Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. október 29.
"Dávid Ibolya igazságügy-miniszter okt. 28-án Kolozsvárra érkezett, ahol háromnapos magyar-román jogásztalálkozón vesz részt, amelynek témája a korrupció megelőzésében és leküzdésében való nemzetközi jogi együttműködés. Kijelentette: "Nagyon örülök, hogy Kolozsvár a konferencia helyszíne, mert egyike azon erdélyi városoknak, amely a szívemhez legközelebb áll. Nemcsak azért, mert itt van Mátyás király szülőháza és a Szent Mihály templom, hanem azért is, mivel Kolozsvár az erdélyi szellemi élet központja." Okt. 29-én Dávid Ibolya kétoldalú megbeszélést folytat román partnerével, Rodica Stanoiu igazságügy-miniszterrel. /Dávid Ibolya igazságügy-miniszter Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"
2001. október 29.
"Ioan Rus belügyminisztert választotta meg elnökévé a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezete okt. 27-én tartott tisztújító közgyűlésén. A párt tiszteletbeli elnöke a megyei szervezet volt elnöke, Grigore Zanc, alelnöke pedig Vasile Soporan prefektus lett. A testület helyi szinten is elfogadta a Romániai Szociáldemokrata Párt (RSZDP) és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) Kolozs megyei szervezetének fúziójáról szóló határozatot. - Magyarország egy olyan "belső anyaországot" akar létrehozni a romániai Hargita, Kovászna és Maros megyékben, amely főszerephez jutna Erdély többi részének fejlesztésében is és ezzel gazdasági ellenőrzés alá próbálja vonni a térséget - jelentette ki Ioan Rus belügyminiszter, az Erdély szociáldemokrata programja című dokumentumot ismertetve. A miniszter szerint a román nacionalizmust az európaiság jelszavával nem támogatják, a magyar nacionalizmus abban a formában jelenik meg, hogy szükség van a romániai magyar közösség önazonosságának megőrzésére és a magyar nemzethez való tartozás. - Hargitában és Kovásznában a románok diszkrimináció áldozatai etnikai hovatartozásuk miatt, ebben a térségben a román állam jelentős mértékben elveszítette a fennhatóságát - szögezte le a belügyminiszter. Ioan Rus szerint a magyar propaganda egyik alapelemét jelenti az, hogy ösztönzik az erdélyi és az ország többi részén élő románok közti ellentéteket. A belügyminiszter úgy vélte, hogy a státustörvény éppen "az elmagyarosítást" szolgálja. Az ülésen szintén jelenlévő Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tiltakozásképpen elhagyta a termet. "A döbbenetes számomra leginkább az, hogy tíz év után is a magyar veszély felemlegetése történik meg. Amikor 1992-ben Ion Iliescut új elnökként beiktattuk tisztségébe, ugyanezeket a szavakat hallhattuk. Mindenki felállva tapsolt a parlamentben, csak az RMDSZ-frakció maradt ülve. Ezek a megfogalmazások tíz év után is érvényesek lennének?" - tette fel a kérdést a képviselő. /Ioan Rus az RMDSZ-t és a magyar kormányt bírálja. Kónya-Hamar Sándor tiltakozásképpen kivonult az ülésről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"
2001. október 29.
"Egy hónapja a Kolozsvárra igyekvő 53 éves Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei képviselője súlyos autóbalesetet szenvedett. A képviselőt életveszélyes állapotban szállították be a kolozsvári sebészetre. Az ügyet kivizsgáló rendőr a sajtónak úgy nyilatkozott: a képviselő állítólag beismerte, hogy a baleset gyorshajtás miatt következett be. Garda Dezső helyesbített: a baleset után semmiféle nyilatkozatot nem tett, mivel félholt volt. A műtőasztalon a rendőrség aláíratta vele a jegyzőkönyvet, fogalma se volt arról, hogy az mit tartalmaz. Garda útközben kétszer is megállt és leellenőrizte a kerekeket, mert úgy érezte, hogy valami nincs rendben a kocsival. Furcsa, hogy a rendőrség gyorshajtásra hivatkozott, holott a megengedett sebességnél nem ment gyorsabban. Gardának olyan érzése van, hogy a háttérben valami történt és a baleset nem a véletlen műve volt. Megérzése szerint a történtek összefüggésben állnak a földtörvény módosításával kapcsolatos tevékenységével. Amikor a szakvéleményezést kért, az nagy tiltakozást váltott ki a parlament gépkocsiparkjáért felelős autómérnök, Dumitrescu részéről. - Garda a rendőrség tisztjeivel több erdőtolvajt fogott el. Azokat a rendőröket azonban, akik elmondták, hogy mit láttak, azonnal elhelyezték állásukból. A parlamenti bizottság vizsgálatát végig akadályozta a rendőrség és a megyei erdészeti igazgatóság. Durva visszaélésről van szó. Garda kénytelen volt megkeresni azt az embert, akinek a román kormánynál hitele van és a román kormány másként beszél vele, mint vele. Verestóy Attila szenátorról van szó. Az állami erdőügynökség azonban a továbbiakban is akadályozta az erdők reális visszaadását. Garda a baleset előtt megkereste Markó Béla szövetségi elnököt, akivel ismertette a helyzetet. /Papp Annamária: Merényletet követtek el Garda Dezső ellen? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"
2001. október 30.
