"Nov. 11-12-én tartja a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) második ülését Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök meghívására a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői vesznek részt a találkozón. Az ülésen Orbán Viktor miniszterelnök mellett felszólal Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. "A szakértői bizottságok beszámolóival kezdi meg kétnapos munkáját a Magyar Állandó Értekezlet november 11-én Budapesten" - közölte Szabó Tibor HTMH-elnök. A nyitónapon Szabó Tibor tart majd tájékoztatót az elmúlt időszakról. Felszólal Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter is. Szót kapnak továbbá a határon túli meghívottak és a magyarországi parlamenti pártok képviselői. Szabó Tibor véleménye szerint a találkozón feltehetőleg hangsúlyosan szerepelnek majd az integrációval kapcsolatos kérdések, valamint a jugoszláviai események. A HTMH elnöke fontosnak nevezte, hogy ez az intézményi találkozás rendszeres és természetes kapcsolati formává váljon. Az értekezlet szervezése során valamennyi határon túli szervezettel egyeztetnek. A rendezvény az újságírók előtt zárt, de a tervek szerint az eseményhez kapcsolódóan sajtótájékoztatót tartanak majd. Magyar Állandó Értekezlet lesz Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"

Nov. 6-án Temesváron az 1849-es temesvári csata 150. évfordulója alkalmából a helyi RMDSZ szervezésében kétnyelvű emléktáblát avatnak Klapka György honvédtábornok szülőházán. Tudományos ülésszak is kezdődik 6-án, az előadók között van Katona Tamás /Budapest/, dr. Kovách Géza aradi helytörténész, Miklósik Ilona temesvári muzeológus, Szekernyés János temesvári helytörténész. /Emléktáblát avatnak Klapka Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Kovács Ferenc emlékezett barátjára, a 25 éve elhunyt Jordáky Lajosra. Jordáky 1943-ban adat ki a 48-as Erdély című emlékkönyvet, amelynek létrehozásában Józsa Béla is közreműködött. 1944-ben a két munkáspárt, a szocdem és a kommunista őt javasolja a Szakszervezetek Tanácsa főtitkári tisztségére, majd 1945. február 22-étől ő lett a Román Kommunista Párt kolozsvári szervezetének titkára. Jordáky népgyűléseken szónokolt, ezt a tevékenységét ellenezte Lakatos István szocialista csoportja és a Szociáldemokrata Párt kolozsvári szervezetének hivatalos lapja, az Erdély. Jordáky rövidesen egyetemi tanár lett, a Józsa Béla Athenaeum Kiadóvállalat egyik vezetője, ő szerkesztette a Marx-Engels Könyvtár sorozatot. Jordákyt 1952-ben letartóztatták, koholt vádak alapján, három évig volt börtönben. 1957 áprilisától újból több hónapos vizsgálatot indítottak ellene. Végül rehabilitálták. Előbb a kolozsvári magyar színház irodalmi titkárságán dolgozott, majd az Akadémia kolozsvári fiókja Történeti Intézetében, mint kutató. 1971-ben megjelentette Janovics Jenő és Poór Lili (két színész arcképe) című kötetét, megírta Az erdélyi némafilmgyártás történet e története című összefoglalóját, és halála előtt egy esztendővel megjelent Kótsi Patkó János, a kolozsvári színházalapító A régi és új Theátrom históriája és egyéb írások című könyve a Kriterionnál. /Kovács Ferenc: Ifjúkori szomszédom, Jordáky Lajos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

