Páll Lajos korondi képzőművésznek és költőnek Három csűrben /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999/ címmel gyermekverskötete jelent meg. Az illusztrációkat a szerző készítette. /Páll Lajos újabb könyve: Három csűrben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./ Páll Lajos közösségi szellemet és derűt sugárzó versei korosztálytól függetlenül mindenkihez szólnak, gyermeket és felnőttet egyaránt részesítenek nyelvi és szellemi kalandban. /Apró csodák könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Asztalos Ferenc képviselő kifogásolta, hogy az oktatási reformról szóló tudósítások nem írják meg világosan, hogy mit is jelent az oktatási reform. Az ismertetések megfeledkeznek arról, hogy az 1999 nyarán módosított oktatási törvény szabályozza a lehetőségeket, azok kivitelezésére viszont a tanügyminiszternek kell meghozni a különböző rendelkezéseket. A reform az oktatás tartalmának a megváltoztatására is vonatkozik, amibe beletartozik a tantervek, a tankönyvek, a programok kötelező megváltoztatása. A reform érinti a tanintézetek menedzsmentjét, ugyanis egy új stílusú vezetés eredményeként lehet elérni a rendszer decentralizációját, a tanintézetek autonómiáját. /Jakab Árpád: Mit jelent az oktatási reform? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 3./

Az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának Ifjúsági Szaktestülete 1999 októberében döntött az ifjúsági pályázatokról. A döntés eredményeiről elemzést készített Köllő Dávid, a Gyergyói Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács ügyvezető elnöke. Az elemzés készítője a pályázókat két csoportra osztotta: az elsőbe tartoznak azok a szervezetek - összesen 13 -, amelyek közel állnak valamelyik ifjúsági szaktestületi taghoz, a másodikba - 18 szervezet - azon szervezetek, amelyeknek nincs ilyen kapcsolatuk. A szaktestületi tagokhoz közel álló szervezetek csoportja nyerte a beadott pályázatok 87,5%-át, a második csoport a 12,5 százalékát. A nyertes pályázatok pénzben kifejezve még inkább alátámasztják az elemző feltételezését, miszerint a szaktestület nem szakmai kritériumok alapján hozta meg döntését. A megítélt támogatások teljes összege 3 413 000 forint, ebből 3 208 000 forint ment az első csoport szervezeteinek számláira, a második csoportnak 205 000 forint jutott. Az elmúlt években nemegyszer dúltak heves harcok ifjúsági szervezetek között, melynek egyik eredménye, hogy az Ifjúsági Szaktestületből szervezeteket is kizártak. /Orbán Ferenc: Elemzés a pénzosztásról. "Az Ifjúsági Szaktestület nem szakmai kritériumok szerint dönt" = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 10./

A februári civil fórum házigazdája Gyergyószentmiklóson a Naturland szervezet volt, meghívottja pedig Várdai György, aki A településfejlesztés, mint közösségi alkotás címmel tartott előadást. A fórumon közel harminc helyi civil szervezet képviselői vettek részt. A fórumon pályázati lehetőségeket ismertettek, és szó volt a 70 nap múlva érvénybe lépő, civil szervezetek működését megszabó törvényről. Elhangzott az is, hogy Gyergyószentmiklósnak honlapot nyitott a világhálón a Server Kft. /Bajna György: Februári civil fórum Gyergyóban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 10./

