"1990-ben Gagyi-Balla István /Kolozsvár, 1932. aug. 3. - Kolozsvár, 2001. aug. 19./ történész kezdte a "szóbeli történelem" (oral history) gyűjtőmódszerével rögzíteni az addig visszafojtott 1956-os emlékezések meglepő áradatát. Munkájából bő részleteket először a kolozsvári Szabadság több tucat száma közölt, majd egy közös magyarországi kötet, tavaly pedig a Magyarok Világszövetsége közreműködésével egy kompaktlemez készült. Gagyi-Balla István munkáját tovább kellene vinnie valakinek. /Gajdos Balogh Attila: Ad futuram memoriam. Száll az ének szájról szájra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 20./"

"Corina Cretu, Ion Iliescu államfő tanácsosa nov. 20-án kijelentette: Iliescu szerint reális alapjai vannak azon félelmeknek, amelyek Hargita és Kovászna megye enklavizálódását vetítik elő. Iliescu szerint ezt a jelenséget azzal lehetne kiküszöbölni, ha a román állam törvényeit az egész ország területén egyforma szigorúsággal tartanák be, tiszteletben tartva ily módon az állampolgári szabadságok és jogok minden alkotmányadta formáját. A közelmúltban több magasrangú kormánytisztviselő - többek között Ioan Rus belügyminiszter és Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója - azzal vádolta meg a két székelyföldi megye önkormányzatait és civil szervezeteit, hogy az enklavizálódás irányába akarják eltéríteni a régió szekerét. /Iliescu: Reális veszély a Székelyföld enklavizálódása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"Az európai közös gyorsreagálású erők esetleges román alkotóelemeiről tárgyalt a brüsszeli Európai Biztonsági és Védelmi Értekezleten Mircea Geoana külügyminiszter és Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter. Románia 1200 katonával járulna hozzá a gyorsreagálású erőkhöz, de egy hegyivadász, egy utász zászlóaljat is felajánl a jövendőbeli európai különleges hadseregnek. Mircea Geoana külügyminiszter nov. 20-án Románia Európai Uniós vízumkényszerének megszüntetésének esélyeiről tárgyalt Brüsszelben Antonio Vitorinoval, az Európai Unió belpolitikai biztosával. Geoana úgy vélte, arra is esély van, hogy az EU Parlament képviselői egységesen álljanak ki Románia ügye mellett. /Román katonai segítség az Európai Uniónak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"Emma Nicholson bárónő, az Európa Parlament romániai jelentéstevője nov. 20-i bukaresti sajtóértekezletén elmondta: a régió biztonsága szempontjából Románia NATO-tagsága valamint az EU-ban való részvétele fölöttébb szükséges. A bárónő találkozott Ion Iliescu államfővel is, akivel - többek között - a szegénység romániai felszámolásának lehetőségeiről tárgyalt. - Iliescu üdvözölte Hubert Vedrine francia külügyminiszter azon nyilatkozatát, amelyben kiáll Románia és Bulgária EU-csatlakozása mellett. /Emma Nicholson bárónő kiáll Románia EU- és NATO-tagsága mellett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"Pataky József tordai városi tanácsosnak, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó, második világháborúban hősi halált halt 49 ismeretlen honvéd közül sikerült 19-et azonosítania. Pataky József a közeljövőben azt szeretné elérni, hogy a 19 honvéd nevét is feltüntessék a sírkereszteken. Boros János kolozsvári alpolgármester szerint semmi akadálya nincs annak, hogy a kérést jóváhagyják, és reméli nem képezik kifogás tárgyát a magyar nevek. Boros elmondta: a kérdésben hivatkozási alapot jelenthetne a hadisírok gondozásáról szóló román-magyar államközi egyezmény, amelyet azonban a két ország honvédelmi minisztériuma még mindig nem kötött meg. