Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. október 9.
"Az Aradon kivégzett 13 vértanúra emlékeztek Désen is okt. 6-án a Magyar Házban. Dr. Vekov Károly történész, RMDSZ-képviselő előadást tartott. Előadását azzal a gondolattal fejezte be, hogy nem szabad könnyen lemondani a harcról; az, ami ma nem sikerült, sikerülhet holnap. Az előadást történelmi vetélkedő követte. A résztvevőknek okt. 6-ával meg a 48-as szabadságharccal kapcsolatos kérdésre kellett válaszolniuk. /Zsigmond Orsolya: Történelmi vetélkedő a Magyar Házban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"
2001. október 9.
"Megnyílt Kolozsváron a Könyves Kávézó, a Szentegyház utcai Insomnia Kávéházban. A legrangosabb könyvkiadók termékeit forgalmazzák, szerződéses viszonyban vannak többek közt az Osiris, Balassi, SHL, Móra, Nap, Mentor, Vince, Kairosz, Atlantisz, Kalligram, Jelenkor, Európa, Akadémiai, Kriterion, Literator, Napvilág, Komp-Press, Pro Philosophia, Erdélyi Híradó, Új Mandátum, Paralela 45, Millon-Krisis, PUF, Dacia, Polirom, Oxford University Press kiadókkal. A látogatók számára a kölcsönzés, böngészés, lapozgatás, sőt a jegyzetelés is biztosított. Gazdag a választék a történettudományok, az irodalomtudományok, a nyelvészet terén is, szótárak, folyóiratok, művészeti albumok, regények, verseskönyvek, hasonmás kiadások sora áll rendelkezésére. /Szabó Csaba: A Könyves Kávézó kultúrhonfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"
2001. október 10.
"A Vatikán első ízben adott egyértelmű jelzést arra vonatkozóan, hogy kész konkrét lépésekkel is előmozdítani a magyar nyelvű hitéletet a moldvai csángók körében. Erről Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök számolt be azután, hogy a Vatikánban okt. 9-én négyszemközti megbeszélést folytatott II. János Pál pápával. Egyebek közt a határon túl, kisebbségi sorban élő magyarok magyar nyelvű lelkipásztori ellátásának kérdéseit vitatta meg, amely - az elnök szerint - egyelőre elég komoly akadályba ütközik a kárpátontúli testületekben. Mádl Ferenc megköszönte az Apostoli Szentszéknek azt a szerepet, amelyet abban játszott, hogy az Európa Tanács egy nemrég elfogadott határozatában magyar nyelvként elfogadandónak nyilvánította a csángók nyelvét. A Szentszék most lépéseket tett arra, hogy sor kerüljön a konzekvenciák levonására a magyar nyelvű hitélet lehetővé tétele érdekében - mondta az elnök. /Mádl Ferenc a csángók ügyét is felvetette a Vatikánban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ Mádl Ferenc államfő felvetette, hogy a szlovákiai egyházmegyékben, amelyek élén szlovák püspök áll, a második vonalban a magyarok lelki és egyéb igényeit szolgáló úgynevezett helynökök működhetnének. Mádl szerint a felvetésre a katolikus egyház vezetése nyitottnak mutatkozott. A papképzés, az utánpótlás ügyében a köztársasági elnök szót emelt amellett, hogy a Magyarországon képzett határon túli papokat fogadják vissza pasztorális szolgálatra Erdélyben is, de főleg a Felvidéken. A szlovák egyházkormányzat - kérte - fogadja szeretettel és megértéssel azt a segítséget, amelyet Magyarország, a magyar egyház nyújtana ilyen képzés tekintetében. Vatikánvárosi megfigyelők rámutatnak, hogy a Vatikán első ízben tett konkrét lépéseket a csángók magyar nyelvű hitélete érdekében. /Magyar misét a csángóknak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"
2001. október 10.
"A szenátus emberi jogi bizottsága okt. 9-én visszautasította a Nagy-Románia Párt azon törvénykezdeményezését, hogy oszlassák fel a Szekuritáté irattárát átvilágító bizottságot. Frunda György (RMDSZ) a sajtónak úgy nyilatkozott: ez az indítvány diszkriminatív. /Marad az átvilágító bizottság. Visszautasították az NRP javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"
2001. október 10.