"Adrian Nastase kormányfő október 29. és november 8. között tesz hivatalos látogatást Kanadában, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Nastasét népes küldöttség kíséri, amelyben többek között helyet kapott Mircea Geoana külügy- és Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, valamint Dan Nica, a távközlési és informatika tárca vezetője. Kanadában Jean Chrétien miniszterelnökkel tárgyal a román kormányfő, majd az Egyesült Államokban előbb Washingtont keresi fel, ahol megbeszéléseket folytat Richard Cheney alelnökkel, Colin Powell külügyminiszterrel, valamint a Bush-kormány más tagjaival. Találkozik James Wolffensohnnal, a Világbank elnökével és Horst Kohlerrel, a Nemzetközi Valutaalap (IFM) ügyvezető igazgatójával is. Romániában arra számítanak, hogy Nastase washingtoni látogatása során az IMF igazgató tanácsa jóváhagyja a Romániának nyújtandó soros készenléti hitelről szóló szándéklevelet. Nagy-Britanniában Adrian Nastase megbeszéléseket folytat vendéglátójával, Tony Blair kormányfővel, valamint az angol parlamenti élet vezető személyiségeivel. Bukaresti bejelentés szerint Londonban, a miniszterelnök jelenlétében írják alá azt a privatizációs megállapodást is, amely véglegesíti, hogy a brit-indiai LNM Holding veszi át az egyik legnagyobb és legtöbb veszteséget termelő román állami vállalatot, a galaci Sidex fémkohászati kombinátot. /Észak-amerikai és nagy-britanniai körúton Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"
2001. október 30.
" A Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége közleményében válaszolt "a kolozsvári magyar napilapban ismét a magyar színház elleni uszító, nyomdafestéket nem tűrő írások"-ra, amelyek "Jancsó Miklós és Sebesi Karen Attila tollából" láttak napvilágot. A közlemény hosszabban foglalkozott egy olyan röpirattal, amely a Szabadságban nem jelent meg. A közlemény szerint "dilettáns, foglalkoztatás nélküli színészecskék" a közösség nevében színházellenes hangulatot keltenek, miközben a sok országos és nemzetközi fesztivál díjazta intézmény az elmúlt évtizedben a szakma és a közönség előtt is bizonyított. A vezetőség végül felhívja a közvéleményt, a sajtót és a színházat egyre nagyobb számban látogató közönséget, hogy "ne hagyják magukat megfertőzni az ilyen gyűlöletet szító, szubkulturális produktumok által, s viseltessenek ezután is nyílt szívvel, elfogulatlanul, szeretettel és tárgyilagossággal színházunk és előadásai iránt". /Színházi közlemény támadások ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"
2001. október 30.
"Okt. 26-28-án, három napon át emlékeztek Reményik Sándor költőre halálának hatvanadik évfordulóján, az EMKE, a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány, a Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület Kolozsvárról, valamint az óradnai Reményik Sándor Tanulmányi Ház szervezésében. A Kolozsváron lezajlott koszorúzási ünnepséget másnap Óradnán versmondó vetélkedő követte, melyen húsz, határon túli és hazai diák vett részt. A költő különös kötöttséget érzett Óradna és Borberek iránt, ahol többször is időzött. Ez a vidék a csángó települések sorsára jutott: vallásukban megmaradtak ugyan, de nyelvüket lassan elveszítették. Ezért is fontos az a nyelvápoló, nyelvfejlesztő mozgalom, melyet a Bauer házaspár a helyi katolikus egyházzal közösen indított el és ápol mai napig is ezen a vidéken. Felavatták a borbereki katolikus kápolna oldalára elhelyezett emléktáblát. Az emléktáblát több egylet és magánszemély koszorúzta meg, így az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Beszterce Művelődési Alapítvány, a besztercei RMDSZ, a debreceni református kollégium tanári küldöttsége, Pécs város képviselői, a Magyar Írószövetség, az óradnai római katolikus plébánia, a Reményik Sándor ház, a Caritas Nőegylet és a kolozsvári Reményik Sándor Egyesület. Az ünnepség irodalmi konferenciával folytatódott. A felszólalók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Tüskés Tibor pécsi irodalomtörténész, Lászlóffy Csaba és Molnos Lajos. Márk Attila brassói zeneszerző adta elő hat dalát, melyet a költő verseire írt. A versmondó verseny résztvevői értékes könyvjutalomban részesültek. /Horváth Gyöngyvér: Reményik Sándorra emlékeztek Radnaborbereken és Óradnán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"
2001. október 31.