Febr. 26-án ünnepelte Marosvásárhelyen a Vatra Romanesca alapításának tizedik évfordulóját. A mintegy 3000 megjelent tömeg előtt először Ion Iliescu RTDP-elnök üzenetét olvasták fel, amelyben a volt államfő pártja és a VR által aláírt választási együttműködés fontosságát emelte ki. Ezután Lazar Ladariu PNEP-es képviselő emelkedett szólásra: "Marosvásárhely a románok szenvedésének fővárosa, ahova, ha nem létezett volna a Vatra, ma már csak útlevéllel jöhetnénk" - mondta. A jelenlegi "veszélyeket" sem hagyta ki a RNEP-es honatya, felemlegetve Kolumbán Gábor "közismert szemtelenségét", valamint Szász Jenő "szégyenletes utcanévváltoztatásait". C. V. Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt elnöke beszédében kijelentette, hogy a "a VR a Maros román vérrel szennyezett vizéből született". Ezután a nemlétező "márciusi magyar kegyetlenkedések" kerültek sorra, majd így folytatta: "az általunk törvény által feloszlatott RMDSZ tagjainak nagy része az RNP-be fog majd iratkozni". Ennek ellenére meg kell szabadulni az országot fenyegető "krónikus hungaritisz"-től. A ciánszennyeződésről is beszélt: "Sajnálatos, ami történt - mondta -, de azt senki sem veszi figyelembe, hogy az RMDSZ imposztor főnökei által vezetett vérengző természetű magyarok több mint ezer éve ciánnal szennyezik lelkünk kútjait". Markó Bélát "Lenin múmiájának" nevezte, s kitért az RMDSZ-elnök "egy sepsiszentgyörgyi borpincében" tartott esküvőjére is. "Minden jót kívánok neki, s azt, hogy csináljon még tíz kicsi Lenint, de maradjon ott a pincében, amíg én a beszélőbe nem hivatom" - dübörögte. Ezek után a hatalmon levő román pártok vezetői kerültek sorra. Valeriu Stoica igazságügy-minisztert "gyerekkereskedőnek és ingatlanüzérnek" nevezte, majd rátért Emil Constantinescu államelnök jellemzésére: "Az elnök szégyenletes besúgást folytat az NRP és az RTDP ellen, de sebaj, nem kell figyelembe venni, mert jócskán elment az esze" stb. /Réman Tibor: Vadim azt kívánta Markónak, hogy csináljon még tíz kicsi Lenint. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 2./

Lőrincz Józsefnek, a Tamási Áron Gimnázium /Székelyudvarhely/ tanárának számos tévhitet sikerül cáfolnia kutatásai alapján, ezt mutatja frissen megjelent könyve (Tamási Áron hazatérése, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely). Tamási Áron udvarhelyi diákéveit illetően a Szűzmáriás királyfi c. munkáját vették alapul, amelynek hősét kizárták a gimnáziumból, hazakerült falura. Lőrincz József munkájában cáfolta ezt, valójában Tamási Áron jól érezte magát az székelyudvarhelyi gimnáziumban, itt jegyezte el magát az irodalommal. Tandíjmentességet kapott, és a Király Lajos-féle alapítvány pénzjutalomban részesítette mint olyan diákot, "aki magyarosan ír és jó magyar dolgozatokat készített". A megjelent monográfiák szerint rosszul érezte magát az író Udvarhelyen, Izsák József 1969-ben megjelent könyvében ezt állította, Z. Szalay Sándor újabb monográfiája (Hit a harcban, remény a bajban, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1991) is azt tartalmazta, hogy az iskola lehetetlenné tette a Farkaslakáról jött diák irodalmi képességeinek érvényesülését. /P. Buzogány Árpád: Lőrincz József eloszlatja a Tamásiról kialakult tévhiteket. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 28./

Megjelent Demeter-Zsigmond Ibolya tanár, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum munkatársa és Zsigmond Attila szentábrahámi tanító közös munkája Útravaló /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ címmel, amely az Adatok Szentábrahám falu- és iskolatörténetéhez alcímet viseli. Ez az első olyan könyv 1990 után, amely a község egyik településének helyismeretével kapcsolatos. A szerzők a történelmi források felhasználásával írták meg a falu történetét, kitérve a régészeti leletekre, a XII. század eleji templomra, amelynek maradványát dr. Benkő Elek vezetésével tárták fel. Közlik a több mint nyolcszáz lakosú falu régebbi népességi adatait is. /Útravaló. Adatok Szentábrahám falu- és iskolatörténetéhez. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 22./

