órák számát párommal egyről háromra emeljük. Gyermekek és fiatalok jöttek a foglalkozásokra, anyanyelvüket nagyon különböző szinten beszélték, szükség volt, hogy tudásuknak megfelelően dolgozzunk velük, de mivel a kis közösséget nem akartuk feldarabolni, csütörtökönként három és hét között közösen megült úgynevezett magyar délutánokat is szerveztünk. Sokat segített, hogy a magyar nyelvet kevésbé ismerők tudásszintjéhez igazított Balassi-füzeteket tudtunk beszerezni. Nem biztos, hogy ezek a foglalkozásokra járó fiatalok mind megmaradnak magyarnak, de jövőbeli családjaik viszonyulása a magyarsághoz biztos sokkal másabb lesz, mint azoké, akiket nem tudtunk kellőképp megszólítani, elérni tevékenységünkkel.
– Mivel tudtátok felkelteni a felnőttek érdeklődését?
– Említettem, hogy rendszeresen megszerveztük a Babits Mihály Önképzőkört, melynek keretében közéleti és történelmi témákat jártak körbe előadóink. Az elsőt november 4-én tartottuk, Zsigmond József, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat munkatársa Kisebbségvédelem Romániában címmel értekezett, majd az erdővidéki kapcsolatrendszeremet kihasználva szülőföldemről szakemberek és művészek jöttek el. Ezen találkozásokon akár száz-száztízen is voltak, ami igencsak szép szám, ha azt vesszük figyelembe, hogy a magyarság összlétszáma alig haladja meg az ezret. Történelmünk jelentősebb évfordulóiról eddig is megemlékeztek, de igény volt arra, hogy gazdagabb, teljesebb formában kerüljön sor rájuk. Az 1956-os forradalomról megemlékezni közel ötvenen gyűltek össze a református egyház közösségi házában. Szász Tibor tiszteletes áhítatát követően a történelmi előzményeket és az eseményeket én vázoltam röviden, majd szavalatok hangzottak el, megnéztük a Szabadság, szerelem című film egy részletét, végezetül kötetlen beszélgetés keretében azok meséltek, akik élték azokat az időket. Csatlakoztunk a református egyház által évről évre Katalin napján tartott Árva Bethlen Kata-megemlékezéshez is. Fogaras legjelentősebb vallási közösségének azért kiemelten fontos Árva Bethlen Kata személye, mert a XVIII. század elején ő építtette a ma is álló református templomot. Az eseményen minden történelmi magyar egyház képviseltette magát, Szekeres Attila István heraldikus Erdély címerének történetéről tartott vetített képes előadást, fellépett az ökumenikus vegyes kar, és szavalatok is elhangzottak.
Társszervezői voltunk annak a halottak napi megemlékezésnek is, amelyen az első világháborúban Fogarason elesett, százhuszonhét monarchiáért harcoló katona emlékét idézték. Bár a többségük magyar, az ott nyugvó katonák nyolc nemzethez tartoznak, ám a városvezetés tudomást sem vesz a temető létezéséről, nem gondozza – pedig az elhunytak között szép számban vannak románok is. Minden bizonnyal sokaknak marad emlékezetes az Erdővidék épített örökségének megismerése céljából szervezett kirándulás is. Végigjártuk Bölönt, Miklósvárt, Barótot, Bibarcfalvát és Kisbacont, az úton pedig végig csengő magyar népdalokat énekeltünk.
– Miért volt szükség a Fogarasi Magyar Nap megszervezésére?
– Bár programjaink szép számban vonzották a fogarasiakat és a környéken lakókat, de úgy éreztük, hiányzik egy olyan rendezvény, amely a legszélesebb rétegnek jelenthetne igazi nagy ünnepet. Az esemény érdekében összefogtak a magyar történelmi egyházak, s mivel mindenki, akihez csak fordultunk – Összetartozunk Székelyföld–Szórvány Partnerségi Program keretében a Kún Kocsárd Egyesület és a Kovászna Megyei Művelődési Központ, valamint a Petőfi Sándor Program is – mellénk állt, nem volt kétséges, sikeresek leszünk.
