A magyarság megmaradásáról, ittmaradásáról szólt az Aradon, az Állami Színházban megrendezett Most és mindörökké című zenés műsor. Összeállítói, kigondolói évek óta lelkes közönségszervezők, nevezetesen Khell Levente és Jolán tanító házaspár, Homolka Ervin sportedző és Kovács Ildikó tanár. A 119 szereplőt felvonultató előadáson Arad és Arad megye magyar közművelődési egyesületei léptek fel: a Bóbita gyermektáncház, a Harmónia modern tánccsoport, a pécskai Búzavirág néptánc együttes, a Kölcsey Stúdió szavalói, a Vox Juventutis gyermekkórus, a Vox Angelicus vonósnégyes, a Gyertyaláng drámajáték csoport, a Csíky Gergely Líceum egykori és mostani tanítványai. A Magyar Mise és István, a király zenei motívumai mellett a műsorban felvillantak a magyar történelem századai. /Matekovitsné Kórodi Mária, az EMKE Arad megyei elnöke, Arad: Most és mindörökké: "A múltat is teremteni kell" (Illyés Gyula) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Módosították Magyarországon a külföldiek munkavállalására vonatkozó jogszabályt. A módosító rendelet 2000. január 1-jével lépett életbe. Eddig az egyéni engedélyhez a foglalkoztatónak a külföldi által ellátandó tevékenységre érvényes munkaerőigénnyel kellett rendelkeznie, amit a kérelem benyújtása előtt 60 nappal kellett beadni. Az elintézési folyamatra még 60 napot lehetett számítani. A 120 napos ügyintézés ideje a jövőben 30 napra rövidül. A jövőben méltányolni fogják, hogy a külföldi jelentkező képzettebb, gyakorlottabb, mint az esetleg ugyanoda jelentkező hazai munkavállaló, ráadásul nyelvismerete is van. Az engedély egy évre szól, de meghosszabbítható. A meghosszabbítás esetében tehát elölről kell indítani az engedélyezés kérését. Azonban van bizonyos automatizmus is, sportolókra, művészekre, tudományos kutatókra, olyan kulcsszemélyekre, akik nemzetközi szerződés keretében dolgoznak Magyarországon. A fentiek alól mentességet élvez a menekült, a menedékes, valamint a bevándorolt státusszal rendelkező külföldi. Az ilyen személynek a magyar állampolgárokkal azonos munkavállalási jogai vannak. E körbe sorolható a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság, az ösztöndíj keretében történő munkavégzés, egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató külföldi tevékenysége és még néhány, a rendeletben pontosan körülírt kivétel. A módosító rendelet szabályait csak a hatálybalépés után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A korábbi jogszabályokban meghatározott mentesség alapján az e rendelet hatálybalépésekor engedély nélkül foglalkoztatott külföldi - az engedélymentes munkakörben és ugyanazon foglalkoztatónál - a türelmi idő lejártáig, 2002. december 31-ig továbbra is engedély nélkül foglalkoztatható. /Leopold Györgyi: Külföldiek munkavállalása Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

A Miskolc közelében levő Mályiban találkoztak a régió, a Felvidék, Kárpátalja és a Partium magyar kulturális életének képviselői. A Partiumot Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke képviselte. A régió kulturális tényezői már a rendszerváltás után megkezdték a kapcsolatok építését, Kapcsolatok néven egy alapítványt is létrehoztak, azután elapadtak a forrásai. A Partium magyarsága - elsősorban a szatmáriak - ennek ellenére tovább építették az együttműködést, a miskolciakkal. Ennek eredményeként a borsodiak rendszeresen ott vannak a szatmáriak Ady- és Rákóczy-ünnepségein, a Gellért Sándor nevét viselő szavalóversenyen, vagy a Hajnal akar lenni! népdal vetélkedőn. Ám, a régió többi részeivel a kapcsolat elapadt, vagy nagyon ötletszerűvé vált. Esély van arra, hogy a Kapcsolatok Alapítvány ismét hozzájusson forrásokhoz, segítve ezzel a régió művelődési együttműködését. /A kultúrák régiója hamarabb létrejöhet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

