Tusványos – Román külügy: magyarországi politikusok demokratikus, legitim folyamatba vatakoznak bele
Egyes magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentései beavatkozást jelentenek a romániai demokratikus, legitim és szuverén folyamatba – jelentette ki George Ciamba, a román külügyminisztérium államtitkára.
Az államtitkár neveket nem említett.
A minisztérium honlapján szerdán este megjelentetett közlemény szerint Ciamba kifejtette, hogy ezek a kijelentések sérthetik a román-magyar stratégiai partnerség szellemiségét, és messze túllépik a kétoldalú kapcsolatok jogi és politikai keretét, valamint a felek közös vállalásait.
Az államtitkár kifejtette továbbá, hogy a közigazgatási átszervezés Románia szuverén joga, és az átlátható társadalmi vitának mind intézményi részről, mind a civil társadalomból vannak résztvevői, etnikai hovatartozástól függetlenül.
Hozzátette: a közigazgatási átszervezés kompatibilis a nemzetközi normákkal, és teljes mértékben összhangban van a nemzetközi szerződésekben Románia által vállalt kötelezettségekkel. A hatékony kormányzás elve alapján kezdeményezett átszervezésnek nincsenek etnikai céljai – állapította meg -, és nem irányul a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak megsértésére, hiszen ezen jogok betartását Románia nemzetközi szerződésekben vállalta.
Ciamba rámutatott: a közigazgatási átszervezés a romániai régiók, valamint Románia és az Európai Unió közötti fejlettségi egyenlőtlenségek csökkentését célozza, így ez a folyamat az EU-tagállam Románia által nyújtott teljesítmény konszolidálására irányul – magyarázta.
Ciamba szerint a tusnádfürdői szabadegyetem és diáktábor olyan, mint a magyar kormány egyik ülése, amelyet ezúttal Romániában szerveztek meg. Szerinte ezt mutatja a magyar kormányzat népes erdélyi jelenléte, valamint a szabadegyetemen napirendre tűzött kérdések, amelyek Magyarország nemzetpolitikájának a népszerűsítésére összpontosulnak.
MTI

A romániai régiósítás, az erdélyi magyar orvosképzés, és a nemzeti jelképek a témák között
Az erdélyi Tusnádfürdőn megkezdődtek szerdán a – Tusványosként emlegetett – 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadásai: egyebek közt a romániai régiósítás, az erdélyi magyar orvosképzés és a nemzeti jelképek szerepeltek a vitafórumokon és pódiumbeszélgetéseken.
A hét végéig tartó rendezvényt az alapítók – Németh Zsolt és Toró T. Tibor – nyitották meg. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a közép-európai országok egymásrautaltságát hangsúlyozta: szerinte összefogva hatékonyabban tudnak részt venni az európai válság kezelésében. Hozzátette: a határokon átívelő tevékenységekkel a magyarok a közép-európai együttműködés legnagyobb haszonélvezői lehetnek.
A politikus szerint Magyarország képes arra, hogy a 2008 óta tartó gazdasági és pénzügyi válság által sújtotta országok közül átkerüljön a válságot sikeresen kezelő országok közé, és sikerét "szétterítse az egész nemzet irányába".
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a megnyitón, majd a romániai régióátszervezésről rendezett pódiumbeszélgetésen is hangsúlyozta, a szabadegyetemen aláírásokat gyűjtenek annak az erdélyi kiáltványnak a támogatására, amely a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett szól.
Kifejtette: az erdélyi magyar közösségnek a konfliktusokat is fel kell vállalnia, hogy számára kedvezően végződjön a régióátalakítás. Toró a békés, de konfliktusos eszközök közé sorolta a polgári engedetlenség eszközét, mely útelzárásokra, vagy az adófizetés megtagadására is kiterjedhet.
A régiósítás témájáról Rétvári Bence a közigazgatási minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott: a tervezett román közigazgatási reform súlyosan sérti az Európa Tanács és az Európai Unió nemzetközi jogi egyezményeit. Az államtitkár kiemelte: az unió és az Európa Tanács által elfogadott nemzetközi jogi egyezmények nemcsak védik a nemzetiségeket a közigazgatási rendszeren belül, de további, a közigazgatás szintjén is megjelenő garanciák bevezetését is javasolják.
Széles társadalmi összefogást sürgetett a magyar nyelvű orvosképzés és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának ügyében Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke egy kerekasztal-beszélgetésén. Kiemelte, hogy már kevesebb mint 32 százalék a magyar oktatók aránya a MOGYE-n és az egyetem vezetésében egyharmad alatti a magyar képviselet.
A nemzeti jelképekről rendezett fórumon Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta: Budapest mint főváros első számú gyűjtőhelye, gondozója és felelőse a nemzeti összetartozásnak, a magyarság jelképe, minden magyar emberé. A nemzeti jelképek közé sorolta a magyar nyelvet, az alaptörvényt, a zászlót, a címert, a himnuszt, az ünnepeket és a magyar fővárost is.
Lucian Mandruta újságíró, aki a februári "székelyzászló-háború" idején szolidaritást vállalt a székelyekkel, videoüzenetben csatlakozott a fórumhoz. Elmondta, hogy szeret dicsekedni azzal, amit a magyarok és szászok építettek Erdélyben, és úgy véli, az együttélésnek az lehetne a kulcsa, ha a románok és magyarok megtanulnának büszkék lenni egymásra.
A Kárpát-medencében az ökorégiót érintő kérdésekben a helyiek véleményét is ki kellene kérni a döntések előtt – mondta Schiffer András, az LMP társelnöke az MTI-nek a rendezvényen. A politikus hangsúlyozta, hogy például az erdélyi Verespatakon a tervezett aranybánya ügyébe a Tisza vízgyűjtő területén élők nem tudnak beleszólni, pedig Európának a helyi közösségek önrendelkezésére kellene épülnie.
Tusnádfürdőn jelentette be Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár: Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben nyitja meg még az idén két új irodáját a Kárpát Régió Üzleti Hálózat. A politikus elmondta, a marosvásárhelyi megnyitását az is indokolja, hogy a város régióközpont, és akár a leendő székelyföldi autonómia központja lehet, Szatmárnémeti pedig a partiumi magyarság szempontjából kiemelten fontos település.
Tusványoson bemutatták a székelyföldi olimpikonokról szóló kötetet. Becze Tibor csíkszeredai újságíró Székelyföldi olimpiai bajnokok, csíki olimpikonok című kötetéről Csinta Samu, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője elmondta, hogy a téli sportokban kiválóan teljesítő olimpikonok mellett például Szabó Katalin tornászról és a 2012-es londoni paralimpián aranyérmes kerékpáros Novák Eduárdról is szól a könyv. Az eddigi hat székelyföldi olimpiai bajnok közül három magyar, három pedig román színekben szerepelt. Bemutatták a Pro Minoritate Könyvsorozat újabb négy kötetét is.
Benda Jenő A béke kálváriaútján című cikkgyűjteménye a trianoni béketárgyalásokról szól. A 20. század első felének újságírója a magyar delegációt kísérte el Párizsba és mutatta be a tárgyalások körülményeit, a francia fővárost – mondta a kötet szerkesztője, Filep Tamás Gusztáv. Borsi-Kálmán Béla Nemzetstratégiák című válogatott külpolitikai tanulmányokat tartalmazó kötetéről azt mondta, hogy segít megérteni a szomszédos államok politikai gondolkodásmódját. Mák Ferenc könyvéről, A Vesztegzárról, amelynek témája a volt Jugoszlávia területén élő magyar közösségek, Filep Tamás Gusztáv összefoglalva megállapította, hogy az egykori Jugoszlávia "méltatlanná vált arra, amit kapott", a szerb politikai elit nem akarta és nem tudta konszolidálni a soknemzetiségű országot. Tóth István A peremvidék világbirodalma című kötetében az egykori szovjet tagállamok közül a balti államokról, Ukrajnáról és Moldováról írt. A szerző a könyvbemutatón megjegyezte, hogy amíg a baltiak országok mai viszonyait is meghatározta, hogy határozottan követelték vissza függetlenségüket, Ukrajna békésen kapta meg azt.
MTI

A cselekvés 24. órájában az autonómiaküzdelem
Ha a kisebbségi jogokat törvény nem tiltja, jogállamban nem ütközhet semmiféle akadályba az érvényesülésük – jelentette ki szerdán Németh Zsolt a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hivatalos megnyitóján. A szervezők a Tusványos idei kiadására utalva úgy vélekedtek: a 24. órába érkezett az erdélyi autonómiaküzdelem.
A római katolikus és a református egyház képviselőjének áldásával nyitotta meg kapuit tegnap Tusnádfürdőn a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A köznyelvben Tusványos elnevezésű rendezvénysorozat hivatalos délelőtti megyitóján Albert Tibor, a fürdőváros polgármestere a településen az elmúlt évben végrehajtott beruházásokat ismertette a közönséggel, amelynek figyelmét szokásához híven a tábor „állandó vendégeinek" számító medvék jelenlétére is felhívta.
Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány elnöke a magyarországi főszervezők nevében mondott köszönetet a százötven fős önkéntes csapatnak azért, hogy ma már – stílszerűen – huszonnégy helyszín várja a látogatókat. Amúgy idén is számos fejlesztés és két új helyszín fogadja a táborlakókat: az egyik sátrat Cseh Tamásról nevezték el, aki többször is fellépett a Tusványoson, az egyik tér pedig Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavasszal elhunyt vezetőjének nevét vette fel.
A panelbeszélgetésen Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke arról beszélt: Tusnádfürdőn másképp forog az idő kereke, a 24. tábor pedig arról is szól, hogy „a cselekvés 24. órájában vagyunk", ami az autonómiaküzdelmet és a régióátszervezést jelenti. Szerinte ,,ez az a hét, ez az a tábor, ahol elmondhatjuk véleményünket az autonómiáról a Székelyföldön, Közép-Erdélyben és a Partiumban".
Németh Zsolt egyebek mellett a közép-európai országok egymásra utaltságáról értekezett, szerinte a térség államai összefogva hatékonyabban tudnak részt venni az európai válság kezelésében. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a határokon átívelő tevékenységekkel a magyarok a közép-európai együttműködés legnagyobb haszonélvezői lehetnek. A Fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi jogok minden esetben a demokrácia kérdéskörébe tartoznak. „Ha ezeket a jogokat törvény nem tiltja, jogállamban nem ütközhet semmiféle akadályba az érvényesülésük" – szögezte le, hozzátéve, ennek támogatásában egyetértés mutatkozik Magyarországon.
Németh Zsolt a szabadegyetem idei mottója – „Eljött a mi időnk!" – alapján négy idősíkot különböztetett meg: a tusványosit, az európait, a közép-európait és a magyart. Az európai idővel kapcsolatosan elmondta: a kontinens a válságkezelés idejét éli, és ahogy egy magas hegy megmászásakor lenni szokott, Európa még nem tudja, hol tart ezen a hosszúnak ígérkező, rögös úton. Szerinte Magyarország képes arra, hogy a 2008 óta tartó gazdasági és pénzügyi válság által sújtott országok közül átkerüljön a válságot sikeresen kezelő országok közé.
Az államtitkár az elkövetkező évek fontos kérdésének nevezte, hogy képes lesz-e Magyarország sikerét „szétteríteni az egész nemzet irányába", az országon belül a hátrányos helyzetű rétegek felé, illetve a határokon túlra.Úgy vélte, hosszú távon a válságmegoldáshoz a keresztény Európa segíthet, mivel a társadalom tartópilléreit – a családot, a munkát, a legkülönbözőbb identitások közösségeit, a kisebbségeket – meg kell erősíteni. Németh Zsolt hangsúlyozta azt is: a keresztény Európa nem vallási kategória, nem hívők is képviselhetik, mivel azt jelenti, hogy „vissza kell nyúlnunk az Európai Unió alapvető értékeihez".
A szabadegyetem másik alapítója, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke beszédében hangsúlyozta, „akiknek fontos a nemzetpolitika, akik fontos szerepet játszhatnak benne", azok részt vesznek a tusnádfürdői szabadegyetemen. A politikus felhívta a figyelmet, hogy a Tusványoson aláírásgyűjtést is folytatnak annak az erdélyi kiáltványnak a támogatására, amelyet a július 20-i, a Ponta-kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett 119 erdélyi településen megtartott tüntetésen fogadtak el. „Nem engedjük, hogy megbontsák az egységességet és szétmorzsolják Székelyföldet. Arra kell itt választ találnunk, hogy a mi időnket miként stabilizáljuk" – hangsúlyozta Toró T. Tibor.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Sérelmezi a román külügy a Tusványoson elhangzottakat
Egyes magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentései beavatkozást jelentenek a romániai demokratikus, legitim és szuverén folyamatba – jelentette ki George Ciamba, a román külügyminisztérium államtitkára. Az államtitkár neveket nem említett.
A minisztérium honlapján szerdán este megjelentetett közlemény szerint Ciamba kifejtette, hogy ezek a kijelentések sérthetik a román-magyar stratégiai partnerség szellemiségét, és messze túllépik a kétoldalú kapcsolatok jogi és politikai keretét, valamint a felek közös vállalásait.
Az államtitkár kifejtette továbbá, hogy a közigazgatási átszervezés Románia szuverén joga, és az átlátható társadalmi vitának mind intézményi részről, mind a civil társadalomból vannak résztvevői, etnikai hovatartozástól függetlenül.
Hozzátette: a közigazgatási átszervezés kompatibilis a nemzetközi normákkal, és teljes mértékben összhangban van a nemzetközi szerződésekben Románia által vállalt kötelezettségekkel. A hatékony kormányzás elve alapján kezdeményezett átszervezésnek nincsenek etnikai céljai – állapította meg -, és nem irányul a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak megsértésére, hiszen ezen jogok betartását Románia nemzetközi szerződésekben vállalta.
Ciamba rámutatott: a közigazgatási átszervezés a romániai régiók, valamint Románia és az Európai Unió közötti fejlettségi egyenlőtlenségek csökkentését célozza, így ez a folyamat az EU-tagállam Románia által nyújtott teljesítmény konszolidálására irányul – magyarázta.
Ciamba szerint a tusnádfürdői szabadegyetem és diáktábor olyan, mint a magyar kormány egyik ülése, amelyet ezúttal Romániában szerveztek meg. Szerinte ezt mutatja a magyar kormányzat népes erdélyi jelenléte, valamint a szabadegyetemen napirendre tűzött kérdések, amelyek Magyarország nemzetpolitikájának a népszerűsítésére összpontosulnak.
maszol.ro

Semjén Tusványoson: A kisebbségi kérdés nem belügy
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előadását tartja Tusnádfürdőn. A képen balról jobbra: Schiffer András, az LMP elnöke, Jonathan Horsman, a londoni Project Associates igazgatója, G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója, Semkén ZsoltMarc Gafarot i Monjo, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke
Vissza kell utasítani azt a felfogást, hogy a kisebbségek kérdése belügyi kérdés, a magyarság természetes joga, hogy nemzetrészei megmaradásának legfontosabb teendőiről tanácskozzék – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Tusnádfürdőn.
A 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor egyik fórumára érkező miniszterelnök-helyettest újságírók kérdezték arról, mit szól a román külügyminisztérium előző napi közleményéhez, amelyben egy "romániai szuverén folyamatba" való beavatkozásnak minősítették egyes – meg nem nevezett – magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentéseit. Semjén Zsolt rámutatott: a közösségi, nemzetiségi jogok emberi, tehát egyetemes jogok a közösség szintjén, a kisebbségi jogok kérdése nem egy adott ország belügye. Hozzátette, a legtermészetesebb dolog, hogy Magyarország törődik a nemzetrészeivel, a székelyföldi magyarsággal, ahogy "nagyon helyesen" Románia is törődik a Moldovai Köztársaság területén élő románokkal, szerbiai vlachokkal. "Mi a létező legjobb kapcsolatra törekszünk román barátainkkal, már csak azért is, mert ez magyar nemzeti érdek is, meg román nemzeti érdek is, de a magyarság számára az első, második és harmadik szempont a magyar megmaradás" – mondta Semjén Zsolt. Kifejtette: a magyarság csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad, az erdélyi is, a délvidéki is, a kárpátaljai is, a felvidéki is, mert e nélkül megcsonkulna a magyar nemzet, és ennek érdekében közösen tanácskozik a nemzetrészeket érintő kérdésekről. "Természetes az, hogy így a székelyföldi magyarság is megtanácskozza, mi az, ami az ő megmaradásához szükséges. Erre hívtunk vendégeket természetesen, román barátaink részéről is, tisztelettel, érdeklődéssel meghallgatjuk a véleményüket, de azt a leghatározottabban vissza kell utasítani, hogy bárki kétségbe vonja jogunkat, hogy a saját magyar nemzetrészeink tekintetében eljöjjünk, tanácskozzunk és megvitassuk, hogy a megmaradásunk tekintetében mik a legfontosabb teendők" – zárta nyilatkozatát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Rétvári: nemzetközi egyezményeket sért a tervezett román közigazgatási reform
A közigazgatási minisztérium parlamenti államtitkára szerint a tervezett román közigazgatási reform súlyosan sérti az Európa Tanács és az Európai Unió nemzetközi jogi egyezményeit. Rétvári Bence erről a Tusványosi Szabadegyetemen beszélt az MTI-nek szerdán. Az államtitkár kiemelte: az unió és Európa Tanács által elfogadott nemzetközi jogi egyezmények nemcsak védik a nemzetiségeket a közigazgatási rendszeren belül, de további, a közigazgatás szintjén is megjelenő garanciák bevezetését is javasolják. Kitért arra, hogy az Európa Tanács számos egyezményt, ajánlást fogadott el a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében. Utalt arra, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye kimondja: "azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam belső törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatással, illetve különleges státusszal rendelkezzenek" (MTI)
Vajd.ma

