Felavatták és ezzel megnyitották a nyilvánosság előtt Bukarestben az egykori kommunista titkosszolgálatnak, a Securitaténak az iratait tartalmazó archívumokat. Az említett dossziékat Traian Basescu államfő utasítására a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) kezelésébe adták. Meghatározatlan mennyiségű dokumentum még nem kutatható. A volt Securitate iratainak egy részét állítólag a külföldi hírszerzés, a védelmi, a belügy-, illetve az igazságügyi minisztérium is őrzi. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nemrég jelentette be, hogy több mint százezer dosszié továbbra is titkosított marad. A hírszerző hivatal azzal érvel, hogy ezek az iratok az állambiztonságot érintik. /Megnyitották a nyilvánosság előtt a Securitate-archívumot. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hároméves – 2002-2004 között – tevékenységét elemző szakbizottsági jelentést vitatták meg a parlamentben. Az RMDSZ-frakció nevében Szabó Károly szenátor, a védelmi és nemzetbiztonsági bizottság tagja szólt hozzá a kérdéshez. Elmondta: jó érzés elkönyvelni, hogy a SRI tevékenysége szakosodott és professzionalizálódott, ami abban is megnyilvánul, hogy mind ritkábban szerepel sajtóbotrányokban. Hozzátette: a parlament azonban alig gyakorolja alkotmányos jogát az intézmény felügyeletére vonatkozóan. A szenátor a plénum előtt kifejtette, megítélése szerint hatalmas lemaradás van az időközben megváltozott nemzetközi biztonságpolitikai környezet és az intézmény tevékenysége között. Megfogalmazta azt is, hogy az SRI-nek tulajdonképpen kedvére van, ha nem bolygatják és nem módosítanak a tevékenységére vonatkozó törvényeken. Így viszont nem tud válaszolni az újszerű fenyegetésekre. /B. K.: Három év hírszerzési jelentése csekély érdeklődés közepette. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Bíró Béla szerint az elmúlt jó másfél évtized legmegdöbbentőbb sajtóhírei közé tartozik, hogy a napokban letartóztatták a Román Hírszerző Szolgálat Prahova megyei főnökét és főnök-helyettesét. Utóbbiak ugyanis a legnagyobb titokban a megye egyik üzemanyag-lerakatát fosztogatták. Ugyanakkor Dan Voinea tábornok, katonai ügyész egy közismert titkot is feszegetni kezdett: kijelentette, a forradalomban nem terroristák lőttek, hanem a titkosszolgálat és a hadsereg emberei, s a parancsokat a későbbi hatalom vezetőitől, személy szerint Ion Iliescutól kapták. Bíró Béla emlékezett arra, hogy a 80-as évek elején mint újságírót őt is fejtágítóra küldték. A szünetben egy fiatalember arról beszélt mi történik akkor, ha az országot külső agresszió éri. Mivel a román újságírótársadalom nagyrészt szekusokból vagy a szekuval közeli kapcsolatot tartó emberekből állt, nem figyelt fel az ott álló Bíró Bélára. Erre pontos tervek vannak, válaszolta a beszélő. Bárhonnan is jöjjön a támadás, megvannak azok az emberek, akik az oroszok illetve az amerikaiak vélt bizalmasai, s ezért spontán népi megmozdulást követően minden zökkenő nélkül átvehetik a hatalmat. Arról is gondoskodtak, hogy mindannyiukat látszólagos sérelmek érjék. Ceausescu átmenetileg lemond, hogy a helyzet tisztázódását követően ismét visszatérhessen. Azonban a spontán népi megmozdulásból népfelkelés lett, s ezt – akár emberéletek árán is – kordában kellett tartani. A titkosszolgálat vezetői ejtették Ceausescut, de az általa kidolgozott tervet megtartották. S mivel Temesvár az ő biztonságukat is kockára tette, „idegenekre” volt szükség, akikkel szemben nemzeti egységet kialakíthattak. Ők lettek a terroristák. /Bíró Béla: „Forgatókönyvek” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Módosítanák a Ticu-törvényt a liberálisok, ennek érdekében előterjesztettek egy törvénytervezetet a szenátusban. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó törvényt módosítani kívánók között szerepel Radu Stroe, Norica Nicolai, Bogdan Olteanu, George Scutaru is. A törvénytervezet szerint a közéleti szerepre törekvőket, főleg a választásokban résztvevőket csak a választások után kellene átvilágítani. A jelenlegi törvénynek megfelelően ezt a választások előtt kellett elvégezni. Ez szinte teljesíthetetlen feladat elé állította a kollégiumot, mivel a körülményes munkára csak igen kevés időt kaptak. A törvénytervezet kiterjeszti az átvilágítandók kategóriáját, eddig csak a központi politikában részt vevőket kellett átvilágítani, ezután viszont a módosítók szándéka szerint a helyi politikában szereplőkre is kiterjesztik a vizsgálatot. Csendes László kollégiumi titkár nagy vonalakban helyesli a tervezet által ajánlott módosításokat, a CNSAS tagjai közül néhányan, többek között ő is a kollégium létrehozása óta többször is megfogalmaztak hasonló kérelmeket. Kifejtette, hogy a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ legalább megkapták a levéltár egy részét, a katonai és a külföldi hírszerzéstől eddig azonban még egyetlen dossziét sem kaptak. A liberálisok javaslata szerint ezentúl a kollégium tagjai lehetnek a politikai pártok tagjai is. Csendes szerint ez gyanús, mert a kollégium tagjainak cseréjére a közeljövőben, márciusban kerülne sor. /Isán István Csongor: Csendes László gyanúsnak talál néhány változtatást. Liberális módosító javaslatok a Ticu-törvényhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

