"Márc. 6-án a képviselőház és a szenátus együttes ülésén jóváhagyták az Európai Integrációs Parlamenti Bizottság bővítésére előterjesztett személyek névsorát. A bizottság tagja az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter szenátor. Megvitatták a Román Hírszerzőszolgálat (SRI) 2000. és 2001. évre vonatkozó jelentését, valamint a titkosszolgálat tevékenységét felülvizsgáló állandó parlamenti bizottság 2001. évre vonatkozó jelentését. A vitában dr. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke rámutatott arra, hogy az SRI-ben az átlag életkor 37, 5 év, tehát aránylag fiatal emberek dolgoznak itt, ilyen szempontból a hírszerző szolgálat a jövő szolgálatának is tekinthető. Dr. Verestóy Attila hangsúlyozta: azt szeretnénk, hogy a titkosszolgálat megfeleljen a kihívásoknak. A Nagy Románia Párt bizottsági tagjai nem írták alá a bizottság közös jelentését. Verestóy Attila a jelentést elfogadásra javasolta. A szenátorok és a képviselők megszavazták a jelentést. Ezután szenátorok és a képviselők elfogadták az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) 2001. évi jelentését. /Tájékoztató a Képviselőház és a Szenátus 2003. március 6 -i együttes üléséről. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 6., 2406. sz./ Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója elmondta, hogy számos olyan esetről számolt be Octav Cozmanca közigazgatási miniszternek, amelyek során prefektusok, megyei tanácselnökök vagy polgármesterek próbáltak jogtalanul információhoz jutni a hírszerző szolgálattól. "Semmivel sem teszünk többet annál, mint amit a képviselőház elfogadott, szükség esetén rendelkezünk terroristaellenes intézkedésekkel", fogalmazott Ioan Mircea Pascu védelmi. /Nem áll fenn a támadás veszélye. Megvonták az RHSZ mérlegét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Külföldi érdekcsoportok stratégiai beruházásokon keresztül gyengítik a nemzetgazdaságot - jelentette ki Radu Timofte, a Román Hírszerzőszolgálat (SRI) igazgatója a parlament plénuma előtt márc. 6-án, az SRI 1999-2001-es tevékenységéről szóló jelentés vitáján. Hozzátette: ezek az érdekcsoportok alulértékelt ipari létesítmények vásárlásával monopolhelyzetet teremtenek bizonyos termelési ágazatok fölött. A csoportok jelentős összegeket fizettek azért, hogy befolyásolják vagy halogassák az igazságszolgáltatási folyamatokat. Timofte elmondta, Iliescu elnök "folytonosan" írásban kéri, hogy a korrupciógyanús eseteket konkrét adatokkal együtt a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé terjesszék. A köztisztviselők korrupciós eseteiről szóló dokumentumok másolatát a minisztereknek is elküldték, és továbbították az ügyészségnek és a rendőrségnek. Az igazgató arra is kitért, hogy Adrian Nastase megrótta, mert leváltotta a SRI osztályvezetői tisztségéből a miniszterelnök egyik barátját. /Plainer Zsuzsa: Külföldi monopólium. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./"

"Sem politikailag, sem erkölcsileg nem lehet elfogadni a parlamenti albizottságnak azt a jelentését, amelyet a Szekuritáté Irattárát Átvizsgáló Országos Tanács ügyében hozott, és amelyben javasolja a tanács egykor kinevezett tagjainak visszahívását és újak kinevezését - mondotta Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság tagja. Az albizottság RMDSZ-részvétel nélkül alakult meg, annak idején ezt sérelmezték, de végül semmi sem változott. Attól a pillanattól kezdve, ahogy javasolták 5000 besúgó és volt szekuritátés tiszt nevének nyilvánosságra hozatalát, az átvilágító bizottság szálka lett a hatalom szemében, mert az államelnöki hivatalban és a parlamentben továbbra is tevékenykednek volt szekusok. Patapievici szerint a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ továbbra is kulcsszerepet betöltő intézmény Romániában, amely irányítja a hazai politikai játszmát, és elutasítja, hogy leleplezzék a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek az egykori embereit. /(i): Besötétítettek az átvilágító tanácsnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ "

"A kormány megküldte a parlamentnek a nemzetbiztonsági törvénycsomag tervezetét. A kormány által kidolgozott nemzetbiztonsági törvénytervezet veszélyforrásként tekinti a nacionalizmust és az autonómiatörekvéseket, és bünteti az államtitkok birtoklását. Jelenleg a hírszerző szolgálatok csak az ügyész engedélyével hallgathatnak le különböző személyeket. A kormány tervezete szerint a jövőben ezt külön jóváhagyás nélkül is megtehetik, ha úgy ítélik meg, hogy a nemzetbiztonság ezt megkívánja. A tervezet a nemzetbiztonságot fenyegető cselekedetek közé sorolja a szuverenitás korlátozását vagy elfojtását, államtitkok átadását idegen államoknak vagy szervezeteknek, államtitkok megszerzését vagy birtoklását, a gazdaság aláaknázását, a korrupciót, a terrorizmust, a fajgyűlöletet, a szeparatizmust és az autonómiát célzó törekvéseket, a kábítószer-kereskedelmet, a nagyarányú adócsalást, kommunikációs rendszerek feltörését, illetve az európai közösség gazdasági érdekei ellen irányuló tetteket. Kötelezik a magán- és jogi személyeket is, hogy kiadják azokat az információkat, amelyek a nemzetbiztonságot veszélyeztetik. Az államtitkokat "bírósági okokból" át lehet minősíteni, és nyilvánosságra lehet hozni. A tervezet szerint hét intézmény lát el a nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatokat: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külpolitikai Hírszerző Szolgálat (SIE), a Kormányőrség (SPP), a Különleges Távközlési Szolgálat (STS), valamint a védelmi, bel- és az igazságügyi tárca./Sz. L.: Veszélyforrás az autonómiatörekvés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./ Ezek szerint "(megint és mindig) lehallgathatnak, ellenőrizhetnek, követhetnek - hiszen fogalmam nincs, kicsoda és milyen alapon dönti el, hogy helyzet van, vagy nincs helyzet" - írta Ágoston Hugó. Ez a tervezet továbbá tiltja az "autonómiára irányuló akciókat" is. Ez tehát korlátozza a magyar nemzeti közösség politikai törekvéseit. /Ágoston Hugó: Biztonság! = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./"