A feladatot vállaló helybeliek mellé Erdővidékről jelentős önkéntes sereg érkezett. A legkisebbeknek a baróti Zöld Ifjak Környezetvédő Egyesülete tartott foglalkozást – arcot festettek, szőnyeget szőttek, origamiztak, gipszet festettek és még ki tudja, mi mindennel szereztek örömet –, majd a szintén baróti Kelekótya együttes játszott örökzöld gyermekdalokat. A fogarasiak közül többen is mondták: milyen jó, hogy az egykori iskolaudvar ismét gyermekzsivajjal, magyar énekkel és tánccal telt meg. Mert a tánc sem maradt el! A sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola népzenészei tartották a tanítással egybekötött táncházat. Remekül fogadták a baróti művelődési ház Syncron táncegyüttesét, a Csala kürtje fúvószenekart és a Babits Mihály Önképzőkörön már korábban is fellépő Kolumbán Sanyikát. Az esemény a magyar és székely himnusz éneklésével ért véget. Talán azért, mert ritkábban hangzanak el, ott a szórványban mintha másként szólaltak volna meg nemzeti dalaink, mint a tömbmagyarságban, s a szemeken is látszott, különleges pillanat az nekik. – A Petőfi-program kilenc hónapra biztosította ösztöndíjadat Fogarason. Lejártát követően miként tovább? – Az ösztöndíjam lejárt, de elfogadták párom jelentkezését, és vele szeptemberben visszatérek. Nagyon szeretném folytatni mindazon rendezvényeket, melyeket elkezdtem, s a visszajelzések alapján a magyarság hasznára voltak. A Fogarasi Magyar Nap is megmutatta, milyen összetartó ereje van, ezért folytatni, sőt, bővíteni kell. Sok jó ember és cél van Fogarason, amiért dolgozni illetmény nélkül, önkéntesen is érdemes.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bővítik a Sapientia EMTE épületegyüttesét
Konferenciaközpont és tantermek
Folytatódik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) Marosvásárhelyi Karán zajló ingatlan-beruházás. Nemrégiben hozzáfogtak a bentlakás épületegyüttesének bővítéséhez. A munkálatokról dr. Kelemen András dékán tájékoztatott.
A dékán elmondta, jelenleg az egyetem három kara (a marosvásárhelyi, a csíkszeredai és a kolozsvári) négy helyszínen 31 alapképzési és 11 magiszteri (mester-)képzési tanulmányi programot működtet. A Sepsiszentgyörgyi Tanulmányi Központ a Marosvásárhelyi Kar keretében működik. Összesen 2225 diák jár a Sapientiára. A Marosvásárhelyi Karon 12 alapképzési és négy mesterképzési szakon 1156 diák kezdte meg a 2015-2016-os tanévet. A kar által működtetett alapképzési szakok összbeiskolázási száma 525, míg a mesterin levő szakoké 105.
A Sapientia EMTE a romániai magyarság önálló egyeteme, melynek fő hivatása, hogy elismert szakmai színvonalú oktatást és tudományos életet biztosítson nemzeti közösségünk számára. Alapvető célkitűzése a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek figyelembevételével hozzájárulni a romániai magyar felsőoktatás fejlesztéséhez. Stratégiai fontosságú a nemzetközileg is versenyképes, magasan képzett szakemberekkel való utánpótlás biztosítása az anyanyelvű oktatás keretei között – mondta a dékán, s hozzátette, ezért szükség van arra, hogy folyamatosan, az anyagi lehetőségek függvényében bővítsék az ingatlanokat, fejlesszék az egyetem felszereltségét. A 240 férőhelyes diákbentlakás építését, az épületegyüttes bővítését Marosvásárhelyen a diáklétszám alakulása, a hallgatók többségének származási helye és az ebből fakadó elszállásolási igény mint a jelenlegi oktatási és étkeztetési felületek bővítésének szükségessége messzemenően indokolja. A szakmai fejlődési lehetőségeken túlmenően az egyetem számára fontos a közös szellemi értékek ápolása, továbbadása a nemzedékek között, hiszen ez jelenti a szülőföldön való megmaradás és boldogulás biztosítékát – hangsúlyozta a dékán.
