"Közel kétéves tárgyalás, vita, véleményezés, elemzés előzte meg a Constantin Ticu Dumitrescu szenátor által javasolt törvénytervezet véglegesítését, amelynek eredményeként az eredeti szöveg jóval eltér a szenátor elképzelésétől. A "saját iratcsomó" (dosszié) hozzáférhetőségének, és a Szekuritáté politikai rendőrség szerepének leleplezési törvényét Emil Constantinescu államfő dec. 6-án írta alá. Nyilatkozatában kiemelte, hogy ez az első jogszabály, amelyben elismerik, hogy az 1945. március 6-a utáni kommunista hatalom rémuralmat gyakorolt az állampolgárok alapvető szabadságjoga felett, és a Szekuritáté tulajdonképpen politikai rendőrségként tevékenykedett. Sokan bírálták a törvényt, az államelnök szerint még mindig jobb egy utólag javítható jogszabály, mint semmi. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségügyi miniszter kifejtette: amint a törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, hatályba lép. A törvény azonban olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nem teszik lehetővé, hogy egyszerre alkalmazni lehessen előírásait. A dossziékhoz ugyanis a volt Szekuritáté irattárának tanulmányozó tanácsa révén lehet hozzájutni, a tanácsot egy bizottság vezeti, és ez kezeli majd a szóban forgó dossziékat is. Valószínűleg csak a tavaszi ülésszakon történik a bizottság kinevezése és megválasztása. Az előírások itt még a német törvénynél is engedékenyebbek, ugyanis nem csupán betekintést engednek, hanem az iratokat ki is kérhetik, és felfedhetik a besúgók kilétét. Amennyiben egy tisztségviselőről bebizonyosodik besúgói múltja, a bizottság felkéri, hogy mondjon le, ellenkező esetben felfedik korábbi tevékenységét. /Constantinescu: nincs szó bosszúállásról Az államelnök aláírta a Szekuritátét leleplező törvény közzétételét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./"

A Brassóban létezett bolonyai római katolikus temetőt a kommunista rendszerben lerombolták. A második világháború után a román hatalmat zavarta a Brassó központjában lévő magyar temetők léte. 1950-ben megnyitották a Megyei Központi Temetőt. Utána kezdték zaklatni a magyar egyházakat, hogy a központban lévő temetők nem higiénikusak, le kell őket zárni. Ezt rendeletben ki is adta a Megyei Tanács és elküldte a katolikus, evangélikus és református egyházaknak. Brassóban a majdnem százéves belvárosi református templomot 1962 szeptemberében lebontották. Se román se szász templomot nem bontottak le. Ez is igazolja, hogy a román nacionalizmus Brassóból a magyarokat akarja eltűntetni. Ezt örökítette meg Szabó Sámuel Vár állott most kőhalom címen a Brassói Füzetek 1992/4-es számában. A román vezetőség a bolonyai katolikus temető egy részét szemelte ki az építendő színház céljára. Lebontották a temető melletti református szeretetházat és leánygimnáziumot és oda kezdték építeni a színházat. 1949-ben a temetőből elvettek egy 10 m-es sávot és megindult a Sztálin városi Állami Színház építése. A temetőben valóságos rombolást végeztek. Később elvettek egy újabb részt, hogy a párt részére garázst építsenek. A nyolcvanas években megkezdődött a temető fosztogatása, keresztek, fejfák tűntek el. 1986. augusztus 16-án felszólították a katolikus egyházat, hogy sürgősen ürítse ki a temetőt, exhumálják a hozzátartozók a sírokat, mert a városrendezés oda épületeket akar építeni. Helyette a postaréti temetőben kap új sávot a katolikus egyház. Közben sorozatosan betörtek a temetőbe, lopták a márvány fejfákat. Erdély- szerte sok ilyen történt 1986-ban, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Brassó melletti Csernátfaluban is. 1987-ben Trebits Jenő plébánost felszólították a temető gyors kiürítésére, majd júl. 1-jén a temetőben megjelentek buldózerek. A Securitate emberei vezényelték a munkálatokat. Egy szekus a Nemzeti Bank részéről a régiségeket, ékszereket, aranyfogakat borítékba tette és az egészet egy nagy dossziéba. Az egyház részéről Trebits Jenő plébánost és Dombay Ferdinánd gondnokot engedték be. A gondnok hiába kérte a munkásokat, hogy ügyeljenek a fejfákra, koporsókra, ők nem törődtek. Így törték három darabba a Nagy Érckeresztet, amit az egyház a bolgászegi temetőbe akart felvinni temetőkeresztnek. Hasonlóan törték össze Olseffszky befödött sírjának márványlapját, melyen egy német nyelvű domború címer volt. A fejfákat teherautókra rakták és a városi szemétdombra vitték. Két hét alatt véget ért a temetőrombolás. Parkot létesítettek az egykori bolonyai római katolikus temető helyén. A katolikus egyházi méltóságok sírját, kriptáját az egyház exhumáltatta. Így kerültek Páter Leánder, szent életű csíksomlyói Páter Csiszér és mások a postaréti temetőbe. Telekkönyvileg az egyház nevén van még a terület. Jó lenne, ha katolikus egyház emlékművet építtetne a temető helyére. /Hol sírjaink domborulnak...avagy a brassói magyar temetők felszámolása... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Iochom István, a Háromszék napilap Kézdivásárhelyen élő munkatársa dec. 20-án lehallgatókészüléket fedezett fel lakásában. Ennek előzménye az, hogy Iochom István 1989 után az azóta megszűnt Székely Újságban cikksorozatot közölt a Securitate felépítéséről, módszereiről. A szerzőt telefonon többször megfenyegették. 1994. dec. 14-én két ismeretlen betört az újságíró lakásába, ahonnan több kilónyi iratot vittek magukkal. Semmi mást nem vittel el, csak a szekuval kapcsolatos dokumentumokat. Iochom István idén két könyvet jelentetett meg, amelyek felkelthették az illetékesek figyelmét. Az egyik: Kísért a múlt Székelyföldön - Az Ageche-ügy története /Székely Hírmondó kiadása/, a másik: Pisztoly az Olt vizében . Ez a könyv a szeku, illetve a jelenlegi titkosszolgálat /SRI/ ügyeivel, továbbá a rendőri visszaélésekkel foglalkozott. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem tud a lehallgatásról. /Gazda Árpád, Kocsis Károly: Lehallgatókészüléket találtak egy kézdivásárhelyi újságíró lakásán. Jogtalan lehallgatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

