A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ megkezdte annak a közel ezer újságírónak az átvilágítását, akik a szervezet által benyújtott, a hazai közvélemény alakítóinak tartott sajtósok listáján szerepelnek. A CNSAS elnöke, Claudiu Secasiu hivatalos kérelemmel fordult az érintettek többségéhez, fáradjanak be a testület székházába, és segítsék a rendelkezésükre álló adatokkal a levéltári kutatók munkáját. A napokban a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elismerte: a hazai titkosszolgálatok jelenleg is beszerveznek ügynököket az újságírók soraiból. A hírről értesülve a Román Sajtóklub közleményben foglalt állást. Ebben emlékeztetett az Újságírók Szakmai Szabályzatára, amely azt ajánlja a sajtóban dolgozóknak, ne legyenek politikai pártok tagjai és titkosszolgálatok alkalmazottai. A Román Sajtóklub egyben kéri az ilyen helyzetben lévő, besúgó vagy beépített ügynök újságíróktól, hogy szakítsák meg együttműködésüket ezekkel a szolgálatokkal. /Cs. P. T.: A CNSAS „beidézi” az újságírókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Az RMDSZ lejáratására tett törekvésnek tartja Markó Béla államminiszter, Borbély László megbízott miniszter és Verestóy Attila szenátor azt az Evenimentul Zilei (EVZ) központi napilapban augusztus 7-én megjelent cikket, amely szerint nevük szerepel az átvilágító testület által átvett 29 dosszié néhányában. „Az EVZ-ben megjelent kijelentések nagyon különösek, az embernek égnek áll a haja attól, amit ott lát” – fogalmazott Csendes László, a Szekuritáté Levéltárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) testületi tagja, aki megerősítette, Markó Béla és Verestóy Attila megfigyelési dossziéjában csak olyan dokumentumok szerepelnek, amelyek világosan rámutatnak, hogy a Szekuritáté éveken át figyelte őket, és lehallgatta telefonbeszélgetéseiket a magyar közösségben vállalt szerepük miatt. Csendes úgy látja: az EVZ legkeményebb csúsztatása, hogy parlamenti forrásokra hivatkozva azt írja: Borbély László dossziéja is a CNSAS által a Román Hírszerző Szolgálattól átvett 29 dosszié között van. „Soha semmiféle nyilatkozatot nem írtam alá a Szekuritáténak” – szögezte le Borbély. Szerinte az RMDSZ csúcsvezetését ért vádak egyértelműen politikai diverziónak tekinthetők. „Nem is sejtettem, hogy az életem minden mozzanatát figyelik, és ezt jelentésekben írják meg” – mondta Verestóy Attila szenátor. „Én nyilatkozatot arról írtam, hogy hol voltam, mit csináltam. Ez a 70-es évek elején történt, amikor a bukaresti magyar diákság szerveződésében vettem részt, és úgy látszik, ezt nem nézték különösen jó szemmel” – magyarázta. Kifejtette: dossziéját a magyar nagykövetség diplomatáival fenntartott szorosabb kapcsolatai miatt titkosították eddig. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az RMDSZ vezetőit az utóbbi időben többen többféleképpen próbálják lejáratni. „A dossziék kérdését a kilencvenes évek elején meg kellett volna oldani radikálisan. Az RMDSZ a maga részéről el is fogadta a Temesvári Kiáltvány 8-as pontját, ehhez tartottuk is magunkat, de most, 16 esztendő múltán derül ki, hogy Romániában sem a törvények nem voltak hatékonyak ebben a kérdésben, sem politikai akarat nem létezett arra, hogy a szekuritátés múltat föltárják” – mondta Markó, aki úgy látja, a magyarokat és a magyar értelmiségieket főként '89 előtt is ellenségnek tekintette a Szekuritáté és a rendszer. Jelenleg is ugyanezt az ellenségképet akarják újratermelni sokan. „89 előtt kényszerültem, hogy úgy éljek, hogy állandóan a nyomomban voltak és megfigyeltek. Maga a megfigyelési dosszié, a dokumentumanyag hét vaskos kötetnyi telefonlehallgatási jegyzőkönyvet tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy hosszú éveken át minden telefonbeszélgetésemet lehallgatták, leírták, majd lépésről lépésre követtek” – tájékoztatott Markó, aki látta dossziéját. Abban például van egy nagyon hosszú nyilatkozat arról, hogy Sepsiszengyörgyön volt Markó, amikor valakik megpróbálták fölrobbantani Mihai Viteazul szobrát. Akkor Markót is bevitték a Szekuritátéhoz. /Gujdár Gabriella: Ködösítik az átvilágítást. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Két politikus besúgói múltjával kapcsolatban foglalt állást a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke esetében a testület megerősítette korábbi határozatát, miszerint együttműködött a Szekuritátéval, Razvan Theodorescu szociáldemokrata szenátort, volt művelődésügyi minisztert pedig „felmentette” a politikai rendőrségi tevékenység vádja alól. Voiculescu 1989 előtt Felix fedőnéven jelentéseket írt a Szekuritáténak különböző személyekről. Voiculescu korábban szenátorként nyilatkozatot írt alá arról, hogy a múltban nem folytatott politikai rendőrségi tevékenységet. Ha a CNSAS döntése jogerőssé válik, Voiculescu ellen bűnvádi eljárás indul hamis nyilatkozattétel miatt. /Cs. P. T.: A CNSAS tántoríthatatlan Felix-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Augusztus 7-én az Evenimentul Zilei című napilap közölte, hogy a Szekuritátéval kapcsolatban állók iratán többek között RMDSZ-es politikusok neve szerepel. Az újság kiemelte Markó Béla kijelentését, miszerint adott nyilatkozatokat a Szekuritáténak, azonban a cikk nem közölte a nyilatkozattétel körülményeit. Az oldalon helyet kapott az átvilágítás egyfajta kronológiája is, amelyben az átvilágító bizottság /CNSAS/ által leleplezett „legfontosabb név” a Bárányi Ferencé. A szerző elhallgatja, hogy a politikából visszavonulni kényszerült egykori RMDSZ-es egészségügyi miniszterről később bebizonyosodott, hogy nem végzett politikai rendőri tevékenységet. A lap Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja /PIN/ elnökének nyilatkozatát idézte: több mint száz politikusról derítik ki – köztük „az RMDSZ vezetőinek többségéről” -, hogy együttműködtek az egykori kommunista titkosszolgálattal. Tavaly, 2005. augusztus 30-án a Cotidianul című lap vádolta együttműködéssel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Ez a cikk feltételezéseket közölt sokat sejtető címmel és alcímekkel. Markó