Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. január 28.
A Szabadság – egyesül az erdélyi magyar lapok közül – közölte Székelyföld Autonómia Statútuma teljes szövegét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., folyt.: 27., 28./
2004. január 30.
A Szabadság napilap apróhirdetéseiben volt a következő: A már elviselhetetlen gáz-, villany-, s egyéb felsrófolt tarifák miatt eladom a könyvtáramat. Létay Lajos. Szabó Csaba felkereste a 84 éves Létay Lajost, aki elpanaszolta anyagi gondjait. Ő volt az Utunk hetilap /a Helikon elődje/ főszerkesztője, a diktatúra idején a pártvezetők "embere". Elpanaszolta még, hogy úgy bemártották a Magyar Írószövetségnél, „hogy most mindenki tagja, csak én nem.” Múltjára így emlékezett: „Kirakatember voltam, senkit nem bántottam, senkinek nem kellett félne tőlem. Kellett egy magyar, és az én voltam.” /Szabó Csaba: A Sic transit és Tarde venientibus között Létay Lajos nem adja el dedikált könyveit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
2004. február 4.
Jakab-Benke Nándor a Szabadság Campus mellékletben az autonómiát igénylőket Don Quijote-hez hasonlította: „a porladó kicsiny székely sereg meg éppen egy korhadt karót (az egyesüléskori gyulafehérvári ígéretcsomagot, ha szabad így fogalmazni) akar felmutatni…” „Adott két hatalmas kivándorlási, elöregedési és elrománosodási rátával rendelkező megye, ahol a magyarság még többségben van…” A cikkíró tudja a megoldást: nem autonómiával kell kezdeni, „hanem alapvető tolerancia-tanfolyamokkal mindkét félnek.” /Jakab-Benke Nándor: Don Quijote esete az autonómiával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 5.
Tibori Szabó Zoltánnal szállt vitába Orbán Zoltán /Budapest/, kifejtve, hogy az újságíró legutóbbi cikkében /Dudások és a csárda esete, Szabadság, febr. 3./ és más írásaiban is gyakran megfogalmazódott indirekt módon: aki nincs velünk, az ellenünk, mármint az RMDSZ ellen, és aki az RMDSZ ellen van, az csak rosszat akarhat az erdélyi magyarságnak, mint például "a FIDESZ mintára szervezett különböző polgári körök és egyesületek tömörülésével létrejött erdélyi Magyar Polgári Szövetség". Orbán Zoltán hozzátette, semmi baja az RMDSZ-szel. Tibori és a hozzá hasonlók felelőssége az, hogy nem alternatívaként, hanem ellenségként tekintenek minden új szerveződésre. /Orbán Zoltán, (Budapest): Heti válasz Tibori Szabó Zoltán cikkére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) nem vizsgálja ki a Tánczos Vilmos és Xantus Gábor egyetemi oktatók között tavaly kirobbant konfliktust, mivel az intézmény magyarországi közigazgatási szerv, és az ilyen ügyek nem tartoznak a hatáskörébe – nyilatkozta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. A Szabadság kérdésére Bálint-Pataki elmondta: a HTMH csak a pénzfelhasználást és a beruházások megvalósulását ellenőrizheti. Xantus Gábor, a kolozsvári székhelyű fotó-, filmművészet és média szak egyik vezetője azzal vádolta Tánczost, hogy november 18-án, Szilágyi Pál rektor irodájában szakmai megbeszélés során tettlegesen bántalmazta őt. Tánczos cáfolta a vádakat, és közölte: az incidens során egyik fél részéről sem történt testi vagy szóbeli inzultus. Az ügyet az egyetemet alapító erdélyi magyar történelmi egyházak is kivizsgálták, megfosztva Tánczos Vilmost a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a Sapientia Alapítvány kuratóriumában betöltött összes tisztségétől. Emellett az alapítók testülete mindkét felet elmarasztalta. A média szak vezetője nem értett egyet a döntéssel, ezért fordult levélben Bálint-Pataki Józsefhez, akitől kérte, hogy az általa vezetett intézmény is vizsgálja ki az ügyet. /B. T.: Nem vizsgálja ki a HTMH a Tánczos-Xantus botrányt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 6.
Tibori Szabó Zoltán elutasítóan válaszolt az előző napon napvilágot látott hozzászólásra: „Orbán Zoltán Budapestről bértollnoknak nevez (Heti Válasz, Szabadság, 2004. február 5.) amiatt, hogy az RMDSZ egységének a megőrzése mellett foglaltam álláspontot.” Tibori elképedve írta, hogy ha jól értette, le is kommunistázta őt a hozzászóló. Ezután Tibori felidézte gróf Teleki Bélát, aki 1941–1944 között magyar országgyűlési képviselő volt, és ő is úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarságot eredményesen csakis egyetlen párt képviselheti. Az erdélyi magyarság politikai egységét egyébként 1990 után is minden magyar kormány érdekének tekintette, érvelt tovább a Népszabadság kolozsvári tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Politikai egységünk tegnap és ma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 9.