Az RMDSZ helyi képviselői december 22-én, Temesváron ünnepelték a szervezet megalakulásának kerek évfordulóját. A sajtókonferencián a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség alapító tagjai közül dr. Bárányi Ferenc, Bodó Barna, dr. Bárányi Ildikó, dr. Albert Ferenc, id. Toró Tibor elevenítették fel azt, hogy 1989. december 22-én a temesvári értelmiségiek létrehozták a posztkommunista időszak egyik első civil szerveződését. Az RMDSZ csak néhány nappal később alakult meg. Az alapító nyilatkozat Tőkés László református lelkipásztort már akkor a szervezet tiszteletbeli elnökének nevezi (azokban az órákban Temesváron mit sem tudtak a Securitate által elhurcolt lelkész sorsáról). A BMDSZ 1990. január 11-én tartotta nyilvános alakuló ülését, első elnöke Bodó Barna (jelenleg temesi RMDSZ tanácsos) lett. Szót kaptak a későbbi elnökök közül Dukász Péter (aki 1989 decemberében családjával éppen emigrálni készült, de a forradalom hatására meggondolta magát) és Toró T. Tibor, aki elmondta, hogy a BMDSZ-ből ugyan később Temes Megyei RMDSZ szervezet lett, de az eltelt tíz év alatt mindvégig megőrizte sajátos, egyedi vonásait és önállóságát. /Csak az első tíz év volt nehéz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

1989. dec. 22-én, amikor még ropogtak a fegyverek, két kolozsvári tanárember, Balázs Sándor és Nagy György megkeresték azokat az ismert értelmiségieket, akikről úgy vélték, hogy tehetnek és tennének is a romániai magyarság jövőjéért. Kettőjük szervező munkájának köszönhetően másnap, dec. 23-án 15 ismert kolozsvári értelmiségi megszövegezte a Hívó Szó című kiáltványt, amelynek jelentősége - az elmúlt 10 év bizonyította - csak a Kós Károly Kiáltó Szavához mérhető. A Szabadság 1989 karácsonyi lapszámában, december 24-én megjelenő Hívó Szó visszhangra talált. Délután a Szabadság szerkesztőségében találkoztak azok, akik úgy vélték, hogy elérkezett a cselekvés ideje. Ekkor alakult meg a Magyar Demokrata Tanács. A Balázs Sándor, Balogh Edgár, Balogh Ferenc, Benkő Samu, Cseke Péter, Cs. Gyimesi Éva, Csetri Elek, Gáll Ernő, Jakó Zsigmond, Jenei Dezső, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Nagy György által aláírt kiáltvány beszélt a legsürgősebb feladatokról is: a Bolyai-egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszaállításáról, az anyanyelvhasználat jogi és intézményes biztosítékainak megteremtéséről is. Felmerül a kérdés, hogy a két szervező, Balázs Sándor és Nagy György miért épp a felsorolt személyeket szervezték be azon a decemberi napon. A most induló sorozat egyik interjúalanya így vallott erről a kérdésről: "A személyek kiválasztásában szerepet játszott az, hogy addig kik vállaltak valamilyen társadalmi-politikai szerepet, mennyire szólhatnak hitelesen a város lakóihoz és egyben a romániai magyarsághoz. Természetesen nagyon különböző volt az egyes aláírók társadalmi-politikai előélete, életkora egyaránt. Voltak közöttük közismert ellenzékiek, akiket a Szekuritáté éveken át zaklatott, de voltak közöttük egyetemi tanárok, szerkesztőségben dolgozók, olyanok, akik nem voltak teljesen ellehetetlenítve ebben az időszakban, akik bizonyos fokon a nyilvánosság előtt is képviselhettek valamit. Szerepük megítélése nyilván a történelemre tartozik és nem a mai politikára, és főképp nem a pitiáner kibicekre, akik ma úgy tüntetik fel magukat, hogy ők jogosan ítélkezhetnek." - Jenei Dezső, a Hívó Szó egyik aláírója foglalta össze a kezdetet. "Kolozsváron is lőttek. Az emberek féltek, de bizakodtak. Karácsony nagyhete lévén a templomokban minden este volt áhítat. 22-én este az unitárius templomban csak a sekrestyés, Pista bácsi, Szabó Dezső tiszteletes és én voltunk. A továbbiakat, akár a Balogh Edgár nemrég megjelent emlékiratából, a Számadásomból is lehetne idézni. A Hívó Szó úgy született meg, ahogyan ott olvasható. December 22-én reggel Balogh Edgárnál jelentkezett Balázs Sándor és Nagy György. Balogh Edgár azonnal megfogalmazott egy kiáltványt. Másnap Gáll Ernőnél találkoztak. A végleges megfogalmazást Balázs Sándor, Kántor Lajos, Gyímesi Éva végezték el. - Ma már majdnem mindenki csalódott a megvalósításokkal kapcsolatban. Nem az történt, amire számítottak. Sokak szerint ezért bizonyos mértékben az RMDSZ politikai vezetőségét terheli a felelősség. Jenei Dezső csalódott, az RMDSZ-ben, amelynek létrejöttéhez ő maga is hozzájárult. /Gál Mária: Kezdetben volt a Hívó Szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Márc. 8-án a képviselőház és a szenátus együttes ülésén 248 szavazattal 2 ellenében - az ellenzék jelenléte nélkül - elfogadták a Securitate Archívumát Vizsgáló Bizottság Országos Tanácsának személyi összetételét. A 11 tagú testületben az RMDSZ jelöltje - Csendes László - 36 éves, a Zeneművészeti Akadémia tanára, az evangélikus egyház bukaresti gyülekezetének presbitere. Constantin Ticu Dumitrescu, a törvény kezdeményezője kételyeit fejezte ki a bizottság eredményes munkájával kapcsolatban. /Megalakult a szekusdossziékat kivizsgáló bizottság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 9./

