December 14-én Csíkszeredán ünnepélyesen átadták Dávid Gyulának a könyvkiadás szolgálatában végzett több mint félévszázados tevékenységéért a Kriterion-koszorút. Dávid egyik méltatója, Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus elmondta, hogy átnézve az eddigi, Kriterion-koszorúval díjazottak névsorát, van közöttük valami hasonlóság, valami közös. Olyan emberek kapták mindeddig, akik a munkájuk során a maguk területén jelentős alkotások sorát hozták létre. „Dávid Gyula munkássága átfogja egész szellemi életünket, és egy olyan, még befejezetlen életmű rajzolódik ki munkássága nyomán, amely mérföldkő a romániai magyar szellemi életben” – hangsúlyozta Gálfalvi Zsolt. - A Kriterion-koszorú inkább előlege annak, amit még meg kell csinálnom – vélte a kitüntetett, Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója. Számára mindig fontosabb volt mások könyveit a megjelenés felé segíteni, mint hogy ő szaporítaná eggyel a megjelenő kötetek számát. Úgy vélte, ezt a koszorút ő már régen megkapta, babérlevelenként, és további babérleveleket akar az eddigiekhez hozzáadni. Még tető alá szeretné hozni a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon utolsó kötetét, a tavaly megjelent 56-os életrajzi adattárhoz azóta is gyűltek az anyagok, a Bánffy-, valamint a Reményik-életrajz hátralévő köteteit is nyomdában szeretné tudni. Dávid Gyula Bukarestben, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnál /CNSAS/ betekintett saját dossziéjába, ezt szeretné még feldolgozni. December 15-én Brassóban, az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/ díjkiosztó gálaestjén Mikó Andrásra, a tragikus körülmények között 19 éves korában elhunyt fiatal költő halálának 10. évfordulójára is emlékeztek a Mikó András Alapítvány szervezésében. /Horváth István: Elismerés babérlevelenként. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Brassóban az E-MIL-gálán a Méhes Györgyről elnevezett nagydíjat Bogdán László író, költő kapta idén megjelent, Hutera Béla utolsó utazása című regényéért. Az elismerés egyben főhajtás Bogdán eddigi, közel harminc kötetre rúgó életműve előtt is. Farkas Árpád költő betegsége miatt nem méltathatta személyesen a díjazottat, levelében viszont s elismerő képet vázolt fel róla. A Méhes-debütdíjat a székelyudvarhelyi születésű Bálint Tamás vehette át, akinek A pap leánya, birtokostul című verseskötete alig pár nappal a díjátadó előtt jelent meg. Az Aradon szerkesztett Irodalmi Jelen folyóirat három díjat osztott, irodalomtudomány és kritika kategóriában Pécsi Györgyi, lírájáért a második, Mi nem lóg, ha áll című verseskönyvével jelentkező Muszka Sándor költő vehette át az elismerést. A lap prózadíját egy tízéves kézdivásárhelyi kislány, Veress Anna kapta. A Márkus Barbarossa János író által létrehozott Avantgarderobe-díjat Murányi Sándor Olivér érdemelte Felnyomták szentnek című első szépirodalmi kötetéért. Ugyanebben az elismerésben részesült Kiss–Budai Tibor is, az E-MIL rendezvényeinek mesterszakácsa – nemcsak kiváló főztjéért. A harmadik Avantgarderobe-díj a tehetségkutatással foglalkozó Bretter György Irodalmi Körhöz került. Különdíjat kapott továbbá Mátis Jenő Kolozs megyei tanácsos a liga népszerűsítését segítő szervezői munkájáért. A Mikó András-díjat Magyari Ágnes prózaíró kapta. /Burus János Botond: Díjak korhatár nélkül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

Egyre több magas rangú bíróról és ügyészről deríti ki a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Bizottság, hogy hajdanában együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. A múlt héten született s döntés értelmében a tizenkilenc tagú Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács kilenc embere besúgó volt, írta a Romania Libera bukaresti lap. /Kutyára bízták a szalonnát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

A Temesvár Társaság székhelyén megtartott sajtókonferencián Fesan Puiu Nicolae miniszteri rangú államtitkár nyilvánosságra hozta az első (ál)forradalmároknak a névjegyzékét, akikről A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) megállapította, hogy együttműködtek a politikai rendőrséggel. Kilenc álforradalmárt lepleztek le, közülük ötöt 1989–90-ben hősi halottnak nyilvánítottak! /Pataki Zoltán: Öten közülük hősi halottak! Öten közülük hősi halottak! = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./