Kiss János megvédte Tibori Szabó Zoltánt, akit Orbán Zoltán kiokított (Szabadság, február 5.), és RMDSZ bértollnokoknak nevezett, olyannak, aki ellenségként tekint minden új szerveződésre. Kiss János szerint a budapesti Orbán Zoltánnak dunsztja sincs az alapvető gondokról. Kiss János is elismételte az RMDSZ-vádat: a polgári szövetséget Budapestről hozták, „import polgárimicsodának” nevezte. /Kiss János: A másság alternatívája testközelből avagy sok szék közt... = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2004. február 12.
A Szabadság Schöpflin György politológussal készített interjút. Schöpflin György úgy látja, hogy Romániával csődöt mondott az eddigi EU-s bővítési stratégia: a csatlakozandó államoknak teljesíteni kell – tiszteletben kell tartani például a koppenhágai kritériumokat, és ez perdöntő – nem csak verbális szinten, hanem a valóságban is. Az EU számára ez csalódást jelenthet, mivel Közép-Európával a stratégia bevált. Valószínűleg Romániával ez azért nem működött, mert a román politikai elit alapvetően látszat-demokráciát hozott létre a kommunizmus bukása után. Ezt pedig az EU nem akarja meglátni. Schöpflin el tud képzelni a román politikai elit számára kényelmetlen forgatókönyvet, amely szerint Románia teljesítményeit sokkal szigorúbban fogják monitorizálni Brüsszelből. /Köllő Katalin: Látszatdemokrácia Romániában? Interjú Schöpflin György politológussal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 12.
Az elmúlt időszakban gyakoribbá váltak a magyarellenes incidensek Kolozsváron. A bentlakásokban több ízben felszólították a magyar hallgatókat, hogy ne beszéljenek magyarul. Tettlegességre is sor került, de az érintettek nem tettek feljelentést. Hatásos a szélsőségesen nacionalista kolozsvári polgármester évek óta gyakorolt magyarellenes hangulatkeltése: gyakoribbá váltak az olyan incidensek, amelyek során magyar egyetemi hallgatókba kötnek bele vagy bántalmazzák őket. Egy rutinellenőrzéskor a forgalmi rendőr belekötött abba, hogy a fiatal miért beszél magyar nyelven partnerével. Február 9-én este V. A. egyetemi hallgató barátaival meglátogatták a Horea úton lakó egyik hölgyismerősüket. Hajnali 4 óra tájt az egyik szomszéd a zaj miatt – a fiúk azt állítják, nem hangoskodtak – kihívta a rendőrséget. A rendőr belekötött abba, hogy egyikük nem fejezte ki magát helyesen románul, majd elkérte a diák személyazonossági igazolványát. Az egyik rendőr a földre teperte V. A.-t, bilincsbe verte, és kollégájával együtt bevitte a vasútállomás közelében lévő 1-es számú rendőrőrsre, ahová barátai is elkísérték. Itt csendháborításért jegyzőkönyv készült, de a rendőrök nem voltak hajlandók megmutatni neki az iratot, így ő nem is írta alá azt. Úgy tudják: a büntetés másfél millió lejre rúg. Február 11-én V. A. panaszt tett a rendőrségen, mondván, a rendőr egy nyelvtani hiba miatt belekötött és figyelmeztette: Romániában a hivatalos nyelv a román, és tudnia kellene, milyen országban él. A panaszlevélben az is szerepel, hogy szerinte magyar nemzetisége miatt diszkriminálták. A fiatalok Augustin Gogának, az 1-es számú rendőrőrs parancsnokának és helyettesének, Laurentiu Ludusannak adták át a panaszlevelet. A rendőrparancsnokok indulatosan beszéltek velük. Azt mondták, hogy nem hihetnek nekik, inkább hisznek a kollégájuknak. Panaszlevelünket nem iktatták. Az ügyet Máté András ügyvéd vállalta el. Levélben kért magyarázatot Teodor Pop Puscas megyei rendőrfőparancsnoktól. Amennyiben V. A. igazat mond, az ügynek helyi és országos szinten is nagy visszhangja lesz, hiszen a magyar diáknak súlyosan megsértették emberi jogait. A Szabadság munkatársa felhívta Augustint Gogát, az 1-es számú rendőrőrs parancsnokát, aki tagadta, hogy rákiáltott volna a fiatalokra. Ugyanakkor bemutatta az iktatott panaszlevelet. Az érintett rendőr azt állítja: V. A. angol nyelven káromkodott, és elismerte, hogy barátaival együtt zajongott – mondta Goga, de a rendőri eljárásokra hivatkozva a riporternek sem mutatta meg a kihágási jegyzőkönyvet. /Kiss Olivér: Egyre gyakoribb magyarellenes megnyilvánulások. Főbenjáró bűn, ha nem beszél jól románul? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 13.
