"A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mindmáig nem szolgáltatta ki a Corneliu Vadim Tudor pártelnök múltjáról szóló iratokat, noha a sajtó konkrét bizonyítékokat tárt fel az ellenzéki politikus hajdani besúgói tevékenységéről. Horia Roman Patapievici, a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) tagja közölte, többszöri kérésük ellenére a SRI mindannyiszor azt közölte a testülettel, hogy a Nagy-Románia Párt elnökének neve a Szekuritáté egyetlen dokumentumában sem szerepel. "Corneliu Vadim Tudor szekuritátés dossziéjának esete beszédes példája a CNSAS és a volt Szekuritáté archívumát napjainkban birtokló intézmény kapcsolatának" - adott hangot elégedetlenségének az átvilágító bizottság tagja. Patapievici hozzátette, a PRM elnökének dossziéját tulajdonképpen más név alatt őrzik, és ebből a dokumentációból már közöltek részleteket a kommunista titkosszolgálat archívumában meglévő iratokat ismertető, A Szekuritáté Fehér Könyve című kiadványban.A Ziua című bukaresti napilap újabb dokumentumokat tárt fel, amelyek bizonyítják, hogy Tudor besúgó volt. A dokumentum egy 1981-es szekuritátés tábornoki jelentés, amelyből kiderül, hogy Vadimot kérésére fogadta Aron Bordea tábornok, és a "költő" egyik képzőművész besúgó kollégájával együtt úgymond rendszerellenes és jobboldali alkotásaik, megnyilvánulásaik miatt feljelentette a Szekuritáténál Andrei Plesu művészetkritikust, valamint Dorin Tudoran és Ion Caraion költőket. /Rostás Szabolcs: Rejtegetik Vadim dossziéját? Az átvilágítók elégedetlenek a SRI-vel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./"

"A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságot hibáztatja Vasile Soporan prefektus, akire ismét az egykori politikai rendőrséggel való együttműködés gyanújának árnyéka vetült. A Stuttgarter Zeitung nemrég Kolozsvárról közölt cikkében Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, illetve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester egyaránt azt nyilatkozta, hogy a prefektus a rendszerváltás előtt besúgó volt. Soporan már ezelőtt három évvel is hevesen tiltakozott a megbélyegzés ellen. A stuttgarti lap írásában Andrei Marga részéről megfogalmazott vádat a rektor cáfolta, mondván, hogy az újságíróval csak az egyetem helyzetéről beszélgetett. - Az újságíró valóban beszámolt arról, hogy Gheorghe Funarnak mi a véleménye a prefektusról, de én nem nyilatkoztam neki ebben az ügyben - mondta a rektor. /Marga cáfol, Soporan perel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) meghallgatta Vasile Soporan Kolozs megyei prefektust. A megbeszélést a prefektus kérte annak érdekében, hogy megtekinthesse meg a bizottság levéltárában levő saját iratcsomóját. Eszerint diákkorában besúgó volt. A prefektus továbbra is elutasítja ezt a vádakat. A bizottsági találkozót követően Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke úgy nyilatkozott, a dossziéban öt irat van Vasile Soporanról, aki akkoriban középiskolai diák volt. A jelenlegi prefektus álneve "Vasea" volt, ez jelenik meg a diák-besúgók jegyzékében is. Vasile Soporan kijelentette, nem ismeri a szóban forgó őrnagyot, ezért az őrnagyot behívják kihallgatásra, öntsön tiszta vizet a pohárba. Az iratcsomóban nincs egyetlen Soporan által aláírt tájékoztató jelentés sem. /Kiss Olivér: Kihallgatták Bukarestben a prefektust. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"Komoly erőfeszítéseket tesz a Román Hírszerző Szolgálat annak érdekében, hogy megszabaduljon szekus múltjától, és modern titkosszolgálat látszatát keltse. Mindez csak kozmetikázás a CNSAS szerint. Törökországban a múlt hét végén és ezen a héten sok emberáldozattal járó merényleteket követtek el. A török titkosszolgálat azt gyanítja, hogy a felrobbantott bombákat Románián és Bulgárián keresztül csempészték a helyszínre. Szeptemberben az egyiptomi belügyminiszter azt állította, hogy az al-Kaida többek között Romániában is szorgalmasan építi hálózatát. Ennek az állításnak a valódisága nem bizonyosodott be. /Chirmiciu András: Titkosszolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/"

