Parászka Boróka, az A Hét című – kis példányszámú, elsősorban interneten megjelenő – hetilap felelős szerkesztője azt bizonygatta a budapesti Magyar Narancs hetilapban, hogy Romániában nincs magyarverés.  Parászka, az utóbbi két évre visszatekintve, nyolc magyarverésként elhíresült esetet talált. Hozzáfogott és szorgalmasan megcáfolta őket. A gyergyói esetről azt írta: ott a helyi góbék támadtak rá a román csendőrökre.   A legutóbbi – érsemlyéni – esetet azzal cáfolta, hogy az Érmelléken sok a magyar. Különben is az elkövetők magyarok voltak. (Valójában a három főből egy valóban magyar volt, a másik kettő román.) Parászka Boróka a nem RMDSZ-közeli erdélyi magyar szervezeteket leszélsőjobboldalizta. Szerinte a magyarveréseket e szervezetek céljaik legitimálására használják fel.  Parászka körülnézett a szélsőjobboldali román szervezetek honlapjain is és megállapította: „a magyarellenesség most nem központi témájuk”. A Noua Dreapta (Új Jobboldal) nevű ifjúsági alakulat, mely állítólag kitűnő kapcsolatokat ápol a titkosszolgálattal /SRI/ és az ortodox államegyházzal, Parászka szerint kizárólag a homoszexuálisokkal foglalkozik.      A cikk szerint majdnem mindig ugyanattól a tudósítótól és ugyanazon csatornákból értesül a magyarországi sajtó a romániai magyarverésekről. Felsorolásában ott található az Erdélyi Naplón, a Háromszéken és a Krónikán kívül a Hunsor, a Kuruc info és a Huninfo. Ez lenne hát a romániai magyarverések tisztára mosása. Ha részegen vernek magyart, az nem ér, a magyarellenes számítógépes játék bagatell, Gyergyóban a székelyek verik a románokat, az Érmelléken meg úgy kell nekik, minek oláhoznak. /Fábián Tibor: Már megint parászkálkodik. Magyarverés pedig nincs! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./

Pozitívan véleményezték a kémelhárító szolgálatot (SIE) és a titkosszolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságok Claudiu Saftoiu és George Maior jelölését az említett szervezetek élére. A liberálisok az államfő által javasolt igazgató-jelöltek ellen szavaztak. Hasonlóan cselekedtek az NRP-sek is, a demokraták és szociáldemokraták bizottsági tagjai viszont megszavazták őket. A végső szavazás október 4-én lesz. Az RMDSZ közös frakcióülésen alakítja ki álláspontját. /B.T.–Sz.K.: Elfogadták a bizottságok Saftoiut és Maiort. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Október 4-én megszavazta a parlament George Maior és Claudiu Saftoiu jelölését a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, illetve a Kémelhárító Szolgálat /SIE/ élére. Gheorghe Funar /NRP/ kijelentette: információi szerint Saftoiu együttműködött a Szekuritátéval. A demokraták és a szociáldemokraták testületileg igennel szavaztak. Az RMDSZ frakciójának nagy többsége arról döntött: korábbi nyilatkozataikkal ellentétben, amelyben kifogásolták Basescu eljárását és jelöltjeit, mégis igennel szavaznak mindkét esetben. Hírügynökségek szerint emögött valamiféle titkos, a kisebbségi törvényre vonatkozó egyezség állhat az RMDSZ és a tervezetet hónapok óta blokkoló demokraták közt, ezt azonban mindkét fél hevesen cáfolta. Ellenvéleményt Toró T. Tibor képviselő fogalmazott meg, mondván, az RMDSZ-nek következetesnek kell maradnia álláspontjához, miszerint politikai kötődésektől mentes civil kerüljön a titkosszolgálatok élére. Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte, nem tud eltekinteni attól, hogy Maior kapcsolatban állt a vasgárdista érzelmű, a román szélsőjobboldali hagyományokat éltető történésszel. /Sz. K.: Megszavazta a parlament Maior és Saftoiu jelölését Az RMDSZ-frakció is támogatásuk mellett döntött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Basescu államfő ismét győzött, a parlament megszavazta az általa jelölteket a titkosszolgálat /SRI/ és kémelhárítás /SIE/ igazgatói tisztségére, az ellenzéki George Maiort és az elnöki tanácsos Claudiu Saftoiut, annak ellenére, hogy ezek a tisztségek elméletileg a két vezető kormánypártot, a liberálisokat és a demokratákat illette volna. Az RMDSZ folyamatosan azt nyilatkozta, hogy elegük van a DP-ből és Basescu elnökből, akik ellehetetlenítették a kisebbségi törvényt, nem konzultálnak stb. most mégis megszavazták az államfő jelöltjeit. /Székely Kriszta: Titkos szolgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Számos jel arra enged következtetni, hogy a Nemzeti Megmentési Frontból lett két alakulat, a PD és az ellenzéki PSD közeledik egymáshoz. Basescu államfő egy interjúban azt mondta, nem tartja kizártnak az együttműködést a szociáldemokratákkal, persze csak a jelenlegi törvényhozás mandátumának lejárta után. Most pedig egy szocdem /PSD/ politikust javasolt a Román Hírszerző Szolgálat élére. Ezzel megerősítette a maga és a demokraták pozícióit a politikai porondon. /Simon Judit: Királyáldozat. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Traian Basescu államfő kijelentette: olyan le nem ellenőrzött információval rendelkezik, miszerint a Román Hírszerző Szolgálatban (RHSZ) egyetlen tiszt sincs, aki a volt Szekuritáté I. Igazgatóságánál tevékenykedett, hanem csak egy ilyen személy van a VI-os számú Igazgatóságtól, hozzátéve, hogy az utóbbi is rövidesen kérni fogja nyugdíjaztatását. Az államfő hangsúlyozta: az RHSZ-t nem szabad úgy tekinteni, mint az egykori Szekuritáté „jogutódját”. Hozzátette: ma a titkosszolgálatnak teljesen más célkitűzései vannak, mint a volt Szekuritáténak. /Basescu: az RHSZ nem a Szekuritáté. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Gheorghe Funar, NRP-s szenátor bűnügyi pert indított mindazok ellen, akik azon rendezvényeken vettek részt, amelyeken a területi autonómiát követelték, jelentette be a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor. A csíkszeredai találkozón, ahol a területi autonómiáról tárgyaltak, az RMDSZ mind az 50 állami tisztségviselője, minisztere, prefektusa részt vett. „Mindegyiküket ki kell rúgni és bűnvádi eljárást indítani ellenük”, húzta alá Vadim Tudor. Az NRP elnöke hozzátette, megunta, hogy a romániai kulcstisztségeket „szemtelen és műveletlen” kisebbségiek töltsék be. „Semmi bajom a kisebbségekkel, de tartsuk be az arányokat”, húzta alá az NRP elnöke. Mindezeket azok után közölte, miután más két „kisebbségiről”, Claudiu Saftoiuról és George Maiorról beszélt, akiket az RHSZ és külföldi titkosszolgálat /SIE/ élére nevezett ki a parlament. Vadim Tudor a két titkosszolgálati vezetőről kifejtette, hogy „dilettánsok” és mindketten roma nemzetiségűek. /Funar pert indított az autonómia-rendezvények résztvevői ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Bányai Péter elmondta, hogy apja /Bányai László/ kommunista volt. Illegalitásbeli. Hosszú évek, évtizedek vak sztálinizmusából az ’56-os budapesti, valamint a ’68-as prágai események gyógyították ki. Egy darabig még az emberarcú reformkommunizmus és revizionizmus híve maradt, élete végén azonban leszámolt kommunista hitével. Nagynénje az 50-es években ügyésznő Kolozsvárott; közben férje, a román ügyvéd politikai fogoly a hírhedt Duna-csatornánál. Bátyját 1958-ban, szovjet- és szocializmusellenes kijelentéseiért, kizárták az egyetemről. Akkor apja éppen oktatásügyi miniszterhelyettes volt. – Bányai Péter kapcsolatba került «nemkívánatos személyekkel», disszidensekkel, külföldi állampolgárokkal, követségi alkalmazottakkal. Később kiderült, 1970 óra figyelték. Először 1974-ben beszélgetett el vele az egyik szekus, de erről nem maradt feljegyzés a dossziéjában. Egy 1977-ben kelt dokumentum szerint Bányai elköltözött szülei lakásából, de a szeku nem tudta beazonosítani a pontos lakcímét. Bányai Péter szerint ez érthetetlen, mert a néptanács adta a lakást, ez a cím szerepelt személyazonossági igazolványában, munkahelyi nyilvántartásában stb. A szeku másik melléfogásáról Bányai Péter számolt be. Nicolae Manolescu irodalomkritikus lakásában mikrofonokat helyeztek el. Amikor sok év múlva Manolescu felfedezte dossziéját, ideges lett, számára súlyosan kompromittáló dolgok szerepeltek az említett beszélgetésekben. A dossziék szerint Manolescu minden szapulta a „Suszter”-t (ez volt Ceausescu gúnyneve), méghozzá szokatlanul trágár, és nyelvtanilag helytelen beszédmodorban. A lehallgatott beszélgetések igazolták, hogy Manolescu képtelen korrektül beszélni románul. Azután kiderült, miről is van szó. Pár ház távolságra tőle lakott egy Nicolae Manolescu nevű segédmunkás, tévedésből az illető lakásán helyezték el a mikrofonokat. Az 1977-es szekus jelentés jó magaviseletű emberként írja Bányai Pétert, akinek nincsenek negatív megjegyzései a politikai rendszerre. A Bányai-dossziéban 1983 és 1989 közt egy nagy „lyuk” tátong. A szeku érdeklődése Bányai iránt akkor éledt fel, amikor 1988 márciusában kérte az Izraelbe való végleges kitelepedést: elkezdték az ellenőrzését, álnevet kapott (ő lett „Banu”). Kiderült, hogy elfogtak egy Bányai László nevű személy által írt levelet, melyben azt írja le, hogy sikerült illegálisan kivándorolnia, és melyek az első benyomásai Ausztriáról. Ez valószínűleg félreértés: Péter állítása szerint soha nem kapott levelet Ausztriából. Öccse, Bányai László akkor már évek óta Nyugat-Németországban élt. Végül 1989 novemberében kelt jelentésben ajánlották, hogy hagyják jóvá Bányai kivándorlási kérelmét. 