Németh Zsolt államtitkár Klézsén történt látogatása utáni helyzetről számolt be az egyik klézsei asszony, Botezátu Viktória. A faluban jobban félnek a paptól, Augustin Pascarutól, mint annak idején a szekuritátétól. A pap a mise végén elővett egy újságot és abból olvasott fel: a faluban járt egy küldöttség, melyről senki sem tudja, kiket képvisel. Akik fogadták őket, azok mindenkit becsaptak. Házat vettek maguknak, utalt a pap a Szeret-Klézse Alapítvány nemrég felavatott székházára, magyar iskolát és misét akarnak. Azonban a magyar nyelvvel a fiatalok nem boldogulnának. Felszólította a híveket arra, hogy nyilvánítsák ki: ők románok. /Fenyegetik a moldvai csángómagyarokat. Klézsei áldozati bárányok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

A parlament szakbizottságai kivizsgálást kezdeményeztek az elmúlt napokban kirobbant, és Zavtragate néven ismertté vált üggyel kapcsolatban. A Cotidianul bukaresti napilap ismertette a Zavtra című orosz hetilap cikkét, amely szerint Románia és Oroszország között egyeztetések folytak egy titkos telefonvonal kiépítése érdekében, amely összekötötte volna a Kremlt a Cotroceni-val. Az orosz hetilap kommentárja szerint amennyiben Romániában ismét a baloldal kerül hatalomra, Oroszország növelheti befolyását a Balkánon. Újabb "szenzáció" járta be a sajtót: az Evenimentul Zilei idézte Nicolae Plesita tábornokot, aki szerint Ion Ratiu, a KDNPP néhány hónapja elhunyt alelnöke "a magyar irredentizmus elleni harcban" együttműködött a Szekuritáté külföldi hírszerzési részlegével. - Teodor Melescanu volt külügyminiszter cáfolja, hogy Cotroceni és Kreml között egyeztetések folytak volna egy "forró vonal" bevezetése érdekében. Az RTDP a parlament szakbizottságait az ügy sürgős kivizsgálására szólítja fel, mivel szerintük ez kizárólag az RTDP és annak elnöke, Ion Iliescu ellen irányul. Rákóczi Lajos képviselő elmondta: 1958-ban kormányközi egyezmény született Románia és Szovjetunió között a speciális telefonvonal bevezetéséről. Ezt követte az 1969-ben elfogadott egyezmény, amely a különleges távirati vonalakról rendelkezett. Ez a két jogi norma működött 1989-ig, amelynek értelmében speciális telefonvonallal összekapcsolták a volt KGST-országokat. 1990-ben nem tárgyalták újra a kérdést. 1991-ben az orosz föderáció levélben fordult a román Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz, amelyben a kapcsolatok újraértékelését, illetve az ilyen jellegű szolgáltatásokról szóló új egyezmény megkötését javasolta. Az orosz és a román fél azonban nem tudott megegyezni. 1994-ben azután aláírtak egy technikai egyezményt anélkül, hogy konzultáltak volna a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal és a külügyminisztériummal. Úgy néz ki, hogy a javaslat Ion Iliescu volt államfő köréből jött. - Az információk zavarosak, a jövő héten is folytatják a meghallgatást. 1997-1998-ban a külügyminisztérium utasítást adott ki, amelyben elrendeli, hogy az összes ilyen jellegű telefonkapcsolatot meg kell szüntetni. Így 1998-ban megszűnt Csehországgal, 1999-ben Magyarországgal, 2000-ben Bulgáriával, idén, március 20-án némították el az orosz-román telefonvonalat is - tájékoztatott a képviselő. /Papp Annamária: Tovább bonyolódik a "Zavtragate" Inkább az állami intézmények közt kellene "hot-line" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Maga Emil Constantinescu államfő lépett közbe, hogy működőképes legyen a tizenegytagú testület, a Securitate Archívumát Tanulmányozó Országos Bizottság, amely márc. 27-én összeült, hogy kidolgozza saját munkarendjét és belső szabályzatát. Első lépésként saját átvilágításukat kérték a Román Hírszerző Szolgálattól. A bizottság megígérte: a (júniusi) helyhatósági választásokig legalább a nagyvárosok jelöltjeit átvilágítják. A rendelkezésükre bocsátott szekusdossziék hossza kitesz vagy tizenhat kilométert, ezek Bukarestbe szállítása és kezelése időigényes feladat. /16 kilométer szekudosszié. Az átvilágítás első fényei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./