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul tájékoztatása szerint a magyar-román államközi egyezmények sorában szinte valamennyit sikerült megkötni azok közül, amelyeket Magyarország tervezett. Sajnos, ez az egy kivétel. A kérdésről évek óta tárgyalások folynak a két honvédelmi minisztérium között. /Nincs egyezmény a hadisírok gondozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"A Sapientia Alapítvány Tudományos Tanácsa hétvégi ülésén döntött a doktori és kutatói ösztöndíjpályázatokról. Tánczos Vilmos, a Tudományos Tanács elnöke tájékoztatott: a doktori ösztöndíjpályázatot a Romániában doktorálók számára írták ki. A beérkezett 58 pályázatból 27-et bírált el kedvezően a tanács. Előnyben részesítették azokat a pályázókat, akik a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vagy a Partiumi Keresztény Egyetem oktatói. Az erdélyi magyar tudományos élet kiemelkedő képviselői nyújtottak be pályázatot. /Papp Annamária: Újabb EMTE kutatási és doktori ösztöndíjak. Tavalyhoz képest idén rangosabb mezőny volt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"A Kárpát-medencében élő képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, a Vármegye Galériában. A Határok nélkül című tárlat negyven képzőművésznek a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelepen készült munkáit mutatja be. Kolozsvárt Kopacz Mária és Székely Géza képviseli festményeivel, Marosvásárhelyről többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Simon Endre, Csíkszeredából Márton Árpád, Nagybányáról Véső Ágoston, Dudás Gyula, Déváról Mátyás József, Sütő Éva, Zilahról Szabó Vilmos, Brassóból Ábrahám Jakab jelentkezett alkotásaival. /Határok nélkül a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"Színházi vita Minden színházigazgató megvádolható önkényességgel, kegyetlenkedéssel, keménykezűséggel, hajthatatlansággal, a műsorpolitika rossz összeállításával. Szeretni kell tehát a színházat, összefogni, nem rombolni, hanem építeni. Bogdán Zsolt hangsúlyozta, nincs megfélemlítve, amikor kiáll Tompa Gábor mellett. Szerinte ugyanis Tompa színháza, "az összes tévedésével együtt, a leghaladóbb szellemiségű, legelőremutatóbb gondolkozású fellegvár, nem csak erdélyi, de romániai viszonylatban is". /Bogdán Zsolt: Kedves Közönség! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"A napokban múlt egy éve, hogy a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet közreműködésével megalakult a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezete. A hét végén Kalotaszentkirályion szervezték meg a Rákóczi emlékünnepséget, amelyet Péntek Zsuzsa korabeli énekkel, valamint Lukács Melinda, Rákócziról szóló szavalatával nyitott meg. Ezt követően Lukács Ferenc magyarvalkói református lelkész, a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Nyolc csoport nevezett be a történelmi vetélkedőre, amely II. Rákóczi Ferencről és az általa vezetett szabadságharcról szólt. A vetélkedő nyertese a zsoboki általános iskola csapata lett. /Péntek László: Egyéves a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában egyértelművé tette, hogy jövő év január 1-jével hatályba lép a kedvezménytörvény, egyúttal azonban jelezte: a jogszabály "igazi tartalmát és értelmét" a végrehajtási rendeletek adják majd meg, amelyekről a szombati kormányülésen is tárgyalni fognak. Tájékoztatása szerint a szomszédos államok közül a horvátokkal már megállapodtak a törvény végrehajtásának kérdéseiben, a szerbek részéről óvatos támogatást tapasztaltak, Szlovénia soha semmilyen kifogást nem vetett fel, és véleménye szerint Ukrajnában sem lesz akadálya a törvény érvényesülésének. Elmondta, hogy Románia esetében is bizakodó, Szlovákiával pedig a napokban tárgyalnak majd a törvényről. /Szombaton döntenek a státustörvény végrehajtásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Az Európai Unió tagországainak regionalista szemléletű pártjai által alapított Szabad Európai Szövetség brüsszeli ülésén tagjai közé fogadta a Sabin Gherman vezette, bejegyzés előtt álló Erdély Bánság Ligát. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: figyelemmel kísérik a Sabin Gherman-féle mozgalmat. Takács emlékeztetett: a Nagy-Románia Pártra (NRP) Erdélyben 2,5 millióan szavaztak. Toró T. Tibor képviselő, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke leszögezte: Romániában mindig a Bukarest-centrikusság jellemezte a központi hatalmat. A Sabin Gherman által megfogalmazottak lényege: az erdélyi közösség szembenállása a központi végrehajtó hatalommal. Az RMDSZ autonómia tervezete eltér valamelyest a Sabin Gherman által megfogalmazott autonómia képtől és programtól. Az RMDSZ autonómia-elképzelése kétsíkú. Egyik a kulturális vagy személyi elvű autonómia, a másik a területi autonómiák rendszere. Az elmúlt öt évben az RMDSZ programjának ez a része zárójelbe került. /Papp Annamária: Hatékony decentralizációra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"A kormány nem támogatja Puskás Bálint RMDSZ-szenátor azon törvénykezdeményezését, amelynek értelmében az egyházak visszakapnák az országos levéltárból a kommunisták által elkobzott dokumentumaikat. A tervezet szerint azok a keresztlevelek, házasságkötésről és elhalálozásról szóló, illetve más, egyházi jellegű dokumentumok, amelyeket a kommunista rezsim idején elkoboztak, visszakerülnének jogos tulajdonosaikhoz. A kormány szerint ez a kezdeményezés megsérti az állami levéltárról szóló jogszabályt, amely kimondja, hogy nem lehet visszavonni a levéltár dokumentumtárába került iratokat. Ezzel egyidőben a képviselőházban és a szenátusban az RMDSZ benyújtotta az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetet. /Tervezet az egyházi dokumentumok és ingatlanok visszaszolgáltatására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Nov. 20-án Erdélyi nemzedék-szemléletváltozás az elmúlt század paraszti közösség életében címmel, a Kolozsvári Népfőiskola keretében, Nagy Olga néprajzkutató tartott előadást a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Öregek és fiatalok konfliktusos viszonyára, a kommunizmusban megszűnt tekintélyelvű öregségre, gyermekkori és asszonyi kiszolgáltatottságra, közösségi szolidaritásra, mai városi és falusi elmagányosodásra, a munkára való nevelésre és erkölcsre hallhattak szakmunkákból idézett példákat az egybegyűlteknek. /Ö. I. B.: Vidéki nemzedékek metamorfózisa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Konkrét bizonyítékokat követel az RMDSZ azoknak a vádaknak az alátámasztására, amelyekkel a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság vezetője a Székelyföldön élő magyarokat illette. Ioan Stan szerint súlyos veszélyekkel járhat a román állam nemzeti jellegére és egységére a székelyföldi magyarok szeparatista tevékenysége, az ide eljutó magyarországi segítség. A kormánypárti szenátor azt a jelentést ismertette, amelyben a bizottság az október 24. és november 10. között Konstanca, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Kolozs, Bihar, Arad és Temes megyében tett helyszíni ellenőrzések során szerzett tapasztalatait összegezte. Ebben külön fejezet foglalkozik "a magyarok által Székelyföldnek nevezett Hargita, Kovászna és részben Maros megye" autonomizálási folyamatával és az ebből fakadó veszélyekkel. Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő szerint ez a jelentés is ékes bizonyítéka a mindenkori román politizálás kétszínűségének. Románia azt állítja, hogy modellértékű a kisebbségi kérdés rendezése, itthon pedig azt hangoztatja, hogy veszélyeztetve látja az ország integritását. Kiállnak a privatizáció felgyorsítása mellett, de felháborodnak azon, ha az új tulajdonos az erdélyi magyarok, vagy Isten őrizz a magyarországiak köréből kerül ki. Van regionális fejlesztési törvény is, de minden eszközzel megakadályozzák a Székelyföld fejlesztését. A képviselő visszautasította a székelyföldi románok "sanyargatásáról, elkergetéséről" szóló vádakat is. Nem szólnak az elmúlt évtizedekben folyó betelepítésekről, vagy arról, hogy a csendőrség, katonaság, titkosszolgálat, ügyészség, számvevőszék élén kik is vannak. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kétszínű román politika Alaptalan vádakat tartalmaz az újabb Harkov jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság jelentése kapcsán kifejtette: egyre erősödő magyarellenes kampányról van szó. Az utóbbi időkben megsokszorozódó magyarellenes nyilatkozatokra utalva (tankönyvbotrány Kovászna megyében, magyar nyelvű oktatás a Bákó megyei csángó közösségben) rámutatott, hogy a parlamenti bizottság ezúttal túllépte hatáskörét, és ahelyett, hogy feladatát teljesítené, tevékenysége által éppen az ország biztonságát veszélyeztető dokumentumokat állít ki. Előzmény nélküli eset - mondta a szövetségi elnök -, hogy olyan állami intézmény, mint amilyen az RHSZ, vagy ennek tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság tagjai etnikai alapon "hadat üzenjenek" az ország két - történetesen többségében magyarok által lakott - megyéje ellen. Az állami hatóságok "idegen testnek" tekintik e két megyét, illetve a romániai magyarságot. A dokumentumban rendkívül veszélyes és hamis vádakat fogalmaztak meg - hangsúlyozta -, amelyeket semmiféle bizonyítékkal nem támasztották alá. A szövetségi elnök tarthatatlannak minősítette, hogy a kormánypárt a még érvényben lévő együttműködési szerződés ellenére sorozatos támadásokat indít az RMDSZ és a romániai magyarság ellen. /Markó: erősödő magyarellenes kampányról van szó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"Ismét Emma Nicholson de Winterbourne bárónőt kérték fel az Európai Parlament külügyi bizottságában Románia jelentéstevőjének, mandátumát meghosszabbították 2004-ig. A bárónő két éve monitorizálja Romániát. /Meghosszabbították Emma Nicholson mandátumát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"Nov. 22-én Gheorghe Funar polgármester ígéretet tett Kolozsvár lakóinak: Kolozsváron nem fogják alkalmazni a helyhatósági törvényt. Szerinte ugyanis a "magyar ajkú román lakosság" aránya nem haladja meg a 11 százalékot. Funar úgy véli, az 1992-es népszámlálás adatait meghamisították. Amíg ő a polgármester, Kolozsváron nem lesznek kétnyelvű feliratok, mi több, a házasságkötés sem zajlik az ifjak anyanyelvén. Amennyiben valaki megpróbálkozik a kétnyelvű feliratok elhelyezésével, 100 millió lejre büntetjük - fenyegetőzött. Vasile Soporan prefektus előbb beszélni kíván a polgármesterrel, s ezt követően dönti el, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy Kolozsváron is alkalmazzák a helyhatósági törvényt. A kormány nov. 21-i ülésén elfogadta a márciusban megszavazott új közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásainak végrehajtási utasításait. A jogszabály szerint azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya a lakosságon belül eléri a 20 százalékot, a helységek nevét az adott kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. Azokban a tanácsokban pedig, ahol a kisebbségi képviselők aránya eléri a 30 százalékot, a tanácsülések az adott kisebbség anyanyelvén is folyhatnak. Az ország mintegy 13 ezer települése közül nem egészen 1500 települést érint ilyen szempontból a törvény. /Kiss Olivér: Kolozsváron nem hatályos a törvény Funar: nem lesznek kétnyelvű táblák - Soporan: Meg kell győzni a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"Nov. 24-25-én Erdély fővárosának vendége lesz egy 60 fős klézsei csángómagyar csoport. Az 50 III.-VIII. osztályos diák azok közül kerül ki, akik az egyesületi magyar nyelvi foglalkozásokra járnak. Őket 10 felnőtt kíséri akik pedagógusok és a klézsei népzenei és néptánc hagyományok őrzői. A gyermekeket a 7-es számú Általános Iskola magyar elemi osztályainak lelkes szülői közössége és a Kolozsvári Néprajz Szakosztály (KMDSZ) néprajz szakos egyetemi hallgatói csoportja látja vendégül. A felnőttek részére az Unitárius Egyház ajánlotta fel vendégszobáját, ellátásukról pedig a Heltai Alapítvány gondoskodik. A program keretében a Heltai Alapítványnál átadásra kerül az a 250 kötetnyi, gyermekkönyvekből álló adomány, amelyet a kolozsvári magyar polgárok adtak össze a klézsei Csángó Ház könyvtárának gazdagítására. /Csángó Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"A moldvai csángóknak tizenegy évvel a rendszerváltás után sincs joguk anyanyelvükön tanulni és magyarul hallgatni Isten igéjét római katolikus