1989 november 18-án az ellenőrzést megfigyeléssé javasolták változtatni, mert Bányai rendszerellenes nyilatkozatot tett. A dosszié utolsó jóval a forradalom után, 1990. szeptember 28-án keltezték, fejlécén már a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerepel. Bányai nem csinált semmi olyasmit, ami az állambiztonságot fenyegetné, ezért ekkor javasolták a megfigyelés leállítását, és nevének a nyilvántartásokból való törlését. Ezt 1990. november 3-án jóváhagyták. „Ha igaz volna az, amit mondanak, vagyishogy a Szeku és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közt nincsen semmilyen kapcsolat, akkor ’89 decembere után kivétel nélkül minden politikai alapon történő megfigyelést le kellett volna állítani. A dossziém azt mutatja, hogy ez nem így történt, jogi értelemben ez az oldal a bizonyíték a Securitate-SRI kontinuitásra. Bár ellenem minden vád politikai volt, tíz hónappal Ceausescu bukása után jutott eszükbe újraelemezni a rólam szóló iratokat. Apropó, vajon mit csináltak ’89 december 22. és 1990. november 3. között? Elméletileg követniük kellett volna engem, mert az utasítás nem volt visszavonva. Megkaphatnám ezen megfigyelések dokumentumait?” /Sípos Zoltán (Transindex.ro): „Banu”, a megfigyelt – Bányai Péter szekusdossziéja. Kutyákkal, macskákkal eszik egy tányérból. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6., folyt.: okt. 7./

Megbeszélést folytatott október 10-én Traian Basescu államfő a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjaival. A találkozón részt vettek a titkosszolgálatok – a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) – frissen kinevezett igazgatói, George Maior és Claudiu Saftoiu is. A találkozó fő témája a titkosszolgálatok levéltárában található iratcsomók átadása volt. Döntés született arra vonatkozóan, hogy a titkosszolgálatok levéltáraiban található összes szekus dossziéit átadják az átvilágító bizottságnak. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágító bizottság tagja a megbeszélés után úgy nyilatkozott: azáltal, hogy „az államfő idehozta a titkos-szolgálatok vezetőit, megtöri az eddigi, itt uralkodó hangulatot: vagyis az alárendeltségi érzetet.” Basescu elrendelte: év végéig minden iratcsomót adjanak át. Dumitrescu megemlítette Basescunak, hogy bizonyos titkosítás alól feloldott, az átvilágító bizottságnak átadott dossziék alig néhány lapot tartalmaztak, gyakorlatilag csak a fedőlapokat. Claudiu Saftoiu közölte: november 15-ig újabb 6500 dossziét fognak az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátani az eddig átadott 12 121 iratcsomón kívül, a többit pedig év végéig átadják. /N.-H.D, P. A. M.: Basescu, Maior és Saftoiu az átvilágító bizottságnál. Év végéig az összes dossziét átadják – ígérik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A Cotroceni-palota előtt tüntetett október 10-én a Civic Media nevű újságírói szervezet, amelynek vezetői így tiltakoztak Traian Basescu elnök múlt heti szóbeli túlkapása miatt. A két legfontosabb titkosszolgálat új igazgatóinak beiktatási ünnepségén a Curentul újságírója azt a kérdést tette fel Basescunak, hogy a hírszerzési szerveknél véghezvitt reformok azt jelentik-e, hogy a Román Hírszerző Szolgálatban /SRI/ már nincsenek a Szekuritátétól átörökölt tisztek. Ez kihozta a sodrából Basescut, aki a teremből távozva arra figyelmeztette George Maiort, az SRI újonnan kinevezett igazgatóját, hogy óvakodjon az ilyen „buzik” (románul: gaozar) által állított csapdáktól. Az államfő hivatalosan nem reagált a történtekre, de három országos napilap on-line-változatának fórumán T. Basescu felhasználói névvel, feltételezhetően maga az államfő, azt írta: félreértésről van szó, hiszen nem a gaozar szót használta, hanem Zara újságíró nevét ejtette ki. /Tiltakozás Basescu szóbeli túlkapása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A várakozásokkal ellentétben nem nyújtotta be egyszerű indítványát a Konzervatív Párt (KP) Markó Béla miniszterelnök-helyettes ellen, aki durvának és előzmény nélküli szándéknak nevezte, hogy éppen az egyik koalíciós partner készül e lépésre. A KP vezető testülete október 15-én úgy döntött: aláírásokat gyűjt a honatyák körében egy