"A szovátai privatizáció kapcsán megfogalmazott magyarellenes vádak "igazolásaként" tálalta a román sajtó a magyar polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Demeter Ervin múlt heti félhivatalos erdélyi látogatását. Az Adevarul szerint "a szovátai privatizáció körüli botrány kellős közepén a magyar titkosszolgálati miniszter rangrejtve Szovátára látogatott". A lap szerint Demeter Ervin látogatását nem jelentették a román hatóságoknál, ezért a Maros megyei prefektus felháborodottan tiltakozott a román kormánynál. A teljesen lepusztulni hagyott szovátai gyógyüdülőt üzemeltető állami társaság részvényeinek döntő többségét tavasszal vásárolta meg a Danubius Rt. érdekeltségébe tartozó Salina Invest nevű társaság. A közel 6 millió dollár értékű privatizációs üzletet már akkor támadni kezdték a román kormánypárt szélsőségesen nacionalista képviselői, azt állítván, hogy valójában a magyar titkosszolgálatok szerezték meg Szovátát. A szovátai privatizáció kapcsán kezdett román nacionalista kampány során Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter többször is kijelentette, hogy a gyógyüdülő eladása a törvények teljes betartásával történt. /Ismét górcső alatt a Szováta-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"
2001. október 10.
"Okt. 8-án újra összeült Bukarestben az Országos Oktatási Akkreditációs Tanács (CNEAA), így nyilvánvalóvá vált, hogy nem sikerült a Nevelési és Kutatási Minisztérium törekvése, hogy megszüntessék a tanácsot, illetve annak kormány alá rendelését. Ez volt Ecaterina Andronescu tanügyminiszter első veresége. Az Országos Oktatási Akkreditációs Tanács autonómiája vörös posztó volt a kormány, illetve a NKM szemében. A szakértők szerint azért akarja a minisztérium bekebelezni az akkreditációs tanácsot, hogy egyetlen helyen, illetve kézben fussanak össze a mindkét oktatási formával, az államival és a magánnal kapcsolatos ügyek. /Szabó Csaba: Sikertelen központosító kísérletek. Andronescu tanügyminiszter első veresége. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"
2001. október 10.
"A Moldvai Magyarság című kétnyelvű folyóirat legújabb száma is a moldvai magyarság létkérdésével foglalkozik. Az évtizedek óta folyó elrománosítás dacára, a moldvai magyarságsziget jelentős része megőrizte nemzetiségtudatát. Önjelölt tanítók oktatták otthonukban az írás-olvasás tudományát a gyermekeknek. Beszámoló van a lapban a Szeret-Klézse Alapítvány megalakulásáról és székházavatójukról. A Bákóban megalakított, Dumitru Martinas Római Katolikusok Egyesülete elnöke, Gheorghe Bejan kijelentette: "Mi nem vagyunk nemzeti kisebbség, hanem római katolikus románok közössége. A magyar eredetről szóló elmélet hamis, néhány áltörténész találmánya, amely politikai célokat szolgál. Felháborító, hogy míg Európában más szelek fújnak, valakik cinikusan és kínosan próbálnak meg beavatkozni egy 280 ezres román közösség történelmébe." /(-eth): Moldvai magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"
2001. október 10.
"Méltán örvendezhetünk az önálló magyar tannyelvű Sapientia Egyetem tanévnyitójának, szögezte le Fodor Sándor. Azonban győzelem akkor lesz, amikor majd a hallgatók első generációjának sikerül diplomát szereznie az egyetemen. Fodor emlékeztetett Adrian Nastase miniszterelnök okt. 5-i bejelentése (a csíkszeredai évnyitó napján), miszerint az ország egyetemi ifjúságának a jogos panaszait orvosolni kívánja a kormány a magánegyetemek jövedelmének 10 százalékából, amely a hallgatóság száma szerint akár 40 százalékig is nőhet. Nastasenak éppen a magyar magánegyetem megnyitóján jutott eszébe ez a rendelet. Megtörténhet ugyanis, hogy ez nehéz anyagi helyzetbe hozza a magyar egyetemet is. "A miniszterelnöki bejelentés után arra is kell gondolnunk: előfordulhat, hogy a Partium-Sapientia egyetemet csak az egész romániai magyarság aktív összefogásával menthetjük meg, akár tetemes anyagi áldozatok árán is." - írta Fodor Sándor. /Fodor Sándor: Vigyázat: a "java" még hátra van! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"
2001. október 10.