A Pro TV műsorának két fiatal történész volt a vendége: Marius Oprea és Stejarel Olaru, könyvük megjelenése alkalmából. A téma: a Szekuritáté és a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi kapcsolata. A szerzők világossá tették, hogy az ,,illetékesek” nem vagy csak nagyon ritkán bocsátják rendelkezésükre a dokumentumokat. Valami elképesztő titokmánia uralja ma is az Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/. Amikor kikérték a Stasival kapcsolatos dokumentumokat, több esetben is olyan választ kaptak, hogy ezek nem léteznek vagy titkosak. Ugyanakkor Berlinben a Stasi levéltárában hozzáférhettek román nyelvű dokumentumokhoz is. Mind Gheorghe Gheorghiu-Dej, mind Nicolae Ceausescu uralma alatt a politikai rendőrség, a kémszervezet élénk kapcsolatokat ápolt a ,,testvéri” országok megfelelő szerveivel. A két történész elmondott egy különös esetet: valamikor az ötvenes évek elején letartóztattak és elraboltak Berlinben egy német állampolgárt, Romániába hozták, három évig folyt a kihallgatása. Három év kihallgatás és a verések után váratlanul kiderül a tévedés: a delikvens, akit Berlinből elraboltak és illegálisan tartottak fogva, nem az a személy, akit keresnek. Kiengedték, a családnak azonban meghagyták, hallgassanak az ügyről. Amikor erre a személyre vonatkozó adatokat kérték ki az SRI-től, a hivatal azt válaszolta, hogy számukra a szóban forgó név ismeretlen. Amikor azonban nyomtatásban is megjelent a rémregénybe illő eset, kiderült, mégiscsak létezik a dosszié. /Bogdán László: A szeku és a Stasi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Másodszorra idézték be Ion Iliescut az 1990-es bányászjárások ügyében. A volt államfőnek jövő héten kell megjelennie a katonai ügyészségen vádlott minőségben. Az ügyészek újabb bizonyítékokra bukkantak, amelyek Iliescu érintettségét támasztják alá az 1990 júniusi véres bányászjárás elindításában. Az ügy újrafelvételére a Bányászhadjáratok Áldozatainak Szövetsége újabb megkeresése miatt került sor. Eddig Petre Roman exminiszterelnököt, Victor Atanasie Stanculescu, Pavel Abraham, Mihai Chitac tábornokot, Virgil Magureanu volt titkosszolgálati /SRI/ vezetőt, Gelu Voican Voiculescut, Adrian Sarbut, és több bányászvezért hallgattak ki. Az 1990-es júniusi eseményeknek hat halálos áldozata és több tucat sebesültje volt. /Kihallgatásra várják Ion Iliescut bányászjárás ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Február 1-jén a titkosszolgálatok tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság meghallgatta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőjét, Radu Timoftét, mert Dinu Patriciu üzletember feljelentést tett a parlamenti bizottságnál, hogy lehallgatták telefonbeszélgetéseit, még mielőtt elrendelték az ellene való vizsgálatot. Verestóy Attila szenátor, a bizottság alelnöke elmondta: „Az én véleményem az, hogy ebben az ügyben, de lehet más ügyben is, sérelmezhető az, hogy több olyan kihallgatást engedélyező döntést hajtott végre a szolgálat, amelyet nem bírósági, hanem ügyészi utasításra tett.” „Kapitalista vagyok, nem terrorista” – nyilatkozta Patriciu. /Isán István Csongor: Patriciu „kapitalista, de nem terrorista”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója azt nyilatkozta, hogy Dinu Patriciu telefonbeszélgetéseit 2004 és 2006 között, tehát egy évig és három hónapig hallgatták le. Erre hivatalos felhatalmazás volt, az információkat pedig továbbították az ügyészségnek. Szerinte erre azért volt szükség, mert Dinu Patriciu veszélyeztette a nemzetbiztonságot. Dinu Patriciu továbbra is kitart állítása mellett, miszerint a lehallgatott beszélgetéseket zsarolási célt szolgálnak. /Timofte: Patriciu telefonbeszélgetései államtitkok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Nyíltan román titkosszolgálati múlttal hoztak összefüggésbe egy erdélyi magyar vállalkozót az egyik romániai internetes portálon. A disputa.ro weblap fórumbejegyzései közül többen tényként kezelik, hogy a száz leggazdagabb román közt is szereplő üzletember a Securitate segítségével szerezte vagyonát. Nyolcvanmillió dolláros vagyonával a száz leggazdagabb román között is a vezető elitben szerzett helyet magának az elismert magyar vállalkozó. A portál szerint az illető a mai napig is „bedolgozhat” a Román Hírszerző Szolgálatnak. Nem zárható ki, hogy lejárató kampányról van szó, amely a magyar vállalkozó ellen irányul. A román titkosszolgálatok egyre aktívabban vannak jelen a magyar gazdasági életben. A rendszerváltás utáni években leginkább a szlovák és az ukrán titkosszolgálatok „dolgoztak Magyarországra”, de bennfentes hírszerzői forrásaink szerint ma a legaktívabb a Securitate utódszervezetének számító romániai titkosszolgálat, írta a Népszava. Főként a pénzügyi világban vannak aktív ügynökeik, de a közhivatalokban is felbukkanhattak már román kémek. A Népszava hivatalosan meg nem erősített értesülése szerint az egyik minisztériumban jelenleg is dolgozik olyan személy, akinek közeli rokona a Securitate magas beosztású tisztje volt, s ilymódon akár maga is érintett lehet. /Securitate árnyékában egy erdélyi vállalkozó? = Népszava, febr. 2./