Autonómia és közigazgatási átszervezés Tusványoson
Tegnap hivatalosan is megnyitották a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A megnyitón a szabadegyetem "szenátusi tagjai" vettek részt, ez a testület korábbi főszervezőkből, alapító atyákból, magyarországi támogatókból áll. Az első nap már szóba kerültek az idei rendezvény fő témái: az autonómia, a közigazgatási átszervezés és gazdasági kapcsolatok is.
A megnyitó panelbeszélgetésen Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a 24. tábor arról is szól, hogy – mint fogalmazott – "a 24. órában vagyunk, ami az autonómiaküzdelmet jelenti". Szerinte ,,ez az a hét, ez az a tábor, ahol elmondhatjuk véleményünket az autonómiáról a Székelyföldön, Közép-Erdélyben és a Partiumban." Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke hangsúlyozta, hogy "akiknek fontos a nemzetpolitika, akik fontos szerepet játszhatnak benne", azok részt vesznek a tusnádfürdői szabadegyetemen. "Tusványoson" aláírásgyűjtést is folytatnak annak az erdélyi kiáltványnak a támogatására, amelyet a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett 119 erdélyi településen július 20-án megtartott tüntetésen fogadtak el – tette hozzá.
Egymásra utaltak a közép-európai országok
Egymásra utaltak a közép-európai országok, amelyek összefogva hatékonyabban tudnak részt venni az európai válság kezelésében – mondta Németh Zsolt szerdán a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján. A magyar külügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a határokon átívelő tevékenységekkel a magyarok a közép-európai együttműködés legnagyobb haszonélvezői lehetnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi jogok minden esetben a demokrácia kérdéskörébe tartoznak. Ha ezeket a jogokat törvény nem tiltja, "jogállamban nem ütközhet semmiféle akadályba" az érvényesülésük – jelentette ki, hozzátéve, hogy ennek támogatásában egyetértés mutatkozik Magyarországon.
A közép-európai együttműködésről szólva hangsúlyozta, hogy a régió országai "külön-külön keveset számítanak", viszont "együtt odaülhetünk a nagy európai válságkezelés asztalához". Az elkövetkező évek fontos kérdésének nevezte, hogy képes lesz-e Magyarország sikerét "szétteríteni az egész nemzet irányába", az országon belül a hátrányos helyzetű rétegek felé, illetve a határokon túlra. Úgy vélte, hogy hosszú távon a válság megoldásában a keresztény Európa segíthet, mivel "a társadalom tartópilléreit, a családot, a munkát, a legkülönbözőbb identitások közösségeit, a kisebbségeket meg kell erősíteni".
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a keresztény Európa nem vallási kategória, nem hívők is képviselhetik, mivel azt jelenti, hogy "vissza kell nyúlnunk az Európai Unió alapvető értékeihez".
Nemzetköziesíteni kell a régióátalakítás ügyét
A romániai régióátszervezésről szóló szerda délelőtti pódiumbeszélgetés magyar, román és olasz előadói is úgy vélték, az erdélyi magyarság többek között a probléma nemzetköziesítésével érheti el, hogy ne csorbuljanak érdekei.
Valentin Stan, a Bukaresti Tudományegyetem politológiatanára és Andrea Carteny, a Római Tudományegyetem Kelet-Európával foglalkozó tanára is azt javasolta, hogy a nemzetközi színtereken vessék fel a kérdést. Utóbbi úgy vélte, Románia és Moldova egyesítése is segíthetné a magyar autonómiatörekvéseket, hiszen az egyesülés rákényszeríthetné Romániát egy föderális államszerkezet kialakítására.
Andrea Carteny – aki Kolozsváron szerzett doktori címet a román és a magyar nacionalizmusból – úgy vélte, Európában a történelmi jog is az emberi jogok részévé kezd válni. Itt nem elég az afrikai mércéhez igazított emberi jogok egyetemes nyilatkozatára hivatkozni.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint az erdélyi magyar közösségnek a konfliktusokat is fel kell vállalnia, hogy számára kedvezően végződjön a régióátalakítás. Toró a békés, de konfliktusos eszközök közé sorolta a polgári engedetlenség eszközét, mely – mint említette – útelzárásokra vagy az adófizetés megtagadására is kiterjedhet. Hozzátette, ha a párbeszéd nem vezet eredményre, ezekkel az eszközökkel érheti el a magyar közösség "Bukarest ingerküszöbét". Az EMNP elnöke szerint a régióátalakításra nem veszélyforrásként, hanem lehetőségként kell tekinteni.
Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója úgy vélekedett, hogy a régióátalakítással kapcsolatos romániai technikai viták voltaképp a nemzetpolitikai célokat próbálják leplezni.
Rétvári Bence, a magyar közigazgatási minisztérium parlamenti államtitkára szerint a tervezett román közigazgatási reform súlyosan sérti az Európa Tanács és az Európai Unió nemzetközi jogi egyezményeit. Az MTI-nek nyilatkozva az államtitkár kiemelte: az unió és az Európa Tanács által elfogadott nemzetközi jogi egyezmények nemcsak védik a nemzetiségeket a közigazgatási rendszeren belül, de további, a közigazgatás szintjén is megjelenő garanciák bevezetését is javasolják. Kitért arra, hogy az Európa Tanács számos egyezményt, ajánlást fogadott el a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében.
Marosvásárhelyen is irodát nyit a Kárpát Régió Üzleti Hálózat
Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben nyitja meg még az idén két új irodáját a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH) – jelentette be Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős magyar államtitkár szerdán, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban.
A politikus az MTI-nek elmondta, hogy a KRÜH 11 irodájából négy működik Romániában. A marosvásárhelyi megnyitását az is indokolja, hogy hagyományosan régióközpontnak számít, és akár a leendő székelyföldi autonómia központja lehet. Szatmárnémeti pedig a partiumi magyarság szempontjából kiemelten fontos város.
Szatmáry Kristóf hangsúlyozta, hogy felértékelődik a Kárpát-medence és a közép-európai gazdasági tér Magyarország számára, azért is, mert a magyar gazdaságpolitikának válaszolnia kell a világgazdasági átalakulásra, arra, hogy a hagyományos globális folyamatok nem működnek jól.
Radetzky Jenő, a KRÜH vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarországnak érdeke a magyarlakta területek gazdasági erősödése. A magyar gazdasági növekedés nem képzelhető el a Kárpát-medence gazdasági integrációjának megerősítése nélkül – jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyar külgazdasági tevékenység 35 százaléka a környező államokkal bonyolódik le, és Magyarország külkereskedelmi többlete ezekkel az országokkal szemben 5,8 milliárd euró.
(MTI/ tudósítások)
Népújság (Marosvásárhely)

Tusványos 24 – Európa válsága
Van-e jövője az Európai Uniónak? Milyen Európára lenne szükség, és melyek lehetnek a jövő évi EP-választások következményei? Milyen szerepe lehet ebben az útkeresésben a magyarságnak, Magyarországnak – ezekre a kérdésekre keresték a választ tegnap délelőtt Tusványoson politikusok, politológusok.
Árnyalatnyi különbségek voltak megközelítéseikben, de gyakorlatilag mindannyian egyetértettek abban, hogy az EU-nak megújulásra van szüksége, meg kell találni azt a formát, amely lehetővé teszi továbbélését. Az előadók asztala tegnap délelőtt is foghíjas volt, távol maradt Schöpflin György EP-képviselő, de nem érkezett meg Sógor Csaba sem, aki az RMDSZ színeiben jutott be az EP-be, s nem ismertette a szociáldemokraták álláspontját Viorel Hrebenciuc sem.
A felszólalók többsége bírálta az Európai Uniót. Elsőként Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője vázolta kifogásait, úgy vélte, átláthatóbb intézményrendszerre lenne szüksége az EU-nak, a jelenlegi kevéssé elszámoltatható, pedig sok szempontból jobban befolyásolja életünket, mint a nemzeti kormányok. Schiffer szerint az EU eddigi négy alapelvét, a szabadságjogokat: az áruk, a tőke, a szolgáltatások szabad áramlását és a személyek szabad mozgását fel kellene váltania a földért, a társadalomért és a fogyasztókért vállalt felelősségnek. A tőke szabad áramlása globális kizsákmányoláshoz vezetett, a négy szabadságjog pedig lehetőséget teremtett, hogy a fejlettebb államok szabadon kipumpálják a szellemi és gazdasági tőkét Közép-Kelet Európából.
Jonathan Horsman, a londoni Projekt Associates igazgatója szintén bírálóan szólt az EU jelenlegi intézményrendszeréről, amely befolyásolni akarja a nemzetállamok szuverenitását. Az EP egyre inkább különböző egyének és érdekcsoportok érdekei mentén szerveződik – mondotta. Kitért az euroszkepticizmusra, amely hazájában, Angliában is egyre erősebb, s felvetette azt is, nagy kérdés, mennyire befolyásolják majd a jövő évi EP-választásokat a protesztszavazatok, illetve mennyire erősödnek meg az unióellenes pártok, melyekből egyre több van.
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes szerint mindkét végletet el kell kerülni, a nemzeti érdeket nem szolgálná az EU-ból való kilépés, de az Európai Egyesült Államok létrehozatala sem, Európa sokkal sokszínűbb, nem követheti az amerikai mintát. Semjén szerint a másik nagy gond az 1968-as mentalitás előretörése, mely az akkori eszméket alapul véve alapértékek eltörlése mellett száll síkra, a nemzetek, a vallás, a család megszüntetésére törekszik. Úgy véli, vissza kellene térni az unió alapító atyáihoz, akik keresztény civilizációra építve álmodták meg a nemzetek Európáját. „A magyar történelemnek nem az a célja, hogy az EU tagjai legyünk, a célja a megmaradás, ehhez csak egy eszköz az EU” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke arról értekezett, hogy az ötven éve alakult értékcentrikus Európa érdekalapúvá változott, szerinte nemcsak a négy alapszabadságot, hanem a hatalom gyakorlásának módját is újra kell gondolni, a jelenlegi hatalmi szerkezettel az unió nem tudja betölteni küldetését, nemcsak a tagállamokat nem tudja integrálni, de a világ más tájaival sem hatékony kapcsolattartása. A romániai magyarság Bukresttel vívott küzdelmét a közép-kelet európai térség államainak Brüsszellel vívott centrum–periféria harcához hasonlította, mint mondotta, a tapasztalat szerint a centrum több problémát okoz, mint amennyit megold.
Marc Gafarot i Monjo, a katalán Demokratikus Konvergencia Párt kabinetvezetője kitért az EU pozitívumaira is, a háborúk után elhozta a békét, és a gazdaságok felvirágoztatásához vezetett. Mostanra azonban egy hatalmas bürokratikus apparátussá vált, kevés valós hatalommal, a döntéshozatal ugyanis máshol történik. Nagy hiányossága az is, hogy a közép-kelet európai országokat nem sikerült beépíteni az integrációs projektekbe, a politikai integrációnak ugyanis túl kellene mutatnia a gazdasági integráción. Mindezek dacára ő nem pesszimista, bízik az EU jövőjében, amely egy hatalmas olvasztótégely, melyben mindenkinek megvan a helye, nagyon sok lehetőséget biztosít, közülük sokat nem használtunk még ki. Európa lelke kulturális sokszínűségében rejlik, s az adott országoknak is tudomásul kell venniük, hogy vannak nemzetiségei. „Nagyon hosszú időn keresztül szemet hunyt Európa, mellőzte a kulturális sokszínűséget” – mondotta a katalán politikus. Marc Gafarot i Monjo beszélt a katalán autonómiáról is, hogy számukra az EU-integrációnak tulajdonképpen pozitív hozadéka volt, jövőben referendumot tartanak az önrendelkezésről, s ha függetlenednek, akkor is EU-tagország maradna Katalónia. Kifejtette, hogy a székelyeknek, magyaroknak is szükségük van a kollektív tudatra, hallatnunk kell hangunkat, hogy eljusson Brüsszelbe és Bukarestbe is. Ő vetette fel azt is, a probléma, hogy a gazdasági és politikai élet szereplői azt gondolják, csak a nagy nemzetek fontosak, pedig nincs igazuk, és meg kell érteniük a kis nemzetek jelentőségét.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tusványos 24 – Orbán Viktor megtartotta előadását –
Szombaton 11 órai kezdettel megtartotta hagyományos nyári előadását Tusnádfürdőn Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
Orbán Viktor kifejtette: utasította a gazdasági tárca vezetőjét, hogy – bár csak később járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön – még a nyár folyamán végtörlesszen a valutaalapnak. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök.
„Vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt" – fogalmazott.
Az átalakulás időszakát éljük
A miniszterelnök beszédét úgy kezdte: kétféle ember létezik, az egyik a dolgok okáról beszél, a másik a céljaira figyel. Tusnádfürdőn azért gyűlnek össze az emberek, hogy a célokról beszéljenek, közösen szabjanak irányt a tetteiknek. A miniszterelnök előadásának első részében a többi közt arról beszélt, hogy negyedszázados a rendszerváltás, és ennyi idő szerinte elegendő arra, hogy elválasszuk az egyszerit attól, ami állandó. Megpróbáljunk szembenézni azzal a politikai átalakulással, ami bekövetkezett. Úgy vélte: az biztos, hogy 1989-ben az egész emberi világ berendezkedésében változás következett be, hasonló fordulópontnak nevezte 1918-at és 1945-öt. Utóbbi esetében szerinte az Európáról való döntéshozatal kikerült Európából, véget ért a kétpólusú világrend. Európa az egységesülés útjára lépett. Orbán Viktor szerint ez jó válasz volt az akkori kihívásokra. Ebben az európai válaszban azonban volt két súlyos hiba: az egyik, hogy a közép-európaiakat túl későn vették fel az Európai Unióba. Véleménye szerint ezt 2004 helyett lehetett volna a 90-es évek közepén is, és akkor a 2008-as gazdasági válsággal egy sokkal erősebb Európa állt volna szembe.
A második az, hogy miközben létrehoztak egy pénzügyi uniót, ezt nem konzekvensen tették, ezért ez amint válság következett be, a hibák azonnal felszínre kerültek.
A kormányfő leszögezte: minden egyes fordulóponton az addig fennálló politikai-gazdasági-katonai pozíciók megkérdőjeleződtek. Ma pedig egy ugyanilyen súlyú átalakulás időszakát éljük.
Az EU intézményei alkalmatlanok arra, hogy választ adjanak a kihívásokra
A miniszterelnök szerint az Európai Unió intézményei alkalmatlanok arra, hogy válaszokat fogalmazzanak meg a kontinens előtt álló kihívásokra. Ma ismét megkérdőjeleződtek a világhatalmi pozíciók, ezen belül Európa súlya és szerepe. Sokan gondolják, hogy erre az EU intézményeiben kell megtalálni az ellenszert – fejtette ki Orbán Viktor.
A kormányfő hozzátette: az elmúlt három évben azonban megtanulta, hogy az uniós intézmények alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. „Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami alapon születhetnek meg" – jelentette ki Orbán Viktor.
A magyar kormány nemzeti gazdaságpolitikát folytat
A magyar kormány nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon – közölte.
A miniszterelnök úgy vélte, a rendszerváltás után a magyar életminőség gyors javulásához kapcsolódó remények azért nem váltak valóra, mert Magyarország a politikai szabadság ellenére is kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt.
Orbán Viktor ennek okát abban látja, hogy számos „pénzszivattyú" sújtotta Magyarországot. Erre példaként említette a bankok profitját, a mesterségesen magasan tartott alapkamatot, a monopolpozíciókból származó profitot és a devizahitelek konstrukcióját.
Kijelentette azonban: kormánya nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon. Ennek kerete az új alkotmány, amely nem egy liberális, hanem egy nemzeti alaptörvény, és egyensúlyban tartja a jogokat és kötelezettségeket – magyarázta.
Ha nincs erős anyaország, nincs erős nemzet
Erős anyaország nélkül nincs erős nemzet – mondta Orbán Viktor. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni.
A kormányfő hangsúlyozta: a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz. hirado.hu
Erdély.ma

„Verespatak Románia Bős-Nagymarosa”
Eckstein-Kovács: Băsescu azt kérdezte, mi ez a Verespatak-mánia?
Az elmúlt évek során határozott, egyértelmű és céltudatos fellépés volt tapasztalható a politikai és civil diskurzus terén, de kevés a lehetőség a probléma megoldására, a tervezett befektetés megakadályozására – a hallgatóságban ez fogalmazódott meg azon a Verespatakól zajló beszélgetésen, amelyen Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ volt szenátora, Illés Zoltán, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, illetve Hupa Félix, az EMNP és Para Zoltán Róbert, az EMNT képviselője vett részt. A politikusok a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban Határon átnyúló környezetszennyezés (palagáz- és aranykitermelés) címmel tartottak előadást.
A moderátor-témafelvezető Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke diplomatikusan felrótta, hogy az elmúlt években „igen gyenge volt a magyar részvétel” a tervezett verespataki aranybánya-beruházással kapcsolatban.
Illés Zoltán elmondta: Románia számára Verespatak lesz az, amit Magyarországnak Bős-Nagymaros jelentett. (A Duna magyarországi és csehszlovákiai közös szakaszának hasznosítására tervezett építményről van szó, amely végül csak részben valósult meg, s maradandó környezeti károkat eredményezett – szerk. megj.) – A szennyezés nem válogat, mindenkire kihat – fogalmazott.
Hozzátette: mindenki emlékszik arra, kik támogatták a Csehszlovákiával kötött megállapodás kivitelezését. Kifejtette: a nemzetközi előírások alapján Románia meghallgatta a magyar felet, de ennek semmi követkeyménze nem volt. – Ugyanúgy cselekszik tovább, mert szuverén állam. Joga van döntést hozni, amilyent akar. Rövidtávú érdekeket érvényesítenek. A kanadaiak kibányásszák az aranyat, s elviszik a pénzt. A cianidos technológia akkor is elfogadhatatlan, ha annak használata, mondjuk, Nagy-Magyarország területén történne – fogalmazott. Emlékeztetett: Tőkés László EP-képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament 2010 tavaszán, minősített szavazattöbbséggel elfogadta azt a határozatot, amely a ciánalapú bányászat általános tilalmának kimondását kezdeményezte az Európai Unió egész területén. – Az Európai Bizottság nem akarja ennek a végrehajtását, ugyanis többek között Spanyolországban és Svédországban is ciánt használnak az arany kitermelésére. Más technológiával 10–15 százalékkal drágább a kitermelés. Nem számít az élet, az ember, minden a pénz érdekében történik – fogalmazott Illés Zoltán.
Szokásához híven Eckstein-Kovács színes elemekkel tarkította beszédét. Elmesélte például, hogy „amikor bekopogtam Băsescuhoz, s elbeszélgettünk Verespatakról, illetve kifejtettem ellenző álláspontomat, akkor megkérdezte: mi ez a Verespatak-mánia?” – Négy hegyet bedarálnak, s mindenhol kőhegyek maradnak. Háromszáz hektáron terül majd el a zatytározó, amely legalább száz évig ott marad. A palagáz kitermelése kapcsán Franciaország azt mondta: jamais! (soha!) Romániában tengerparti üdülőtelepek közelében akarják azt kitermelni. Alkotmányellenes és veszélyes, hogy a parlament állami kisajátítási előjogokkal akarja felruházni a bányavállalatokat. Şova miniszter azt mondta: a román állam részesedése 70 százalék lesz. Ilyen Isten nincs! – fogalmazott Eckstein-Kovács. Azt is szóvá tette, hogy Victor Ponta a parlamentnek próbálja átpasszolni a felelősséget.
Verespatak kapcsán a moderátor által kért EMNP-álláspontra Hupa Félix csak annyit mondott: Tőkés László a politikai alakulat védnöke… Az utolsóként szóló Para Zoltán Róbert az oktatás szerepét emelte ki a környezetvédelmi kérdések tudatosításában.
Kiss Olivér
Szabadság (Kolozsvár)