"A KEL /Katolikus Egyetemi Lelkészség/ 1993-ban katolikus egyetemisták kezdeményezésére jött létre, Kolozsváron tevékenykednek. Vezetőik Balla Árpád lelkész és Hegedűs Enikő pasztorál asszisztens - Budapesten végzett művészettörténész. A csoport tagjai számára, érdeklődési kör szerint, éneklési, kirándulási, közös imádkozási lehetőségeket teremt, előadásokat, diáktalálkozókat szervez. Ezeken kívül segíti a szociálisan rászoruló diákokat, lakáshoz juttatják őket és ugyanakkor idős embereket támogatnak és látogatnak meg. Több mint 300 tagjuk van, de szívesen látnak diákokat is. Támogatóik a Főegyházmegye, Szent Mihály-plébánia, a Caritas, a plébániák, ahol kihirdetik a híveknek a KEL programjait és az éppen szükséges segítségnyújtást. /Lukács Éva: Mi a KEL? A falunapok szervezésében segítenének. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"
2001. október 11.
"A magyar státustörvény által érintett országoknak meg kell vitatniuk a közös fellépés szükségességét - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök, miután tárgyalásokat folytatott Dragisa Pesic jugoszláv kormányfővel, aki okt. 9-én kezdett háromnapos hivatalos látogatást Romániában. A találkozó napirendjén a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megvitatása szerepelt a fő helyen, de szó volt a nemzeti kisebbségek, a státustörvény kérdéséről is. - Adrian Nastase kijelentette: a Romániában élő szerbek rendelkeznek az Európai Unió által garantált összes joggal. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan hasonló helyzetbe kerülnek a Jugoszláviában élő román nemzetiségűek is. - Románia eddig is folytatott konzultációkat a magyar státustörvény által érintett országokkal - jelentette ki Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivője, akit a Nastase-Pesic találkozón a státustörvénnyel kapcsolatban elhangzottakról kérdezett az MTI. Micula elmondta: természetesnek tartja, hogy konzultáljanak a többi érintett országgal is a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. /Szlovákia után Jugoszláviát is hergelik a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2001. október 11.
"Magyarország nem tesz semmit a területén élő nemzeti kisebbségek egyes jogainak biztosítása érdekében - jelentette ki Gheorghi Prisacaru kormánypárti szenátor. A szenátus külügyi bizottságának elnöke, aki egyben az Európa Tanács munkájában részt vevő román küldöttségnek is tagja. Prisacaru szerint a Romániában élő magyar és a többi nemzeti kisebbség az európai normáknak megfelelő lehetőségeket élvez az oktatás terén, használhatja anyanyelvét a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. - Ismeretes, hogy Románia 1995-ben szintén aláírta a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, de azt a parlament mind a mai napig nem ratifikálta. Köztudott az is: a parlament elfogadta ugyan az új közigazgatási törvényt, de a kormány mind a mai napig adós a végrehajtási utasítással, ezért a kisebbségek anyanyelvének használata lényegében csak azokon a településeken valósul meg, ahol a nemzeti kisebbség többségben van. /Prisacaru: Magyarország nem tesz semmit a területén élő nemzeti kisebbségekért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2001. október 11.
"Horvátország támogatja a szomszédos országokban élő magyarokról szóló státustörvényt - állapították meg okt. 10-én Zágrábban a horvát-magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnökeinek tanácskozásán. A Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Nenad Prelog horvát külügyminiszter-helyettes találkozójáról kiadott közlemény szerint a felek egyetértenek abban, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény elősegíti a horvátországi magyarok önazonosságának megőrzését, szülőföldjükön maradását, és kedvező hatást gyakorol a térség stabilitására. A horvát fél üdvözli a magyar fél szándékát, hogy a törvény végrehajtását a Horvát Köztársaság hatályos törvényeinek és a nemzetközi jog követelményeinek megfelelően kívánja megvalósítani, és úgy értékeli, hogy a törvény végrehajtásának adminisztratív része nem sérti a Horvát Köztársaság szuverenitását. /Horvátország támogatja a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2001. október 11.