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kikelt a Demokrata Párt nacionalista nyilatkozatai ellen. Véleménye szerint Emil Boc elnök és elvbarátai az effajta retorikával akarják növelni befolyásukat Erdélyben. Ezután a párt vezetősége Sepsiszentgyörgyre utazott találkozni Hargita és Kovászna megye románságának képviselőivel. Sajtóértekezletén Mircea Geoana bejelentette, hogy pártja ezután szívén viseli sorsukat, ő maga is szenátori irodát nyit Sepsiszentgyörgyön, Ioan Rus pedig megbízást kapott, hogy készítse el a párt Erdély-stratégiáját. Az előzmények: National című lap, 2001. nov. 22.: Ioan Rus belügyminiszter után Ioan Stan PSD-képviselő, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/-bizottság elnöke sajtóértekezleten jelentette be a fenyegető veszélyt: a Székelyföld tervezett autonómiája révén Románia elveszti területének jelentős részét, a románok kénytelenek lesznek elhagyni szülőföldjüket. Hasonlóan Iliescu államelnökjelölt gyulafehérvári kortesbeszédében (Curierul National, 1996. nov. 11.), az (akkor még) elnök kijelentette: „Mindig elleneztem és ellenezni fogom az RMDSZ némely vezetőinek autonómia-követeléseit és ezzel a román állam egységének szétdarabolását. Nem feledhetjük el, hogy az RMDSZ választási programja kendőzetlenül beszél az etnikai alapú területi autonómiáról, ami egyet jelentene Románia föderalizációjával.” Adrian Nastase (az akkor ellenzéki PDSR alelnöke) ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe /Dimineata, 1997. okt. 27/, majd kijelentette: a románságot elmagyarosítják, nemzeti jelképeit, civilizációjának bizonyítékait eltüntetik, ilyen körülmények között állandó harcot kell folytatnia jogaiért. Ultima Ora, 1997. nov. 24.: Választási kampánya keretében a PDSR harcot indított az erdélyi szavazóbázis megnyeréséért. A párt vezetősége Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezeteinek képviselőivel, ez alkalomból elhatározták, hogy a nacionalizmus jegyében külön Erdély-programot indítanak be. Adevarul, 1998. jún. 22.: A PDSR vezetősége Nagyváradon közzétette Erdély-kiáltványát, hogy ellensúlyozza az RMDSZ egyre radikálisabb politikáját, amelynek célja az etnikai autonómia és általa az ország föderalizációja. Adevarul, 2000. márc. 20.: „A PDSR meg akarja hódítani Erdélyt. Célja, hogy a jobboldali erőket kiszorítsa onnan, és megmentse az országot az összeomlástól, amelybe a Demokrata Konvenció kormánya vitte.” A hódítás tovább folyik. /Barabás István: Erdélyi hódítók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Magánvállalatokban valóságos hírszerzőszolgálatok alakultak ki – jelentette ki február 13-án Traian Basescu államelnök, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (LVT) ülése után. Az államfő szerint léteznek olyan magántőkéjű cégek, amelyekben volt hírszerzők dolgoznak. Basescu hangsúlyozta: ezeket ellenőrzés alatt tartják az illetékes állami intézmények. Basescu a nem hivatalos hírszerzői szolgálatokat gyanúsítja törvénytelen lehallgatásokkal. Romániát távolról sem lehet rendőrállamnak nevezni, érvelt Basescu. /Párhuzamos hírszerzőszolgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ A nemzetbiztonsági stratégia hat törvényt foglal magában: A nemzeti védelem törvényét, A hírszerzésre, kémelhárításra és biztonságra vonatkozó törvényt, A vészhelyzetek kezelésének törvényét, a Külügyi Hírszerzési Szolgálat (SIE) és a Román Hírszerzési Szolgálat (SRI) működésének új kerettörvényét, valamint a titkosszolgálati alkalmazott státusának jogszabályát. Az államfő leszögezte, a SRI és a SIE jogilag nem válik a civil szféra részévé, de alkalmazottak közhivatalnokok lesznek. Basescu elmondta, hogy a tavalyi év folyamán 2373 személy telefonbeszélgetését hallgatták le a titkosszolgálatok, akik összesen 6370 telefonkészüléket tartottak folyamatos megfigyelés alatt. 80 százalékban külföldi állampolgárok beszélgetéseit hallgatták le. /A nemzetbiztonsági stratégia elfogadását sürgeti Basescu. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./ Emlékeztető: Romániában hivatalos adatok szerint tavaly 140 ezer ember telefonját hallgatták le. /Román Győző: A fülelés folytatódik. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), 2006. febr. 3./

A Rompetrol közleményben jelentette be: bíróságon feljelenti a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/, mivel több éven keresztül lehallgatta a társaság vezetőinek és elnökének, Dinu Patriciunak a telefonbeszélgetéseit. A Rompetrol 1 millió dollár kártérítést követel. /Perelik a titkosszolgálatot. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

Romániában Iliescutól Basescuig minden államelnök a szekuból kinőtt titkosszolgálatokra támaszkodott. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március végjátéka az volt, hogy létrehozták a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/. Az állítólagos magyar irredentizmus ellen. Az 1996-ban győztes Emil Constantinescu elnök egyszer csak azt vette észre, hogy a titkosszolgálatok hálójában vergődik, és amikor ezek megsúgták neki: nincs esélye a 2000-es választások megnyerésére, visszalépett a megmérettetéstől, kijelentve, hogy a szeku legyőzte. Az is lehet, hogy Constantinescut valamivel megzsarolták.  