Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szabadság [napilap] (Kolozsvár)
8153 tétel
2001. október 24.
"Németh János, a magyar Alkotmánybíróság elnöke küldöttség élén hivatalos látogatást tesz Romániában okt. 24. és 27. között. A magyar Alkotmánybíróság négytagú küldöttsége találkozik a román alkotmánybíróság, a román legfelsőbb bíróság, a román törvényelőkészítő tanács képviselőivel, valamint az állampolgári jogok biztosával. /Magyar alkotmánybíró Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"
2001. október 24.
"Várhatóan már a jövő év elején Oroszországba látogat Ion Iliescu - szögezték le okt. 23-án Moszkvában Igor Ivanov orosz és Mircea Geoana román külügyminiszter megbeszélése után. A két ország kormányközi vegyes bizottságának ülésére Moszkvába érkező román politikust fogadta Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök is. Moszkva és Bukarest meg kívánja gyorsítani a kétoldalú alapszerződés tervezetének előkészítését, s arra törekszik, hogy az orosz-román csúcsot már a jövő év elején meg lehessen tartani - közölte Ivanov. Bukarest elsősorban a második világháborús események értékelése, területvesztése kapcsán támasztott előfeltételeket a román-orosz alapszerződés tekintetében. /Moszkva (vissza)várja Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"
2001. október 24.
"Okt. 23-án Nagy Imrének, az 56-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének snagovi emlékművét koszorúzta meg Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Nagy Imrét és társait a forradalom leverése után hamis ígéretekkel Romániába vitték és a Bukarest melletti Snagov üdülőtelepen tartották fogva, amíg át nem adták őket a Kádár-kormány képviselőinek. Románia számos, magyarok lakta településén tartottak megemlékezéseket. Okt. 22-én a bukaresti Petőfi-házban hangzott el előadás a magyar forradalom jelentőségéről, okt. 23-án az erdélyi 56-os Bajtársi Társaság és a Magyarok Világszövetsége erdélyi tagozata Kolozsváron rendezett megemlékezést. A Szilágyságban a református templomokban ünnepi istentiszteletet tartottak, a Székelyföldön az 56-os áldozatok emlékét őrző kopjafáknál, emlékműveknél tisztelegtek. /Romániai megemlékezések október 23. alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"
2001. október 25.
"Az okt. 23-i találkozón Adrian Nastase miniszterelnök azt javasolta, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon magyar igazolványként a romániai magyarok számára Magyarország területén. A találkozó után Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: "nagyon érdekes felvetés, és úgy néz ki, hogy a miniszterelnök komolyan gondolja". Markó hangsúlyozta: természetesen a magyar kormánynak kell döntenie arról, hogy figyelembe veszi-e ezt a javaslatot. Véleménye szerint Nastase felvetése járható útnak látszik. /Nastase: RMDSZ-tagság a magyar igazolványhoz. A szövetség szerint "érdekes" és "megfontolandó" a felvetés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - Nagyon megdöbbentett a javaslat annál is inkább, mert az Operatív Tanács legutóbbi ülésén az egyik jelenlevő már felvetette ezt a gondolatot - kommentálta a Szabadság kérdésére Tőkés László tiszteletbeli elnök az okt. 23-i találkozón elhangzottakat. - Ez az összefüggés azért is feltűnő, mert az RMDSZ nem tiltakozott a felvetés ellen. Közismert: az RMDSZ-tagság nem jelent föltétlenül etnikai hovatartozást, a státustörvény pedig magyar nemzethez való tartozáshoz kapcsolja az igazolvány kiadását. Ilyenformán az RMDSZ hajlamos a szabad identitásválasztás helyett a "szabad pártválasztás" alternatívájával kacérkodni - mondotta. - Megerősödött az a gyanúm, hogy az RMDSZ valóban kizárólagosságra törekszik a státustörvény ügyében, hiszen már csak az egyházakért, és a civil szervezetekért vissza kellett volna azonnal utasítani a javaslatot - jelentette ki a tiszteletbeli elnök hozzátéve: a kommunista pártra volt jellemző az, hogy a párttagságtól tett függővé bizonyos előnyöket. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szabad identitásválasztás helyett "szabad pártválasztás"? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Rendkívül hevesen bírálta Adrian Nastase javaslatát Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Stoica úgy fogalmazott, hogy Adrian Nastase megsemmisítette mindazt, amit Románia az elmúlt fél évben tett a magyar státustörvény ellen. Válaszában Markó Béla úgy nyilatkozott: Valeriu Stoica nacionalista megnyilvánulásaival politikai tőkét akar kovácsolni. - Nem szeretnénk vitába bonyolódni a liberális párttal, amellyel négy évig partnerek voltunk. Abban a periódusban, amikor a Nemzeti Liberális Párt az RMDSZ partnere volt a kormányban, a liberálisok mindig európai magatartást tanúsítottak a kisebbségi kérdéskörrel kapcsolatban, mostani megnyilvánulásuk - véli Markó - afféle "konjunktúra-méltatlankodás". /Stoica: Nastase egy csapásra megsemmisítette a státustörvény elleni hadjárat eredményeit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - A miniszterelnök javaslata nem tette semmissé Románia eddigi lépéseit. A felvetés a kialakult helyzet áthidalására szolgált, s logikusan következik a Velencei Bizottság ajánlásaiból - hangsúlyozta szerdán Victor Micula román külügyi szóvivő. Elmondta, hogy az elkövetkező időszakban további román-magyar konzultációk lesznek a státustörvény kérdéséről. Mint mondta, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás november 16-ra tervezett bukaresti csúcstalálkozója újabb lehetőséget adhat arra, hogy olyan megállapodásra jussanak, amely megfelel mindkét fél érdekeinek. /Újabb egyeztetés november 16-án? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 25.