Létünk a tét (Orbán Viktor és Tőkés László Tusványoson)
Magyarország megerősödése, gazdasági stabilitása összmagyar érdek, az anyaország akkor tudja kellőképpen támogatni a határain túl élő nemzetrészek érdekeit, ha sikerül lefaragnia államadósságát, és folytatódik a beindult fellendülés – hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn. Előadásában kormánya eddigi lépéseit indokolta, s magyarázattal szolgált arra is, miért vállalta a folyamatos konfliktust Brüsszellel. Tőkés László arra kérte a magyar kormányt, vállaljon védhatalmi státust a határon túli magyarok, Erdély felett, ugyanúgy, amint megtette azt Ausztria Dél-Tirol esetében. Tőkés azt is megfogalmazta: összefogásra szükség van, „de nem bárkivel és nem bármi áron”.
Nagyon sokan összegyűltek szombat délelőtt Tusnádfürdőn a 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor záró előadásán, melynek főszereplője immár megszokott módon ismét Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt. Jelen voltak a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői (kivéve Kelemen Hunort, aki pénteken egyeztetett Orbánnal, de szombatra már nem maradt Tusnádon), s ezúttal tiszteletüket tették a háromszéki RMDSZ-es vezetők is, akik korábban sértődötten elutasították a tusványosi előadásokon való részvételt. Háttérinformációk szerint Tamás Sándort és Antal Árpádot Semjén Zsolt „békítette meg”.
A tömeg jóformán nem is észlelte azt az incidenst, amelyet később felfújtak a román hírtévék, a két fiatal paradicsomdobálását legfeljebb az első sorban ülők vették észre. Az éjszakai buli mámorából még ki nem józanodott fiúk egyébként sem tudtak magyarázatot adni tettükre. Európa hibái és esélyei
Az apró incidens nem zavarta meg az előadást, amely pontban 11 órakor kezdődött Orbán Viktor beszédével. Tusványoson elsősorban azok gyűlnek össze, akik nem az okokat, hanem a célokat keresik, az itt meghonosodott kötetlen forma ritka és értékes lehetőség a politikusok számára – kezdte felszólalását Magyarország miniszterelnöke. A huszadik században három nagy fordulat tanúi lehettünk, az első és második világháború után az 1989-es változások voltak azok, melyek nemcsak némely országok, de az egész világ berendezkedését megváltoztatták. 1990-ben a szovjet birodalom megszűnésével véget ért a kétpólusú világrend, Európa az unió kiterjesztésével az egységesülés útjára lépett, ez jó válasz volt, de két súlyos hiba történt: Közép-Európát túl későn vették fel, ha ez megtörténik a 90-es évek közepén, a gazdasági válság erősebb Európát talált volna. A második hiba, hogy létrehoztak ugyan egy pénzügyi uniót, de ezt nem átgondoltan tették, a válsággal a gyengeségek felszínre kerültek – magyarázta Orbán Viktor, aki megfogalmazta előadása első fontos állítását: ma egy ugyanilyen súlyú, ugyanilyen radikális átalakulás idejét éljük – kontinensünk elveszítheti több évszázados pozícióját. Sokan úgy gondolják, ennek ellenszerét az EU-ban, intézményeiben kell megtalálni, ő azonban megtanulta, ez nem lehetséges, ezek az intézmények alkalmatlanok, hogy válaszoljanak az Európa előtt álló történelmi kihívásokra. A sikeres európai válasz a sikeres nemzetek válaszának összességében áll – fogalmazott a miniszterelnök.
Szemben a nagyhatalmi törekvésekkel
A nagyhatalmak törekvése a történelem során mindig az volt, hogy a világban fellelhető erőforrásokat maguk felé irányítsák, Magyarország nem nagyhatalom, így nem fogalmazhat meg más célt, mint ezekkel a nagyhatalmi törekvésekkel szembeni ellenállást. Ezen múlik, hogy haszonélvezői vagy kárvallottjai lesznek a bekövetkező változásoknak. „Kiszolgáltatott országnak lenni annyit jelent: kikerülnek a hazában előállított javak, és másokat gazdagítanak” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Igazságtalannak nevezte, hogy egy-egy ország gazdasági teljesítményét abban mérik, hogy egy főre számítva mennyi terméket állít elő, de figyelmen kívül hagyják, hogy ebből mennyi marad az adott államban. „A nemzeti össztermék és a rendelkezésre álló érték között különbség van, a nagy országoknál az utóbbi nagyobb, a magunkfajta országok esetében kisebb, mert kiviszik. Magyarország esetében ez a különbség jelenleg kétezermilliárd forint, ezt megtermeli ugyan az ország, de mások a haszonélvezői – mutatott rá a miniszterelnök. A pénz kipumpálásának jogosulatlan eszközei között említette a bankok profitját (ha ez magasabb a világ más részein előállítottnál), a forint árfolyamának mesterséges lerontását, a monopóliumokat, melyeket a privatizáció során nagy nemzetközi cégek szereztek meg a közszolgáltatások terén, illetve a devizahiteles konstrukciót.
Új gazdasági rendszert építenek
Miközben minden ország arról beszél, hogyan akarja kezelni a válságot, Magyarország arra figyel, hogy olyan gazdasági rendszert építsen fel, amelynek lényege a teremtett érték megmaradása – mondotta Orbán, majd több pontban sorolta fel kormánya ilyen irányú lépéseit: a nemzeti alkotmány megalkotását, az államadósság csökkentését (85 százalékról levitték 79 százalékra, és a nyár folyamán egész összegben visszafizetik az IMF-hitelt is, határidő előtt), a nemzetközi cégekkel kötött stratégiai megállapodást, a magyar nemzeti tőke megerősítését, stratégiai magyar cégek létrehozatalát, megpróbálták a korábban igazságtalanul szétosztott közterheket igazságosan szétosztani, demográfiai programot dolgoztak ki a magyar társadalom elöregedése ellen, ide sorolta a devizahitelek kivezetését, és azt, hogy míg más államok úgy értékelik, ha lesz gazdasági növekedés, lesznek munkahelyek is, ők ezt éppen fordítva látják, ha lesz mindenkinek munkája, akkor következhet be a gazdasági növekedés, éppen ezért bevezették a közmunkát, és Magyarországon ma már 300 ezer ember van, aki nem segélyből, hanem közmunkából él. Nagyon fontosnak nevezte, hogy kormányzásuk jobb létet is hozzon az embereknek, „hogy azok, akik egy zászló alá állnak, tudják, hogy amíg az van fent, jobban élnek”. Vitájuk az unióval nem volt öncélú, kiderült, megérte a konfliktust vállalni, a telekommunikációs cégek adója ügyében született döntés nyomán 185 milliárd forintot „vehettek vissza”.
Világnemzetté válni
A kettős állampolgárság kérdése kapcsán kifejtette: a 20. század történelme Magyarországot „szétszóratott nemzetté” tette. Az a kérdés, hogy ebből a szétszóratott nemzetből van-e értelme erős világnemzetet teremteni. Ha a magyarok erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni – jelentette ki. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni. „Ez az a dimenzió, amikor az országpolitika átlép nemzetpolitikába. Mert Magyarországnak nemcsak az a fontos, hogy a belföldi magyarok gyarapodjanak, hanem azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, ahol minden magyar olyan rendszerhez tud kapcsolódni, ahonnan erőforrásokat kaphat. Ennek a módjait kell kidolgoznunk, de mindennek az alapja az a kötelék, ami a világban szétszórva élő magyarok és Magyarország között az állampolgárságon keresztül fennáll” – fejtette ki.
Ideje van a cselekvésnek
Nincs tovább helye a halogatásnak, eljött a cselekvés ideje – hangsúlyozta előadásában Tőkés László. Utalt azokra az „MSZP-típusú erdélyi alakulatokra”, amelyek bojkottálták az EMNP által július 20-án a régiósítás ellen tartott tüntetéseket, arra hivatkozva, hogy ezeknek még nem jött el az idejük. „Azok teszik ezt, akik huszonhárom éve halogatják a cselekvést” – hangsúlyozta. „Ez a játék időre megy. Ha nem akkor cselekszünk, amikor időnk van, akkor végzetes és helyrehozhatatlan mulasztást követünk el, amelynek nemcsak mi, hanem a gyermekeink, az unokáink is meg fogják inni a levét” – jelentette ki Tőkés László. Hozzátette: „aki időt nyer, életet nyer”.
A mostani román hatalom a mesterséges régiósítási terveivel még súlyosabb támadást indított, mint annak idején Ceauşescu faluromboló politikájával, hiszen még neki sem volt mersze nem létrehozni a székely többségű Hargita és Kovászna megyét. Történelmi tények egész sorával példázta, hogy az erőszak jegyeit nélkülöző, de következményeit tekintve pont olyan veszélyes terveknek a „fele sem tréfa”. Kiemelte, az EMNT és az EMNP folytatja a tüntetéseket mindaddig, amíg nem írnak ki népszavazást a régiósításról, hiszen ebben a kérdésben nem dönthetnek a fejünk fölött. „Ez a vértelen genocídiumra jellemző háttérbe szorítás nem mehet végbe. Nem akarunk az erdélyi zsidók, svábok, szászok sorsára jutni” – hangsúlyozta Tőkés László.
Kérdések össztüzében
Tusványos szombat délelőttjén minden alkalommal lehetősége nyílik a közönségnek is kérdéseket intézni az előadókhoz, ezeket idén három csoportba sorolta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára: az erdélyi magyar–magyar viszonyra vonatkozóakra, a magyar nemzetpolitika jövőjével, illetve a magyar külpolitikával kapcsolatosakra. Nagyon sokan fordultak Tőkés Lászlóhoz, arról érdeklődtek, miként látja a magyar összefogást, szükség volt-e három magyar pártra Erdélyben, milyen formában lehetne egyesíteni a Kárpát-medencei jobboldali erőket, illetve miért nem vonják be jobban az RMDSZ-t elképzeléseik megvalósításába. „Elérkezett az idő az összefogásra, vagy pártpolitikai csatározások emésztik fel az autonómiát?” – hangzott egy másik felvetés. Amikor 2010-ben Orbán Viktor meghirdette a nemzeti együttműködés rendszerét, ezt ki akarták terjeszteni a határon túli magyarságra is, de olyan erős a megosztottság posztkommunista öröksége, hogy ezt a kedvező helyzetet sem tudják kihasználni, nem tud egy táborba állni a maga pluralitásával, egy plurális egységbe az összes határon túli magyar politikai erő. „Ezt bűnbánattal, de realizmussal konstatálhatjuk” – fogalmazta meg válaszában Tőkés László. „A föltétlen egység nem járható út” – mondotta, és kitért arra is, hogy az RMDSZ hosszú időre elsüllyesztette az autonómia ügyét, ’96-ban az egyoldalú kormányzati részvétel mellett döntött, 2003 után sikerült csak a formálódó ellenzéknek újra felszínre hoznia ezt. Az autonómiaügyet csak hiteles emberek képviselhetik, nem politikailag erodálódott emberek – hangsúlyozta, majd megemlítette azokat, akik „tönkretették Maros megyét, részt vettek Marosvásárhely elrománosításában”, illetve a Bihar megyei RMDSZ-es politikai maffiát. Azért hozták létre az EMNP-t, mert a Szász Jenő vezette MPP letért az útról, s most már odajutott, hogy az RMDSZ-nek kampányol – indokolta a harmadik magyar párt szükségszerűségét. „Nem mindenáron kell egység, de az alapvető célok körül kialakulhat az, és ezen legyünk. Kérjük az Orbán Viktor vezette kormányt és magyarországi barátainkat, segítsenek, hogy aki nem korrupt, azokat gyűjtsük össze, fogjunk kezet, fogjunk össze” – mondotta.
Arra kérte a miniszterelnököt, építsék tovább a nemzeti együttműködés rendszerét, vállaljanak védhatalmi státust a határon túli magyarok, Erdély felett, ugyanúgy, ahogy megtette azt Ausztria Dél-Tirol esetében. Felvetette azt is, szakemberekre kellene bízni, hogy alkossák meg Erdély zászlóját. „Megvan a székely zászló, legyen erdélyi zászló, és keressük az összefogást Erdély autonómiája ügyében, Erdély regionalizálása ügyében, Székelyföld autonómiája ügyében, a Bánság, Észak-Erdély, Dél-Erdély ügyében. Az EMNP tervei ott vannak az asztalon, ezeknek a modern politikai elveknek és céloknak a megvalósításában találjuk meg az összefogást” – hangsúlyozta Tőkés László.
Összmagyar érdek Magyarország megerősödése
Orbán Viktor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetleges támogatása kapcsán kifejtette: támogatják a magyar oktatást óvodától egyetemig, de egyelőre a magyar gazdaság erőforrásai nem végtelenek. Javulnak Magyarország gazdasági mutatói, szívesen mondanának azonnal igent mindenre, de ez nem lehetséges. Az elmúlt három évben arra voltak képesek, hogy pótolják, amit az előző kormány nem támogatott vagy lerombolt. A bővülés ezután következhet. Megállapodást kötöttek a fennálló dolgok megmentéséről és fejlesztéséről, megfelelő ütemezésben vállalták ezek pénzügyi támogatását. Erősebb Magyarország, de nem állnak rendelkezésére korlátok nélkül erőforrások a határon túli nemzeti célok megvalósítására. Az erő beosztása a kulcskérdés. Az államadósság csökkentése tehát nemcsak magyarországi kérdés, hanem az összmagyarság érdeke – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az erdélyi magyar összefogás ügyére nem tért ki, de egy focihasonlatba elrejtette elvárásait, a katalánok példáját ajánlotta az erdélyiek figyelmébe, azaz neveljünk ki jó játékosokat, csak akkor érdemes nemzeti válogatottat a pályára küldeni.
Zárszóként Németh Zsolt kitért a jövő évi magyarországi választásokra, amelyeket a kettős állampolgárságnak köszönhetően „össznemzeti élménnyé” tehetünk. Mind az eskütétel, mind az állampolgárság „igazi premierje a választásokon való részvétel lesz” – tette hozzá. Szólt arról is, hogy Tusványos „a magyar nyár leglazább szabadegyeteme és legszínvonalasabb fesztiválja a Kárpát-medencében”, bejelentette a jövő nyári 25. nyári szabadegyetem és diáktábor jelmondatát: Történetekből történelem lesz.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az SZNT kezdeményezését elutasították
Elutasította az Európai Bizottság a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei által beterjesztett, az etnikai, kulturális, vallási sajátosságokkal rendelkező régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés bejegyzését.
A honlapján közzétett, csütörtöki keltezésű levélben a bizottság arról tájékoztatja a beterjesztőket, hogy a kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe.
A polgári kezdeményezés intézményét a nemrégiben életbe lépett Lisszaboni Szerződés vezette be az EU-ban. Lényege, hogy megfelelő számú aláírás összegyűjtésével a lakosság is kezdeményezheti uniós jogszabályok módosítását vagy újak megalkotását.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke az MTI-nek elmondta, reménykedtek a kezdeményezésük bejegyzésében, és abban, hogy elkezdhetik az egymillió aláírás összegyűjtését, de az elutasításra is felkészültek.
Az SZNT elnöke elmondta, elemzik az európai bizottságtól kapott háromoldalas dokumentumot, és az elemzést követően döntenek arról, hogy nyújtsanak-e be fellebbezést az Európai Unió Bíróságánál, vagy folyamodjanak az ombudsmanhoz. Izsák Balázs azt is lehetségesnek tartotta, hogy az Európai Bizottság indoklását felhasználva elkészítik és benyújtják a kezdeményezésnek egy újabb változatát.
A Székely Nemzeti Tanács és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna.
Népújság (Marosvásárhely)

Identitásőrző nemzetpolitika
A szokásoknak megfelelően Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tartott előadást a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, szombaton. A kormányfő egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az identitásőrző nemzetpolitika.
Erős anyaország nélkül nincs erős nemzet – mondta a kormányfő. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni. A kormányfő hangsúlyozta: a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz.
Bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. Hangsúlyozta: bár csak később járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön, a végtörlesztés még nyár folyamán megtörténik. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök.
Kérdésekre válaszolva a kormányfő elmondta, hogy az államadósság csökkentése összmagyar érdek. Mivel a magyar gazdaság erőforrásai nem végtelenek, "világossá tenni, hogyan osztjuk be az erőinket" – mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi három évben arra voltak képesek, hogy pótolják azt, amit a "nem nemzeti kormányok elhanyagoltak vagy leromboltak" a határon túli magyar intézményrendszerben. A bővülés ezután következhet – jelentette ki.
A magyar és a román kormány viszonyáról azt mondta, hogy "alakulófélben van". Traian Basescu román államfővel ugyanakkor "nyílt, őszinte, hazafias együttműködésben állunk, a korábban kialakított kapcsolat most is működik" – tette hozzá.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy "össznemzeti élménnyé tudjuk tenni" a jövő évi parlamenti választásokat. Mind az eskütétel, mind az állampolgárság "igazi premierje a választásokon való részvétel lesz" – tette hozzá.
A szombat délelőtti, nagyszínpadi előadásokat meghallgatta Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes, Tamás Sándor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség), Kovászna megye és Borboly Csaba (RMDSZ), Hargita megye tanácselnöke, Antal Árpád (RMDSZ), Sepsiszentgyörgy polgármestere és Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
Az MSZP szerint Orbán Viktor kampányolni ment Tusnádfürdőre, és beszédében "semmi olyan üzenete nem volt a magyarságnak, amely a felemelkedésre vagy az autonómia kérdésére vonatkozott volna".
Józsa István, a szocialisták frakcióvezető- helyettese az MTI-nek azt mondta, a miniszterelnök a Tusnádfürdőn elmondott beszédével csak kormánya elmúlt három évi kudarcairól próbálta meg elterelni a figyelmet. Úgy fogalmazott, hogy a kormánynak az Európai Unióval szemben folytatott politikája "nevében szabadságharc, valójában ostoba elzárkózás".
Az Együtt-PM választási szövetség szerint a miniszterelnök tusnádfürdői beszédével ismét azt bizonyította, hogy mást mond, mint amit tesz, és mást tesz, mint amit kellene.
Az ellenzéki szövetség az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet: Orbán Viktor a többi között arról beszélt, hogy Magyarországnak nemzeti gazdaságpolitikára van szüksége. Az Együtt-PM véleménye szerint ebben a kormányfőnek igaza van, ezért sem érthető – írják –, miért folytat Orbán Viktor a nemzeti érdekekkel ellentétes gazdaságpolitikát immár három éve. Véleményük szerint a pénzszivattyú, amelyre hivatkozva Orbán Viktor "igazolni akarja a romboló-rabló kormányzati működést, nem külföldi ellenségek, hanem az Orbán-Simicska-rezsim kezében van". Azt írják, Orbán Viktor teljhatalmat akar, és ennek ma még például az Európai Unió a korlátja, ezért támadja olyan hevesen az EU-t és az európai értékrendet a kormány.
Népújság (Marosvásárhely)

Brüsszeli elutasítás: Izsák Balázsék nem hagyják annyiban
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) fenntartja mind az Európai Unió Bírósága előtti jogorvoslat lehetőségét, mind pedig a kezdeményezés olyan módosításának alternatíváját, amely nem érinti annak alapvető célját – közölte vasárnap esti állásfoglalásában Izsák Balázs annak kapcsán, hogy Brüsszel elutasította az SZNT és partnerei által beterjesztett, az etnikai, kulturális, vallási sajátosságokkal rendelkező régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés bejegyzését.
Az Európai Bizottság arra hivatkozott, hogy a kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe. Az SZNT elnöke szerint ez a megállapítás nem állja meg a helyét. „A kezdeményezés a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére vonatkozik még akkor is, ha esetleges sikerének lenne kisebbségvédelmi hozadéka is” – fogalmaz közleményében.
Izsák szerint ragaszkodniuk kell a jövőben is a javaslatukban megfogalmazott igényhez: az Uniónak kiemelt figyelemmel kell kezelnie azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságok jellemeznek azáltal, hogy területükön jelentős arányban vagy éppen többségben él egy őshonos európai kisebbség, amely szülőföldjén saját, történelmi gyökerű kultúrát teremtett.
„Bízom abban, sikerül rábírni az Európai Bizottságot, hogy az általunk vázolt szempontokat figyelembe véve teremtse meg kohéziós politikájának jogi kereteit mindazon régiókban, amelyek nyelvi, kulturális szigetekként jelennek meg Európa térképén” – olvasható az állásfoglalásban.
Maszol.ro