Aug. 7-13-a között Székelykeresztúron tanfolyamot tartottak a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány szervezésében. A tanfolyam a májusban beindított Polgári Újjászületés Székelyföldön című program szerves részét képezi. Ennek fő támogatója a Westminster Foundation for Democracy. A székelyföldi kistérségi társulások jövőbeni menedzserei, közművelődési intézmények, kultúrházak vezetői, közösségi munkások vettek részt az egyhetes elméleti tanfolyamon. Az előadók Magyarországról, a Közösségfejlesztők Egyesületétől jöttek. A tanfolyam résztvevői megalakították a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületét. Kialakulóban van egy új szakma, új foglalkozási ág: a térségi menedzseri munkakör. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök szerint nagyon hasznos ez a tanfolyam: ne Csíkszeredában találják ki, hogy mi történjen vidéken, hanem a kistérségi társulások bizonyítsák rátermettségüket ilyen téren. Elmondta, hogy pályázatot írtak ki. Hargita megyében 13 kistérségi társulás van. Ha mindegyik megfelelő pályázattal jön, akkor térségenként 80-100 millió lej közötti támogatást kapnának. /László Miklós: Megalakult a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 17./

Kolumbán Gábor volt megyei tanácselnök leszögezte: soha nem tett olyan kijelentést, miszerint az RMDSZ-en belül többen is azt szeretnék, hogy ő legyen a szövetség elnökjelöltje. Verestóy Attila szenátor nyilatkozata tehát durva torzítást tartalmaz. Kolumbán hangsúlyozta, hogy nem lépett ki a szövetségből. A Markó Bélához intézett nyílt levelének az volt a célja, hogy felhívja a szövetségi elnök figyelmét arra: az RMDSZ nagyon veszélyes úton jár. Az elnök válasz nélkül hagyta az én levelét, ami azt jelenti, hogy a szövetségen belül nincs párbeszéd. /″Nem léptem ki a szövetségből″ = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 17./

A hetente két alkalommal (kedden és csütörtökön) megjelenő Udvarhelyi Híradó tízéves fennállását ünnepli. A hírlap Porsche László szerkesztésében 1990-ben éledt újra. Többszöri vezetésváltás után, amikor Porschét Szőke László, majd 1993-ban Fábián Kornélia követte a főszerkesztői székben, a tisztség viselője Pintér D. István lett. Az A3-as formátumban, 16 oldalon, két színben nyomtatott lap idővel a legerősebb helyi sajtóorgánummá növekedett, eladott példányszámban csak a Heti Hirdető tesz túl rajta. /Jubiláló lap. = Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), aug. 23./

Január 1. és szeptember 30. között Székelyudvarhelyen, a Városi Kórházban 1040 csecsemő született, a városban a halálozások száma ugyanebben az időszakban 676 volt. A kórházban 802 spontán és művi vetélést jegyeztek, a magánrendelőkben 391-et, vagyis összesen 1193-at. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen csak minden második magzatnak volt esélye a születésre. /Minden második magzat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 26./

"A Képzőművészek Szövetsége (UAP) kolozsvári fiókja újabb évkönyvében bemutatta a kortárs helyi festészet és szobrászat nagyobb mestereit. A kötetben jelen van a 99. életévéhez közeledő Mohy Sándor festészete, a román művészek mellett A magyar művészek közül szerepel a kötetben /többek között/ Nagy Endre, Szabó Vilmos, Nebert Károly, Kőműves Andor, Starmüller Katalin, Nebert-Mátis Annamária. A szobrászok közül Szederjesi András, Lőrincz Lehel, Kolozsi Tibor, Bartha Ernő. /A Képzőművészek Szövetségének évkönyve. Század- és ezredvégi művészeti szintézis. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./"

"Megjelent Mélyre nyúló gyökerek címmel Alsóboldogfalva kismonográfiája, Gálfalvi Gábor tanító összeállításában. A monográfiának teljes szövegét a Magyar Néprajzi Múzeum XLIII. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatán díjazták. /Alsóboldogfalva kismonográfiája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./"

"Jan. 6-án Homoródszentmártonban, a Zoltán Aladár Művelődés Házban helyi és környékbeli tanulók kulturális vetélkedőjét tartják. A téma: Szent István király, valamint Vörösmarty Mihály. /Kulturális vetélkedő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./"