"Az RMDSZ vezetőivel tartott találkozón a román kormányfő megismételte azt a korábbi javaslatát is, hogy a két ország közötti munkavállalási egyezményből iktassák ki a mennyiségi korlátozásokat. Az idénymunkások és a gyakornokok cseréjére vonatkozó jelenlegi megállapodás évente 8 ezer fő számára teszi lehetővé a másik országban történő munkavállalást. Markó Béla szerint Adrian Nastase felvetése tárgyalási alap lehet, s úgy vélte, hogy ebben a kérdésben a két ország megegyezésre tud jutni. Markó elmondta, hogy a tárgyaláson a kormánypárt képviselői átadták az új önkormányzati törvény késlekedő végrehajtási utasításainak előzetes tervezetét. A végleges szöveget az SZDP szerdára ígérte. A földtörvény ügyében megegyeztek, hogy a lehető leggyorsabban végrehajtják a jogszabályt. A találkozón megerősítették azt a megállapodást, hogy a román oktatási minisztérium és az RMDSZ szakértőiből álló közös bizottság méri fel a romániai magyar iskolák tankönyv- ellátottságának helyzetét. A kolozsvári Babes-Bolyai egyetem tervezett magyar karainak és tanszékeinek ügyében szintén a következő napokban terveznek szakértői egyeztetéseket. A Sapientia erdélyi magyar magánegyetemet illetően a kormánypárt vezetői megerősítették, hogy a lehető legrövidebb időn belül napvilágot lát az egyetem ideiglenes működési engedélyét megadó kormányhatározat. A találkozó előtt Markó Béla úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ és az SZDP viszonya olyan pontra jutott, amikor a végleges szakítás, illetve az együttműködés helyreállítása között kell dönteni. A találkozó után azt a véleményét fogalmazta meg, hogy "jó irányba mozdultak el a dolgok". /Szakértői egyeztetések a BBTE magyar tanszékeiről. A helyi közigazgatási törvény sürgős életbe léptetését ígérték. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 25.
"A státustörvény módszertani szabályáról tárgyalt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szociális és egészségügyi szakbizottsága legutóbbi ülésén. Az ülésről Böndi Gyöngyike képviselőt kifejtette: a társadalombiztosítási szolgáltatásokat azon ország jogszabályai szerint kell alkalmazni, ahol a jogosult állandó lakhelye van. Idén áprilistól azonban életbe lépett az új nyugdíjtörvény, amely szerint a nyugdíjakat bizonyos pontegység alapján számítják ki, így a külföldön ledolgozott három hónap kiesik. A képviselőnő javasolta egy külön nyugdíjpénztár létrehozását kimondottan a határon túli munkavállalók számára. /Új nyugdíjpénztár a határon túli magyar munkavállalóknak. Böndi Gyöngyike képviselő a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 25.
"A szenátus jogi bizottsága kedvezően bírálta el az igazságügyi miniszternek Corneliu Vadim Tudor szenátor elleni törvényes eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérését.. A szenátus ellene szavazhat a jogi bizottság döntésének, ám ez nem korlátozza az igazságügyi szervek eljárását, nyilatkozta Antonie Iorgovan szociáldemokrata szenátor. /Szakbizottsági igen Vadim Tudor mentelmi jogának felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 25.