"Másodszor jelent meg a Romániai Magyar Évkönyv, a Szórvány Alapítvány és a Polis Könyvkiadó /Kolozsvár/ közös munkája gyümölcseként. A szerkesztőtanács (Bakk Miklós, Bodó Barna, Csép Sándor, Dávid Gyula, Egyed Péter, Pozsony Ferenc, Somai József) olyan kiadvánnyal rukkolt elő, amely nem szokványos összeálló helyzetjelentés idei közösségi állapotunkról, hanem az elemzés igényével lép fel. Tervezik, hogy az évkönyv egy olyan tudománypolitikai orgánummá váljon, amely nem csupán felleltározza, hogy milyen területen milyen szakembereink tevékenykednek, hanem tükrözi, irányítja, tematizálja is a kutatási munkát. A Romániai Magyar Évkönyv 2001 tartalmát tekintve öt fejezetből tevődik össze: A demokrácia útján (témái - általános választások 2000-ben; magyar nemzetszerkezet; az RMDSZ és a kormánykoalíció 1996-2000-ben; jogállás és kedvezmények); Adatok és folyamatok (erdélyi magyar diákok a kimenni vagy maradni dilemmájában; a Székelyföld régiófejlődése); Magyar nyelvű oktatás és művelődés; Tanulmányok (államosított, de vissza nem szolgáltatott ingatlanjainkról, emberjogtiprási esetekről, Frunda György 2000-es államelnöki kampányáról, a státustörvényről); Kronológiai dokumentumok. Bevezetőjében, Bodó Barna szerint, az első évkönyvhöz viszonyítva újdonságot a támogatók kiléte hozta. Főként a bukaresti Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, amely a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és a Pro Professione Alapítvánnyal karöltve lehetővé tette ennek a jelentős kiadványnak a megjelentetését. /Ö. I. B.: Romániai Magyar Évkönyv 2001. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Okt. 29-én mutatták be a Romániai Magyar Évkönyv idei kiadását Kolozsváron. Egyed Péter méltatta a szerzők, szerkesztők profizmusát (ezt a profizmust bizonyítja, hogy a kötet megjelent a már tavaly beígért időpontban), kitért az évkönyv műfajának kérdésére, majd rövid tartalmi elemzésbe kezdett. "Minden művelt embernek, a társadalomtudományok művelőinek, tanároknak, diákoknak egyaránt szüksége van egy esztendőre vonatkozó adatbázisra. Ez a 27 tanulmány tematikusan és eseménytörténetileg is behatárolja mindazt, ami a romániai magyarság számára fontos volt. Példás tanulmányokban találjuk meg a nagy összefüggéseket" - fejtette ki Egyed Péter. Bodó Barna, a kötet szerkesztője három újításról szólt. A kötet dokumentumértéke meghaladja az előbbiét, sőt, a csángó helyzetről készült írások nemcsak dokumentumértékűek, de egyfajta jövőkép is elénk tárul. Míg az első kötetnél a szerkesztők keresték meg a szerzőket, idén a szerzők már maguktól jelentkeztek. Veres Valér abban látja a könyv jelentőségét, hogy "kialakult egy olyan fórum, ahova külföldiek is fordulhatnak, ha a romániai magyarságról akarnak megtudni valamit. Az erdélyi magyar kultúrát és legitim véleményünket el tudjuk így juttatni a világnak." /Balázsi-Pál Előd: Bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv 2001-et. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"
2001. október 31.
"Kolozsváron az önkormányzati képviselők többsége megszavazta volna azt, hogy több mint félmilliárd lejt adjanak a görögkeleti egyháznak a Deák Ferenc utcai templom felépítésére, de Somogyi Gyula RMDSZ-tanácsos emlékeztette őket: 1999 elején azzal a feltétellel szavaztak meg 2,8 milliárd lejt az ortodox egyháznak, hogy a többi felekezet is egy-egy milliárdhoz jusson. Titus Moldovan ortodox pap kifogásolta, hogy míg a többi felekezet 11 templommal rendelkezik a város központjában, az ortodox egyháznak csak egy temploma van. Az áthidaló megoldást Stefan Dimitriu szociáldemokrata tanácsos találta meg: az ortodox egyház kapja meg a félmilliárdot, ugyanakkor 350 milliót kapjon az unitárius, 300 milliót a lutheránus, 350 milliót a római katolikus, 300 milliót a református egyház és 100 milliót a zsidó hitközség. Az összegeket az idén végzett építkezési munkálatokra lehet fordítani, éppen ezért nem valószínű, hogy a magyar egyházak fel tudják használni a kiutalt pénzeket. /Félmilliárd a görögkeleti egyháznak Nem kapnak segélyt a százévesek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"
2001. október 31.
"A 2001-es Művelődés folyóirat június-szeptemberi számában az olvasó betekintést nyerhetett az 1955-58-as évek művelődési életébe. Azokban a nagyon zavaros időkben is születtek maradandó alkotások, olykor remekművek, amelyekről a lap akkori számai hűségesen beszámoltak. Galéria rovatban szó volt az akkori művészekről, Nagy Imréről, Szervátiusz Jenőről, Ziffer Sándorról, Gy. Szabó Béláról. /Takarékos Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"
2001. október 31.
"A Határon Túli Magyarok X. Fesztiváljának pécsi rendezvénysorozata keretében került sor a Kötődés és kapcsolódás - határok nélkül című képzőművészeti kiállításra. A Siklósi Várgalériában megrendezett, október 16-án megnyílt tárlaton Romániát Gedeon Zoltán festő- és grafikusművész képviselte, Kárpátalját Bokotai Lóránt festő- valamint Horváth Anna szobrász- és keramikusművész, Szlovákiát Nagy János szobrászművész, Jugoszláviát Csernik Attila grafikusművész, Szlovéniát Gálics István grafikusművész képviselte. /Kötődés és kapcsolódás - határok nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"
2001. november 1.