A budapesti magyar-magyar csúccsal és integrációval kapcsolatban az Index webmagazin kérdéseket gyűjt és továbbít öt magyar politikusnak: Bugár Bélának, Kasza Józsefnek, Markó Bélának, Németh Zsoltnak, Szabó Tibornak. A kérdések között szerepel, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot szereznek-e a választásokon, az egyik kérdező szerint Tőkés László szereplése nagymértékben hozzájárul a megosztottsághoz. /Cseke Gábor): Virtuális magyar-magyar csúcs: További kérdések magyar politikusokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A Magyar Állandó Értekezlet munkabizottságai októberben üléseztek. A munkabizottságokban az RMDSZ képviselői: önkormányzati és jogi bizottság - Varga Attila képviselő, gazdasági bizottság - Péter Pál RMDSZ-alelnök, egészségügyi és szociális bizottság - Böndi Gyöngyike képviselőasszony, művelődési bizottság - Márton Árpád képviselő, illetve az európai integrációs bizottság - Székely István RMDSZ-főelőadó. - Böndi Gyöngyikét az egészségügyi és szociális problémákkal foglalkozó bizottság október 21-i alakuló üléséről elmondta, hogy a jelen voltak a magyarországi szaktárca és a HTMH szakemberein kívül az összes szomszédos államok magyarságának képviselői. Dr. Őry Csaba politikai államtitkár a munkabizottság elnöke. /Farkas E. Zoltán: Aktivizálódó MÁÉ. Csodamegoldás még nincsen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Szentannai Mózes /Segesvár/ tanár Nyikómente az ezredvégen című munkája az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton I. díjat nyert. Szerzője - Orbán Balázshoz hasonlóan - faluról-falura, portáról-portára járva gyűjtötte össze rendkívül gazdag és hiteles adathalmazát. Munkáját eljuttatta a nagyenyedi Bethlen Könyvtárba. /Nyikómente az ezredvégen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Nov. 5-7-e között Szilágycsehben tartották meg a Partiumi Diákszínjátszók Seregszemléjét. Szórakoztató rendezvények is zajlottak, a nagyváradi Matyi Műhely Zenés Meseváros című játéka a legfiatalabbaknak szólt. A szatmárnémeti Harag György Társulat színművészei is felléptek, a szamosújvári Kaláka együttes táncházat rendezett. A fellépő diákszínjátszók között volt a nagyváradi Szent László Római Katolikus Szeminárium Szószátyárok, a nagykárolyi, a zilahi, a szilágysomlyói elméleti líceum, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium Madipó, a zilahi Pedagógiai Líceum Vidámsarok, az Érmihályfalvi Mezőgazdasági Középiskola Gaudeámus, a nagykárolyi Római Katolikus Líceum és a Szilágycsehi Művelődési Ház Tövishát nevű együttese. - A kerekasztal-megbeszélésen elhangzott: tanulmányozni fogják a diákszínjátszók nyári táborozási lehetőségét. /Diákszínjátszók fesztiválja. Az anyanyelv ápolása nem mellékes cél. = Romániai Magyar Szó (Budapest), november 11./ A seregszemlén három Szatmár megyei diákszínjátszó csoport /két nagykárolyi csoport, a Római Katolikus Líceum és az Elméleti Líceum csapata, valamint a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium színjátszó csoportja/ vett részt. /Szatmár megyei diákszínjátszók Szilágycsehben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 9./

"Nov. 9-én a szenátus elfogadta az elkobzott mezőgazdasági és erdőterületek visszaszolgáltatását szabályozó törvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette, hogy az RMDSZ szenátusi csoportja támogatja a törvény elfogadását. Ennek ellenére Csapó József Bihar megyei RMDSZ-szenátor nem a törvény mellett voksolt. Markó Béla úgy értékelte: a romániai magyarság számára az elkobzott földterületek visszaszolgáltatását szabályozó törvény elfogadása az elmúlt három év legjelentősebb törvényhozási aktusa az oktatási törvény mellett. E jogszabály értelmében a kárvallottak több mint 90 százaléka visszajut tulajdonához. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Elfogadták a "Lupu-törvényt" Hátravan még a két ház közti egyeztetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