Amint a Szabadság február 12-i száma jelentette, több magyar egyetemi hallgató azt állítja, hogy Kolozsváron a rendőrök belekötöttek abba, hogy nem beszélnek helyesen románul, s többek között emiatt egyiküket bilincsbe verték, bekísérték a rendőrőrsre, csendháborításért jegyzőkönyvet állítottak ki, és egyiküket másfél millió lejre büntették. A csendháborításért a rendőröket kihívó szomszéd, Pascuta Marius elmondta, megelégelte a szomszédok állandó zajongását. A rendőrség jelenlétében a fiúk magyar nyelven megfenyegették őt, egyikük a rendőrt is magyar nyelven szidalmazta, de ez nem értette, hogy mit mond. Amikor viszont angolul küldte el valahova, akkor a rendőr azt mondta neki, hogy beviszi az őrsre. A rendőr megbilincselte őt és elvitte, mondta a szomszéd. A szomszéd szerint a rendőr nem kötekedett azzal, hogy magyarul beszéltek, és a román nyelvhelyességi hibákat sem tette szóvá. A fiatalokat képviselő ügyvéd, Máté András még nem kapott választ a megyei rendőrfőparancsnoknak küldött levelére. Az ügyvéd a következőket tanácsolja azoknak, akiknek anyanyelv használatába kötnek bele a rendőrök: kérjék, hogy a kékruhás mutatkozzon be, és amennyiben úgy érzik, hogy megsértik jogaikat, hívjanak ügyvédet. /K. O.: Senki sem kötekedett a nyelvtudással? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2004. február 14.
Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete február 13-án tartott üléséről kiadott közleményben az egyházak vezetői azon elvárásukat is kifejezték, hogy a létrejövő televízió következetesen érvényesítse az erdélyi magyarság keresztény-nemzeti értékrendjét, és a hitbeli-erkölcsi értékeit. A Kolozsváron tartott ülésen egyetértéssel fogadták Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László református szórványmissziói lelkipásztor nevesítését a létrehozandó kuratóriumban, emellett az RMDSZ szorgalmazására létrejövő kereskedelmi erdélyi tévé ügyében az egyházi részvétel pontos rögzítését kezdeményezték, amit megegyezés alapján képzelnek el. Az egyházfők a magyarországi költségvetési nehézségek ismeretében aggodalmuknak adtak hangot, hogy az új adó anyagi támogatása nehogy a Duna Tv költségvetésének rovására történjék. A nyilatkozatot Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi és Schönberger Jenő szatmárnémeti római katolikus megyéspüspök, Pap Géza erdélyi, illetve Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök látta el kézjegyével. Pap Géza a Szabadságnak elmondta, hogy az erdélyi tévé ügyében is a Sapientia-modellt tartanák legmegfelelőbbnek. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet a Sapientia Alapítvány működteti, amelyben a döntéseket az alapítvány kuratóriuma hozza meg, de e testület fölött áll az alapítók közgyűlése. Az alapítók testülete vétójoggal rendelkezik, amelyben egyszerű többséggel születnek a határozatok. A vétójog azt jelenti, hogy az alapítók testülete bármilyen kérdésben újratárgyalásra kötelezheti az alapítvány kuratóriumát. Az egyház elöljárói azt szerették volna, ha az egyházak képviselői az alapítók közgyűlésében kaptak volna helyet, amelynek a létezéséről csak feltételezéseik vannak. A püspök elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy sem a magyar kormány, sem az RMDSZ részéről nem keresték meg őket a létesítendő televízió ügyében. A sajtóból arról értesültek, hogy az RMDSZ képviselői nem óhajtanak ebben a kérdésben egyeztetni az egyházakkal. /Borbély Tamás: Megfelelő részvételt igényelnek az egyházak az erdélyi tévében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2004. február 14.
A Szabadság február 12-i számában közölt rendőri visszaélés nagy visszhangot váltott ki. Az ügy másokat is arra késztetett, hogy vállalják a nyilvánosságot, és számoljanak be a hasonló esetekről. Egy kolozsvári magyar doktorandusz elmesélte, hogy múlt évben biciklizés közben megállította a rendőr, és meg akarta büntetni, mivel nem volt lámpa a kerékpárján. Amikor magyarul kezdett beszélni a barátnőjével, a rendőr erélyesen rászólt, hogy jelenlétében tilos az anyanyelv használata. Mindezek után szidalmazni kezdte őt és partnerét. A fiatalember kérte, hogy jegyzőkönyv tartalmazza a magyar nyelv használatára vonatkozó megjegyzését is, de erre nem volt hajlandó, így a dokumentumot ő nem írta alá. Az incidenst követően a magyar doktorandusz fellebbezést nyújtott be a rendőrségen, amelyben leírta a fentieket, és kérte a maximális büntetés csökkentését lévén, hogy szerinte azt a magyar nyelv használata miatt rótták ki. Erre a rendőrség beperelte őt, azt állítva, hogy nem akar fizetni. Idézést kapott a törvényszéktől. A rendőrség iratai között szerepelt a rendőr nyilatkozata, amely szerint hangoskodott és szidalmazta a rendőrt. Ilyesmiről szó sem volt. Lévén, hogy nem volt ideje pereskedni, kifizette a maximális büntetést. Mindezt az újságíró felvetette Michael Guestnek, az amerikai nagykövetnek is, aki Kolozsvára látogatott. A nagykövet kifejtette, olyan országokban, ahol etnikai kisebbségek élnek, rendkívül fontos, hogy elvi és gyakorlati szinten megőrizzék a törvény előtti egyenlőséget. Amikor rendőri túlkapásokról van szó, akkor a helyi és országos vezetőknek fel kell emelniük a hangjukat ellenük. /Kiss Olivér: Újabb magyarellenes rendőri túlkapás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2004. február 17.