"A Szekuritáté Irattárát Átvizsgáló Bizottság (CNSAS) közzétette annak a nevét, aki besúgta Lucian Blaga vejét, Tudor Bugnariut: Raul Sorban volt az, aki befurakodott a Blaga-családba, és feljelentette a költő lányának, Dorlinak a férjét. Raul Sorban tagadta a CNSAS-jelentés hitelességét. /Raul Sorban jelentette fel a Blaga vejét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Raoul Sorban kolozsvári professzor, közíró a Szekuritáté besúgója volt, derül ki Tudor Bugnariu egykori kolozsvári polgármester, disszidens értelmiségi szekus dossziéjából. A 91 éves Sorban szerint a dosszié nem több egyszerű hamisításnál, és "a magyarok műve". - Raoul Sorban volt, aki a megtorló hatalom kezére juttatta a férjemet - szögezte le Lucian Blaga lánya. Az 1944-ben kifejtett zsidómentő tevékenységéért izraeli állami elismerésben részesített Sorban kapcsán idézik Randolph Braham amerikai holokauszt-kutatót: Sorban érdemtelenül kapta meg a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-kutató intézet által megítélt Népek Igaza kitüntetést: Carmilly-Weinberger Mózes egykori kolozsvári főrabbival együtt alaptalan állításokkal csapták be a közvéleményt, miszerint mentési akcióban vettek részt. /Salamon Márton László: CNSAS: Raoul Sorban is besúgó volt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./"

"A román nemzeti ünnep jegyében zajlott Adrian Nastase nov. 30-i, vasárnapi kolozsvári látogatása, amelyen a kabinet több tagja is részt vett. A miniszterelnök először a IV. Erdélyi Hadtesthez, délután pedig az Elitképző Központba látogatott, majd ünnepi tudományos ülésszakon vett részt. Nastase Kolozsváron nyugdíjasokkal is találkozott. Sajtóértekezletén mások mellett a magyar nemzeti tanácsok megalakulásáról, a választásokról és Vasile Soporan prefektus állítólagos Szekuritáté-iratcsomójáról beszélt. Ioan Rus belügyminiszter a magyar nemzeti tanácsok megalakulásával kapcsolatban kijelentette: az etnikai alapú autonómiával foglalkozókat elmegyógyintézetbe kellene beutalni. A miniszterelnöki vizit során az újságírók nem vehettek részt a háborús veteránokkal és a nyugállományba helyezett tisztekkel tartott találkozón. A sajtóértekezleten a Szabadság arra volt kíváncsi, hogyan vélekedik Adrian Nastase az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttjelölő kistérségi fórumairól. A kormányfő elmondta: Romániában csupán az alkotmánynak megfelelő struktúrákat lehet létrehozni. Az alaptörvénynek ellentmondó intézmény nem működhet. Arról, hogy mi a véleménye a bukaresti pápai nunciusnak, a Vatikán képviselőjének a moldvai csángók anyanyelvhasználatára vonatkozó pozitív kijelentéseiről. Nastase kitért a kérdés megválaszolása elől: - A Vatikánról van szó vagy a katolikus egyházról? Vagy esetleg a katolikus egyház közoktatási minisztériumáról beszélünk? - kérdezett vissza a kormányfő. A sajtó képviselői a Soporan-ügy felől is érdeklődtek. A kormányfő szerint számtalan kérdőjel merül fel a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) tevékenységével kapcsolatban. Furcsának találta, hogy a kolozsvári polgármester-jelölt Vasile Soporan prefektus iratcsomója épp most, a választások közeledtével látnak napvilágot. Úgy vélekedik: megtörténhet, hogy a testület politikai szerepet tölt be. Nastase szerint 20 megye sokkal jobban megfelelne Románia igényeinek, de az ország jelenlegi területi-közigazgatási felosztásának bármiféle módosítása csakis a 2004-es választások után kerülhet napirendre. /Kiss Olivér: Ellenőriznék a nemzeti tanácsok működését. Nastase: a katolikus egyház ugyanaz, mint a Vatikán? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Még mindig működésképtelen a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS), mert a három kormánypárti tagja - bár felveszi fizetését - nem jelenik meg az üléseken. A távolmaradók mindaddig nem hajlandók részt venni a munkálatokban, amíg a parlament nem vitatja meg a testületben kialakult helyzetet. Továbbra is két táborra oszlik a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS), amelynek tagjai kölcsönösen perelik és csalással vádolják egymást. Az egyik csoportosulás - Gheorghe Onisoru elnök, Mircea Dinescu, Horia Roman Patapievici, Andrei Plesu és Csendes László - dec. 9-én sajtótájékoztatót tartott, amelyen elpanaszolták, hogy a másik fél tagjai - a kormánypárt által javasoltak - már egy éve nem járnak a testület üléseire, ennek ellenére felveszik a havi húszmillió lejes fizetésüket. "Október végén eldöntöttük, hogy a CNSAS szabályzata alapján zároljuk a bérüket. Ezt követően perbe fogtak minket, és a Bukaresti Ítélőtábla igazat adott nekik" - újságolta Patapievici, aki erkölcstelennek és precedens nélkülinek nevezte a bírósági döntést. Andrei Plesu kifejtette, hogy a három CNSAS-tag távolmaradása miatt nem tudnak érdemben döntéseket hozni. Tájékoztatták már Adrian Nastase kormányfőt és Dan Matei Agathont, a PSD főtitkárát a kialakult helyzetről. Egy alkalommal Nastase kijelentette, nincs is szükség a CNSAS-ra. A CNSAS működésképtelensége már csak azért is gondokat okozhat, mert e testület hivatott kivizsgálni a jövő évben, hogy a parlamenti és az elnökjelöltek álltak-e valamilyen kapcsolatban a Szekuritátéval; az egykori besúgók ugyanis a törvény értelmében nem indulhatnak a választásokon. /Patthelyzetbe került az országos átvilágító bizottság. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./"