"Kolozsváron felavatták a magyarországi Agora információs irodahálózat kolozsvári fiókját. Horváth Tamás főigazgató ismertetése szerint a Márton Áron Szakkollégium a magyar oktatásügyi minisztérium háttérintézménye, amely otthont ad a határon túli magyar diákságnak. Három fő célja van: biztosítani a határon túli ösztöndíjas hallgatók tanulmányaihoz szükséges feltételeket, az ott tanuló diákokat az otthonmaradásra bírni, ugyanakkor állandó információáramlást teremteni a magyarországi és határon túli oktatási rendszer közt. Budapest után, szeptember 11-én Szegeden, okt. 1-jén Pécsen, november 24-én Debrecenben nyílik meg a Márton Áron Szakkollégium. Az Agora Irodahálózat elsősorban az információ áramlását segíti. Az ifjúságot az Agora Juventus tájékoztatja, míg az ösztöndíj-lehetőségeket az Agora Stúdiumtól lehet megtudni. A diákturizmussal, a hírszolgálattal, a magyar-magyar kapcsolattal az Agora irodának külön fiókja foglalkozik. Az információikat a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Oktatásügyi Minisztériumtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, valamint az Ifjúsági Sportminisztériumtól kapja. Az Agora Irodahálózat megpróbált minden nagyobb határon túli, magyarlakta területen irodát szervezni. Erdélyben Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működik irodája. /Máté Erzsébet: Magyar ifjúsági tájékoztatási iroda nyílt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2001. október 11.
"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke a legutóbbi SZKT-n kifogásolta Frunda Györgynek az 1989-es decemberi rendőrgyilkosságok ürügyén elítélt kézdivásárhelyi magyarok védőügyvédjeként nyújtott teljesítményét. Mint köztudott, 1989. december 22-én az ország sok más településéhez hasonlóan Kézdivásárhelyen is a népharag áldozata lett a kommunista rezsim egyik pribékje, Aurel Agache milicista. Az őrnagyot nem egyetlen személy gyilkolta meg a város főterén, hanem lincselés áldozata lett. Köztudomású, hogy 1990. január 4-én Ion Iliescu közkegyelmet adott "a forradalom" napján, december 22-én erőszakcselekményeket elkövetők számára. Az elnöki amnesztiarendeletet az ország minden részében alkalmazták, leszámítva Székelykeresztúrt, Zetelakát, Oroszhegyet és Kézdivásárhelyt. - Magyarellenes koncepciós perre került sor Kézdivásárhelyen is - nyilatkozta Katona Ádám. Héjja Dezső és Reiner Antal Csíkszeredán töltik büntetésüket. Katona Ádám 1998 júliusától több alkalommal megkereste az Agache-ügyben megvádolt szerencsétlen magyar emberek érdekében az RMDSZ jelenlegi elnökségét. Katona szerint Frunda György döntő jelentőségű tárgyalásokon nem vett részt, amelyeken például nem hallgatták ki a védelem tanúit! A Legfelsőbb Bíróságon kimondott ítélet kihirdetése, sőt a két magyar férfi letartóztatása után sem Frunda György, mint védőügyvéd, de sem az RMDSZ elnöksége nem fordult Ion Iliescuhoz elnöki kegyelemért. (A strasbourgi esetleges "jogorvoslatra" olykor 4-5 évet kell várni, addig ülhet Héjja meg Reiner a börtönben.) Frunda szenátornak bőven lett volna ideje a két súlyosan beteg magyar férfi feltételes szabadlábra helyezése érdekében az illetékes csíkszeredai törvényszékhez folyamodnia. Frunda Györgynek a Héjja Dezső nevében iktatott kérvénye mellől éppen a megfelelő orvosi igazolvány hiányzik, tehát érvénytelen, Reiner Antal érdekében pedig az SZKT-ig még csak egy két soros kérvényt sem adott be Frunda a törvényszékre. Héjjának a nyáron újra kellett volna műteni a lábát. Közlése szerint az a veszély fenyegeti, hogy egész életére nyomorék marad, Reinernek pedig az életveszélyesen magas vérnyomását kellene szabadlábon, megfelelő szakorvos felügyelete alatt gyógyíttatnia. Most, okt. 10-én az Emberséget! Alapítvány fölkérésére Hajdu Dezső csíkszeredai ügyvéd pótolva Frunda dr. mulasztását, végre beiktatta a Reiner Antal feltételes szabadonbocsátása érdekében készített kérvényt. Szeptember 4-én az Országgyűlés foglalkozott a Csíkszeredában raboskodó Héjja Dezső meg Reiner Antal ügyével is /Bogdán Emil képviselő interpellált és Németh Zsolt külpolitikai államtitkár válaszolt./ Ennek szövegét Katona átadta a sajtónak. Az erdélyi sajtó ennek ellenére nem vett máig tudomást erről az anyaországi gesztusról. /Máté Erzsébet: Az Agache-ügy ártatlan áldozatai. Katona Ádám elégedetlen Frunda György ügyvédi teljesítményével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2001. október 11.