Ha a parlament elfogadja a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénymódosító javaslatát, miszerint az átvilágító bizottság (CNSAS) nem hozhat ítéleteket az átvilágított személyek múltjával kapcsolatban, csupán arról dönthet, hogy nyilvánosságra hoz bizonyos dossziékat, vagy sem, Mircea Dinescu kilép a bizottságból. Ha egy ilyen rendelkezés életbe lép, az átvilágító bizottság, és az egész átvilágítási folyamat fölöslegessé válik, véli a költő. Dinescu szerint nem véletlen, hogy a szociáldemokraták épp a 2008-as választási évben javasolják ezt. A szenátor azzal vádolta a bizottságot, hogy döntései szubjektívek, és a politikai leszámolás eszközévé süllyedt. /Dinescu kiléphet az átvilágító bizottságból. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Három szekusügynök fedőnevét hozta nyilvánosságra nemrég Tőkés László: a Bibliotecarul fedőnév alatt jelentő Gálfy Zoltán nyugalmazott teológiai professzort, a Farkas, majd Petrescu fedőnevű Bányai Ferenc temesvári lelkészt, illetve saját húga férjét, a Stelian fedőnéven jelentő dr. Barta Tibor volt kolozsvári, jelenleg Budapesten élő orvost, orgonaművészt vélte felismerni. A jelentések tanúsága szerint dr. Barta Tibor nem csak őt, édesapját, dr. Tőkés István teológiai professzort és püspök-helyettest, hanem saját feleségét, Tőkés Eszter fogorvost is rendszeresen besúgta. Tőkés László dossziéjának iratanyagából – amelynek egyes részeit a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület honlapján is közzétettek – kiderül, hogy Stelian többek között a következő témakörökben jelentett Oprea Florian szekusezredesnek:1. Adatgyűjtés és memorandum készítése az 1985 novemberében Budapesten megrendezett Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezletre, valamint az értekezletre készített írásbeli anyag határon túlra csempészése. A dokumentumból kiderül, hogy Tőkés László az adatgyűjtés tekintetében a forrás („sursa”), azaz Stelian segítségét is kikérte. Az Oprea Florian által jegyzett kiegészítésből pedig megtudható: Tőkés Eszter fivérének, Lászlónak bizonyos anyagait őrizte, hogy azokat kicsempéssze külföldre; 2. Tájékoztatás arról, hogy a Tőkés-család a Szabad Európa Rádiót hallgatja, és hogy Tőkés István Kanadába szeretne utazni. (1985. IX. 25.); 3. Jelentés Haraszti Miklós magyarországi író, Király Károly, Tőkés István és Tőkés András találkozásairól; 4. Tőkés László „rendszerellenes” írásai, amelyeket külföldre próbált csempészni, illetve azok átadása Stelian által a Szekuritáténak, tanulmányozás végett (1985. X. 26.) 5. Tőkés István, Tőkés Eszter és Cseke Éva (Cs. Gyimesi Éva), illetve Doina Cornea és Cseke Éva kapcsolatai; 6. Dátum nélküli dokumentum arról, hogy „stimulálás” végett az illetékes államvédelmi hatóság 5000 lejt irányoz elő Steliannak; 7. Tőkés László kézzel írott, a Szekuritáté kezébe került, 1986. április 28-án keltezett levele, amelyet – Tőkés Eszter állítása szerint – Barta Tibor sógorához intéz, és a püspök szekusdossziéjából került elő. Tőkés Eszter: soha nem hittem volna, hogy egy olyan nagy magyar, mint ő, képes ilyesmit tenni – jelentette ki dr. Barta Tibor volt felesége. Alapos a gyanú, hogy férje azonos a Stelian fedőnevű ügynökkel. Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor mély megdöbbenésének adott hangot. Gyimesi Éva szerint a Stelian név fedheti a lehallgatást magát. A Stelian, mint „sursa” egyszerűen lehet a lehallgatás fedőneve, aminek alapján a magyar szöveget valaki a kazettáról lefordította románra, és vagy szó szerint, vagy kivonattal csatolta. Cs. Gyimesi nem gyanúsítja Barta Tibort, sőt, kizárja, hogy ő lenne ez a személy. Barta Tibor a Szabadságnak telefonon határozottan kijelentette: Az a személy, akit a püspök úr említ, nem én vagyok. „Engem soha az életben sem civil, sem katonai, sem más hírszerzői szervezet nem keresett meg, titkosszolgálati emberrel semmilyen kapcsolatban nem voltam, és nem is óhajtok lenni. ” Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke a Szabadságnak megerősítette: Tőkés László hivatalosan is kérte a dossziéjában előforduló besúgok fedőnévének a leleplezését. – Az ügy folyamatban van. /Papp Annamária: Ember vagy lehallgatókészülék volt-e Stelian? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Újabb dokumentumok kerültek napvilágra Lászlóffy Aladár költőnek a Szekuritátéval való feltételezett együttműködéséről. Könczei Csilla kolozsvári néprajzkutató Transindex interenetes portálon szekusblogján ismertette a „Tamás” fedőnevű ügynök jelentéseit. A dokumentumok szerint 1963–1965 között „Tamás” kilencszer jelentett a kommunista titkosszolgálatnak az akkoriban nyomdai munkásként dolgozó Könczei Ádámról. „Both Pál” ügynöktől származó, 1965. június 9-én keltezett jelentés utóiratában Florian Oprea szekus főhadnagy megjegyzi: „Lászlóffy Aladár a mi Tamás ügynökünk”. (Több információ is arra utal, hogy Florian Oprea 1976-ban kiadott Jogos önvédelem című regényét éppen Lászlóffy fordította le). Tartótisztjei azt a feladatot bízták a „Tamás” fedőnevű ügynökre, hogy kövesse és értékelje az „ellenséges nacionalista megnyilvánulásokért” megfigyelt Könczei Ádám folklorisztikai tevékenységét. „Tamást” különösen érdekelte Könczei előkészületben lévő, Ősz János székely mesegyűjtő hagyatékát feldolgozó könyve, amelynek kapcsán jelentéseiben elismerően nyilatkozott Könczei munkastílusáról, szakmai lelkiismeretességéről. „Tamásnak” a tartótisztjével 1965. május 20-án megejtett találkozóján N. Dumitrascu ezredes utasítást adott az ügynöknek a hálózatból való eltávolítására, mivel nem volt becsületes a szervekkel folytatott együttműködés során. Ezután „Tamás” már nem is kapott újabb feladatot. Könczei Csilla szerint édesapja megfigyelési dossziéjában az általa eddig közzétett dokumentumokban tűnik fel a „Tamás” névre keresztelt besúgó, akinek kilétére akkor derül fény bizonyosan, amikor a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Bizottság megnevezi az iratokban szereplő ügynököket. Az átvilágító testület 2007. novemberi átirata értelmében eddig Marosi Péterről, az Utunk irodalmi hetilap egykori vezető szerkesztőjéről (fedőneve „Szabó Tibi”) és Márkos Albert hegedűművész-zenetanárról (fedőneve „Tóth Rudi”) bizonyosodott be, hogy rendszeresen jelentett Könczei Ádám néprajzkutatóról a titkosszolgálatnak. /Rostás Szabolcs: Nem tekintette megbízható ügynöknek „Tamást” a szeku. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

Alkotmányellenes az átvilágító bizottság /Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság – CNSAS/ működését szabályozó törvény néhány szakasza – döntött január 31-én az Alkotmánybíróság. A bizottság egyik tagja, Mircea Dinescu a hír hallatán kijelentette: a CNSAS felszámolásáról sok olyan politikus álmodott, akik az idei választáson újra jelöltetnék magukat, mostantól kezdve pedig nyugodtak lehetnek. „Meglepett az Alkotmánybíróság határozata, amely saját korábbi döntésének mond ezzel ellent”, reagált a határozatra Csendes László, a CNSAS elnöke. Mircea Dinescu, a CNSAS tagja szerint az Alkotmánybíróság döntésének célja a bizottság megszüntetése. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, javasolni fogja a kormányfőnek, fogadjon el sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi az intézmény további működését. /Alkotmányos kifogások a CNSAS ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./ Csendes László, a CNSAS elnöke megrökönyödve fogadta a döntést. „Még írásban nem értesítettek róla. Nem áll módunkban kérdőre vonni a döntést” – jelentette ki. /Cs. P. T., I. I. Cs. : Bezárja kapuit a CNSAS? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

A Szekuritate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) alkalmazottainak többsége éhségsztrájkba akar lépni a következő napokban, tiltakozásul az alkotmánybíróság ítélete ellen, amely alkotmányellenesnek minősítette az átvilágító bizottság működését szabályozó törvény számos cikkelyét – jelezte Bukarestben Constantin Ticu Dumitrescu, a CNSAS tagja. Úgy fogalmazott: nincs meg a szándék az ügynökmúlt következetes feltárására. Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke elmondta: az ő értelmezése szerint érvényes marad valamennyi olyan határozat, amelyet a CNSAS a törvényes procedúrát végigjárva eddig hozott. A szenátor ellenkezőjét vallja annak, amit Lidia Barbulescu, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) elnöke tart a döntésről, aki szerint a CNSAS minden korábbi ítélete semmissé válik az alkotmánybírósági verdikt nyomán. Az Alkotmánybíróság cáfolta, hogy a döntés a CNSAS feloszlatására vonatkozna. Kifejtették: a parlamentnek 45 nap áll rendelkezésére a kifogásolt szakaszok korrigálására. Február 1-jén 23 romániai civil szervezet tiltakozást juttatott el az államfőhöz, a kormányfőhöz és a parlamenthez, amelyben követelik: teremtsék meg a jogi keretet az átvilágítás folytatására, és hogy menesszék az Alkotmánybíróság tagjait, illetve a Nép Ügyvédjét – minden olyan tisztségviselőt, aki hozzájárult a CNSAS működését ellehetetlenítő döntéshez. A civil szervezetek sorozatos tiltakozó akciókat szerveznek mindaddig, amíg követelésüknek nem adnak helyt. /Éhségsztrájkra készülnek az átvilágító bizottság tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Alkotmányellenesnek találta az