A jövőben nem tekinthető meg az eredeti szekusdosszié. Továbbra is hozzájuthatnak szekusdossziéjukhoz azok, akik írásban kérelmezik azt, azonban nem vehetik kézbe az eredeti iratcsomót, csupán másolatot kapnak róla. A kópiában már nem szerepel azoknak a személyeknek a neve, akik nem álltak kapcsolatban a kommunista diktatúra politikai rendőrségével, és nem indult ellenük bűnvádi eljárás sem. Erről döntött január 22-én a képviselőház védelmi és nemzetbiztonsági bizottsága. A bizottság elnöke, Razvan Ionescu azzal indokolta a jogszabály megváltoztatását, hogy a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNAS) nem tartotta be az előírásokat, így olyan személyek magánéletét is megszellőztette a sajtó, akiknek semmi közük nem volt a politikai rendőrséghez. Csendes László, a CNAS tagja úgy értékelte, a parlamenti bizottság döntése nem jelent visszalépést a Ticu-törvény előírásaival kapcsolatosan. Mint mondta, Magyarországon és Csehországban is a képviselők által elfogadott jogszabályváltozat van érvényben. Csendes Lászlótól eltérően a CNAS több tagja hevesen bírálta a Ticu-törvény módosítását, azzal vádolva a kormánypártot, hogy így próbálja megakadályozni a szekuritáté besúgóinak felfedését. /Csorbult a Ticu-törvény? = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) több tagja is méltatlankodott amiatt, hogy a képviselőház ápr. 7-én a testület mandátumának hatról négy évre történő csökkentéséről döntött. Mircea Dinescu úgy nyilatkozott, hogy a kormánypárt burkolt célja a CNSAS „kellemetlen” tagjainak az eltávolítása. „A hatalom nem szívesen lát engem, Horia Roman Patapieviciet vagy Andrei Plesut a testületben. Ha eltávolítanak bennünket, akkor a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt ellenőrizné a CNSAS-t, és így könnyen manipulálhatják majd a szekusdossziékat”. Csendes László, a CNSAS RMDSZ által delegált tagja hangsúlyozta, erről mindeddig csupán a képviselőház védelmi bizottságában született döntés, a végső szó a parlamenté. /A PSD „megtisztítaná” a CNSAS-t? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

A Szatmár Megyei Múzeumban szept. 29-én nyílt kiállítás válogatást mutat be az 1949–1989 közötti időszak szekuritátés dokumentumaiból. A Téged is figyeltek elnevezésű kiállításon részt vett dr. Gheorghe Onisoru, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnöke is. Az érdeklődők eredeti dokumentumokról, fotókról készült másolatokat láthatnak. A közszemlére tett iratok között szerepel többek között a Scheffler János megyés püspök megfigyeléséről készült dosszié néhány dokumentuma, de ugyanitt láthatók az információkért kifizetett pénzösszegekről írt számlák is. A kiállításon a titkosrendőrség áldozatairól készült megrázó fényképek is láthatók. /(c): „Téged is figyeltek". Kiállítás Szatmárnémetiben, az 1949–1989–es időszak szekuritátés dossziéiból. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 30./