Bírálják Tőkés Lászlót a román sajtóban
Román jobb- és baloldali politikusok, valamint politikai elemzők egyaránt bírálták Tőkés László európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, amiért a 24. Bálványos Nyári Szabadegyetemen azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi státust" az erdélyiek felett, mint Ausztria Dél-Tirol felett.
A liberális kötődésű Adevarul című lap hétfői számában terjedelmes összeállításban foglalkozott az EP- képviselő kijelentésével, amelyet a szabadegyetem szombati fórumán tett, Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézve szavait.
A lap által közölt összeállításban Stelian Tanase publicista kifejtette: Tőkés László "egy magára maradt dinoszaurusz, aki barlangjából beszél, és nem érti, mi történik Európában". Az elemző roppant veszélyes ötletnek minősítette Tőkés László kérését, amely szerinte az 1990-es évek Jugoszláviájának helyzetébe sodorná Romániát.
Manuel Stanescu történész szerint azért is súlyos az EP-képviselő kijelentése, mert azzal nemcsak autonómiát követel, hanem Erdélyt valamiképpen Magyarországhoz kötné. Kifejtette: a történelemben valóban léteztek "protektorátusok", mint a náci Németország által létrehozott cseh-morva, illetve lengyel protektorátus, de az Európai Unióban nincs rá példa.
Cristian Preda néppárti EP-képviselő úgy vélekedett: "egy régió idegen kormány védnöksége alá helyezése politikai képtelenség", de szerinte ezzel Tőkés László csak az RMDSZ elleni hadakozásával kapcsolatban hozakodott elő.
Sever Voinescu politikai elemző szerint a védhatalmi státus igénylése "szem-telenség" egy olyan politikus részéről, akire jellemzőek a kemény, de hatástalan nyilatkozatok.
Tőkés László felvetésére szombaton Mihai Razvan Ungureanu jobbközép ellenzéki szenátort is reagáltatták az újságírók. A volt miniszterelnök annyit mondott, hogy már hallotta az ötletet, de ez nem illeszkedik az ország alkotmányos keretei közé, amely oszthatatlan nemzetállamként határozza meg Romániát.
Catalin Ivan, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője "primitív" gondolatnak nevezte a felvetést.
"Ő egy másik korban él, a protektorátusok korában, nem érti a mai világot és az európai konstrukciót, azokat az értékeket, amelyekben mindannyian hiszünk. Az irónia csúcsa, hogy (Tőkés László) nemcsak EP-képviselő, hanem az EP alelnöke is volt" – mondta a francia közszolgálati rádiónak a PSD szóvivője.
Népújság (Marosvásárhely)

Román össztűz Tőkés László tusnádfürdői javaslatára
Hevesen bírálják bukaresti elemzők és politikusok Tőkés László tusnádfürdői javaslatát, miszerint Magyarország vállaljon védhatalmi státuszt Erdély felett. Bár sokan azt is megkérdőjelezik, hogy az EU-ban létezik ilyen gyakorlat, Ausztria és Dél-Tirol példája mást mond.
Jobb- és baloldali román politikusok, valamint politikai elemzők egyaránt kitámadták Tőkés László európai parlamenti képviselőt, amiért a 24. Bálványos Nyári Szabadegyetemen azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státuszt az erdélyiek felett. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szombaton, a Tusványos zárónapján Ausztria és Dél-Tirol viszonyára hivatkozva ajánlotta Orbán Viktor miniszterelnök figyelmébe a kezdeményezést.
Az Adevărul napilap tegnapi számában terjedelmes összeállításban foglalkozott Tőkés László kijelentésével, amelyet már a cikk címe is „aberrációnak" titulál. Stelian Tănase publicista a lapnak nyilatkozva kifejtette: Tőkés László „egy magára maradt dinoszaurusz, aki barlangjából beszél, és nem érti, mi történik Európában". „Már a védhatalom kifejezéstől libabőrös leszek, Tőkés félrebeszél" – jelentette ki a bukaresti elemző, roppant veszélyes ötletnek minősítve Tőkés kérését, amely szerinte az 1990-es évek Jugoszláviájának helyzetébe sodorná Romániát.
Cristian Preda néppárti EP-képviselő úgy vélekedett: „egy régió idegen kormány védnöksége alá helyezése politikai képtelenség", de szerinte ezzel Tőkés László csak az RMDSZ elleni hadakozásával kapcsolatban hozakodott elő. A szintén demokrata-liberális Sever Voinescu politikai elemző – Traian Băsescu volt államelnöki tanácsadója – szerint a védhatalmi státusz igénylése „szemtelenség" egy olyan politikus részéről, akire jellemzőek a kemény, de hatástalan nyilatkozatok. Voinescu szerint hasonló nyilatkozatokat évente kétszer tesznek azok a magyar politikusok, „akik azt hiszik, hogy ma is a 19. században élnek": a tusnádfürdői szabadegyetemen és „szeptemberben, az összmagyarság ünnepén". (A politikus valószínűleg március 15-ére gondolt – szerk. megj.).
Mint ismert, Tőkés László felvetésére Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök – akit meghívtak az idei Tusványosra, de nem vett részt a diáktáborban – annyit mondott: már hallotta az ötletet, de ez nem illeszkedik az ország alkotmányos keretei közé, amely oszthatatlan nemzetállamként határozza meg Romániát.
Cătălin Ivan, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője ugyanakkor „primitív" gondolatnak nevezte a felvetést. „Ő egy másik korban él, a protektorátusok korában, nem érti a mai világot és az európai konstrukciót, azokat az értékeket, amelyekben mindannyian hiszünk. Az irónia csúcsa, hogy (Tőkés László) nemcsak EP-képviselő, hanem az EP alelnöke is volt" – mondta a francia közszolgálati rádiónak a PSD EP-képviselője.
Manuel Stănescu történész szerint azért is súlyos Tőkés László kijelentése, mert azzal szerinte nemcsak autonómiát követel, hanem Erdélyt valamiképpen Magyarországhoz kötné. Stănescu az Adevărulnak kifejtette: a történelemben valóban léteztek „protektorátusok", mint a náci Németország által létrehozott cseh-morva, illetve lengyel protektorátus, de úgy véli, az Európai Unióban nincs rá példa. Holott történészként ismerhetné Dél-Tirol esetét, amely az első világháborút lezáró békeszerződések eredményeként került a korábbi Osztrák-Magyar Monarchiától, illetve Ausztriától az olasz állam fennhatósága alá.
Ausztriának a dél-tiroli német ajkú kisebbség feletti védőhatalmi szerepét az 1946-os párizsi megállapodás rögzítette. A terület olasz államon belüli önrendelkezési jogainak érvényesítése felett a két állam évtizedekig vitában állt egymással, ám a vitát 1992-ben lezártnak ismerték el és Dél-Tirol széles körű belső autonómiát kapott. Tavaly novemberben Mario Monti olasz kormányfő ugyan kijelentette, hogy Ausztriának nem kell többé ellátnia a védhatalmi szerepet, Werner Faymann osztrák kancellár és Michael Spindelegger külügyminiszter a egybehangzóan hangsúlyozták: Ausztria továbbra is lelkiismeretesen ellátja nemzetközi jogilag rögzített státusát.
Tőkés egyébként már már évekkel ezelőtt – például 2011-ben, az Európai Parlament alelnöként, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács első, brüsszeli ülésén – felvetette a védhatalmi státus gondolatát, amelyet szerinte a magyar alkotmányban kell rögzíteni. A kezdeményezést erdélyi magyar szervezetek is felkarolták, elsősorban a Székely Nemzeti Tanács, amely a Székelyföld esetében látja elképzelhetőnek a védhatalmi státusz kiterjesztését.
A Krónika erre vonatkozó kérdésére különben Martonyi János külügyminiszter idén áprilisban úgy válaszolt: a védőhatalom szót Magyarország már nem használja, ez olyan nemzetközi jogi kategória, amit jogi értelemben Budapest nem vet föl. „Mi azt mondjuk, amit a magyar alaptörvény hirdet: Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért. És ennek megfelelően folytatjuk a nemzetpolitikát" – jelentette ki a lapunknak adott interjúban a magyar diplomácia vezetője. Rostás Szabolcs
Németh: nem történt jóvátehetetlen sérülés
Helyrehozhatatlan, jóvátehetetlen sérüléseket az elmúlt esztendőben sem szenvedett el a magyar-román kapcsolatrendszer, és ebben komoly szerepe van a két külügyminisztérium munkájának – hangsúlyozta Németh Zsolt a Digi 24-nek nyilatkozva. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a bukaresti hírtelevíziónak a román külügyminisztérium állásfoglalása kapcsán – miszerint a régiósítás nem etnikai célokat követ – elmondta, a Székelyföld vonatkozásában Magyarország a romániai magyarság képviselői által megfogalmazott elképzeléseket támogatja. Mint mondta, reméli, a régióátszervezés során figyelembe veszik a magyarság alapvető, legitim érdekeit egy ilyen súlyú kérdésben.
Németh Zsolt szerint egyre több a hasonlóság abban, ahogy Magyarország és Románia odafigyel a határain túl élő nemzettársakra. Felidézte, hogy a jelképhasználat körül év elején „heveny vita" bontakozott ki, de hozzátette: „a román miniszterelnöknek a határozott fellépése nyomán megnyugodtak a kedélyek és abba az irányba látom elmozdulni a szimbólumhasználat kérdését, hogy előbb-utóbb jogilag is védhető, megalapozott és megnyugtató megoldás születhet"
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Tusványos 24 – Merre tart az erdélyi magyarság autonómiaküzdelme?
Pénteken, amikor Tusványoson az európai polgári kezdeményezésekről szóló vita zajlott, még nem tudta senki, sőt mi több nem is gondolta volna, hogy az Európai Bizottság elutasítja a Székely Nemzeti Tanács beterjesztését. Az előadók nagy reményekről, elképzelésekről beszéltek. A közönség már kezdte elhinni, beleélni magát a kezdeményezés sikerességében. És lám alig telt bele egy nap, szombaton közölte a sajtó, hogy az Európai Bizottság eluta- sította a Székely Nemzeti Tanács és partnerei által beterjesztett, az etnikai, kulturális, vallási sajátosságokkal rendelkező régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés bejegyzését.
Nyolc előadó ült a Kós Károly-sátor asztalához: Balogh György, Magyarország brüsszeli állandó képviseletének kisebbségpolitikai tanácsosa, Izsák Balázs, az SZNT elnöke, Csáky Pál, az MKP elnökségi tagja, Márky Zoltán, az Országgyűlés Külügyi Igazgatóságának főosztályvezetője, Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke, Bernat Joan i Mari, az EFA tiszteletbeli tagja és volt katalán miniszter, Elisabeth Nauclér, a finnországi Svéd Parlamenti Csoport parlamenti képviselője és Mihail Formuzal, Gagauzia kormányzója. A panel moderátora Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke volt.
A beszélgetés témája, a polgári kezdeményezések háttere, esélyei mellett az előadók a kisebbségi jogokról is szóltak.
Pandóra szelencéje
Balogh György kezdte az előadást és a polgári kezdeményezések létrehozatalának hátteréről beszélt. Szerinte folyamatosan romlott az EU és intézményeinek társadalmi megítélése, és rájöttek, hogy valószínű nem megfelelő a kommunikáció a civil társadalommal. Az Európai Bizottság 2007-ben a lisszaboni szerződésben rögzítette a polgári kezdeményezés eszközét, mely lehetővé teszi, hogy hét tagállamból egymillió aláírással a polgárok is jogalkotást kezdeményezzenek az Európai Bizottság és az Európai Unió, illetve az EU és a tagállamok hatáskörébe tartozó kérdésekben. Az első kezdeményezéseket 2012. április elsején lehetett benyújtani. Jelenleg 14 kezdeményezés van folyamatban, és elmondása szerint még egyetlen kezdeményezés sem zárult le, ugyanakkor ebben a 14-ben egy magyar kezdeményezés sincs.
Hozzátette, hogy az EB egyébként nagyon fél ezektől a kezdeményezésektől. Fél, hogy olyan csomagok nyílnak majd meg, amelyeket nem fog tudni kezelni. A polgári kezdeményezés eszközét Pandóra szelencéjének tartja. Az eddigi kezdeményezések mind határokon átnyúló témák, európai kérdések. Balogh György végül hangsúlyozta, hogy a polgári kezdeményezések két oldalról is veszélyesek az EB számára: veszélyes a sikerük, de a sikertelenségük is.
A kezdeményezés elutasítása nagy kudarc lenne
Márky Zoltán, a magyar Országgyűlés Külügyi Igazgatóságának főosztályvezetője elmondta, hogy az erdélyi kezdeményezés politikai vonalon indult el, és ha eljutnak az Európai Tanácshoz, akkor számolni kell azzal, hogy kemény politikai térben fog döntés születni. Hozzátette, hogy augusztus 18-ig kell döntés szülessen a kezdeményezés bejegyzését illetőleg. (Időközben elutasították – szerk.)
Márky kiemelte, az elutasítás hatalmas kudarc lehet mindazoknak, akik a nemzetiségi jogok elismertetésében érdekeltek. Egy ilyen mozgalom hatékonyan érinti a civil szférát, érzékenyebbé teszi az európai közvéleményt, és remélhetőleg a román kormány is felfigyel és számukra is egyértelművé válik, hogy ez európai ügy.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint ebben a kezdeményezésben olyan lehetőséget látnak, amely segítheti Székelyföld területi autonómijának kivívását, viszont nem alapozták a kisebbségvédelemre, mert a székely nép nem kisebbség, hanem egy nép. Hozzátette, hogy ha az EU kulturális sokszínűségét meg akarja őrizni, akkor az ilyen kis régiókat is, mint Székelyföld –figyelembe kell vennie, és olyan régiók közé emelje, amelyek már elérték az autonómiát. Minderről pedig jogszabály kell majd rendelkezzen.
Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke szerint jogos a nemzeti és regionális közösségek elvárása, hogy Brüsszel ne legyen közömbös problémáik iránt. Az EU sajnos mára már teljesen érdekalapú és az EB nagyon ignoráns, így fel kell készülni a legrosszabbra, azaz nem biztos, hogy az egymillió aláírással sikerül elérni valamit, de a helyzet olyan súlyos, hogy meg kell próbálni. „Azt viszont senki ne várja, hogy megváltsuk a világot, csak elindítunk egy folyamatot” – hangsúlyozta Szilágyi.
Kihangsúlyozta, hogy a Néppárt a saját kezdeményezését átnyújtotta a FUEN-nek és abban reménykednek, hogy az RMDSZ-el is kezdeményezhetnek párbeszédet. Erre már tettek kísérletet de az RMDSZ válasza még várat magára.
Pozitív példák autonómiában élő tartományokra
Bernat Joan i Mari volt katalán miniszter kiemelte: kulcskérdés a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, az EU értékesebb a sokszínűségével. Európa attól erős, ha diverzitásra épít. A spanyol kormány ezt felismerte és megvalósult a katalán autonómia.
A katalánok most független Katalóniát szeretnének, mert joguk van hozzá. Az egység megegyezésen kell alapuljon, senki sem szabad feladja magát. Katalónia egy jól kiérdemelt helyet szeretne Európában. Miért ne adnák meg egy régió autonómiáját, ha azt a kisebbség akarja, és ha demokratikus módon kinyilvánítja igényét? Ha az emberek akaratának érvényesülését nem engedi a törvény, akkor nem az emberekkel, hanem a törvénnyel van gond – utalt a romániai helyzetre.
Elmondta, hogy Katalóniában három nyelv van: okszitán, spanyol és katalán. Érdekesség, hogy az okszitán nyelvet is tanítják az iskolákban, sőt a rádiókban is sugároznak ezen a nyelven – vagyis megvan a kisebbség a joga a saját nyelvének használatára. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy igaz, hogy sokkal többet adóznak mint amennyit kapnak a spanyol államtól, de mivel nincs közszféra, így könnyebben fel tudják/tudták virágoztatni a régiót.
Elisabeth Naucler, a finnországi svédek parlamenti képviselője úgy vélekedett, hogy eddig az EU nem fordított elég figyelmet a kisebbségekre, mindenki csak a gazdasági válsággal foglalkozott. Részletesen ismertette a finnországi helyzetet, melyet sokan rendkívül jó példának tartanak, de gondok azért ott is adódnak. Minden helyzet különálló, de mindannyiunknak meg kell találnunk helyünket Európában – mondotta, kiemelve: ki kell állnunk egymásért. A kisebbségek össze kell fogjanak, mert együtt erősek.
A svédeknek 1991-től van joguk a parlamentben. Az ET nagyon kiállt mellettük. Megjegyezte, hogy az autonómia emberi jog, de gazdasági kérdés is. Ha a válságban nem áll a kormány a kisebbség mellé, elvesztek volna.
A finnországi svédeknek megadatott a kétnyelvűség. Akárcsak Katalóniában, itt is tanítják az iskolában a svéd nyelvet, sőt az alkotmányba is belefoglalták a jogaikat. Ugyanakkor átalányadót fizetnek a finn államnak, többet mint más, de ettől függetlenül büszkén mesélte a képviselő asszony, hogy kevesebb a munkanélküli a régióban.
Csáky Pál, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja a szlovákiai magyarság helyzetét vázolta. Foglalkoznak ők is az autonómiával, de ez a téma nagy viharokat kavar, a szlovák közgondolkodásban az autonómia egyenlő a leszakadással. Hangsúlyozta, hogy mindenképpen sokkal több aláírásra lenne szükség mint az alap egymillió, és arra kell ügyelni, hogy ne oltsák ki egymást az egyes erdélyi kezdeményezések. Ugyanakkor Csáky úgy gondolja, hogy az anyaország szisztematikusan a külhoni magyarok mögé kell álljon. Erre most jó alkalom lenne a közelgő választások időszaka.
A panel legérdekesebb részét Mihail Formuzal, Gagauzia kormányzójának előadása adta, aki a kivételesen jó helyzetben lévő, sokak által nem ismert Gagauziát mutatta be.
Gagauzia, egy 164.000 főt számláló tartomány, ahol már közel 20 éve létezik autonómia. Autonómiájuk még a volt Szovjetunióban jött létre. A gagauzok 1991-ben bejelentették igényüket, és négy évig úgy működött, hogy nem ismerték el az európaiak, 1994-ben Moldova elfogadta végül. Három hivatalos nyelvük van: orosz, gagauz és moldáv, és pravoszláv ortodox vallásúak. Többnyire ezen a területen élnek, pár tízezren pedig szerte a világban.
Formuzal kihangsúlyozta, hogy példaértékű ahogyan békés úton létrejött az autonómia. Az autonóm gagauz tartománynak saját intézményei vannak, elnökét négyévente közvetlenül választják. Van saját parlamentjük, egyetlen feltétel, hogy nem hozhatnak Moldova alkotmányával ellentétes törvényeket. Még a 300–400 fős falvaknak is joguk van képviselőt küldeni a parlamentbe. Érdekesség, hogy Gagauziában 36 politikai szervezet van és mégis hatékonyan dolgoznak. Az oktatás területén támogatják a külföldi továbbtanulást. Kulturális együttműködésben vannak több régióval és közös infrastrukturális projekteket dolgoznak ki. Gagauziában alacsonyak az átlagbérek, de az autonómia lehetőséget ad saját gazdaság kialakítására saját értékeikre hagyatkozva. Minden beszedett adó Gagauzia területén marad és az államtól is kapnak támogatást (vámok).
Formuzal elmondta, hogy minden erejükkel azon dolgoznak, hogy a világ számára modell legyen az autonómiájuk, példa arra, hogyan lehet békésen megoldani a különböző nemzeti közösségek együttélését. Keresik a kapcsolatot az európai régiókkal, eddig 18-al alakítottak ki együttműködést, és most Romániában 5 megyével szeretnének hasonló kapcsolatot kialakítani. Fehér, Konstanca, Galac megye mellett Kovásznával és Hargitával kezdeményezik a kapcsolatfelvételt.
Arra a kérdésre, hogy támogatnák-e Moldova Romániához csatolását, Mihail Formuzal ennyit válaszolt: Moldova egy független állam, amelyen belül Gagauzia autonóm és ők azt akarják, hogy Moldova maradjon független.
„Úgy gondolom, hogy ezen autonóm tartományok pozitív példát mutatnak és nyújtanak némi reményt, hogy mégsem esélytelen az erdélyi magyarság autonómiaküzdelme. Az út rögös, de nem reménytelen. Előbb-utóbb az EU is belátja, hogy jogi szabályokkal is védelmezniük kell a kisebbségi létbe kényszerült nemzeti közösségeket" – foglalta össze végezetül Bernat Joan i Mari, volt katalán miniszter. György Erzsébet
Erdély.ma