"Adrian Nastase miniszterelnök egyesült államokbeli körútja alkalmával okt. 30-án Washingtonban, a Johns Hopkins egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézetében tartott előadást. A kormányfő beszédében hangsúlyozta: a szeptember 11-i tragikus események nyomán egy új, mindennél erősebb atlanti szövetség van születőben, hiszen a Vilniusi Tízekként emlegetett, a NATO-hoz csatlakozni kívánó országok - köztük Románia is - konkrét katonai és titkosszolgálati segítséget ajánlottak fel a NATO-nak a terrorizmus elleni küzdelemben. A kormányfő kifejezte azon reményét, hogy ezeket az országokat a NATO jövő évi prágai csúcsértekezletén meghívják a szövetségbe. A kormányfő ugyanakkor katonai együttműködési megállapodást írt alá Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, a két ország közötti stratégiai partnerség jegyében. Ez felhatalmazza az amerikai erőket a román hadsereggel való közös gyakorlatozás. A találkozó után Adrian Nastase kormányfő kijelentette: a NATO csak nyerne Románia csatlakozásával. Mint fogalmazott, a megállapodásnak fontos szerepe van Románia és az Amerikai Egyesült Államok közti partnerségi kapcsolat alakulásában, valamint a NATO-csatlakozás folyamatában. A kormányfő ugyanakkor felkérte Colin Powellt, hogy kísérje figyelemmel, Románia milyen mértékben teljesíti a NATO-csatlakozáshoz szükséges feltételeket. A kormányfő okt. 31-én washingtoni pénzügyi körök vezető illetékeseivel folytatott megbeszélést. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa valószínűleg pozitívan dönt majd egy újabb, 18 hónapra szóló, 400 millió dollár értékű készenléti hitelmegállapodás megkötéséről. /Washingtonban Adrian Nastase kormányfő. Katonai együttműködési megállapodást írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"
2001. november 1.
"Sem Magyarország, sem a Magyar Állandó Értekezlet nem utasította el Adrian Nastase észrevételeit, elképzeléseit és javaslatait a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki okt. 31-én Markó Béla, RMDSZ- elnök. Bukaresti sajtóértekezletén a szövetségi elnök érthetetlennek minősítette azt, hogy Romániában eltorzítva került a közvélemény elé a MÁÉRT álláspontja, amelyet aztán román politikusok és politikai pártok is eltorzítva értelmeztek. Markó Béla nyomatékosan hangsúlyozta: a MÁÉRT és tapasztalatai szerint a magyar kormány legilletékesebb képviselői is méltánylóan fogadták a román kormányfő javaslatait. Azokat a határon túli magyarokra vonatkozó kedvezménytörvény egyik lehetséges megközelítési módjaként értékelték. Ez megfogalmazódott a MÁÉRT tanácskozásáról kiadott állásfoglalásban is. Érthetetlen a bukaresti kormányzati tényezők és politikai pártok elfogult, torz és túldimenzionált fellépése a státustörvénnyel kapcsolatban - mondta. Véleménye szerint ebbe a sorba illeszkedik a román parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéki politikai erők RMDSZ-ellenes, nacionalista felhangú állásfoglalása is a státustörvény ügyében. Markó kitért arra az "erdélyi szociáldemokrata programra" is, amelyet Ioan Rus belügyminiszter vázolt fel okt. 27-én Kolozsvárott. Markó visszautasította Rus mélyen magyarellenes és RMDSZ-ellenes kolozsvári megnyilatkozását. /Eltorzították a MÁÉRT-álláspontot. Markó: Senki sem utasította vissza Nastase észrevételeit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"
2001. november 1.
"A román külügyi szóvivő némiképp arrogáns hangnemű, sajátos módon folytatott választási kampánynak nevezte okt. 31-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik közelmúltban adott interjúját. Bukarestben Victor Micula szóvivő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnök kijelentése, miszerint Romániának az a problémája, hogy 2 millióval több, Magyarországnak pedig az, hogy 2 millióval kevesebb magyar él területén, "régi időket, a múlt századbeli választási kampányokat idézi". Victor Micula úgy vélekedett, hogy a magyar miniszterelnök feltehetően a magyar lakosság figyelmét szeretné a választási kampányban a belső problémákról egy külpolitikai kérdésre terelni. - Okt. 29-én a tájékoztatási minisztérium egy olyan közleményt hozott nyilvánosságra, amely szerint "a kormány tudomásul vette, hogy a Magyar Állandó Értekezlet 4. ülése hivatalosan elutasította" Adrian Nastase javaslatait. /Orbán Viktor arrogáns - vélekedik a román külügy. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"
2001. november 1.