Andrei Plesu és Mircea Dinescu bejelentették, hogy lemondanak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetőségében betöltött tisztségükről az ellen tiltakozva, hogy a bizottság úgy döntött Corneliu Vadim Tudor nem dolgozott a politikai rendőrségnek, noha a titkosszolgálatoktól kapott dokumentumok ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A CNSAS vezetőségének ülésén nyolcan vettek részt és újra megvitatták a Nagy-Románia Párt elnökének ügyét. A résztvevők közül négyen, Mircea Dinescu, Andrei Plesu, Horia Roman Patapievici és Claudiu Secasiu arra szavaztak, hogy Vadim Tudor a politikai rendőrségnek dolgozott, amint az kiderül a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kapott dokumentumokból is. A vezetőség másik négy tagja, köztük Csendes László ez ellen szavazott. Gheorghe Onisoru, a bizottság elnöke, akinek a szavazata végül eldöntötte a Tudor-átvilágítás sorsát, arra szavazott, hogy Tudor nem volt tagja volt a politikai rendőrségnek. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: az RMDSZ megvonja támogatását Csendestől, ha az átvilágító bizottság rendelkezésére álló dokumentumok alapján bebizonyosodik, hogy Vadim Tudor mégis a politikai rendőrség aktív tagja volt. /B.T.: CNSAS: C.V. Tudor nem volt besúgó. Plesu és Dinescu kiléptek az átvilágító testületből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

,,A romániai demokrácia sorsáért aggódó románok és magyarok felháborodással értesültek arról, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetőségében RMDSZ-es szavazat segítette Corneliu Vadim Tudort ,,ártatlanságának”, besúgástól mentes, tiszta múltjának bizonyításához” – áll az MPSZ közleményében. A Tulit Attila alelnök által jegyzett dokumentum szerint a magát demokratának és magyar érdekeket képviselőnek valló RMDSZ újból elárulta a demokrácia és a magyarság érdekeit egyaránt, amikor az említett bizottságban az általa delegált tag sz Andrei Plesu, Horia-Roman Patapievici, Mircea Dinescu és Claudiu Secasiu megalapozott álláspontjával, mely szerint C. V. Tudor a kommunista rezsim politikai rendőrségének dolgozott. ,,A helyhatósági választások idején Markó Béla jelentette ki, hogy aki Kolozsváron Smaranda Enache asszonyra szavaz, az Funarra szavaz. Ezek után nyugodtan kérdezhetjük: aki most Markóra szavaz, az Vadimra szavaz?” – teszi fel a kérdést az MPSZ alelnöke. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Sajtóbotrányt okozott, C. V. Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) a rendelkezésére álló adatok alapján ártatlannak nyilvánította. Csendes László, a bizottság RMDSZ által jelölt tagja szavazatával Vadim javára billentette a mérleget. Csendes arra hivatkozott, hogy ,,a rendelkezésükre álló dokumentumok alapján” C. V. Tudort nem lehet a politikai rendőrséggel való együttműködőként megbélyegezni. Az RMDSZ csúcsvezetéséből eddig megkérdezett Takács Csaba és Verestóy Attila azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem alakított ki hivatalos álláspontot az ügyben.  Megdöbbentő, hogy egyes magyarok képesek minden erkölcsi skrupulus nélkül, a törvény betűjére hivatkozva olyan döntéseknek részesei lenni, amelyek etikátlan voltáról maguk is meg vannak győződve, jegyezte meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Szerecsenmosdatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Nov. 5-én a bukaresti református egyház Koós Ferenc Körének az RMDSZ két közismert hargitai politikusa volt a vendége: Nagy Benedek történelemtanár és Kelemen Hunor parlamenti képviselő. Nagy Benedek megörökítette életének 1956–1961 közötti krónikáját, bebörtönzésének történetét Egy sors volt ez is /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ címen. Nagy Benedek harmadéves kolozsvári egyetemi hallgató volt, amikor letartóztatták és koncepciós perben elítélték. A Koós Ferenc Körben Zsold Béla, a vendéglátó Calvineum templom lelkésze köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kelemen beszédében felvázolta az 1956-os magyar forradalom romániai visszhangját. Nagy Benedek elmondta, miért itt tartja könyvének bemutatóját: mert édesapja, dr. Nagy András a ’30-as években Bukarestben volt orvostanhallgató, ilyen minőségében egyike a Koós Ferenc Kör megalapítóinak. Nagy Benedek szerint nincs olyan romániai magyar intézmény, amely az egykori politikai elítéltek vallomásait összegyűjtené, hogy forrásként szolgáljanak mai és jövendő kutatók, írók számára. Sokan sírba vitték az emlékeiket. Tófalvi Zoltán és – tőle függetlenül – Páskándiné Sebők Anna saját kezdeményezésre összegyűjtötte, amit még lehetett, és közreadta tévében, nyomtatásban. Elszórtan jelentek meg visszaemlékezések, például Vastag Lajostól az utolsó órában, mert nemsokára elhunyt Amerikában, és közölt Dávid Gyula, Páll Lajos, Bartis Ferenc, Koczka György, Puskás Attila és számos pap. A Hargita Népe az évek során szóra bírta az elérhető, egykori politikai elítélteket. Új fejlemény, hogy a CNSAS (Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság) kérésre korabeli nyomozati és törvényszéki iratokat, titkos jelentéseket bocsát az egykori elítéltek és családtagjaik rendelkezésére, ezek újabb és újabb adalékokkal gazdagítják a korszak tényirodalmát. /Barabás István: Pennás börtön. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13/