"Okt. 25-én kezdődik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kétnapos tanácskozása a magyar kormány-, illetve ellenzéki pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselőinek a részvételével. Az ülésen mindenekelőtt a státustörvény végrehajtásáról lesz szó, figyelembe véve a Velencei Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében megfogalmazott ajánlásokat. Jóllehet a román diplomácia a státustörvény "meglékeléséről", "aggodalmai visszaigazolásáról", a jogszabály "területen kívüliségének" és az "európai normákkal való szembehelyezkedésének" bebizonyulásáról harsogott a bizottsági jelentés kapcsán, a nemzetközi jogászokból álló testület álláspontja világos: előremutató, pozitív tendenciának minősítette a státustörvényt. - Az ajánlószervezetekkel kapcsolatban más félreértések is vannak - mindenekelőtt Erdélyben. A törvény világosan kimondja: ebben a határon túli magyar szervezetek, a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői vesznek részt. Az RMDSZ elképzelése szerint azonban nem kell önálló testületet létrehozni, hanem a szövetség területi szervezetein keresztül végezné az adminisztrációs munkát, a másik két "pillérnek", az egyházaknak és a civil szervezeteknek így csak afféle "szimbolikus szerep" jutna. A MÁÉRT-ra induló Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnökök ezt, az RMDSZ legfelsőbb vezetőit tömörítő operatív tanács által megerősített álláspontot képviselik majd. Ezzel ellentétben a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek közül többen is azt a véleményt fogalmazták meg, amelyet várhatóan a delegáció harmadik tagja, Tőkés László tiszteletbeli elnök fog megjeleníteni az értekezleten, miszerint a státustörvény alkalmazása az RMDSZ-nek, az egyházaknak és a civil szervezeteknek a közös, partneri alapokra épülő munkája kell hogy legyen. /Székely Kriszta: Ma MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 25.
"A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa növelte az intézmény diákjainak járó ösztöndíjak összegét. Eszerint az érdemösztöndíjat 1,4 millió lejben, azaz a minimálbér szintjén állapították meg. A tanulmányi ösztöndíj összegét 1,1 millió lejre emelték, míg a szociális ösztöndíj 900 ezer lej lesz. /Növelte az ösztöndíjakat a BBTE. Az érdemösztöndíj eléri a minimálbér összegét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 25.
"A Kolozsvári Bíróság okt. 24-én újabb halasztásról döntött a Gheorghe Funar kontra hét városi tanácsos perében. A polgármester beadványában azt kérte, hogy a pert helyezzék át más városba, mivel nem bízik meg a kolozsvári bírák pártatlanságában. A polgármester hét helyi tanácsost perelt be, mivel szerinte a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó vállalatoknál betöltött vezetőtanácsi tisztségük összeegyeztethetetlen tanácsosi minőségükkel. A hét tanácsos közül Molnos Lajos az egyetlen RMDSZ-es önkormányzati képviselő, akit Funar beperelt. Kérdésünkre Molnos Lajos elmondotta: a kolozsvári Közszállítási Vállalatnál betöltött igazgatótanácsi tisztségét továbbra is megtartja. /(m.j.): Hét tanácsos kontra polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 25.
" Okt. 26-28-a között három napos konferenciára kerül sor a kárpátaljai Nagydobronyban Közösség és szórvány címmel, amelyen részt vesznek a Kárpát-medencei utódállamokban élő szórványkérdéssel foglalkozó magyar szakemberek és a média képviselői. A rendezvényre Erdélyből 40 résztvevő indul, elsősorban a történelmi egyházak és a témában járatos civil szervezetek képviselői. A nemzetközi konferenciát szervező, 1992-ben alakult Kárpát-Alpok Alapítvány eddig több hasonló rangos rendezvényt is kezdeményezett: 1993-ban Kárpátalján, 1995-ben a Felvidéken, 1997-ben Erdélyben majd 1998-ban ismét a Felvidéken találkoztak a szakemberek közös kiutat találni az egész magyar nemzetet érintő sorskérdésekben. A tájékoztató szerint a mostani konferencia témája a Kárpát-medencei magyar szórványok helyzetének feltárása, elemzése, a magyar nemzeti közösségben való megmaradás és erősödés lehetőségeinek vizsgálata, a közösségmegtartó jó példák bemutatása. A szakemberek szerint a több, mint ötven éves öncsonkító politizálás után immár lehetőség nyílik a regeneráló politizálásra, ami az elszigetelt kezdeményezések helyett közösen átgondolt nemzeti struktúrák kiépítését feltételezi. A kárpátaljai konferencia újszerűsége abban rejlik, hogy az eddigi elméleti megbeszéléseket fel szeretnék váltani a gyakorlati tennivalókat kidolgozó szakemberek beszámolóival. Az elmúlt években a szórvány kérdéskörének kezelésére a Kárpát-medencében számos pozitív példa született, amit meg szeretnének ismertetni a nagyközönséggel is. Ezt szolgálja a konferencia anyagának könyv formájában történő közreadása és egy olyan szerver felállítása, amit a Kárpát-medencei magyarság hasznára információs központként lehet majd üzemeltetni. - Nagydobrony tiszta magyar település, hatezer lakója van, erős népviseleti és népművészeti hagyományokkal. Itt székel a Kárpátaljai Református Püspökség. A kisvárosnak református gimnáziuma, kollégiuma és szamaritánus gyermekotthona is van. A visszaigényelt iskolát, a kollégiumi épületeket a helybéliek példás összefogással és anyaországi segítséggel jól működő magyar intézménnyé alakították. /Makkay József: Szervezett összefogás szórványaink megmentésére. Kárpát-medencei szórványkonferencia Nagydobronyban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 25.