A Hargita Megyei Tanács Humán erőforrás fejlesztési irodája második éve hirdet szakmai gyakorlatot a nyugat-európai régiókban az EURODYSSEE program keretén belül - tájékoztatott Süket Levente irodavezető. A csereprogram keretében 18-30 éves fiatalok külföldi tapasztalatokra tehetnek szert, tökéletesítik nyelvtudásukat, a program hozzájárul az európai öntudat kialakításához, segíti a régiók közötti kapcsolatok kiépítését. Az elmúlt évi tapasztalatok azt mutatták, hogy mind a hazai, mind a külföldi fél meg volt elégedve, eddig a partnereik Belgiumból, Franciaországból, Spanyolországból és Németországból voltak. Erre az évre 20 helyre van lehetőség. A minimum 3, maximum 7 hónapos külföldi tartózkodás költségeit ösztöndíjjal fedezik, az ideérkező fiataloknak biztosítják a szállást és az étkeztetést. /Csereprogram az európai öntudat kialakításáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Magyar diák, Mostis Gergő a Kölcsey Líceum tanulója nyerte meg a Szatmárnémetiben a nagy román költő 150. születésnapja alkalmából rendezett Mihai Eminescu-szavalóversenyt. A magyar diákok románul szavaltak. /Kölcseys diák nyerte az Eminescu-szavalóversenyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Nagyszebenben él az alig 20 éves Szegedi Alisz Torella népművész is. Nádból, háncsból font tárgyaival sok sikert ért el. Szegedi Alisz meghívást kapott az Egyesült Államokban rendezett washingtoni Folklife Fesztiválra, ahonnan elismerő diplomával tért vissza. A fiatal művésznő munkáit Nagyszebenben a Franz Binder Népművészeti Múzeum mutatta be. Szegedi Alisz elmondta, hogy a nád és háncs művészi fonása családi hagyomány, szüleivel együtt számtalan kiállításra meghívták már. Kiállított több helyen, így Bukarestben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen is, de a legfontosabb a Washingtonban rendezett bemutató volt. /Nagyszebeni népművész Amerikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22-23./

Kilencedik alkalommal rendezték meg a Szféra Estély programsorozat csúcsrendezvényét jan. 22-én Budapesten, az Operaházban, ahol átadták a Szféra díjait is. A "Szféra Globus Díj" kitüntetettje az idén Sütő András erdélyi író lett. Korábban, pár éve a romániai magyarság képviselői közül Frunda György kapott hasonló díjat. "Az év vállalkozója Magyarországon" díjat az idén Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója nyerte el. A "Díj a magyar vállalkozókért" elismerésre Szabó István filmrendezőt találták méltónak. /Sütő András Szféra Globus díjas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a január 13-án Kolozsváron tartott értekezletükön döntöttek a Sapientia Alapítvány létrehozásáról, melynek célja a Romániai Alapítványi Magánegyetem szervezése és kiépítése. Az alapítvány kuratóriumába az egyetemi és tudományos közélet ismert és elismert képviselőit kérték fel. Elnök: Tonk Sándor történész, egyetemi tanár, tagok: Birtalan Ákos közgazdász, parlamenti képviselő, Brassai Zoltán marosvásárhelyi egyetemi tanár, Marton József római katolikus teológiai tanár, Szilágyi Pál rektor-helyettes, Tolnay István francia-magyar szakos tanár, Toró Tibor fizika tanszék professzora Temesváron, Tánczos Vilmos néprajzkutató, a Magyar Tanszék adjunktusa és Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója. /Megvan a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Kör január 24-i ülésének vendége Gergely Edit lesz, akinek Üzenet Lélekdoktor Szeretőhöz c. első verseskötetét vitatják meg a jelenlevők. Jan. 23-án nyílt meg Gyergyószentmiklóson a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezésében a csíkszeredai Zs. Imecs László kiállítása. /Irodalmi kör, kiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Páll Lajos korondi képzőművésznek és költőnek Három csűrben /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999/ címmel gyermekverskötete jelent meg. Az illusztrációkat a szerző készítette. /Páll Lajos újabb könyve: Három csűrben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./ Páll Lajos közösségi szellemet és derűt sugárzó versei korosztálytól függetlenül mindenkihez szólnak, gyermeket és felnőttet egyaránt részesítenek nyelvi és szellemi kalandban. /Apró csodák könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Aradon ülésezett a román-magyar vegyes bizottság, amely a Phare CBC (határokon átnyúló) program keretein belül az európai alapokból finanszírozott tervezeteket bírálta el. A Csanád-Kiszombor határátkelő fejlesztési terve egymillió euro értékű finanszírozásra számíthat az idén. Remélhetőleg 2001 elejétől a terveknek megfelelően megnyitják a Temes és Csongrád megyék közötti egyetlen határállomást. /Egymillió euro a Csanád-Kiszombor határátkelőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