„Az osztrák emlékmű felállítása veszélyeztetheti a Kulturális Főváros pályázat sikerét”
Temesvár – Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök és Molnár Zsolt parlamenti képviselő kedden rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a Hűség oszlopa nevű osztrák katonai emlékmű tervezett felállítása kapcsán a Bălcescu (volt Lahovary) téren. Az RMDSZ elnöke a sajtónak elmondta: nyílt levelet intéztek Nicolae Robu polgármesterhez, amelyben arra kérik, hogy vonja vissza a magyar közösséget sértő szobor felállítására vonatkozó elképzelését. „Az osztrák emlékmű visszaállítása kapcsán a következő napokban részletes beadványt intézünk a polgármesteri hivatalhoz, amelyben megindokoljuk, hogy miért ellenezzük a Hűség oszlopa köztéren való felállítását – mondta Halász Ferenc. Az emlékmű nem véletlenül került a Lippai úti temetőbe, hanem azért, mert ott temették el az 1849-es ostrom idején elesett osztrák katonákat. Az emlékművet azért nevezik a Hűség oszlopának, mert az osztrák abszolutizmus iránti hűséget, a retrográd erők győzelmét jelképezi a szabadságért és a demokráciáért harcoló erők felett. Az emlékmű művészi értékét nem vitatom, de nem érthetünk egyet annak felállításával a Nicolae Bălcescu 1848-as román forradalmár nevét viselő téren.”
„Temesvár polgármestere kétszáz évvel pörgetné vissza a város szellemiségét az emlékmű visszaállítása által” – nyilatkozta az eset kapcsán Molnár Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki hozzáfűzte: „Ez a lépés rossz fényt vethet a város Európai Kulturális Fővárosi pályázatára, ugyanis a változatosság mellett elkötelezett Európai Unióban egy ilyen lépés régmúlt időket és főleg idejemúlt eszméket elevenít fel”. A parlamenti képviselő arra emlékeztetett, hogy Temesvár etnikai sokszínűsége értéket jelent az Európai Kulturális főváros címért vívott küzdelem során, de ennek a szobornak a felállítása többet ártana ennek a kezdeményezésnek, mint amennyit használna.
Az RMDSZ további lépéseket is tervez a szoborügyben: aláírásgyűjtést szerveznek a műemlék visszaállítása ellen, és felszólítanak minden felelős magyar intézményt, egyházat és civilszervezetet, hogy támogassa ezt a kezdeményezést.
Nyugati Jelen (Arad)

Az új Európáról a marosvásárhelyi Bernády Házban
Frank Engel és Winkler Gyula Új Európát most című négynyelvű kötetét mutatták be kedd délután Marosvásárhelyen, a Bernády Házban.
A kötetet Soós Zoltán történész, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, a helyi önkormányzat RMDSZ-es képviselője ismertette a közönséggel. Elmondta, a könyv korképet nyújt arról, hogy hol tart most az Európai Unió, honnan indult és hová ért, mi az, ami megvalósult az előre kitűzött célok közül, és mi az, amit nem sikerült megvalósítani. Emlékeztetett arra, hogy az 1950-es években született meg a gondolata az Egyesült Európai Államoknak amerikai mintára, amely nem valósult meg, ellenben „létezik egy tartalom nélküli forma, vagy egy forma nélküli tartalom, attól függően, hogy mikor milyen a helyzet”.
A vasfüggöny lehullása után abban reménykedett mindenki a kelet-európai volt szocialista államokban, hogy jobb lesz, ám a csoda nem történt meg – figyelmeztetett a történész.
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt szövetségi elnöke méltatva a szerzőt és kötetét arról beszélt, hogy a könyvvel a Kós Károly Akadémia vállalta a hozzájárulást az alapvető vitához a romániai magyarság számára legfontosabb közéleti, politikai kérdéseiről. A legfontosabb kérdés ugyanis, ami a magyar közösséget érdekli, hogy milyen lesz az Európai Unió, és lesz-e egyáltalán Európai Unió. Bár az utóbbi, Markó szerint, nem is tekinthető kérdésnek. „Frank Engel nem azt mondja, hogy le kell másolni az Amerikai Egyesült Államokat, hanem azt, hogy szövetséget kell létrehozni, közös kormánnyal és közös biztonságpolitikával. A skála másik része, például, amit Tusnádfürdőn is hallatott a magyar miniszterelnök, ami egy erősen euroszkeptikus állaspont” – taglalta a politikus, aki szerint a két, egymással szemben álló nézet között vannak lépcsőfokok.
Winkler Gyulát vitaindító szándék vezérelte, amikor papírra vetette gondolatait. A vitát, hívta fel a figyelmet, szeretné folytatni, szeretné, ha minél többen bekapcsolódnának és megosztanák a gondolataikat. „Ha a jövőről beszélünk, a válságról kell beszélni, nem annyira a gazdasági válságról, mint annak következmémnyeiről” – hangsúlyozta. Milyen Unióra vágyunk mi erdélyi magyarok? – fogalmazta meg a kérdést Winkler, majd röviden válaszolt is: olyanra, amely a régiók, a közösségek Európája, ahol azokat az értékeket is képesek elfogadni és tisztelni, amelyeket egyébként nem értenek.
Antal Erika
Maszol.ro

Felzárkóztatnák a hátrányos helyzetű fiatalokat Székelyföldön
Négy székelyföldi: három Hargita, és egy Kovászna megyei ifjúsági tanács pályázott sikeresen az Európai Bizottság május elsejei határidővel meghirdetett nemzetközi ifjúsági pályázatán különböző képzések, programok megszervezésére. A Fiatalok Lendületben Program (FLP) által sikeresen megnyert projekt összértéke több mint 70 ezer euró. Ezt a pályázatot mutatták be szerdán Csíkszeredában a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT), Gyergyó Terület Ifjúsági Tanácsa (GYTIT), az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET) és a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) képviselői, valamint Grüman Róbert FLP pályázati szakértő, a pályázat koordinátora.
Évente 5 millió eurót pályázhatnak meg romániai ifjúsági szervezetek az Európai Unió „Youth in Action” pályázati kiírásain. „Sajnos ebből a magyar ifjúsági szervezetek elég keveset kapnak meg, ezért is hatalmas előrelépés ez a megnyert 70 ezer euró” – fejtette ki Grüman. A megnyert pályázatok lehetőséget adnak más nemzetek önkénteseinek fogadására, csereprogramokra, illetve vezetők képzésére is.
Kozma István CSTIT elnök arról számolt be, hogy már több nemzetközi projektet sikerült lebonyolítaniuk, azonban az elmúlt két év pályázatain nem jártak sikerrel. „A mostani sikeres pályázat révén egy képzést fogunk tartani november 16 és 23 között, amelynek témája a hátrányos helyzetű, vidéki fiatalok bevonása az ifjúsági életbe, amelyen a kisebbségi kérdések és a fogyatékkal élő fiatalok kérdései is terítékre kerülnek” – mondta el Kozma. A képzésen hét ország ifjúsági szervezeteinek képviselői vesznek részt, a projekt összértéke pedig 14.500 euró.
November 23 és 30 között 8 európai ország résztvevőivel szerveznek képzést Ifjúsági munka címmel az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanácsnál, erről Rátz István alelnök tájékoztatott.
„A mi képzésünk az etnikai és vallási alapon marginalizált fiatalok bevonása a közélet különböző területeibe” – ismertette Barti Zoltán, a GYTIT alelnöke Gyergyószentmiklósról.
Azután Oltean Csongor HÁRIT ügyvezető elnöke arról számolt be, hogy a rájuk eső, 14500 euró összértékű projekt révén a romák és a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásáról fognak képzést tartani, továbbá önkéntes-csereprogramot is lebonyolítanak, amely révén különböző európai országok önkénteseit fogják vendégül látni szeptembertől.
Grüman összegezte az elhangzottakat, rávilágítva, hogy az uniós projekt célja a hátrányos helyzetű fiatalok bevonása a közéletbe, továbbá az esélyegyenlőség biztosítása valamennyi európai fiatal számára. Emellett lehetőség adódik a jó kapcsolatok kialakítására nemzetközi szinten a különböző ifjúsági szervezetek között, valamint az olyan országok ifjúsági civilszervezeteinek felzárkóztatása, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak.
Tamás Attila

Regisztráció: mindenki figyeljen, érkeznek a levelek
Csütörtökön kezdődik a magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező határon túli magyar választópolgárok választási regisztrációja – jelentette be a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Pálffy Ilona tájékoztatása szerint a regisztrációhoz szükséges leveleket – 233 406-ot – már a héten kiküldték, és csütörtöktől fogadják a névjegyzékbe vételi kérelmeket. Elmondta: a kiküldött 233 ezres körben nincsenek benne azok, akik olyan országban – Szlovákiában, Ausztriában vagy Ukrajnában – élnek, ahol tiltják a kettős állampolgárságot. Nekik nem küldtek levelet, őket egyéb módon, például a médiában tájékoztatják.
Nem mindenki tette le az esküt
A kiküldött levelek számára utalva jelezte azt is, hogy az állampolgárságot kérőknek csak egy része tette le eddig az esküt. Azoknak, akik július 31-éig állampolgársági esküt tesznek, később küldik ki a regisztrációs nyomtatványokat. Kitért arra is, hogy negyvenezren vannak, akiknek korábban volt már magyarországi állandó lakóhelyük, így ők majd ugyanúgy szavazhatnak, mint bármely más Magyarországon élő választópolgár, tehát nemcsak pártlistára, hanem egyéni jelöltre is, ezért nem kaptak levelet.
A regisztrációs kérelmeket november 1-jétől elektronikus úton – ügyfélkapun vagy a választási iroda hivatalos honlapján, a www.nvi.hu-n – is el lehet juttatni az NVI-nek – mondta Pálffy.
Sokan élnek majd az online regisztrációval
A most kiküldött levélcsomag a tájékoztató mellett tartalmazza a névjegyzékbe vételi kérelemről szóló nyomtatványt, amelyet az NVI-nek kell visszaküldeni a mellékelt borítékban a választás napját megelőző 15. napig. Az NVI vezetője azt kérte, a választópolgárok ne hagyják az utolsó napokra a regisztrációt, mert az nagyon megnehezíti az iroda munkáját. Arra számítanak – mondta –, hogy sokan élnek majd az online regisztrálás lehetőségével, szerinte azért, mert nem bíznak a postában vagy az adott ország titkosszolgálatában.
A levélben szavazás módját ismertetve elmondta, a szavazási levélcsomagot az NVI küldi majd meg azoknak a választópolgároknak, akik már regisztráltak, ám az személyesen is átvehető, amennyiben a határon túli választópolgár azt kéri. A szavazási levélcsomag tartalmazza a szavazólapot, a szavazópolgár azonosítását szolgáló nyomtatványt, a szükséges borítékokat és a tájékoztatót. Tájékoztatása szerint a szavazólapot a belső borítékba kell tenni, azt le kell zárni, míg a külsőbe az azonosító nyilatkozatot kell helyezni. A belső borítékot csak az NVI bonthatja fel, és a folyamatot a Nemzeti Választási Bizottság (amelynek tagjai az országos listát állító pártok delegáltjai), a sajtó képviselői, a listát állító pártok öt-öt megfigyelője, továbbá nemzetközi megfigyelők ellenőrizhetik.
A külképviseleteken is le lehet adni
A szavazatot tartalmazó levélcsomagot a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár az NVI-hez eljuttathatja postán, vagy leadhatja Magyarország külképviseletein, illetve bármely magyarországi egyéni választókerületi választási irodában. Elmondta, a levélben szavazás intézménye nem ismeretlen a világban, így például az Európai Unió 18 országában vagy az Egyesült Államokban és Kanadában alkalmazzák.
Pálffy újságírói kérdésekre arról beszélt, ahogy eddig sem, most sem lehet teljes, százszázalékos garanciát teremteni a választási visszaélések kiszűrésére, még akkor sem, ha a szabályozással megpróbáltak minél nagyobb biztonságot teremteni. Arra a kérdésre, mikorra várható a választás eredménye, azt mondta, várhatóan a választás napját követő hatodik napon tudnak „végleges előzetes” választási eredményt hirdetni. Ennek okai között említette, hogy még meg kell várni a külképviseleteken leadott szavazatokat is; ezeknek négy napon belül kell Budapestre érkezniük.

Jogok és jogfosztások
Azt már megszoktuk, hogy az erdélyi magyar rendezvényeken tömegesen nyüzsögnek a fővárosi román média képviselői, de nehéz megszokni újságírói gyakorlataikat. Ezek a többnyire fiatal firkászok és tévémondászok hol szemenszedetten hazudoznak, hol ferdítenek. Például a rendezvények üzenetének minősítését, vagy éppen a résztvevők számát. Ha úgy jobb a szent nemzetállamnak, akkor egy tízezres tüntetésből néhány százas összekoppanást „gyártanak”, van, amit elhallgatnak, van, amit fölnagyítanak. Természetesen soha nem a mi javunkra.
Itt van a tusnádfürdői szabadegyetem, Orbán Viktor és Tőkés László szereplése. A magyar miniszterelnök részvétele kapcsán csak a botrányos incidensekről lihegtek a sajtóhiénák, de Tőkés László politikai jellegű megnyilvánulásait már habzó szájjal kommentálták. De mit is mondott Tőkés László? Azt, hogy ideje lenne Erdély autonómiájában gondolkodni, s ehhez védhatalmi garanciákat nyújthatna Magyarország. Hát ennél nagyobb provokációt nem is tud elképzelni Bukarest, látván ebben a kétezer esztendős román szuverenitás és területi integritás megsértését, lábbal való tipratását, közveszélyes propagálását.
A sajtóhiénákon kívül Tőkés kijelentésére a politikusok is hörögni méltóztattak, köztük Victor Ponta miniszterelnök is. Pontán nem csodálkozom, de annál inkább Stelian Tănase politológuson és filozófuson, aki ugyancsak felhördüle. Tőle nem vártam volna. Azt állítja Tőkés Lászlóról, hogy „egy barlangból kibeszélő dinoszaurusz, aki nem érti a mai európai valóságot”.
Hát azt én is nehezen értem, főleg azt a kacifántos uniósat, mely meredeken elzárkózik a kisebbségek bármilyen kollektív jogigényétől, ugyanakkor cinikusan és sunyítva eltűri, hogy a kollektív bűnösséget kimondó ocsmány jogszabályok legyenek érvényben máig szent Európában.
Az Európai Unió szabályokat fogadott és fogadtatott el, de ezek egy részét maga a testület nem hajlandó betartani, betartatni és érvényesíteni, ha az számára kényelmetlen. Hogy miért nem voltak hajlandóak bejegyezni például a Székely Nemzeti Tanács beadványát, arra bajosan találhatnak magyarázatot Brüsszel sunyi bürokratái. Hogy az abban foglaltak megítélése meghaladná az Unió hatáskörét? Akkor mi tartozik a „hatáskörébe”? Egyre inkább úgy tűnik: egy újfajta gyarmatosítás és az igazságtalan békék és békediktátumok cinikus pártolása.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Dézsi Attila volt prefektus és kormányfőtitkár a menesztési kormányhatározatról
Nem vonulok vissza a közéletből
46 kormányfelügyelőt menesztett csütörtökön a Ponta kormány, köztük Dézsi Attilát is, Hunyad megye egykori prefektusát és volt kormányfőtitkárt, aki 8 éve tartozik a magas rangú állami köztisztviselők kategóriájába.
2005 és 2006 között a Hunyad megyei prefektúra főtitkára, 2006 és 2009 között alprefektus, majd 9 hónapos Kovászna megyei kihelyezés következett kormányfelügyelőként, 2010 januárjában Hunyad megye prefektusaként tért vissza Dévára, ahonnan majdnem két év után, 2011 decemberében távozott Bukarestbe, ahol előbb a Boc-, majd az Ungureanu-kabinetben a kormányfőtitkári tisztséget töltötte be 2012 májusáig. A minapi kormányhatározatról kérdeztük.
– Meglepetésként érte a kormányhatározat?
– Igenis meg nem is. A kormány már július elsején döntött a 63 magas rangú állami köztisztviselő menesztéséről, augusztus elsején 46-ot menesztett is. Meglepő olyan szempontból, hogy Románia jelenlegi prefektusainak és alprefektusainak kb. 70%-a nem jutott el a magas rangú állami köztisztviselői tisztségig, ahogy a törvény előírja, s csak ideiglenes kinevezés alapján töltik be jelenlegi pozícióikat. Hunyad megyében is így van.
– Nem minden prefektus és alprefektus kerül be automatikusan a magas rangú állami köztisztviselői kategóriába?
– Nem, számos továbbképzésen kell részt venni, számos vizsgának kell eleget tenni, hogy oda juthasson az ember. Jómagam is sokat tanultam, sokat vizsgáztam, le is doktoráltam.
– Tudomásom szerint Ön az egyetlen ember Romániába, aki megjárta a közigazgatási ranglétra minden fokát, a prefektúrai főtitkártól, alprefektusi és prefektusi tisztségeken keresztül egészen a kormányfőtitkárig.
– Ez valóban így van, s álszerénység nélkül állíthatom, hogy én vagyok a legképzettebb a magas rangú állami köztisztviselők közül, beleértve az összes jelenlegi és volt prefektusokat és kormányfőtitkárokat. Ilyen körülmények között nemigen érthető, miért válnak meg közigazgatási szakemberektől, akik jelentősen segíthetnének nemcsak adminisztratív téren, hanem fejlesztési projektek elkészítésénél, mindenekelőtt az EU-s projekteknél.
– Talán politikai okok miatt, hiszen többnyire az előző, PDL-RMDSZ kormány által pozíciókba emelt embereket menesztették.
– A döntés hivatalos indokait nem ismerem, a prefektusok, alprefektusok és a magas rangú állami köztisztviselők azonban nem lehetnek párttagok, ezt az EU előcsatlakozási feltételként szabta meg Romániának. Magánvállalkozásuk sem lehet, apolitikus közigazgatási szakembereknek számítanak, akik a mindenkori kormány rendelkezésére kell hogy álljanak, bárhol az országban. Azt azonban lehetetlen nem észrevenni, hogy minden magyart menesztettek, nemcsak engem.
– Vagyis ha a kormány rosszindulatú, az ország másik végébe küldheti, Hunyad megyéből, például, Tulcea, vagy Vaslui megyébe. Ha pedig jóindulatú, akkor saját megyéjében alkalmazza. Apropó, tavaly májusa óta milyen tevékenységet folytatott?
– 2009-ben engem is Kovásznába küldtek 9 hónapig, tavaly óta pedig a Hunyad megyei adminisztratív apparátus monitorizálása és ellenőrzése volt a feladatom, havonta kétszer jelentést küldtem erről a kormánynak. Tekintettel képzettségemre, nekem volt a 63 közül a legnagyobb hatásköröm, kollégáim inkább a megyei katasztrófavédelmi, környezetvédelmi igazgatóságokat, vagy a szállítási hatóságokat felügyelték.
– Milyen lépéseket tervez, esetleg bepereli a kormányt? A mostani kormányhatározat végül is megtöri karrierjüket mindazoknak, akik éppen a magas rangú állami köztisztviselői statútum miatt nem léphettek politikai pályára, nem indulhattak választásokon, és magánvállalkozást sem indíthattak. Hosszú távú államigazgatási karriert választottak, a kormány döntése azonban kerékbe töri, sőt, megélhetés nélkül maradnak.
– Hogy mit teszek ezután, attól függ, hogy a 30 napos felmondási értesítésben mit ajánlanak fel. Ezt alaposan átgondolom, és azután lépek. Akkor majd többet is tudok nyilatkozni a sajtónak. Mindenesetre a megélhetési gondokat meg kell oldanom.
– Ami eddig hátrány volt, most előnnyé válhat, s visszatérhet a politikába. Tavaly ugyanis széles-körben sajnálták, magyarok és románok egyaránt, hogy nem indulhatott a választásokon, s Dévának nem lehetett magyar polgármestere. Visszatér a politikába, az RMDSZ-be?
– Még korai lenne erről a nyilvánosság előtt beszélni. Egyvalami biztos: nem vonulok vissza a magyarság és a megye közéletéből.
– Sok sikert kívánva jövőbeli tervei megvalósításához, köszönöm a beszélgetést.
– Én is köszönöm.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Magyar-magyar kapcsolatokat építenek Bánságban
Második alkalommal találkoztak a szerbiai és a romániai Bánság magyar közösségeinek képviselői vasárnap a szerbiai Csóka községhez tartozó Hódegyházán. A falunapok keretén belül szervezett megbeszélésen közel húsz település képviseltette magát.
A házigazda szerepét ezúttal Balázs Ferenc, Csóka község polgármestere és Nagy Emil, a hódegyházi helyi közösség elnöke látta el, míg Temes megyei RMDSZ képviseletében a találkozón részt vett Molnár Zsolt parlamenti képviselő és Marossy Zoltán, a program ötletgazdája, valamint jelen volt Tanács Gábor, a magyarországi Bordány község polgármestere.
A Temes megyei RMDSZ által kezdeményezett program keretében először júniusban, a Temes megyei Buziásfürdőn találkoztak a román-szerb határ két oldalán levő bánsági magyar közösségek képviselői. A kapcsolat létrehozása után a második találkozó hangsúlyosan a testvér-települési párok kialakításáról, valamint a közös programok tartalmi és formai részeiről szólt. A két találkozó közötti előrelépésekről és fejleményekről Marossy Zoltán, volt kormányfelügyelő tájékoztatta a résztvevőket, majd a jelen levő települések beszámoltak a közösen kialakított elképzelésekről és vázolták együttműködéseik tervezett lépéseit.
A megbeszélésen Molnár Zsolt parlamenti képviselő ismételten felhívta a figyelmet az Európai Unió adta lehetőségekre: „meg kell ismernünk a modern Európa játékszabályait és ezek mentén kell kialakítanunk a határon átívelő magyar-magyar kapcsolatokat.” A képviselő hozzátette, hogy magyar összefogás által hárompólusú kapcsolatokat is ki lehet alakítani, melyek tovább mélyítenék a magyar összetartozást és identitást a régióban. Ilyen például a Bordány-Csóka-Detta hármas testvér-települési kapcsolat, amely több éve működik. Molnár ugyanakkor arra tett javaslatot, hogy a következő találkozón már a közös ötletek kivitelezéséről, valamint a szükséges finanszírozási források feltárásáról tanácskozzanak a felek.
Maszol.ro