"Okt. 23-án tartott emlékező ünnepséget Kolozsváron a Heltai Alapítvány pinceklubjában az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága. A rendezvényt Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke nyitotta meg. Dr. Péter Miklós mondta el Gagyi Balla Istvánról szóló emlékbeszédét, aki ezeknek az 56-os emlékező ünnepségeknek a szülőatyja és fő szervezője volt, és aki néhány hete eltávozott az élők sorából. Gagyi Balla István az 1956-os forradalom utáni erdélyi megtorlások történetét kutatta. Lipcsey Ildikó budapesti történész tartott előadást az 1956-os magyar forradalomról. A történész nem a forradalom eseménytörténetét foglalta össze, inkább a hozzá vezető utat elemezve, politikai és társadalmi szempontból, mindazokat az okokat, amelyek kiváltották a népfelkelést. Lipcsey Ildikó szerint Nagy Imre kivégzését leginkább Kádár János szorgalmazta, a Szovjetunió csak áldását adta rá. /Köllő Katalin: 45 éves a magyar forradalom. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 25.
"Püspöki vizitációval egybekötött lapidárium avató ünnepséget tartanak okt. 27-én, Kolozson. A református istentisztelet után a gyülekezet felvonul a templomkertben elhelyezett kőtárba, amelynek felbecsülhetetlen értékű darabjait, a majd félezer éves sírköveket és a még régebbi, Árpád-kori templom míves építőköveit Farkas Dénes lelkész mentette meg az enyészettől. A sírfeliratokkal gazdagon ellátott, mind művészi, mind nyelvtörténeti szempontból rendkívül értékes leletek bepillantást nyújtanak az egykori Kolos városának mindennapjaiba, az 1600-as évek társadalmi szerveződésébe. Az avatóünnepségen a Duna Televízió is jelen lesz. /Kőtár avató Kolozson. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 25.
"Okt. 26-27-én a Bocskai szabadságharc 395. évfordulója alkalmából kétnapos emlékünnepséget rendez a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület, a Sapientia EMTE, az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség és az Erdélyi Múzem-Egyesüket /EME/. Kolozsváron tudományos konferenciára kerül sor. Ezen "A Bocskai-szabadságharc, az erdélyi országgyűlések 1605-1606" címmel, dr. Tonk Sándor történész, a Sapientia EMTE rektora, az EME alelnöke, A hajdú és székely szabadságjogok címmel dr. Egyed Ákos történész, a MTA külső tagja, az EME bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának elnöke, Bocskai István és szabadságharca emlékének ápolása a Kárpát-medencében címmel Cs. Nagy Zoltán történész, a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület elnöke tart előadást. /Bocskai emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 25.
"Sebesi Karen Attila nyílt levelet írt Jancsó Miklósnak, közölve, egyetért a Moszkva téri színház megalapításáról szóló tervezetével /Szabadság, okt. 20./, de több megjegyzéssel, ötlettel állt elő. Színt kellene hogy valljanak mindazok akik eddig hallgattak. "Megígérjük egymásnak, hogy bárki is legyen társulatvezetőnk, beleértve az alternatív gondolkodásúakat is, a szex ilyen-olyan, főként az oralitásra vonatkozó tételeit magunk között, nem pedig a kiszolgáló személyzet soraiban alkalmazzuk, ha egyáltalán ebben kell kiélnünk testi éhségünket." Egy színház fenntartásához szükséges a közönség. Megbeszélést kellene indítani a kolozsvári, közpénzből fenntartott színházról. /Sebesi Karen Attila: Tisztelt Jancsó Miklós, kedves alapító komám! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 25.
"Okt. 23-án sakkversennyel folytatódtak az 5. Zilahi Napok, majd nyílt történelemórát tartott diákjaival László D. László történész az 56-os eseményekről. Deák Ferenc fotóművész képeiből nyílt kiállítás. Kerekes Edit zilahi RMDSZ elnök elmondta: ez évben osztják ki először a Pro Zilah díjat, amelyet olyan személyeknek ítélnek oda, akik sokat tettek a zilahi magyarokért. Az első Pro Zilah kitüntetést post mortem Meszesi Lajos, egykori cserkészvezető kapta. /Sz. Cs.: Ma nyújtják át a Pro Zilah díjat. Nagy érdeklődés övezi a magyar népünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 25.