Ellentmondó véleményeket szült a leendő erdélyi magyar televízió alapító és döntéshozó testületének személyi összetétele. RMDSZ-televízió kialakulása körvonalazódik, fogalmazta meg Tőkés László püspök. Tőkés véleményével Jakubinyi György érsek álláspontja is összecseng. Az érsek nem kívánta kommentálni a testületek személyi összetételét. Jelezte: az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek március 11-ei, kolozsvári egyeztetését követően foglal állást, de tekintettel híveikre, az egyházak hivatalos helyet kérnek maguknak az új intézményben. Az érsek helyeselte Vetési László református lelkész és Jakab Gábor római katolikus pápai káplán szakemberként és nem az egyház képviselőiként történő beválasztását a kuratóriumba, és leszögezte: mindaddig, amíg az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit mellőzik, a leendő erdélyi magyar televízió RMDSZ-tévé lesz. Két lelkész jelenléte az alapítvány kuratóriumában még nem elégíti ki az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit – erősítette meg az erdélyi magyar püspökök közös álláspontját Tőkés László. A püspök szerint cinizmusra vall Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök nyilatkozata, miszerint a kuratórium valamennyi képviselője tagja valamely magyar egyháznak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök sem ért egyet azzal, hogy mellőzzék az egyházakat a tévé létrehozásában és működtetésében. Csép Sándor ötletgazda arra panaszkodik, mintha mellőzni akarnák a televízió létrehozásában. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő kijelentette: az ilyen intézmény létrehozói között mindenekelőtt az egyház, a civil szféra és a szakma kell hogy szerepeljenek, legkevésbé a politikum: ha az RMDSZ jelen akar lenni, mint politikai szervezet, akkor az MPSZ-nek is jogában áll helyet kérni magának az intézményben. Markó Béla nem kívánta kommentálni sem a kuratórium személyi összetételét, sem a leendő televízióval kapcsolatos egyéb kérdéseket. Nagy Zsolt közölte, az alapító testület, valamint a kuratórium személyi összetétele már nem fog változni. Az erdélyi magyar történelmi egyházak igénylésére reagálva Nagy Zsolt úgy látja: az egyház jelen van a kuratóriumban. Nagy Zsolt nem érzi, hogy személyi összetételét illetően a testületben túlsúlyban lenne az RMDSZ. A Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának összetétele: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, korábban az RMDSZ színeiben oktatási államtitkár, Bíró Zoltán szociológus, Hargita Megye Tanácselnökének tanácsadója, a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Műhely vezetője, Hatházi András színművész, író, rendező, Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, a Keresztény Szó főszerkesztője, Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő, Marosi Barna író, szerkesztő, korábban az RMDSZ javaslatára volt a Duna Televízió alelnöke, Márton Árpád színművész, jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, az alsóház művelődési bizottságának titkára, Nagy Ágnes közgazdász, az RMDSZ javaslatára a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt mérnök, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, a kolozsvári Szabadság című. napilap munkatársa, a Népszabadság című napilag erdélyi tudósítója, Varga Gábor író, az RMDSZ javaslatára az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus, az RMDSZ etikai bizottságának elnöke. /Benkő Levente: RMDSZ-tévére utal a névsor? = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./
2004. február 21.
A Kolozs megyei rendőr-felügyelőség közleményben tiltakozott a Szabadságban múlt héten megjelent cikkek miatt. A lap beszámolt arról, hogy a rendőrök hiányos román nyelvtudás miatt kötöttek bele magyar fiatalokba. A közlemény szerint az említett esetekben jogosan léptek fel a rendbontó fiatalokkal szemben, akik közül az egyik makacskodóan és erőszakosan viselkedett. A rendőröknek nem számít a rendbontó nemzetisége, hiszen a rendőrség a román etnikumú személyek ellen is hasonló módon lép fel, amennyiben ezek törvényellenes cselekedeteket követnek el – áll a közleményben. /Rendőrségi tiltakozás a Szabadság cikkei ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2004. február 24.