"Ráduly Róbert Kálmán RMDSZ-képviselő okt. 30-án Predealon elgázolt a gyalogátkelőhelyen egy bukaresti nőt - jelentette a Mediafax hírügynökség. A brassói rendőrség sajtószóvivője, Emil Rada szerint a baleset során a képviselő a zebrán nem adott előnyt az átkelő gyalogosnak. A szabályosan közlekedő Elena Stoenica (61) medencecsonttörést, jobb válltörést és számos más sérülést szenvedett, előbb a brassói megyei kórházba utalták be, majd elvitték egy fővárosi kórházba. Ráduly Róbert nyilatkozata szerint a baleset nem a gyalogátkelőhelyen történt. A gépkocsija előtt hirtelen felbukkanó nő át akart rohanni az úttesten, s a képviselő nem tudta kikerülni az ütközést, mert szemből is jött egy gépkocsi. A baleset után Elena Stoenica kezdetben nem emlékezett semmire, majd megváltozatta nyilatkozatát, s később már azt mondta: gyalogátkelőhelyen gázolták el. /Zebrán gázolt a képviselő? Ráduly tagadja a vádat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"
2001. november 1.
"Két RMDSZ-képviselő határozattervezetet nyújtott be okt. 31-én a képviselőház állandó bizottságához, amelynek értelmében minden helységnek joga lenne saját zászlóhoz és címerhez. Ráduly Róbert Kálmán és Kovács Csaba kezdeményezése szerint a helyi tanácsok szavazással döntenének a heraldikus jelvényekről, kétharmados szavazattöbbséggel fogadnák el a zászló és címer kinézetét, amelyet a román akadémia heraldikai bizottsága is véleményez. /Minden helységnek saját zászlót és címert - javasolja az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"
2001. november 1.
"Az országok közti jószomszédi viszony elősegítésére és az EU integráció ügyeinek előmozdítására jövő tavasszal testvérvárosi együttműködési megállapodást köt Budapest és Bukarest. Az erről szóló közös nyilatkozatot okt. 30-án írta alá Demszky Gábor Budapest és Traian Basescu Bukarest főpolgármestere a magyar fővárosban. A két főváros 1997-ben már szándéknyilatkozatban rögzítette az együttműködés kialakítását célzó elhatározását. A nyilatkozat aláírását követő sajtótájékoztatón Traian Basescu, a Demokrata Párt elnökeként élesen bírálta a magyar státustörvényt, amelyet szerinte a magyar politikusok választási harcuk eszközének tekintenek. Leszögezte, hogy egy olyan törvényt, amelyet a román parlament nem fogadott el, soha nem lehet majd Románia területén alkalmazni. A státustörvény kapcsán kialakult vitát Demszky Gábor szerint az EU-tagállamok, szervezetek álláspontjának megfelelően kellene rendezni. /Jövőre megkötik a Budapest-Bukarest testvérvárosi szerződést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"
2001. november 1.
"A Hargita és Kovászna megye iskoláiban olyan Magyarországon kiadott tankönyveket találtak, amelyeket sem a román, sem a magyar oktatási minisztérium nem hagyott jóvá - közölte okt. 30-án Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Andronescu szerint ezeknek a könyveknek nincs helyük még az iskolai könyvtárakban sem. A minisztérium november elején küldött magyar tankönyvek után kutató bizottságokat Hargita és Kovászna megye iskoláiba, mivel a román sajtó arról számolt be, hogy ezekben az iskolákban magyarországi tankönyvekből tanítják a diákokat. Ecaterina Andronescu szerint a minisztériumi bizottságok nem kutathatják át a gyermekek iskolatáskáit, de arra felhívták a tanárok és az iskolaigazgatók figyelmét, hogy törvényellenes olyan tankönyveket használni, elfogadni, amelyek nem rendelkeznek a román oktatási minisztérium pecsétjével. Horia Grama, Kovászna megye prefektusa arról számolt be, hogy a megyébe az idén 92 ezer könyv érkezett adományként Magyarországról. Ezek között irodalmi művek és tankönyvek egyaránt megtalálhatók voltak. Grama szerint az oktatási minisztérium megfelelő szankciókat hoz majd amiatt, hogy nem engedélyezett könyvek kerültek az iskolákba. /Engedély nélküli tankönyveket találtak Székelyföldön? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"
2001. november 1.
"Simon Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója Markó Bélának címzett, október 4-én keltezett nyílt levelében a szövetségi elnök segítségét kérte az opera és a színház közt évek óta tartó konfliktus megoldásában. Az intézményvezető szerint Tompa Gábor színházigazgató három éve az operát és személyét lejárató, és a művelődési minisztériumba is eljuttatott levelekkel árasztja el, amelyek szerint a Simon vezette intézményt "kizárólag politikai okokból tartják fönn". A Magyar Színházban tovább mérgesedik a viszony az intézmény vezetősége és a színészek egy csoportja közt, akiknek Tompa Gábor nem hosszabbította meg szerződésüket. Mint ismeretes, a nyolc elbocsátott színészhez csatlakozott a társulatból már korábban kiváló Sebesi Karen Attila is, aki "közösség- és közönségellenességgel" vádolja a színház igazgató-rendezőjét. /Sétatéri opera-színház konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ A Simon Gábor által idézett Tompa-levelek szerint az opera mesterséges fenntartása az RMDSZ-nek a kormányon levő politikai erőkkel kötött egyezményben foglaltaknak köszönhető, amely afféle jól mutató díszítőeleme a "soknemzetiségű kulturális kirakatpolitikának". Simon szerint Tompa felrúgta az egy épületben működő két intézmény közt évtizedek óta létező szabályokat. Tompa Gábor "a kapusszolgálatot meg egyenesen arra kényszeríti, a szerződés felbontásával fenyegetve, hogy egyes opera munkatársakat ne engedjenek be, vagy ha operást keresnek telefonon, a kapunál ne teljesítsék a kérést" - áll a nyílt levélben. "Három éve gyűjtögetem Tompa leveleit, amiket többnyire románul ír, és legalább a művelődési minisztériumba elküld." Az igazgató emlékeztet: "ebben a pillanatban az opera a legnagyobb határon kívüli intézmény, sorsa nem lehet közömbös sem a közvélemény, sem az érdekképviseleti szerv számára". /Veszélyes viszályok. Sétatéri opera-színház konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"
2001. november 2.