"A kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi ingó és ingatlan vagyonok visszaszolgáltatásának kérdése szerepelt a Romániai Református Egyház Zsinatának legutóbbi, kolozsvári ülésén. Kiadott közleményükben leszögezték: a zsinat mélységes csalódottsággal állapította meg, hogy a kommunista diktatúra 1989-es bukása óta eltelt több mint egy évtized alatt semmi előrehaladás nem történt ebben a kérdésben. Az Európa Tanács 176/1993-as számú ajánlása, valamint az 1123/1997 számú határozata Románia kötelességévé teszi az egyházi vagyonok restitutio in integrum elve alapján való maradéktalan visszaszolgáltatását. "Jogaink érvényesítése érdekében közel egy milliónyi lelket számláló egyházunk nevében Zsinatunk kötelességének tartja Románia illetékes hatóságainál és vezetőinél közbenjárni és ezért az Európa Tanács és Európa Parlament fórumain is felemelni szavát. /Teljes visszaszolgáltatást követelnek. Ülésezett a Romániai Református Egyház Zsinata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2001. október 11.
"1991. okt. 6-án, az aradi vértanúk emléknapján jelent meg Vasárnap, a katolikus hetilap első száma, csaknem fél évszázados szünet után látott napvilágot katolikus lap. Okt. 9-én Kolozsváron, a Szent Mihály plébánia dísztermében emlékeztek a tízéves évfordulóra nagyszámú olvasó - papok és hívek, szerzetesek és szerzetesnők egyaránt - s természetesen a munkatársak, terjesztők, szerkesztők, valamint az újságot kiadó Gloria Kiadó és Nyomda vezetőségének jelenlétében. Ünnepi köszöntőt mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Czirják Árpád kanonok, pápai prelátus, érseki helynök és Hoch Sándor, a Gloria igazgatója. Jakab Gábor pápai káplán, a lap főszerkesztője beszélt a lapról. A jelenlevők egy perces csenddel és imádsággal adóztak az alapító főszerkesztő, Bajor Andor író emléke előtt. A Vasárnap és az 1990-ben indult Keresztény Szó katolikus kulturális folyóirat sokoldalú, gazdag tartalmú. - Megjelent a Vasárnap Évkönyv 2002. /Fodor György: Tízéves a Vasárnap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2001. október 12.
"Okt. 12-én a szenátus elfogadta a román nyelvvédő törvényt, amely tartalmazza a felsőház művelődési bizottságának azon módosítását, miszerint a nem élőben sugárzott vallási, etnográfiai és szórakoztató műsorokat nem szükséges feliratozni a nemzeti közösségek nyelvén. Ahhoz, hogy a jogszabály életbe léphessen, a törvénytervezetet a képviselőháznak is meg kell szavaznia, és azt az államfőnek ki kell hirdetnie. /Elfogadták a román nyelvtörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./ Megbuktatták a román nyelv védelmére vonatkozó törvény kisebbségi nyelvhasználat korlátozását szorgalmazó törekvéseit"
2001. október 12.
"Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás szenátor és Danu Saulea képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez szükséges eljárás megindítását kérte okt. 11-én az ügyészség, hogy bíróság elé állíthassák a két politikust álhírek kiszivárogtatása miatt. Mint ismeretes, Tudor és Saulea egyik sajtótájékoztatójukon kijelentették, hogy Romániában a szélsőséges palesztin szervezet, a Hamasz tagjait képezték ki. Az ügyészség megállapította, hogy ez nem felel meg a valóságnak és ezért a nagy-romániások immunitásának felfüggesztését kéri. - A novemberben Japánba, Dél-Koreába és a Fülöp-szigetekre látogató, a felsőház elnöke, Nicolae Vacaroiu által vezetett küldöttségben a Nagy-Románia Párt egy képviselője sem vesz részt. Az RMDSZ-t Verestóy Attila képviseli. /C. V. Tudor felfüggesztését kérik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"
2001. október 12.