átvilágítók, a Szekuritate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését az Alkotmánybíróság. Tibori Szabó Zoltán újságíró szerint a CNSAS-t nem azért hozták létre, hogy a volt szekusokat felfedje, hanem elsősorban azért, hogy a Szekuritáté működését végleg elfátyolozza. Egyszerre kellene nyilvánosságra hozni valamennyi olyan személynek a nevét, akik politikai rendőrségi tevékenységet folytattak a múltban. Az utóbbi években az erdélyi magyarság körében is divattá vált, hogy beletúrtak egyik-másik dossziéba, majd részigazságokra vagy hazugságokra alapozva ítéletet mondtak emberekről. A titkosszolgálatoknál még mindig léteznek zárt levéltárak, például az ún. irredenta osztály archívuma, amelyről néhanapján illetékesek nyilatkozataiból lehet értesülni. Ezt is tegyék nyilvánossá és kutathatóvá. /Tibori Szabó Zoltán: Játék, szekusokkal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Több mint háromszáz személy gyűlt össze február 3-án, vasárnap Bukaresten, az Egyetem téren, tiltakozva az Alkotmánybíróság azon döntése ellen, hogy alkotmányellenesnek nyilvánította a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését. /Tüntettek a fővárosban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A káosz teljes. A demokráciát fenyegető veszély mérhetetlen. Az Alkotmánybíróság jogszolgáltatásra vonatkozó ítéletei alapjában rengetik meg a politikai rendet is. Az Alkotmánybíróság mostani, politikailag katasztrofális döntését akkor hozta meg, amikor a saját tagjai kerültek volna átvilágításra. Mi lesz a jövője azoknak az intézményeknek, amelyek ugyanolyan jellegű szabályok alapján működtek, mint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/? /Ágoston Hugó: Zsákutcák. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Uniós tagságának második évébe lépve Románia ismét megbotlott, a múlt árnyékába menekül visszafelé. Erre utal az Alkotmánybíróság döntése, mely szerint a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) működése alkotmányellenes. Azt a sepregetést, amit a németek, a magyarok és más kelet-európai országok már rég elvégeztek, Romániában mostantól kezdve még folytatni sem lehet. Emil Constantinescu annak idején, amikor kénytelen volt elhagyni államfői posztját, keserűen azt mondta, hogy legyőzte őt a Szekuritaté. Most súlyosabb a helyzet: nem egy államférfit, hanem társadalmat győzte le a múlt árnyéka. /Kilin Sándor: Árnyék. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Az erdélyi magyar sajtóorgánumok (írott sajtó, rádió, televízió, on-line) vezetőivel tartott hagyományos sajtóbeszélgetésen Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett megjelentek Sógor Csaba és Winkler Gyula európai parlamenti képviselők is. Utóbbiak pár hetes munkájukról számoltak be. Markó Béla szövetségi elnök szerint az utóbbi hónapok történései veszélybe sodorhatják a romániai demokratikus berendezkedést. Bírálta azt, hogy Traian Basescu államfő állandóan megkérdőjelezi a parlament, a kormány munkáját, hitelét és tekintélyét. Szerinte a kormánynak mihamarabb rendelkeznie kell a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működésének folytatásáról. A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésével kapcsolatban emlékeztetett: nem az első eset, amikor az RMDSZ más magyar alakulattal száll versenybe. Szólt arról, hogy 1990-ben három törvényesen bejegyzett párttal mérkőzött meg az érdekvédelmi szövetség: a Kereszténydemokrata Párttal, a Kisgazda Párttal és a Független Magyar Párttal. Elismerte viszont, hogy a közel húsz évvel ezelőtti helyzet más volt. Figyelmeztetett: az MPP létrehozása Traian Basescu államfőnek az erdélyi magyar közösség megosztása érdekében tett újabb lépése. Sógor Csaba kifejtette, tevékenységében kiemelten figyel majd a Kárpátokon túli magyarság helyzetére is, ezért Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kolozsvár és Szatmárnémeti mellett Bákóban is nyitott képviselői irodát, tervben van ugyanakkor egy kárpátaljai képviselet megnyitása is. /Kiss Olivér: Markó: nem hiszem, hogy sikerül tárgyalni az MPP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A kormány saját hatáskörében próbál megoldást találni arra, hogy folytathassa tevékenységét a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), amelynek a működését szabályozó törvényt az alkotmánybíróság a napokban minősítette alkotmányellenesnek – jelezte Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Első lépésként olyan döntést hoznának, amely lehetővé tenné, hogy az átvilágító bizottságnál lévő dossziék valamelyik közintézménynél