"Funar, Kolozsvár polgármestere Románia biztonságát látja veszélyeztetve a Farkas utcai református templomban márc. 14-én megrendezésre kerülő Márciusi Fórum által, amelyen "Tőkés László református püspök és az RMDSZ szélsőségesei" az erdélyi magyarság önkormányzatának alapjait kívánják letenni. "A magyarok sosem törődtek bele Trianonba, és most is alkotmányellenes módon az elszakadást erőltetik" - jelentette ki az elöljáró. Funar vádolta a Szociáldemokrata Pártot (SZDP) is, amely lepaktált az RMDSZ-szel, és "románellenes akciókat támogat" (utalva a március 15-i ünnepségekre). A polgármester bejelentette, hogy a márc. 14-i kolozsvári eseményről értesítette a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), amelyet meghívott a helyszínre. /Ö. I. B.: A polgármester szerint veszélyes a Márciusi Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"

"A parlament két házának együttes ülése márc. 27-én bizottság felállításáról döntött. A bizottság verespataki aranybánya megnyitásáról készít jelentést, máj. 30-áig kell bemutatnia jelentését a verespataki aranybányászás tervéről. A bizottság munkájába a kormány a Román Akadémia és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ képviselőit is bevonja. Az RMDSZ-t Antal István képviseli a testületben. A 2001-ben elkészített megvalósíthatósági terv szerint a társaság közel 295 millió dollárt kíván befektetni, hogy kibányászhassa a térség 300 tonnára becsült arany- és 1600 tonnára becsült ezüstkészletét. A bánya megnyitásához viszont több térségbeli települést is el kellene törölni a föld színéről. A terv ellenzői elsősorban a felszíni kitermelés környezeti kárait, a tervezett ciántechnológia alkalmazásának a veszélyeit, valamint a település műemlékeinek a lebontásából fakadó erkölcsi, kulturális kárt említették érvelésükben. /Gazda Árpád: Vizsgálóbizottság alakult. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./"

"Szatmárnémetiben a katolikus egyház hivatalosan is visszaigényelte a Zárda épületegyüttesért, melyet a kommunizmus idején elvettek. Ennek ellenére az egykori katolikus lánygimnázium egyik termét ortodox kápolnává alakították. Ez megdöbbentette az ötvenezres szatmári magyarságot. A törvény szerint azok az épületek, melyeket egyházi célra is használnak, nem adhatók vissza. Az épületben levő román kollégium igazgatónője a pénzügyi botrány miatt nyugdíjaztatott helyi SRI-főnök felesége. A kápolnát Iustin Sigheteanu, Máramaros és Szatmár püspöke szenteli fel április 3-án. Ilyés Csaba, a szatmári római katolikus egyházmegye püspökségi titkára csak ennyit tehetett, hogy írásos emlékeztetőt küldött a prefektusnak és a polgármesternek. Az ortodoxoknak a mai szegénységben is kerül pénz az építkezésekre. A reformátusok viszont tíz éve gyűjtik a Rákóczi Kollégium tégláit, mégis messze állnak a befejezéstől. Szatmárnémetiben jelenleg 9 ortodox templom épül. Folyik a hagymakupolás hódítás Szatmáron is. /Sike Lajos: Hagymakupolás hódítás Szatmáron is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"Profil címmel jelent meg a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) negyedéves kiadványának első száma. Amint azt vezércikkében Alexandru-Radu Timofte, a SRI igazgatója megfogalmazza, a lap kapcsolódási pont kíván lenne a hírszerző szolgálat és a lakosság között, bemutatva a SRI főbb tevékenységeit, a szolgálat munkáját. /(t): Lapot indított a SRI. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./"

"Soros György azért indított támadást a román kormány ellen, mert az elutasította, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye létrehozza a székelyföldi fejlesztési régiót - írta ápr. 12-i számában a Jurnalul National napilap. Soros György az elmúlt napokban Bécsben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet roma kérdésekkel foglalkozó konferenciáján elítélően említett néhány országot, így Fehéroroszország, Ukrajna és Moldova mellett Romániát is. A kormány és a külügyminisztérium kemény hangnemű nyilatkozatban utasította vissza az üzletember azon állítását, hogy a román kormány az elmúlt két évben az emberi jogokat sértő, a gyülekezési szabadságot és a pártalapítást korlátozó intézkedéseket fogadott el. A lap szerint Soros tevékenységével a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) is komolyan foglalkozik. A román titkosszolgálat jelentést készített arról, hogy Erdélyben a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozásokat elsősorban a Banca American Enterprise Fund finanszírozza. A pénzintézetben Soros György képviseli az amerikai tőkét. Az SRI jelentése felhívta a figyelmet a magyar tőke erdélyi terjeszkedésére: Soros bankja akkor ad kisebb kamatra kölcsönt a vállalkozóknak, ha azok vállalják, hogy az élelmiszeripari termékek 65 százalékát Magyarországról importálják - írta a Jurnalul National. Az ellenzéki Romania libera című napilap szerint "A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt azért nem utasította el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által óhajtott székelyföldi régiót, mert a térségben Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök gazdasági érdekei közösek". /Sorost is támadják a székelyföldi régió kapcsán. Az SRI "foglalkozik" az amerikai milliárdos tevékenységével? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./"