"Dec. 28-án nyílt meg Moldován Gyula székelyudvarhelyi képzőművész 17. egyéni kiállítása. A képeken parajdi tájak elevenedtek meg. Moldován Gyulának az elmúlt esztendőben két egyéni kiállítása volt Magyarországon, valamint három közös tárlaton is részt vett (Kőteleken, Szolnokon, és Makfalván). A művésznek ebben a hónapban Budapesten lesz egyéni tárlata. /Fekete B. Zoltán: Moldován Gyula kiállítása. A csodálatos parajdi tájak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./"

"A ″balladás″ Kibéden lakó Ráduly Jánosnak negyed évszázad alatt huszonkét kötete jelent meg. Legutóbbi munkái: újabb meséskönyv (Gyöngyvirág királyfi), Jóságvilág címmel pedig második verskötete jelent meg, mindkettő az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál /Székelyudvarhely/. A korondi születésű szerzőnek két balladagyűjteménye, versei, gyermekversei, Eminescu-fordítása, néprajzi tanulmányai, irodalmi anekdotái, találós kérdései jelentek meg, nyolc kötetben több mint kétszáz népmesét közölt, és foglalkozott vidéke rovásírásos emlékeivel is. Eminescu Luceafarul c. költeménye fordításáért állami kitüntetést kapott. Negyed évszázaddal azelőtt jelent meg Kibédi népballadák című első kötete. A Magyar Írószövetség az elmúlt évben tagjává választotta, eddigi munkássága elismeréséül. - Ősszel a marosvásárhelyi Népújsághoz beküldött anekdotáival nyert különdíjat. /P. Buzogány Árpád: Állami díj az Eminescu-fordításért. Ezredvégi látogatás a kibédi Ráduly Jánosnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./"

"Az helyhatósági választásokon egyes független jelöltek, illetve az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozók Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesületbe tömörülve indultak. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elmondta, hogy a helyhatósági választások előtt sürgősségi kormányrendelettel úgy módosították a választási törvényt, hogy szinte esélyük sem maradt a függetleneknek. Azért alapították meg az UPE-t, hogy listát tudjanak állítani. A választásokon végül 13 RMDSZ-es jutott be a városi képviselő-testületbe, az Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben pedig négyen. Először a kisebbségügyi minisztérium megadta az UPE-nak a bejegyzéshez szükséges támogatást, de később megvonta ezt, és mára pereskedésbe fulladt a dolog. Az RMDSZ nem tudta érvényesíteni Udvarhelyen a hegemóniáját, mint tette azt más, magyar többségű településeken. A demokrácia lábbal tiprásáról van szó, hangsúlyozta Szász Jenő. A helyi RMDSZ - és mindenható vezetője, Verestóy Attila szenátor - nem tudta lenyelni, hogy nincs teljhatalma a székelyudvarhelyi tanácsban. A pereskedéseknek egyébként romboló hatásuk van Udvarhely közéletére, közhangulatára és sajnálatos módon a magyar érdekvédelmi és közképviseleti szervezetekre. Az RMDSZ politikai elitje saját érdekei szerint próbálja manipulálni a szervezetet. Szász leszögezte, hogy hajlandóságot mutattak az együttműködésre, ami az RMDSZ-es tanácsosok részéről nem tapasztalható. Nincs együttműködés. Az RMDSZ-es képviselők elzárkóznak az UPE-sektől, egymás után hozzák a szabálytalan, törvénytelen döntéseket. Udvarhelynek még mindig nincs alpolgármestere. Orbán Árpád egy hónapig volt alpolgármester, majd - RMDSZ-nyomásra - a prefektus megkérdőjelezte és a közigazgatási bíróságon megtámadta. Verestóy szenátort kiszolgálja a média: a Digital 3 Televízió, ahol igazgatósági tag, a sógora pedig többségi tulajdonos. Ők a stúdiót eladták egy román társaságnak, az Astrának, így az a kábeltévé-hálózat, amelyet az itteni magyar lakosság pénzén építettek ki, román tulajdonba került. A Star Rádió és az Udvarhelyi Híradó szintén Verestóy érdekeltségében van. A Príma Rádió és az Udvarhely Szék című hetilap némiképp ellensúlyozza ezt a fölényt. /Nagyálmos Ildikó: Az erőfitogtatásnak a város látja kárát. Interjú Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterrel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 16./"