Nov. 5-6-án a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület ünnepséget szervezett névadója tiszteletére. Kálmány Lajos Magyarpécskán kezdte meg népköltészeti gyűjtőmunkáját, amelynek első termékét Koszorúk az Alföld vadvirágaiból címmel, Pécskáról való alcímmel már 1877-ben kiadta Aradon. Pécskán a Kálmány Lajos Emléknapokat Heinrich József esperes-plébános és dr. Pálfi Sándor, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke nyitotta meg. A pinceklubban megnyílt a pécskai származású Laukó Katalin festményeinek kiállítása. Az ünnepi műsorban fellépett a pécskai Búzavirág felnőtt és ifjúsági együttese, az erdőhegyi Bokréta néptáncegyüttes, a pécskai iskolai énekkar és a Körösköz Irodalmi Kör is. Másnap az ismeretterjesztő tudományos ülés dr. Faragó József kolozsvári professzor előadásával kezdődött, dr. Burány Béla /Zenta/ nemzetünk lassú pusztulásának okait vázolta fel. Szabó Zsolt a Művelődés folyóirat bánsági kapcsolatairól beszélt, majd Csanádi János kisjenői tanár és folklórkutató énekléssel fűszerezett előadása következett. Bemutatták a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület gondozásában megjelent ötödik kötetet: A betyárgyerek az erdőben című Arad környéki népballadákat tartalmazó könyvet, melyet dr. Faragó József szerkesztett. Apáczai Bölöni Sándor folklórgyűjtő már nem érhette meg ezt a bemutatót. A templom falára elhelyezett Kálmán Lajos-emléktáblát leleplezték. /Emléknapok Pécskán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Mózes Árpád, az ágostai hitvallású zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, az erdélyi magyar evangélikusok sajátos gondjairól számolt be. Elfogadták, hogy az állam kötelező tantárgyként bevezette a hitoktatást az iskolákban, de nem mondtak le a parókiákon tartott hét végi vallásórákról, így nem szenvednek semmiféle hátrányt a gyermekek. Az evangélikus egyház országszerte szórvány jellegű. Trianon után 50 ezer erdélyi magyar evangélikus hívőt tartottak számon, jelenleg 30-35 ezerről tudnak. Ez a szám azonban nem tükrözi a teljes valóságot. Sepsiszentgyörgyön például hosszú éveken át csupán 200 evangélikust tartottak számon. Nemrégiben a régi imaház helyett templomot építettek. Rövid időn belül 1400 hívőt jegyezhettek be. Ezért nehéz megállapítani a gyülekezet valós számát. Nincsenek kihalt templomaik. A kivándorlás nagy veszteséget okozott. Amikor a Ceausescu-rendszer elkezdte kiárusítani a németeket, az evangélikus hívek közül sokan, annak ellenére, hogy évszázadok óta magyarnak vallották magukat, kihasználták a német származásból adódó kivándorlási lehetőséget. Helyzetüket súlyosbítja az állam részéről tapasztalt diszkrimináció. A Hivatalos Közlöny lehozta az egyházak támogatására szánt pénzek elosztását. A magyar egyházak megkapták a 2 milliárd lejt, de az evangélikusoknak ígért milliók már sehol sem szerepelnek. Az ortodox püspökségeknek (noha erről nem volt szó) 14 milliárdot utalnak ki. Ebből 1 milliárd jut a Hargita-Kovászna megyei ortodox szórványpüspökségnek. /Gál Mária: Kis egyházak nagy gondjai. Az erdélyi evangélikus egyház nem borúlátó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

"Temesváron Klapka György emléktábláját november 11-én éjjel ismeretlen tettesek összetörték. /Pataki Zoltán : Meggyalázták Klapka György emléktábláját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Előzmény: nov. 6-án avatták fel az új emléktáblát. A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ temesvári szervezete kirohant az ellen, hogy a temesvári születésű Klapka György honvédtábornoknak emléktáblát állítottak. Az RNEP félhivatalos temesvári szóvivője teljesen ismeretlen magyar tábornoknak nevezte Klapka Györgyöt, akinek csak annyi köze volt Temesvárhoz, hogy itt látta meg a napvilágot. A valóságban Klapka György a város polgármesterének a fia, és amellett, hogy "teljesen ismeretlen", a szabadságharcos tábornokként, utoljára tette le a fegyvert 1849. október 2-án Komáromban, a kiegyezés után, Temesvár országgyűlési képviselője is volt. /Pataki Zoltán: Az RNEP hadat üzent Klapka Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "

Nov. 6-án Kolozsváron tartotta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ tisztújító közgyűlését. Első napirendi pontként a közgazdász társaság ünnepelt, ugyanis november 3-át, a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány napjának nyilvánította. Hiszen ezen a napon jelent meg Bolyai nagy műve, és ugyancsak november 3-án Széchenyi István egy évi jövedelmét ajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia javára. Második napirendi pont a magyar nyelvű középiskolai szakoktatás kérdése volt, megállapították, hogy hiányoznak a képzett tanárok, továbbá nincs felszerelés. Dr. Kerekes Jenő megtartotta elnöki beszámolóját. A tényleges tisztújítás elmaradt, sikerült meggyőzni dr. Kerekes Jenőt, hogy vállalja az elnökséget még egy évig, és majd a nyári vándorgyűlés és jubileumi ünnepségen újra felveszik a tisztújítás kérdését. Az RMKT vezetőségének a mandátumát meghosszabbították még egy évre. A régi-új felállítás: elnök dr. Kerekes Jenő, ügyvezető alelnök Somai József, gazdasági alelnök Coltea Tibor, oktatási alelnök Szécsi Kálmán, fiókszervezetekkel kapcsolatot tartó alelnök Kelemen Emőke. /Gáspár Miklós: RMKT tisztújítás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Az RMKT lépést tart az idővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

"Az RMDSZ-en belül két, egymással nem ellentétes, de a politizálási stílusról eltérő véleményt valló vonulat különül el. Köztudott, hogy a szövetség legutóbbi kongresszusán Markó Béla ellenjelöltje Kincses Előd ügyvéd volt, akit a marosvásárhelyi románság az 1990-es események legradikálisabb magyar személyiségének tekintett, ezért sok évig nem térhetett haza, hiszen bírósági eljárást helyeztek ellene kilátásba. A kongresszuson Kincses alul maradt a megmérettetésben, de Maros megyében ő lett az elnök, Kelemen Attila ellenében. Kelemen Attila képviselő árgus szemekkel figyeli a megyei elnök munkáját, annál is inkább, mivelhogy az állatorvos-képviselő a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának (TKT) elnöke. A minap a helyi sajtóban megfogalmazta kifogásait. Ezzel kapcsoltaban kérte az újságíró Kincses Előd véleményét. Kelemen Atilla felvetette, hogy a Maros megyei RMDSZ-szervezetnek még mindig nincs idei költségvetése, holott immár novemberben járunk. Kincses elmondta, hogy mindaddig nem készíthetnek megyei költségvetést, ameddig az országos költségvetési leosztást nem kapják meg. Az elosztást a központi RMDSZ-től későn kapták meg, ezért nem tudták az idei első TKT-ra elkészíteni a saját költségvetésünket. A következő TKT- ülés a TKT-tagok hiányzása miatt nem volt határozatképes: kilenc olyan TKT-tag, akik egy nappal azelőtt jelezték: jelen lesznek, végül nem vettek részt az ülésen. Kelemen Attila kifogásolta, hogy a megyei vezetőség nem kezdte el a válogatást a helyhatósági választásra. Itt ütközik az RMDSZ-en belüli két koncepció, szögezte le Kincses Előd. Ő annak a híve, hogy előválasztás szükséges az RMDSZ polgármester- és tanácsos-jelöltjeit kiválasztására. Kelemen azonban úgy tesz, mintha szóba sem jöhetne az előválasztás, holott az SZKT-ban is a többség ezt támogatta. - Mélyült-e a szakadék helyi szinten a Frunda-Kelemen-Borbély-Markó-vonal és a Tőkés-Kincses tábor között, tette fel a kérdést Máthé Éva. Kincses Előd válaszában hangsúlyozta, ő a Kincses-vonalat képviseli, ez pedig azt jelenti: megpróbálja mind a két táborból azt hasznosítani, ami tökéletesíti a szövetség érdekképviseleti tevékenységét. - Kincses szorgalmazta, hogy az RMDSZ tisztségviselői, akik nem fizetik a megfelelő nagyságrendű tagságdíjat, ne bújhassanak ki ezen elemi kötelezettségük alól, hiszen státusukat, jólétüket kizárólag annak köszönhetik, hogy az RMDSZ tagsága különböző tisztségekbe juttatta őket. /Máthé Éva: "Én a Kincses-vonalat képviselem..." (mondja a megyei szervezet elnöke) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