2013-ban nyílt lehetőség arra, hogy a Magyarország kormánya által biztosított felhalmozási finanszírozási keret felhasználásával a Sapientia Alapítvány a Marosvásárhelyi Kar számára a marosvásárhelyi campus telkén elindítsa a bentlakás felépítését. Tervezője a marosvásárhelyi Archiprog Kft., kivitelezője a kolozsvári Decorint Kft. Ennek alapján az első fázisban 2014 októberéig elkészült a tulajdonképpeni diákotthon. Tekintettel arra, hogy az alapképzési és mesterképzési szakok csoportlétszámai nagyok, a kar meglévő épületében a tantermek kihasználtsági foka igen magas. Ezért 2016 júniusában hozzáfogtak az épületegyüttes építésének folytatásához. Az építőcég vállalása szerint az egyetem 2017 áprilisában használatba veheti a 225 személy befogadására alkalmas konferenciatermet, az ugyancsak 225 személyt egyszerre ellátó ebédlőt és a 12 tantermet tartalmazó új épülettömböt, amelyhez egy 100 személyes kis kápolna is csatlakozik.
Ezenkívül lesz még 80 szoba 240 szálláshellyel, mellette kapusszoba, klubhelyiség, raktárhelyiségek, mosoda, szárító, légvédelmi óvóhely, szintenkénti konyhákkal, folyosóval, mosdókkal.
A dékán reméli, hogy sikerült az ütemtervet betartani, és a 2017-es tanévkezdéskor a diákok birtokba vehetik az új épületszárnyat.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

Türi Magyar Napok – negyedszer
Negyedik alkalommal szervezik meg a Türi Magyar Napokat július 2-án és 3-án. A rendezvényen idén is gazdag, változatos és színvonalas lesz a kínálat, melyet ez alkalommal is Kémenes Loránd plébános és a római katolikus egyház készített elő a Balázsfalva szomszédságában élő magyarságnak, a meghívottaknak és vendégeknek, akik évről évre azért érkeznek ide, hogy a lankadó magyarság- és identitástudatot erősítsék a türiekben.
A IV. Türi Magyar Napok programja a következőképpen alakul: szombaton 9.30 órakor előkészítik a nagy üstöt, amelyben türi gulyást főznek. A jelszó: Aki tűri, gyűri! Az üst körül Török Zoltán a szakácsmester. 10 órakor elindulnak a szekeresek, végigjárják a falut, és toborozzák a "jó népet". Őket kíséri az uzoni Atlantisz Művelődési Egyesület fúvószenekara, a rezesbanda. Ugyanebben az időpontban kezdődnek a kézműves-foglalkozások a gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány munkatársainak vezetésével. A nap folyamán egész napos mézeskalács-kiállítás lesz a múzeumban, Furus Julianna segítségével pedig elsajátítható a mézeskalács-készítés. 11.40 órakor a Magyar Házban a délutáni iskolások Gáspár Ildikó tanárnő vezetésével mutatnak be műsort. 12 órakor a marosvásárhelyi Kővirág együttes muzsikál. 13 órakor kezdődik a szentmise, a hálaadás azért, hogy élnek még magyar emberek Türben. Muzsikál a Remény zenecsoport. 14 órakor ünnepi beszédek hangzanak el, majd ezt követően megkezdődik a közös ebéd a nagy üstből.
Délután fél 4 órakor ismét az uzoni fúvószenekar koncertezik, majd 4 órától bemutatkoznak a bethlenszentmiklósi és magyarpéterfalvi tánccsoportok. Ezt követően nótadélután lesz, énekel: Ábrám Tibor, Buta Árpád és Ritziu Krisztina. 18 órától Nagy István és a Gruppenhecc társulat szórakoztatja a közönséget a Migráncs vagyok, nem piskóta című műsorával. 19.30 órától kosaras bál kezdődik.
Július 3-án, vasárnap 12 órakor szentmisét tartanak a római katolikus templomban, zenél Garamvölgyi Anett (koboz, ének) és Kiss Levente.
13 órától közös ebéd lesz, melyre minden résztvevő hivatalos. Ebéd közben szintén a zenészpáros muzsikál. Ebéd után vérbeli táncházat ígérnek a szervezők.