Traian Basescu államfő egy televíziós műsorban kijelentette, szakembereket, nem pedig politikusokat szeretne látni a hírszerző intézmények élén. Felkérte a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot /SIE/, hatékonyan járuljanak hozzá a korrupció visszaszorításához. A Szekuritáté irattára kapcsán kifejtette, az SRI archívumát át kellene adni a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). /Cs. P. T.: Basescu kapálni küldené az eredménytelen rendőröket. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

A Szekuritáté Irattárait Átvilágító Bizottság nagy-romániás titkára, Constantin Buchet lemondott, helyébe Csendes Lászlót nevezték ki, írta az Curentul című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

A Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ a legrövidebb időn belül át kell adnia Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak /CNSAS/ a múlt rendszerben a lakosokról készült jelentéseket tartalmazó iratok kétharmadát – döntötte el február 28-án a Legfelsőbb Védelmi Tanács. A Traian Basescu elnök által először vezetett testület döntése megkönnyítheti az irattár felügyelésével foglalkozó bizottság munkáját. A testület tagjai évek óta arra panaszkodnak, hogy nem tudnak alapos munkát végezni, mert nem férhetnek hozzá a dokumentumokhoz. Basescu a védelmi tanács ülése után közölte, a hírszerző szolgálat és a felügyelő bizottság közösen áttanulmányozza a harmadik harmadhoz tartozó iratcsomókat és csak azután döntik el, hogy mi lesz azok sorsa. A védelmi tanács tagjai a Dan Voiculescu humanista pártvezért gyanúba keverő ICE Dunarea archívum titkosításának megszűnéséről is döntöttek. Ennek következtében a következő egy hónapban a hírszerző szolgálat illetékesei megvizsgálják az archívum mely része hozható nyilvánosságra. Mint ismeretes egyes román lapok azzal vádolták meg Voiculescut, hogy az egykori Szekuritaté pénzét forgató ICE Dunarea pénzéből gazdagodott volna meg. /Nyilvánosságra került múlt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Traian Basescu államfő részletezte, a határozat nyomán a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mintegy „12 kilométernyi iratot” ad át a CNSAS-nak „a legrövidebb időn belül”. Ezek egy része a bukaresti, más része a vidéki archívumokból kerül át az archívumba, amelyet immár a CNSAS felügyel. Az államfő elmondta, a titkosszolgálatok és az átvilágítók folytatják a Szekuritáté-archívum fennmaradó egyharmadának a vizsgálatát, és ennek sorsáról később döntenek. Csendes László, az átvilágító bizottság magyar tagja elmondta, hogy régóta vártak erre a határozatra. Amíg ugyanis az adatokat a titkosszolgálatoktól kellett kérniük, ki voltak szolgáltatva ezeknek. Csendes sokallotta, hogy a dossziék egyharmadánál merül fel a titkosság esetleges fenntartásának a kérdése. 2000-ben a CNSAS illetékese elmondta, az RMDSZ képviselő és szenátorjelöltjei között egy olyan személy is van, aki együttműködött a Szekuritátéval, de a neve nemzetbiztonsági okokból nem hozható nyilvánosságra. /Gazda Árpád: Tizenkét kilométernyi szekuritátés dosszié. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetősége azt kívánja, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) adja át az egykori politikai rendőrség teljes irattárát, nem a 12, hanem 25 kilométernyi dossziét, nyilatkozta Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke. Mircea Dinescu, az átvilágító testület tagja azzal vádolta az SRI-t, hogy a CNSAS képviselői nélkül kiválogatta az átadásra váró dossziékat. – Az RHSZ most is rejteget bizonyos iratcsomókat, hogy védje az egykori besúgókat és szekustiszteket – tette hozzá Mircea Dinescu. /A CNSAS a Szekuritáté teljes irattárát kéri. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) év végéig megkapja a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) az összes birtokukban levő szekus iratot, nem csupán azok kétharmadát, amelyről a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött – fejtette ki Gheorghe Onisoru, a CNSAS vezetője. Onisoru azok után nyilatkozott, hogy tárgyalt ez ügyben Radu Timofte SRI-igazgatóval. Az elkövetkező hetekben, március 10-étől kezdődően az átvilágítóbizottság birtokába kerül az a 12 kilométernyi dokumentum, amelyről korábban is szó esett. Év végéig megkapják a visszamaradó hat kilométernyi dossziét is, miután egy CNSAS–SRI vegyes bizottság ellenőrzi a nemzetbiztonsági dokumentumokat. /B. B. E.: A CNSAS megkapja az összes szekus dossziét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

A Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság /CNSAS/ március 10-én átvette a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ az első öt tonnányi szekus-dossziét. Az összesen 100 méter hosszú iratmennyiséget a bizottság új központjában helyezték el. A következő időszakban naponta érkeznek majd iratszállítmányok a bizottsághoz, mint a fővárosi, mind a vidéki SRI-archívumokból. /Öt tonnányi szekus-dosszié az átvilágítóknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Az egyik román tévé, Dan Diaconesu OTV-je műsorában minden este megjelennek a román sovén-nacionalizmus élharcosai. Bérelt helye van a műsorban Gheorghe Funarnak, Gigi Becalinak, Adrian Paunescunak, Ion Cojának, levitézlett securitate-tiszteknek, kommunista főembereknek és dilettáns történészeknek. Az OTV teljes terjedelmében hozza Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt vezérének hosszú beszédeit. Hála fejében a párt Tricolor című lapjában mindennap megjelenik Dan Diaconescu fényképe. C.V.Tudor minden alkalommal támadja az RMDSZ-t, amelyet szerinte törvényen kívül kell helyezni, és vezetőit száműzni kell az országból. Ilyenkor mind a vendég, mind a házigazda siet közölni a nézőkkel: ez nem jelenti azt, hogy ők soviniszták, hiszen vannak magyar barátaik, és példának hozzák fel Hajdu Győzőt, aki valóban fel-feltűnik az OTV képernyőjén, hogy a magyar nemzet nevében felháborodva nyilatkozzék az RMDSZ irredentizmusáról, mélységesen elhibázott politizálásáról. Az OTV rendszeresen támadja Magyarország történészeit, a magyar történelmi egyházakat, a Pro Democratiát, a Helsinki Bizottságot, a Securitate Irattárát Felügyelő Bizottságot, általában a magyarokat és a zsidókat. Az OTV-t az Audiovizuális Tanács 2002. szeptember 11-én Corneliu Vadim Tudornak előző este elhangzott antiszemita, xenofób kirohanásai és július 31-i, hasonló szellemű interjúja miatt betiltotta. Emiatt Corneliu Vadim Tudor szenátor és Adrian Paunescu szenátor akkor a szenátus ülésén a sajtószabadság nevében tiltakoztak. Az Audiovizuális Tanács 2004. április 1-jei határozatával jóváhagyta az adó újraindítását. C.V. Tudor és Adrian Paunescu azóta újra állandó meghívottjai az esti műsoroknak. Barabás István újságíró mindezt elítélte és hozzátette, hogy Markó Béla leülhet-e tárgyalni azokkal, akik az RMDSZ-t nemzetárulónak, megalkuvónak bélyegzik meg? /Barabás István: Vendégnek lenni nem kötelező. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Markó Béla, az RMDSZ a kisebbségvédelem jogi eszközeiről kezdett vitázni, és valótlan kijelentéseket tett, állapította meg Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Markó úgy nyilatkozott, hogy „a kisebbségi törvény vitája arra is jó volt, hogy egyik-másik bírálónk gyatra szakmai színvonalával és gyarló szellemi képességeivel is megismerkedhessünk. Olvasom például egy megfáradt jogászunktól, hogy a nemzetiségi statútum jobb (mint a jelenlegi kisebbségi törvénytervezet – szerk. megj.) A két törvényt körülbelül úgy lehet összehasonlítani, mint ama közkeletű gyermekmondókában a két ragadozót: »Az oroszlán is egy macska, / csak egy kicsit nagyobbacska!«„ Markó Kincses Előd írására (Szabadság, 2005. április 15.) utalt. Azonban Kincses soha, sehol nem írta le azt, hogy a „nemzetiségi statútum jobb”. Kincses Előd szerint a statútumnak számos olyan hatékony kisebbségvédő rendelkezése van, amely az RMDSZ-vezetés mostani törvénytervezetéből hiányzik. Kincses Előd példákat idézett a statútumból: azok a hatóságok, »amelyek körzetében a lakosság 30 százaléka nem román ajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, kötelesek az illető körzet 30 százalékát kitevő lakosság tagjai által saját anyanyelvükön kiállított és benyújtott bármilyen beadványt elfogadni, anélkül hogy ezekről román nyelvű fordítást követelhetnének.«. Ma viszont Romániában nincs olyan hatóság, amely magyar nyelven elfogadna bármilyen beadványt. Ezen a helyzeten az RMDSZ tervezete nem kíván változtatni. Kincses Előd kifogása arra az elvre épül, hogy a szerzett jogokat visszavonni nem szabad. Markó valamiféle titkos kézfogást feltételezett az RMDSZ-tervezet bírálói és a Nagy-Románia Párt között. Markó megfeledkezik arról, hogy hányszor árult egy gyékényen Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével, amikor a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetéről volt szó. Vadim Tudor legutóbb az RMDSZ-től kapta a mentőövet, mert Csendes Lászlónak, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács RMDSZ-es tagjának támogató szavazata nélkül távoznia kellett volna a közéletből. A kisebbségi törvényről nyilvános bírálatokat fogalmazott meg: Ágoston András, Gabriel Andreescu, Bakk Miklós, Bodó Barna, Borbély Zsolt Attila, Csapó József, Smaranda Enache, Szilágyi N. Sándor, Szilágyi Zsolt, Veress László, Tőkés László, Fodor Imre és Bod Aladár, végül a cikkíró. /Izsák Balázs: Oroszlán-e a macska?Megvédi-e a szerzett jogokat az RMDSZ? = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) összesen több mint 1,1 millió dossziét adott át a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Tanácsnak a kommunista politikai rendőrség archívumából. Az RHSZ eddig 7184 méternyi dossziét (1 152 983 darabot, 1 319 147 kötetet) adott át az átvilágító testületnek. A legutóbbi átadásra július végén került sor, amikor az RHSZ 8269 dossziét szállított át az egykori Szekuritáté irattárából. /Több mint 1 millió dossziét adott át az RHSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