templomaikban. Sorsuk, létük szinte napi rendszerességgel jelen van erdélyi vagy magyarországi lapok hasábjain, egyre többet beszélnek róluk rádió- és tévéadók, foglalkozik velük az Európa Tanács és a Vatikán, az évtizedek óta várt nyitás mégsem akar bekövetkezni. Csángóügyben ugyanis a helyzet változatlan. Makkay Józsefet meglepte, írta, a Duna Televízió esti híradójában Paskai László bíboros nyilatkozata, amelynek az volt a lényege, hogy a magyarországi katolikus egyház nem segíthet a csángókon. Bevallása szerint a bíboros úr nemigazán ismeri ezt az "összetett, bonyolult ügyet". Ezt Romániában kell(ene) orvosolni. Közben a római katolikus csángó papok - akik többé-kevésbé tudnak magyarul - a szélsőséges megfélemlítésektől sem riadtak vissza, amikor híveik egy része aláírt beadványban kérte a magyar nyelvű igehirdetést. Volt, akitől megtagadták a házasságkötést, vagy azzal fenyegették meg, hogy idős hozzátartozóit nem temetik el. Gherghel püspök (aki különben jól beszél magyarul) változatlanul elzárkózik minden "elmagyarosító törekvéstől". Minderről a magyar katolikus egyházi elöljárók feladata tájékoztatni a Vatikánt. /Makkay József: Csángóföldi rekviem. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"Megjelent Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából. XIX-XX. század /Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kolozsvár, 2001/ című hiányt pótló, Csetri Elek, Egyed Ákos, Kerekes Jenő és Somai József szerkesztette kötet. Amint az előszót jegyző Egyed Ákos megállapítja: a könyv "első, szerény kísérlet arra, hogy az erdélyi magyarság történetét új fejezettel egészítsük ki". ki. A könyv gerincét három átfogó történészi elemzés alkotja, amely a XVIII. század végéig (Csetri Elek), a XIX. században (Egyed Ákos), illetve a XX. században (Csucsuja István) vizsgálja az erdélyi gazdasági gondolkodás irányvonalait és jelenségeit. Kerekes Jenő és Somai József az erdélyi gazdasági oktatás, Vincze Gábor pedig az erdélyi magyar szövetkezeti mozgalom történetét összegezte. /Tibori Szabó Zoltán: Gazdasági gondolkodásunk múltjának első összefoglalója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"Az 1945 után Romániában államosított összes egyházi ingatlan visszaadásáról szól az a törvénytervezet, amelyet az RMDSZ képviselői nyújtottak be nov. 21-én a parlamentben - ismertette a dokumentumot Márton Árpád képviselő. Az alapelv az, hogy adjanak vissza mindent, amit elvettek. Ennek megfelelően a tervezet kiterjed az épületekre, a földekre, az erdőkre és bizonyos esetekben az intézményekhez tartozó ingóságokra is. Egy államosított egyházi könyvtár esetében például a visszaszolgáltatás természetesen a könyvekre, kiadványokra és kéziratokra is vonatkozik. A tervezet készítői szerint több ezer ingatlanról van szó. Csak a katolikus egyház közel 4 ezer ingatlant követel vissza, ezek közül mintegy - ezer iskolát. A törvény tervezetét a Romániában működő négy magyar történelmi egyházzal egyetértésben dolgozták ki. /Teljes restitúciót követel az RMDSZ. Törvénytervezet az elkobzott egyházi javakról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Románia és Bulgária a Visegrádi csoporttal harcol azért, hogy az EU bővítése mind a 12 tagjelöltre kiterjedjen - írta nov. 23-i számában a Curentul. A lap kommentárja szerint Európa bölcsességét mutatja az, hogy felismerte: Románia és Bulgária is Európához tartozik. /Románia és Bulgária is Európához tartozik? Limassolban tanácskoznak a két ország sorsáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Nov. 23-án Corneliu V. Tudor felszólalásával kezdődött el a Nagy-Románia Párt (NRP) két napig tartó kongresszusa. Az NRP kongresszusán a parlamenti pártok egyetlen képviselője sem jelent meg, jóllehet mindegyikük meghívást kapott. Jelen voltak azonban Irak, Irán, Nigéria, Kuba, Korea, Kína, Svédország és Kanada romániai nagykövetségeinek képviselői. Tudor, az NRP elnöke ismét megragadta az alkalmat, hogy kérje - a szerinte - "terrorista