Nem sok újdonság van ebben az elnöki nyilatkozatban, legfeljebb most Markó Béla plasztikusabban fogalmazott, hogy egy akolba próbálja beterelni mindazokat, akik nem értenek egyet az elhibázott RMDSZ-politikával – jelentette ki Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Szabadság kérdésére. A püspök Markó Béla szövetségi elnök ajánlatára reagált, miszerint készek leülni tárgyalni, egyeztetni, konzultálni, de csakis az egységes RMDSZ-en belül. Tőkés László nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. /P. A. M.: Tőkés László: Nincs újdonság Markó nyilatkozatában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2004. február 26.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának oktatói megválasztották az egyetem rektor-helyettesi és alelnöki tisztségére javasolt személyeket. Az oktatási intézmény magyar alelnöke várhatóan Szamosközi István, a Pszichológia és Neveléstudományi Kar dékán-helyettese lesz, aki nem örvend népszerűségnek. Kása Zoltán jelenlegi rektor-helyettes alkalmatlannak tartja Szamosközit erre a tisztségre, ezért visszalépett. A magyar tagozatnak továbbra is két rektor-helyettesi tisztség jár, ami kiegészül egy alelnöki poszttal is. Az elkövetkező négy évben nagy valószínűséggel Nagy László, a Fizika Kar dékán-helyettese és Salat Levente, az egyetem Nemzetközi Együttműködés Központjának vezetője tölti majd be a rektor-helyettesi tisztséget azt követően, hogy a leadott 34 szavazatból előbbi 28, míg a második 22 igen szavazatot kapott. A gyűlésen szóváltás hangzott el az alelnök megválasztásakor. A jelenlévők Szamosközi Istvánra, a pszichológia tanszék vezetőjére és Egyed Emesére, a Magyar Irodalom Tanszék vezetőjére szavazhattak. A voksolás előtt azonban Kása Zoltán és Sárkány-Kis Endre biológiatanár hevesen tiltakozott Szamosközi István jelöltetése ellen, akit nem tartanak megfelelőnek az alelnöki posztra. Sárkány-Kis Endre a Szabadságnak elmondta: szégyen, hogy Szamosközi fogja ezentúl képviselni a magyar tagozatot. Megemlítette azt az esetet, amikor Szamosközi hamisítást követve el, a BBTE-n szervezett versenyvizsgán helyette osztályozta a jelentkezőket. Csibi Magor, a magyar tagozatot képviselő diák üdvözölte a magyar tagozat vezetőségében végbement generációváltást. Szamosközit Marton József, a Katolikus Tanárképző Kar dékánja javasolta az alelnöki tisztség betöltésére. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar kancellárja kifogásolta a választáson elhangzott személyeskedő hozzászólásokat. Szamosközi István nem kívánt reagálni a vádakra. Elmondta, hogy őt a tettek és a tények minősítik. Megemlítette a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar rohamos fejlődését, amit egyebek között tanulmányi könyvtár kialakításával, számítógépek beszerzésével, szakfolyóirat kiadásával ért el. /Borbély Tamás: Viharos előválasztások a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2004. március 12.
Okos Márton reagált Fodor Sándor aggodalmaira a kettős állampolgárságot illetően /Fodor Sándor: Népszerűtlen sorok a kettős állampolgárságról, Szabadság, márc. 10./. A Magyarok Világszövetsége kezdeményezte aláírásgyűjtést a kettős állampolgárságért követni fogja egy népszavazás, amennyiben négy hónap alatt összegyűl 200 ezer hiteles támogató aláírás. Ha a népszavazás is sikeres lesz, akkor az Országgyűlésnek kötelessége törvényt alkotni, hogy a magyar állampolgárság alanyi jogon illesse meg az azt igénylő magyar származású nem Magyarországon lakó egyént, anélkül, hogy a jelenlegi törvénynek megfelelően éveket kellene Magyarországon laknia. Ez az első érv, ami a szülőföldön maradás mellett szól. Az MVSZ kezdeményezése szerint egyéni kérelemre, a megalkotandó törvényeknek eleget téve alanyi jogon lehet majd elnyerni. /Okos Márton: A kettős állampolgárságért aggodalmaskodók megnyugtatására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2004. március 12.
Dicséretes kezdeményezéssel állt elő a magyarországi Szent László Akadémia még februárban. Összefogni a Kárpát-medencei, nem magyarországi magyar sajtót, hogy szervezettebb formában is együttműködjön. A Szent László Akadémiáért Alapítvány, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Szerbia-Montenegróból és Horvátországból csak egy-két lap képviselőjét hívta meg a munkaértekezletre, amely minden utódállam írott információs sajtójának nagyszabású őszi konferenciáját készítette elő. Ez a rendezvény nem utolsósorban pénzkérdés. A magyarországi kormány szigorú költségvetési politikája pedig azokat a programokat is veszélyezteti, amelyek kreatív módon a nemzet határok fölötti újra egymásra találásának terén tennének építő jellegű lépéseket. Azok, akik a hátrányos kisebbségi helyzetben eddig tették a dolgukat a nemzeti önazonosság-tudat megőrzésének a terén, könnyebben közös hangot találnak. Egész sor kezdeményezés született az összekapcsolódási pontok mentén kialakítandó közös munkára. A horvátországi Új Magyar Képes Újság, a pozsonyi Új Szó napilap és a pozsonyi Vasárnap hetilap (nem azonos a kolozsvárival), az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság és az újvidéki Magyar Szó szeretné, ha számos közös program megvalósulna. Újságírói csereprogramok indulnak be az érintett lapok között, s ha van rá megfelelő partner, magyarországi sajtókiadványokat is bevonnának a körbe. Ugyanez vonatkozik a cserepéldányok egymásnak küldésére is. A nagyobb szabású tervek közé tartozik a magyarországi hirdetésszervező cégek, valamint a magyarországi lapok reklámszakembereinek a meghívása az őszre tervezett médiakonferenciára. /Balló Áron: A Kárpát-medencei sajtókör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2004. március 13.