"Nemrég Budapesten üléseztek a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakbizottságai. Napirenden a státustörvény végrehajtási szabályzatának megvitatása szerepelt. A jogi bizottságban történtekről Varga Attila képviselőt beszámolt. A magyar kormány nem kíván beleszólni abba, hogy az ajánlás miképpen történjen meg. Az ajánló szervezetek semmiféle mérlegelési joggal nem rendelkeznek, Budapesten döntenek a kérelmekről. /Papp Annamária: Szabályozni kell a visszaélések kiszűrését. Varga Attila képviselő a magyar igazolványról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"
2001. október 12.
"Precedens nélküli incidensre került sor okt. 11-én Kolozsváron, a városi tanácsban. Stefan Dimitriu ülésvezető nem adta meg a szót Máté András RMDSZ-es tanácsosnak. Tiltakozásképpen az önkormányzati képviselő elhagyta az üléstermet. Az összetűzés akkor robbant ki, amikor az ülésvezető elfogadottnak nyilvánította az egyik határozattervezet, amivel azonban Molnos Lajos és Máté András nem értett egyet, ugyanis szerintük nem volt meg a tervezet elfogadásához szükséges szavazatszám. Az ülésvezető figyelmen kívül hagyta tiltakozásukat és rátért a következő napirendi pont megvitatására. Máté András kézfelemeléssel és hangosan is szót kért annak érdekében, hogy jelezze a tévedést, ám ismételt kérése süket fülekre talált. Máté András úgy nyilatkozott, hogy Molnos Lajos kivételével az RMDSZ-frakció nem állt ki mellette, ezért azt fontolgatja, lemond megyei szervezetben betöltött tisztségéről. /Kiss Olivér: Újabb botrányos tanácsülés. Máté és Molnos kivonult a teremből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"
2001. október 12.
"Huszonegyedik századi elvárásoknak is megfelelő levéltár működik Kolozsváron az Unitárius Kollégiumban. A négy korszerűen felszerelt helyiségben nemcsak püspökségi iratokat őriznek, hanem a következő években olyan egyházkerületekből származó dokumentumokat is begyűjtenek, amelyek lelkész nélkül maradtak. - Deborah J. Youngman, a bostoni egyetem professzora beindította a Transilvanian Archives Projectet. A saját költségén finanszírozta a négy helyiség felújítását, CD-írót, szkennert és más műszaki eszközöket szereztek be. Az amerikai támogató tavaly Molnár Lehel könyvtárost és három társát tanulmányútra az USA-ba hívta, ahol megismerhették korszerű levéltárakat. Visszatérve, pályázat útján támogatást kaptak a határon túli magyar egyházak levéltárainak megsegítésére kitűzött program révén. A levéltár újjászervezésében nagy segítséget nyújtott dr. Jakó Zsigmond jeles történész, valamint az EME szakemberei. /Ördög I. Béla: Korszerű közösségi értékmegőrzőnk született. Felújították az unitárius levéltárat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"
2001. október 12.
"Idén várhatóan első alkalommal eléri az egymilliárd dollárt a magyar-román kereskedelmi forgalom - hangzott el okt. 9-én, a Bukaresti Nemzetközi Vásár keretében rendezett magyar üzleti napon. Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa elmondta, hogy a két ország közötti kereskedelem bővül: az idén az év első nyolc hónapjában az összforgalom közel 750 millió dollár volt, amiből a magyar export 510 millió, a Magyarországra irányuló román kivitel pedig 240 millió dollár volt. A kereskedelmi tanácsos szerint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezményen (CEFTA) belül Románia legfontosabb partnere Magyarország: a CEFTÁ-n belüli román kereskedelmi forgalom mintegy fele Magyarországgal valósul meg. A CEFTÁ-n belül az agrárkereskedelemben vannak problémák. Miközben Magyarország az agrártermékek kereskedelmének liberalizálását szorgalmazza, Románia továbbra is védővámot alkalmaz a magyar sertéshús és a húskészítmények behozatalában. A román kormány legutóbb a Magyarországról származó búza és liszt importját nehezítette a minőségi követelmények megszorításával. Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete kifejtette, hogy a román gazdaság túljutott a holtponton és lassan felszálló ágba kerül. /Egymilliárd dollárra rúg az idei magyar-román kereskedelmi forgalom Egymilliárd dollárra rúg az idei magyar-román kereskedelmi forgalom. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"
2001. október 12.