Az eseményre – amelyet a lelkes türiek, a helyi katolikus plébánia, a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Kovászna Megyei Tanács és a Communitas Alapítvány támogatnak – meghívták a marosvásárhelyieket is, akik régóta szoros kapcsolatot ápolnak Kémenes Loránd atyával. A marosvásárhelyiek lehetőségeik szerint imával és jelenlétükkel támogatták azt az ügyet, amelyet Lóri atya a szórványban felvállalt.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

Egy éve indult be az agrároktatás a Sapientián
Azt a célkitűzést követve, hogy minél szélesebb skálán legyen a magyar anyanyelvűeknek képesítés, szakosítás agrárvonatkozásban, a meglévő marosvásárhelyi karon működő kertészmérnöki, tájépítészeti alapképzés, illetve növényorvostani mesterképzés mellett 2015. szeptember 14-én elindult az agrármérnöki képzés a sepsiszentgyörgyi tanulmányi központban, amely a marosvásárhelyi kar alárendeltségébe tartozik. Nemsokára befejezi az első tanulmányi évét az első évfolyam. A tapasztalatokról dr. Nyárádi Imre-István adjunktussal, az agrár-mérnökképzés oktatási felelősével beszélgettünk.
A tanár elmondta, Romániában nappali tagozatos agrárképzés magyar nyelven csak ebben az intézményben van. Az egyetem legújabb fejlesztéseként létrejött tanulmányi központban 30 diák került beiskolázásra, pótfelvételit sem kellett szervezni, egyből beteltek a helyek. Hivatalosan öten vonták vissza iratcsomójukat, vannak, akiket nyilvántartanak ugyan, de nem igazán jártak az előadásokra. Nyárádi Imre-István szerint ennek az oka az, hogy amikor az első hónapban megtapasztalták az elvárásokat, akkor meghátráltak. Jelenleg 19 diák tanulmányi előmenetele jó, valószínűleg mindannyian másodévesek lesznek 2016 szeptemberétől. A tanár úr kifejtette, igencsak heterogén összetételű az évfolyam. Vannak érettségi után jelentkezett hallgatók, másoknak otthon komoly mezőgazdasági vállalkozásuk van, de jöttek őstermelők is, akik mezőgazdaságból élnek meg, megint mások pedig egyéb szakterületen dolgoznak, de a gazdálkodás felé irányulnának, és jöttek hallgatók elméleti líceumokból is. Néhányan tudják azt, hogy mik a lehetőségek a szakterületen, azonban vannak olyanok is, akik a korukból adódó naivsággal léptek erre a pályára, ezért a kötelező tananyag ismertetése mellett azon igyekeznek, hogy több ismeret birtokába jussanak, hiszen az egyetemi tanulmányaik elvégzése után tudniuk kell pontosan, hogy milyen lehetőségek vannak a gazdálkodásban, milyen kihívásokkal kell szembenézni, milyen támogatási lehetőségek vannak. Voltak találkozók az APIA szakembereivel, vidékfejlesztési szakértőkkel, s a központban volt a magyar kormány által támogatott Külhoni fiatal magyar vállalkozók éve című program keretében tartott felkészítő sorozat egyik állomása is.
Nyárádi Imre-István elmondta: tisztában van azzal, hogy nehéz felvenni a "harcot" az 1856-tól működő Szent István kertészettudományi karral vagy a gödöllői egyetemmel, vagy akár az 1869-ben beindult kolozsvári agrártudományi és állatorvosi képzéssel, de a tapasztalat azt igazolja, hogy a Sapientián végzett hallgatók, akiknek lehetőségük volt külföldön mesterképzésben részt venni, derekasan megállták a helyüket. Ez az egyetem még a kezdeteknél tart, lelkes tanárcsapat állt össze, mindenki bizonyítani akar, és ezért jóval többet tesz, mint a kötelező tananyag leadása, közvetlenebb a kapcsolat is a tanár és a diák között – mondta az adjunktus, majd hozzátette, minden karon – Csíkszereda, Marosvásárhely, Kolozsvár – létezik bentlakás, ahol a diákokat megfelelő körülmények között el tudják szállásolni. Sepsiszentgyörgyön szerződésük van egy középiskolával, amely felvállalta, hogy a beiskolázott összes diákot elszállásolja a saját bentlakásában, kedvezményes áron. Az idei év végén pedig használatba helyezik az egyetem saját bentlakását, ahol szálloda, tanári lakások és diákszálló is lesz, emellett egy konferenciaterem is várja majd az érdeklődőket, így aki 2016 szeptemberében magyarul szeretne tanulni, annak megfelelő oktatási és szállásolási körülményeket teremtettek.