"Idén még nem jelent meg az UdvarhelySzék, a székelyudvarhelyi hetilap. Bágyi Bencze Jakab főszerkesztőt magyarázatot adott: a kiadó azt tervezi, hogy áttérnek a heti kétszeri megjelenésre. Ezzel egyensúlyozni kívánják a hetente szintén kétszer megjelenő Udvarhelyi Híradót, a helyi RMDSZ szócsövét, míg ők a másik oldalt, az Udvarhelyért Polgári Egyesületet szándékoznak támogatni. Az újságot kiadó Príma Press Kft. vállalja a veszteséget is. Bágyi Bencze Jakab elmondta, hogy Budapesten heti nyolcórai munkával háromszor ennyit keresettem, tehát számára nem az anyagiak az elsődlegesek. Az az elve, ″hogy Erdélyt nem szabad elhagyni, legalább részeiben meg kell maradjon magyarnak. Törvényszerű, hogy hazajöttem, mert ha teszek valamit, azt itt kell tennem.″ Reméli, hogy január végére megjelenik a Székelyudvarhely. /Régi név, új lap Ahogy a politikus látja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 16./"

"Megjelent a Hírmondó /Székelyudvarhely/, a NYÖP /Nyugdíjasok Önsegélyező Pénztára/ negyedévi lapjának harmadik és negyedik összevont száma. Dr. Nagy Ákos nyugdíjas tanácsos beszámolt a 2000/16-os számú törvénnyel létrehozott Idős Személyek Tanácsáról. A kiadvány megemlékezett a 130 éve alakult székelykeresztúri Állami Tanítóképzőről. /Megjelent a Hírmondó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./"

"Decemberben volt egyéves a Lövétei Kiáltó közéleti havilap, amelyet a Lövétei Ifjak Egyesülete ad ki négyszáz példányban a Polgármesteri Hivatal támogatásával; főszerkesztője Sorbán József. Az újság politikamentes, minden területet felölel. A nyolcadik /decemberi/ számban a karácsonyi ünnepekről, a község időszerűkérdéseiről, a hónap jeles napjairól, a község történetéről olvashatunk. /Egyéves a Lövétei Kiáltó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./"

"50 éve, 1951. jan. 21-én született Segesváron Kedei Mózes unitárius lelkész. Kis- és Nagykedében, Újszékelyen teljesített szolgálatot, majd Székelyudvarhelyen lelkész, 1996 óta esperes. Vallomás magunkról c. kötete angolul is megjelent. Dr. Erdő János teológiai tanár, későbbi püspök lett az eszményképe. Az ő mondása volt, hogy egy ember annyit ér, amennyit a közösségnek használ. Amikor nyugdíjba ment, akkor is tanított, és azért fizetést nem vett el; püspökké választása után is csak a nyugdíját vette fel, a püspöki fizetését bent hagyta az egyházi kasszában. Kedei Mózest 1990-ben a széki RMDSZ-szervezet alelnökének választották. 1990 júniusában megválasztották Székelyudvarhelyre lelkésznek, és egy idő után érezte, nem tudja mind a két munkát teljes értékűen végezni, lemondott a politikai szerepvállalásról. Kedei ösztöndíjjal Angliában volt, megjelent két gyűjteményes könyv a szerkesztésében, egyiket sikerült angolra is átültetni. Ez az első próbálkozás, hogy az erdélyi unitáriusok életéről, szolgálatáról, történelméről angol nyelvű könyvet adnak ki. 1999-ben javaslatára unitárius világtalálkozót szerveztek a Szejke-fürdőn, Orbán Balázs földjén. /P. Buzogány Árpád: Áldozatra és szolgálattevésre van szükség, hogy lendíthessünk közösségeink életén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./"