maradjanak, ne kerüljenek vissza a titkosszolgálat vagy a hadsereg kezébe, vagyis hozzáférhetőek legyenek az állampolgárok számára. Második lépésként a kormány sürgősségi rendeletet fogadna el. Ez figyelembe venné az alkotmánybíróság ítéletét is, amelynek szellemében az igazságügyi szervek hatáskörébe utalná az egyes személyek ügynökmúltjával kapcsolatos ítéletek egy részét. Leszögezte, hogy a CNSAS nem fog a kormány ellenőrzése alá kerülni. Marius Oprea történész szerint a megoldás az lenne, ha az egykori kommunista titkosszolgálat irattárát nyilvánossá tennék. Javasolni fogja, hogy a CNSAS kerüljön a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet fennhatósága alá. /Kormányfői lépések a CNSAS működtetésére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság státuszának Alkotmánybíróság általi felfüggesztése erősen megosztja a hazai közvéleményt. Sokan úgy is vélik, hogy az Alkotmánybíróság azon tagjai, akiknek szavazata felfüggesztéshez vezetett, voltaképpen ezt is akarták elérni, hiszen közismert, hogy Ceausescu alatt az ügyészek és a bírók túlnyomó többsége a titkosszolgálat zsoldjában állt. Bíró Béla megtudhatta a dossziéból, hogy „irredenta törekvésekkel jellemezhető sovén-nacionalista”. A lehallgatásokból és a „vallomásokból” az „derült” ki, hogy „barátai” szerint ő maga volt a Szekuritáté besúgója. (Románszimpátiája miatt.) Erre a szekusok foghatták a hasukat a röhögéstől, jegyezte meg Bíró Béla. A Molnár Gusztáv által szervezett titkos találkozókról, a Századunk sorozat betiltott köteteinek megvitatásáról és a beszélgetések magnetofonra rögzítéséről, az úgynevezett Limes-ügyről azonban egyetlen kukk sincs a dossziéjában. Annak ellenére, hogy Bíró éppen ennek az ügynek a kapcsán válhatott dossziéra méltóvá a szervek szemében. /Bíró Béla: Politikai lakmusz. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ működését, kerekasztal-beszélgetést szerveztek erről Aradon. Vasile Ciobancanu (Egykori Politikai Foglyok Aradi Egyesülete) elmondta: a forradalom után 18 évre, újabb forradalomra lenne szükség, mivel az „korábbi kommunisták szolgái még mindig hatalmon vannak”. A jelenlevők felszólalásaiból kiderült: az emberek az igazságot akarják, választ a kérdéseikre. /Sólya R. Emília: Igazságot akarnak az áldozatok Zsombori. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Február 6-án a kormány elfogadta a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működésére vonatkozó sürgősségi kormányhatározatot, amely szűkíti a testület hatáskörét. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök jelezte, hogy egy következő rendeletben szabályozzák majd végleg a testület hatáskörét. A rendelet értelmében a bizottság továbbra is illetékes a Szekuritáté irattárának adminisztrálásában, azonban nem hozhat viszont ítéletet, miszerint a vizsgált személy folytatott-e politikai rendőrségnek minősülő tevékenységet, vagy sem. Ezután is nyilvánosságra hozhatók a szekus tiszteket inkrimináló dokumentumok. /Folytathatja működését a CNSAS. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A CNSAS megőrzi korábbi struktúráját, vagyonát és költségvetését. A CNSAS kollégiumának hatásköre változatlan marad, irányítja az intézmény munkáját, a kutatók akkreditálásával, a levél- és adattár ügykezelésével foglalkozik, a közérdekű információk áttekinthetőségét biztosítja. /B. T. : A CNSAS mentőöve. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Orbán Ferenc szerint alkotmányos kontárkodás jellemezte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) létrehozását és működését. Létrehozták a CNSAS-t, a politikai alapokon kinevezett személyek pedig ítéleteket hoztak, amelyeknek volt jogi következménye, az ügyészek, az ügyvédek, a bírák ők voltak egyszerre. És ez alkotmányellenes. /Orbán Ferenc: Alkotmányos kontárkodás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Érthetetlennek nevezte Tőkés László a temesvári belvárosi református egyházközség presbitériumának döntését, amelyben kiáll a Szekuritáténak többek között róla jelentő Bányai Ferenc lelkész mellett. Tőkés László EP-képviselő feburár 6-án újabb jelentéseket hozott nyilvánosságra saját, illetve Hermán M. János előadótanácsos dossziéjából. Ezekből kiderül, hogy Petrescu és Farkas fedőnéven Bányai Ferenc, Könyvtáros néven Gálfy Zoltán nyugalmazott teológiai tanár tájékoztatta róla a titkosszolgálatot. Tőkés szerint más besúgói is lehettek, akiket még nem sikerült azonosítani. Bányai a 2007. december 16-i igehirdetést követően beismerte az őt illető vádak jogosságát és tájékoztatást