nem tagadta, adott nyilatkozatot a Szekuritáténak: Lábujjhegyre állt ország című interjúkötetben írt erről. Eszerint a Szekuritáté egy sepsiszentgyörgyi incidenssel, a robbantással kapcsolatban íratott vele nyilatkozatot. Az RMDSZ-es politikusok feltételezett szekusmúltja Traian Basescu államfő egykori tanácsosának, a korrupciós gyanú miatt lemondott Elena Udreának köszönhetően merült fel ismét. Udrea az Antena 3 televízió július 27-i beszélgető műsorában kijelentette: összefüggés lehet a politikusok dossziéinak tervezett nyilvánosságra hozatala és aközött, hogy a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság elutasította a titkosszolgálat igazgatójának lemondását, amelyet korábban az államfő elfogadott. Udera szerint a kapcsolat Verestóy Attila, a bizottság alelnöke lehet, illetve „párttársainak hosszú sora, akiknek gondjuk akadhat a titkosítás megszüntetése nyomán”. Tudor, a Nagy-Románia Párt vezetője büszke arra, hogy pártjának sikerült maga köré gyűjtenie számos egykori titkosrendőrt, és az alakulat szavazóit minden jel szerint ez nem zavarja. /Szőcs Levente: Átvilágítósdi magyarokkal a főszerepben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Soha semmiféle nyilatkozatot nem írtam alá a volt Szekuritáténak, jelentette ki a Népújságnak Borbély László területrendezési miniszter. Az Evenimentul Zilei napilap egy listát közölt, amelyen néhány neves politikus – közöttük Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Borbély László területrendezési miniszter és Verestóy Attila szenátor – neve szerepelt, akik állítólag „legalább egyszer” együttműködési nyilatkozatot írtak alá a szekuval. Borbély a listát hamisnak nevezte, és kijelentette, hogy három évvel ezelőtt ő maga kérte, hogy a saját dossziéját hozzák nyilvánosságra. Erre a felkérésre a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) a mai napig sem adott hivatalos választ. Markó Béla RMDSZ-elnök a múlt hét végén Marosvásárhelyen kijelentette, hogy az RMDSZ egyetért a politikusok dossziéinak a nyilvánosságra hozásával. Ugyanakkor hozzátette, hogy tudomása szerint az RMDSZ vezetői között nincsenek szekus kollaboránsok. /(mózes): „Soha semmit nem írtam alá a szekunak”! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kijelentette: ha bebizonyosodik, hogy egyes RMDSZ vezetők, akik az utóbbi években az erdélyi magyar közösséget képviselték, együttműködtek a volt Szekuritátéval, akkor ezeknek kötelezően vissza kell vonulniuk a közösségi életből egy lakatlan szigetre. Szász elszomorodott, miután a sajtóban megjelent, hogy Markó Béla, Verestóy Attila és Borbély László is szerepel azon politikusok között, akiknek dossziéja a Román Hírszerző Szolgálattól átkerült a Szekuritáté Irattárárát Vizsgáló Bizottsághoz. A Magyar Polgári Szövetség  a Magyar Polgári Párt törvényszéki bejegyzése után kérni fogja a párt központi és helyi vezetőinek átvilágítását. /Szász Jenő aggodalma. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

Komoly fenntartások merültek fel a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsággal (CNSAS) kapcsolatban. 2004-ben tisztára mosta Corneliu Vadim Tudort, a Nagy Románia Párt (NRP) elnökét azzal, hogy megállapította róla: a birtokában levő adatok szerint nem állítható, hogy együttműködött az egykori Szekuritátéval. Dan Voiculescu ügye is vitákat váltott ki, noha a végső vizsgán a Konzervatív Párt (KP) elnöke elbukott. /B. T.: Kételyek merülnek fel az átvilágítási bizottság következetességével kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

A politikusoknak, egyetemi tanároknak, újságíróknak, minden magas rangú tisztségviselőnek fel kell vállalnia múltját, és elismernie, ha együttműködött az egykori Szekuritátéval – hangoztatják azok a civil szervezetek, amelyek újabb listákat nyújtottak be a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Catalin Cotoi szociológus benyújtott az átvilágító bizottságnak egy névsort, ezen 400, állami egyetemeken tanító rektor, rektor-helyettes és dékán neve szerepel. A Tiszta Kormányzásért Koalíció nevű szervezethez tarozó civil szervezetek is azt követelik, hogy az átvilágító bizottság hozza nyilvánosságra azon köztisztségviselők névsorát, akik a Szekuritátéval való együttműködésre kötelezték el magukat. Az utóbbi hónapban az átvilágító bizottságot elárasztották azok a kérések, amelyek egykori Szekuritáté-kollaboránsok leleplezését követelik, emellett pedig számos magánszemély is kérvényezte a saját dossziéjához való hozzáférést. Jelenleg a bizottságnak legkevesebb 80 ezer személyt kell átvilágítania, ami – tekintettel az alkalmazottak létszámára – már-már lehetetlenné teszi a munkát. Egyre több politikust gyanúsítottak meg az utóbbi időben. Az ügynökmúlttal vádoltak mindegyike cáfolta, hogy besúgó lett volna. Mona Musca volt miniszter és Adrian Nastase volt miniszterelnök tagadta, hogy együttműködött volna a Szekuritátéval. /B. T.: Több mint 80 000 átvilágítandó személy. A mostoha munkakörülményekre panaszkodnak az alkalmazottak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Több csoport alakult ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságban (CNSAS). A radikális csoport tagjai – az elnök Claudiu Secatiu, Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu – az iratok teljes felderítését akarják, és szigorú intézkedések foganatosítását azokkal szemben, akik együttműködtek a Szekuritátéval. A mérsékeltek – Cazimir Ionescu (SZDP), Csendes László (RMDSZ) és Corneliu Turianu (DP) – az együttműködés árnyaltabb elemzését kívánják, Laurentiu Tanase (SZDP), Florin Chirisescu (SZDP), Dragos Petrescu (az államelnök jelöltje) a láthatatlanok csoportjába tartozik, míg Constantin Buchet, a Nagy-Románia Párt képviselője az Onisoru idejében meghonosodott gyakorlatot szeretné folytatni, tudósított az Evenimentul Zilei című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