A volt munkaszolgálatosok nagyszabású aláírásgyűjtő akcióba kezdtek. A mozgalom átlépte az országhatárt, nemzetközi jelleget öltött, olyan értelemben, hogy a volt szocialista országbeli munkaszolgálatosok szövetségbe szándékoznak tömörülni. A mozgalom célja az, hogy ismerjék el: a munkaszolgálatosok a kommunista rendszer politikai üldözöttei voltak, s ennek megfelelően kárpótlásban részesüljenek. Romániában a munkaszolgálatot 1950-ben hozták létre és 1961-ben számolták fel, addig jelentős számú fiatalt, főleg politikai kritériumok alapján, munkaszolgálatra hívtak be. Ezek a fiatalok a katonai szolgálat helyett bányákban, különböző építkezéseknél dolgoztak, rendkívülien mostoha körülmények között. Olyanok is voltak közöttük, főleg magyarok, akik korábban a háború, esetleg a hadifogság poklát is megjárták, de azt az időszakot a román hatóságok nem ismerték el katonai szolgálatnak. A Vacaroiu-kormány nem tartotta megalapozottnak a kárpótlási igényeket. Kerekes Károly parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a kérdéssel foglalkozni kell. Szerinte a nehéz pénzügyi helyzet ellenére néhány kedvezményt lehetne nyújtani, például az utazásban és a gyógyszerellátásban. Az RMDSZ foglalkozik ezzel a kérdéssel, Kerekes a parasztpárti képviselővel megállapodott abban, hogy közösen benyújtanak egy újabb törvénytervezetet a probléma megoldására. /Kerekes Károly parlamenti képviselő: A kérdés az RMDSZ-t is foglalkoztatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Jan. 22-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-ünnepségen Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum igazgatója emlékeztetett arra, hogy ez az iskola a hazai magyar oktatás egyik szimbóluma. Az iskola "felszálló ágban" van, hamarosan elnyeri majd a kiváló minősítést, és akkor autonómiája lesz, és maga választhatja meg tanárait. Az anyagi alap megteremtését tűzte ki maga elé célul a Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum - Öregdiákjainak Baráti Köre valamint a Bolyai Kollégium Alapítvány. Jan. 22-én a Baráti Kör hívta meg az iskola egykori és jelenlegi, tanárait, diákjait egy kis farsangi mulatságra. Kiss József nyugalmazott egyetemi tanár, a Baráti Kör elnöke beszámolt tevékenységükről. Az évek során újjászervezték az iskolamúzeumot, megíratták az egyes katedrák történetét, elkezdődött az iskola legjelentősebb tanárai életrajzának a megírása, és nem kevesebb mint 12 kötet íródott a kör támogatásával az iskola történetéről valamint Bolyai Farkasról, és Jánosról. A rendezvények, találkozók, kiállítások szervezésébe több mint 1200 bolyais öregdiák kapcsolódott be. /Vissza a gyökerekhez - a jövő érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Jan. 24-én Szatmárnémetiben bemutatták Szatmáriak a szabadságharcban /Identitas Alapítvány, Szatmárnémeti/ című értékes helytörténeti kötetet. A tanulmánykötetben főleg a helyi Szent István Kör tagjai közölték írásaikat. Adósok vagyunk a helytörténeti munkákkal, állapította meg Varga Attila parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke. A kötet gondozója Kónya László. /Egy könyv minden szatmári számára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 25./ A szerzők között van Kónya László tanár, dr. Németi János, Danku Pál, dr. Bura László, és Csirák Csaba. Varga Attila bejelentette, hogy ez a kötet egy sorozat első darabja. - Danku Pál felhívta a figyelmet arra, hogy a kolozsvári levéltárban még nagyon sok feltáratlan érték van a 48-as szabadságharccal