Népújság (Marosvásárhely)

Kevesen érdeklődnek a levélben történő szavazás iránt
Alacsony az érdeklődés a parlamenti választások iránt a külföldön élő több millió román állampolgár között: a regisztrációs időszak több mint felének elteltével eddig alig ezren jelezték, hogy levélben akarnak voksolni – derült ki a külügyminisztériumban tartott keddi sajtótájékoztatón.
Egyelőre újabb külföldi választókörzetek megszervezésére sincs igény: erre olyan városokban nyílna lehetőség, ahol legalább százan kérik ezt. Eddig összesen 334 ilyen kérés érkezett, de nem egy adott körzetből, hanem az egész világból – mondta Marian Muhulet, a választási hatóság alelnöke.
Romániában április 1-jétől augusztus végéig jelentkezhetnek be az év végi parlamenti választásokra a hivatalosan külföldön élő román állampolgárok, akik most először adhatják le voksaikat levélben.
Szabadság (Kolozsvár)

Gyermekünnep a VII. Zsoboki Fotótábor kiállítás megnyitóján
Színvonalas gálaműsorrá kerekedett a VII. Zsoboki Fotótábor anyagából nyílt tárlat megnyitója, amelyre péntek délután került sor a Stars pincegalériában. Igazi gyermekünnepnek is nevezhető, hiszen az előadók kolozsvári óvodások, iskolások voltak, akik versekkel, dalokkal készültek a megnyitóra, amelyen Essig Kacsó Klára képzőművész köszöntötte a vendégeket.
Az esemény fő meghívottja az idén 80 éves Jancsik Pál volt, akit Egyed Emese mutatott be. A kicsikhez is szóló verseiről ismert és kedvelt költő most a leglelkesebb „célközönségével” találkozhatott, és a gyermekektől hallhatta vissza sorait.
Szabadság (Kolozsvár)

Mintaként szolgálna másoknak a váradi Szent László Napok
A magyar kultúra határok fölötti egyesítő szerepéről és Szent László király országvédő szerepéről beszéltek a nagyváradi Szent László-napok hétfő esti nyitógálájának szónokai.
Hivatalosan is kezdetét vette az idén negyedik alkalommal megszervezett Szent László Napok, amelynek ünnepélyes megnyitóját a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében tartották hétfőn este; a köszöntőbeszédek után Petrás Mária és a Muzsikás Együttes koncertezett.
„Hajrá, magyarok!" – kezdte ünnepi köszöntőjét Zatykó Gyula, a rendezvénysorozat főszervezője, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, aki a labdarúgó-Európa-bajnokság aktualitásán keresztül szemléltette: ahogyan nemzeti válogatottunk helyt áll a pályán, úgy kell helyt állnunk nekünk is apaként, anyaként, mérnökként, orvosként vagy rendezvényszervezőként a hétköznapokban. „Jó néha megállni és ünnepelni egy olyan rendezvény keretében, amely összeköti szívünket, lelkünket" – fogalmazott Zatykó.
Papp László, Debrecen polgármestere kijelentette: városa 2023-ban Európa kulturális fővárosa akar lenni, és a majdani programsorozatban partneri együttműködést szán Nagyváradnak és a partiumi térség más településeinek is. „Büszkék kell lennünk kultúránkra, melynek szerves része Nagyvárad és Debrecen szövetsége is. Regionális együttműködésünket folytatnunk kell, s ennek jeleként partnerséget ajánlunk a nagyváradiaknak: érjük el közösen, hogy 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa lehessen" – mondta Papp.
Huszár István nagyváradi alpolgármester – megemlítve, hogy a nagyváradi rendezvényt a Kolozsvári Magyar Napok mintájára indították el – a gálán úgy vélekedett: a Szent László Napoknak, illetve a bihari megyeszékhelynek nem Kolozsvárról vagy más városból kell mintákat követnie, hanem olyan, saját igényekhez igazodó rendezvénysorozatot kell szervezni, amely mintaként szolgál majd más települések számára.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, a rendezvénysorozat mindenkori házigazdája köszöntő beszédében Szent Lászlónak és Márton Áron erdélyi római katolikus püspöknek azt a közös tulajdonságát emelte ki, hogy a kegyesség mellett erősek és rendíthetetlenek voltak országuk és népük védelmében. (Márton Áron életútja bemutatására a Szent László Napok keretében nyílt kiállítás hétfőn Nagyváradon).