"A Falufüzetek sorozat kilencedik darabjaként megjelent Benedekfi Emília és Fazakas Ilona munkája: Siménfalva rövid története /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, Infopress Rt. Nyomda/, melyet az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet adott ki, a Hargita Megyei Tanács Kulturális Központjának támogatásával. Siménfalva lakossága meghaladja az ezer főt. A falut az 1333-34-es pápai tizedjegyzék említette először. Székely Mózes, a későbbi erdélyi fejedelem udvarházat építtetett itt. - A sorozatban erről a vidékről eddig Homoródalmás, Székelyderzs és Homoródkarácsonyfalva jelent meg, előkészületben van a Fiatfalváról, Városfalváról és Székelyszentmihályról szóló füzet. /P. Buzogány Árpád: Székely Mózes fejedelem falujáról. Siménfalva a Falufüzetekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./"

"Nyílt titok, hogy Székelyudvarhelyen a médiumok két pártra szakadtak. Ellenlábasságuk okai is sokunk számára ismertek. A közelmúltban egyik udvarhelyi médium megszűnt, nem kívánt csonkulást idézve elő a médiában. Az embereknek szükségük van alternatívára, más perspektívára, más nézőpontra. Szükség van az UH /Udvarhelyi Híradó/ mellett egy másik nyomtatott sajtóra is, bizonyára lesz utódja a megszűnt Udvarhelyszéknek. /Zsidó Ferenc: Csonka média. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./ Verestóy Attila szenátor birtokolja az Udvarhelyi Híradót, vele szemben nehéz egy másik lapnak érvényesülnie, erre célzott az újságíró: sokunk számára ismert..."

"Székelykeresztúr tanácsa egyetértett a Keresztúr nevű települések szövetségének létrehozásával. A Kárpát-medencében körülbelül negyvenegy Keresztúr nevű település létezik, ezek közül Erdélyben tíz rokonnevű helység található. Ez év szeptember 8-10-e között a Budapest XVII. kerületében lévő Rákoskeresztúron tartják a következő találkozót. /Keresztúriak szövetsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./"

"Febr. 2-án hetedik alkalommal emlékeztek Székelyudvarhelyen a legnagyobb székely, Orbán Balázs főtéren felállított szobránál. Szász Jenő polgármester mondott ünnepi beszédet, végül a Balázs Ferenc Vegyeskórus két művet adott elő Orosz Pál József karnagy vezényletével. /Fekete B. Zoltán: 172. évforduló. Emlékezés a legnagyobb székely szobránál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./"

"Az életműsorozatban jelent meg Wass Albert Az antikrisztus és a pásztorok /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regénye, a Czegei Wass Alapítvány (Florida) jóvoltából. Szomorú és témájánál fogva az erőszak ellen lázító írásmű. Egy kis erdélyi faluba megérkeznek a felszabadító szovjet katonák, az erőszakkal boldogítók. A falubeli gazdák, a pásztorok külön kis társadalma az erőszakkal szembeállva válik egységesebbé, lázadásuk azonban eleve kilátástalan. /P. Buzogány Árpád: Az eszme torz valósággá vált Erdélyben is. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./"

"Febr. 4-én 90. évét töltötte be Püski Sándor. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték a matuzsálemi korú magyar könyvkiadót, aki népi írók műveinek százait jelentette meg. 1941-ben és 1942-ben szervezője volt a szárszói találkozóknak. 1962-ben bebörtönözték. 1970-ben Nyugatra telepedett, majd 1989-ben visszatért az anyaországba. Azóta háromszáznál több könyvet adott ki. /Fosztó Áron Zoltán: Püski Sándor 90 éves. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./"