kapcsolatban. /Szatmáriak a szabadságharcban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, a Salvator Alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy épül a városban az öregek otthona, 6 idős csíkszeredainak kívánnak otthont teremteni a jövőben, Eddig a külföldön élő magyarok küldtek támogatást, Svájcból orvosi műszerek, a belgiumi dr. Kállai Oszkár szemésztől gyógyszerek, műtőberendezések érkeztek. /Öregotthon épül Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Szatmárnémetiben tartotta meg évi közgyűlését a Vállalkozók Fóruma Egyesület, melynek elnöke Pécsi Ferenc parlamenti képviselő. A helyi kis- és középvállalkozásokat tömörítő szervezet aktív volt az elmúlt évben, megrendezte tavaly márciusban a Business Forum '99 nemzetközi üzletember-találkozót, továbbá egy nemzetközi privatizációs konferenciát, és részük volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Szatmár megye határmenti régiója közös területfejlesztési tanulmányának elkészítésében. Idén májusban újra lesz Business Forum - 2000, megszervezik Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közös gazdasági bemutatkozását. Hetente lesz vállalkozói klubdélután. /Ismét lesz Business Forum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Romániában 68 magánegyetem kapta meg a működési engedélyt. A magánegyetemeknek 130 054 hallgatójuk van, közülük 4407 magyar nemzetiségű. /A hazai magán felsőoktatás számokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29-30./

A kolozsvári Állami Magyar Színház január 28-án műsorra tűzött Koldusopera c. előadásában a kolozsvári közönség egykori kedvence, Lőrincz Ágnes színművész ismét fellépett. Jan. 3-án bemutatják A Lourcine utcai gyilkosság című zenés darabot, amely a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján tavaly elnyerte a legjobb előadás díját, ugyanezen színházi fórumon Bogdán Zsoltot a legjobb férfi alakítás, Borbáth Júliát a legjobb női alakítás díjával jutalmazták. /Lőrincz Ágnes ismét a kolozsvári színpadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29-30./

Sára Sándor, a Duna Televízió Rt. elnöke megállapodást írt alá a Moving Pictures Company India, Ltd.-vel Indiában a két társaság közötti együttműködésről. A megállapodás értelmében játékfilmet készítenek Kőrösi Csoma Sándor életéről és koráról, valamint a Magyarországon született indiai festőművésznő, Amrita Sher Gil életéről és művészetéről. /Film készül Kőrösi Csoma Sándor életéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29-30./

Jan. 28-án mutatták be Csíkszeredában a városban működő Pallas-Akadémia Könyvkiadó 100. könyvét: Vámszer Géza Csík vármegye településtörténete c. munkáját. A kiadó tevékenységéről Kozma Mária főszerkesztő beszélt. A Vámszer-hagyaték értékére hívta fel a figyelmet dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Vámszer Géza munkásságának nagy része a mai napig kiadatlan maradt. Remélhető, hogy Pallas Akadémia Kiadó a jövőben bővebb könyvet ad ki a Vámszer-hagyatékból. Tőzsér József igazgató köszönetét fejezte ki a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának a könyv megjelenéséhez nyújtott támogatásért. /A századik könyv ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A Hívó Szó megszületésére emlékezett Pillich László, a Szabadság első főszerkesztő-helyettese, egykori országos RMDSZ-vezető. A Hívó Szó 1989. dec. 24-én jelent meg, az előtte levő napon kezdték meg Kolozsváron az értelmiségi találkozó szervezését, ebben Balogh Edgárnak fontos szerepe volt. Dec. 24-én értelmiségiek létrehozták a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsot /KMDT/. A fiatalok pedig a MADISZ-t akarták létrehozni. Egyesek - köztük Balogh Edgár - úgy gondolták, hogy újraalakítják a Magyar Népi Szövetséget. A többség nem ezt akarta, ezt Balogh Edgár megértette és félreállt. Az RMDSZ a Magyar Népi Szövetség hatásától nem tudott teljesen megszabadulni, de továbblépett. Amikor a KMDT létrehozták, tudtak arról, hogy dec. 23-án Domokos Géza Bukarestben az RMDSZ-t mint országos