"A székelyföldi ún. tankönyvellenőrzések során nyilvánosságra került tanügyminisztériumi visszaélésekkel kapcsolatban tiltakozást adtak ki a Magyar Írószövetség, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) és a Nemzetközi Filológia Társaság elnökei, illetve főtitkárai. A szerzők sajnálattal állapítják meg, hogy "a már meghaladottnak remélt múlt nacionálkommunista beidegződései, a magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar könyv, a magyar múlt iránti gyanakvás és gyűlölet, általában a magyarellenesség még ma is kísértenek, olykor maguk mögé utasítva a jelen bölcs belátásait és egy ország jövőbeni érdekeit." Az állásfoglalásban a szerzők - Pomogáts Béla, Komlós Attila és Jankovics József - azon reményüknek adnak hangot, hogy "ezeket a túlkapásokat nem csak mi, az egyetemes kultúráért, benne az egyes nemzeti kultúrák értékeiért aggódó, magyarul beszélő, gondolkodó emberek utasítjuk el (...), hanem azon román emberek is, akik világosan látják: hazájuk, népük érdekei egybefonódnak az egységesülés útjára lépett európai nemzetek érdekeivel, közöttük a magyarokéval is." /Magyar értelmiségiek állásfoglalása a tankönyvellenőrzésekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1., az állásfoglalás szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./"
2001. november 2.
"Feszült a légkör a kolozsvári Állami Magyar Színházban. A vezetőség és a beosztottak közötti munkaviszonyt megelégelve, több színész is távozott a társulattól. Madarász Loránd színész elmondta: a társulat tagjait ért sorozatos igazságtalanságok miatt 2001-ben létrehozták az új szakszervezetet. A szakszervezet elnöke Hatházi András lett, alelnöke Madarász Loránd. Toma Gábor igazgató színházellenes tevékenységnek minősítette a szakszervezet megalakítását, talán ez is egyik oka annak, hogy idén júniusban Hatházi András, a szakszervezet elnöke távozott a társulattól. András Loránd, Palocsay Kata, Szabó Jenő, Rekita Rozália és Jancsó Miklósnak nem újították meg a szerződését. Bandó Zsolt Temesvárra szerződött, Sebesi Karen Attila pedig 1990-ben önszántából távozott a színháztól. Megdöbbentő, hogy az igazgató nem is szólt az előzetes szerződéstárgyaláson, hogy kivel milyen szándéka van. Jancsó Miklóst és Rekita Rozáliát azért távolította el, mert belső ellenzéknek tartotta őket. Tompa a szabad véleménynyilvántást nem tudta elfogadni. Megdöbbentő a román sajtóban megjelent nyilatkozata, hogy a színházat bíráló színészek fasiszták, szélsőségesek. Tompa Gábor igazgató kijelentette: csak annak újítja meg szerződését, aki legalább egy darabban játszik, közben a szerepeket kizárólag ő osztja ki. Csökken a színház látogatottsága, annak ellenére, hogy a lapok szerint telt házzal játszottak. Az 1993-1994-es évadban a harmincezer nézőből lemorzsolódott ötezer, a következő évadban újabb nyolcezer, és bérlők száma 3099-ről 571-re esett. Ez már komoly figyelmeztetés volt: át kellett volna gondolni a műsorpolitikát, de ez sajnos nem történt meg. /Makkay József: A spektákulum árnyoldalai Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./ Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a személyét ért vádakkal kapcsolatban kifejtette: avatatlanokkal nem akar vitába szállni. A lapokban megjelentek nem szakértői vélemények. Szerinte az elmúlt évadban gyarapodott a színházba járó közönség. A Magyar Opera igazgatójával kapcsolatos ellentétéről: sokszor próbálkozott baráti szóval, később írásbeli kéréssel, de nem használt, ezért kénytelen volt hivatalossá tenni kéréseit. Arra a megállapításra, hogy súlyos nézeteltérések vannak az igazgató és több színész között, Tompa válasza: munkaszerződés-felbontás nem történt, mindenkinek egyéves szerződése van. Négy-öt színész esetében nem hosszabbította meg a szerződést, mert az elkövetkező év műsortervében nem lett volna feladatuk. Voltak olyanok, akik távoztak az intézménytől, de Tompa szerint nem konfliktus miatt. "Magam részéről veszélyesnek tartom, hogy nemzetellenesnek minősítenek olyan műsorpolitikát, amelyben szinte kizárólag remekművek szerepelnek. Olyan szerzők nemzetellenesek, mint Madách, Katona József, Örkény István, Spiró György. Néhányat a sajtóban nem eléggé magyarnak tituláltak. Van továbbá Shakespeare, Bulgakov, Pirandello, Moliere, Ionesco, Mrozek, Szép Ernő... Lehet ezeket nemzetellenesnek nevezni? Nagyon veszélyes gondolatok, ami már antiszemitizmus és nacionalizmus." /Makkay József: A színház a magas kultúrára való nevelés eszköze. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"
2001. november 2.