Iliescu visszatért a hatalomba, akkor egy volt katonatiszt került a hírszerzők élére, Radu Timofte. Timofte újból a román társadalom egyik legfontosabb intézményévé szervezte az SRI-t. Napirenden voltak a telefonlehallgatások, volt, hogy az utcán tartóztatták le a nemszeretem polgárokat, például Mugur Ciuvicát. Több mint másfél évtizeddel az 1989-es fordulat után 110 ezer szekusdossziét zároltak, nemzetvédelmi okok ürügyén ezekbe tekinteni tilos. Tehát 110 ezer régi besúgó, szekus hírszerzővé lépett elő. A liberális Dinu Patriciu ügyeinek vizsgálatakor kiderült, hogy a vállalkozó telefonját hosszú évekig törvénytelenül lehallgatták. Az utóbbi időszakban hivatalosan 14 ezer állampolgár telefonálást hallgatták le, még az ország elnöke is a napokban 2373 személy tavalyi lehallgatásáról beszélt. Traian Basescu az államelnöki választási kampányban megígérte: győzelme esetén leváltja mind a hírszerzőszolgálat, mind a kémelhárítás vezetőit. Nem váltotta le. Mert Radu Timofte és Traian Basescu egyetértett a hírszerző és kémelhárító szolgálatok szerepének felértékelésében. Előbb hozzákezdtek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) átfestésére. Erre jó volt a három újságíró iraki „elrablása”, amely körül immár egy esztendővel az eset után is sok a kérdőjel. Traian Basescu regnálása óta folyamatosan mind nagyobb hatáskörhöz jutnak a hírszerzők. Számos jogszabályba csempésztek be olyan cikkelyt, amely megkönnyíti a közpolgárok utáni kutakodást. A 10 ezer eurón felüli adásvételeket – tehát a telek- és házügyletek tekintélyes részét – jelenteni kell az SRI-nek. Basescu újra be akarja vezetni a rendőrspicli intézményét. Vagyis a fedett ügynökök alkalmazását, akik munkahelyeken, kocsmákban, templomokban vigyáznák az emberek viselkedését, beszédét.  A polgárok bankszámláiba is beletekinthetnek a titkosszolgálat emberei. Az újságíró biztos benne, hogy az úgynevezett magyar irredenták utáni kutakodás is felerősödött. A hírszerzők évi jelentéseiben szerepelt, hogy a magyar irredentizmus nemzetvédelmi szempontból veszélyes. Ezen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása sem változtatott. /Román Győző: Téglák és sasszeműek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem tudja megerősíteni Ratko Mladics tábornok romániai letartóztatásának hírét, és azt sem, hogy a boszniai szerbek egykori katonai vezetője Románia területén tartózkodott volna, nyilatkozta Marius Bercaru, az SRI szóvivője. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője és Virgil Ardelean, a Belügyi Elhárítás főnöke március 8-án nem jelent meg a képviselőház védelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlésről és a Nagy-Románia Párt (PRM) ellenakciójáról tárgyaltak. „Szerintem a két tisztségviselő utasítást kapott arra, hogy ne jelenjen meg” – értékelte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a szakbizottság tagja. Ha ugyanis hivatalos meghallgatásra kerül sor, többek között az RMDSZ-képviselő jelenlétében, akkor semmiféle negatív jelzéssel nem hozakodhatnak elő a székelyudvarhelyi találkozót tekintve.” A SRI-igazgató hivatalos levelében azt közölte, hogy megbízatásából adódóan külföldön tartózkodik, ezért nem lehet jelen a bizottság ülésén. Nem hivatalos hírek szerint azonban Radu Timofte azért nem jött el, mert nem tartotta kötelességének a bizottság előtt megjelenni. Virgil Ardelean szintén levelet küldött maga helyett. Csapó József SZNT-elnök nyílt levélben kérte fel az egyházi főméltóságokat, szolgálatuk eszközeivel segítsék a nagygyűlést. Gheorghe Funar PRM-s szenátor az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta, a párt udvarhelyi ellenmozgalmára továbbra is legalább százezer románt várnak. „Nincs szükségünk engedélyre, mert ez nem tüntetés. A románoknak az alkotmány értelmében joguk van a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez” – érvelt Funar. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke március 8-án kiállt a székely nagygyűlés mellett. Szép Gyula, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ országszerte megünnepli március 15-ét, Székelyudvarhelyen azonban nem szervez a SZNT megmozdulásával párhuzamos rendezvényt. Marosvásárhelyen a megyei rendőrség nemzetbiztonságot veszélyeztető okokra hivatkozva összeszedte a sajtóbódékból az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap február 26-i számának összes példányát. A rendőrök jegyzőkönyvet is készítettek, arra hivatkozva, hogy a lap a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványt tett közzé, melyet a március 15-i székelyudvarhelyi székely népgyűlés fogad el. „Nem egy tényleges elkobzásról van szó, csak egy megelőző begyűjtésről, a Büntető Törvénykönyv 166. paragrafusának értelmében” – nyilatkozta Vasile Cabulea Maros megyei rendőrfőkapitány. Az ügyben az Európai Idő szerkesztősége nemzetközi jogvédő szervezetekhez fordul, mivel Mit kíván a Székely Nemzet? – A székelyek 12 pontja című cikkről egyértelművé tették: ez csak egy „lehetséges kiáltvány”, és nem az SZNT-től származik. /Béres Katakin, Gujdár Gabriella: Hallgat a Szolgálat, elhallgattatták az Európai Időt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