kezdeményezést jelentette be, továbbá arról, hogy megalakult a Bánáti Magyar Demokrata Szövetség. A KMDT koordinációs szerepre készült, de fokozatosan egy megyei RMDSZ szintjére degradálódott. A KMDT szervezői úgy gondolták, hogy az érdekképviselet központjának Erdélyben kell lennie. Végül 1990. január 6-án, a KMDT kezdeményezésére Kolozsváron találkoztak először országos alakuló küldöttgyűlésen a különböző szerveződések. Feszültséggel kezdődött a találkozó. Úgy érezték mintha kész forgatókönyvvel jöttek volna Domokosék. Végül elhatározták, hogy egy hét múlva Marosvásárhelyen találkoznak újra, és ott kidolgozzák a szervezet szándéknyilatkozatát. Ezen a találkozón a bukarestiek által több száz példányban elhozott késznek hitt szöveghez a tanácskozáson annyi módosító javaslat született, hogy a javított szöveg véglegesítésére nem maradt idő. Az a döntés született, hogy a bukarestiek nevében Horváth Andor, az erdélyiekében Kántor Lajos és Pillich László építse be a javaslatokat az eredeti szövegbe. A véglegesített szöveg a Szabadságban megjelent, mint az RMDSZ szándéknyilatkozata. Domokos Géza pedig a végleges szöveget még átjavította, majd a saját változatát közölte a Romániai Magyar Szóban szándéknyilatkozatként. Érdekes lenne szakszerű szövegösszehasonlítást végezni, mert rávilágíthatna arra, hogy valójában hol keresendőek az egy évtizede mélyülő nézetkülönbségek gyökerei. - Pillich nem vonja kétségbe az egység szükségességét. Azonban a mai egységet már csak a széthullás félelme tartja fenn. Olyan új együttműködési mechanizmusra van szükség, amely egységbe fogja a székelyföldi tömbmagyar potenciált, és a szórvány szükségleteit, illetve a civil szféra érdekeit. Pillich szerint az RMDSZ-ből elsősorban nem személyek, hanem bizonyos cselekvési lehetőségek szorultak ki. Az RMDSZ nélkülözhetetlen a politikai képviselet és az önkormányzati képviselet terén. A többi képviseleti funkció zömét a megerősödő egyházak és civil szféra már nagymértékben átvette az RMDSZ-től. /Gál Mária: 10 éves az RMDSZ. Szerkesztőségünkben született. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Febr. 3-án Orbán Balázs születésének 171. évfordulóját ünnepelte Székelyudvarhely népe. Orbán Balázs szobránál Szász Jenő polgármester, majd Ecsedi Csaba tanár és Rüsz Domokos unitárius lelkész mondott beszédet, ezután elhelyezték a koszorúkat a szobornál. /Orbán Balázs-emlékünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./ Az ünnepséget nem tudta megzavarni egy hangoskodó fiatalember, aki román és magyar nyelven kiabálva éltette Ceausescut, illetve obszcén kifejezésekkel gyalázta a jelenlévőket. A rendőrök hamar eltávolították az illetőt a színhelyről. /Emlékezés Orbán Balázsra - kisebb incidenssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5-6./

Febr. 3-án mutatták be Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban Jakab László kanonok legújabb, A Gyulafehérvári Majláth Gimnázium jogelődjének története című kötetét. Kiáltás és figyelmeztetés ez a kötet - hangsúlyozta Nagy Benedek, a kézirat lektora, mert az elmúlt fél évszázadban majdnem teljesen eltűnt Belső-Erdély magyarsága, az a magyarság, amelyet a gyulafehérvári intézmény szolgált ki. Jakab László elmondta, hogy az anyaggyűjtést a harmincas években kezdték meg néhai tanárkollégái, végül 1997-ben Jakab kanonok vállalta el a munka elvégzését. A szerző dedikálta a bemutatott kötetet, no meg a Márton Áron püspök dél-erdélyi hétköznapjairól szóló könyvet. /Regényes életű kézirat. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./ Erdély és az egész ország legrégebbi iskolájának, a XI. századi tanintézetet felelevenítő kötetről van szó. A gyulafehérvári Majláth Gimnázium jogelődjéről keveset tudunk - hangzott el a bemutatón -, tisztelegnünk kell azonban azon tanintézmény előtt, melyet püspökök, papok, erdélyi fejedelmek és polgárok tartottak fenn és éltettek századokon át. /Egy ezeréves tanintézmény története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