egyszerű indítvány benyújtásához, hogy elérje Markó Béla lemondását miniszterelnök-helyettesi posztjáról, mert a politikus az utóbbi időben többször is szorgalmazta Székelyföld területi autonómiáját. Markó emlékeztetett, hogy miniszterelnöki posztjáról való lemondását korábban már a Nagy-Románia Párt (NRP) is kezdeményezte. Csakhogy ezúttal egy koalíciós partner teszi ugyanezt – fűzte hozzá. Gheorghe Funar NRP-s szenátor, volt kolozsvári polgármester nyílt levélben kérte, hogy szenátus állandó bizottsága tárgyaljon Markó Béla román- és Európa-ellenes nyilatkozatairól. Az NRP szenátusi frakciója pedig a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külügyi Hírszerző Szolgálatot /SIE/ felügyelő parlamenti szakbizottságoktól azt kérte, hogy hallgassák ki a két titkosszolgálat vezetőit „az RMDSZ fegyverekkel és robbanóanyagokkal felfegyverkezett székelyföldi félkatonai alakulatainak előkészületeiről”. /B. T.: Előzmény nélküli egyszerű indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Traian Basescu államfő sajtótájékoztatóján kijelentette: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelenlegi tisztállományának 4,5 százaléka a volt Szekuritáté munkatársai közül került ki, akik 1990-ben fiatalok voltak és kezdő, azaz hadnagyi vagy főhadnagyi rangfokozattal rendelkeztek. /Volt szekusok az RHSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

A Mugur Ciuvica által vezetett Politikai Felderítések Csoportja (GIP) megállapította: az államfő hazudott, amikor azt állította, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval. Ciuvica szerint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) döntése – miszerint Traian Basescu nem működött együtt a volt titkosszolgálattal – alapjául a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) azon dokumentumai szolgáltak, amelyek az államfő dossziéjának megsemmisítéséről tettek bizonyságot. Az iratokból kiderül, hogy Basescu a Szekuritáté ügynöke volt 1972–1979 között. A Rendőri Kivizsgálási Csoport azt kérte Basescutól, hogy tegye közzé a szekus múltját igazoló iratokat, hiszen az államfő korábban megígérte: ha létezik Basescu-ügynökdosszié, nyilvánosságra hozza. Ciuvica elmarasztalta az SRI-t, mivel 2004-ben letagadta az ügynökdosszié megsemmisítéséről szóló jegyzőkönyv létét. /Megsemmisítették Basescu szekus dossziéját? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Mircea Dinescu átvilágítóbizottsági tag szerint nem rendelkeznek olyan iratokkal, amelyek arról tanúskodnának, hogy Basescut behálózta a volt titkosszolgálat. Dinescu kifejtette, Basescu neve valóban szerepel egy olyan listán, amely a Tengerészeti Akadémia tizenhat diákjának nevét tartalmazza, a többiekkel ellentétben azonban az államfőnek nem volt kódneve, és egyetlen olyan dokumentum sem létezik, amit aláírt volna. /Barta Zoltán: Megsemmisítették Basescu szekusdossziéját? = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

Varujan Vosganian után az Egyesült Államokban élő Liviu Turcu egykori hírszerzési vezető újabb politikusokat vádol azzal, hogy együttműködtek a kommunista hatalmat kiszolgáló Szekuritátéval. Az érintettek többsége ellen nem először hangzik el ez a vád, de újdonságot jelent, hogy a kommunista külügyi hírszerzés volt igazgatója most már a bizonyító iratokat rejtegető katonai és hírszerzési egységek számjelzését is nyilvánosságra hozta. A listán nagy nevek találhatók, olyan politikusoké, akik meghatározták Románia politikai életét az elmúlt tizenhat évben. Turcu szerint Románia két volt miniszterelnöke, Adrian Nastase és Radu Vasile is kompromittálta magát azáltal, hogy együttműködött a kommunista hírszerzéssel, de a volt hadügyminiszter Mircea Pascu és a volt mezőgazdasági miniszter Ilie Sarbu, valamint a liberális Teodor Melescanu és Mircea Cosea politikusok is foltos múltúak lennének. A volt hírszerzési vezető még Alin Teodorescu, Eugen Dijmarescu és Gelu Voican-Voiculescu ellen fogalmazott meg hasonló vádat. Turcu szerint a dossziék megcsonkításáról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjai is meggyőződhettek. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ azt állítja, mindent átszállított az átvilágítóknak, a több mint egymillió iratcsomónak azonban csak a fele rendelkezik kartotékokkal. Utóbbiak tartalmazzák azokat az útmutató adatokat, amelyek megkönnyítik a kutatók munkáját. Turcu szerint 1989 óta többször is megcsonkították az iratokat, ezért amikor a titkosszolgálatok jelenlegi vezetői úgy nyilatkoznak X vagy Y politikusról, hogy nem léteznek olyan dokumentumok, amelyek a Szekuritátéval való együttműködésüket bizonyítanák, akkor azt jelenti, hogy ezeket valójában eltüntették. Az átvilágítók közölték, hogy megvizsgálják a Turcu által közzétett információkat. /Turcu listája: ismert politikusokat vádol együttműködéssel a volt hírszerzési vezető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