Egyre több vélemény szól amellett, hogy a sajtó akadályozó, ha nem éppen diverziós szerepet játszott az átvilágító bizottság /CNSAS/ munkájában. Először azzal, ahogyan egyre újabb meg újabb szétválogatnivalóval árasztotta el. Másodszor azzal, ahogyan különböző médiumokban „előre” nyilvánosságra került egyes politikusok „besúgói múltja”. A sajtót ebben „leleplező” tevékenységében jelentősen támogatták a kiszivárogtatók, vagyis a CNSAS belső munkatársai, valamint az archívumok iratcsomóihoz odaengedett kutatók. Csökkent a CNSAS hitele. Egyre nehezebben hozza meg a döntéseit, és egyre könnyebben változtatja meg azokat egyik napról a másikra. A nagy sárdobálásban bepiszkolódott két nagyon fontos intézmény. /Ágoston Hugó: Hitelvész. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

A Szekuritatáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ tevékenységét állandó botrányok kísérik. A besúgó és besúgott szerepe gyakran felcserélődik, belép a képbe a zsarolás, a pártok és politikusok s a média abban érdekelt, hogy lejárassák egymást. Az Evenimentul Zilei című lap villámgyorsan egy kormánypárti és egy ellenzéki politikust is hírbe kevert. Adrian Nastase exminiszterelnökről és Mona Musca liberális képviselőről, volt művelődési miniszterről van szó. Nastase kifejtette, dossziéit azért titkosították, mert olyan információkat is tartalmaztak, amelyeket a hírszerzés a NATO-tagállamok követségeiről szerzett be. Mona Musca tagadta a vádakat, kijelentve, hogy egyetlen pillanatig sem folytatott politikai rendőrségi tevékenységet. Végül mégis kiderült, hogy aláírt egy nyilatkozatot. Azokról viszont, akik a Szekuritáté szörnygépezetét mozgatták, az egykori tartótisztekről, a ,,cég oszlopairól” nem esik szó. Ez furcsa. /Bogdán László: A dossziék útvesztői. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

Jogilag nem vonhatók felelősségre azok a politikusok, akikről megállapítják, hogy másoknak ártva, együttműködtek a kommunista hatalmat kiszolgáló Szekuritátéval, noha korábban ennek ellenkezőjét vallották, jelentette ki Frunda György, az RMDSZ szenátora, hozzátéve: őket csak a szavazópolgárok „büntethetik meg” a következő választásokon. A legutóbbi parlamenti választások előtt ugyanis minden törvényhozónak nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy együttműködött-e az egykori Szekuritátéval, vagy sem. Augusztus 11-én a Gandul című napilap nyilvánosságra hozta annak a 29 politikusnak a listáját, akikről a titkosszolgálatoktól az elmúlt hetekben újabb dossziék érkeztek a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS). A neveket Cazimir Ionescu, a CNSAS szóvivője nem erősítette meg, ugyanakkor megállapítható, hogy az elmúlt napok kiszivárogtatásainak zöme hitelesnek bizonyult. Ezen a listán a politikusokat több kategóriába sorolták annak függvényében, hogy milyen viszonyuk volt az egykori politikai rendőrséggel. A megfigyeltek iratcsomójával rendelkezik az a személy, akinek minden lépését az egykori Szekuritáté nyomon követte. A hálózati típusú iratcsomóval azok rendelkeznek, aki nyilatkozatban vállalták, hogy jelentéseket írnak a politikai rendőrségnek. Ha valakiről megfigyelési dosszié kerül elő, az még nem garancia arra, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval, hiszen a titkosszolgálat a megfigyelt személyek egy részét is behálózta. Így például a Gandul szerint Frundának a megfigyelési dossziéja mellett hálózati iratcsomója is előkerült. A helyzetet bonyolítja, hogy az iratok között sincs rend, s az átvilágítók sokszor a megfigyelési dossziékban egyértelműbb, besúgói múltról tanúskodó bizonyítékot találnak, mint a hálózati aktákban. Az RMDSZ-es vezetők közül eddig mind cáfolták azt a gyanúsítást, hogy együttműködtek volna az egykori politikai rendőrséggel. Korábban Markó Béla, Verestóy Attila és Frunda György is hangsúlyozta, hogy csak megfigyeltek voltak, Borbély László pedig tagadta, hogy aláírt volna nyilatkozatot a Szekuritáténak. Sógor Csaba is cáfolta, hogy együttműködött volna az egykori titkosszolgálattal. Közölte: Tőkés Lászlóval folytatott kapcsolatáról kellett három jelentést írnia, az első kettőt 1984-ben, a harmadikat pedig 1989-ben, a Román Kommunista Párt novemberi kongresszusa előtt, amikor nyílt levelet intézett Nicolae Ceausescuhoz, hogy a hatóságok hagyják abba Tőkés László zaklatását. Kelemen Hunor elmondta: két egyetemista társát fedezte fel besúgói közül az eddig rendelkezésére bocsátott iratokból. Garda Dezsőt sem lepte meg, hogy megfigyelték, szerinte a Szekuritáté utóda, a Román Hírszerző Szolgálat az ő telefonbeszélgetéseit még manapság is lehallgatja. /B. T.: Frunda: Csak a szavazók ítélkezhetnek a politikusokról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Az átvilágító tanács (CNSAS) két héten belül dönt annak a 29 politikusnak az esetleges besúgói múltjáról, akiknek szekuritátés dossziéja nemrégiben került a testülethez. A sajtó által megszellőztetett nevek között nyolc RMDSZ-es honatya szerepel. Frunda György szenátor szerint éppen az RMDSZ vezetőinek hitelrontása a cél, azokat támadják akik „személyesen ki tudtak állni, akik a rendszerváltás után közvetlenül a Szekuritaté ellen szót mertek emelni, akik olyan törvényeket képzeltek el, amelyek a volt Szekuritáté embereinek érdekeit sértik.” Frunda hozzátette, mindig távollétében éri a támadás. Februárban támadták, édesanyja halálakor, amikor azt nyilatkozta, hogy ő nem Románia, hanem elsősorban a választói érdekeit képviseli. Most is távollétében próbálják besározni. Frunda hangsúlyozta: „nem írtam alá semmiféle dokumentumot, aminek alapján bármilyen formában elköteleztem volna magamat, hogy a Szekuritáté besúgója legyek. Nem írtam jelentést, feljegyzést egyetlen emberről sem, se jót, se rosszat nem közvetítettem senkiről, azt viszont írásban utasítottam vissza, hogy bármilyen formában a Szeku spiclije legyek.” Egyetem alatt nem egyszer zaklatták. Ügyvédi praxisa alatt is többször behívatták, mert védte a Jehova tanúit, a homoszexuálisokat és azokat az orvosokat és nővéreket, akiket Ceausescu rendszere elítélt tiltott abortuszért. Nem mondatták, hogy van egy papír: kötelezettséget vállalt a Szekuritátéval szemben. „Épp ahogy felmutatták Tőkés Lászlóról, rólam is felmutathatták volna, csakhogy nem tehették.” Látható, hogy az RMDSZ-t kétszer is jobban támadják, hogy bebizonyítsák, a szövetségben is vannak besúgók. Frunda rámutatott, egyformán kezelik az üldözöttet és a besúgót. /Lokodi Imre: Egyformán kezelik az üldözöttet és a besúgót. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Nyilvánosságra került annak az első 28 parlamenti politikusnak a neve, akik egykoron a múlt rendszer politikai rendőrségének nyilvántartásában szerepeltek, és időközben dossziéjuk a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS) került. „A helyzet rendkívül súlyos, hiszen szolgálati titkok jelentek meg az újságokban” – nyilatkozta Cazimir Ionescu, a CNSAS szóvivője. Tájékoztatása szerint a kiszivárogtatás felelősei akár börtönnel is fizethetnek tettükért. Csendes László, a CNSAS titkára már felkérte Claudiu Secasiut, a testület elnökét, indítson belső vizsgálatot a tettesek kilétének felfedésére. A sajtó szerint Frunda György szenátor úgynevezett megfigyelési, illetve beszervezési dossziéval egyaránt rendelkezik. Frunda György és Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor tagadta, hogy valaha is együttműködött volna a Szekuritátéval. A megfigyeltek között szerepel Kelemen Attila képviselő, aki elmondta, bárt tudja, hogy kik és miért figyelték a kommunista rendszerben, már nem sok figyelmet fordít a leleplezési folyamatnak. Toró T. Tibor képviselő, akit szintén megfigyeltek, ugyancsak azt állítja, soha nem volt besúgó. Életében csupán egyszer, a kommunista rend elleni szervezkedéssel vádolt apja védelmében írt alá nyilatkozatot a Szekuritáténak. Becsek-Garda Dezső kijelentette: tudja, hogy megfigyelték és mai napig megfigyelik, lakását, telefonbeszélgetéseit lehallgatják. /Cseke Péter Tamás, Gujdár Gabriella: Nyolc magyar a huszonnyolcból. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Constantin Ticu Dumitrescu nem tartja természetesnek, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjai véleménye radikálisan különbözzön, és a tagok egymás ellen szavazzanak. Dumitrescu szerint tartózkodni a tanácsbeli szavazásokon gyávaságról tanúskodik. Akik így szavaznak, azok a felelősségtől próbálnak szabadulni, állítja a volt politikai fogoly. Csak akkor oldható meg a CNSAS jelenlegi krízise, ha a törvényt egyértelműen és egységesen alkalmazzák. Leszögezte: aki együttműködött a Szekuritátéval, akit beszerveztek, az segített a politikai rendőrségnek, ezért hibás. /Isán István Csongor: Ticu: a tartózkodás gyávaság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Constantin Ticu Dumitrescu, CNSAS-tag azzal vádolta Ion Iliescu a volt államfőt, hogy államelnökként szekusokkal vette körül magát, mandátuma ideje alatt pedig a korrupció védnöke volt. Addig nem lehet igazságszolgáltatásról beszélni az országban, ameddig Iliescut nem vonják felelősségre bűnei miatt. Ticu Dumitrescu heves bírálatát a volt államfő nyilatkozata váltotta ki, amelyben azt szorgalmazta, hogy a CNSAS-nek döntéshozatalaiban különbséget kellene tennie azon személyek között, akik anyagi előnyök fejében működtek együtt a volt titkosszolgálatokkal, és azok között, akiket együttműködésre kényszerítettek, mint Corneliu Coposu, Mircea Ionescu-Quintus vagy Alexandru Paleologu. Ticu Dumitrescu istenkáromlásnak nevezte, hogy Iliescu egy kategóriába sorolná Coposut Quintussal. Leszögezte ugyanis: hat éve kutatja a Szekuritáté irattárát, és egyetlen jelentést sem talált, amely Coposu tollából származott volna. Dumitrescu ugyanakkor provokációnak nevezte Iliescu azon kijelentését, miszerint boszorkányüldözésnek nevezte az átvilágítást, amelynek hátterében politikai érdekbefolyást sejt. Ticu Dumitrescu nehezményezte, hogy a titkosszolgálatok még mindig akadályozzák a CNSAS kutatásait. Szerinte politikusok szekusmúltjának valós átvilágítása egyelőre blöff marad, hiszen a hozzájuk eljuttatott 29 politikus dossziéját előzőleg „kipofozták”. /Iliescu ellen Ticu Dumitrescu. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Nem mindenki számít a Szekuritáté kollaboránsának azok közül, akik valamilyen formában nyilatkozatot adtak a Szekuritáténak, mi több a hálózati dosszié sem egyértelmű bizonyítéka az együttműködésnek – jelentette ki a Krónikának Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) magyar tagja. Csendes kifejtette, a Szekuritáténak többféle megfigyelési módja volt. Egyes személyek számára a politikai rendőrség egyszerű megfigyelési dossziét nyitott (dosar de supraveghere informativa; dsi), melybe az illetővel kapcsolatos véletlenszerűen befutó anyagokat gyűjtötte. A fókuszoltan megfigyelt személyek számára követési dossziét (dosar de urmarire informativa; dui) nyitottak. Az ilyen módon megfigyelt személyeknek álnevet adtak, ez került a dosszié címlapjára. A követési dossziékba kerültek a megfigyelést elrendelő tiszt cselekvési tervei, de ide gyűjtötték a telefonlehallgatási, levelezési jegyzőkönyveket, a besúgók álneves jelentéseit és a megfigyelt személytől vett nyilatkozatokat is. A megfigyeltektől vett nyilatkozatok alapesetben afféle vallatási jegyzőkönyveknek számítanak. Ezekben általában a nyilatkozó fél áll a vádlott pozíciójában. Az átvilágító bizottság valamennyi saját néven aláírt nyilatkozat esetében mérlegeli, hogy az milyen körülmények között született. Azt is vizsgálják, hogy a nyilatkozatot adó személy csak azzal a témával kapcsolatban vall-e, amivel kapcsolatban kérdezték, vagy ettől eltérő információkat is szolgáltat a politikai rendőrségnek. Fokozottan figyelnek arra, hogy nyújt-e olyan információkat, amelyek – akár csak elméletileg is – árthatnak valakinek. Csendes László elmondta, elképzelhető, hogy egyik-másik kollégája ilyen, saját néven írt nyilatkozat alapján is arra a következtetésre jut, hogy valaki a Szekuritáté besúgója volt, ő azonban nem osztja ezt a nézetet. Általában azokat minősítik besúgóknak, akik kötelezvényt (angajament) írtak a Szekuritáténak, melyben azt vállalták, hogy bizonyos fedőnéven besúgói jelentéseket (nota informativa) írnak. A hálózati dosszié megléte nem egyértelmű bizonyítéka annak, hogy valaki a Szekuritáté besúgója volt. Csendes László elmondta, a besúgói jelentések szerzői gyakorta arra hivatkoznak, hogy adtak ugyan álneves jelentéseket, de ez nem tekinthető politikai rendőrségi tevékenységnek. A kérdés megítélésében eltér Csendes László és Constantin Ticu Dumitrescu véleménye. Utóbbi úgy tekinti: valamennyi álneves jelentő politikai rendőrségi tevékenységet végzett, Csendes viszont a törvényre hivatkozott, mely szerint csak azokat a jelentéseket kell politikai rendőrségi jellegűeknek tekinteni, amelyek valakinek kárt okozhattak. A vizsgálat során mindenképpen enyhítő körülménynek számít, ha a nyilatkozatot író fél figyelmeztette a nyilatkozatában említett személyeket arról, hogy kénytelen volt róluk vallani a Szekuritáténak. /Gazda Árpád: A Szekuritáté fogalomtára – nem mind besúgó, aki nyilatkozott. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Frunda György RMDSZ-szenátor megtekintette mind az öt szekusdossziét. Az átvilágító bizottság /CNSAS/ leköszönő szóvivője, Cazimir Ionescu bejelentette: ezentúl titkosan, és csakis igennel vagy nemmel szavazhatnak, de mindaddig nem hoznak döntést a politikusok ügyében, ameddig a két titkosszolgáltat, az RHSZ és a KHSZ nem adja írásban, hogy valamennyi politikus-dossziét átadtak. Frunda, miután szembesítették dossziéi tartalmával, ismételten kijelentette: nem működött együtt a Szekuritátéval. Nem írt alá együttműködési kötelezvényt, nem írt jelentéseket, nincs fedőneve, a róla kiállított megfigyelési dossziékban viszont öt álnevet használtak vele kapcsolatban. – Ebben a helyzetben van a többi RMDSZ-vezető is – vélekedett Frunda, aki szerint ennek a dosszié-cirkusznak a célja – többek közt – a szövetség kompromittálása. Elmondta: ’89 előtt két nyilatkozatot is írt, az egyikben visszautasította az együttműködést, a másikban pedig arról „tett ígéretet”, hogy nem hozza nyilvánosságra a titkosrendőrség behálózási kísérletét. E két nyilatkozat közül csak a második lelhető meg az iratok közt. A szenátornak összesen öt, két hálózati és három megfigyelési dossziét mutattak be. Frunda szerint a hálózati iratcsomók, amelyeket azon személyek számára is kiállítottak, akiket megpróbáltak ugyan behálózni, de nem sikerült, az ő esetében is ilyen sikertelen kísérletről tanúskodnak. – Amikor 2000-ben az államfői tisztségre jelöltek, kértem, mutassák meg a dossziémat, de visszautasítottak azzal az indoklással, hogy olyan tisztek neve szerepel benne, akik még mindig aktívak, és akiknek személyét nem lehet nyilvánosságra hozni. Most viszont, amikor átnéztem az iratcsomók tartalmát, egyetlen ilyen nevet sem találtam, csak azokét a régi szekusokét, akik még Marosvásárhelyen figyeltek – mondotta. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint ez az egész dosszié-hisztériának Traian Basescu az értelmi szerzője. Basescu mindent megpróbált, hogy kiteljesítse hatalmát. A szenátor szerint azzal, hogy Basescu jóváhagyta a parlamenti képviselők eddig titkosított dossziéinak a nyilvánosságra hozatalát, elsősorban nem a szekusmúltat akarja tisztázni, hanem a román törvényhozást akarja lejáratni, a teljes káoszban pedig kiprovokálni az előrehozott választásokat. Az SZDP szóvivője, Cristian Diaconescu bejelentette: pártja megfosztja párttagságától minden olyan tisztségviselőjét, akiről kiderül, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke, akit az átvilágító bizottság korábban elmarasztalt, kijelentette: biztos forrásból tudja, hogy Traian Basescu államfő is együttműködött a Szekuritátéval. Ezt az álláspontot képviseli Emil Constantinescu volt államfő is, aki már tavaly decemberben megkereste a bizottságot azzal a kéréssel, hogy világítsák át Basescu múltját. Claudiu Secasiu, a bizottság elnöke bejelentette: elkezdték a vizsgálatot Constantinescu bejelentése nyomán, eddig azonban csak a Külügyi Hírszerző Szolgálattól /SIE/ kaptak választ, amely szerint egyetlen, Basescu elnök múltjával kapcsolatos dokumentumra sem akadtak az archívumban. Cazimir Ionescu szóvivő cáfolta azokat a sajtóban napvilágot látott információkat, amelyek szerint a következő „csomagban” olyan politikusok dossziéi szerepelnek, mint Theodor Stolojan, Teodor Melescanu, Adrian Severin és Mircea Geoana. Ioan Talpes független szenátor, a SIE volt elnöke azt nyilatkozta, hogy azon politikusok, akiknek megfigyelési dossziéja – akár hiányosan is – a CNSAS-nál van, egytől-egyig besúgók és ügynökök. Ezzel Talpes cáfolta a politikusok azon állítását, miszerint a megfigyelési dosszié léte nem a Szekuritátéval való együttműködést, hanem a megfigyelést jelentette. Ioan Talpes szerint újabb dosszié-hullám várható: az 1990 után keletkezett dossziék is a politikusoknak a Szekuritátéval való együttműködését bizonyítják. Szerinte léteznek olyan politikusok, akik 1990 után is együttműködtek a Szekuritátéval a régi hagyományok szellemében, akiket új, „pozitív, a változásoknak megfelelő” feladatok elvégzésével bíztak meg. /Sz. K.: Szavazási módszert változtatott az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Statisztikai léptékben nézve pár ezer 1956-1959 között letartóztatott ember, több mint ezer kicsapott egyetemista, súlyos börtönbüntetések, húsz halálos ítélet történelmével szembesíti hamarosan Romániát egy Bukarestben készülő, Varga Andrea történész által koordinált kiállítás. Eredeti, egyedi, romániai '56-os dokumentumok bemutatásával készül megismertetni a közönséggel a kommunista/szocialista korszak történéseit az a vándorkiállítás, melynek anyagát a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) archívuma alapján készítenek elő jelenleg Bukarestben. A tervezett állomásokon Craiova, Temesvár, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Iasi, Brassó, Bukarest – a korszak bemutatásának célközönsége egyrészt a diákság, és célja a tudatosítás, a tolerancia is – mutatott rá Varga Andrea projektvezető, történész. A magyarországi események ugyanis jelentős rokonszenvhullámot keltettek a romániaiak, elsősorban az erdélyi magyarság körében. Ezért a Szekuritáte kíméletlenül lépett fel a magyar közösség ellen, részben az etnikum rendszerhez hű tagjainak segítségével. 