szervezetnek", az RMDSZ-nek törvényen kívüli helyezését és Miron Cozma bányászvezér szabadlábra helyezését. A kongresszuson jelen volt a párt főtitkára, Gheorghe Funar is, aki ez alkalommal bemutatta Az RMDSZ fekete könyvét, és rámutatott arra, hogy a NRP új eszközökkel kellene hogy szembeszálljon az RMDSZ-szel. Így a párt bizalmatlansági indítványt nyújthatna be a képviselőházba, a Kovászna és Hargita megyei románok helyzetét illetően, valamint olyan határozatok meghozatalát mozdíthatná elő, amely a románellenes szervezetek tulajdonában levő fegyverek és lőszerek begyűjtésére vonatkozna. Végül Funar polgármester a kormánypárthoz szóló felhívás megszerkesztését helyezte kilátásba, amelyen felszólítanák a kormánypártot, hogy bontsa fel az RMDSZ-szel kötött együttműködési szerződést. /Kongresszust tart a Nagy-Románia Párt. Távolmaradtak a parlamenti pártok képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"A Román Humanista Párt felszólította az RMDSZ-t, hogy a parlament és a kormány tagjai előtt ismertesse a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) Hargita és Kovászna megyéről készült jelentésével kapcsolatos ellenérveit. /Magyarázatot kérnek Harkov-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Nov. 23-án Kolozsváron a magyar történelmi egyházak, az országos magyar civil szervezetek és az RMDSZ képviselői megalakították a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény romániai alkalmazását felügyelő testületet. A hárompillérű testületnek összesen 28 tagja van: 9 az egyházak, 9 a civil szervezetek és 9 az RMDSZ részéről, amelyet kiegészít a szövetségi elnök személye, aki az új működési szabályzat szerint legalább havonta egyszer összehívja a testületet. A résztvevők részletes tájékoztatót hallgattak meg a státustörvény alkalmazásának eddigi stádiumáról. A magyar kormány január elsejétől alkalmazza a magyar kezdvezménytörvényt. Az Országos Felügyelő Testület mintájára egy-két heten belül valamennyi magyarok lakta megyében megalakul a Területi Felügyelő Testület. Rövidesen kiírják a pályázatokat az országos, a területi és a helyi irodák alkalmazottjainak a toborzására, akiknek feladata lesz a magyar igazolványt igénylők által kitöltött kérdőívek átvétele, a számítógépes adatbevitel és ennek továbbítása az illetékes magyar szervek felé. A testület következő ülésén fognak arról dönteni, hogy a kb. 1200 romániai magyar civil szervezetből melyeknek fogadják el tagsági igazolványát bizonyító okiratként. /Makkay József: Előkészületek a státustörvény alkalmazására. Megalakult az Országos Felügyelő Testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Színházi vita. A Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei a színházi vitában állásfoglalásukban leszögezték: legmegfelelőbb állásfoglalás, ha estéről estére játszanak. Szakmai felelősségünk teljes tudatában "választottuk ezt a társulatot, színházat, és vele együtt annak igazgatóját." - vallották. Aláírták a színészek: Ambrus Emese, Bács Miklós, Bogdán Zsolt, Borbáth Júlia, Csíky András, Csutak Réka, Dimény Áron, Fodor Edina, Gajzágó Zsuzsa, Kali Andrea, M. Kántor Melinda, Keresztes Attila, Laczkó Vass Róbert, Nagy Dezső, Panek Kati, Salat Lehel, Senkálszky Endre, Varga Csilla. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Nov. 24-én Octav Cozmanca közigazgatási miniszter úgy nyilatkozott: Hargita és Kovászna megyében 2001 elejéig "voltak gondok", de az új kormány hivatalba lépését követően mindent megtettek az állam fennhatóságának és befolyásának növelésére. Cozmanca kifejtette: mihelyt megtörtént a hatalomváltás, a "kérdést" kézbe vették, és nagy mértében sikerült helyreállítani a román állam fennhatóságát a két székely megyében. A miniszter szerint akadnak még megoldatlan kérdések. Példaként a két megyéből távozott románok helyzetét említette. Hozzátette: a "hiteles és felelősségteljes" kormányzás érdekében intézkedéseket Maros megyében is hoztak. - Felléptünk a prefektúrák vezetősége, az itteni