"Ritka dolog történt: a civil társadalom egyik intézménye, a Romániai Helsinki Bizottság, román nevének rövidítésével az APADOR, pert nyert a Legfelsőbb Bírósághoz tartozó ügyészség ellen. A végleges ítélet nyomán az országos főügyésznek ezután kötelessége átadni az APADOR "saját használatára" az állampolgárok bármiféle megfigyelésére, jobbára telefonjuk lehallgatására vonatkozó közérdekű információkat. Potenciális lehallgatottak sokan vannak ebben az országban. A lehallgatások fő megrendelőinek és haszonélvezőinek, vagyis a titkosszolgálatoknak, főleg a Román Hírszerző Szolgálatnak az évi jelentéseiből félreérthetetlenül kiderül az is, hogy a magyarokat gyanús elemeknek és az állambiztonságra nézve lehetséges veszélyforrásnak tekintették, s ez csak a legeslegutóbb szakadt meg. Az APADOR-t kezdettől fogva foglalkoztatja a kisebbségjogi problematika. /Ágoston Hugó: Szívünk szerint: APADOR. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Gabriel Andreescu legújabb könyve: Extremismul de dreapta in Romania /A jobboldali szélsőségesség Romániában/ Kolozsváron jelent meg, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja kiadásában, az Etnokulturális Diverzitás Romániában sorozat keretében. Gabriel Andreescu szembe mert szállni a kormányzat túlkapásaival, a nacionalizmus értelmiségi képviselőivel. A Román Helsinki Bizottság, az APADOR elnökeként például rendkívül kritikus tanulmányt tett közzé (munkatársaival, Renate Weberrel és Valentin Stannal együtt) Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyáról. Andreescut foglalkoztatja a kisebbségi kérdéskör. (Erről szólt A rulett. Románok és magyarok, 1990-2000 című kötete.) Legújabb könyvében Andreescu abból indul ki, hogy Romániában a totalitarista vagy szélsőséges cselekmények azonosítása, felderítése a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hatáskörébe tartozik. Az SRI viszont, ahogy a szerző írja, "az ultranacionalizmust kezdeményező intézmény", olyan körülmények között, amikor "a romániai jobboldali szélsőségesség legsúlyosabb, leghatékonyabb és továbbra is legveszélyesebb formája az ultranacionalizmus". Román sajátosság, hogy az ultranacionalista politika kezdettől fogva végigkíséri a volt kommunista politikai rendőrség szerkezetére épülő SRI tevékenységét. Az 1989-es győztes forradalom után a Szekuritátét, s annak állományát és javait a hadsereg ellenőrzésére bízták, a titkosszolgálatok volt alkalmazottainak három hónapig járt a fizetés, utána más munkahely után kellett volna nézniük. Minthogy a közvélemény hevesen ellenezte egy hasonló új intézmény létrehozását, azt ki kellett kényszeríteni: 1990 márciusában "a titkosszolgálatok sajátos eszközeivel" megszervezték és kirobbantották a marosvásárhelyi véres konfliktust a románok és a magyarok között. Utána ezzel indokolták a SRI létrejöttének szükségességét. Létrehozásában, akárcsak a Vatra Romaneasca ultranacionalista szervezetében, oroszlánszerepet vállalt Ion Iliescu tanácsadója, Virgil Magureanu, a SRI első igazgatója. A Román Hírszerző szolgálat ugyanazokkal a nemzeti kommunista eszmeiségű, tompa gondolkodású volt szekusokkal "töltötték fel" (akárcsak a két szélsőséges politikai alakulatot, a Románok Nemzeti Egységpártját és a Nagy-Románia Pártot), akik korábban is meghatározták az állam maradi nemzetiségi politikáját. Gabriel Andreescu "a 2001-es őszi magyarellenes provokációról" ír. A híres eset úgy él a köztudatban, mint a két magyar többségű megye, Hargita és Kovászna renitenskedése, amivel "kivonták magukat az állam autoritása alól". A kormánypárt rádöbbent, hogy ez a diverzió neki sem túl jó, ezért az erről szóló parlamenti indítványt leszavazták. Gabriel Andreescu tanulmányában kimutatta, a SRI egyes vádjai miként sértik a román állam törvényei által is biztosított alapvető jogokat. Andreescu megemlítette, hogy az állam jelentős összegekkel támogatja a magyar többségű megyékben működő nagyszámú nacionalista szervezetet. Ecaterina Andronescu oktatási és kutatásügyi miniszter a közszolgálati televízióban propagandát folytatott Dumitru Martinas nézetei mellett, a csángók román eredetét illetően. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter nemzetközi szemináriumot szervezett a magyar csángók ellen irányuló elmélet népszerűsítésére. Andreescu kitért a Nagy-Románia Párt (PRM), a legismertebb és legveszélyesebb szélsőséges alakulat tevékenységére és a Román Ortodox Egyház (BOR) fundamentalista szélsőségességére. /A jobboldali szélsőségesség Romániában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./"

"A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ éves jelentése újra tartalmaz a magyarságot elmarasztaló kitételeket. A jelentés 3.6 alfejezetének címe: "Alkotmányellenes mozgalmak: etnikai szeparatizmus, politikai szélsőségek, törvényellenes szervezetek, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot". Az apolitikus szélsőségesek csoportjában szerepel a Vasgárda, a Mihály Angyal Légiója és a trockistának mondott Román Kommunista Párt, az etnikai szeparatizmust a következőkkel illusztrálják: egyes külföldi körök akadályozni akarják Románia euroatlanti integrációját, szabotázzsal igyekeznek érvényesíteni területi követeléseiket, alkotmányellenes struktúrák a magyarlakta vidékeken törvényhozási hatásköröket igyekeznek megszerezni /erre példa a Székelyföldi Konzultatív Tanács/, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés autonomista struktúrák létrehozásán fáradozik, Nagyváradon, Nyárádszeredáben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egyetemi és posztgraduális képzés folyik, külföldi egyetemek segítségével, ez törvény- és alkotmányellenes. A jelentésről szóló parlamenti vitában több kormánypárti képviselő, köztük Frunda György szenátor elítélte ezeket a megállapításokat. Virgil Magureanu, az SRI eddigi vezetője felszólalásában a kormány bel- és külpolitikáját támadta. Az ellenzéki pártok dicsérték a jelentést, az SRI tevékenységét, adott tájékoztatást a jelentés tárgyalásáról Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./"