Az azóta elhunyt Vidovszky Erzsébet A börtön és előzményei - és ami utánuk történt címen megírta emlékiratát. A család nem döntött még a kézirat kiadásáról. Bevezető bekezdésében többek közt ez áll: "A három időszak: a börtön előtti nyomozás, mondhatnám üldözés ideje, maguk a börtönidők, és ami utánuk következett. Hát e három közül a legutóbbi volt a legnehezebb." A kézirat, sajnos, csonka: megszakad bizonyos zsilavai életképek ecsetelésénél, így hallgat az 1951. június 22-én bekövetkezett szabadulás és "a legnehezebb" felől. Vidovszky Erzsébet Takáts Lajos kisebbségügyi miniszter kabinetfőnöke volt, egyidejűleg a Magyar Népi Szövetség bukaresti szervezeténél is dolgozott. A minisztériumból hirtelen lemondással távozott, miután egyértelmű jelét vette, hogy "baj lesz" vele. Hazajött Kolozsvárra, ahol rövid ideig az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél volt Jakó Zsigmond, Venczel József és más tudományos kiválóságok munkatársa. Az EME felszámolása után azonban akárhol talált magának bárminő szerény munkát, rövidesen kirúgták. Ilyen előzmények letartóztatták 1950 áprilisában, azzal a szándékkal, hogy koronatanút csinálnak belőle számos kiváló közéleti férfiú ellen, akikről sokat tudott, és akik részint már börtönben ültek, részint pedig csak idő kérdése volt letartóztatásuk. V. E. azonban nem mondott semmi olyant, amit vártak tőle. Szilárdsága a vallatókat is meglepte, és a szó bizonyos értelmében lefegyverezte. Mivel senki ellen nem tudtak belőle a legkevésbé is kompromittáló vallomást kicsikarni, lemondtak róla, és tizennégy hónap után hazaengedték. Visszakerülhetett utolsó munkahelyére, a Menajulba. V. E. egy jelesen barátkozó természetű, társaságszerető ember volt. Rettenetesen bántotta, hogy egyesek elfordulnak tőle, s hogy igen könnyen kárára lehet azoknak, akikhez kedves szeretne lenni. Az emberi kapcsolatoknak ezt a megromlását viselte olyan nehezen. Most egykori hivatali főnöke, Papp József András megírta /Szabadság., máj. 5./, hogy a börtön után a kolozsvári Securitate ismét rászállt, és rendszeresen kihallgatta munkahelyi kollégái felől. Be akarták szervezni besúgónak. A szeku most sem tudott eredményt érni, végül másodszor is lemondtak róla. 1956 után áttelepedett Magyarországra. Nyugdíjasként, nyolcvan fölött is, úgyszólván haláláig dolgozott. Legutóbb régi magyar nemesi családok gót betűs német levelezését gépelte az Állami Levéltárnak. /László V. Ferenc: V. E. és a szeku második veresége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Máj. 16-án parlamentben a két ház együttes ülésén döntés született a szekusdossziék ügyében: ennek értelmében a román állampolgárok hozzájuthatnak saját szekusdossziéjukhoz, amint a Szekuritáté-archívumot ellenőrző tanácsnak (CNSAS) működési szabályzata érvénybe lép. Ticu Dumitrescu szenátor kérésére a parlament elutasította a működési szabályzat azon kitételét, amely azt írta elő, hogy az állampolgároknak csak a szabályzat érvénybe lépése után hat hónappal áll jogukban kikérni dossziéjukat. A honatyák döntöttek arról is, hogy a CNSAS nem tárhatja fel az érintett előtt azoknak a nevét, akik e dossziét megszerkesztették. Gavril Dejeu parasztpárti képviselő javaslatára döntés született arról, hogy az érintetteknek joguk van írásban felkérni a Szekuritáté-archívumot ellenőrző tanácsot arra, hogy közölje a kérvényezővel azoknak a nevét, akik a dosszié elkészítéséhez hozzájárultak. /Végre hozzáférhetők lesznek a szekusdossziék. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Az egyik kolozsvári román napilap által közzétett információk alapján az Internet-hozzáféréssel rendelkezők érdekes anyagot fedezhettek fel a www.geocities.com/prima_parte/ címen. A weboldal szerzője azt állítja, hogy tíz éve titkosszolgálati tiszt, súlyos kijelentéseket tesz a polgármester személyére vonatkozóan. Eszerint Funar korrupt, a Szekuritáté "alkotása", akit a román hírszerző szolgálatok zsarolás segítségével ellenőriznek. Szerinte a Román Hírszerző Szolgálat kolozsvári tisztjei közül Funarnak dolgozik Biris Pavel őrnagy, Stan Radu őrnagy, Filip Vasile ezredes, a rendőrségről Rusu Gavril őrnagy, Fuia Laurentiu alezredes, a törvényszékről pedig Ioan Buta, Ioan Georgiu, illetve Vasile Grunea bíró. /A szeku találta ki Funart? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közleményben tiltakozott amiatt a híresztelés ellen, hogy kapcsolat lenne a Nemzeti Beruházási Alap (FNI) egyes alkalmazottai és az SRI között. "Az SRI 1990. március 26-án alakult, semmi köze nincs a volt szekuritátéhoz", intézményük fiatal, az átlagéletkor 35 év. /Közlemény. Az SRI sajtóirodája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

"Bíró Béla kifejtette véleményét a státustörvénnyel kapcsolatban. Nem elég az, hogy magyar az, aki magyarnak vallja magát, mert "úgymond visszaélésekre ad lehetőséget." ezért a döntést az RMDSZ végezhetné, Bíró szerint "egy politikai párt funkcionáriusainak szeretnék átutalni" a döntést. és ez "valóban abszurd dolog." Bíró - akárcsak a magyarországi liberális sajtó, ilyeneket ír: a döntésnél milyen "hitelesnek tekinthető fajmércéjéhez folyamodhat?" "Mert mennyivel magyarabb az a Szekuritáté-besúgó, aki ugyan - Árpádig vissza - fajmagyar, de évtizedeken át többé vagy kevésbé szintén fajmagyarok tucatjainak tönkretételében (esetenként meggyilkolásában) működött együtt egy irgalmatlanul magyarellenes és fajromán terrorintézmény tagjaival, mint az a - tételezzük fel - román, aki anyagi érdekből, önnön nemzettársainak rosszallását is vállalva, magyarrá (vagy magyarrá is) válik". "Különben is, mi a rossz abban, ha egy románnak ezentúl az jó, ha magyarnak vallja (netán érzi) magát." /Bíró Béla: Lélekátvilágítás? = Brassói Lapok (Brassó), júl. 20./"

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazási pert indított az Associated Press, valamint annak bukaresti tudósítója, Alison Mutler ellen, aki 1998-ban azt a valótlan hírt röpítette világgá, hogy a felperes szekusügynök volt, amit be is ismert. Bár a megrágalmazott és ügyvédje, dr. Kincses Előd, illetve a panaszos tanúja, Herman M. János lelkipásztor hitelesen bizonyították, hogy Tőkés Lászlót a securitate éveken át üldözte, a bukaresti bíróság, Bogdan Benegni bíró a ″valóság bizonyítása″ (proba veritatii) megállapítása címén elrendelte a püspök szekus-dossziéjának bekérését, illetve felkérte a szekus-dossziékat átvilágító bizottságot, hogy nyilatkozzon a megrágalmazott esetleges ügynök-múltja tárgyában. - Tőkés László hivatala közleményben tudatta: a püspök készséggel aláveti magát bármely átvilágításnak, hiszen egy hiteles és becsületes átvizsgálás végképp megcáfolná a sorozatos rágalmakat, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a bukaresti bíróság nem az igazságszolgáltatás elvégzésére, nem a rágalmazók megbüntetésére, hanem a sértett fél befeketítésére törekszik. A rágalmazó ugyanis képtelen bizonyítani állításait, s a maga során nem is igényelte a ″valóság bebizonyítása″ alkalmazását. Következésképpen a bíróság június 30-i intézkedése esetében célzatos bírói túlkapásról lehet beszélni. Feltételezhető, hogy ez alkalommal is Tőkés László püspök szándékos politikai befeketítésére történik kísérlet. /Átvilágíttatná a bíróság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