Eszmei alapvetések Tusványoson
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, népszerű nevén a Tusványos társadalmi-politikai részének csúcspontja évről évre az utolsó nap, amikor Orbán Viktor és Tőkés László Németh Zsolt moderálása mellett elemzik az elmúlt évet, a világpolitikai és Kárpát-medencei helyzetet, a magyar nemzet létesélyeit, kilátásait.
A magyar miniszterelnök idei beszédét élőben közvetítette a közmédia, s beszéd is ennek megfelelően volt megkomponálva. Első látásra lovagiatlannak tűnhet, hogy a kormányfő a közmédiát felhasználva kampányol, de ismerve az utóbbi évtizedek történetét, gesztusát csak helyeselni lehet. Hiszen a másik oldalnak sem voltak gátlásai a közmédiának a politikai harcban való fegyverként használatát illetően, miközben uralta a sajtó nagy részét és a kereskedelmi médiát is. A 2006. október 23-i rendőrterror idején pedig – a média mellett – privát hadseregként vetette be a rendőrséget, felhasználta a titkosrendőrséget és valamilyen módon megnyerte magának az alapfokú bíróságokat is, amelyek sorozatban ítéltek el a megtámadottakat.
Retorikák és közmédia
Erővel csak erőt lehet szembeszegezni a politikában, propagandával pedig csak propagandát, ha a győzelem és az ország sorsának kedvező irányba való befolyásolása a célunk. A hatékonyság szempontjából már mellékes: a propaganda arra szolgál, hogy tényleges céljainkat leplezzük, mint a „baloldal”, amely időnként nemzeti retorikát használ nemzetellenes céljainak elrejtéséhez, vagy alapvetően a tényleges üzenetet igyekszünk minél többekhez eljuttatni, mint a jelenlegi kormány. Mely, ha téved is, hibázik is, de meghirdetett programja, céljai valamint a gyakorlati politikája között korántsem feszül olyan széles és mély szakadék, mint a másik oldal esetében.
Orbán Viktor idei beszéde a gazdaságpolitika és a nemzetpolitika összefüggéseit boncolgatta, arra helyezve a hangsúlyt, hogy mekkora különbség van a Magyarországon megtermelt érték és a helyben maradt érték között, ha nemzeti kormányok irányítják az ország életét, illetve ha a „baloldal” jut döntési pozícióba. Nem meglepő – amint Orbán fogalmazott –, hogy a nemzeti kormányok esetében e különbség kisebb, hiszen e kormányok arra törekednek, hogy a megtermelt érték minél kisebb részét vigyék ki a befektetők. A miniszterelnök hosszan sorolta azon intézkedéseket a bankadótól a rezsicsökkentésig, amelyek az elmúlt három évben e nemzetpolitikai célt szolgálták, s az unióval való konfliktust is nagyrészt erre vezette vissza.
Nagyrészt, mondom, mert a kérdésekre válaszolva – sokak szerint ez az előadás legizgalmasabb része, amikor „csípőből” kell reagálni a kérdezetteknek – szóba került még egy szempont: az eszmei-ideológiai. Itt a legsúlyosabbak és legnehezebben feloldhatók az ellentétek, vélte a kormányfő. Gazdasági kérdésekben csak-csak meg lehet egyezni az érdekek összehangolása vagy kölcsönös kompromisszumok mentén, de a vallott értékrendszerre visszavezethető ideológiai kérdésekben, amikor a két fél álláspontja gyökeresen különbözik egymástól, a megegyezés sokkal nehezebb.
Értékszemléleti síkok
E hasábokon szó volt már arról, hogy az európai politikát bizonyos mértékben ma is meghatározó ideológiák a szociál-demokrácia/szocializmus, a liberalizmus és a konzervativizmus. A szocializmus lényegében megbukott, helyén a szociálisan érzékeny liberalizmus maradt. A liberalizmus, mint programadó eszmerendszer azonban kiürült, hiszen célkitűzései – az emberi és polgári szabadságjogok – megvalósultak, mi több, Európa-szerte intézményes, alkotmányjogi védelemben részesülnek. Megmaradt viszont az alapszemlélet, amelyet a magukat baloldalinak mondó politikai erők is átvettek.
A liberalizmus és konzervativizmus értékszemléletét elméleti síkon elemezve, hadd idézzük John Grayt, a liberalizmus egyik monográfusát, aki tetszetős és könnyen kezelhető szempontrendszert kínál. „A liberális hagyomány minden változatában megtalálható az ember és társadalom egy sajátos, jellegzetesen modern felfogása. (...) Ez az elképzelés individualista, mivel azt állítja, hogy a személy erkölcsi szempontból elsőbbséget élvez mindenfajta társadalmi közösség követeléseivel szemben. Egalitárius, mivel minden embernek ugyanolyan erkölcsi státuszt biztosít (…) Univerzalista, mivel az emberi fajt erkölcsi szempontból egységesnek tekinti és meliorista mivel azt állítja, hogy az összes társadalmi és politikai intézmény jobbítható és tökéletesíthető.”
A konzervativizmus ezzel szemben – legalábbis egy másik gondolkodó, Anthony Quinton szerint – három alapelvben ragadható meg: tradicionalizmus (hagyománytisztelet), organicizmus (szerves társadalomfelfogás) és politikai szkepticizmus. Ez utóbbi lényegében a meliorizmus ellentéte, s a konzervativizmus azon alapállását jelenti, hogy eme ideológia képviselői kétségekkel figyelik a liberálisok és szocialisták „társadalommérnökségét”, inkább a gyakorlatban bevált társadalmi intézményekben hisznek, mint az absztrakt eszmékből levezetett teóriákban.
Támogatandó alapegységek
Izgalmas lenne e síkon ütköztetni a két ideológia megfontolásait a valóság eseményeivel, de térjünk inkább vissza Orbán Viktor beszédére, pontosabban az utolsó, kérdésre adott megnyilatkozására, amelyben e két ideológia alapállásából következő gyakorlati konzekvenciákat vette számba közérthetően egy lényegre törő ideológiai alapvetés erejéig. A magyar miniszterelnök szerint az európai véleményformáló értelmiség és politikum, a „mainstream”, amely, tegyük hozzá, hagyományosan liberális szempontokból indul ki: a világ működésére kizárólag az anyagi világban keres magyarázatot, világképébe nem fér bele az Isten, ennek megfelelően a vallásra és az egyházra úgy tekint, mint fokozatos elhalásra, megszűnésre ítélt társadalmi jelenségekre. Hasonlóan vélekedik a nemzetről is, mint társadalomformáló erőről, a közösségi értékteremtés keretéről, a család helyett pedig az egyént helyezi a középpontba. Orbán a baloldali gyökerű ideológiáknak a (liberalizmus, szociáldemokrácia, szocializmus, kommunizmus) a felvilágosodás korabeli fogantatására visszavezethető egyház-, vallás-, nemzet- és családellenességére mutatott rá, amit ezen eszmerendszerek képviselői hellyel-közel leplezni próbálnak, de politikájukban jellemzően tetten érhető. A konzervativizmus, s így a magyar kormány is, mindennek épp a fordítottját teszi: az egyházakra, mint fontos társadalomszervező erőre tekint, a nemzet szolgálata, a nemzeti érdekek képviselete és érvényesítése a politikájának tulajdonképpeni célja, a család pedig a társadalom erősítendő, támogatandó alapegysége.
Ez a problémája az Európai Uniónak és az európai balliberális fősodornak a magyar alkotmánnyal, a magyar kormánypolitikával, amit jó, ha minél több magyar ember integrál politikai gondolkodásába – határon innen és túl.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Világnemzet anyaországi háttérrel
Román–magyar párbeszédet alig, magyar–magyar párbeszédet egyáltalán nem hozott a 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor. Tusványos azonban így is megőrizte gondolatébresztő és műhelymunka szerepét.
Sikeres 24. Tusványoson vagyunk túl. A rendezvény bebizonyította, hogy folyamatosan képes fejlődni – jelentette ki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor „szenátusának” társelnöke, Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az önrendelkezés kérdéskörét, kormány által tervezett régióátalakítást és a jövő évi magyarországi parlamenti választásokat tekintette a 24. tábor legfontosabb témáinak. Azzal maga is egyetért, hogy idén kissé háttérbe szorult a román–magyar párbeszéd. „Nem kell politikai szakértőnek lenni ahhoz, hogy észrevegyük, mennyire ingatag lábakon áll a kormánykoalíció, bármelyik pillanatban széteshet, és ebben az esetben mindkét párt számít az RMDSZ-re. Ilyen helyzetben nem jönnek el a szabadegyetemre számukra kényes témákról értekezni” – próbált magyarázatot találni a román politikusi távollétre.
Toró T. Tibor sajnálatosnak nevezte, hogy a tusnádfürdői rendezvényen nem adódott lehetőség a romániai magyar politikai szervezetek közti párbeszédre. „Bár az EMNP mindent megtett annak érdekében, hogy ez a párbeszéd létrejöhessen, az RMDSZ – annak ellenére, hogy a rendezvény előtt néhány nappal még úgy tűnt, csúcsvezetési szinten is képviselteti magát – mondvacsinált okokból távol maradt. A hivatalos indoklás – úgymond szolidaritást vállaltak Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével –, szerintem a kérdésben testületi döntés született. Stratégiai lépés volt, ami arra utal, hogy az RMDSZ továbbra sem akarja elismerni a Néppárt szerepét. A háttérbeszélgetések alapján azonban kiderült ki, hogy az RMDSZ is egyetért velünk abban, hogy az erdélyi magyar pártoknak a mozgósítás a feladatuk a magyarországi választásokkal kapcsolatban.”
Macitól a MISZSZ-ig
Csűrdörmögő, a szavazás nyomán elkeresztelt tusványosi kabalamaci idén a kakukkos óra szárnyas állatának szerepét is átvette és az egyre tágabb értelemmel rendelkező székely zászló alatt pontos időjelzést adott július 23-án: a „mi időnk” tartott is négy napon és öt éjszakán át. A 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor több mint ötven oldalas idei programfüzete legalábbis erről tanúskodik, s aki bele is kóstolt a programokba, megállapíthatta: zsúfolt, de tartalmas tusványosi forgatag volt az idei is. Bár a politikai paletta idén nem volt túl színes – az óvodai civakodásra hasonlító egymásra mutogatásból csak a valódi okok maradtak ki a meghívás és/vagy távolmaradás mesei (szó)fordulatokkal tarkított történetéből – a program apolitikus része így is sokaknak szólhatott: pártszimpátiától, nemtől és életkortól függetlenül. Magyar-román párbeszédre pedig olyan témák szolgáltattak alapot, mint nemzeti jelképeink – Sabin Gherman és Lucian Mândruţă publicisták is letették a garast egymás kultúrája és közös értékeink mellett ‒ vagy az online „rom-magyar” barátság. Határainkon túlról pedig nem csak magyarországi politikusok és közéleti szereplők, hanem olyan külföldi személyiségek is ellátogattak Tusnádfürdőre, mint például a moldovai Gagauzia kormányzója, Mihail Formuzal.
A főszervező Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács negyedszáz hivatalos partnerével karöltve 25 helyszínen forgatta a mi időnk kerekét. A Lőrincz Csaba sátor idén is a rendezvénysorozat vezérhajójának számított: a sepsiszentgyörgyi születésű, 49 esztendősen elhunyt politológus nevét viselő, egykori Fősátor szolgált a legfontosabb előadások és beszélgetések helyszínéül. Az esti koncertek helyszíne pedig szintén a szokásos, azaz a nagyszínpad volt. Bár ez utóbbi helyszínhez idén a szokásosnál is több koncert és buli társult: a Magna Cum Laude vagy a Csík zenekar utolsó akkordjai után sem maradt csendes a tusnádfürdői völgy. A MISZSZ-sátor színpada mellett a mindig zsúfolt csűr, az idén debütáló Cseh Tamás sátor és a már szintén „bejáratott” DEPO-T-Systems sátor a maga rendjén kiakaszthatta volna a „megtelt” táblát. Ha lettek volna fizikai korlátai a bulihelyszíneknek, de szerencsére nem voltak. A DEPO, vagyis Design Pont&Kreatív műhely napközben olyan témáknak szolgált otthonul, mint az animációk, építészet, divat, este viszont a jó zenéknek hódolt, akárcsak az a sok száz fiatal, aki a zuhanyzók melletti, Medve-köznek keresztelt terepen bulizott a dj-k, vagy a Szempöl együttes zenéjére. A MISZSZ-sátor zenei kínálatát ‒ előbb elő koncertek, majd dj-session-ök ‒ pedig minden sátorozó élvezhette, akár akarta, akár nem, mivel idén is kiérdemelte a táborozókhoz legközelebbi, leghangosabb és leghosszabb ideig zenét szolgáltató sátor megtisztelő címét.
Átlényegült focipálya
A futballpályán kapott helyet a több könyv bemutatójához is otthonul szolgáló Tilos kávéház, és a Cseh Tamás sátor, ahol napközben találkozni lehetett az esti nagykoncertek előadóival. Átellenben, az Erdély Caféban naponta más-más tematika szerepelt: az erdélyi örökség, erdélyi termék és Erdély jövőjét is taglaló előadások a Magyar Turizmus Zrt. helyszínének szomszédságában zajlottak, ahol magyarországi régiókat követett a napi kínálat. Látvány és hangzás szempontjából is teljesen újnak számított viszont az MTVA látványos rádióstúdiója: a Kossuth és a Petőfi Rádió élő műsorokkal is jelentkezett az erdélyi táborból.
A tágabb szomszédságot a főként gazdasági témákat tárgyaló Wekerle-Mikó sátor és a napközben ifjúságot képviselő, ám a „komolyságot” estére teljesen levetkőző MISZSZ-sátor jelentették: ez utóbbi helyszínen napszállta idején a dumaszínház műfajának jeles és méltán „kinevetett” képviselői vették át az irányítást. Néha túlságosan is, hiszen a szemközt álló Kós Károly sátor kevésbé vicces, ám mindenképp érdeklődésre számot tartó előadásainak furcsa aláfestésként szolgált a fel-felhangzó kacajhullám. A Kós Károly sátor közéleti, politikai témáit viszont jól kiegészítették a Commitmentesek oktatásügyi beszélgetései.
Arcok Erdélyből
Elhagyva a focipálya és a sportcsarnok területét, valamint a Gyöngyvirág lassan már mitikussá emelkedett teraszát, a faházikók változatlanságot sugalló sora között kapott helyet az MTVA élménysarka: itt nem csak meséket vagy filmeket lehetett nézni, hanem mesehősökként is lehetett pózolni, sőt, részt lehetett venni azon az arcfotózáson is, amelynek eredményeit a köztévé reklámszüneteiben láthatjuk. Szóval, ha erdélyi arcok bukkannak fel a képernyőn, a felvételek valószínűleg Tusványoson készültek.
A „térség” további kínálatát adta a nappali vetítések és éjszakai „duhajkodások” otthona, a Csűr, az irodalmi fókuszú Csűr-terasz, a minden évben Tusványoson szolgáló keresztény Keskeny út sátor, a főleg édesanyáknak és csemetéiknek szóló CsAK EGY sátor, az Integratio Alapítvány EU-karavánja, de a két erdélyi magyar magánegyetemet képviselő programhelyszínek is. Utóbbiak fiatalos lendülettel és témákkal várták a táborozókat, így aki arrafelé tévedt, mindaddig tán fel sem merült tudományos kérdésekre is választ kaphatott.
A névsorolvasás nem volna teljes Tusványos egyik legsokoldalúbb helyszíne nélkül: a Magyar Teátrum színházi sátra nem csak a szó szoros értelmében vett színházi produkcióknak adott otthont, sőt, előtere nappal a kisgyerekes szülők számára hozhatott megnyugvást: a sok színes gyerekjátékot sok apró kéz szorongatta a négy nap alatt, miközben mellettük a felnőttek sem unatkoztak, például ördöglakatot próbáltak nyílásra bírni. A Nemzeti Színház épülettörténeti kiállítása és a Weöres-centenárium olvasósarka hozta az idei Tusványos Teátrum újdonságait, de eleddig nem látott látványosságot hozott az a bejárható „labirintus installáció” is, ami az infógrafika sűrített színes nyelvén vázolta Erdély történelmi esélyét, az autonómiát. A tábor ‒ több értelemben véve is ‒ legegyedibb pontját idén is a Corvina sátor borkóstolói jelentették, s ezzel körbe is jártuk a helyszínt, amelyet egyszer azért csak meglátogatott egy élő „der medve”, ám szerencsésen távozott is.
Sátortalanul
A helyszínek sora természetesen csak egy a több Tusványos-tényező közül, hiszen az úton, vagy sörcsap mellett töltött idő, az idei fehér egyenpólót viselő két fiatal hulladék pillepalackokból készített tutajának érkezése, vagy „Az autonómia a megoldás” feliratú karszalag beszerzése, illetve a „Tusványos rabja vagyok” üzenetű fénykép készítése sátorfüggetlenül zajlott. Akárcsak az a sok-sok köszöntés és bemutatkozás is, ami Tusnádfürdőn minden évben változatlanul zavarba hozza az embert. Rendkívüli premierként Tusványoson mutatták be a Kriza János Vadrózsák című székelyföldi népköltészeti gyűjtésének második részét – 150 évvel az első kötet megjelenése után.
„Tusványos forevör! Millió köszönet minden szervezőnek! Jövőre ott vagyunk! Ilyen képeket meg ne tegyetek fel, mert megszakad a szívünk” ‒ áll a tábor több mint 12 ezres „Facebook-táborának” egyik lakója által közölt hozzászólásban, utalva egy olyan felvételre, melyen a nyüzsgő helyszín immár elárvulva emlékezik az épp csak elmúlt szép időkre. Az időre, amelyik a miénk volt, és közel egy hét együtt töltött idő után bizton állítható: a miénk is lesz. Nem csak Románia legkisebb városában, Tusnádfürdőn, hanem kinek-kinek az otthonában is.
A kettős állampolgárság kérdése
„A 20. századi történelem Magyarországot szétszórt nemzetté tette, úgy, hogy egyes nemzetrészek közé csak választóvonalakat húztak. Ha a magyarok egy erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni” – hangsúlyozta a miniszterelnök. A dolgok jelenlegi állása szerint közjogi kapcsolatokat létrehozni a világon élő magyarok között nem területi alapon, hanem az állampolgárság kötelékén keresztül lehet. „Ez az a dimenzió, amikor az országpolitika átlép nemzetpolitikába. Mert Magyarországnak nemcsak az a fontos, hogy a belföldi magyarok gyarapodjanak, hanem azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, ahol minden magyar egy olyan rendszerhez tud kapcsolódni, ahonnan erőforrásokat kaphat. Ennek a módjait kell kidolgoznunk, de mindennek az alapja az a kötelék, amit a világban szétszórva élő magyarok és Magyarország között az állampolgárságon keresztül fennáll” – fejtette ki.
A rendezvény keretében felszólaló Tőkés László azt kérte Orbán Viktortól, hogy a magyar kormány vállaljon védhatalmi státust Erdély felett, ahogyan Ausztria is tette Dél-Tirol esetében. A kérés heves román bírálatokat váltott ki, sokan azt is megkérdőjelezik, hogy az EU-ban létezik ilyen gyakorlat. Tőkés egyébként már-már évekkel ezelőtt – például 2011-ben, az Európai Parlament alelnökeként a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács első, brüsszeli ülésén – felvetette a védhatalmi státus gondolatát, amelyet szerinte a magyar alkotmányban kell rögzíteni. A kezdeményezést erdélyi magyar szervezetek is felkarolták, elsősorban a Székely Nemzeti Tanács, amely a Székelyföld esetében látja elképzelhetőnek a védhatalmi státusz kiterjesztését.
Martonyi János külügyminiszter idén a Krónikának és az Erdélyi Naplónak adott interjúban áprilisban úgy válaszolt: a védőhatalom szót Magyarország már nem használja, olyan nemzetközi jogi kategória ez, amit Budapest nem vet föl.
Koncert „terem” A 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor mindkét alappillére ‒ a fesztivál hangulatú esti koncertek és a szabadegyetemet idéző nappali panelek ‒ jól teljesített. Nem kellett lasszóval fogni az előadások hallgatóságait, mint ahogyan koncerteken sem lehetett panasz a nézők jelenlétére, vagyis a létszám példásan alakult. Szerencsére ehhez párosult a kellő hangulat is: a beszélgetéseken tán kevésbé tudott megnyilvánulni, ám estére mindig a közeli Sólyomkő tetejére hágott. Első este a felvidéki Semi Holsen vendégeskedett az Olt partján, majd a Magna Cum Laude tért vissza a táborba, és melegítette a még bátortalan hangokat. Második este már nem volt pardon: a Budapest Bár és a Csík Zenekar kombinációja sokak szerint felülmúlhatatlan maradt. Bárhogy is, jó volt végigénekelni a 25 esztendős Csík zenekar egyedi feldolgozásait ‒ köztük a méltatlan epigonok által agyonismételt, ám a „források” által vége mégis rehabilitált Most múlik pontosant is ‒, mint ahogy a különösebb műfaji csavart nélkülöző Én vagyok az, aki nem jó című népdalt is hűségesen dalolta a teljes közönség.
Csütörtök estére a Beatrice frontembere, Nagy Feró teremtett kvázi tehetségkutató hangulatot azzal, hogy egy színpadra merészkedő fiatalembernek nemes egyszerűséggel odaajándékozta a gitárját. Pénteken a tusványosi bérlettel rendelkező hazai Role után Demjén Ferenc hódította és vonatoztatta a tömeget, szombaton pedig mesterhármassal búcsúzott a szabadegyetem fesztiváloldala: az erdélyi szálakkal is rendelkező Magashegyi Underground után az utánozhatatlan Ghymes játszott határok nélküli és túli muzsikát. S hogy a terek, s területek keveredése teljes legyen, a Balkan Fanatik eklektikus zenéjének akkordjai zárták a tábort, amelynek mai helyszínén már a Krisztus előtti második században laktak.
Ellenszerek Európára A hagyományoknak megfelelően idén is koncertközönségnyi hallgatóság követte figyelemmel Orbán Viktor tusványosi beszédét. A magyar miniszterelnök mondandójának súlypontjait az Európa előtt állótörténelmi kihívásokra adandó válaszok, valamint a jövő évi anyaországi választások jelentették.
A magyar kormányfő „rögtön a dolgok közepébe vágva” igyekezett megfelelő értelmezési keretbe foglalni mindazt, amit a magyar kormány Magyarországon és a Kárpát-medencében tesz. „Mai előadásom első állítása az, hogy ma egy ugyanolyan súlyú, ugyanannyira radikális negyedik átrendeződés időszakát éljük. Ismét megkérdőjeleződtek a világpolitikai pozíciók, Európa súlya és szerepe. Reális veszélyként kell szembenézzünk azzal, hogy a kontinens elveszítheti azokat a kulturális, gazdasági és civilizációs pozíciókat, amelyeket hosszú évszázadokon keresztül birtokolt. Az egyik kérdés az, hogy van-e erre Európának ellenszere?” – szólt a közönséghez. Szerinte ennek az ellenszernek a megtalálására az EU intézményei alkalmatlanok. „Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami szinten fogalmazódhatnak meg” – hangsúlyozta Orbán. A miniszterelnök szerint a nemzetstratégia első számú kérdése: Magyarország haszonélvezője vagy kárvallottja lesz-e a küszöbön álló átalakulásnak? „Az elmúlt ötszáz év során nagyon ritkán és rövid ideig állt fenn az a helyzet, hogy az ország képes volt rendelkezni a saját erőforrásai fölött. Megtörtént a rendszerváltás, de Magyarország mind gazdasági, mind pénzügyi értelemben a politikai szabadság ellenére kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt. Kiszolgáltatott országnak lenni pedig annyit tesz, hogy a belföldön megtermelt javak kikerülnek a rendelkezésed alól, és máshol hasznosulnak” – magyarázta Orbán. Okfejtésében úgy fogalmazott: a kulcskérdés az, hogy az előállított termékből és értékből mennyi marad az országban. „Az a helyzet, hogy a két dolog – a nemzeti össztermék és a rendelkezésünkre álló felhasználható érték – között igen jelentős, mintegy kétezer milliárd forint a különbség” – érzékeltette az anyaországi valóságot.
Rámutatott: azáltal, hogy Audit vagy Mercedes-Benzt gyártanak, rengeteg munkahely teremtődik, de az előállított profit tekintélyes része a nem magyarországi székhelyű gyáré lesz. A jövedelmek másik része a bankok profitja, aminek nagy részét ugyancsak kiviszik, ezért indokoltnak nevezte a bankadó bevezetését. Hasonló „pénzszivattyú” működik akkor is, amikor a forint árfolyamát mesterségesen lerontják, míg a Nemzeti Bank alapkamatát magasan tartják. A monopol pozícióban lévő multinacionális cégek ármeghatározása is fölötte van az indokolt profitnak, amit szintén kivisznek az országból, de a devizahiteles konstrukció is hasonló típusú.
E logika mentén a kormány pontokban szedte össze azokat a feladatokat, amelyek a magyarok által megtermelt értékek fölötti nemzeti rendelkezés kiterjesztését szolgálja. Orbán fontosnak nevezte, hogy közép-európai tekintetben számottevő, nemzeti kézben lévő vállalatai legyenek Magyarországnak. A következő a korábban igazságtalanul szétosztott közterhek igazságos szétosztása, megszüntetve a pénzügyi szektor és a nagy multik kiváltságait. Emellett a demográfiai programot is hangsúlyos elemként említette, akárcsak a devizahitelek magyar pénzügyi rendszerből való kivezetését.
Csinta Samu, Dénes Ida
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Nemzetállam
Olvasom a hazai sajtó egyik baloldali kötődésű orgánumának hasábjain, hogy ellentmondás van Orbán Viktor erdélyi híveinek gondolkodásában, hisz Románia esetében helytelenítik a nemzetállam intézményét, míg a példaképük, a magyar miniszterelnök a nemzetállamok erősítését tartja célszerűnek és a nemzetállamok Európájában gondolkodik.
A szembeállítás éppen olyan mesterkélt, mint a kettős állampolgárság szembeállítása az autonómiával, és valójában csak arra jó, hogy összezavarja a következes nemzeti program híveinek gondolkodását. De ez nem új eljárásmód azok körében, akik minden nemzeti cél esetében azt igyekeznek megmagyarázni, hogy azt miért nem lehet elérni.
Az autonómia nem egy semleges intézményrendszer, annak az a célja, hogy biztosítsa esetünkben az erdélyi magyarság megmaradását, számbeli és kulturális gyarapodását. A magyar állampolgárság intézménye ugyanezt szolgálja, mint ahogy a határokon átívelő politikai integráció is, beleértve 2014-től a közösen megválasztott magyar országgyűlést, mely ezen évtől a magyar integráció kiemelt intézménye lesz a formális legitimitás tekintetében is.
Románia esetében az a gond, hogy a trianoni étvágy következtében (melyet egyébként nem is csillapított teljesen a békediktátum, hiszen a román fél a Tiszát szerette volna határként elfogadtatni a két ország között, s némi csalódottsággal vette tudomásul a döntést) Románia többnemzetű állammá vált: fennhatósága alá kulturális–anyagi önfenntartásra képes nemzeti közösségek kerültek. Mára a németek lélekszáma elsősorban a kivándorlás miatt a kritikus küszöb alá apadt, de a magyarságé még mindig meghaladja az EU több tagállamának lélekszámát, államalkotó, önsorsformáló politikai erőnk pedig aligha csökkent a közel évszázados elnyomatás alatt.
Tehát igen: a nemzetállam ellenállhat a globalizmusnak, az EU föderalizálási kísérleteinek, s ettől függetlenül az erdélyi magyarság tiltakozhat az ellen, hogy Romániát egységes nemzetállamként határozzák meg a román döntéshozók, mert az lényegében a magyarság jogos autonomista törekvéseinek tagadásaként is értelmezhető, és a nemzetállami öndefiníció amúgy sem felel meg a valóságnak.
Borbély Zsolt Attila
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Szembeszáll a BBC-vel az ortodox egyház
Élénk felháborodást váltott ki a román ortodox egyház részéről a BBC brit közszolgálati csatorna hétvégén sugárzott riportja, amelyben szembe állítja az alacsony romániai életszínvonalat azzal, hogy az országban gombamód szaporodnak az ortodox templomok.
A riport megállapítja: bár Romániát az Európai Unió legszegényebb államaként tartják számon, az országban háromnaponta épül fel egy ortodox templom. „Bár Románia az Európai Unió legszegényebb tagállama, ez nem akadályozta meg az egyház vezetőit, hogy több millió eurónyi állami támogatást fogadjanak el. Ezek olyan kiadások, amelyeket sem az állam, sem a polgárok nem engedhetnének meg maguknak" – állapítja meg a riport.
A brit riporterek ennek nyomán két, eltérő közegben, vidéken, valamint a városokban is megkérdezték az embereket, hogyan vélekednek minderről. A tradicionális környezetben élő válaszadók szerint a legfontosabb az Istennel szembeni odaadás, függetlenül az ország helyzetétől, és attól, hogyan viselkednek az ortodox egyház képviselői. A Bukarest utcáin megkérdezett járókelőknek viszont nem tetszik, hogy a kormány eurómilliókkal támogatja az ortodox egyházat, és úgy vélik, sokkal hasznosabb lenne, ha ezeket az összegeket az egészségügy, az oktatás, valamint a szociális ellátás fejlesztésére fordítanák.
A román ortodox egyház felháborodott hangvételű közleményben reagált a riportra. A hétfőn kiadott kommüniké szerint a templomok azért épülnek, mert a híveknek szüksége van rájuk, főleg a városokban, ahol a kommunizmus idején nem lehetett egyházi célú épületeket felhúzni. Az egyház azt is elárulja, hogy 1990 óta országszerte összesen 2000 templom épült fel vagy van épülőfélben, az erre szánt pénzt pedig – az egyház szerint – nagyrészt maguk a hívek adták össze. Másrészt rámutatnak: amennyiben megszűnne az egyházak állami támogatása, az államnak minden, tőlük elkobzott ingatlant vissza kellene szolgáltatnia.
Az egyház egyúttal cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint a Bukarestben épülő Nemzet Megváltásának Katedrálisa – amelynek építését szintén jelentő összegekkel támogatja az állam – 600 millió euróba kerülne. Az ortodoxok szerint ez az összeg csupán százmillió euró.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Mi szükség volt erre?
Asztalos Csaba terjedelmes írásban fejtette ki nemrég véleményét a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborról és az EU-ellenes Orbán-rezsimről a Contributors nevű véleményportálon.
Román nyelven megírt cikkében az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke az Orbán Viktor lejáratására alkalmazott balliberális eszköztárt használja. Írását végigkíséri az „Orbán-rezsim" kifejezés, miközben Orbán Viktor nacionalizmusáról, a magyar demokráciadeficitről, a magyar történelem diktatórikus és szélsőséges nézetű személyeinek rehabilitációjáról, a piacgazdaság elveitől való eltávolodásról, valamint a multikra, bankokra és az Európai Unióra terelt magyar népharagról értekezik.
A cikk végén mintegy ráadásként felhívja a figyelmet az Orbán-doktrína aggasztó erdélyi terjedésére. Szerinte az eredetileg magyar–román párbeszéd céljából létrehozott bálványosi (1997-től tusnádfürdői) rendezvény mára az Orbán Viktor és Tőkés László képviselte csoportok monológjává vált, és ezt a magyar miniszterelnök saját politikai céljaira használja. Ezért kapott a rendezvény túlzott figyelmet a közszolgálati médiában, ami kifejezi a FIDESZ-kommunikáció offenzív stratégiáját, és megmutatja, milyen hatalommal rendelkezik a kormánypárt a közmédia felett.
Végigolvastam a cikket és nem értettem: mi szükség volt erre? Miért érez egy bukaresti magyar ellenállhatatlan vonzódást aziránt, hogy üres lózungokkal támadja Magyarország miniszterelnökét? Kórustaggá válni hiába – nem az értelmes emberekre jellemző vonás. A politikai karrier szempontjából Asztalos cikke kétségtelenül hozhat némi babérokat a konyhára. Nem csak azért, mert – egyik kommentelője fogalmazásával élve – „a román nacionalisták megtapsolják" érte, hanem mert a nemzetközi trendőrök is megdicsérhetik, mivel befolyásos köreikben divatossá vált Orbán Viktorral riogatni. Tartalmát tekintve a cikk egy értelmiségi mázba bújtatott okfejtés, melynek nyomán értelemszerűen felmerül a kérdés: vajon a nagyváradi találkának köszönheti-e a létrejöttét?
Orbán Viktor és a szekuláris trendőrség
Alapértékek tekintetében Orbán Viktor példaértékű politikát folytat Európában. Élve a kétharmad adta történelmi lehetőséggel, megmentette Magyarországot a csődtől, és az új alkotmány bevezetésével végrehajtotta az 1989. óta halogatott rendszerváltást. Ezzel viszont elkerülhetetlenül belenyúlt az opportunizmus darázsfészkébe, amit sajnos Brüsszelben ma nem díjaznak. A balliberális támadások egyik oka az elvesztett privilégiumok mindenáron való visszaszerzése, és a megújulásra való képtelenségük.
Egy másik ok a szekuláris intolerancia – egy elitista attitűd, mely lenézi a népet mint a tudatlanság és a maradi vallásosság primitív megtestesítőjét. Ha egy erdélyi elolvassa azokat a „konkrétumokat", melyekkel ez a szekuláris szemléletű baloldali tábor igazolni véli a magyar kormányt elítélő riogatásait, meghívhatja őket egy kis összehasonlító-terápiára a hétköznapi Romániába (ami ugye, nem az irodák Romániája). A hipochondria ugyanis csak zárt egyének esetében gyógyíthatatlan.
„A politikailag korrekt erkölcs és erény védelmezőit zavarja, hogy Budapesten egy nemzeti kormány van hatalmon" – mondja Reinhardt Olt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Hasonló véleményen van Marion Smith, aki a tekintélyes National Review-ben egyenesen liberális keresztes háborúról ír. Rupert Scholtz német alkotmányjogász, egykori szövetségi miniszter szerint pedig „aki a magyar Alkotmányból Európa-ellenes nacionalizmust akar kiolvasni, az vagy nem olvasta a szöveget, vagy szándékosan félreértelmezi". A jogászprofesszor képtelenségnek nevezte azokat a vádakat, miszerint Orbán Viktor önkényuralmi államot hozna létre vagy a szélsőjobb irányába tartana. „Ha Orbán diktatórikusan akarna kormányozni, soha nem hozott volna ilyen Alkotmányt" – mondta. Tegyük hozzá Klaus von Dohnanyi német szociáldemokrata politikus véleményét is, aki „tiszta hülyeség"-nek nevezte azt, hogy Magyarországon sérült volna a demokrácia.
Az ügyvéd lelkiismerete
Helyhiány miatt a piacgazdaság elveitől való eltérés témájával most nem foglalkozom. Megjegyzem, ítélkező nyilatkozatok előtt meg kellene érteni ezeket az elveket. Multikra, bankokra és Európai Unióra terelt népharag? A magyar kormányfő tusványosi előadásában részletesen kifejtette gazdaságpolitikai stratégiájának fő vonalait. Elmondta és megindokolta azt, amiért nem hajtott térdet egyes monopolhelyzetbe került energiaszolgáltatók és pozícióikkal mohón visszaélő bankok előtt. És ott vannak a multicégekkel évek óta folyamatosan kötött stratégiai megállapodások is, melyeket a miniszterelnök kezdeményezett, e vállalatok igényei szerint alakítva az oktatást, és méltatva azok teljesítményét s hozzájárulását a magyar gazdasághoz.
Miként egyeztethető össze ez a hozzáállás a „rájuk irányított népharag"-gal? Ami pedig a bankokat illeti, a százezreket sújtó devizahitelek mibenlétét megismerve lehetetlen az azokban részt vevő bankokat úgy védeni, hogy közben az ügyvéd lelkiismerete is ébren maradjon.
Európában sokan egyetértenek a klasszikus európai értékekért kiálló Orbán Viktor kritikájával, mellyel a hatáskörüket túllépő EU-bürokratákat illeti. Ám ez a kritika konstruktív és valóságfelfedő, nem haragcélpont jellegű. Jellemző, hogy a szekuláris trendőrök nem értik a különbséget. Az pedig, hogy arroganciájuk nem tűri a kritikát, nem a miniszterelnök hibája. Számukra az EU szent és sérthetetlen, mindenek fölött álló intézmény. Ezért aki alapvető félrecsúszásait kritizálni merészeli, szemükben ellenséges érzületet szít ellene.
Tusványos 24.
Hogy Asztalos Csaba járt-e Tusványoson vagy sem, nem tudom. Ő maga nem tesz említést erről, részemről meg csak annyit mondhatok, hogy ott voltam, de nem láttam őt. A 24. rendezvényen 23 nagysátorban zajlottak az igen sokszínű előadások. A találkozóra eljöttek Londonból, Helsinkiből, Rómából, Barcelonából és Budapestről, az erdélyi helységekről nem is beszélve.
Hogy Viorel Hrebenciuc, Mihai Răzvan Ungureanu és az UDMR (az RMDSZ bukaresti elöljárói) miért nem fogadták el a meghívást, nem tudom. Talán mert nem az UDMR szervezte, és Bukarest távolabb van Tusványostól, mint London vagy Helsinki. Az RMDSZ egyes képviselői viszont megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt. Jómagam is érdeklődve hallgattam Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnökének okfejtését, és sajnálom, hogy nem volt időm Horváth Anna kolozsvári alpolgármester előadására elmenni. A szombati beszédnél pedig jelen volt Antal Árpád sepsiszentgyörgyi, Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke is, akik – túllépve a pártpolitikai törpeségeken – meghallgatták a miniszterelnök világos előadását a magyar helyzetről, annak okairól és nemzetpolitikájának lényegéről.
A magyarországi és erdélyi kezdeményezők következetességének köszönhetően Tusványos szépen kinőtte magát. Olyan gondolatserkentő rendezvénnyé vált, melyre szükség és igény van a Kárpát-medencében. A magyarságproblémák közös megbeszélését és a magyar–román–európai párbeszédet szolgáló szabadegyetemtől azonban a magyar baloldal távol tartotta magát. Nem akarván „komplikálódni" a külhoniakkal, inkább pezsgőt bontott 2002 december elsején (Kempinski Szálló, Medgyessy Péter, Adrian Năstase, Göncz Árpád, Kovács László, Verestóy Attila, Kelemen Atilla), és agresszív kampányt folytatott a kettős állampolgárságról szóló 2004. december 5-ei népszavazás előtt az erdélyi magyarság ellen. A magyar állampolgárság megadását követően viszont kénytelen volt „komplikálódni". Így jött létre Mesterházy Attila szimbolikus bocsánatkérése Kolozsváron, és a bocsánatkérést mellőző Bajnai–Kelemen-találka Nagyváradon. És akkor jöhet a kérdés: melyik politikai oldal szűkíti pártpolitikai keretek közé a magyar nemzetpolitikát?
A homokóra kiürült
24 év... Ideje, hogy a „mi majd..." feliratú internacionalista felhőben utazgató UDMR visszatérjen a földre és visszaváltozzon RMDSZ-szé. De ez csak Erdélyben lehetséges, a magyar nemzet iránti szeretetben és az Úr előtti alázatban, a képviseletek közti konstruktív párbeszéd által. Mert a felhő útja illúzió, az örök csalódások sugárútja. Nekünk pedig erre se szükségünk, se időnk. A bizalom homokórája 24 év alatt kiürült, és már csak annyit mutat, hogy Erdély itt van, Bukarest meg ott.
Lőrinczi Loránd
Krónika (Kolozsvár)