"A különböző román fegyveres testületek vezető posztjaira csak olyan tisztek kerülhetnek, akik ortodox vallásúak - írta máj. 13-i számában a Cotidianul című román napilap. A lap szerint a román állam hallgatólagosan felekezeti alapon diszkriminál. Ezt nehéz bizonyítani, de tény az, hogy a fegyveres testületeknél a tisztek személyi kartonján feltüntetik a felekezeti hovatartozást, s a hadseregnél, a rendőrségnél, a csendőrségnél, illetve a Román Hírszerző Szolgálatnál vezető beosztásba csak az kerül, akinél ebben a rubrikában az ortodox egyház áll. Petru Mihut, a csendőrség vezérkari főnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem tudja pontosan, mit mutatnak a statisztikák az országban, de a csendőrség központi vezetésében csak ortodox vallású tisztek szolgálnak. Nelu Pop, a rendőrség országos parancsnokságának egyik vezetője azzal válaszolt a Cotidianul kérdésére, hogy "feltehetően a nem ortodox vallású tisztek nem pályáznak vezető beosztásra". A többségében magyar nemzetiségűek lakta Hargita és Kovászna megyében sokkal több katolikus és református él, mint ortodox, ennek ellenére a rendőrség, a csendőrség és a hadsereg itteni alakulatainak vezetésében csak ortodox vallású tiszteket lehet találni - hangsúlyozta a lap. Frunda György, az RMDSZ szenátora a Cotidianulnak adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a két romániai megyében nem csak felekezeti, de etnikai alapon is diszkrimináció tapasztalható: hiába szerepel az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt parlamenti együttműködési megállapodásában az, hogy a fegyveres testületek vezetői tisztségeibe is kerülnek magyar nemzetiségűek, ez mindeddig nem valósult meg. /Diszkrimináció vallási alapon. Csak ortodoxok fegyveres testületek vezetői? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Romániai nyugati és izraeli célpontok ellen irányuló nagyarányú iraki terrortámadást előzött meg márciusban és áprilisban a román elhárítás. A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) közleménye szerint márciusában és áprilisában a bukaresti hatóságok kiutasítottak Romániából tíz iraki diplomatát, továbbá 31 iraki és más állampolgárságú külföldit. A kiutasítottak AG 7-es páncélelhárító aknavetőkkel végrehajtandó nagyarányú terrortámadást akartak intézni román területen található nyugati és izraeli célpontok ellen. A román hírszerzés, más nemzetbiztonsági szervekkel és külföldi partnerszervezetekkel karöltve, mindvégig ellenőrzése alatt tartotta a terrorakció előkészítését és szereplőit, s idejében elejét vette a kitervelt terrortámadásnak. Radu Timofte, a román hírszerzés vezetője rámutatott: még 2002-ben rájöttek, mire készül Romániában az iraki kémszervezet, ezért szigorúan megfigyelték embereit. Timofte szerint Romániában azonban jelen vannak még "más olyan külföldi csoportok vagy személyek, amelyek, illetve akik támogatják a terrorizmust, és fenyegetik kiszemelt célpontjaikat". /Izrael elleni terrortámadást hiúsítottak meg. Romániai célpontokat jelöltek ki. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ éves jelentéséből az derül ki, hogy a hírszerző szolgálathoz tavaly 2001-hez képest 15%-kal kevesebb lehallgatási kérelem futott be. A jelentést jún. 5-én vitatta meg a Parlament hírszerzési bizottsága. Ion Stan (PSD) bizottsági elnök információja alapján a SRI össztevékenységéből mintegy 21%-ot tesz ki a videós megfigyelés és a lehallgatás - ez a mutató Európában általában 35%. Stan szerint a terrorveszélyesnek tartott csoportokat a SRI pontos adatok és egyéb információk alapján tartja megfigyelés alatt. A SRI néhány olyan személyt is megemlít, akik a Hamász, a Szürke Farkasok és a Muzulmán Testvériség terrorszervezeteket kedvelik. A jelentés leszögezi, a határokon átnyúló szervezett bűnözés hatékonysága nőtt. A SRI kitért a "revizionista veszélyre" is, de konkrét példát erre nem adott. /(t): Kevesebbszer hallgatózott a SRI. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 6./"

"Egy kolozsvári újságíró olyan bírósági ítéletet ért el, amelynek értelmében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) helyi fiókja köteles információkkal szolgálni a telefonbeszélgetések lehallgatására és a közpénzek használatára vonatkozóan. Az SRI-t kötelezik beszámolni a televízió munkatársának az intézmény tevékenységéről. Ez az eset első ilyen eset Kolozs megyében, és a 2001/544-es törvénynek (a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférhetőség) szerez érvényt. /Pert nyert egy újságíró a SRI ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"Bukarestben alig telik el nap, hogy falakon, aszfalton, hídkorlátokon ne tűnjenek fel festékszóróval, krétával készült feliratok, néha egy-egy horogkereszt, továbbá "Afara cu jidanii!", "Afara cu ungurii" (Ki a zsidókkal, ki a magyarokkal!). Másnap a felirat vagy rajz eltűnik, anélkül, hogy rendőrség, csendőrség, kormány, SRI, RMDSZ, izraelita hitközösség az esetet felfújná. De mi a helyzet a Székelyföldön, ahol nem a magyar és a zsidó az uszítás vizuális agitációjának témája, hanem - Isten bocsássa meg - a román? Ez már szentségtörésnél is súlyosabb merénylet, ezért nem is marad visszhang nélkül. Június 12-én és 13-án a Hargita Népe hasábjain Szondy Zoltán mutatott be egy ilyen esetet, majd ennek fonákját: "A romániai sajtó egy része szenzációként tálalta, valakik ákombákomokat festettek - többek között - a csíkszeredai ortodox templom falára is. A Hargita-Kovászna megyei ortodox püspökség fellépésének köszönhetően az incidensből ügy lett: a tettest a rendőrség azonosította, lakásán házkutatást tartott (?!?), tízmillió lejes büntetést rótt ki rá." A kézre került tettest a Nagy István Művészeti Líceum buzgó tanári kara kizárta az iskolából. Néhány nap múlva csíkszeredai gyermekek sárral kenték be egy magyar vállalkozó üzletének kirakatát, ajtaját, falait. Ez alkalommal nem történt házkutatás, pénzbüntetés, a tetteseket nem csapták ki az iskolából. Szondy cikkét helyesbíteni kell. A bukaresti román sajtó híradásaiban, Ioan Selejan püspök tévényilatkozataiban nem fordult elő az "is" szócska. Nem fogalmaztak úgy, hogy "ismeretlen tettesek firkáltak az otodox templom falára is." Következetesen csak az ortodox székesegyházat emlegették. Ezt az is szócskát tehát el kellett hallgatni. Mert ha a teljes igazságnak megfelelően tálalják a hírt, miszerint ugyanazon éjjel az ortodox templom és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szomszédos épülete esett áldozatul a profanizálásnak, akkor az újságírói etika szerint dr. Ioan Selejan ortodox püspök mellett meg kellett volna szólaltatni dr. Lányi Szabolcs dékánt is, mert egyformán voltak szenvedő kárvallottak. Ha pedig így történt, akkor az ügynek eleve ki van húzva a nemzeti méregfoga: Selejan püspök fájdalomtól el-elcsukló hangon nem siránkozhatja végig a román médiát, hogy Hargita és Kovászna megyében az ortodox üldözésének újabb tanúbizonyságával van dolgunk, ahogy történik már 700 éve. Hogy milyen ortodox mártírium kezdődött 700 évvel ezelőtt, az megtudható a románul és öt világnyelven 1995-ben megjelent könyvből: Romanii din Sfanta Episcopie a Covasnei si Harghitei (A románok Kovászna és Hargita szent Püspökségéből), kiadta a Vacaroiu-kormány tájékoztatási főosztálya. Ugyanezen kormány Vocea Romaniei című hivatalos napilapja (később megszűnt, mert nem volt olvasója) 1995. dec. 7-i száma azzal ajánlotta olvasói figyelmébe a kiadványt, hogy megismerhetik belőle "az itteni ortodoxia felszámolásának 700 éve módszeresen zajló kampányát." Mesélt a könyv a románok kemény ellenállásáról, amellyel útját állták az erőszakos elmagyarosításnak, a vallásuk megsemmisítésére irányuló "szüntelen hadjáratnak", felrobbantott ortodox templomokról, szétdúlt temetőkről. "A könyv célja bemutatni, milyen körülmények között működik az egy évvel előbb, 1994 őszén létesült Hargita-Kovászna Ortodox Püspökség" - olvasható az ismertetésben. Ennek a 700 éves, szakadatlan pusztítóhadjáratnak újabb fejleménye a csíkszeredai ortodox templom falára 2003 nyáréjszakáján a magyar gyermek kezemunkájával felkent, nem igazán azonosítható, nonfiguratív zagyvaság. Selejan püspök Csíkszeredában még nem érzi az Észak-atlanti Szövetség, az Európai Unió felől lengedező új szellőket, ő még a 700 éves múltban él, mert csak így tetszeleghet a nemzetmentő védangyal szerepében. A román ortodox püspök Oláh-Gál Elvirának adott interjújában (Erdélyi Napló, 2003. máj. 7.) büszkén említette: "2001-ben 700 óvodásgyereknek adtunk kalácsot és kiflit." Ugyanitt elmondta, hogy a magyaroktól lerombolt templomaikat helyreállítatta, vagy újakat épített s megjegyezte: "Ebben az évben 700 millió lejt adtam az épülő templomokra. Azt hiszi, a román államtól van? Nem." Selejan püspök bevallott 700 millió leje mellé a román kormány 1997-ben 802-es határozatával 1,5 milliárd lejt ajándékozott a püspökségnek. Más kormányhatározatok újabb milliárdokat és ingatlanokat utaltak ki kolostorok építésére, és talán marad még az óvodások kalácsára, kiflijére is. Az interjúban árva szó sem esett a bukaresti Adevarul szerkesztősége által 1997. november 19-én beindított országos gyűjtés eredményéről. Márpedig, e jótékonysági keresztény akció kifejezett célja a Hargita-Kovászna megyei ortodox templomok "megmentése" volt. A begyűlt összeg sorsáról a csíkszeredai püspöki könyvelőség azóta sem tett közzé elszámolást. /Barabás István: Firkálni veszélyes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "

"A Nyílt Társadalomért Alapítvány felmérése negatív közérzetre utal: a megkérdezettek 60 százaléka úgy véli, a román társadalomban egyre hangsúlyosabb az egyenlőtlenség, az alanyok 80 százaléka pedig azt gondolja, Romániában valamennyi szinten jelen van a korrupció. Ugyanakkor jelentősen csökkent a hadseregbe, az államelnöki hivatalba, a rendőrségbe, a kormányba, a Román Hírszerző Szolgálatba, az igazságszolgáltatásban, továbbá a bankokba, a parlamentbe, a szakszervezetekbe és a politikai pártokba vetett bizalom. Mi több, az alanyok több mint fele úgy véli, rossz irányba halad az ország. A megkérdezettek 80 százaléka úgy véli, a megvesztegetés a társadalom valamennyi szintjét átitatja. Szerintük a legkorruptabbak a képviselők és a szenátorok, az orvosok, a rendőrök és a bírók. A megkérdezettek 41 százaléka bízik a jelenlegi államelnökben, Iliescuban, a kormányfő bizalmi indexe 33 százalék, míg Corneliu Vadim Tudor 15 százalékos bizalomnak örvend. 2001 májusához képest a Markó Béla RMDSZ-elnökbe vetett bizalom a felére csökkent: 2001 májusában 12 százalék, idén viszont alig 6 százalék hisz a magyar érdekvédelmi szervezet vezetőjében. Amennyiben jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, az SZDP 47 százalékot, az NLP és az NRP 16-16%-ot, a Demokrata Párt (DP) 10%-ot, az RMDSZ 7%-ot, a Humanista Párt (HP) 2%-t, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) pedig alig 2 százalékot érne el. A határozatlanok aránya 39 százalék. /Kiss Olivér: Egyre kilátástalanabb a romániai helyzet. Bemutatták a Nyílt Társadalomért Alapítvány felmérését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"

"A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tisztjeinek közel egyharmada nem kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát - hangzott el az Országos Hírszerző Akadémia évzáró ünnepségén. A szolgálat igazgatója ugyanakkor szóvá tette, hogy egyre több hírszerző hagyja ott az intézményt jobban fizetett állásokért. A múlt hónap végéig száznyolcvan SRI-s tiszt kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát, miközben hetvennégy hírszerző nem férhet hozzá az észak-atlanti szervezet titkaihoz - közölte Radu Timofte SRI-igazgató. A tiszteknek több oldalas kérdőívet kell kitölteniük, arra kell választ adniuk, hogy tagjai voltak-e valamely titkosszolgálatnak az elmúlt rendszerben. Az újságírók feltették a titkosszolgálati vezetőnek a kérdést: létezik-e még valamilyen kapcsolat a SRI és az egykori Szekuritáté között? "Valószínűleg, ezt a terhet még évekig a vállunkon hordjuk majd. Nagyon nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy létezik-e ilyen kapcsolat. De ha megszabadulok ettől az archívumtól is (a volt politikai rendőrség irattárától - szerk. megj.), indokolt lesz a kijelentés, hogy a jelenlegi hírszerzésnek semmi köze a volt Szekuritátéhoz" - válaszolta Radu Timofte. Ebben az összefüggésben az ünnepségen jelen lévő Ion Iliescu államfő kijelentette: a SRI és a Külpolitikai Hírszerző Szolgálat (SIE) megújult. Nem hiszem, hogy a két szolgálatban vannak még olyan emberek, akik politikai rendőri tevékenységet folytattak a kommunista rendszer idején - mondta az államfő, aki szerint elképzelhető, hogy a SRI-ben ma is többen dolgoznak a volt Szekuritáté tisztjei közül, de - szerinte - ezek főként a technikai személyzet tagjai. A SRI igazgatója szóvá tette, hogy egyre több hírszerző tiszt hagyja el az intézményt a magáncégek által ígért magasabb bérért. Ion Iliescu elnök hangsúlyozta: a hatékonyság növelése érdekében a titkosszolgálatok kénytelenek csökkenteni tevékenységük átláthatóságát. Azonban - mondta Ion Iliescu - megfelelő alkotmányos és törvényes eszközökkel megelőzhető az állampolgári jogok megsértése, a demokrácia játékszabályaitól való eltávolodás. /Szőcs Levente: Megbízhatatlan titkosszolgálati tisztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./"