Pálffy G. István, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnökségi tagja szerint félreértelmezték a Tőkés-interjú kapcsán tett nyilatkozatát. Mint ismeretes, Tőkés László elismerte, hogy a Szekuritáté kényszerének hatására megírta saját beszervezési nyilatkozatát, amelyet viszont nem írt alá. A Szabadság ismertette a Népszabadságnak Pálffyval készített interjúját, amelyben az kijelenti: az MVSZ levélben kéri fel a püspököt, hogy tisztázza az ügyet a szervezet vezetősége és a közvélemény előtt. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valamilyen formában együttműködött a Szekuritátéval, le kell mondania az MVSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéről. Az MVSZ vezetősége a Pálffy-interjúra reagálva cáfolta, hogy a testület magyarázatot követelne Tőkéstől, és elhatárolódott a nyilatkozótól, aki az MVSZ májusi kongresszusa után 12 társával együtt egy alapszabályzat-újító küldöttgyűlés összehívásáig különben már felfüggesztette tevékenységét az elnökségben. Pálffy G. István azzal kereste meg lapunkat, hogy - ezúttal a saját maga - helyzetét tisztázza az erdélyi közvélemény előtt. Számomra azért különösen fontos ennek a helyzetnek a tisztázása, mert egész életemet a határon túli magyarok szolgálatára tettem föl, és nem szeretném, ha így szerzett becsületemen bármiféle folt esne. A tizenkettek közt, akik felfüggesztettük tevékenységünket a Magyarok Világszövetségében, sokan vagyunk olyanok, akikre az elmúlt tíz-tizenöt évben nemegyszer borzalmas és természetesen alaptalan rágalmakat szórtak. Mi tehát tudjuk, hogyan működik a rágalomhadjárat, ezért eszünk ágában sincs hasonló eszközökhöz folyamodni - nyilatkozta a Szabadságnak Pálffy G. István. Nem szeretné, mondta, ha Tőkés Lászlóra bármiféle gyanú árnyéka vetülne. Azt szeretné, ha elcsitulnának ezek a viharok, Tőkés László tisztasága pedig mindenki számára megkérdőjelezhetetlen maradna. Azt szeretnék, ha az erdélyi kiválóságok teljes kara benne lehetne az MVSZ vezető pozícióiban. ″Mi nem tudjuk elfogadni azt, hogy Erdélyből Sütő Andrásnak, Kányádi Sándornak, Farkas Árpádnak, Lászlóffy Aladárnak, Király Károlynak, hogy csak néhányat említsek az erdélyi magyarság meghatározó egyéniségei közül, semmi szerepük ne legyen a Magyarok Világszövetsége, a magyarság legnagyobb testülete irányításában.″ ″Nem szeretjük, amikor zárakat cserélnek le, őrző-védő gorillákat állítanak az MVSZ ajtajaiban, amikor kizárással fenyegetnek jeles embereket.″- mondotta. Pálffy szerint az MVSZ-en belüli feszültségek fokozódása miatt a felelősség elsősorban Patrubány Miklóst terheli. /Székely Kriszta: A tisztázás tisztázása. Pálffy G. István: Az MVSZ minden magyaré... = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

"A kormány több tagját is korrupcióval vádolta Valerian Stan, a miniszterelnöki hivatal ellenőrzési hivatalának volt vezetője az Európai Unió és a NATO tagállamai Bukarestben akkreditált nagyköveteinek címzett nyílt levelében, amelyet a bukaresti román lapok tettek közzé. Stan példaként idézte, hogy Traian Basescu volt közlekedési miniszter, jelenlegi bukaresti főpolgármester "saját üzleteire mintegy 1 millió dollárnak megfelelő összeget tulajdonított el az EU Romániának szánt PHARE-alapjaiból". Valeriu Stoica igazságügyi miniszter és keresztfia, az igazságügyi államtitkár tisztét betöltő Flavius Baias "cégeiken keresztül különböző nagyságú összegeket tulajdonítottak el (az időközben tönkrement) Bancorex kereskedelmi bankból és az Állami Vagyonalaptól. Baias esetében ezek az összegek több tízmilliárd lejt tesznek ki". A közelmúltban leváltott Anton Vlad környezetvédelmi államtitkárként "vállalatai illegális tevékenységével 2 milliárd lej törvénytelen bevételhez jutott". A nyílt levél szerzője szerint az egykori Szekuritátéval kapcsolatos kérdések tisztázásának halogatása "nemcsak a román belső helyzetre van káros hatással, de beárnyékolja Romániának a nemzetközi és az euroatlanti szervezetekkel tartott kapcsolatát is". Nem hozták nyilvánosságra az egykori politikai rendőrségben dolgozó tisztek kilétét, ez lehetővé tette, hogy ezek az emberek ma "a nyugati alapokat kezelő kormányszervek vezetői legyenek". Romániában nem tartják tiszteletben az emberi és szabadságjogokat, de a nemzeti kisebbségek jogait sem - írta levelében Stan. "A magyar kisebbséggel tartott kapcsolatra sem fordítanak kellő figyelmet. Tény, hogy az RMDSZ kormányszerepével jelentős előrelépés történt ezen a téren az elmúlt négy évben, de nemcsak aránytalan, hanem minden logikát nélkülöző az, hogy a román állam megtagadja a minden adót tisztességesen fizető kétmilliós közösségtől a saját egyetem alapítását, miközben a többségnek - a magyarok befizetéseit is tartalmazó költségvetésből - mintegy 50 kizárólag a többség nyelvén oktató egyetemet biztosítanak" - fogalmazott a nyílt levél. /Súlyos vádak kormánypolitikusok ellen. Korrupciógyanús magas rangú állami tisztségviselők. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

Petru Caraman parasztpárti szenátor szept. 6-án bejelentette, hogy Ion Iliescu és Petre Roman kivételével minden szenátort felkért, írják alá azt a nyilatkozatot, melyben kijelentik: nem működtek együtt a Szekuritátéval. A szenátorok közül 22-en elutasították a felkérést, különböző okokra hivatkozva. Ezek között vannak a liberális Mircea Ionescu-Quintus és Alexandru Paleologu, Victor Apostolache, Liviu Maior, Gheorghe Dumitrascu, Oliviu Gherman, Doru Ioan Taracila RTDP-s szenátorok, Dumitru Badea nagyrománia-párti honatya, valamint Szabó Károly az RMDSZ, Marcian Bleahu a környezetvédők részéről, és más demokrata, egységpárti vagy független szenátorok. Corneliu Vadim Tudor aláírta a fenti nyilatkozatot. /A 22-es csapdájába esett huszonkét honatya. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