A Gyergyói Civil Fórum, megalakulásának egyéves évfordulója alkalmából november 9-i jubileumi fórumán önkéntes munkaerőbörzét szervezett. A civil szervezetek sorra elmondták, milyen jellegű munkára lenne szükségük. Több szervezet képviselője elmondta, hogy a szervezet munkáját maga is önkéntesen, belső indíttatásból végzi. /Jubileumi Civil Fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola Üzenet a harmadik évezrednek címmel tudományos jellegű sorozatot indított. Ennek keretében Benedek Dezső, a University of Georgia professzora tartott előadást a kultúrantropológia területéről. Benedek Dezső Kolozsváron született itt végezte az egyetemet is. Már fiatalon kitűnt nem mindennapi adottsága a nyelvek tanulásában. 1978-ban politikai okokból elhagyta hazáját. A Pennsylvaniai Állami Egyetemen mint doktoráns, írta meg 3000 oldalas doktori disszertációját a yamik, egy kőkorszakbeli törzs életéről. A georgiai egyetem tanára. Két évvel ezelőtt a kolozsvári egyetemen (BBTE) mint meghívott megfigyelő vett részt a Dunai Rektorok Konferenciáján. A székelykeresztúri iskola aligazgatója, Bán Árpád levélben hívta meg a tudóst, tartson előadást az iskolában. /Csomafáy Ferenc: Üzenet a harmadik évezrednek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

November 7-14-e között egyhetes falunapokat rendeztek Csíkszentmártonban. A rendezvénysorozat keretében tartottak könyvbemutatót, közigazgatási szemináriumot, sportvetélkedőket, kirakodóvásárt és cserkészcsapat-avatót. Gergely András polgármester elmondta, hogy a községben a legnagyobb eredmény a vezetékes ivóvíz kiépítése. Már a nyolcadik számához érkezett a helyi kiadvány, a Szentmártoni Figyelő. /Egy hétig ünnepelt Csíkszentmárton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

A Székely Dalegylet /Székelyudvarhely/ hangversennyel köszöntötte karnagyát, Mészárosné Gyarmathy Ildikót, aki 30 éve áll a kórus élén. Az ünnepségen Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke bejelentette: a Székely Dalegyletet felvették az Európai Kórusok Szövetségébe, karnagyát pedig a Kárpát-medencei Magyar Kórusok Szövetsége a férfikari szakosztály elnökévé választotta. /Gellért Géza, a Székely Dalegylet ügyv. elnöke, Székelyudvarhely: Akit tisztelet illet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Szatmárnémeti belvárosában az ún. Lévay háznak háromnegyed része a helyi református egyház tulajdona volt. Évek óta folyó pereskedés után a négy üzletet és több lakást magába foglaló emeletes házat visszakapta az egyház. December elejétől a Lévay házban működő üzletek tulajdonosai és a lakásbérlők egyaránt a református egyházközségnek fizetik a használati díjat. A befolyó pénzt a Kálvin Alapítvány által finanszírozott reformátusok öregotthona építésére fordítják. /Pert és épületet nyertek a szatmárnémeti reformátusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./

Szeben megyében Mihályfalva kis számú magyarsága nov. 14-én ünnepi istentiszteleten búcsúzott a nyugalomba vonuló Vass Árpád lelkipásztorától és felségétől, Balogh Irén tiszteletes asszonytól, akik 45 évet éltek és szolgáltak ebben a elszigetelt 130 lelkes kis Bolya völgyi falucskában. A lelkésznek és családjának neve évtizedekre összenőtt a völggyel és a vidékkel. Bolya-völgye, Vissza-mente - vajon hol is van ez? Kiskapuson és Bolyán kívül mindegyik helység ismeretlen még a műveltebb erdélyiek számára is. Többen talán csodálkozva kapják fel a fejüket. Hát élnek itt még magyarok? Mihályfalva, Kiskapus, Bolya, Nagyselyk, Hidegvíz, Mikeszásza, Hosszúaszó, Csicsóholdvilág neve a kívülről érkezőnek ismeretlen, az itt küldetését teljesítő lelkésznek azonban otthon, szolgálat, munka, mert a települések mindegyikében él néhány magyar. Vetési László szórványügyi előadó az erdélyi egyházkerület, a Szórványtanács köszönetét és kitüntető díszoklevelét hozta a lelkésznek. - Szétszóródik és szegényedik a falu, romlik a nyelv, Dél-Erdély egyik legromlottabb magyar nyelvét beszéli a vidék. Vass Irén tiszteletes asszony nyugalomba vonulásával még 1989-ben megszűnt a magyar elemi iskola. /Vetési László: Negyvenöt év egy gyülekezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