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő politikus úgy vélte, azért van szükség a szent király és Márton Áron püspök példázatára, „mert Európának hite sincs, de már az életösztönei sem működnek; politikusai megfeledkezni látszanak arról, hogy elsődleges feladatuk saját polgáraik, saját népük védelme". „Kilencszáz év után is visszavárjuk oltalmazó Szent László királyunkat, hiszen nemzetünknek ismételten védelemre van szüksége. A vár- és térfoglalás útján járva kell haladnunk, s ideje kezünkbe vennünk sorsunkat. A boldog Váradot emeljük ki boldogtalanságából, s így adjuk át az utókornak" – mondta Tőkés László.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára illendőnek és méltónak nevezte, hogy az anyaország és a határon túli közösség együttműködésben tekintse át hagyományait és gyökereit. „Olyan értékek, kincsek birtokosa Nagyvárad, amelyekre méltán lehetnek büszkék a mai generációk. Ha tehát Szent László Napokra érkezünk, köszönetet mondani jövünk azért az értékőrzésért, értéktartásért, amelyet önök és az önök elődei generációk óta végeznek" – jelentette ki az államtitkár. Hoppál Péter azt ígérte: Balog Zoltán miniszterrel együtt azon lesz, hogy a magyar kormány által idén létrehozott kulturális fesztiválok támogatási sorában szerepelhessen a Szent Lászl Napok rendezvénye is.
A nyitógálán a Muzsikás Együttes és Petrás Mária A mi népzenénk című előadását nézhette meg a közönség. A szombaton megkezdődött fesztiválnak idén is a felújított vár ad otthont. Több mint 110 programra várják a határ mindkét oldaláról az érdeklődőket. A Szent László-napok vasárnap zárulnak Koncz Zsuzsa és vendégei koncertjével. A rendezvénysorozat programkínálatát, valamint további információkat találhatnak a rendezvény honlapján és Facebook-oldalán.
Krónika (Kolozsvár)

Jogsértéseket is boncolgatnak az EMI-táborban
Változatlan helyszínen, a Gyergyószentmiklóstól Gyilkostó irányában található hármas kilométerkőnél szervezi meg tizenkettedik táborát az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete augusztus 10–14. között.
„Ilyen nagy dolog a Szabadság?"– ez a Márai Sándor-idézet a mottója az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) idei táborának, amelyet augusztus 10. és 14. között szerveznek a Gyergyószentmiklóstól a Gyilkostó irányában található hármas kilométerkőnél. Sorbán Attila Örs főszervező kifejtette, az '56-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójához érkeztünk, így esett a választás Márai Sándor Mennyből az angyal című költeményének sorára. „Sajnos az elmúlt tábor óta történt események időszerűvé tették ezt a gondolatot, hiszen magyar fiatalokat visznek el és börtönöznek be alapos vádak nélkül, az alkotmányos törvényi keretet figyelmen kívül hagyva" – mondta el Sorbán.
A szervezők véglegesítették a tábor nagyszínpadi koncertjeinek listáját. Szerdán a Road és a Dorothy, csütörtökön a Kowalsky meg a Vega, valamint a Zorall, pénteken a Hungarica és a Kalapács zenekar lép színpadra. Mivel a "nemzeti rockot" játszó magyarországi Kárpátia tíz év folyamatos jelenlét után idén nem léphet fel a színpadán, a szervezők két másik, hasonló formációt várnak: a Beatrice zenekart, illetve a Romantikus Erőszakot. Vasárnap este az Ismerős Arcok és a Moby Dick zárja a koncertek sorát.
A tábor főszervezője elmondta, mivel a román állam decemberben vád alá helyezte Petrás Jánost, a Kárpátia frontemberét, így az eddigi táborokban fellépő együttes és a szervezők közös megegyezés alapján úgy döntöttek, a koncert idén elmarad. Bár a teljes program még alakul, a szervezők úgy döntöttek, megtartják és erősítik a tábor hagyományőrző jellegét.
A Jogaink sátor programkínálatában az elmúlt év augusztusa óta történt, romániai magyarságot érintő jogsértések boncolgatása lesz a fő téma – mondta Sorbán Attila Örs. Hozzátette, szeretnék, ha a rendezvénysorozat megtartaná családias fesztiválhangulatát, így ezúttal is nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a tábori közösséget összekovácsoló programok és a barátságos közeg kialakítására.
Balázs Katalin
Krónika (Kolozsvár)