1956-ban erős magyarok iránti szimpátiahullám volt megfigyelhető a román diákság részéről is, de ezt később, sajnos, nem sikerült életben tartani. Mindent egybevetve, a magyar közösségek részéről a szervezők több mint 30 ezres látogatói létszámra számítanak. A kor hangulatának érzékeltetése céljából a kiállítási tárgyak mellett az ötvenes évek vizuális-akusztikai emlékeiből is ízelítőt nyújtanak korabeli újságcikkek, hirdetések, a kor slágerzenei számai, hazafias énekek, vagy híradórészletek a rádió archívumából. A kiállítást októberben Brüsszelben egy Románia csatlakozásáról szóló rendezvényen, majd novemberben Budapesten a második magyar-román közös kormányülésen is bemutatják /Gergely Edit: Szembenézés a rácson át. Romániai '56-os dokumentumokból készül áttörő, interaktív vándorkiállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Az SZDP kéri a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS), hogy sürgősségi eljárással vizsgálja meg Mihail Hardau tanügyminiszter dossziéját, mert úgy vélik, hogy a Szekuritátéval való együttműködésre vonatkozó vádak súlyosak. /A tanügyminiszter kivizsgálását kérik. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) elnöke sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy „Ioan Talpes közel állt a Ceausescu családhoz és a Kémelhárító Szolgálat egyik olyan igazgatója volt, aki semmit sem tett a Szekuritáté felfedése érdekében”. Gusa szerinte Teodor Melescanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke szintén „egykori titkos tiszt”. „A Szekuritáté titkos tisztjei többnyire megmaradtak titkos tiszteknek a jelenlegi titkosszolgálatoknál. Azt hiszem, elég kevés annak a valószínűsége, hogy mindez nyilvánosságra kerüljön” – tette hozzá Gusa. Ami az RMDSZ-vezetőket illeti, a politikus kifejtette: „Hogyan mondhatná bárki is a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságról (CNSAS), hogy ő nem vádolható politikai rendőrséggel, amikor nyilvánosan maga is elismerte: információkat szolgáltatott a Szekuritáténak magyarországi írókról, akik Romániába látogattak. Ott van még Frunda György és Verestóy Attila esete is”. Ioan Talpes, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt elnöke, független szenátor kijelentette: egy második és egy harmadik „hullám” is következik, ami a Szekuritátéval együttműködők felfedését illeti, és ezek komoly meglepetéseket fognak jelenteni, mivel, „a politikusok jó része úgy tudja, hogy két levéltár létezett, de valójában három volt”. Talpes szerint „a harmadik levéltár” filmeket és különleges mikrofilmeket tartalmaz. Elmondta: ezek jelenleg a titkosszolgálatok adminisztrálásában vannak, és véletlenül fedezték fel, amikor az irodáját kifestették. Szerinte második dossziéhullám lesz, amely az 1990 utáni eseményekkel is kapcsolatos, de egy harmadikra is lehet számítani. Ezek azon titkosszolgálati tisztekre vonatkoznak, „akik hamis identitással rendelkeztek, és most a romániai politikában tevékenykednek”. /Talpest és Melescanut vádolja Gusa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Cosmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) elnöke, illetve Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője törvénytelennek nevezte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ múlt heti döntését, amely kizárja a tartózkodás lehetőségét az átvilágított személy esetleges besúgói múltjáról történő szavazáskor. Bírálták a szavazás módját is, amely ezentúl titkos lesz. A CNSAS-t Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője vette védelmébe. Ioan Talpes független szenátor, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ egykori vezetője, Ion Iliescu volt államfő nemzetbiztonsági tanácsadója tagadta azt a vádat, miszerint a mai napig a Szekuritáté szolgálatában állna. Talpes szenátor „civilben” hadtörténész, korábban a diktátor testvérével, Ilie Ceausescuval közösen jelentetett meg könyveket. /Cs. P. T.: „Piszkálgatják” a CNSAS-t. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Számos politikust hallgatott ki a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), többen megjelentek azok közül a parlamenti képviselők és szenátorok közül, akiknek 71 névből álló listáját múlt héten tette közzé Csendes László, az átvilágító bizottság tagja. Állításuk szerint saját elhatározásból álltak a kihallgatás és a dossziék átvilágítása elébe, minthogy nincs takargatnivalójuk. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor elmondta, hogy a Szekuritáté üldözöttjének, és nem együttműködőjének tartja magát. Mircea Dinescu, az átvilágító bizottság tagja hangsúlyozta: különbséget kell tenni a Szekuritátéval együttműködők típusai között. Szerinte Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke együttműködött a Szekuritátéval. Dinescu szerint vannak olyanok, akik együttműködtek a Szekuritátéval, mert megfélemlítették, zsarolták őket, vagy homoszexuálisként a börtön helyett vállalták a „szerződést az ördöggel”, de nem végeztek politikai, rendőri tevékenységet. /Elkezdődött a CNSAS-zarándoklat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