"Szabó Károly Szatmár megyei RMDSZ-szenátor neve is szerepelt azon a listán, amelyet Petru Caraman tett közzé, és amely annak a huszonkét szenátornak a nevét tartalmazza, akik nem voltak hajlandók aláírni a parasztpárti honatya által bemutatott nyilatkozatot, miszerint nem működtek együtt a Szekuritátéval. Szabó Károly azt nyilatkozta, a Caraman-féle eljárás törvénytelen. "Amit Caraman szenátor művelt, a Szekuritáté manővere." A listáról elmondta, hogy azt még C. Vadim Tudor is aláírta. ! Az egész hűhó azt a célt szolgálja, hogy a szekusok a szenátusban a szemünkbe röhögjenek. - Alá fogom írni azt a büntetőjogi felelősséggel bíró nyilatkozatot, amit jelöléskor mindenkinek kötelessége aláírni - jelentette ki Szabó Károly. /Salamon Márton László: Szabó Károly: A Caraman-lista egy bohózat. Még állományi tag szekusok is aláírhatták a nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Reform Tömörülés platformja Csíkszeredában nemrég bemutatta szenátor- és képviselőjelöltjét. A parlamenti helyekre Sógor Csaba református lelkész, illetve Borbély Ernő filozófia-szociológia szakos tanár pályázik. Sógor Csaba /sz. Arad, 1964/ református lelkész. 1999-től a nagyváradi székhelyű Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi és ökumenikus tanácsosa. Úgy érzi, a szenátusban néha egy lelkészre is szükség van. Borbély Ernő /sz. 1951/ Csíkszeredában él. 1982-ben a Securitate letartóztatta, mert egy emberi jogokat védő szervezetet szeretett volna létrehozni, több társával együtt. Hét év börtönbüntetésre ítéltek, amiből négy év nyolc hónapot töltött le. Egy évet volt Magyarországon, a romániai forradalom után azonnal visszatelepült. 1990-ben parlamenti képviselő lett az RMDSZ színeiben. 1992-ig ő volt az RMDSZ külügyi titkára, két évig pedig a Csíki Területi Szervezet elnöke. 1994-től volt a választmány elnöke, majd utána a TKT elnöke. Tavasszal a választások során megyei tanácsos is lett. Borbély Ernő híve a kistérségek gondolatának. /Daczó Dénes: Bemutatták az Reform Tömörülés csíki jelöltjeit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

"Szept. 8-án Székelyudvarhelyen, a Barátok templomában az erdélyi Szent István királyról nevezett Ferences Rendtartomány hat testvére letette ünnepélyes fogadalmát Pál Leó tartományfőnök kezébe. A ferencesek évszázadok óta éltek a városban, egészen 1951. aug. 20-ig, amikor a Securitate elvitte a barátokat. Az elhurcolás történetét P. Keresztes Albin, egykori házfőnök, a 90-es évek elején leírta. A templomból kijövő hívek észrevették, hogy a vármegyeháza előtt több vászonfedelű autó áll, ezekről mindenki tudta, hogy a Securitate autói. Az emberek kiáltoztak: "Nem engedjük elvinni a barátokat!" Szilágyi prefektus megígérte, hogy mindent megtesz, csak az embereket küldjék haza. A házfőnök eleget tett a kérésnek, majd kérte rendtársait, készüljenek fel mindenre, mert a kommunistáktól minden kitelik. Éjszaka valóban megjelentek a fegyveresek és felszólították a barátokat, szedjék össze a legszükségesebb dolgaikat, elhurcolták őket Máriaradnára. A rendszerváltás után a régi kolostorban a mallersdorfi ferences nővérek találtak otthonra, s ezért a visszatérő barátok a Seraficum épületébe költözhettek. Még két hónapja sincs, hogy városba visszajöttek a barátok, de már meglátszik az irántuk való tisztelet. Sok segítséget kaptak a hívektől. /Derzsy András: Ellopták a barátokat, de ők visszajöttek. Hat ferences testvér ünnepélyes fogadalmat tett Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 24./"

Szept. 27-én sajtóértekezletet tartott az RMDSZ szövetségi elnöke Bukarestben. Markó Béla kifejtette, hogy többnyire összeállt a szövetség képviselő-, illetve szenátorjelöltjeinek listája. A szövetség az ország minden megyéjében - a fővárost is beleértve - állított képviselő- és szenátorjelölteket. Az RMDSZ az egyetlen politikai alakulat, amely a Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács elé terjesztette a képviselőjelöltek névsorát. /Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 27. - 1812. sz./ Markó Béla szövetségi elnök ismertette az Operatív Tanács azon döntését, amelyben felkéri a megyei szervezeteket, hogy gyűjtsenek aláírásokat a külhoni állampolgárságra vonatkozó javaslat támogatására. A támogató aláírásokat az ügyvezető elnökség fogja összesíteni és továbbítani a magyar kormány felé. Az RMDSZ országos vezetősége azonban fontosnak tartja, hogy a határon túli magyarság jogállásáról szóló - ismertebb nevén státustörvény - mielőbbi elfogadását, és úgy véli, hogy azt nem szabad a külhoni állampolgárság kérdésével szembehelyezni. Borbély László elmondta, hogy a véglegesített RMDSZ választási program jövő héten románul is megjelenik. Két függeléket is tartalmaz. Egyik a regionális fejlesztésre, a gazdasági, szociális és kulturális RMDSZ elképzeléseket összesíti. A másik az utóbbi négy év mérlegét tartalmazza. /G. M. [Gál Mária]: Az RMDSZ támogatja a külhoni állampolgárságkezdeményezést. Jól haladnak a választási előkészületek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

A Nagy-Románia Párt nem fogja parlamenti listáit a Securitate Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács rendelkezésére bocsátani, jelentette ki Corneliu Vadim Tudor pártelnök, államfő-jelölt. A Vezér nem ismeri el az átvilágítási kollégiumot, sőt azt egyenesen politikai rendőrségnek tartja, amelyhez nincs bizalma. C. V. Tudor kijelentette: amennyiben kényszeríteni fogják a listák átadására, követelni fogja a testület feloszlatását. - Eddig csak az RMDSZ bocsátotta listáit a kollégium rendelkezésére. /A Nagy-Románia Párt nem kér az átvilágításaból! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