„Tulajdonképpen nem voltam különösebben kíváncsi Markó Béla múltjára, csak feltűnt, hogy Csendes László minden eszközzel akadályozni akarja az RMDSZ-elnök szekusdossziéjának tanulmányozását” – jelentette ki a Krónikának Mirela Corlatan. A Cotidianul című napilap azt követően nyilatkozott, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) magyar tagja, Csendes László – az újságíró megfogalmazása szerint – több mint két hónapja fiókjában őrzi a Markó Béla szekusdossziéjáról kért fénymásolatokat. Az újságíró a Cotidianul augusztus 30-án számában írt minderről, és megemlítette, hogy Markó Bélát az 1980-as években a hírhedt politikai titkosrendőrség megfigyelte, emellett nyilatkozatot is kért tőle, amelyben az RMDSZ mai elnöke ígéretet tett: amennyiben bármely törvényellenes cselekedetről vagy olyan dologról szerez tudomást, amely „nem megfelelő közhangulathoz” vezetne, erről azonnal értesíteni fogja az állambiztonsági hatóságot. A cikkíró megírta, hogy 1988-ban a Szekuritáté megtagadta Markótól útlevele kiadását. Csendes László, a CNSAS magyar tagja és egyben titkára leszögezte: a Cotidianul újságírójának kutatási engedélyét nem ő, hanem a teljes bizottság egyhangú szavazással azért vonta vissza, mert a kutató nem tartotta be a szabályokat. Ráadásul Mirela Corlatan arra utalt, hogy Markó Béla jó viszonyban volt a Szekuritáté egyes embereivel. Ez ugyanis nem igaz, egyetlen dokumentumból sem derül ki, „de a jelek szerint pártérdekek megkövetelik, hogy egyes lapok újabb magyarellenes rágalomhadjáratot indítsanak” – foglalta össze Csendes László. /Benkő Levente: Csendes: magyarellenes hadjárat indult. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

Már 1997-ben megfogant az ötlet, hogy a székelyvéckei kultúrotthont a település neves szülöttéről, Visky Árpád színészről nevezték. A névadó bizottság elutasította a székelyvéckei helyi tanács tervét. Dr. Kincses Előd hívott össze sajtótájékoztatót, kifejtve, Visky Árpádot, a szocialista rendszer áldozatát ismerte személyesen, és ügye mindvégig foglalkoztatta. Visky a marosvásárhelyi színházi élet tehetséges művészeként többször konfliktusba keveredett a Szekuritátéval. Sepsiszentgyörgyre költözött, ahol egy pohár bor mellett hangoztatott „nacionalista, irredenta” kijelentéseinek vádjával letartóztatták. 1983-ban öt év börtönre ítélték. Visky két évi börtön után szabadult, eleinte nem tudott színészként elhelyezkedni. Később újból a sepsiszentgyörgyi színtársulathoz került. Itt hunyt el tisztázatlan körülmények között. A művész holttestét a marosvásárhelyi református temetőben helyezték el. Temetése 1986-ban a rendszer elleni néma tüntetéssé vált. Kincses Előd a bukaresti katonai törvényszékhez a Visky-ügyben. Idén áprilisban érkezett a válasz, hogy azok már nem találhatók a törvényszék archívumában, átkerültek a Szekuritáté Iratait Tanulmányozó Tanácshoz. Az ügyvéd véleménye szerint már ez a tény is annak bizonyítéka, hogy Visky Árpád a kommunista rendszer ellenségének számított. /Mészely Réka: A párt vagy az állam ellen vétett Visky Árpád? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