Mircea Dinescuval és Constantin Ticu Dumitrescuval tárgyalt november 7-én Liviu Turcu egykori külügyi hírszerzési vezető, aki a napokban tizenkét román politikust vádolt meg azzal, hogy együttműködött a volt Szekuritátéval. Mircea Dinescu kijelentette, az egykori hírszerzővel ugyanazon az oldalon harcolnak, és mindkettőjük számára a legfontosabb az, hogy „teljes és megcsonkítatlan információk kerüljenek napvilágra”. Turcu tájékoztatta őket arról, hogy több olyan katonai egység létezik, ahol megtalálhatók a volt titkosszolgálat archívumai a maguk teljességében, és nem megcsonkítva, ahogyan azt a SZITOB rendelkezésére bocsátották. Az egykori hírszerzőtől azt is megtudták, hogy a Szekuritáté archívuma elektronikus formában is megtalálható. Constantin Ticu Dumitrescu keményen bírálta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) új vezetőségét mondván, hogy nem „jó szándékú”. A sajtó képviselőinek olyan kartotékokat mutatott be, amelyekről a legfontosabb információkat kitörölték mielőtt elküldték volna azokat az átvilágító bizottságnak. /(p): Turcu az átvilágító bizottság tagjaival találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Fölöslegesnek tartja Petre Strachinaru demokrata párti képviselő a Konzervatív Párt felhívását, miszerint a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) figyelemmel kellene követnie a székelyföldi magyarság ,,etnikai kritériumokra épülő szecesszionista mozgalmát”, és lépéseket kellene tennie ennek megelőzésére és felszámolására. Strachinaru szerint azért fölösleges a felhívás, mert tudomása van róla, hogy az SRI figyeli a régiót, éves jelentésében kiemelt, külön fejezetben foglalkozik Székelyfölddel. A parlamentben bemutatott 2005-ös hírszolgálati jelentésben körülbelül tíz sor áll, amelyben ,,több destabilizáló, irredenta jellegű akcióról számolnak be” – jelezte a képviselő, aki elmondta, hasonló fejezet szerepelt a 2004-es jelentésben is, és várhatóan ugyanilyen lesz majd a 2005-ösben is. ,,Ezek az akciók közismertek, fölösleges újabb ellenőrzést, vizsgálatot kérni”- vélekedett Strachinaru. /Farkas Réka: Figyelik Székelyföldet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

A képviselőház állandó bürója november 20-án felhatalmazta Bogdan Olteanu házelnököt, folytasson tárgyalásokat George Maiorral, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, azt megelőzően, hogy a SRI vezetője beszámolna a plénum előtt az általa vezetett intézmény tevékenységéről az ország azon régióiban, ahol esetleges etnikai konfliktusokra lehet számítani. A képviselőház elnökét azért kellett felhatalmazni, hogy előzetesen tárgyaljon a SRI vezetőjével, mert nagyon sok információ, amellyel a szolgálat rendelkezik, jelenleg nem tárgyalható a plénumban. Nem minden képviselő rendelkezik ugyanis az Állami Titkos Információk Nyilvántartásának Országos Hivatala (ORNISS) által kibocsátott igazolvánnyal. A Konzervatív Párt parlamenti frakciója a múlt héten fordult kéréssel az állandó bizottsághoz: George Maior a plénum előtt számoljon be arról, hogy az általa vezetett intézmény miként védi a román állam érdekeit a lehetséges etnikumközi konfliktusoknak kitett régiókban, nevezetesen Hargita, Kovászna és Maros megyében. A konzervatívok felszólították Maiort: ismertesse, hogy a SRI mit tesz az állam biztonságát, a térség stabilitását, a többség és a kisebbség közti békés együttélést zavaró, etnikai alapon történő elszakadást szorgalmazó megnyilvánulások megelőzése és megakadályozása érdekében. /Újabb Har-Kov-jelentést sürgetnek. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. nov. 21./