A Szekuritáté Irattárait Átvilágító Országos Bizottság nov. 1-jén közölte az első eredményeket a parlamenti jelöltek szekus-dossziéinak ellenőrzéséről. Az eddig nyilvánosságra hozott listán 62 személy szerepel, közöttük Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György szenátor, az RMDSZ államfő-jelöltje, Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Szilágyi Zsolt Bihar, Vajda Ferenc Tulcea megyei képviselő. A bizottság megállapította: a 62 személy közül egyik sem volt a Szekuritáté vagy más hírszerző szolgálat informátora, és nem működött együtt ezekkel. /Átvilágították Markó és Frunda dossziéját. Eddig tiszta a vizsgált RMDSZ-es politikusok múltja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

A volt titkosrendőrség archívumában nem szerepel semmiféle Iliescu-dosszié, tehát nincs mit összevetni az RTDP államfő-jelöltjének írásos vallomásával, amelyben tagadja, hogy Szekuritáté-kollaboráns lett volna, jelentette ki Csendes László, a szekus dossziékat tanulmányozó bizottság RMDSZ-es tagja. A Román Demokratikus Konvenció-2000 ugyanis felszólította az átvilágító bizottságot, hogy bírálja felül korábbi döntését, amelynek értelmében Ion Iliescu múltja tiszta. Iliescu ugyanis 1974-1979 között a Román Kommunista Párt Iasi megyei első titkára volt, s mint ilyen, hatáskörébe tartozott a szekuritáté megyei felügyelősége tevékenységének koordonálása. - A bizottság eddig 4331 dossziét nézett át, most pedig kihallgatásra várják azokat a személyeket, akiknek múltjában tisztáznivalóra akadtak. Ezek között van két-három RMDSZ-jelölt is. A bizottság nov. 22-én hozza nyilvánosságra azok nevét, akiknek múltjában foltokat fedezett fel. /[Székely Kriszta] Sz. K.: Eltüntették Iliescu szekus dossziéját? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség parlamenti jelöltlistáin több mint 300 név szerepel. A szekusdossziékat átvilágító bizottságtól eddig csak olyan listák jutottak el hozzá, amelyeken minden személy tisztának találtatott. " Azt azonban nem tudom elfogadni, hogy ebben a szervezetben bármilyen tisztséget olyan emberek viseljenek, akik együttműködtek a Szekuritátéval. Akiről ez bebizonyosodik, azt az RMDSZ valamilyen módon visszalépteti. A törvény erre sajnos nem ad eszközt a kezünkbe, de azt gondolom, hogy a szövetségnek van erre ereje. Olyan erkölcsi és politikai nyomást gyakorolhat az érintett személyre, hogy az kénytelen lesz visszalépni" - jelentette ki a szövetségi elnök. /Markó Béla a CNSAS-jelentésről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

"A királyhágómelléki reformátusok háromnapos /nov. 17-19/ millenniumi közgyűlését gazdag program jellemezte. Nov. 18-án húsz ifjú református lelkipásztor fogadalomtételével kezdődött közgyűlés. A lelkészavatást Tőkés László püspök végezte, aki megáldotta az ifjakat. Időközben megérkezett Németh Zsolt budapesti külügyi államtitkár, aki a magyar millenniumról tartott előadást. Kijelentette, hogy Magyarország EU-csatlakozását szomszédaikra és a határon túli magyarokra való tekintettel akarják megtenni. "A státustörvény mindenkit személyében köt Magyarországhoz" - mondta. Délután az Amerikai és az Ír Presbiteriánus Egyház, a Szlovákiai Református Egyház, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéregyházi szerződést kötött. Ezután kiosztották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Pro Ecclesia és Pro Partium Díjait. Többek között az Illyés Közalapítvány, Hegedűs Lóránt püspök, a Pro Professione Alapítvány, Németh Zsolt államtitkár, Erdélyi Géza püspök, Berkesi Sándor tanár és karnagy, Eszenyeiné dr. Széles Mária, dr. Csapó I. József szenátor, Nemeskürty István professzor, Balogh Sándor esperes részesült elismerésben. A díjkiosztáson Tőkés László beszámolt a millenniumi közgyűlés döntéséről. kérdésessé vált, hogy az egyházkerület támogatja-e az elkövetkezőkben az RMDSZ-t. Két esetre utalt: az egyik egy Szilágy megyei iskolával kapcsolatos, ahol a magyar illetékesek nem az egyház, hanem a hatalom oldalára álltak; a másik a krassó-szörényi szenátorlista ügye, a névsort ugyanis az a lelkipásztor vezeti /Makay Botond/, aki 1989-ben a Securitatéval karöltve munkálkodott. Zárásként nov. 19-én előbb Millenniumi emékoszlopot avattak Nagyváradon, a hajdan Ezredévi emléktérként nevezett városrész egyik legszebb helyén. Az emlékoszlopot három székelyföldi művész készítette /Gergely István, Dóczi András és Bocskai Vince szobrászművészek/. A három méter magas andezittömb két részből áll, a Szent Korona körvonalait körbefogva, felső részén a Vörösmarty Szózatából kölcsönzött idézettel: "Él nemzet e hazán." Ezután a Teleki utcán Illyés Gyuláról elnevezett magyar könyvesboltot avattak. Nagy taps köszöntötte az édesapja nevét viselő könyvesbolt felavatására Váradra érkezett Illyés Máriát, aki az Illyés Közalapítvány elnökének, Halzl Józsefnek a társaságában vágta el a bolt piros-fehér-zöld avatószalagját. /Emlékoszlop és könyvesbolt a váradiaknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./"