"A Deutsche Welle rádió értesülései szerint az átvilágító bizottság hamarosan átveheti a volt Szekuritáté teljes irattárát. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) eddig azért nem adta át a volt Szekuritáté irattárát az átvilágító bizottságnak, mert az intézmény nem rendelkezett a dossziék tárolására alkalmas székhellyel. A bizottság elfogadott egy másik határozatot is, amelynek érelmében elkezdik az egykori szekus tisztek meghallgatását. Azokról a volt tisztekről van szó, akiknek személyazonossági adatait korábban kiadta a SRI. A kormánypárt és a Nagy-Románia Párt által kijelölt átvilágítók határozottan ellenezték a névjegyzék nyilvánosságra hozását. Álláspontjukat a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság vezetése és a hírszerzés igazgatója is támogatta. /Átadja a SRI a dossziékat? = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./"

"Ünnepélyes keretek között aug. 6-án megnyitották a teherforgalom előtt a Pete- Csengersima román -magyar határátkelőt. A csengersimai határ korszerűsítése 1998-ban kezdődött el, a teherforgalmi terminálokat és vámépületeket most fejezték be. A megnyitón dr. Veres János, a magyar pénzügyminisztériumi politikai államtitkár igyekezett tisztázni a szatmárnémeti teherforgalom miatt felmerült aggályokat. Ideiglenesen megnyitották a forgalmat a korszerűsítés alatt álló nyírábrányi magyar-román határállomáson is, melynek munkálatai október végére fejeződnek be. Szabó István, a Szatmár megyei tanács elnöke megerősítette, véleménye szerint már most megoldható a teherautók áthaladása Szatmárnémetin. Szabó elmondta, két éven belül megépítik a vasúti felüljárót, 3-4 év múlva pedig az M3-ra felvezető Nyíregyháza-Csengersima-Szatmárnémeti-Nagybánya gyorsforgalmi út is elkészülhet, ez pedig teljes egészében kikerüli a szatmári megyeközpontot. Ilyés Gyula alpolgármester ellenben továbbra is borúlátó.Az előzetes számítások szerint a körülbelül egy év múlva naponta 250-300 kamion kel majd át a Csengesrima-Pete határátkelőhelynél. /Erdei Róbert: Az első teherautó már áthaladt a vámon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./"

"Tizenhárom évvel a kommunista rendszer bukása után kezdetét vette a Szekuritáté átvilágítása. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) hozzáfogott a volt politikai rendőrök meghallgatásához. Az aug. 20-ra behívott kilenc személy közül azonban mindössze egy jelent meg, hogy válaszoljon a múltjával kapcsolatos kérdésekre. A vizsgálatok a következő napokban folytatódnak. A meghallgatásokon nem kötelező a részvétel. Ha a "gyanúsítottak" nem jelennek meg, a testület a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönti el, hogy közzéteszi-e az illetők nevét a Hivatalos Közlönyben. Az átvilágító bizottság 105 olyan személyről kért adatokat a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), akikkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy politikai rendőri tevékenységet folytattak. A névsort a letűnt rezsim üldözötteinek dossziéi alapján állították össze. A meghallgatások elkezdése félsikerként értékelhető. Eddig ugyanis minden ilyen irányú próbálkozás kudarcot vallott. A jelenlegi kormánypárt és a Nagy-Románia Párt által jelölt tagok - a hatóságok támogatásával - meghiúsítottak mindenfajta leleplezési kísérletet, és a próbálkozás végül az átvilágító bizottság két részre szakadásához vezetett. Radu Timofte SRI-igazgató kijelentette, hogy soha semmilyen körülmények között nem adja ki a volt Szekuritáté teljes irattárát. Később módosította nyilatkozatát, és arra hivatkozott, hogy a dossziékat több intézmény tárolja. A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke börtönnel fenyegette meg a Demokrata Párt, a Parasztpárt és az RMDSZ bizottságbeli képviselőit, ha nyilvánosságra hoznak akár egy nevet is. /Szőcs Levente: Megkezdődött az átvilágítás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Romániában elmaradt a kommunizmus pere. 1989-ben a népfelkelés paravánja mögött az aktivisták második vonala villámgyorsan megszervezte frontját, és átvette a hatalmat. Egyidejűleg kivégezték a diktátort és akadémikus hitvesét, s a rendszer néhány ,,nagyágyúja" ideig-óráig rács mögé került. Telt-múlt az idő, s néhány éve megalakult a Szekusdossziékat Ellenőrző Bizottság. A bizottság tagjai között sem volt összhang, nem kaptak székházat, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem adta át az összes dossziét, kötélhúzás és viták jellemezték a tevékenységet.Hosszas hitviták és huzavona után az SRI átadott az ellenőrző bizottságnak egy 61 nevet tartalmazó listát. Timofte SRI-igazgató szerint ,,ezek azok, akik alaposan gyanúsíthatóak azzal, hogy a politikai rendőrség hatáskörébe eső tevékenységet is végeztek". A listáról csak 29 személy érhető el, a többiek elhunytak. A meghallgatások második napján megjelent a bukaresti szeku utolsó parancsnoka, Guran ezredes, aki kifejtette, hogy ,,ők parancsra cselekedtek, végig a párt irányítása alatt álltak, a megyékben az első titkárok felügyelték a szervezetet". Ők ellenőrizték, hogy teljesítsék a besúgói tervet. Megszabták, hogy egy főre hány besúgó kell hogy jusson. Ki kell terjeszteni a (csak belügyes ,,dolgozókra" vonatkozó) Ticu-féle törvényt a megyei első titkárokra s más személyekre is. Érintett lehet a zűrzavaros pályafutása során egy ideig jászvásári első titkárként tevékenykedő Ion Iliescu államfő is! /Bogdán László: A párt és az Ő ökle. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./"