személyzet, illetve a magyar többségű városi tanácsok esetében. Az üléseket például nem tarthatják többé magyar nyelven anélkül, hogy ne biztosítsák a fordítást, és az iratokat ne román nyelven állítsák össze - fogalmazott a közigazgatási miniszter. Markó Béla RMDSZ-elnök nov. 25-én az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a fentihez hasonló kijelentések, a magyarságot érő ismétlődő támadások, a Szociáldemokrata Párt belső ellentéteinek tudhatók be. /Magyarázkodás Har-Kov ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Nov. 24-én a Nagy-Románia Párt kongresszusa megerősítette tisztségében többek között Corneliu Vadim Tudor pártelnököt és Gheorghe Funar főtitkárt. /Kolozsvár polgármestere maradt az NRP főtitkára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja nyilvánosságra hozta a nov. 3-án és 4-én Kovásznán tartott rendkívüli országos gyűlésének határozatait. A határozat szerint az EMK részt kíván venni - az RMDSZ keretén belül - Románia alkotmánya módosításának előkészítésében; szorgalmazza a kettős, román-magyar állampolgárság gondolatának gyakorlatba ültetését, ennek szellemében pedig üdvözli a státustörvényt mint a magyar kormány egy fontos lépését a trianoni határokon kívül élő magyarság nemzeti egyenjogúsításáért. Ugyanakkor ellenérzésüket fejezték ki a jelenlegi RMDSZ-csúcsvezetés magyarságpolitikája, Tőkés László elmarasztalása, a státustörvény-ellenes kirohanásokkal szemben tanúsított enyhe magatartás iránt. A EMK feladataként jelölte meg tevékenységének az RMDSZ-beli testvérplatformok, illetve demokratikus elveket valló civilszervezetek tevékenységével való összehangolását, valamint a tiltakozást a román kormányzat székelyföldi, az ottan élő magyarság nemzeti öntudatának gyengítése miatt folytatott betelepítési programjai ellen. Az EMK tagsága a tudatosan vállalt keresztény erkölcsi értékrend jegyében elutasítja a nemzetközi terrorizmus minden formáját, és egyben kinyilvánítja, hogy valamennyi népnek - faji, vallási, civilizációs és bármilyen egyéb különbség tekintetbe vétele nélkül - joga van az önrendelkezéshez. /Az EMK a nemzeti egyenjogúsításért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"November 24-25-én Kolozsváron a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ), a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány (HGKA) szervezésében megtartott Csángó Napok gazdag programjának legkiemelkedőbb eseményét a könyvbemutatóval és kiállításmegnyitóval egybekötött ünnepi műsor jelentette. 2000. november 5-én Klézsén az MCSMSZ, a Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet és a Szeret-Klézse Alapítvány cselekvési tervet írtak alá a moldvai csángó közösség beolvadásának, elvándorlásának vagy más úton történő felszámolásának megakadályozására. Elsődleges alapelvként fogadták el, hogy "a csángókérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges." Ugyanakkor leszögezték: "magunkat a magyar nemzet részének tekintjük, számítunk a Kárpát-medence magyarságának segítségére". Azon a találkozón határozták el, hogy ügyük érdekében különböző településeken rendszeresen szerveznek csángó napokat, ahol sajátos kultúrájukat és életkörülményeiket népszerűsítik. Erre emlékeztetett Pozsony Ferenc, amikor megnyitotta az immár nemzetközileg is védett népcsoportnak számító moldvai csángómagyarok életét bemutató fényképek és textíliák kiállítását. Tánczos Vilmos egyetemi docens Lukács atya (polgári nevén Daczó Árpád) Csíksomlyó titka című könyvét mutatta be. A plébános a csíksomlyói kegytemplomban található, Európa legnagyobb gótikus fából készült Mária-szobrának a titkát kereste. A kulcsszó a csángóknál előforduló Babba (= szép, erkölcsileg tiszta) Mária szóhasználat. A jelző ugyanakkor egy ősi holdistennőt is jelent, ami a régi, pogány időkbeli kultusznak és a keresztényi tanoknak az összefonódását, megőrzését bizonyítja. Fellépett a Katolikus Ifjúsági Csoport. /Ördög Béla: Csángó Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"