"November 20-án a tizedik alkalommal megrendezett érmindszenti Ady-zarándoklat alkalmából Adyfalvára sokan érkeztek a Vajdaságból, Magyarországról is. Az Ady-szobor előtt Muzsnay Árpád, az EMKE elnöke, a zarándoklat szervezője ünnepi megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy 1990-ben, amikor első alkalommal gyűltek össze, nem gondolták, hogy reményeiknek csak csekély hányada valósul meg. Gheorghe Buboi, Érkávás polgármestere a "Dunának, Oltnak egy a hangja" költőjének internacionalizmusát méltatta román nyelven. Carol König, a román művelődési minisztérium osztályvezetője kifejtette, hogy csak úgy lehet egészséges bármely ország képzeletbeli teste, ha benne a kisebbségek szabadon lélegezhetnek. Soltész Levente kolozsvári konzul az anyaország nevében köszöntötte az ide elzarándoklókat, majd Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke beszélt, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke arra az Adyra emlékezett, aki látnoki erejével előrevetítette a 20. századi magyarság tragikus sorsfordulóit, az anyaországról leszakított testrészek magyarjainak vergődő harcait is. Számos szervezet, intézmény koszorúzott. /Érmindszenti zarándoklat - tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

Mészáros Zoltán Gyergyószentmiklóson megalakította az egyelőre négy tagot számláló Székely Színpadot. Elmondta: a Székely Színpaddal nem akar második gyergyószentmiklósi színházat /a Figura mellett/ létrehozni, hanem turnékra akar indulni Székelyföldön és Erdélyben. Szeretné, ha új társulata minőségi stúdióelőadásokat nyújtana. /Emigránsok a Székely Színpadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

"RMDSZ-színvallató sorozat. Bara Gyula címzetes államtitkár, államtanácsos leszögezte: "Nem fogadhatom el a 'Markó-klikk' megfogalmazást, ergo, nem lehetek a tagja. Szeretnék azoknak a 'klikkjéhez' tartozni, akiknek munkája hasznos a társadalom egészének és a Szervezetnek. Azt is szeretném, ha ez a klikk minél népesebb lenne." "Jómagam is szorgalmazom a hiteles mérlegkészítést RMDSZ-nek és koalíciónak egyaránt. De ha csak egy lehetőség van rá, ne a botrányok árnyékában tegyük ezt..." /Bara Gyula címzetes államtitkár, államtanácsos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

Nov. 27-én Kolozsváron csángó-napot tartott a Kriza János Néprajzi Társaság. Mirk László Beszámoló a csángó gyermekek csíkszeredai oktatásáról címmel tartott előadást. Ezt követte Pozsony Ferenc és Hegyeli Attila A moldvai csángók társadalma és kultúrája című előadása, majd Csicsó Antal a moldvai csángók érdekvédelméről, míg Duma András a csángók identitástudatbeli zavarairól beszélt. Bemutatták a Pozsony Ferenc szerkesztette Csángósors c. könyvet. Pozsony Ferenc elmondta, hogy az 1989-es változások után Péntek János professzor kezdeményezte a néprajzkutatás oktatását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A néprajzos csoport fölvállalta a moldvai csángókultúra, a társadalomszerkezet kutatását. Évi rendszerességgel kutatóutakat szerveznek a moldvai csángók körébe, ahol nemcsak a tanszékiek vettek részt, hanem a Kriza János Néprajzi Társaság székelyföldi és máshol élő szakemberei is. A vizsgálódásokba bevonták a magyarországi kollégákat is. Összeállt egy kötetre való anyag, amit a Kriza János Néprajzi Társaság ötödik évkönyvében jelentettek meg. A most megjelent Csángósors című kötet a moldvai világnak egy olyan arcát mutatja be, amelyet a politikusok, tanügyiek és más szakemberek is hasznosíthatnak. A könyvet Tánczos Vilmos tanulmánya vezeti be. Ezt követi Halász Péter nagyobb lélegzetű írása. Külön tanulmány foglalkozik a moldvai csángók oktatásának tapasztalataival. - A csángó napon az érdeklődők megnézhették Ferenc Csaba és Fekete Reka filmjét Pusztináról. A rendezvény főszervezője Fistos Gizella, aki a bákói Diószénről származik. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római-Katolikus Hittudományi Kar Teológia-Történelem szakán harmadéves egyetemi hallgató. /(András Szabolcs) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27., Nánó Csaba: Csángó Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 5. Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról /Kolozsvár, 1997/ Csángósors /Teleki László Alapítvány, Budapest, 1999/ - Moldvai csángók a változó időben