"Vasile Iancu hadtest-tábornokot, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgató-helyettesét tartalékba helyezték. Az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság tagjai főként arra kíváncsiak, a tábornok tartalékba helyezéséhez mi köze van ahhoz, hogy ki és milyen NATO-hadititkokhoz férhet hozzá. Radu Timofte SRI-igazgató korábban azt nyilatkozta, hogy 180 tisztje kért betekintési engedélyt, közülük 74-nek nem adtak hozzáférést a NATO titkos dokumentumaihoz. Vasile Iancu a Securitate 1-es főosztályát vezette 1989 előtt. A politikai rendőrség ezen testülete nyomozott és figyelt meg olyan politikusokat, akik még a Kommunista Párt egyeduralma előtt demokratikus pártokban munkálkodtak. Szintén az 1-es főosztály feladata volt követni a jelentősebb művészek tevékenységét, figyelték a román nyelven is sugárzó külföldi rádióadásokat. /Miért váltották le a helyettes főkémet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"

"A Román Hírszerző Szolgálatnál (SRI) sérül a folyamatosság elve amiatt, hogy az intézményt nem kellő szaktudással vezetik - jelentette ki szept. 10-én a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, Ioan Stan képviselő. A testület tagjai a tartalékba vonuló tisztek, elsősorban a SRI igazgatóhelyettese, Vasile Iancu távozásának okairól hallgatták meg Radu Timoftét, a hírszerző szolgálat vezetőjét. Ioan Stan ismertette az általa vezetett bizottság véleményét, amely elmarasztalja a SRI vezetőinek tevékenységét. "A hírszerző szolgálatban a folyamatosság elve sérül meg azáltal, hogy az intézményben jönnek-mennek a tisztek, akár a központi egységekről, akár a vidékiekről van szó" - állapította meg Stan. A bizottság bírálta a SRI-t amiatt is, hogy nem ellenőrzi megfelelő módon a titkosított információk kezelését szabályozó törvény alkalmazását, ugyanakkor sok esetben megtörtént, hogy minősített adatok szivárogtak ki az intézményből. /Cs. P. T.: Bírálják a SRI-t. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"

"Valóságos nyilatkozatháború dúl a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elnöke és az intézményt felügyelő parlamenti bizottság vezetősége között. Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója szerint a testület sajtóközleményében elferdítette a meghallgatásán elhangzottakat. Ion Stan bizottsági elnök pedig azzal vádolja Timoftét, hogy nem ismeri a házszabályokat. Radu Timofte tájékoztatta Ion Iliescu államfőt a SRI és az intézmény működését felügyelő parlamenti bizottság között támadt nézeteltérésekről. A SRI vezetősége bejelentette, felkéri a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, kérje számon a parlamenti bizottság elnökétől, Ion Stantól az általa mondott bírálatokat. Radu Timofte sérelmezte, hogy a bizottság által szétküldött sajtóközlemény ferdítően tájékoztatott az ülésen elhangzottakról. Ion Stan parlamenti bizottsági elnök viszont úgy nyilatkozott, kész bármikor átnyújtani a két ház elnökének az említett ülés jegyzőkönyvét. Ugyanakkor elmondta, a SRI-nek nem áll jogában a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé citálni őt. A honatyákat csupán a parlament jogi bizottsága hallgathatja meg. "Úgy tűnik, hogy Radu Timofte nem ismeri a parlament házszabályát és a Legfelsőbb Védelmi Tanács megszervezésére vonatkozó törvényt" - jelentette ki a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, aki "fenyegetőzőnek" minősítette a SRI közleményének hangvételét. Stan azt is fontolgatja, hogy értesíti a SRI vezetőinek hozzáállásáról a NATO-tagországok parlamentjeit. /Cseke Péter Tamás: Timofte és Stan kiásták a csatabárdot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./"

"Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő párbeszédre szólította fel a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőségét és az azt felügyelő parlamenti bizottságot. A két fél várhatóan ezen a héten összeül tisztázni a kialakult kényes helyzetet. Ion Iliescu államfő közölte, hogy a közelgő Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén nem foglalkoznak a kialakult helyzettel. Iliescu világosan kifejtette a két intézmény viszonyát: a parlamenti bizottság feladata a SRI-t felügyelni, amelybe az is beletartozik, hogy kritikákat fogalmazzon meg annak tevékenységét illetően.A SRI vezetősége bejelentette, felkéri a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, kérje számon a parlamenti bizottság elnökétől, Ion Stantól az általa mondott bírálatokat. Adrian Nastase miniszterelnök úgy véli, hogy a SRI és az azt felügyelő parlamenti bizottság közötti vita visszavetheti munkájában a román hírszerzést, ezért sürgősen felszólította az érintett feleket annak berekesztésére. Mint megjegyezte, "a SRI struktúrája erős és teljes mértékben szükséges. Éppen ezért hatékony ellenőrzésre van szükség a parlament részéről". /Az államfő a helyzet megoldását szorgalmazza. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"