Az Unió tűzzel-vassal irtja az autonómiát
Három székely autonómiatervezetből kettőt már visszadobott Brüsszel, egy szalmaszálba kapaszkodhatunk. A IX. EMI-táborban pénteken Balczó Zoltán Jobbikos és Szilágyi Zsolt EMNP-s politikus elemezte az Európai Unió viszonyát a nemzeti kisebbségekhez a székelyföldi Borzonton.
Az előző esti, éjfélig tartó Edda koncert dacára már délelőtt tíz órakor megtelt az EMI-tábor előadósátra, ahol elsőként Raffay Ernő történész tartott érdekfeszítő alternatív történelemórát arról, hogyan hálózták be radikális baloldali szabadkőműves páholyok Ady Endrét. A pénteki nap kiemelt kerekasztal-beszélgetése 14:00 órakor kezdődött Balczó Zoltán magyar országgyűlési képviselő (Jobbik) és Szilágyi Zsolt, Tőkés László EP-képviselő irodavezetője (Erdélyi Magyar Néppárt) részvételével. A téma az Európai Parlament kisebbségvédelme és a 2014-es uniós választások volt.
Megtűrt közösségvédelem
A beszélgetés elején Balczó Zoltán sajnálatát fejezte ki, hogy a Fidesz – bár meghívást kapott – sem magyarországi, sem uniós képviselőt nem küldött, így nem voolt, aki reagáljon a Jobbik kritikáira. Megjegyezte, bár Morvai Krisztina EP-képviselőként mindig kiállt a magyar kormány mellett, amikor a balliberális pártok Brüsszelben Magyarországot támadták, az EMI-tábor pont egy olyan fórum, ahol érdemben lehetne vitázni ezekről a kérdésekről.
Arra a felvetésre, hogy az Európai Unióban miért nem foglalkoznak érdemben a nemzetiségek helyzetével, Szilágyi Zsolt elmondta, ez az úgynevezett nemzetiségi „intergroup” feladata, amely viszont csupán néhány képviselő „hobbija”, megtűrt egység, amelynek még saját költségvetése sincs, érdekérvényesítésben pedig messze elmarad a bizottságoktól. Az itt munkálkodó képviselők támogatják ugyan, hogy legyen etnikai kisebbségeket védő uniós okmány, de ezeket a próbálkozásokat rendre félresöprik a magasabb szinteken.
Az erdélyi politikus szerint a valaha keresztény gyökerű Unió nagyon messzire került attól, aminek az alapító atyák megálmodták. Brüsszel csak az egyéni jogokat védi, a családi, nemzeti közösségek számára ismeretlen fogalmak, így nem is lehet hivatkozni rájuk.
Brüsszelt nem zavarja a szlovák nyelvtörvény
A témánál maradva Balczó Zoltán felhívta a figyelmet, hogy az egyes tagországok felelőssége is, hogy a szebb napokat megélt Uniós egy európai szuperállam felé halad. Szájer József Fideszes EP-képviselő például egyenesen dicsőítette a 2009-es lisszaboni szerződést, mondván végre szerepel benne a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak biztosítása. Ez végül teljesen kikerült a szövegből, csupán a fogyatékossággal élő és eltérő szexuális irányultságú kisebbségek védelme került bele, az őshonos kisebbségek kimaradtak. A Jobbik alelnöke szerint érdemes azzal a gondolattal is eljátszani, hogy mi számít „uniós értéknek”: ami benne van a dokumentumokban, vagy amit betartanak?
Balczó felidézte az emberi jogokat lábbal tipró szlovák nyelvtörvény 2009-es EP-vitáját, amelyre egy késő esti órában került sor, közvetlenül a nicaraguai, vietnami és laoszi emberi jogsértések után. Elmondása szerint a szlovákok ahelyett, hogy magyarázattal szolgáltak volna, egyik EP-képviselőjük, Jaroslav Paška szlovák „helyre tette” a magyarokat, mondván mi korlátozzuk a magyarországi szlovákokat, ők bezzeg mindent megadnak a szlovákiai magyaroknak. Erre ráerősítve Hannes Swoboda, az európai szocialisták mostani frakcióvezetője kijelentette, hogy bár a végrehajtáson javítani kell, magában a törvényben semmi kivetnivaló nincs.
Nemzetbiztonsági kockázat?
Szilágyi Zsolt a kettős mérce tipikus példájának nevezte, hogy az Európai Unió azoknak a kisebbségi keretegyezményeknek a betartását kéri a csatlakozni kívánó országoktól, amelyeket a klubon belül sem követel meg senkitől. Az EMNP-s politikus rávilágított arra az ellentmondásra, hogy míg az Unió Jugoszlávia felbomlásakor a népek önrendelkezésének intézményes biztosításához ragaszkodott, ezt az elvet – saját határain belül – tűzzel-vassal irtja.
Véleménye szerint nincs hatékony Európai Unió a népek önrendelkezési jogának biztosítása nélkül, és az erdélyi magyaroknak dicséret járna, amiért (szemben egyes nyugat-európai népekkel, akik erőszakhoz folyamodnak) az autonómiát békésen, tárgyalásos módszerrel akarják elérni. Ehelyett azonban a román állam nemzetbiztonsági kockázatként kezeli a területén élő magyarokat – „Nem ilyen Európában akarunk élni” – jelentette ki Szilágyi, nagy tapsot kiváltva a közönség soraiból.
Orbán Viktor, a székely bácsi
Balczó Zoltán ehhez hozzáfűzte, hogy az EU régi tagállamai (a „tizenötök”) teljesen más szabályzást tartanak maguk számára kötelező érvényűnek, mint amit a kelet-európai államoktól elvárnak. Ez jól megmutatkozik a termőföld esetében.
A magyar kormányt bírálva megjegyezte, hogy a mi uniós elnökségünk alatt fogadták el az úgynevezett „európai szemesztereket”, amely a központosítás jegyében előírja, hogy a tagállamok költségvetését Brüsszelnek is jóvá kell hagynia. Balczó az autonómiaküzdelmek kapcsán kifejtette, ha a 70 ezres belgiumi német kisebbség területi autonómiát tudott kiharcolni, akkor ez közel egymillió egy tömbben élő erdélyi magyarnak is sikerülnie kell. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Orbán Viktor mostani tusványosi beszédében az „autonómia” vagy „önrendelkezés” szavak egyszer sem hangoztak el.
Szilágyi Zsolt erre védelmébe vette a magyar kormányt. Szerinte Orbán Viktor úgy van az autonómiával, mint a székely bácsi a viccben, akit az asszony harminc év házasság után kérdőre von, hogy miért nem mondja, hogy szereti, erre ő rávágja: „egyszer már mondtam, majd ha változik, szólok”.
Az Unió nem foglalkozik az autonómiával
A beszélgetésen szóba került a tavaly április óta hatályos európai polgári kezdeményezés, melynek lényege, hogy ha hét uniós országban egy év alatt összeszednek egymillió aláírást valamely ügy érdekében, akkor azzal az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, mert a gyűjtésnek szigorú szabályai vannak, az uniós jogi főosztálynak meg kell állapítania, hogy az EU hatáskörébe tartozó kérdésről van-e szó, és ha megállapítják, hogy igen, és az aláírásokat is sikerül összeszedni, az EB még mindig dönthet úgy, hogy különböző kifogásokkal nem foglalkozik vele. Szilágy Zsolt elmondása szerint eddig 26 bejegyzett indítványból 12-t fogadott be az Unió, 9 esetben indult meg az aláírásgyűjtés, és mindössze egy esetben („víz mint emberi jog”) gyűlt össze a megfelelő számú érvényes aláírás.
A székelyföldi autonómia esetében az erdélyi alakulatok nem tudtak közös szövegben megállapodni, ezért abban maradtak, hogy mindenki benyújtja a saját javaslatát, és akié „átjut a szűrőn”, amögé beállnak a többiek. Eddig sajnos mind az Erdélyi Magyar Néppárt, mind a Székely Nemzeti Tanács indítványa elhasalt az uniós jogi elővéleményezésen. Jelenleg az RMDSZ beadványa fut, melyet társszerzőként adtak be az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójával (FUEN). Erre Szilágyi véleménye szerint szeptemberig megérkezhet a válasz. Az elutasítás indoklásában egyébként az állt, hogy bár az Unió nagyra tartja a kulturális sokszínűséget, de nem tudnak mit kezdeni az üggyel, mivel az szerintük tagállami kompetencia.
Balczó Zoltán megjegyezte, hogy az érdekérvényesítés erejét gyengíti, hogy háromféle autonómia-koncepció van, de egyben hangsúlyozta, hogy a Jobbik teljes erejével támogatni fogja a végleges tervet.
Egyre többen ábrándulnak ki az EU-ból
A Jobbik alelnöke felhívta a figyelmet, hogy az „euroszkeptikusnak” nevezett (valójában „eurorealista”) pártok közül egyre többen építenek baráti kapcsolatokat Izraellel a közös ellenségként tekintett iszlám bevándorlás megakadályozása érdekében. Szerinte az Európai Unióban megrendült bizalmat jelzi az Eurobarométer 2011-es felmérése, miszerint az emberek mindössze 32 százaléka tekint pozitívan az intézményre. Magyar vonatkozásban érdekes, hogy a Századvég legutóbbi felmérése szerint a hazai lakosság most először nevezte inkább hátrányosnak, mint előnyösnek az EU-t. Szilágyi ezt azzal egészítette ki, hogy Európában sorra nyerik a választásokat a baloldali pártok, például Csehországban, Szlovéniában és Romániában, ami nem sok jót vetít előre a jövőre nézve.
A romániai választási esélylatolgatás kapcsán Szilágyi elmondta, a korrupciós ügyekkel terhelt RMDSZ-szel nehezen lehet összefogni, de e téren nincs jó döntés. „Ha összefogunk az RMDSZ-szel, akkor megkapjuk, hogy kikkel álltunk össze, ha az ellenkezőjét tesszük, akkor megkapjuk, hogy már megint megy a testvérháború” – fogalmazta meg dilemmáját az EMNP-s politikus.
Lesz-e EMNP-kampány a Fidesz mellett?
A kerekasztal-beszélgetés végén a közönség soraiból tettek fel kérdéseket. Valaki felvetette, hogy hiába születnek törvények például a kétnyelvűségről, ha a helyi magyar közösség nem teszti szóvá annak be nem tartását, és széles tömegek nem élnek kollektív jogaikkal. Ezt Szilágyi a félelemre építő kommunista múlttal magyarázta, hozzátéve, ez a mi szegénységi bizonyítványunk is.
Az Alfahír kérdésére, hogy az EMNP viszonozza-e a Fidesz támogatását a tavalyi romániai választási kampányban, és jövőre felszólítja-e híveit Orbán Viktorék támogatására, az EMNP-s politikus kitérő választ adott. Mint mondta, saját felméréseik szerint az EMNP-szavazók 92 százaléka Fidesz szimpatizáns, ezért nem kell őket külön felszólítani. „Konkrét üzenetet még nem dolgoztunk ki, jelenleg arra buzdítjuk az erdélyi magyarokat, hogy minél többen regisztráljanak” – fogalmazott Szilágyi.
Bencsik János
alfahir.hu
Erdély.ma