December elsejétől Buzsi András ezredes a kézdivásárhelyi rendőrség parancsnoka. Eddig a megye öt városa rendőrségének mindegyikét román etnikumú parancsnok vezette. /(Flóra Gábor): Ezredes a kézdivásárhelyi rendőrség élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Buzsi András ezredes eddig a megyei rendőrségen dolgozott. Elődje, Palade Eugen saját kérésére vált meg eddigi tisztségétől. Buzsi András az 1989-es változások óta Kézdivásárhely ötödik rendőrfőnöke. 1989. december 22-e után két-három hétig Benkő András ny. ezredes, majd az ugyancsak rövid időre kinevezett Tüzesi Kolumbán Sándor irányította a rendőrségi munkát. Lévai László Attila 1990. január közepétől 1995 májusáig volt rendőrfőnök, majd májustól november 15-ig Stoleru Ionic, Palade pedig 1995. novemberétől mostanáig volt Kézdivásárhely rendőrfőnöke. /Új rendőrfőnök Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

November 26-án tartotta meg a Nagybánya központú Területi RMDSZ jubileumi küldöttgyűlését, emlékeztek a helyi szervezet 10 éves fennállására és tevékenységére. Valójában 1989. dec. 25-én alakult meg a városban az RMDSZ, azonban a decemberi zsúfolt eseménynaptárra tekintettel előrehozták a megemlékezést. A szervezők meghívták az RMDSZ országos vezetőségét, a helyi civil szerveződések képviselőit, a helyi egyházak vezetőit, a koalíciós pártok küldötteit. Dr. Márton Árpád, aki - néhány ideiglenes elnök után - első vezetője volt a helyi szervezetnek, adott történelmi összefoglalót. Csiha Tamás, az első helyi RMDSZ-szenátor majd szervezeti elnök beszédében emlékeztetett a helyi szervezet két halottjára, Zonda Attila képviselőre és Olajos Pál ügyvezető alelnökre. /Farkas E. Zoltán: Egy RMDSZ-emlékrendezvény margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Az RMDSZ-színvallató sorozatban Kelemen Hunor államtitkár válaszolt a körkérdésre, Tőkés László püspök minősítésére. Nem érzi magát egy kommunista párt típusú szervezet tagjának, az RMDSZ egyetlen vezetője részéről sem érezte egyetlen pillanatig a kommunista típusú vezető magatartását. Feltette a kérdést: egy kommunista típusú szervezet tiszteletbeli elnöke vajon nem egy kommunista típusú tiszteletbeli elnök-e? - Kelemen Hunor kifejtette, hogy jelölése az államtitkári tisztségbe számára meglepetés volt, hiszen 1997 januárja előtt semmilyen szerepet nem vállalt az RMDSZ-ben. A minisztériumban minden területen kuratóriumokat hoztak létre és a közpénzek elosztását nyílt pályázati rendszerben végzik, ez lehetővé tette azt is, hogy az elmúlt tíz évben először a jelentős erdélyi magyar könyvkiadók is részesüljenek a román állam költségvetéséből. /Kelemen Hunor, a Kulturális Minisztérium államtitkára - RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa nov. 29-én kezdett négynapos látogatást Romániában. Útjának célja, hogy felmérje miként és milyen mértékben alkalmazzák a multikulturalitás gyakorlatát az egyetemi oktatásban. A kisebbségi főbiztost romániai látogatására elkíséri három, a multikulturális oktatásban jártas professzor, az angliai Schöpflin György, a belgiumi de Groof professzor és a kanadai Beillard professzor, akik Kolozsváron megvizsgálták, milyen konkrét lehetőségeket biztosít a nemzeti közösségek számára az új tanügyi törvény. /Max van der Stoel romániai látogatása. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30. - 1613. sz./ Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa Kolozsváron tárgyalt egyetemi tanárokkal, majd azt nyilatkozta, hogy a multikulturalitás elvének továbbfejlesztése, gyakorlatba ültetése azt fogja eredményezni, hogy a magyar és német diákok is jól érezzék magukat az egyetemen. Példaértékűnek tartotta a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, hozzátéve, hogy a multikulturalitás elvét ki kell terjeszteni a jogi és közgazdasági oktatásra is. Szilágyi Pál ideiglenes rektor a főbiztos tudomására hozta a romániai magyarságnak az önálló állami magyar egyetem alapítására való törekvését, amit az tesz indokolttá, hogy jelenleg nincs olyan struktúra, ami biztosítaná a magyar nyelvű oktatás tartós fennmaradását. /Max van der Stoel példaértékűnek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Dec. 1-jén Markó Béla szövetségi elnök, Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Kötő József tanügyi államtitkár az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadták Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát és a küldöttségében levő oktatásügyi szakértőket. Az EBESZ főbiztosa beszámolt arról is, hogy javasolni fogja az Európa Bizottságnak: jelentős anyagi támogatást biztosítson a Babes-Bolyai Tudományegyetem számára multikulturális jellege fejlesztése, a kisebbségi tannyelvű tanszékek és karok kiépítése céljából. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ kitart az önálló állami magyar egyetem gondolata mellett. A BBTE esetében a multikulturalitáshoz a magyar oktatást kell bővíteni, elsősorban a jogi és a közgazdasági karon, valamint a döntéshozatali struktúrák létrehozására a magyar oktatási vonal esetében. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ közpénzekből fenntartott magyar nyelvű oktatás fejlesztéséért küzd, ezért a megalakulandó egyházi hátterű magánegyetem nem lehet alternatívája a magyar nyelvű állami egyetemnek. /Markó Béla találkozott Max van der Stoel kisebbségi főbiztossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