„A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) aktívan és nagy gonddal figyeli, hogy mi történik a romániai magyar politikában” – így kommentálta Kelemen Hunor, a képviselőház háznagya, hogy a Konzervatív Párt kérte: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője mutasson be „végleges” jelentést arról, hogy miként lép fel a szolgálat „az etnikai alapú szecesszionista akciók megelőzése és elhárítása érdekében”. Az elmúlt hétvégén az egyik legaktívabb székelyföldi román szerveződés tagjai az állam autoritásának visszaállítását követelték. Nicolae Popa konzervatív politikus az ÚMSZ kérdésére azzal magyarázta gesztusát, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az RMDSZ vezetői részéről a Székelyföld autonómiáját követelő nyilatkozatok. „A SRI-nek értelmeznie kell az RMDSZ vezetőinek nyilatkozatait” – mondta. Példával is érzékeltette, mire gondolt: „Markó Béla miniszterelnök-helyettes Agyagfalván kijelentette, hogy »sem Bukarest, sem Brüsszel nem oldja meg a mi problémáinkat, nekünk kell megteremtenünk az autonómiát«. A SRI-nek értelmeznie kell, mit akart ezzel mondani Markó Béla” – nyilatkozta a konzervatív képviselő. Popa úgy vélte, a fent idézetthez hasonló nyilatkozatok a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, ezért a SRI-nek gondoskodnia kell arról, hogy „egyetlen állampolgár se ássa alá az ország területi integritását”. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő szerint egyértelmű, hogy a több román politikus által kifogásolt nyilatkozatok kapcsán nem merülhet fel a nemzetbiztonság kérdése. Kelemen Hunor biztos abban, hogy a Román Hírszerző Szolgálat jelenleg is „aktívan és nagy gonddal” figyeli, hogy mi történik a Székelyföldön és a romániai magyar politikában. „Biztosan van olyan szándék is, hogy megfélemlítsenek – tette hozzá az RMDSZ-képviselő -, de bennünket nem fognak megfélemlíteni és nem fognak meghatni sem.” Az 1991-ben megalkotott, jelenleg is érvényben lévő nemzetbiztonsági törvény a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek közé sorolja a „revizionista vagy szeparatista jellegű akciók kezdeményezését, szervezését vagy végrehajtását, amelyek bármilyen formában veszélyeztetik Románia területi egységét és integritását”. Az idézett előírások messzemenően fedezik a SRI-t, ha „érdeklődnek” az autonómiával kapcsolatos nyilatkozatok kapcsán. Nicolae Popa az ÚMSZ többszöri kérdésére sem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy miként sérthetné meg valaki az alkotmányt azzal, hogy javaslatot fogalmaz meg. Popa képviselő követeli az RMDSZ-től, hogy határolódjon el a népszavazási kezdeményezésektől. Az RMDSZ vezetői többször felhívták a figyelmet arra, hogy jelenleg a törvény nem teszi lehetővé referendum kiírását sem az autonómia kapcsán, sem egyéb, helyi érdekű kérdésben. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ennek ellenére ragaszkodik a népszavazások megszervezéséhez. „Az akaratnyilvánítás az első lépés az autonómia felé – magyarázta Ferencz Csaba alelnök. Ferencz Csaba szerint az SZNT továbbra is fenntartja, hogy meg kell szervezni a referendumot, még ha nem is hivatalosan. „Ehhez kell mindenki támogatása, ezért kezdeményeztük a konzultációt az RMDSZ-szel” – mondta. /Szőcs Levente: Autonómia elleni bevetésen a hírszerzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2006. nov. 21./

Elviekben az autonómia igénylésével kapcsolatos népszavazást támogatja a gidófalvi önkormányzat november 21-én hozott határozatával. A Barót-központú Erdővidéken a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezetei jelentették be, hogy december folyamán szerveznek népszavazást. György Ervin prefektus elmondta, hogy jelenleg a törvény nem teszi lehetővé az autonómia tárgyában történő referendumok megszervezését, így az általa vezetett intézmény megtámadja a közigazgatási bíróságon az önkormányzatok ilyen tárgyú döntéseit. A prefektus cáfolta a Konzervatív Párt vádját, miszerint nemzetiségi konfliktus veszélye áll fenn Háromszéken. Kétkedését fejezte ki annak kapcsán, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) külön adatgyűjtést kezdene folytatni a konzervatívok állításainak dokumentálása céljából. /Domokos Péter: Autonómia-népszavazás Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Sepsiszentgyörgyön december 7-én megalakul a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. A főügyészségtől kérte a Szövetség a Székelyföldért Egyesület kivizsgálását Nicolae Popa, a Konzervatív Párt alelnöke, aki törvényen kívül helyezné a megalakítandó szervezetet. Popa sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem a Román Hírszerző Szolgálat, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács nem foglalt állást a székelyföldi autonómiát előkészítő „nemzetárulás” miatt. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora kifejtette: „Kár, hogy az ügyészség nem lát azonnal hozzá a letartóztatásokhoz. Az igazságszolgáltató szervek bármely jogállamban letartóztatnák a hasonló terroristákat, akiknek Románia darabokra szaggatása a céljuk.” Ezzel szemben a Demokrata Pártnak nincs kifogása a szövetség megalakítása ellen, mindaddig, amíg annak céljai a törvényes és alkotmányos előírásokon belül maradnak. Cezar Preda parlamenti képviselő, a Demokrata Párt alelnöke ugyanakkor leszögezte, hogy a Székelyföld „román föld”, és nem hajlandók alkudozni a Románia egységes voltát kimondó alkotmányos előírásokról. /Kovács Zsolt: Önkormányzati atyák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a 2005-ös beszámolója keretében tárgyalja részletesebben, hogy milyen információkat gyűjtött a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatban. Erről Geroge Cristian Maior SRI-igazgató beszélt azt követően, hogy meghallgatta őt a SRI munkáját felügyelő parlamenti bizottság. A hírszerző szolgálatot a Nagy-Románia Párt riadóztatta a vélt magyar veszély ügyében. George Cristian Maior elmondta, reményei szerint már az elkövetkező tíz napban eljut az illetékes parlamenti bizottsághoz az autonómia-ügyben készített SRI-jelentés. A Krónikának nem sikerült ez ügyben megszólaltatnia a parlamenti SRI-bizottság alelnökét, Verestóy Attilát. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Újabb információkat szivárogtatnak ki a sajtónak az ügyészek a kémbotrányról, Az állítólagos legújabb bizonyíték szerint az augusztus 28-án Kerekes Gáborral, az RMDSZ ügyvezető alelnökével folytatott telefonbeszélgetésben a kémkedéssel vádolt Sztancsev azt kérte, hogy Nagy Zsolt miniszter ellenőrizze, lehallgatja-e a Román Hírszerző Szolgálat a beszélgetéseit. Az RMDSZ-es miniszter határozottan cáfolta, hogy ő ellenőrizte volna a telefonbeszélgetéseket, hiszen az általa vezetett szaktárca nem rendelkezik olyan szakmai vagy technikai háttérrel, amely ezt lehetővé tette volna. /B. T.: Törvénytelen kiszivárogtatással gyűrűzik a kémbotrány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Kiszivárgott, Nagy Zsolt miniszter mellett immár Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is érintett a kémbotrányban. Nem a megszokott gyakorlata szerint jár el az ügyészség. A kiszivárogtatás hátterében olyan politikai erők állhatnak, amelyek egyrészt így kívánják bebizonyítani “nemzeti elkötelezettségüket”, másrészt így szeretnék az eddiginél is szelídebb partnerré tenni az RMDSZ-t. /Balogh Levente: Titkolt törvénymódosítás? = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

A Román Hírszerző Szolgálatnak és a Külföldi Hírszerzésnek év végéig még egy kilométernyi iratcsomót kell átadnia az átvilágító bizottságnak. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) december 27-én befejezte a Szekuritáté irattárának átadását a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS), de 75 000 terrorizmussal és kémelhárítással foglalkozó dosszié a SRI archívumában maradt, ezeket a CNSAS a két intézmény által létrehozott vegyes bizottságon keresztül tekintheti meg. A SRI közleménye szerint 1 587 831 dossziét adtak át, amelyeknek 1 930 062 kötete van, és több mint 18 000 folyóméternyi archívumot jelent. A SRI ugyanakkor átadott a CNSAS-nak mintegy 1 400 000 nyilvántartó lapot a Szekuritáté kartotékából, valamint több mint 700 000 felvételt a volt Informatikai és Dokumentációs Központ adatbázisából, és az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátotta az átadott dossziék elektronikus nyilvántartását is. /További dossziék a CNSAS-nak. Maradt még bőven a SRI archívumában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Traian Basescu államfő Popesti–Leordeni-be látogatott, hogy ellenőrizze, átadták-e a román hírszerző szolgálatok a Szekuritáté archívumát a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Az államfő hangsúlyozta: jóllehet nem adták át a CNSAS-nak az összes dossziét, mégsem mondható el, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nem teljesítette kötelességét. A közel kétmillió iratcsomó nagy részét már megvizsgálták: hozzávetőlegesen még 75 ezer dosszié vár sorára. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágító bizottság tagja úgy vélekedett: ami fontos volt, eltűnt, ami megmaradt, nem bír különösebb fontossággal. Ennek ellenére beismerte, hogy a megvizsgált dossziék tartalmaztak némi „meglepetést”. /Ellenőrző „körúton” Traian Basescu államfő. Ticu Dumitrescu: Ami fontos volt, eltűnt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