A politikust csak akkor hívjuk be, ha a dossziéja kapcsán tisztázásra szoruló kérdések merülnek fel – nyilatkozta Csendes Csendes László, a Szekuritáté Levéltárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) testületi tagja. Időközben a 71-es lista újabb nevekkel bővülhet, ha új iratok kerülnek hozzájuk. Legkésőbb ősszel a kérdést le kell zárni. A Civic Media Egyesület több mint egy hónapja kérte fel a CNSAS-t ezer újságíró átvilágítására. Csendes közölte, az ezer főből álló listából csupán negyven újságírónak kapták meg a személyi adatait a Civic Mediától. /Cs. P. T.: Csendes: őszig véglegesül a lista. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Az RMDSZ 32 parlamenti képviselője és szenátora közül kilencnek a dossziéi kerültek át a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS). Ez mutatja, hogy mennyit ért a Szekuritáté leleplezésének a korábbi hat éve. Ezekben az években valamennyi magyar képviselő múltját már legalább kétszer megvizsgálta az átvilágítóbizottság, valamennyiüknek legalább kétszer bizonyítványt állított ki. Mindezt úgy tette, hogy nem ismerte a most előkerült dokumentumokat. Ennyit értek a korábban átadott archívumok, a kamionok, melyek rakományának 12 kilométernyi polcot kellett gyártani. Van másik olvasat is: az igazán érdekes dossziékat, a magyarok dossziéit az eddigi akciók ellenére is a titkosszolgálatok irattárában tartották. Hiába van immár tíz éve kormányon az RMDSZ, hiába ül a kormányfő jobbján Markó Béla, a hálózatok számára csak veszélyforrás, szemmel tartandó ellenség marad. /Gazda Árpád: Az archívumok sötétje. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Az erdélyi történelmi egyházak közül az unitárius az egyetlen, amely „kézbe vette” átvilágítását, és megpróbálja belső szabályzat révén kiszűrni soraiból azokat a lelkészeket, elöljárókat, akik az 1989-es rendszerváltás előtt kapcsolatban álltak a titkosszolgálati szervekkel. A más felekezetű magyar egyházi vezetők egy része megkésettnek, másik része természetesnek tartaná, ha a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) az egyházi elöljárók esetleges besúgói múltját megvizsgálná. Az átvilágítást ellenző püspökök, püspök-helyettesek elsősorban a manipulációtól tartanak. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke egyetért az egyházi méltóságok átvilágításával. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese szerint 1990-ben kellett volna az egyházi vezetőket is érintő átvilágítást elvégezni, mert ma már ez az eljárás a manipuláció lehetőségét adja. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök tájékoztatása szerint egyháza 2002-ben gyakorlatba is ültette az átvilágítást: akkor a zsinat elfogadott egy rendelkezést, amely bekerült az alaptörvénybe. A passzus szerint „a lelkészek, a főhatósági tisztségviselők és tisztségviselő jelöltek, a teológiai tanárok, és az egyházi képviselő tanács tagságára jelöltek a választást eszközlő egyházi hatóságnak kötelesek nyilatkozni az államvédelmi és titkosszolgálati szervekkel, továbbá az alapvető emberi jogokat sértő más intézményekkel való esetleges kapcsolataikról”. A püspök hangsúlyozta, a 2002-es zsinati gyűlés óta ennek a rendelkezésnek a szellemében történnek a tisztviselő választások az unitárius egyházban. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök úgy véli, ha a CNSAS-nak törvényi kötelessége, akkor ellenőrizze az egyházi tisztségviselők múltját. Elsődleges fontosságúnak látja azonban a közjogi, közéleti személyiségek, minisztériumok, különböző hivatalok alkalmazottai, valamint a politikusok átvilágítását, ezután következhetne szerinte az egyház, a sajtó, az alapítványok. Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári római katolikus érsekség igazgatója elítélően vélekedik az átvilágító testületről. „Azt a bizonyos CNSAS-t mostanig manipulálták. Bedobnak a köztudatba olyan állításokat, melyeknek semmilyen reális alapja nincs” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint néhány évvel ezelőtt Jakubinyi György érsek is kapott levelet a CNSAS-től, melyben közölték, hogy elkezdték átvilágítását. A levélben az is állt: ha két hét alatt lemond, leállítják a procedúrát. Az érsek a CNSAS felszólítására nem válaszolt. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspököt egy éve kérdezték meg hivatalosan, írásban, hogy közzétehetik-e a dossziéját. „Erre én azt válaszoltam, hogy nyugodtan, hiszen semmi terhelőt nem találhatnak rám nézve, de utána azt is hozzátettem, hogy van egy feltételem. Nem tudhatom, nem hamisítottak-e az én nevemben, a kézírásomat utánozva valamilyen terhelő bizonyítékot, ezt én először szeretném látni, hogy akár grafológussal is bebizonyíthassam, hogy nem az én írásom. A feltételem pedig az, hogy csak azután hozhatják nyilvánosságra, miután az összes ortodox papét, beleértve a pátriárkát is, közzétették. Azóta hallgatnak, nem érkezett semmilyen válasz” – mondta püspök. Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök hátsó szándékokat lát az egyházfők átvilágításában. Hozzátette: „Ami személyemet illeti, állok elébe bármilyen átvilágításnak, biztos vagyok benne, hogy semmivel nem tudnak meglepni!” Toró T. Tibor képviselő augusztus 23-án vette először kézbe a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság székházában a mintegy 250 oldalas megfigyelési dossziéját. „Az iratcsomó az 1975 és 1989 közötti megfigyelésem adatait tartalmazza – számolt be a látottakról az RMDSZ-es politikus. – „Tizenkettedikes koromtól kezdődően összesen tizenöt személy jelentett fedőnévvel rólam. Az egyik osztálytársam például 14 éven keresztül írt rólam jelentéseket”. /Önmagát világítja át az unitárius egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Mind a liberálisok, mind a szociáldemokraták álszentnek mondják Basescu államfőt. Ha más nem, megfigyelési dossziéja biztosan volt. Időközben két újabb közéleti személyiségről állítják, hogy együttműködtek a Szekuritátéval: az egyik Marian Oprisan, a Vrancea megyei tanács elnöke, és Radu Vasile volt parasztpárti miniszterelnök, jelenleg DP-szenátor. Radu Vasilét egykori kollegája, kormánya idején az Román Hírszerző Szolgálat vezetésével megbízott Costin Georgescu leplezte le. Elmondása szerint Vasile együttműködési nyilatkozatot írt alá a Szekuritátéval, erről pedig már 1999-ben tudtak. Cristian Parvulescu, a Pro Democratia elnöke is egyetért azzal: az átvilágító bizottság hozza nyilvánosságra valamennyi szekus tiszt nevét, hogy ítélkezzen felettük a közvélemény. Tizenhat év alatt csupán 131 név került a nyilvánosság elé a 13 ezerből, 1990 előtt ugyanis legalább ennyi tisztje volt a titkosrendőrségnek. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint Basescu államfő nagy méretű politikai leszámolást készít elő: a parlament lejáratásával „elnöki rezsimet” akar bevezetni. Az összes titkosszolgálati dosszié nyilvánosság elé tárására, az átvilágítást szabályozó törvények módosítására és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság minél függetlenebb működésére van szükség a továbbiakban, hogy kiderülhessen a kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálattal való együttműködők névsora – jelentette ki sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Markó szerint a nemzetbiztonsági törvénycsomagnak – amely a hírszerzési szervek működését is szabályozza – azt kell biztosítania, hogy a romániai titkosszolgálatok ne rendelkezhessenek aktív ügynökökkel a pártokban és a médiában. /Borbély Tamás: Kell lennie valahol Basescu-dossziénak is? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Eckstein Kovács Péter szenátor azt javasolja, hogy hozzák nyilvánosságra mindazon politikusok nevét, akik azon dossziékban szerepelnek, amelyeket a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) titkosnak minősített. Bejelentette: módosító javaslatot fog benyújtani a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működésére vonatkozó 16-os rendelethez. – Kötelezni kell a titkosszolgálatokat arra, hogy közöljék azon politikusok nevét, akik dossziéi titkosítva vannak – mondotta Eckstein Kovács Péter, aki szerint ki kell iktatni a „politikai rendőrség” fogalmát. Ami a verespataki bányakitermeléssel kapcsolatban olyan törvénytervezet előterjesztését tervezi, melynek értelmében tilos lenne a ciánnal való kitermelés. Az RMDSZ belső reformjával kapcsolatban leszögezte, kötelezővé kell tenni az általános belső választásokat, emellett az SZKT-ban való képviselet is módosításra vár. Eckstein Kovács Péter kijelentette, nem bízik Borbély László miniszter által megfogalmazott ötletekben. Borbély az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán megpróbálta eltávolítani Tőkés Lászlót, most pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal való együttműködésről beszél. Üdvözli viszont Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kelemen Hunor képviselő reformtörekvéseit. /Eckstein: elő a titkosított dossziékkal rendelkező politikusokkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Bűnügyi feljelentést tesz a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) azon szekus tisztek ellen, akik kiskorúakat szerveztek be informátori munkára – közölte Marius Oprea történész, az intézet elnöke. Oprea, aki egyben a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója, elmondta: a feljelentést a katonai ügyészségnek adják át. Emlékeztetett arra, hogy Szeben megyében például az 1989-ben beszervezett ügynökök 20 százaléka kiskorú volt, ami egyben azt bizonyítja, hogy a Szekuritáté „ifjú gárda” felkészítéséhez kezdett. – Nem lesz nyugtom, amíg nem látok egy cselekedeteiért bebörtönzött szekust – mondta. Magyarázatképpen hozzátette: kutatásai során 9–11 éves beszervezett gyermekek aktáira bukkant. Oprea szerint Ion Iliescu volt államfőt is ki kell hallgatnia a Szekuritáté Iratait Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS), hiszen párt-elsőtitkári minőségében a Szekuritáté tevékenységét is irányította. Mona Musca pártból való kizárását illetően Oprea elmondta, hogy ezen intézkedést egységesen kell alkalmazni mindenki esetében. /Feljelentik a kiskorúakat beszervező szekusokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) alelnöke a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) „szerzett” dokumentumokat mutatott be a sajtónak, amelyek bizonyítják, hogy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke 1989 előtt politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A bemutatott dokumentum Aron Bordea szekus vezérőrnagy jelentése Vadim Tudor és Mihai Bandac festőművész találkozójáról. A politikus a sajtó rendelkezésére bocsátotta azt az 1983. februári keltezésű levelet is, amelyet Corneliu Vadim Tudor Nicolae Ceausescunak írt. Ebben egyebek közt hűségéről biztosítja az ország teljhatalmú urát. „Fiúi tisztelettel, Vadim Tudor” – zárul a levél. A PRM elnöke azonnal reagált a vádakra és bejelentette, az „elhangzott képtelenségekért” bepereli Lavina Sandrut, és 20 milliárd lejes erkölcsi jóvátételt kér. A politikus Cosmin Gusát, a PIN elnökét és Mircea Dinescut, a CNSAS tagját sejti a támadás hátterében. Szerinte Gusa és Dinescu kétségbeestek amiatt, hogy a Külügyi Hírszerző Szolgálattól (SIE) az átvilágító testülethez jutott iratok szerint Vadim Tudor határozottan elutasította az együttműködést a Szekuritátéval. Mircea Dinescu szerint az ügyészségnek eljárást kell indítania a PRM elnöke ellen, aki korábban kijelentette: „engedjétek hozzám jönni a szekusokat”. /Cs. P. T.: Lavinia Sandru: Vadim besúgó volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Újratárgyalja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) Corneliu Vadim Tudor ügyét. Erre azt követően kerül sor, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) is eljuttatta az átvilágító bizottsághoz a birtokában levő négy politikus-dossziét, ezek közül az egyik további adatokat tartalmaz a nagy-romániás pártvezérről. Száz autóbusznyi, 10 000 ember mozgósításával fenyeget Corneliu Vadim Tudor, akik majd kidobják Mircea Dinescut az átvilágító bizottság székházának ablakán. Nagy-Románia Párt elnöke felháborodását azok a sajtókommentárok vívták ki, amelyek szerint újabb bizonyítékok érkeztek a kémelhárítástól szekus múltjára vonatkozóan. A Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ több egykori titkosrendőrség tisztjeiről készült iratcsomót is átküldött az átvilágító bizottságnak. Az Evenimentul Zilei lap értesülései szerint az átadott dossziék közül az egyik Adrian Paunescué, akit állítólag Vadim Tudorhoz hasonló módon akartak beszervezni. Marius Oprea történész, miniszterelnöki tanácsos információi szerint egy másik ismert politikus, Rodica Stanoiu volt igazságügy-miniszter is ügynök volt, ő Paula fedőnév alatt jelentett. Elmondása szerint a volt szociáldemokrata tárcavezető legalább száz egykori szekustisztet foglalkoztatott a minisztériumban. /Sz. K.: Újabb politikus-dossziék az átvilágító bizottságnál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./