"Gabriel Andreescu írását hozta a lap, magyarra fordítva. Ion Iliescu újjáéleszti a 90-es évek nacionalizmusát. Andreescu idézte Ion Iliescu szeptember 15-16-i magyarországi vizitjén elhangzott kijelentését: "Ha most megnézzük és összevetjük azt, hogy mi mit tettünk a magyar származású román állampolgárokért, mit tettünk mi a többi romániai kisebbségért, akkor itt, Magyarországon a románoknak sokkal nehezebb a sorsuk". És egy másik idézet: "Mi nem jártunk el a leghelyesebben, mert bizonyos értelemben védekező állásponton voltunk. Mindegyre válaszolnunk kellett a magyar fél vagy az RMDSZ követeléseire, igényeire. A magyarországi románok sorsáról mi alig beszéltünk, s jó, ha párhuzamban szemléljük a dolgokat". Iliescu elnök ezen nyilatkozatai híven követik a 90-es éveket. A "Kinek rosszabb a sorsa - a magyarországi románoknak avagy az itteni magyaroknak?" kérdésnek egyszerű a próbája. Andreescu nem tud olyan magyarországi románról, Romániába költözött volna. Magyarországon mintegy 10 ezer román él, szemben a Romániában élő 1.434.377 magyarral, mint azt a legutóbbi népszámlálás mutatja. A Magyarországon 1993-ban megszavazott Nemzeti és etnikai kisebbségek törvényének elfogadása Romániában gyökeresen megváltoztatná a romániai magyarok státusát. Hozzájutnának ahhoz, amit több mint 13 éve kérnek a román hatóságoktól: államalapító tényezőnek minősülnének; a nemzeti önazonosság az alapvető emberi jogok körébe kerülne; törvényerőre emelkednének a kisebbségek kollektív jogai; tételesen is elismernék a pártalakítási jogot; közjogi státusú és kellő kompetenciákkal rendelkező, saját önkormányzatokat alakíthatnának. Ez olyan státus, amelyet Ion Iliescu és az általa képviselt politikai erők éveken át hevesen elutasítottak. Elutasították az aradi Szabadság szobor visszahelyezését ama parkba, ahonnan a 20-as években Bratianu pártja eltávolította. Annak dacára, hogy a szobor felállításában megegyeztek az RMDSZ és az SZDP vezetői által aláírt 2002-es és a 2003-as helyi megállapodásban is. (És nem csak a 2001-esben, mint azt tévesen Adrian Nastse kormányfő kijelentette.) Markó Béla majdnem feladta, hogy szembeszálljon a megállapodás felmondását szorgalmazó irányzattal. Medgyessy Péter miniszterelnök románul mondta el, hogy egy ígéretet be kell tartani. Az RMDSZ Operatív Tanácsa szept. 24-én ült össze. Közleménye semmiben sem utalt a korábban történtekre. Nem csak hogy nem sorakoztatta fel panaszait, hanem a Szövetség üdvözölte a két kormány által (a státustörvény alkalmazására) aláírt memorandumot és felszólította a magyarokat: szavazzák meg a referendum során az alkotmány tervezetét. Andreescu feltette a kérdéseket: Vajon merő véletlen volt, hogy az 1990. márciusi marosvásárhelyi incidensekre éppen akkor került sor, amikor lejárt a volt szekusoknak fizetett három hónap? Avagy ne lenne semmiféle összefüggés az 1991 őszén kirobbant "HarKov botrány" és az RHSZ szervezésére és működésére vonatkozó törvény parlamenti megszavazása között? Semmi köze ne lenne az EU és a NATO keleti bővítésére - 1993-1994 között - hozott döntéseinek az 1995-ös tanügyi törvény lázító javaslataihoz? (A standardok néhány érzékeny ponton történt megnyirbálása arra kényszerített akkor magyar fiatalokat, hogy kerékpáron tegyék meg az utat Strasbourgig.) Avagy ne lenne semmi összefüggés Románia 2001-es prágai meghívása és az RHSZ-t felügyelő bizottságnak a "Kovászna és Hargita megyék fölötti állami ellenőrzés elvesztéséről" szóló jelentése között? (Observatorul Cultural, okt. 2-9.) /Gabriel Andreescu: Feszültség a román-magyar viszonyban. Ki kelti? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"

"A két titkosszolgálat közötti sikeres együttműködés elismeréseként a CIA vezetése kitüntette Washingtonban Radu Timoftet, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját. A Timofte vezette küldöttség George Tenet CIA-igazgatóval, illetve az amerikai titkosszolgálat vezetőségének többi tagjával találkozott. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./"

"Az IMAS közvéleménykutató intézet felmérése szerint továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD) élvezi a legtöbb választó bizalmát, a lakosság 48,7 százaléka szavazna a kormánypártra. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PNL) Igazságosság és Valóság nevű politikai szövetsége a második a szavazási szándék tekintetében 25,8 százalékkal, míg a megkérdezettek 17,3 százaléka adná a voksát a Nagy-Románia Pártra (PRM) és 5,4 százalék az RMDSZ-re; az adatok szerint nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt a Román Humanista Párt (1,5 százalék) és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), amely a szavazatoknak egy százalékát sem gyűjtené be. A népszerűségi indexeket továbbra is a román diplomácia vezetője uralja, Mircea Geonában a lakosság 46 százaléka bízik. Őt Adrian Nastase miniszterelnök követi 43,9, és Ion Iliescu államfő 42,7 százalékkal. Pozitívan vélekedik a demokrata Traian Basescuról és a liberális Theodor Stolojanról a megkérdezettek 34,4, illetve 37,9 százaléka. Kevésbé népszerű a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudor (24,9 százalék). Markó Bélának, az RMDSZ elnökének közel kilencszázalékos a népszerűségi indexe. A felmérés szerint Románia lakossága az intézmények közül továbbra is az egyházakban bízik leginkább (90,1), második helyen a hadsereg áll (76,1), a harmadikon pedig a sajtó (65,6 százalék). Az elnöki hivatal Románia lakossága kevesebb mint a felének élvezi a bizalmát (49,1 százalék), míg a rendőrség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a polgármesteri hivatal megbízhatósági mutatója 40 és 45 százalék közötti. A legrosszabb a megítélése a parlamentnek (26,2 százalék) és a civil szervezeteknek (26,4 százalék). /Cs. P. T.: A választók fele a Szociáldemokrata Párt híve. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"Pert vesztett Vasile-Hotea Fernezan újságíró, aki beperelte a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), mivel az intézmény megtagadta bizonyos közérdekű információk nyilvánosságra hozását. Az újságíró kérte azoknak a személyeknek listáját, akiknek az SRI lehallgatja a telefonját. Az újságíró továbbá szerette volna tudni az SRI 2002-es évi költségvetését. Mivel az intézmény nem válaszolt kérvényére a törvény meghatározta időn belül, Vasile-Hotea Fernezan, a Román Televízió alkalmazottja a kolozsvári bírósághoz fordult jogorvoslatért. A pert meg is nyerte, az SRI azonban fellebbezett. Az Ítélőtábla elfogadta a fellebbezést, és visszaküldte az iratcsomót újratárgyalásra a bíróságra. /Gálffy Attila: Titkolózik a román titkosszolgálat. Újságíró az RHSZ-t pereli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"