Tizenkilenc "mellette" és két "ellene" szavazattal fogadták el az RMDSZ területi szervezeteinek elnökei a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) való együttműködés folytatását a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) márc. 6-i marosvásárhelyi ülésén. Az RMDSZ–SZDP protokollum aláírása ellen voksoltak Kónya-Hamar Sándor és Ráduly Róbert képviselők, az RMDSZ Kolozs, illetve Hargita megyei szervezetének elnökei. A Szabadság kérdésére Kónya-Hamar Sándor elmondta: nem ért egyet azzal, hogy újabb központilag elfogadott egyezménnyel olyasmire kényszerítsék a megyei szervezeteket, amelyeknek nem szívesen tesznek eleget. Szerinte az új protokollum aláírása előtt legalább annak a kettős feltételnek kellett volna érvényt szerezni, amellyel a kormánypárt még tartozott a szövetségnek, ezek pedig a Szabadság-szobor felállítása és a két önálló magyar kar létrehozása a BBTE-n. Kónya-Hamar továbbá azt kifogásolta: a megállapodás szövegét senki nem látta végleges formában, hiszen az még közvetlenül az aláírás előtt is módosult, bizonyos protokollmegkötések pedig olyan általános szinten mozognak, amelyek nem jelentenek konkrét fogódzót. Ráduly Róbert szerint mielőtt az új protokollum aláírásáról tárgyaltak volna, előbb az előző megállapodást kellett volna elemezni. /P. A. M.: A protokollum aláírása ellen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2004. március 15.
A Párizsban élő Méray Tibor író által alapított, erdélyi fiatal magyar újságírók háromhónapos magyarországi továbbtanulását elősegítő, márc. 15-én kilencedik alkalommal kiosztott díjat, az alapító által kijelölt – Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba és Tibori Szabó Zoltán összetételű – bizottság Papp Annamária újságírónak, a Szabadság munkatársának ítélte. /Méray-díj 2004. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2004. március 27.
Tőkés Elek ex-kurátor szerint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem az okozott problémát, hogy a kuratórium minden döntését felülbírálták Budapesten, az ott létrehozott programirodán /Szegény Sapientia, Szabadság, márc. 24., 25./. A Sapientiát átvilágította egy felkért független szakértői csoport, ennek eredményét a Transindex a napokban ismertette, s ennek lényege, hogy az EMTE valahol a működésképtelenség határának közelében található. A dokumentum szerint „a leszerződött összegek egyharmadát nem költötték el, de az így keletkezett pénzmaradványt sem számolták el. Jelentős mértékben felhalmozódtak a pénzeszközök: vagyis az egyetem, illetve az egyetemet működtető alapítvány bankszámláin elköltetlen támogatások maradnak” A jelentés szerint az oktatói, vezetői körökben halmozzák a tisztségeket, sok a rokoni kapcsolat. /Cseke Gábor: Szegény Sapientia... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2004. március 29.
Az RMDSZ a sajtót sokszínűnek és szabadnak tartja, az SZNT, az EMNT, illetve a polgári szövetség több vezetője viszont úgy látja, hogy a romániai magyar sajtó jelentős része (elsősorban anyagi meggondolásból) az RMDSZ irányába elkötelezett, mivel a sajtótámogatások felett rendelkező kuratóriumok RMDSZ befolyás alatt állnak. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elmondta: a MÚRE kezdettől fogva arra törekedett, hogy az újságíró szervezet saját tagjait is delegálhassa a sajtószaktestületekbe. Ezt az Illyés Alapítvány erdélyi szaktestületében sikerült megoldani, viszont a Comunitas alapítvány sajtószaktestületébe kevesebb MÚRE-tag került be. Csép nem tartja megalapozottnak azt a vádat, hogy a romániai magyar sajtó RMDSZ monopólium lenne. Szerinte a szerkesztőségeken belül vannak egyik vagy a másik irányba jobban elkötelezett munkatársak, de ő egyik lapra sem mondaná, hogy egyértelműen ellenzéki, avagy RMDSZ-párti. Ő teljesen egy irányba elfogult hazai magyar sajtóorgánumokat nem ismer. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek a hazai sajtószabadságról közzétett nyilatkozata viszont úgy fogalmaz: "tisztelettel felhívjuk a MÚRE vezetőinek figyelmét mindazon reális veszélyre, sajtóetikai vétségekre és az utóbbi időben igencsak elharapódzott manipulációs cselekményekre, amelyek közvetlenül megterhelik a romániai magyar nyilvánosságot, annak írott és elektronikus hordozóit, és súlyosan csorbítják a hazai magyar sajtóban dolgozó újságírók és szerkesztők szakmai, illetve erkölcsi hitelét. (…) Erélyesen tiltakozunk a hivatalos RMDSZ-vezetőség hatalommal és pénzzel kikényszerített sajtómonopóliuma ellen", áll a közleményben, amelyet a püspökség mellett a Bihar megyei Magyar Polgári Szövetség is aláírt. A Szabadság ezzel kapcsolatban Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét is megkérdezte, aki ennyit mondott: Én úgy tudom, hogy ez a tiltakozás megjelent a sajtóban. Ha létezne sajtómonopólium, ilyen rágalmak megjelenhetnének? Én csak ezt tudom visszakérdezni. /(m.j.): Vitatott romániai magyar sajtószabadság. A sajtótámogatások egy irányba kötelezik el lapjainkat? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2004. március 29.