"Okt. 23-án Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban megnyílt Nagy Enikő festészeti és zománc kiállítása. Nagy Enikő nem tartozik a gyakori kiállítók közé. Kényszermegszakítással, 1971-ben végezte el a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát. Munkáival 1972 óta szerepel megyei és országos tárlatokon, egyéni kiállításokon. /Megnyílt Nagy Enikő festészeti és zománc kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 26.
"Okt. 25-én Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet. Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott beszédet. A magyar külpolitika elérte azt a célját, hogy amikor a határon túli magyarokról esik szó, akkor az általános európai ügy is - jelentette ki Orbán Viktor. Magyarország európai uniós csatlakozási törekvései összhangban vannak a Kárpát-medencei nemzetpolitikai törekvésekkel. A kormányfő utalt arra, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény meghozatalában nagy szerepet játszott az anyaországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek akarata, és ezáltal valósulhat meg a határokat átívelő, nemzetegyesítő program. Jelezte: a magyar fél a továbbiakban is folytatni kívánja megbeszéléseit a törvény végrehajtásával kapcsolatosan a szomszédos államok képviselőivel, amennyiben azok ezt igénylik. Elmondta: a határon túli magyarok hosszú távon is számíthatnak az anyaország támogatására, mert tartósnak ígérkezik a gazdasági növekedés és fokozódik Magyarország nemzetközi versenyképessége. Megemlítette: a magyarországi közvélemény kívánatosnak tartja a határon túli magyar közösségek támogatását. Németh Zsolt külügyi államtitkár leszögezte: Át kell formálni az államapparátus gondolkodásmódját is. A Velencei Bizottság elfogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényben lefektetett jogelveket, a törvény filozófiáját és gyakorlati megoldásait is - jelentette ki az államtitkár. Hangoztatta: a törvény végrehajtásával el kell számolniuk a határon túli magyar szervezetek vezetőinek is saját választóik előtt azzal, hogyan sáfárkodtak az adott lehetőséggel. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy nem lehet pártpolitikai alkudozások tárgya a magyarságtudat. A státustörvény sajnálatos módon átpolitizálódott, de a magyarság ügye nem párt-, hanem nemzetpolitikai kérdés. Köszönetet mondott a magyar kormánynak, az Országgyűlésnek és a magyarországi politikai pártoknak, amiért a határon kívüli magyarokat a "nemzet polgáraivá fogadták". Elmondta: az erdélyi magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil szervezetek közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben konszenzusos alapon elfogadják, hogy az erdélyi magyar közösséget a Máért-ban képviselő küldöttek megjelenítsék azt a közakaratot, hogy az alkalmazás folyamatában három pillérű, RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. /Európai ügy a határon túli magyarok ügye. Ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet. Orbán Viktor: Lehet számítani az anyaország hosszú távú támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"
2001. október 26.
"Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint mindenféleképpen megfontolásra érdemesek azok a javaslatok, amelyeket Adrian Nastase tett a státustörvénnyel kapcsolatban. Úgy vélte: nincs túl sok új elem a kormányfő javaslatában. A magyar fél is gondolt arra, hogy az RMDSZ tagsági könyv fontos mérlegelési szempont legyen a magyar igazolvány kiadásakor. Azt az elgondolást, hogy a magyar igazolvány és az RMDSZ tagsági könyv azonos legyen, nagyon nehéz lenne elfogadtatni, például azokkal az erdélyi magyarokkal, akik, egyre többen egyébként, nem kívánnak az RMDSZ tagjaivá válni - mondta. Ami pedig a munkavállalással kapcsolatos felvetést illeti, az Németh szerint a magyar miniszterelnöki kezdeményezésre történő válaszkísérlet. Orbán Viktor azt kezdeményezte, hogy szívesen megemelné Magyarország a román-magyar munkavállalási megállapodás keretén belül a nyolcezres kvótát, tizenhétezresre. Németh Zsolt kimondottan üdvösnek nevezte azt, hogy a konzulátusokat az ajánló szervezet és a magyar hatóság közé iktatssák. - Innentől bízom abban, hogy a román fél lehetővé fogja tenni, hogy Csíkszeredán létrehozzuk a főkonzulátust, illetőleg azt a konzulátusi hálózatot, amely a magyar régiókra terjedne ki - mondta. - Okt. 25-i sajtónyilatkozatában Adrian Nastase ismét azt hangsúlyozta: Amennyiben a kétoldalú szerződésben eltörlik a kontingens nagyságára vonatkozó kitételt, Budapest pedig nem tesz különbséget a román állampolgárságú munkavállalók közt a státustörvénynek román részről történő elfogadása elől elhárul a legnagyobb akadály. (Ez azt jelenti, hogy bármely román állampolgár korlátozás nélkül munkát vállalhat Magyarországon.) /Nincs sok új elem Nastase javaslatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"
2001. október 26.