Claudiu Saftoiu, a román kémszervezet, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója kijelentette, hogy a cégénél levő és még a nyolcvankilences fordulat előtt készült dossziék közül 27 000-et (!) nem adnak át a dossziékat ellenőrző bizottságnak, ,,mivel ezek anyaga államtitkot sértene, veszélyeztetné a jelenleg is működő ügynökök tevékenységét”. Kiderült az is, hogy a Román Hírszerző Szolgálat sem ad át 75 000 dossziét ugyanilyen megfontolásból. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágító bizottság egyik tagja kijelentette, hogy a SIE dossziéira úgyszólván semmi rátekintésük nincs. Lehet, hogy a SIE-nél ma is működnek volt DIE-CIE-ügynökök (ez volt a cég neve a Ceuasescu-rendszerben), akiknek leleplezése kockázatokkal járhat, de ugyanakkor működhetnek besúgók is. Minden jel arra mutat, hogy a hírszerző szolgálat sok régi szekusügynökét ,,reaktiválta”… A több mint százezer át nem adott dosszié is bizonyítja, mennyire veszik komolyan az érintett cégek a Szekuritáté és csatolt szervei leleplezését. /Bogdán László: A titkosítás rögeszméje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

Családtagjai kíséretében Mihály király felkereste a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottságot (CNSAS), hogy megtekintse megfigyelési dossziéját. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágító bizottság tagja azt állítja, hogy a királyra vonatkozó dokumentumok többsége nem került a CNSAS birtokába, hanem valószínűleg a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) archívumában vannak. Dumitrescu szerint több ezer oldalra rúgó dokumentum létezik, amelyben a király neve megjelenik, de a CNSAS-nál csak néhány mikrofilm és nehezen olvasható feljegyzés található. /Megfigyelték Mihály királyt is. A CNSAS-nál járt tegnap a királyi család. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Nyilatkozatháborút váltott ki Traian Basescu államfő kijelentése arról, hogy bizonyos miniszterek telefonbeszélgetéseit lehallgatják a hírszerző szolgálatok. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) adott ki közleményt, amiben pontosította, hogy a lehallgatott telefonbeszélgetések többnyire az energetika-privatizációs ügyletekkel kapcsolatosak. A SRI szerint erről mind az elnöki hivatalt, mind a miniszterelnököt értesítették, Calin Popescu-Tariceanu kormányfő azonban cáfolta, hogy tudomása lett volna a lehallgatásokról. A SRI leszögezte: nem kíván részt venni az államfő és a miniszterelnök közötti politikai csatában. /Farcádi Botond: „Fecsegő” titkosszolgálatok? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Hat jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomagot terjesztett a parlament elé február 15-én a Nemzeti Liberális Párt részéről Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottság elnöke és Marius Oprea, a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsosa. A hat tervezet egyebek között a hírszerzés és a kémelhárítás tevékenységét, a hírszerző tiszt státuszát, a Lehallgatásokat Végző Országos Hatóság, az SRI és a Külföldi Hírszerző Szolgálat megszervezését és munkáját szabályozza. A törvénycsomag célja Stroe szerint olyan szervezetté változtatni a titkosszolgálatokat, amelyek saját lelkiismeretük és a törvény szerint végezhetik munkájukat anélkül, hogy bárkitől is politikai utasítást kaphatnának. A megalakuló Lehallgatásokat Végző Országos Hatóságot is a parlament ellenőrizné. A kidolgozók szerint az előző hasonló jogszabály összeállításában volt szekusok is részt vettek Aurel Rogojanu a Szekuritate utolsó főnöke, Iulian Vlad egykori kabinetfőnöke irányításával. Rogojanut, egyébként a Román Hírszerző Szolgálat korábbi igazgatója, Radu Timofte is személyes tanácsosaként foglalkoztatta. /Bogdán Tibor: A liberálisok változata – liberálisabb. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Radu Stroe szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke titkosítás alól feloldott jelentést kért George Maior SRI-vezetőtől a székelyföldi helyzetről. Maior a meghallgatás után azt mondta, hogy a SRI az elmúlt időben, titkos jelentések révén, rendszeresen tájékoztatta az illetékes intézményeket, köztük az államfőt, a kormányfőt és a belügyminisztériumot a Székelyföldön zajló eseményekről. Stroe súlyosnak nevezte „a székelyföldi problémát” és úgy értékelte, hogy szenátusi különbizottságot kell létrehozni az ügyben. A szenátor a területi autonómiatörekvésekre utalt. /Belpolitikai hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./