A március 5-én lezajlott Demográfiai tendenciák a romániai magyarok körében című szakmai konferenciával kapcsolatban Gödri Irén, a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal munkatársa pontosításokat juttatott el a Szabadsághoz. Adatai szerint nem Hargita és Kovászna megyéből a legnagyobb a kivándorlás Magyarországra, hanem Maros, Bihar és Kolozs megyéből – nemcsak a magyarok megyék szerinti megoszlásához viszonyítva, hanem abszolút számban is. /Ki, honnan és miért vándorol ki Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2004. április 14.
A Szabadság napilap tiltakozott Magyar Polgári Szövetség által Bánffyhunyadon terjesztett röplap ellen, amely szerint a Szabadság az "RMDSZ-t kiszolgáló újság"-ként "véget nem érő gyalázkodásokkal" folyamatosan támadja a református egyház vezetését. Valójában a Szabadság vitafórum, véleményének megnyilvánulási helye, politikai hovatartozástól függetlenül. A Szabadságban a legkülönbözőbb politikai szervezetek hírei, nézetei helyt kapnak. /Balló Áron: Olvasóink bölcsességében bízva. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2004. április 19.
Ápr. 17-én Kolozsváron, az Apáczai Csere János Baráti Társaság székhelyén bemutatták Salamon László Rettenetes Adolf /Yoyo Only Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003/ című kötetét. A könyv a szerző halálának huszadik, Hitler uralomra jutásának pedig a hetvenedik évfordulójára jelent meg. Salamon László lágerbe került, de túlélte ezt a megpróbáltatást, és utána többek között a kolozsvári Szabadság napilap elődjénél, az Igazságnál dolgozott szerkesztőként. /Ö. I. B.: Emlékezés egy sötét korszakra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2004. május 18.
Máj. 14-én a nagyszebeni RMDSZ-székházban a Szabadság szerkesztői olvasóikkal találkoztak. Ettől a héttől Szeben az ötödik olyan erdélyi megye Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér megye után, ahol a Szabadság megvásárolható. A találkozóra a Szórványtengelyek nevet viselő szórványfórum keretében került sor, amelyet a nagyszebeni RMDSZ a Világhírnév című internetes újsággal közösen szervezett. A rendezvényen nagyszebeni, nagydisznódi, talmácsi, vöröstoronyi, feleki, vízaknai, mihályfalvi és bólyai magyarok vettek részt a szórványvidékekről. Balló Áron főszerkesztő és Makkay József főszerkesztő-helyettes a szórványban élő magyarság iránti fokozottabb érdeklődés tényével is magyarázta, hogy a romániai magyar lapok közül a Szabadság internetes változatát olvassák a legtöbben. /K. Zs.: Öt megye napilapja vagyunk. Nagyszebeni szórványtalálkozó olvasóinkkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ A Szórvány tengelyek címmel Nagyszebenben rendezett szórványtalálkozó célja az volt, hogy kapcsolatokat hozzanak létre erdélyi magyar szórvány-kisvárosok iskolái és intézményei között. Az újszerű szórványstratégia első alapköveit a bethleni Bethlen Egyesület, a Bethlen Gábor Alapítvány, valamint a nagyszebeni Octavian Goga Líceum képviselői tették le: ők a tagjai az első szórványtengelynek. A három tanintézmény – a bethleni Grigore Silasi Iskola, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a nagyszebeni Octavian Goga Líceum – magyar tagozatának küldöttei külön teremben tárgyalták meg iskoláik együttműködésének lehetőségeit. Szegő József, a Világhírnév internetes névsorolvasó igazgatója leszögezte: a Szórványtengelyek-ötlet lassan tervvé, sőt mozgalom-csírává nőtte ki magát. Ilyen találkozókra szükség van a szórványban, hiszen a szétszórtan élő magyar közösségek alig tudnak egymásról, és alig-alig van részük magyar kollektív élményekben. Szegő József igazgató az internetes "kiadvány", a Világhírnév (www.vilaghirnev.net) hőskorát elevenítette fel. A megjelentek elfogadták a Szórványtengelyek-kiáltványt. /Schneider Tamás: Új szórványstratégia alapjait tették le Nagyszebenben. Médiahonfoglalás – hírmondók között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ „Kénytelenek leszünk felfedezni egymást és egymásban a szigetet – azaz szórványaországot.” Ez egy új szórványstratégia alapjainak lerakása lehet. /Szabó Csaba, Világhírnév (www.vilaghirnev.net): Szórványtengelyek-kiáltvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2004. június 7.