"Ion Iliescu is részt vett az okt. 23-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett bukaresti fogadáson. A román elnök rövid beszédben méltatta az 1956-os forradalom történelmi jelentőségét, majd kitért arra, hogy a két ország a köztük időnként felmerülő viták ellenére közös úton halad az egységesülő Európába. Ion Iliescu az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a vitákat a párbeszéddel és a kölcsönös megértést keresve lehet megoldani. Példaként említette, hogy az 1996-ban aláírt alapszerződést is az időnkénti éles viták, a meg nem értés korszaka előzte meg. Ion Iliescu megvalósíthatónak és ésszerűnek nevezte Adrian Nastase miniszterelnök azon javaslatát, hogy az RMDSZ tagsági igazolványának birtokában élhessenek a romániai magyarok Magyarország területén a státustörvénybe foglalt kezdeményekkel. - Az itt élő magyarok Románia lojális állampolgárai, ezzel egy időben természetesen érzelmi kötödés fűzi őket ahhoz az országhoz, amellyel egy a nyelvük, közös a kultúrájuk - hangsúlyozta a román államfő. /Iliescu: Természetes a romániai magyarok érzelmi kötődése az anyaországhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"
2001. október 26.
"A Bocskai emlékünnepség második napján, okt. 27-én, Bocskai Istvánra emlékező istentiszteletet tartanak a belvárosi református templomban. Igét hírdet: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, az istentiszteleten Fazekas Zsolt lelkész szolgál, Bocskai Istvánra emlékezik dr. Tonk Sándor rektor, egyházkerületi főgondnok. Sor kerül a Bocskai István szülőháza emléktáblájának leleplezésére. Ezt Cs. Nagy Zoltán történész, a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület elnöke mutatja be. Ilyés Gyula: A Reformáció genfi emlékműve előtt című versét Boér Ferenc színművész, Reményik Sándor: Templom és iskola című versét Albert Júlia szíművésznő mondja el, énekel a Kolozsvári Református Kollégium Kórusa Székely Árpád kollégiumi igazgató, karnagy vezényletével. A templomban az ünnepi rendezvényt az emlékezés tárgyainak átadásával, a Himnusz eléneklésével és az áldással zárják. Utána, déli 12 órakor a Mátyás király utca 4. szám alatt, a Bocskai István szülőházában a küldöttségek részvételével elhelyezik az emléktáblát. Mindenkit szeretettel várnak az ünnepségre. /Bocskai emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"
2001. október 26.
"Az elmúlt két évben Bulgária és Románia komoly fejlődést tudott felmutatni az EU csatlakozás útján - jelentette ki Chris Patten, az Európai Bizottság külügyi biztosa az okt. 25-én Bukarestben elkezdődött Dél-kelet európai régiók konferenciáján. Patten azt is elmondta, hogy az EU 4,65 milliárd eurót utal ki Románia számára, amelyet az elkövetkező hat évben főleg a stabilitási és társulási folyamatra szánnak. /Románia 4,65 milliárd euro támogatást kap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ A Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény bukaresti regionális konferenciája új szakaszt nyit a térségbeli országok finanszírozásának stratégiájában. Adrian Nastase miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a szervezet egyik fő feladata az: vonzzon partnereket a nemzetközi közösségből a délkelet-európai térség által kínált lehetőségek kiaknázásához. Hangsúlyozta, hogy a DKSE továbbra is az európai integráció egyik eszköze. Mircea Geoana külügyminiszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a stabilitási egyezményt nem lehet az Európai Unió alternatívájaként tekinteni. /Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény. Bukaresti regionális konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"
2001. október 26.
"A Madách Irodalmi Társaság kilencedik szimpóziumát a Balassagyarmat szomszédságában fekvő Szügy művelődési házában tartották meg. Andor Csaba, a Társaság elnöke beszámolt éves tevékenységükről. Győrffy Miklós Madách "egyéb" (a Tragédián kívüli) drámáinak előadástörténete címmel tartott előadást. Asztalos Lajos /Kolozsvár/ Az ember tragédiája katalán nyelvű változatát elemezte. A megjelentek Balassagyarmaton, az egykori Vármegyeházán megtekintették a Madách és a Mikszáth Emlékszobát, részt vettek a helyi önkormányzat, több Nógrád megyei művelődési intézmény és a Madách Irodalmi Társaság képviselői által a költő szobránál tartott koszorúzási ünnepségen. Ezután további előadások hangzottak el. Másnap a jelenlevők Csesztvére látogattak, ahol részt vettek a Madách Irodalmi Napon. A rendezvény a költő múzeum előtti álló szobrának megkoszorúzásával ért véget. /Asztalos Lajos: IX. Madách-szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"
2001. október 26.