A március 15-i megemlékezések mögött félkatonai szervezkedés húzódik meg – olvasható a bukaresti Ziua március 9-i számában, továbbá: A négy-ötezer fős Legion Siculis különítményt Budapesten Révész Tibor, Sepsiszentgyörgyről áttelepült belügyi munkatárs szervezte meg és irányítja kiképzését, hogy a határokon túl is bármikor bevethető legyen. Terhelő bizonyítékként a lap közölte Révész Tibornak az 1997. évi országos cselgáncsbajnokságon szerzett diplomáját. A román nemzetállam megcsonkítására készülő magyar rohamosztagok „leleplezése” tizenhat éve szakadatlanul folyik. A Romania Mare 1990. november 9-én közölte: „Több romániai magyar nemzetiségű ifjú Budapesten tanulja a hírszerzést, diverziós tevékenységet. Itthon az RMDSZ képez ki rohamosztagokat az erdélyi románság elűzésére.” Szervezett kampány indult, ezt bizonyította a folytatás. A Romanul című, néhai hetilap 1991. május 27-én közölte: „Magyarországon külföldi bevetések céljára szervezett kommandók állnak készenlétben. Tagjaik budapesti, bicskei, mohácsi, békéscsabai kiképzőtáborokban tanulják a közelharc technikáját. Főhadiszállásukat a budapesti Keleti téren rendezték be, legjobb harcosaikat 1989 decemberében innen küldték Temesvárra zavargáskeltés céljából.” Romanul, 1991. szeptember 16.: Radu Ceontea marosvásárhelyi szenátor politikai nyilatkozatából: Erdély magyarsága készül Hargita és Kovászna autonómiájának kikiáltására, ezért a magyarországi Keret helységben karateoktatás folyik. – Romanul, 1991. december 15.: „Magyarország újraélesztette nemzeti gárdáit. A Honvédelmi Minisztérium képviselője az avatóünnepségen kijelentette, rendkívüli eseményekre kell felkészülni. Talán katonai akcióra Románia ellen?” Romania Mare, 1995. november 3.: Corneliu Vadim Tudor szenátor, a lap főszerkesztője, a Nagy-Románia Párt elnöke írja: „Az RMDSZ rohamosztagai Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatást folytatnak, de én keresztülhúzom bárki számítását, aki Románia megcsonkítására törekszik.” – Gheorghe Funar (akkor még a PUNR elnöke és Kolozsvár polgármestere) 1995. november 13-án nyílt levelet intézett a Nagy-Románia Párthoz, ebben említi: „Kértem Ion Iliescu elnököt, utasítsa a főügyészséget, hogy vizsgálja ki Magyarország kormányának és parlamentjének hargitai és kovásznai tevékenységét, úgyszintén Erdélyben kobozza el a magyar különítmények fegyvereit és robbanóanyagait.” Ziua, 1996. március 18.: Ioan Gavra képviselő, a PUNR alelnöke szerint március 15. elmúltával is fennáll a veszély, hogy az RMDSZ fegyveres különítményei bevetésre kerüljenek Erdélyben. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ cáfolta, hogy a magyarságnak félkatonai szervezetei működnének az országban. – Evenimentul Zilei, 1997. október 14.: Hargita és Kovászna megyében a magyarok rohamosztagokat szerveztek. Kiképzőtáboraik működnek Zetelakán, Maroshévizen, Csíkmadarason, Sikaszóban, a Libán-tetőn. Zsögödfürdőn ötezer kutyát idomítanak bevetésre. C. V. Tudor sajtóértekezlete 2001. október 11-én, az 1956-os forradalom közelgő évfordulója alkalmából: az RMDSZ terrorista alakulatai az év végére nagyszabású akciókat terveznek. Romania Mare, 2006. március 3.: Fogjunk fegyvert, és vegyük célba: a magyar irredentizmus március 15-re páratlan provokációt készít elő! Államot az államban! /Barabás István: Puskaporos fantáziák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke március 13-án a szenátusban közölte: lefújta a székelyudvarhelyi nagy-romániás akciót. Kifejtette: beszélt Vasile Blaga belügyminiszterrel és Radu Timofte SRI-igazgatóval, akik megnyugtatták, hogy március 15-én nem kiáltják ki Székelyföld autonómiáját, és hogy a hatóságok urai az ottani helyzetnek. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte: gondoskodott arról, hogy március 15-én a hatóságok képesek legyenek megvédelmezni az alkotmányt és a törvényeket. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: pártja képviselői is Székelyudvarhelyre mennek március 15-én, amennyiben ott „súlyos” dolgok történnének. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke így jellemezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést: „sok hűhó semmiért”. Az autonómiáért nem hangzatos szólamokkal kell küzdeni. A RMDSZ elnöke egyébként nem tart az NRP által meghirdetett ellentüntetéstől. Az RMDSZ Kézdivásárhelyen rendezi központi ünnepségét. /C. V. Tudorék nem mennek Székelyudvarhelyre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

“A nagy kérdés az, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságba (CNSAS) jelölt új tagokban mekkora lesz majd a működési készség és beszélhetünk-e majd valódi leleplezési folyamatról” – nyilatkozta Eckstein Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke azután, hogy a parlament két házának jogi bizottsága együttes ülésen hallgatta meg a CNSAS-ba jelölt tizenegy személyt. A jogi bizottság egyik jelöltet sem utasította el. Traian Basescu elnök sokak meglepetésére Dragos Petrescu történészt, Calin Popescu-Tariceanu kormányfő pedig az első hazai szekustörvény megalkotóját, Constantin Ticu Dumitrescu volt szenátort jelölte a testületbe és annak élére. Az RMDSZ újból jelölte Csendes Lászlót. Mircea Dinescu kifejtette, a CNSAS tagja akar maradni, mert a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a testület rendelkezésére bocsátotta a volt szekuritáté archívumának 80 százalékát. Eddig a szekusdossziék mintegy 5 százalékát vizsgálták át. Dinescu elégedetlen amiatt, hogy a SRI nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mintegy 110 ezer dossziét nem volt hajlandó átadni. /G. G.: Véleményezték a CNSAS leendő tagjait. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Az Orbaiszéki Székely Tanács elnöke, Ferencz Botond felháborítónak tartja azokat a nyilatkozatokat, amelyek a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlés után a sajtóban napvilágot láttak. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke azt nyilatkozta, miszerint Székely­udvar­helyen ,,nem történt semmi”, Ferencz Botond kifejtette: ,,Ott történt valami, mégpedig az, hogy kinyilvánítottuk és a világ tudtára adtuk még egyszer autonómiaigényünket. És azt is megmutattuk, hogy minden előzetes híresztelés ellenére rendbontás nélkül, méltósággal ünnepelünk.” Fe­rencz Botond azt is szóvá tette: a román sajtó és az RMDSZ elhallgatta, hogy a székely nagygyűlésen a székely nép tulajdonképpen nem kért egyebet, csak azt, amit 1918-ban a románok ígértek. Orbaiszékről egy autóbusznyi polgár vett részt a nagygyűlésen, indulásukat a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ mintegy ötven méterről filmezte. Markó Béla Kézdivásárhe­lyen elhangzott beszédére reflektálva Ferencz kifejtette: ,,Könnyű azt mondani, hogy a román hivatalnokok tanuljanak meg románul. Azt meg is kellene valósítani.” Kovásznán a helyi tanácsban a törvény szerint lehetne magyarul beszélni, de az RMDSZ-es ta­nácstagok románul beszélnek. /(bodor): A Székely Nagygyűlés utórezgései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Március 23-án a parlament két háza együttes ülésen elfogadták a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) új összetételét. Ezt követően a testület tagjai a parlament előtt letették az esküt. Mandátumuk hat évre szól. A Nagy-Románia Párt (NRP) az elején bojkottálni próbálta az ülést. Csendes László, az RMDSZ jelöltje elmondta: az elnök személyéről a testület első ülésén döntenek majd. Constantin Ticu Dumitrescu, a szekustörvény megalkotója kijelentette: amennyiben őt bízzák meg az elnöki tisztség betöltésével, fő célja lesz a testület és a titkosszolgálatok közötti kapcsolat megváltoztatása. Csendes László legfőbb feladatuknak azt tartja, hogy mielőbb vegyék át a különböző minisztériumok birtokában lévő dossziékat. Tájékoztatása szerint mostanáig a hadügy semmit, a külügy pedig csak nagyon kevés iratcsomót adott át, s a Román Hírszerző Szolgálatnál (SRI) is még vannak anyagok. A CNSAS-t 1999-ben hozták létre. /P. A. M.: Megújult a Szekuritáté irattárát tanulmányozó bizottság. Csendes: mielőbb át kell venni a minisztériumoktól a szekus dossziékat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Most már nyilvánvalónak tűnik, hogy a román újságírók egy évvel ezelőtti túszul ejtése a titkosszolgálatok műve volt, ugyanakkor a 2004 decemberi választásokon meglepetésszerűen elnöki székbe jutott Traian Basescu elnök első látványos kísérlete arra, hogy hatalmát megerősítse. Basescu lepaktált a titkosszolgálatokkal, ezt jelezte, hogy Radu Timofte SRI-elnököt meghagyta hivatalában. A március 28-i Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnál /CNSAS/ történt puccs, amikor az elnöki széket Basescu demokratái húzták ki Ticu Dumitrescu alól, ebbe a trendbe illeszkedik. /Salamon Márton László: Mefisztónk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Bartolomeu Anania metropolita március 25-én történt beiktatása ellen nemcsak az erdélyi ortodox hierarchia egy része, hanem a román értelmiség színe-java is tiltakozott, mert ebben Erdély ortodoxiájának megosztását látta. Az Anania beiktatására készülődő hívek az Adevarul című lapban olvashatták a metropolitává avatott Anania érsekről, hogy legionáriusként a fasiszta eszmék elkötelezettje volt, emiatt előbb hat hónapi, majd hat év börtönt szenvedett. Egykori cellatársa, Nistor Chioreanu emlékirataiban az áll, hogy Anania az enyedi börtönben besúgó volt. Tény, hogy miután 1964-ben szabadult, egy év múltán Ceausescu őt küldte ki az Egyesült Államokba. Emlékezetes az is, hogy 1998. március 13-án Kolozsvárott ortodox diákok husángokkal űzték ki a görög katolikusokat templomukból, amelyet az ortodoxoktól ötven év után bírósági határozattal végre visszakaptak. Mivel a hatóságok továbbra is a görög katolikusoknak, az unitusoknak adtak igazat, egy hét múlva, március 20-án Anania érsek Gheorghe Funar polgármester és más Vatra-vezérek közreműködésével nagyszabású tüntetést szervezett, melyen Anania beszédében kijelentette, hogy az utóbbi időben az ellenség hullámokban támad az ortodox egyház és rajta keresztül a román nemzet ellen. A Romania Literara 2001. február 14-én arról adott hírt, hogy a titkosrendőrség, az SRI irattárából napvilágra került iratcsomó szerint Teoctist pátriárka 34 éves korában a Vasgárda tagjaként részt vett a bukaresti Rosit Daath zsinagóga szétdúlásában. Idén március 25-én Kolozsvárott a 91 éves Teoctist és a 85 éves Anania az új erdélyi metropolia megszületésének örömére összecsókolózott, régi bajtársak találtak egymásra. E barátság dokumentuma az Anania érsek tollából 1992-ben megjelent Pro memoria című könyv is. Bevezetőjét Teoctist pátriárka jegyezte, ebben olvasható: „Legyünk készek arra az esetre, ha a más fajú és más vallású idegenek újra meg akarnák csonkítani az ősi román földet, amelynek lakói kétezer éven át vendégszeretettel, terített asztallal fogadták be őket.” Ebben az összefüggésben a szerző valósággal démonizálja Márton Áront, Majláth Gusztávot és Gyárfás Elemért, akiknek közreműködésével a katolikus egyház a szerző szerint kémeket nevel a Vatikán számára. A Pro memoria világi kérdésekkel, jelesül a romániai magyarsággal is foglalkozik. Ananiának a kötetbe foglalt amerikai cikkei egyikében (Credinta, 1976/6.) szó esik az 1946-os kolozsvári diákösszetűzésekről, amelyeknek ő is tevékeny szereplője volt: „Erdély magyarjai akkor is épp olyan soviniszták voltak, mint ma, akkor is úgy kapálóztak, mint valami hanyatt esett svábbogarak.” Bizonyára ilyen olvasmányélmények hatására írta Paul Goma a Cotidianul 1998. január 13-i számában, Anania érsekre utalva: „A szekuritátés teológusok fogják be a szájukat, ne beszéljenek erkölcsről, kereszténységről” /Barabás István: Mit leplez a tömjénfüst? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Constantin Ticu Dumitrescu mindaddig nem mond le az átvilágító bizottságban betöltött tagságáról, amíg nem találkozik személyesen is Traian Basescu államfővel. A bizottság alkalmazottai, forradalmárok, egyetemisták március 31-én újból az tüntettek, kifejezve támogatásukat Constantin Ticu Dumitrescu iránt. Dumitrescu szerint Basescut a Román Hírszerző Szolgálat félrevezette a bizottságnak átadott dossziékkal kapcsolatosan. Mint mondta, az a több mint egymillió háromszázezer iratcsomó nem más, mint improvizáció, hiányos és kusza válogatás. Germina Nagat, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ egyik igazgatója az Evenimentul Zilei című bukaresti napilapnak adott nyilatkozatában közölte: előkészítették azokat a dossziékat, amelyek a politikai és gazdasági élet főbb szereplői és az igazságszolgáltatásban kulcspozíciót betöltő személyek szekus múltját bizonyítják. /Ticu Dumitrescu nem lép ki az átvilágító bizottságból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Állóháború dúl a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt között. A demokraták Emil Boc pártelnök révén leszögezték: nem hajlandóak elfogadni, hogy módosuljon a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság vezetősége. Boc cáfolta, hogy a DP kivonulni készülne a kormányból. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy véli, koalíciós kollégáinak magatartása arra enged következtetni, hogy nem tudják betölteni mandátumukat 2008-ig. Markó hozzátette: „a szövetség kész támogatni az előrehozott választásokat”. Traian Basescu államelnök a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2005-ös évi tevékenységének kiértékelésén kijelentette, ha folytatódnak a politikai harcok, megtörténhet, hogy a kormánytól egy sürgősségi rendelet kibocsátását kéri, amely lehetővé teszi a média hozzáférését a volt Szekuritáté irattárához. /Tovább távolodik egymástól a liberális és a demokrata párt. Az RMDSZ kész támogatni az előrehozott választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Átláthatóbbá kell tenni a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét, hogy az emberek ne az ellenséget lássák ebben az intézményben – jelentette ki Traian Basescu államfő a SRI tavalyi tevékenységének értékelésén. A legtöbb információt (62%) tavaly a végrehajtó hatalom igényelte a SRI-től. A minisztériumok az esetek több mint 45 százalékában fordultak a szolgálathoz, a miniszterelnöki hivatal 15 százalékban, az elnöki hivatal szintén 15 százalékban, 20 százalékát pedig a helyhatóságok – derül ki Radu Timofte SRI-igazgató beszámolójából. A beszámolón részt vett Vasile Blaga belügyminiszter, Ilie Botos, Románia főügyésze és Radu Stroe, a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is. Basescu tagadta, hogy palota harcban állna a hírszerző szolgálatok vezetéséért. „Ez a szolgálat ma már nem egy politikai csoport vagy elnök alárendeltje. Ez a szolgálat ma valóban az állampolgárok érdekeit védi” – szögezte le az államfő, aki teljes bizalmáról biztosította a SRI-vezetőket. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő nem vett részt a SRI 2005. évi tevékenységének bemutatásán. „Miniszterelnökként úgy gondolom, hogy a kormányprogram alkalmazására elsősorban a minisztériumokkal, a kormány hatáskörébe tartozó hatóságokkal és ügynökségekkel kell dolgoznom” – indokolta távolmaradását a kormányfő, aki úgy vélte, hogy a SRI-nek másképp kellene folytatnia „rendkívül hasznos” tevékenységét. A PNL továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az átvilágító testület éléről le kell mondania Corneliu Turianunak, akinek helyét Ticu Dumitrescunak kell átvennie. /G. G.: Basescu a sajtó elé vinné a szekusdossziékat. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ /  A Román Hírszerző Szolgálat tavaly 2373 személy telefonbeszélgetéseit hallgatta le – jelentette Radu Timofte igazgató. A titkosszolgálat a lehallgatások csaknem 27 százalékát kezdeményezte, 33 százalékot a Belügyminisztérium, 38 százalékot pedig az ügyészség kért. /Beszámolt az RHSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Felmondott állásából a tavaly Irakban elrabolt Ovidiu Ohanesian, a Romania Libera című napilap immár volt munkatársa. Az újságíró azzal indokolta döntését: a lap vezetősége sorozatosan megakadályozta, hogy a jelenlegi hatalmat bíráló cikkeket közöljön. A vitatott cikk szerint a három frissen kiszabadított újságíró a titkosszolgálatok felügyelete alá került, és luxusfoglyokká váltak néhány napig. Gyakori látogatójuk volt Traian Basescu államfő és vele Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetője is. Catalin Harnagea, a Külügyi Hírszerző Szolgálat egykori elnöke megerősítette, hogy jelenleg az RHSZ kötelékében 12 ezer személy dolgozik. Ion Mihai Pacepa, az egykori