tartott, amit „a hívek többsége elismeréssel és megértéssel” fogadott. Tőkés László a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ működését alkotmányellenesnek minősítő alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban meglepőnek nevezte Traian Basescu hallgatását, szerinte az államfőnek állást kellene foglalnia az ügyben. /Fried Noémi Lujza: Tőkés: érthetetlen a temesvári döntés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Több mint ezer ügyészt és bírát világított át 2007-ben a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) 2007-ben – nyilatkozta Germina Nagat, a testület kivizsgálásokkal foglalkozó ügyosztályának vezetője. Az átvilágító bizottság már az első száz egynéhány nevet tartalmazó névsorból 25 személyről állapította meg, hogy politikai rendőrségnek minősülő tevékenységet folytattak. A törvény szerint azok, akikre politikai rendőrségi tevékenység bizonyítható, nem folyathatják ügyészi pályafutásukat. Most, hogy módosították a CNSAS működését szabályozó rendelkezéseket, ilyen leleplezésekre nem kerülhet többé sor. Február 7-én Traian Basescu államfő úgy nyilatkozott: a romániai ügyészek 25 százaléka szekus volt! Az államfő kifejtette: az Alkotmánybíróság döntésével, a CNSAS működésének módosításával Romániában visszarendeződés tapasztalható. /Basescu: Az ügyészek 25 százaléka szekus. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Az RMDSZ a parlamentben is támogatni fogja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ további működését lehetővé tevő sürgősségi kormányrendeletet – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A sürgősségi kormányrendelet elfogadása csak az első lépés, és újabb kormányrendeletre vagy törvényre van szükség, amely hosszú távon biztosítja az átvilágító bizottság működését. Traian Basescu miért hallgat immár egy hete? – tette fel a kérdést Kelemen Hunor. Kelemen Hunor beszámolt arról is, hogy a Pro Democratia Egyesület kezdeményezésére Bukarestben találkoztak az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői, hogy az egyéni választókerületes választási rendszer kérdéséről egyeztessenek. Nem sikerült közös nevezőre jutni, és az RMDSZ politikusa szerint kevés az esély egységes álláspont kialakítására. Az RMDSZ továbbra is a kormány által előterjesztett törvényváltozatot támogatja, és az arányos képviseleti elvet érvényesítő módosító indítványt nyújtott be, amely a kiegészítő lista megtartását tenné lehetővé. Az RMDSZ továbbra is politikai támogatásáról biztosítja Korodi Attila környezetvédelmi minisztert, aki ellen a verespataki aranybányát tervező Rosia Monatana Gold Corporation pert indított. Az RMDSZ nyitott a párbeszédre a nemrég bejegyzett Magyar Polgári Párttal (MPP), de először is annak rendeznie kell belső viszonyait. Az MPP programját nem ismerik. /P. A. M. : Kelemen Hunor: Az RMDSZ fontosnak tartja a múlttal való szembenézést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Románia nem nyugati típusú demokratikus jogállam. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak /CNSAS/ a jövőben nem kell folyton a kollaborálás árnyalatairól döntenie, ez bíróságok feladata lesz. Azonban a bíróságok egyrészt túlzsúfoltak, másrészt pártatlanságuk is kétségbe vonható. Húsz évvel ezelőtt korábban komoly ára volt annak, hogy valaki feljebb léphessen az igazságügy szamárlétráján, és a szakma zöme ma is az akkor pozícióba került emberekből áll. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lesz ez még így sem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Traian Basescu államfő a miniszterelnökhöz és a parlament két elnökéhez intézett levelében kifejtette, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak /CNSAS/ át kellene világítania hivatalból a helyhatósági, a parlamenti és az elnökválasztások jelöltjeit, valamint a bírókat és a nagyköveteket. Basescu szerint szükséges a CNSAS hatáskörének kibővítésére. A sürgősségi kormányrendeletet könnyen összhangba lehet hozni az alkotmány szellemével, ha az átvilágító testület nem ad ki ítéleteket, hanem csak tényállásokat közöl. Calin Popescu Tariceanu válaszában kifejtette: a CNSAS nem ellenőrizheti le az összes helyhatósági választásokon induló jelölt politikai múltját, hiszen több száz személyről van szó. Ehelyett a jelöltek saját felelősségükre nyilatkozatot tegyenek arról, hogy együttműködtek-e vagy sem a volt titkosszolgálattal. A civil szervezetek arra kérték a CNSAS-t, hogy ellenőrizze az igazságszolgáltatásban vezetői tisztséget betöltő személyek politikai múltját. A Mugur Ciuvica