"A Magyar Szellemi Védegylet idei kitüntetettjei között ezúttal egy hölgy is található, méghozzá Felvidékről, Ciprusz Éva, a Duna Televízió bemondónője. Az elismerést idén a magyar szellemi és közélet olyan nagyjai kapták meg, mint Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány művelődési minisztere, Balogh János akadémikus, Döbrentei Kornél költő, Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, vagy Nemeskürty István történész, millenniumi kormánybiztos. /Szentkirályi István: Határon túli hölgy a kitüntettek sorában.Ciprusz Éva is megkapta a Magyar Szellemi Védegylet "Rendületlenül" diplomáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"
2001. október 27.
"Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget okt. 26-án Budapesten a IV. Magyar Állandó Értekezlet. A Máért résztvevői megállapodtak, hogy a 2002. január 1-jével hatályba lépő törvény megfelel azon elvárásnak, hogy hozzájáruljon a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez és gyarapodásához szülőföldjükön. A zárónyilatkozat megállapította, hogy a törvény a kisebbségben élő magyar közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez történő hozzájárulása révén előmozdítja a térség biztonságát és Magyarország kapcsolatait a szomszédos államokkal. Az aláírók megelégedéssel vették tudomásul az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságának (velencei bizottság) jelentését a nemzeti kisebbségek számára anyaországuk által nyújtott kedvezményekről, megállapították, hogy a bizottság jelentésének fényében a magyar törvény nem szorul módosításra. A dokumentum megerősítette, hogy a kisebbségekért elsősorban a lakóhelyük szerinti állam tartozik felelősséggel, és pozitív megítélés alá esik, ha valamelyik ország anyaországként kedvezményeket és támogatást nyújt határon túli nemzeti kisebbségei számára. A zárónyilatkozatban foglaltak szerint a törvény végrehajtását és az érintett közösségek magyarországi jogvédelmét hatékonyan szolgálná a határon túli magyarok országgyűlési biztosának intézménye. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők fontosnak tartották, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát bízzák meg a végrehajtás koordinálásával. A zárónyilatkozat második fejezetét, az úgynevezett státustörvényről szóló megállapításait egyedül az SZDSZ képviselői nem írták alá. - A velencei bizottság jelentése mindenképpen győzelem, de nem feltétlenül magyar vagy román győzelem, hanem az európai kisebbségek arattak győzelmet - összegezte Máért ülése után megtartott sajtótájékoztatón a munkálatok eredményét Németh Zsolt külügyi államtitkár. Bizakodását fejezte ki, hogy 2002. január elsején a jogszabály életbe léphet, s az első igénylők már februárban megkaphatják magyar igazolványukat. - A Magyar Állandó Értekezlet döntése szerint a törvényt nem kell módosítani: az igazolvány a jogalanyok jogosultságát igazolja majd, nem pedig az illető nemzetiségét - hangoztatta az államtitkár. Németh Zsolt tájékoztatott a kialakult konszenzusról, miszerint az ajánlásokat a magyar konzulátusok igazolják. Ennek kapcsán reményét fejezte ki a Kárpát-medencei magyar konzuli hálózat erősödése iránt. - Az kaphat magyar igazolványt, aki magyarnak vallja magát, vagy aki magyarul beszél, vagy pedig tagja valamelyik magyar társadalmi szervezetnek, történelmi egyháznak és ha az illető állam magyarként tartja nyilván - közölte az államtitkár. Markó Béla, RMDSZ elnök azt hangoztatta, hogy a Máért bebizonyította létjogosultságát, amikor sikerült megoldást találnia a magyarországi pártokat, a magyarországi közvéleményt és a határon túli magyar közösségeket foglalkoztató e fontos kérdésben. /Egyetértés a lényeges kérdésekben. A HTMH koordinálja a státustörvény végrehajtását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27."
2001. október 27.