Csendes László, a Szekuritáté Arhívumát Átvilágító Bizottság magyar tagja joggal bírálta a Cotidianulban megjelent, Markó Béláról szóló cikket, elfogadhatatlan hírlapi kacsának tartva azt. Csendes László a 2004. évi általános választások előtt hatalmas botrányt okozott, amiről több ízben nyilatkozott, de hitelesen felmentetni magát egy alkalommal sem sikerült. Akkor a felügyelőbizottságban az ő szavazata döntötte el, hogy Corneliu Vadim Tudor megkapja a ,,tiszta” voltát bizonyító iratot, s ne legyen akadálya a választásokon való indulásának. Akkor Andrei Plesu, Horia-Roman Patapievici és Mircea Dinescu a bizottság rendelkezésére álló iratai alapján igennel szavazott, vagyis arra, hogy Tudor együttműködött a szekuval, Csendes meg nemmel. Ennek a szavazatnak hála Corneliu Vadim Tudor bejutott pártjával együtt a parlamentbe, ma a szenátus alelnöke, az SZDP legmegbízhatóbb szövetségese. Az RMDSZ-ből Frunda György szenátor akkor kivizsgálást ígért, de az ügynek semmiféle következménye nem lett. Különben épp az RMDSZ-nek lenne a feladata, hogy magyar kutatócsoportok dolgozzák fel a szekus irattár magyar vonatkozásait. /Simó Erzsébet: Az RMDSZ csendes embere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

A román hírszerző szolgálatok tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság szeptember 21-én meghívást intézett Radu Timoftéhoz, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójához, akit a testület Gheorghe Onisoru, a Szekuritáté Arhívumát Átvilágító Országos Testület elnökének kijelentései kapcsán hallgatna meg. Onisoru egy országos napilapban megjelent interjúban kijelentette, hogy nagyon sok információ eltűnt, bizonyos iratokat megsemmisítettek, másokkal üzleteltek. “Bizonyos dokumentumokat RHSZ-tisztek semmisítettek meg, erről még jegyzőkönyvek is vannak” – mondta az átvilágító testület elnöke. A lap szerint Onisoru azt is elmondta, hogy az SRI rendelkezik bizonyos dokumentumok megsemmisítésével kapcsolatos jegyzőkönyvekkel. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

Ticu Dumitrescu, a tizenhat esztendőt kommunista börtönökben töltő egykori elítélt, a szeku irattárainak nyilvánosságra hozataláért harcoló aktivista a kezdet kezdetétől leszögezte: az irattár megnyitásának csak akkor van értelme, ha a teljes anyag átkerül a Szekuritate Irattárat Vizsgáló Bizottsághoz. Ez eddig nem történt meg. Ticu Dumitrescu megjegyezte, hogy most is csak egy része került oda az anyagnak, ahol helye van; a dossziék hiányosak, csonkítottak, nem tudni, hogy a hiányzó részek megsemmisültek-e, vagy valahol, titkos helyen vannak. A szekusdossziék felhasználhatók emberek lejáratására. Nem készült el még a szeku története, de a ,,szakértők” feltételezik, hogy másfél-kétmillió besúgót foglalkoztatott négy évtizedes története alatt az intézmény Azok, akik már hozzájuthattak dossziéikhoz, tapasztalhatták, hogy minden esetleges név vagy adalék vastagon van kihúzva az anyagokból; a törvény a besúgók és a tartótisztek jogait (?!) védi. A mostani Román Hírszerző Szolgálat igazgatója azt állította a Cotidianul című lapban, hogy nem áll kellő számú tiszt az intézmény rendelkezésére. Ezért aztán a hírszolgálati munka felét ma is az újraaktivizált vagy újólag beszervezett besúgók végzik el. /Bogdán László: A Szekuritáté árnyéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző bizottság elnöke Radu Timofte RHSZ-igazgató október 5-i meghallgatása után kijelentette, a hírszerző szolgálat egyetlen, a Szekuritáté irattárából származó iratot sem semmisített meg, ahogy azt Gheorghe Onisoru, az Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság elnöke állította. Radu Stroe kifejtette, az egykori Szekuritáté 300-400 ezer dokumentumot semmisített meg 1989-ig, a forradalom után pedig, amíg az RHSZ átvette az irattárat, több mint 100.000 dokumentumot semmisítettek meg – olvasható a jelentésben. /Az RHSZ nem ismeri el a dossziék megsemmisítését. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./