"A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szeptember 28-30-án Sepsiszentgyörgyön tartotta a X. Jubileumi Közgazdász Vándorgyűlését Vállalkozásfejlesztés - Környezetgazdálkodás" címmel. A rendezvényen közel százötven közgazdász, külföldi és belföldi vendég vett részt. Somai József, az RMKT országos elnöke tartotta a megnyitó beszédet. A résztvevők neves szakemberek által tartott előadásokat hallgathattak meg. A résztvevők szekcióüléseken folytatták munkálataikat. Bemutatták az RMKT által frissen kiadott tanulmánykötetet: "Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából" címmel. /Kelemen Jutka, az RMKT ügyvezető titkára: X. Közgazdász Vándorgyűlés. Sepsiszentgyörgy, 2001. szeptember 28-30. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"
2001. október 13.
"Márton Árpád képviselő a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kulturális szakbizottságának tagja. A testület legutóbbi üléséről elmondta: ki fogják egészíteni a könyvtárak, illetve a múzeumok bizonyos kedvezményes használatát előíró cikkelyeket. Szó volt a munkavállalási kedvezményről is. Márton Árpád javasolta, hogy vegyék figyelembe: a művészeti és művelődési ágazatokban a munkavállalási viszonyok nem feltétlenül pontos munkaidőhöz kötöttek, tehát a művészek, kutatók és újságírók esetében tekintsenek el a három hónapos határidőtől. /Munkavállalási kedvezmények művelődési ágazatokban. Interjú Márton Árpád képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./"
2001. október 13.
"Többször elhangzott a vád: magyarországi oktatási intézmények a határon túlról toboroznak diákokat. Pálinkás József magyar oktatási miniszter szerint ez mindenképpen helytelen. Meg fogják vizsgálni, hogy tényleg megalapozottak-e ezek a kijelentések. Azokban az iskolákban, ahol ez bebizonyosodik, kérdőre vonjuk az intézmény vezetőjét, hogy magyarázza el, milyen alapon járnak ide határon túli diákok, és honnan van erre forrás. /Székely Kriszta: Pálinkás: Ellentétes a státustörvény szellemével határon túli diákok toborzása Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./"
2001. október 13.
"Kompromisszumos megállapodással ért véget okt. 11-én Bukarestben a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) vegyes bizottságának éves ülése. Az ülés fő témája az agrárkereskedelem volt. Magyarország felhozta például, hogy a CEFTÁ-n belüli külkereskedelmének negatív mérlege összefüggésben van a magyar agráripari termékeket sújtó lengyelországi és romániai piacvédelmi intézkedésekkel, s az utóbbi két ország deficitje is főként az agrárkereskedelemből adódik. Balás Péter, a magyar küldöttség vezetője elmondta: már a találkozó előtt érzékelni lehetett a feszültségeket a hét CEFTA-ország némelyike között az agrárkereskedelem terén. A Bukarestben aláírt jegyzőkönyvben Magyarország Csehországgal és Szlovákiával együtt kinyilvánította, hogy a továbbiakban is a kereskedelem liberalizációjában. November közepére a tagországok miniszterelnökeit várják Bukarestbe. A hét tagállam a legfontosabb vitás kérdésben, az agrártermékek kereskedelmének ügyében elfogadta, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország egymás között folytatja ezen termékek kereskedelmének liberalizációját. Az erről szóló megállapodást egy hónap múlva, a CEFTA bukaresti csúcstalálkozóján írja alá a három ország, míg Románia, Lengyelország, Bulgária és Szlovénia ideiglenesen lemond az agrártermékek liberalizációját kimondó megállapodásról. /Kompromisszumos CEFTA-megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./"
2001. október 13.