"A státustörvény nem európai jogszabály, s az alapjául szolgáló emberjogi filozófiából ki kell iktatni a gazdasági és szociális dimenziót, mert az meghaladja az Európa Tanács által elfogadott megközelítéseket és megoldásokat- jelentette ki okt. 26-án Adrian Nastase kormányfő. Korábbi javaslatával kapcsolatban, miszerint az RMDSZ tagkönyvével rendelkező személyek élvezhessék a határon túli magyarok számára biztosított kedvezményeket, kifejtette: e formula alapján a státustörvény kedvezményeire jogosult személyek megállapítása nem Budapesten történne, hanem az RMDSZ jelölné ki őket. Nem értenek egyet azzal, hogy budapesti szakemberek érkezzenek Romániába "magyardetektorokkal felszerelve" kiválogatni a magyar nemzetiséghez tartozókat. Nastase leszögezte: nem engedik meg olyan személyek jelenlétét Románia területén, akik a magyar etnikumhoz tartozó állampolgárok "fogát és okmányait vizsgálgatják". Hozzátette: ez a tilalom vonatkozik "a követségekre és konzulátusokra" is. /Nem kellenek "magyardetektorok" - hangoztatja a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"
2001. október 27.
"A státustörvény kapcsán tett javaslataival Adrian Nastase megmutatta, hogy igazi politikusi erényekkel rendelkezik - állapította meg okt. 26-i kommentárjában a Curentul. Eddig a román félnek védekeznie kellett, most Nastase revansot vett és immár a román fél diktálja a szabályokat - vélte a napilap. Adrian Nastase pontosan tudja, hogy valamilyen formában a státustörvény alkalmazásra kerül, Románia csak azt érte el Velencében, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson az alkalmazásról - hangsúlyozta a Jurnalul National. /Nastase "félsikere": A státustörvény marad, de alkalmazásának feltételeit Bukarest diktálja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"
2001. október 27.
"Azok a román állampolgárok, akik 2001. december elseje után magáncélból kívánnak külföldre utazni több okiratot is kötelesek bemutatni a határátkelőnél. Erről a kormány okt. 25-i ülésen döntött sürgősségi rendeletbe foglalva a határátlépés szigorításaira vonatkozó elképzeléseit. A határőrök kérik majd az egészségügyi biztosítást és a menettérti vonatjegyet (autóval utazók esetében a zöldkártyát) ezek hiányában a határátkelő parancsnoka akár vissza is fordíthatja az utast. A külföldre utazó személynek ugyanakkor minimális mennyiségű valutával is rendelkeznie kell (bankkártyát is elfogadnak). E rendelkezés célja, hogy a román állampolgárokat ilyen indoklással ne térítsék vissza a célországok határátkelőhelyeiről, illetve hogy a külföldre utazó román állampolgároknak ne kelljen pénzügyi segítséget kérniük a diplomáciai szolgálatoktól. A kormány ugyanakkor törölte a kanadai, izlandi, norvég, svájci és japán állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettséget. /Szigorítják a határátlépést. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"
2001. október 27.
"Emil Boc kolozsvári képviselő, a Demokrata Párt alelnöke elítélte Adrian Nastase miniszterelnök azon szándékát, hogy egyenlőségjelet tegyen az RMDSZ tagsági könyvecske és a magyar igazolvány között, ez Boc szerint ellenkezne a román nemzeti érdekekkel. A DP alelnöke elfogadhatatlannak minősítette a jelenlegi kormány által az RMDSZ-nek tett kedvezményeket és megjegyezte: ezek erőszakos elmagyarosodási folyamathoz fognak vezetni. Németh János vezetésével a magyar Alkotmánybíróság négytagú küldöttsége folytatott megbeszéléseket okt. 26-án Romániában. Találkoztak a román alkotmánybíróság, a legfelsőbb bíróság, valamint a törvényelőkészítő tanács vezetőivel, tagjaival. Romániai útjával a magyar küldöttség a román alkotmánybíróság delegációjának két évvel ezelőtt tett budapesti látogatását viszonozza. /Boc szerint Nastase magyarosít. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"
2001. október 29.
"Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget okt. 26-án a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülése Budapesten. Mint ismeretes, sikerült megállapodni abban, hogy az kaphat magyar igazolványt, aki magyarnak vallja magát, aki magyarul beszél, vagy pedig tagja valamelyik magyar társadalmi szervezetnek, történelmi egyháznak és ha az illető állam magyarnak tartja nyilván. A találkozóról Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: csupán az RMDSZ-tagság nem lehet döntő a magyar igazolvány megszerzésében. A MÁÉRT megdöbbenéssel fogadta Adrian Nastase kormányfő javaslatát, hogy kizárólag az RMDSZ párttagság legyen a magyar igazolvány kibocsátásának alapvető kritériuma, sőt az helyettesítse a magyar igazolványt. Örvendetes, hogy összhangban váltak el Markó Bélától. Megegyeztek abban, hogy egyeztetni fognak a törvény végrehajtása és az ebben való felelősség- és szerepvállalás tekintetében az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek között. /Megoldódnak az erdélyi gondok. Tőkés László püspök a MÁÉRT-ról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"