által irányított Politikai Kivizsgáló Csoport (GIP) felszólította Traian Basescut, tegye közzé munkakönyvét, a szakmai önéletrajzát és a CNSAS-nál található dossziéját. /Basescu: Ki kell terjeszteni a CNSAS hatáskörét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Mindössze két politikai alakulat, az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (PRM) illetékesei vettek részt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó új törvény megvitatására összehívott tanácskozáson. A PRM képviselői ráadásul kizárólag azért jelentek meg, hogy közöljék: „a CNSAS meghalt, a halott pedig nem tér vissza a sírból, a párt egyedül az irattár sorsáért aggódik”. Marius Oprea tanácsadó reméli, hogy február végén nyilvánosságra hozhatják a végleges változatot. Constantin Ticu-Dumitrescu, az eredeti jogszabály kezdeményezője csalódottan állapította meg, hogy Romániában továbbra sem igénylik az igazság feltárását. /Nagy B. István: Parttalan átvilágítási vita. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./ Két héten belül elkészül a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó új törvény – közölte Calin Popescu-Tariceanu kormányfő tanácsosa, Marius Oprea történész az igazságügyi tárcánál sorra került megbeszélést követően. Az RMDSZ szerint az átvilágító testületnek ítéletmondás helyett bizonylatokat kell kiadnia a vizsgált személyek és a Szekuritáté viszonyáról. Marius Oprea méltatlankodott amiatt, hogy a Demokrata-Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselői nem vettek részt a megbeszélésen. /„Csiszolódik” az átvilágítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

A jogerős bírósági döntésig nem lesznek nyilvánosak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Intézet (CNSAS) döntései, ugyanakkor a bíróságok ülései, amelyeken a végleges határozatot meghozzák, nyilvánosak lesznek – döntötték el a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), a kormány és néhány civil szervezet képviselői azon a találkozón, amelyen az átvilágítótestület működését szabályozó új törvényről egyeztettek. /Balogh Levente: Hétfőre készül el az új CNSAS-törvény. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A Szekuritáté Levéltárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó törvény főbb módosításait ismertette a képviselőház jogi bizottsága előtt Marius Oprea, a kormányfő tanácsadója. Kiemelte, hogy hivatalból átvilágítják a helyhatósági és a parlamenti választásokon induló jelölteket. A jövőben a testület kollégiumi ülései nyilvánossá válnak. A dossziék nyílt megvitatása után ugyancsak nyílt szavazással döntenek arról, hogy átküldik-e avagy sem az igazságszolgáltatáshoz. Oprea elismerte, lehetetlen az egy hónapos választási kampány alatt átvilágítaniuk a helyhatósági választások valamennyi jelöltjét, az ellenőrzést azonban folytatják a választások után is. /B. T. : Átlátható átvilágítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL), sem az RMDSZ és a civil szervezetek sem értenek egyet azzal, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) valamennyi döntése felülbírálható legyen. Jelenleg ezt írja elő a kormány által várhatóan hamarosan elfogadandó törvénytervezet. /Felülbírálható a CNSAS valamennyi döntése? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Szász Jenő, mióta pártelnök lett, elvesztette minimális taktikai érzékét is, reagált az MPP-elnök kijelentésére Markó Béla, miszerint nem vesznek részt az RMDSZ által szervezett előválasztásokon. – Átvilágításra szükség van, a döntéshozóknak nemcsak a jelene, hanem a múltja is ismertté kell váljon – szögezte le Markó a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tevékenységével foglalkozó rendelet-tervezet kapcsán. /Markó szerint Szász Jenő elveszítette minimális taktikai érzékét is. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

Elfogadta a kormány a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó határozatot. Ennek értelmében az átvilágító bizottság a rendelkezésére álló dokumentumok ismeretében csak megállapíthatja, hogy az illető tagja volt vagy együttműködött-e az egykori Szekuritátéval, de az igazságszolgáltatás feladata ítéletet hozni ezekben az ügyekben. Marius Oprea, a kormányfő tanácsosa szerint az átvilágító bizottságnak az elmúlt években elfogadott döntései továbbra is érvényesek. /Csak „véleményezhet” a CNSAS. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Országos botrányt és kedvezőtlen nemzetközi visszhangot váltott ki az alkotmánybíróság január 31-i határozata, mellyel az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a lusztrációs törvény azon cikkelyeit, amelyek a politikusok, tisztviselők és egyéb közszereplők átvilágítására hivatott intézmény, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) és levéltára (ACNSAS) működését szabályozták. Az alkotmánybíróság határozata nyomán fennállt a veszély, hogy az átvilágító testület működését törvényen kívül helyezik, az egyes személyek állambiztonsági érintettségéről szóló korábbi döntései semmissé válnak, és a nem minősített, kutatható iratok ismét zár alá kerülnek. Február 6-án a civil tiltakozás nyomására kompromisszumos megoldás született. A Tariceanu-kormány sürgősségi kormányrendelettel lehetővé tette működésének folytatását, szűkül azonban a hatásköre. Mindez jelzi, hogy a román politikai elit egy jelentős része kísérletet tesz a lusztrációs folyamat megállítására. A csehszlovák válságot követően, 1969-ben Nicolae Ceausescu parancsot adott egy titkos katonai egység létrehozására (UM 0110), amely a Varsói Szerződés ellen folytatott hírszerző és elhárító munkát az adott ország területén is. Ceausescu idejében a Szekuritáté fontos gazdasági tevékenységet is folytatott. Ennek első megjelenési formája volt a német és a zsidó származású román állampolgárok ,,eladása” az NSZK-nak, valamint Izraelnek. A folyamat 1963-ban kezdődött, amikor a román kormány brit közvetítéssel megegyezett Izraellel tízezer zsidó család kivándorlásában /személyenként 4000–6000 dollár/, ez a Szekuritáté ellenőrzése mellett történt. A hatvanas évek végétől az NSZK kormánya is hasonló módszerekhez folyamodott, és ,,kivásárlási” programot indított, amit az 1978-as államközi egyezmény csak szentesített. Az eddigi kutatások szerint az 1968 és 1989 között kivándorolt, kb. negyvenezer zsidóért 112 millió dollárt fizetett Romániának az izraeli kormány, míg a nyugatnémet hatóságok közel kétszázezer németet ,,vásároltak meg”. Marius Oprea történész szerint az ,,idegenek” kivándorlásának köszönhetően a Külügyi Hírszerző Igazgatóság (DIE) kb. négyszázmillió dolláros tiszta profitot könyvelhetett el. Az állambiztonsági szervek működését 1989. december 31-i hatállyal felfüggesztették: az intézkedés nemcsak az elhárítást, hanem a Külügyi Hírszerző Igazgatóságot és a gazdasági részleget (CIE) is érintette. A belügyi szervek hirtelen leépítését követően több tízezer tiszt és az általuk irányított, 130 ezer főből álló ügynökhálózat ellenőrizhetetlen módon áramlott vissza az ország politikai és gazdasági életébe. 1990-ben a marosvásárhelyi incidens utáni héten, március 26-án Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ, SRI) néven – kizárólag korábbi állambiztonsági tisztekből álló – elhárító szolgálat jött létre. 1999. december 9-én hosszú egyeztetések után elfogadták az átvilágító bizottságot /CNSAS/ létrehozó törvényt. Magyarországhoz hasonlóan Romániában is többfokozatú hálózat működött. A képzettebb, megbízhatóbb hálózati személyek (titkos megbízott, titkos munkatárs) tartása sokkal informálisabb keretek között zajlott, nem beszélve az szt-tisztek rendszeréről. Az átvilágító bizottság öt év alatt, 2005-ig alig több mint kétszáz ,,ügynököt” lepleztek le, miközben az országot kormányzó Nastase több száz, 1997 óta ,,pihentetett” volt hírszerzőt és elhárító tisztet reaktivált. Larry L. Watts nemzetbiztonsági szakértő becslése szerint 2003-ban az SRI teljes apparátusának tizenöt százaléka, a külföldi hírszerzéssel foglalkozó szolgálat húsz százaléka 1989 előtt kezdte pályafutását. Az utóbbi időszakban, az EU-hoz való csatlakozás előtt látványosan felgyorsult az átvilágítási folyamat. A Hivatalos Közlöny több száz volt tiszt és ügynök személyes adatait tette közzé, és a nemzetbiztonsági szervek állományában nagyobb megújulásra került sor. Tariceanu kormányfő történeti intézetet hozott létre Marius Oprea történész és nemzetbiztonsági tanácsadó vezetésével, Basescu államfő pedig nemzetközi bizottságot, melyet Vladimir Tismaneanu amerikai politológus irányított. A fennmaradt, közel húszezer folyóméternyi dokumentáció zöme 2006 végéig a jelenlegi szakszolgálatok raktáraiban maradt, mivel ,,gazdáik” lassították vagy egyenesen megtagadták azok átadását a levéltárnak. Elnöki parancsra 2006 őszén közel kétmillió dosszié átadása történt meg, a több ezer folyómétert kitevő anyag feldolgozásának tavaly kezdett neki az átvilágítók közel háromszáz fős stábja. /Stefano Bottoni történész, az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa: Átvilágítási (kudarc)történet Romániában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./