"Bethlen kisváros már évek óta magyar iskolai szórványközpontként működik. A Grigore Silani Általános Iskola magyar tagozata folyamatosan erősödött az utóbbi években; jelenleg 24-29-es gyermeklétszámmal működik a tagozat, ebből mintegy 30-an ingáznak a környékbeli magyarlakta falvakból. Borsós K. László, a bethleni Bethlen Egyesület elnöke elmondta, ez a növekedés nem utolsósorban annak köszönhető, hogy az Egyesületnek illetve az RMPSZ-nek sikerült támogatást szereznie a gyerekek ingáztatására. A napokban újabb gond van: Bethlen és a Sajó-parti Somkerék közt szinte lehetetlenné vált az ingázás, ezért öt Sajó vidéki magyar gyermek átiratkozott a helyi román tagozatra. /Sz.Cs.: Öt magyar gyerekkel kevesebb. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"
2001. november 3.
"Elsősorban a státustörvény alkalmazásának technikai kérdéseiről, valamint ennek az RMDSZ területi szervezeteire háruló feladatairól volt szó az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának nov. 2-i, marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla elnök átfogó helyzetelemzést adott az elmúlt időszak politikai történéseiről. Elmondta: hosszas egyeztetések nyomán olyan helységnévlista alakult ki, amely egyezik az eredeti magyar helységnevekkel. Markó szerint a belpolitikai légkör nem kedvező a státustörvény alkalmazása tekintetében. A területi elnökökkel folytatott tanácskozás része annak a konzultációs folyamatnak, amelyet a jogszabály alkalmazásával kapcsolatban a jövő héten folytatnak az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a civil szervezetek képviselőivel. /Markó: A kedvezőtlen belpolitikai légkör ellenére el kell kezdeni a státustörvény alkalmazását. Elkészült a helységnévlista - Kolozsvár és nem Kolozsvár-Napoca. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"
2001. november 3.
"Megjelent a lap harmadik évkönyve: Szabadság Évkönyv 2002. Kiemelkedik benne Gaal György Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban című munkája, a kincses város történelmi eseményeinek jegyzéke, mely a Szabadságban folytatásokban megjelent közlés után most kiegészített változatban lát napvilágot. /Kolozsvár kronológiája kötetben. Megjelent a Szabadság Évkönyv 2002. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"
2001. november 3.
"A könyvtárhasználat problémáiról volt megbeszélés Kolozsváron, a bölcsészkar elsőéves hallgatói jöttek össze a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az október 30-i könyvtárfórumon megvitatott kérdések minden diák számára eligazítást jelenthetnek. A fórumot Egyed Emese, a Magyar Irodalom Tanszék vezetője kezdeményezte. A legtöbb panasz a könyvtári belépők árát érintette, ugyanis közel negyedmillió lejbe kerül az összes szükséges könyvtárba való beiratkozás. A diákok elmondása szerint a bölcsészkar kari könyvtárában még az is megtörténik, hogy elutasítják a diákok könyvkéréseit, mert egyik szekrénybe beletört a kulcs (legalább hét éve). Az is előfordul, hogy a könyvek iktatószámai elkoptak. A legkeresettebb könyvek néha el-eltűnnek, vagy elakadnak valahol útközben. A fénymásolás nem olcsó mulatság. A Központi Egyetemi Könyvtár katalógusa már interneten is olvasható. Felmerült egy könyvbörze megszervezésének gondolata is. /Szilágyi Erzsébet: Könyvtárelkönyvelés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"
2001. november 5.
"Románia fontos partner lehet a terrorizmus elleni harcban, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő pénteken este a CNN tévécsatornának nyilatkozva. Nastase kifejtette: Bukarest fontos partnere lehet az Amerikai Egyesült Államoknak, a NATO-nak és az Európai Uniónak a régió gondjainak orvoslásában. Románia és Bulgária összekötő kapocs lehet a Nyugat és Törökország között. - Adrian Nastase amerikai látogatása során találkozott a helyi zsidó szervezetek képviselőivel is. A kormányfő közölte, hogy a román kormány olyan jelképek használatát tiltó törvénytervezetet fog előterjeszteni, amelyek kapcsolatba hozhatók háborús bűnösökkel. Nastase ígéretet tett arra, hogy a román állam gondoskodni fog a Románia területén található mintegy hétszáz zsidó temető gondozásáról. A zsidó szervezetek képviselői arra kérték a kormányfőt, hogy három hónappal hosszabbítsák meg az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérések benyújtásának határidejét. /Partnerséget ajánl a román kormányfő. Larry King vendége volt Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"
2001. november 5.