"A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság nov. 22-én nyilvánosságra hozza azoknak a parlamenti és elnökválasztáson induló jelölteknek a névsorát, akikre rábizonyosodott, hogy a múltban kapcsolatot tartottak fenn a Szekuritátéval, illetve politikai rendőrség jellegű tevékenységet folytattak. A Ticu-törvény értelmében ezeket a személyeket a bizottság elé idézik meghallgatásra. Az RMDSZ-t az átvilágító bizottságban képviselő Csendes László elmondta: három RMDSZ-es politikus neve is felmerült. Egyikük Bárányi Ferenc, az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, volt egészségügyi miniszter. Az átvilágító bizottság előtt megjelenő Bárányi elmondta: annak idején valóban aláírt együttműködési nyilatkozatot, a Szekuritáté kényszerítésére. Figyelembe véve azonban, hogy az RMDSZ-es politikus semmilyen politikai rendőrségi jellegű tevékenységet nem folytatott, a bizottság úgy döntött, nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Csendes László emlékeztetett: Bárányi Ferenc tulajdonképpen áldozat, hiszen a Szekuritáté hosszú ideig üldözte, fia is gyanús körülmények között halt meg. Csendes a másik két RMDSZ-es politikust nem nevezte meg tekintettel arra, hogy meghallgatásuk még folyamatban van. - A bizottság válaszolt az RDK 2000 fellebbezésére is. Eszerint Ion Iliescu esetében is érvényes a Ticu-törvény azon előírása, amely a volt Szekuritáté kollaboránsának tekinti az államelnökjelöltet. Az RDK 2000 szerint a Szekuritátéval való együttműködés tényét az bizonyítja, hogy Iasi megyei pártfőtitkárként Iliescu az ottani Szekuritáté tevékenységét is felügyelte. Annak ellenére, hogy napokkal ezelőtt a bizottság azt válaszolta, hogy Ion Iliescu nem volt kollaboráns, most a bizottság elnöke, Gheorghe Onisoru hivatalosan is elismerte, hogy nem lehet ítéletet hozni igazoló okiratokra való hivatkozás nélkül. Egy alapos vizsgálathoz és átvilágításhoz pedig túlságosan hosszú időre lenne szükség, hiszen, többek között, ellenőrizni kellene a Iasi megyei Szekuritáté 1974-1979 közötti tevékenységét. "Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy a nyilvánosságra hozott adatainkat nem lehet teljesnek és véglegesnek tekinteni. Ezek azonban tükrözik lehetőségeink jelenlegi szakaszát, valamint azt, hogy három irattár anyagainak áttanulmányozására szorítkoztunk, a Szekuritáté, a külföldi hírszerző szolgálat és a nemzetvédelmi minisztérium irattárára, mivel a jelen pillanatban ezek szolgálnak használható eszközként" - jelentette ki a bizottság elnöke. A Ticu-törvény szerint azok a személyek, akiknek politikai múltjában foltokat fedeznek fel, bíróság előtt is felelősségre vonhatók, tekintettel arra, hogy hamis nyilatkozatukkal a közvéleményt becsapták. /Bárányi nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Onisoru: Az "ítéleteket" nem lehet véglegesnek tekinteni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Nov. 22-én a Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen azok honatyajelöltek szerepelnek, akik a annak idején együttműködtek a Securitatéva. A CNSAS közleménye szerint nem tudták minden jelölt esetében megejteni az átvilágítást, mivel összesen húszezren indulnak a voksolásokon, ezért azon pártok listáit tanulmányozták, amelyeknek esélyük van a parlamentbe való bejutásra. Így sem jutottak hozzá azonban minden szükséges irathoz, például a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt jelöltjeinek ellenőrzését nem fejezték be. Három kategóriát állapítottak meg a titkosrendőrséggel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elsőben, amely a politikai rendőri tevékenységet végzetteket tartalmazza, 17 név szerepel. Köztük van Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, szenátorjelölt és Fazakas László, az RMDSZ képviselőjelöltje is. A második kategóriában az a 19 személy szerepel, aki együttműködött ugyan a Securitatéval, de politikai rendőri tevékenységét nem támasztja alá irat. E listán található például Bárányi Ferenc, RMDSZ-es exminiszter és számos, bár kevéssé ismert Iliescu-párti, nagy-romániás és konvenciós jelölt is. A harmadik kategóriába mindössze két személyt soroltak, akik kifejezetten szekustisztek voltak: Marin Antonescu (Szövetség Romániáért) és Ilie Merce (Nagy-Románia Párt). A teljes jegyzékeket megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ugyanakkor tart a jelenlegi parlament honatyáinak hasonló átvilágítása. /Szeghalmi Örs: Újabb szekusbotrány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./ A közölt adatokból kiderült, hogy a Román Demokrata Konvenció (CDR 2000), a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ, a Demokrata Párt (PD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nemzeti Szövetség (AN) jelöltjei között vannak az első, a második, illetve a harmadik kategóriába sorolt személyek. Az RMDSZ jelöltek közül Fazakas László az első, Aranyosi István, Bárányi Ferenc, Jablonszki András Sándor és Rákóczi Lajos a második kategóriába tartoznak. (Fazakas László református lelkész, az RMDSZ Bihar megyei listáján második - biztos befutónak számító - helyén szerepel. A tanács szerint olyan dokumentumok kerültek róla elő, amelyek bizonyítják, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. Fazakas tagadta ezt, és közölte, hogy fellebbezéssel fog élni.) Markó Béla úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ vezetőségének egyértelmű az álláspontja: ilyen személyek nem tölthetnek be tisztséget, nem lehetnek képviselők, szenátorok. Az RMDSZ el fog velük szemben járni, s amennyiben a döntés véglegessé válik, felkéri őket, hogy azonnal lépjenek vissza. De az RMDSZ hasonló módon jár el, bárkiről, bármilyen tisztségről legyen szó, mert az RMDSZ-ben semmiféle tisztséggel kapcsolatban nem létezhetnek ilyen kérdőjelek." /Átvizsgált jelöltek - az utolsó száz méteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A listán van többek között Alexandru Paleologu liberális szenátor, jelenlegi szenátusi listavezető - aki korábban tett már nyilvános utalást múltjáról. Az ún. 17-es listán kívül létezik egy olyan névsor is, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik erőszak hatása alatt ugyan aláírták az együttműködési nyilatkozatot a Szekuritatéval, de az arhívumban nincs olyan dokumnetum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak volna, tehát nem esnek a Ticu-törvény hatálya alá. Ide tartozik a Temes megyei Bárányi Ferenc, aki jelenleg az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, illetve a Brassó megyei szenátusi listavezető, Aranyosi István, a Máramaros megyei jelölt, Jablonszkyt András, valamint a Bihar megyei Rákóczy Lajos képviselőjelölt. Ez utóbbi hármat nem is kérették kihallgatásra. /Menesztik a kompromittált személyeket? Csak a "kishalak" akadtak fenn az átvilágításon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"