Európa több mint 60 millió lakosát képviselte a kisebbségi nyelvű napilapok egyesülete, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete /MIDAS/ évi közgyűlése, amelyet idén a spanyolországi Baszkföld egyik legjelentősebb városában, Donostiában (spanyol nevén: San Sebastianban) rendeztek meg. A MIDAS tagjává vált a Szabadság után Erdélyből másodikként a nagyváradi Bihari Napló. – A MIDAS további lépéseket tesz az EU hirdetéseinek a kisebbségi lapokhoz történő eljuttatásáért. A találkozón Slezákné Kovács Edit, a pozsonyi Új Szó kiadó igazgatója és Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője az EU-csatlakozás hatásáról beszélt a szlovákiai és romániai magyar sajtó vonatkozásában. /Balló Áron: Az európai kisebbségi napilapok fokozott összefogása MIDAS közgyűlés Baszkföldön bővülő erdélyi részvétellel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2004. június 11.
Nagyszeben és környéke RMDSZ-szervezete, Szombatfalvi Török Ferenc elnök javaslatára, kapcsolatba lépett a Világhírnév című internetes újság főszerkesztőjével, Szabó Csabával, a Szabadság munkatársával, szórványtengelyek létrehozása céljából. Nagyszeben, Bethlen és Nagyenyed közötti kapcsolat kiépítésével beindítják azt a folyamatot, amelyet első fázisban a Szórványtengely I-nek neveztek el, amely idővel egész Erdély szórványvidékét felöleli. Nagyszebenben az RMDSZ és a Magyar Polgári Művelődési Egyesület tevékeny. Szabó Csaba riportfilmet készített a Nagyszeben környéki helységekben élő szórványmagyarságról, melyet most, a Szórványtengely I. megalakulása alkalmával levetítettek. Így elevenedett meg Vízakna, Mihályfalva, Bólya, Hidegvíz, Nagydisznód, Szentágota, Bürkös, Oltszakadát, Talmács és Vöröstorony a nézők előtt. /Kalmár Zoltán: Szórványtengelyek I. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2004. június 22.
Egy évtizeddel ezelőtt, 1994. jún. 22-én indult be Kolozsváron a leplezetlen kultúrbarbarizmus gépezete, amelynek célja a hajdani kincses város középkori főterének a feldúlása volt. Öt hónappal korábban, 1994. jan. 22-én a kolozsvári magyarság harangzúgástól kísért néma tüntetéssel tiltakozott a Mátyás-szobor előtt a polgármesteri tervek ellen. Egyházi és politikai vezetőink szólaltak fel, román részről pedig olyan személyek, mint Doina Cornea és Octavian Buracu. 1994. jún. 28-án a főtéren, néhány csákányos munkás kíséretében, megjelent a történelmi múzeum akkori vezetője. 1994. júl. 7-én a tüntető magyarok színültig megtöltötték Főteret, hogy fizikailag védelmezzék azt a rombolástól. A magasban helikopterek köröztek, csendőrkordon volt, a mellékutcákban bevetésre készen várakoztak a rohamrendőrök. Egy román történész erről így nyilatkozott a Szabadságnak: "Lazarovici jó szakember, tudja, hogy itt már nincs mit feltárni. A szobor felállítása előtt már végeztek régészeti kutatásokat. A két világháború között úgyszintén. A múzeumban pontosan megvan minden adat, tudják, hogy a föld alatt nincsenek különösebb értékek. De még ha lennének is, egy ilyen gyönyörű középkori városközpontot nem lehet feláldozni. Félek, hogy a nagy hazafiság leple alatt komoly hátsó – üzleti – érdekek húzódnak meg. De leginkább attól félek, hogy mi, románok, elkéstünk, nem álltunk ki idejében, tömegesen a tér védelmében." Az ásatás akkor elmaradt ugyan, de aug. 2-án rendőri felügyelettel mégis elkezdődött. Azóta eltelt tíz év. A főtérdúlás megmaradt. Néhány évvel ezelőtt a bukaresti hatalom a prefektus révén erőszakkal próbálta betömetni a gödröket, de azt meghiúsította Funar polgármester. /Ördög I. Béla: Napforduló. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2004. június 25.
Tibori Szabó Zoltán, Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudóstója kiállt a kormánypárttal /SZDP/ való további együttműködés mellett és elítélte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, amiért a megyében győztes ellenzéki párt mellé állt. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ szavatartó, megállapodásait mindig tiszteletben tartó szervezet volt. Az újságíró reméli, hogy a kormánypárt nem bontja fel az RMDSZ-szel kötött megállapodást. /Tibori Szabó Zoltán: Tanulságok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./