"Dr. Cseke Péter /Kolozsvár/ egyetemi tanár, a Politikatudományi és Közigazgatási Kar dékán-helyettese az újságíró szakon szociográfiát is oktat. Tényfeltárás - szociográfia című egyetemi jegyzete az idén jelent meg az Erdélyi Könyvtanács kiadásában. A Ceuasescu-diktatúra "tudatosan igyekezett elmetszeni mindazokat a szálakat, amelyek bennünket az erdélyi, a magyar múlt értékeivel kapcsoltak össze." - emlékezett Cseke Péter. A változások újabb és újabb jelenségekkel állítják szembe az egyes embert, amelyeket nem tud értelmezni, hiszen nincsenek háttérinformációi, a szociográfiai riportnak pedig ez lenne a funkciója. Cseke úgy látja, hogy "sok adósságunk van a szociográfia területén, ehhez kellene felkészíteni a hallgatókat." /Köllő Katalin: Értelmezni a világ változásait. Újjászületőben a szociográfiai riport. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"
2001. november 5.
"Nov. 3-án Kolozsváron ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a Gy. Szabó Béla Galéria. Az 1990 novemberétől 1999 januárjáig számos kiállításnak helyet adó képtár elköltözött régi helyéről, most már a Főtér 23. szám alatti református esperesi hivatal megnagyobbított termében található. A galéria a névadó, Gy. Szabó Béla fametszeteiből készült kiállítással indult újra. Ferenczy Miklós beszélt Gy. Szabó Béla (1905-1985) életéről, művészetéről, képeiről /Balázsi-Pál Előd: Újranyílt a Gy. Szabó Béla Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"
2001. november 5.
"Immár hagyományos módon november 3-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya tudományos ülésszakkal ünnepelte meg a Magyar Tudomány Napját. Dr. Gyenge Csaba szakosztályelnök megnyitó beszéde után dr. Tonk Sándor, az EME alelnöke, elmondta: az EME az önazonosság ápolását választotta tevékenysége alapjául. Az EME jelenleg válságban, az útkeresés időszakában van. Tonk Sándor az összefogás szükségességét hangsúlyozta. Az ülésszak szakelőadásokkal folytatódott. Az egyik előadó idézte a Financial Times tájékoztatóját: egy felmérés alapján Magyarország a tudásalapú iparágak legsikeresebb országai között a 6. helyet foglalja el. Dr. Gyenge Csaba (Kolozsvár, Műszaki Egyetem) az 1996-ban beindult Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát vette számba, amely az anyaországi és a határon túli magyar fiatal kutatók közös kapcsolatteremtésre és információcserére alkalmat biztosító fóruma. /Ördög I. Béla: A Magyar Tudomány Napján. Műszaki Tudományos Ülésszak az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"
2001. november 6.
"A bukaresti bíróság felmentette a vád alól Alison Mutlert, az Associated Press hírügynök tudósítóját. Mint ismeretes, Tőkés László püspök kártérítést követelt az újságíró egyik írása miatt. A bukaresti bíróság így érvénytelenítette a 2. körzet bíróságának március 23.-án hozott ítéletét, amelyben Alison Mutlert 700 millió lej kifizetésére kötelezte volna azért, mert 1998-ban egyik írásában azt híresztelte, miszerint Tőkés László a Securitate ügynöke volt. A felmentésről Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a következőket nyilatkozta a Szabadságnak: "Jellemző körülménynek tartom, hogy az elsőfokú ítéletet még az egykori Román Társadalmi Demokrácia Pártjának hatalomra való visszatérése előtt hozták. Véleményem szerint az igazságszolgáltatásban jócskán érződik az "ertédépésítés", vagyis az utódkommunista rendszer befolyása. Én leginkább azon lepődtem meg a múlt évben, hogy egyáltalán megnyertem a pert, így ezen a fordulaton csöppet sem ütköztem meg, várható volt az ítélet kimenetele. Ami viszont meglepett, az az AP hírügynökség, s annak született angolszász tudósítója. Mi azt vártuk, hogy amikor eljön a szabadság órája, akkor egy tárgyilagos és szabad világból származó média nem rágalmazni érkezik Romániába, hanem a demokrácia és az igazságszolgáltatás oldalán áll és tölti be hivatását. Az az érzésem, hogy Alison Mutler asszony is balkanizálódott, egy követ fúj a Szekuritátéval, amelyiktől még az átvilágítási törvény előtti időszakban kerültek ki ilyen-olyan interpretálható dokumentumok - mondotta. /Nem adtak igazat Tőkésnek a Mutler-perben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"
2001. november 6.
"A román kormány megértette, hogy egyetlen lehetséges alternatívája az euro-atlanti integrálódás - vélte Gunther Altenburg, a NATO politikai problémákkal foglalkozó főtitkárhelyettese. Nyilatkozata szerint a román vezetés lépésről lépésre teljesíti a vállalásait, a gazdasági, politikai és emberjogi eredmények bátorítóak az Európai Unióba és az északatlanti szövetségbe irányuló betagolódás folyamatában. /A NATO felé. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"