A svéd parlament (riksdag) elfogadta, hogy 2000. április elsejétől a finn is hivatalos nyelv lesz Svédországban. A 8,9 milliós Svédországban az évtized közepén mintegy 450 ezer finn élt, felerészben finn anyanyelvű, másik felerészben pedig svéd ajkú finn állampolgár. A riksdag egyúttal elismerte hivatalos nemzetiségi nyelvnek a finn egyik ágát, amelyet mintegy 50-60 ezer svéd beszél az ország északi részén fekvő Tornealven folyó völgyében. A képviselők hivatalos rangra emelték a Svédországban beszélt többi nemzetiségi nyelvet is: a szamit, a romanit és a jiddist. A szamit, amely mintegy 9000 svédországi lapp anyanyelve, három formában is elismerték: az északi szamit, a Lulea környéki szamit, és a déli szamit. A romanit a svédországi cigányok beszélik, a jiddis - a közép- és észak-európai zsidóság régebbi német elemekből álló, szláv és héber sajátosságokkal kevert nyelve - a XVIII. század eleje óta használatos a skandináv országban. A parlamenti döntést az is indokolta, hogy a szomszédos Finnország, amely 1809-ig a svéd királyság része volt, 1918-ban keletkezett alkotmányában két hivatalos nyelvet említ: a finnt és a svédet. A második hivatalos nyelvet, amely a finnel egyenértékű státust élvez, a lakosságnak alig több mint 6 százaléka beszéli. /A finn nyelv hivatalos lesz Svédországban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban nov. 15-én, immár 20. alkalommal nyílt meg a népi kultúra hagyományait ápoló mesterek kéthetes alkotótábora, a Szépteremtő Kaláka. Kis Portik Irént, a Szárhegy Kulturális Központ munkatársa elmondta, hogy idén a honfoglalás kori technikákhoz tértek vissza. A rézdomborítás, a tojásfestés bemutatása és oktatása folyt, továbbá a rojtkötés, csipkevarrás technikájának bemutatása. - Szeretnék létrehozni Gyergyószárhegyen a tárgyi kultúra dokumentumtárát, köztük a csipkevarrás teljes mintakészletét. A millecentenárium alkalmából azt vizsgálják, mi az, ami a népi kultúra fölleltározásából kimaradt, mi az, ami pótolandó. /Gál Éva Emese: Szépteremtő Kaláka a honfoglalás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./