Szekuritáté vezetője szerint ez kétszer több, mint ahány alkalmazottja van a francia titkosszolgálatnak, miközben Romániában csak 21 millió, Franciaországban pedig 61 millió ember él. /Felmondott állásából az Irakban tavaly elrabolt Ovidiu Ohanesian. A román sajtó Basescu és a titkosszolgálatok érdekszövetségéről cikkezett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Az 1990-es marosvásárhelyi események kapcsán perújrafelvételt kért az Igazságügyi Minisztériumtól a Pro Európa Liga emberjogi szervezet, mivel azt gyanítják, hogy összefüggés van a véres konfliktus és a Román Hírszerző Szolgálat megalakulása között. Haller István, a marosvásárhelyi székhelyű szervezet emberjogi irodájának a vezetője a kezdeményezést azzal indokolta, hogy egyes szemtanúk elmondták, a véres konfliktust megelőző napokban Virgil Magureanu, az események után frissen létrehozott Román Hírszerző Szolgálat igazgatója Marosvásárhelyen járt. A történtek kiprovokálásának feltételezését az is bizonyítja, hogy a Görgény-völgyéből március 19-én buszokkal hoztak be a városba románokat. Ők szétverték az RMDSZ helyei szervezetének székházát, és a többtucatnyi személlyel együtt oda bezárkózott Sütő Andrást súlyosan bántalmazták. A történtek után a román igazságszolgáltatás csak magyar és roma nemzetiségű személyeket ítélt el. /B. T.: Perújrafelvételt kérnek az 1990-es etnikai konfliktus ügyében. A véres események kapcsolatba hozhatók a titkosszolgálat létrehozásával. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ első igazgatója, Virgil Magureanu a közszolgálati televízió vitaműsorában elmondta, Romániában az eddig hatalmon lévők nem kívánták a Szekuritáté bűneinek felderítését, annak irattárát önös politikai céljaikra, ellenfeleik megzsarolására használták fel. Vannak olyan politikusok, akik – kétes múltjuk dacára – tizenhat éve zavartalanul uralják a román politikai életet. (RTV) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, Radu Timofte a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: Traian Basescu elnök majdnem minden nap telefonon érdeklődik a Szekuritáté dossziék átadásáról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Timofte elmondta: a Legfelsőbb Védelmi Tanács 1999-től nem bocsátott ki semmiféle határozatot bizonyos szekusdosziék titkosításával kapcsolatban. Előzőleg az SRI titkára, Ion Stan SZDP-s képviselő azt kérte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács tegye nyilvánossá az 1999 decemberében titkosított, magas rangú állami tisztséget betöltő személyekre és politikusokra vonatkozó dossziékat. Elmondta azt is, hogy 15 percen belül megtalálható bármilyen dosszié az archívumban a digitális keresőrendszernek köszönhetően, amelyet az RHSZ adott át az átvilágító bizottságnak. Kijelentette: a titkosszolgálat csakis a külföldi gazdasági cégek tevékenységéről, a terrorizmussal gyanúsított személyekről, és kémelhárítással kapcsolatos ügyekről tárol iratokat, nem pedig romániai politikusokról. Emil Constantinescu volt államfő közleményében hevesen tiltakozott Stan vádjai ellen, miszerint a konvenciós kormány idején is titkosítottak volna egyes dokumentumokat. /Timofte cáfol: semmilyen szenzációs titkoknak nincsenek birtokában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

A Pro Democratia Egyesület vitaestet rendezett Bukarestben. A rendezvényen Claudiu Secasiu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke kijelentette: Ha új információk jelennek meg, bármikor módosítani lehet azokat a bizonyítványokat, amelyek azt igazolják, hogy valaki nem működött együtt a Szekuritátéval. Szerinte 1989. december 22-én a Szekuritáté sok olyan személy dossziéját megsemmisítette, aki később megjelent a hazai közélet első vonalában. Hozzátette: az általa vezetett intézmény továbbra is a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) függ; ez utóbbi dönt arról, mely dokumentumok hozhatók nyilvánosságra. Secasiu azt is sérelmezte, hogy a SRI soha nem közölte a birtokában levő dossziék pontos számát. A vitaesten Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke jelezte, komolyan kételkedik abban, hogy Romániában manapság ne működne a politikai rendőrség. /Gujdár Gabriella: Claudiu Secasiu: csak a besúgói múlt biztos. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Súlyosnak nevezte a helyzetet Vasile Blaga belügyminiszter az árvíz sújtotta településeken tett hétvégi terepszemléjén. Több Duna menti megye települését öntötte el vagy zárta körül a víz, az áradás elől tízezernél is több ember kimenekítésével számolnak a hatóságok. Az újságírót bekísérték a rendőrségre, mert az atomerőmű irányába fotózta a megáradt Dunát. „Kémkedsz, mi, a magyaroknak?” – vonta kérdőre a határrendőrségi parancsnok. Telefonáltak a titkosrendőrségre /SRI/, ahonnan megnyugtatták a rendőröket: az atomerőműtől tíz kilométerre fotózott. Dolj megyében helyenként tíz kilométerre „szélesedett” a folyam, tízezer ember kimenekítésével számolnak. Itt több falut körülzárt és részben már el is öntött az árvíz, miután a Duna néhány helyen áttörte a védőgátakat. A dobrudzsai vidékeken már több ezer személyt kellett kimenekíteni teherautókkal, csónakkal, helikopterrel az elárasztott vagy a víz által fenyegetett otthonaikból. /Mihály László: Kis lakok a nagy Duna mentében. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./