Vona Gábor nyílt levele a román politikusokhoz
Tisztelt Román Politikusok! Egyikük, Bogdan Diaconu képviselő az EMI-táborban tartott beszédem után az én Romániából történő kitiltásomra és a Jobbik teljes ottani ellehetetlenítésére tett javaslatot.
A beszédem tartalmát teljesen elferdítő sajtó, az erre hisztérikusan rálicitáló képviselő, majd az egészet megkoronázó külügyminisztérium jól láthatóan nem a valóságra volt kíváncsi, csupán botrányt akart. Azt a hamis képet akarták mutatni a nagyvilágnak, hogy a békés román politikát mennyire zavarja az agresszív magyar politika. Hogy önöknek miért van szükségük ezekre a ferdítésekre, botrányokra, hogy miért nem a valóságról, a tényekről beszélgetünk, hogy miért nem érdemi és konstruktív vitát folytatunk egymással? Ennek oka véleményem szerint az önök rossz lelkiismerete, amiért az erdélyi magyarság jogi törekvéseit rendre méltatlan módon akadályozzák. De nem vagyok és nem is akarok az önök pszichológusa lenni, ezért helyesebb, ha mélyen rejlő motívumaikat inkább saját maguk igyekeznek megkeresni.
Ezt a levelet azért írtam, mert szeretném, ha a közöttünk, magyarok és románok között lévő vita konstruktív és hasznos lenne. Az értelmetlen csapkodást, a felesleges provokálást és a tényeket figyelmen kívül hagyó sajtóüzengetést nem szeretem. Ezzel csak rombolni lehet. Én az őszinte vitának, az egymás szemébe mondott érvelésnek és az építkezésnek vagyok a híve. Ennek az alapja, hogy a valóságot mindannyian igyekszünk megismerni, és nem ülünk fel a különféle manipulációknak, csúsztatásoknak. Mit is mondtam én valójában Borzonton, amiből ekkora botrányt kreáltak egyesek?
Az egyik újságíró megkérdezte a magyar érdekek képviselete kapcsán, hogy amennyiben az a román állammal történő konfliktussal jár együtt, akkor is vállaljuk-e, én azt mondtam: igen. Egy magyar pártnak mi is lenne a dolga, ha nem az, hogy akár a vita, a nézeteltérés, vagyis a konfliktus vállalásával is, de védje a saját véreit? Ebből az önök sajtója már azt kreálta, hogy én hadat üzentem Romániának, erre reagált a képviselő és a külügyminisztérium. Tényleg szükséges ez, uraim? Kérdezem önöktől, ha a román emberek jogaiért önöknek vállalni kell a konfliktust egy másik állammal, akkor nem ugyanazt a választ adják-e, mint amit én adtam? Ugye hogy igen? Akkor mire ez az egész hisztéria?
Arról is beszéltem a sajtótájékoztatón, hogy nekünk semmi bajunk sincs a román emberekkel, nem ellenük vagyunk, hanem a magyar emberekért. Sőt, továbblépve arról is beszéltem, hogy ha a kisebbségi kérdést meg tudnánk oldani, akkor észrevennénk, hogy az összes problémánk, ebből következően a jövőnk is közös. Vagyis ha képesek lennénk a toleranciára, egymás megértésére és a szükséges jogok kölcsönös biztosítására, akkor képesek lehetnénk egymásban nem az ellenséget, hanem a szövetségest meglátni. Arról is beszéltem, hogy Magyarországnak és Romániának inkább közösen kellene feltartóztatni a bennünket kizsigerelő EU-t és a globális kapitalizmust. Ebben együtt kellene működnünk a magyar emberek és a román emberek boldogabb és jobb életéért. Mit gondolnak, mindez ugyan miért maradt ki a beszámolókból, bár külön és hangsúlyosan kértem a sajtó munkatársait, hogy mindenképp legyen benne a híradásokban? Az én lelkiismeretem tehát tiszta, állok elébe a vitának, vállalom bárkivel a szembesítést. Javaslom ezért, sőt kérem önöket, hogy a további félreértések elkerülése végett keressék meg az EMI-táborban lévő román sajtómunkatársakat, és az általam tartott sajtótájékoztatót teljes terjedelmében és vágatlanul jelentessék meg azokban a tévékben, rádiókban és újságokban, amelyekben korábban az elferdített hazugságok megjelentek. Ez mindannyiunk közös érdeke. Lehet, hogy nem értünk mindenben egyet, lehet, hogy sok vitás kérdés van közöttünk, de remélem, egyben megegyezik a véleményünk: bármilyen vita alapját csak a tisztesség, az igazság és a tények képezhetik. Amennyiben önök úriemberek, úgy teljesítik ezt a kérést. Ha nem, az mindenki számára bizonyítja majd, kinek áll érdekében elferdíteni a valóságot.
Bízva a konstruktív hozzáállásukban és szebb jövőben,
Vona Gábor,
a Jobbik elnöke és egyúttal Mircea Eliade őszinte tisztelője
Erdély.ma