"A Romániai Magyar Könyves Céhnek tíz könyvterjesztő és -eladó vállalkozás a tagja. Néhányuktól arról érdeklődött a lap munkatársa, meg lehet-e élni a könyvek forgalmazásából, mekkora a forgalmuk. András Veronika, a székelyudvarhelyi Art Impex Kft. /könyvterjesztő egész Székelyföldön, továbbá Marosvásárhelyen és Kolozsváron/ tulajdonosa szerint a vásárlási erő csökkent. Meg tud élni a könyvterjesztésből, de nagyon nagy a verseny. Olyan kiadvány is van, amelyből havonta több száz fogy el. Leginkább a szép- és a gyermekirodalmi kiadványok fogynak, majd a szakácskönyvek, az érdekességekről szólók és a szórakoztató irodalom. Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina Kft. igazgatója szerint a vásárlók pénztárcája vékonyodik, a könyvválaszték bővül. Tavalyi összforgalmuk körülbelül hatmilliárd lej volt. Elsősorban az ismeretterjesztő jellegű könyvek fogynak, a színvonalas lektűrök, de nagy keletje van a szakmai kiadványoknak (szótárak, nyelvkönyvek, számítástechnikai könyvek) is. A szépirodalom még tartja a pozícióit, habár lassan visszaszorul. Bartha Zoltán igazgató, a kolozsvári Tinivár Kiadó elmondta, hogy pedagógusok segítségével terjesztik kiadványaikat, felmérik, melyik iskolában mennyi kiadvány fogyhat el. A gond, hogy az utóbbi három évben sokan panaszkodnak az anyagiak miatt. Nagyon sok a munkanélküli, emiatt a diák nem veheti meg a könyvet. Romániában mintegy száznyolcvanezer diák tanul magyarul az elemitől az érettségiig. Boldog, amikor ötezer példányt el tudnak adni valamelyik kiadványból, viszont ez is a tanulók létszámának alig három százaléka. Nagyon nehéz megélni a könyvterjesztésből. A legnagyobb versenytársak a magyarországi könyveket forgalmazók, akik az ott el nem adott kiadványokat árusítják. - A szatmárnémeti Baraprest Kft. forgalmaz új magyar könyveket és használt kiadványokat, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető. A Wass Albert-művekből bármennyit el lehet adni. Továbbá minden kiadvány elkel, csak ki kell várni a vevőjét. - A nagyobb városokba és főleg oda, ahol a tömbmagyarság él, eljutnak a könyvek - nyilatkozta Káli Király István, a marosvásárhelyi Lyra Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. - A nehézséget elsősorban azoknak a vidékeknek az ellátása okozza, ahol a magyarok szórványban élnek: Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód, Máramaros, Temes megye. Itt a kis könyvesboltok nem képesek fenntartani önmagukat csak a magyar könyvek árusításából. Talán valamit segíthet majd, ha a Romániai Magyar Könyves Céh megoldást talál egy olyan információs rendszer kiépítésére, amely összesítve eljuttatja majd az érintettekhez a kiadványok jegyzékét. /Dávid László: A könyv olyan termék, amely kulturális értéket hordoz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./"

"1977-ben Székelykeresztúr lakóinak száma 6.120 volt, amelyből 5.916 magyar, 172 román és 32 roma nemzetiségű. Az 1992-es népszámlálás szerint a lélekszám 9474 volt, melyből 9058 magyar, 260 román és 156 roma nemzetiségű. A múlt év végén a város lakóinak száma elérte a 10.859-et, ami azt jelenti, hogy 1977-től mostanáig 4.739 személlyel szaporodtunk. 2000-ben 28 születést, 43 házasságot és 97 halálesetet jegyeztek. 1999-hez képest 2000-ben az előző évi 60-ról 28-ra csökkent a születések száma. A házasságkötések száma is 58-ról 43 csökkent. Nőtt viszont az elhalálozások száma, ami az 1999 évi 82-vel szemben 97-re emelkedett. /Fogyatkozni kezdett Keresztúr lakossága. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./"

"Kísérleti jelleggel megjelent Hargita megyei önkormányzata havi tájékoztatójának első száma, a Megyeháza. A Megyeházával egy időben a román nyelvű laptárs is megjelent Comitatus címmel. A szerkesztőbizottság tagjai, a hivatal munkatársai - Kassay János, Máthéffy Mária, Oláh-Gál Elvira, Parászka Boróka, Sánduly Edit és Vágássy Alpár - rendszeresen tájékoztatni szeretnék az olvasókat a megyei vezetés tevékenységéről. A Megyeháza további kiadására vonatkozóan febr. 23-i ülésén dönt a Megyei Tanács. /Megjelent a Megyeháza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./"