"A Kolozsváron megrendezett szociológiai konferencián árnyaltabb vélemény hangzott el a kivándorlásról. Horváth István, a BBTE szociológiai tanszékének adjunktusa előadásában azt a kérdést vizsgálta, miért dramatizálják a kivándorlás-kérdését. A demográfiai mobilitás (ki- és visszavándorlás) intenzitása ellenére nem kilátástalan a helyzet. Évente körülbelül 60 ezer erdélyi magyar vállal munkát az anyaországban. Ez a szám idénymunka-időszakban elérheti a 150 ezret. Az időszakos munkát vállalók nagy része stabil családi helyzettel rendelkezik, emiatt nagyon kevés százaléka gondol a kintmaradásra. Azonban az ifjúság 50%-a fejezte ki óhaját, hogy kitelepedjen. /Borbély Tamás: A szociológus kutat ás! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./"
2001. október 13.
"Okt. 12-én megbeszélést tartott Kolozsváron, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Kolozs megyei szervezetének a választmánya. Az országos vezetést Szőcs Judit alelnök, a megyei tanfelügyelőséget Szabó Gábor és Péter Tünde képviselte. Moldován Erika, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke nyitóbeszédében rámutatott: az első osztályosok számára készült tanszercsomagok a megyében akadálytalanul jutottak el a címzettekhez. Moldován Erika nyilatkozatot olvasott fel, amelyben a megyei vezetőség támogatásáról biztosítja a magyar anyanyelvű tanfelügyelőket, majd közzétette azt a határozatot, amelynek értelmében - a továbbiakban - az RMPSZ megyei elnöke fogja képviselni a szövetséget a Megyei Küldöttek Tanácsán. /Szabó Csaba: Magyar pedagógusok megbeszélése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./"
2001. október 13.
"Okt. 12-én megkezdődött Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának a munkaülése. A kétnapos konferencia résztvevőit dr. Kötő József az EMKE elnöke köszöntötte, majd Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke nyitotta meg a tanácskozást, és bejelentette, hogy a Magyar Írószövetség megalapította a Szabó Zoltánról, a legkiválóbb magyar szociográfusról elnevezett díjat. A továbbiakban Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, és Oláh János tartott előadást a szociográfia elméletéről és gyakorlatáról. /Köllő Katalin: Tanácskozás a szociográfiáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Okt. 13-án a Brassai Sámuel Líceumban tartják a Balázs Ferenc-emlékülést, ahol a kolozsvári egyetem magyar újságírószakos hallgatói működnek közre előadásokkal, Dáné Tibor Kálmán pedig bemutatja A szép apostoli élet című centenáriumi kiadványt, amelyet majd okt.14-én Mészkőn is ismertetnek, végül a rendezvény résztvevői Mészkőn megkoszorúzzák Balázs Ferenc sírját. "Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról" címmel tartanak konferenciát okt. 12-14-e között Kolozsvárott. Ez műfaj, amely már a két világháború között létezett, csak 2000-ben jutott oda, hogy a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályt is létesítsen, Beke György elnökletével. A rendezvényen előadások hangzanak el az írói szociográfia elméletéről és gyakorlatáról, a Magyarország felfedezése sorozatainak jelentőségéről, a szociográfia erdélyi, délvidéki és kárpátaljai műhelyeiről, egyéni teljesítményeiről, előadók: Kötő József, Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, Dudás Károly, Oláh János, Lázok János, Dupka György, Szabó Zsolt, valamint Dáné Tibor Kálmán. /Balázs Ferencre emlékeznek Kolozsváron. Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"
2001. október 15.
"Szabó Csaba néhány évvel ezelőtt úgy látta, hogy az RMDSZ tevékenységét a választóknak a lehető legszigorúbban ellenőrizni kell. Manapság viszont, amikor a romániai magyarság két alapvető gondja, a kétnyelvű feliratok kérdésköre és a magyar nyelvű felsőoktatási hálózat bővítése lényegében megvalósult, szerinte túlhaladottá vált a sajtó fentemlített sajátos kettősségi szerepe. Az állampolgároknak ugyanis - románoknak, magyaroknak - meg kell újra és újra magyarázni, hogy piacgazdaságban élünk, és ennek törvényei alapján cselekszünk mindnyájan. Ha valaki úgy érzi, hogy nem képviseli sem őt a megye szenátora/képviselője, nem is fog elmenni szavazni. Nem lesz érdeke elmenni. Ha az RMDSZ-re szükség van, akkor lesz, ha nincs, akkor nem lesz. A nagy kérdés az hogy milyen eséllyel vehetik át a civil szervezetek az RMDSZ közösségszervező szerepét. Egy új kettősség jön létre: RMDSZ + civil szervezetek. /Szabó Csaba: Régi és új kettősség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"