A nagybányai ciánszennyezésért Románia nem fizet kártérítést Magyarországnak, jelentette ki a román környezetvédelmi tárca vízügyi igazgatóságának vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a román-magyar környezetvédelmi egyezmény értelmében a feleknek csupán kölcsönös tájékoztatási és segélynyújtási kötelezettségnek kell eleget tenniük. Ez megtörtént, a román fél azonnal tájékoztatta az illetékes magyar vízügyi szerveket. Az egyezmény azonban nem tartalmaz kártérítésre vonatkozó előírást. Hozzátette: a ciánvegyületes szennyeződés "csupán néhány márna elpusztulását okozta, a többi halfajra nem volt végzetes". /Románia nem fizet kártérítést Magyarországnak a nagybányai ciánszennyezésért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A magyarországi jelentések szerint a ciánszennyeződés miatt tömegesnek minősíthető a halpusztulás a Tiszán. Az évenkénti több millió forint értékű haltelepítések kárba vesztek, most a kifogásra és értékesítésre alkalmas halállomány teljes egészében elpusztul. Úgy vélik: jogorvoslatra, kártalanításra semmi esélyük nincs, mert Magyarországnak Romániával a halpusztulásra nincs érvényes nemzetközi kártalanítási megállapodása. Egyesek szerint a kárvallottak csak a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhatnak. /A zazari ciánszennyezés fejleményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

A temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója, Demeter András a tavalyi színházi évadról elmondta: sajnos ezúttal hiányzott belőle a nagy színházi esemény. A tervezett, eurorégiós összefogással elképzelt Schiller-darabhoz, Az orléans-i szűzhöz nem találtak támogatókat. A Temes megyei önkormányzat a hatáskörébe tartozó művészeti és művelődési intézmények (magyar és német színház, bábszínház, filharmónia stb.) élére öttagú vezető tanácsot nevezett ki. Ez az intézkedés ellentmond a kulturális autonómia elvének. A kinevezettek nem szakmai emberek, semmilyen felelősséggel nem tartoznak a színházban történtekért, de beleszólási joguk van mindenbe. A megyei tanácsi határozat másik előírása: minden magyar nyelvű (és német nyelvű) előadást le kell fordítani román nyelvre (fülhallgatós előadások). Ez a gyakorlat (a lehetőségek szerint) a temesvári magyar és német színházban - az országban egyedülálló módon - évtizedek óta működik, de nem minden előadás esetében. /Pataki Zoltán: Zsiráf a magyar színházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Febr. 5-én tartották meg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban, a Székelyföld kulturális folyóirat irodalmi matinéját. Ferenczes István főszerkesztő tartotta a bevezetőt. Elmondta, hogy a negyedik évébe lépő Székelyföld végre kiadhatta az első könyvet: Papp Kincses Emese Virrassz velem című dokumentumregényét, amely az elmúlt tíz esztendő történéseit mutatja be. A találkozón a szerkesztők és munkatársak - Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Bogdán László, Ferenczes István, Farkas Árpád - olvastak fel írásaikból. /Hétvégi rendezvények Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7., Virrasszunk együtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Zilahon, Erdély legnagyobb református templomában, február 6-án megalakulása színhelyén emlékeztek meg az RMDSZ Szilágy megyei szervezete tíz évvel ezelőtti megalakulásáról. Ugyanaznap fórumot tartottak a Kálvineumban - ma városi művelődési ház -, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását követelve, az egyházkerület és az egyházmegyék vezetői részvételével, majd kerekasztal megbeszélést tartottak az egyházkerület képviselői és a megyei RMDSZ-szervezet vezetői. A megemlékezésen jelen volt Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke, a zilahiakon kívül szilágysági magyar polgármesterek, tanácsosok, a volt és jelenlegi RMDSZ-tisztségviselők. A fórumon Tőkés László bejelentette, hogy idén ősszel óvodától kezdődően minden fokozaton, a Partiumi Egyetemmel bezárólag, iskolák indulnak anyanyelven Zilahon, Szatmáron, Nagyváradon, a teljes struktúrával. A fórumon elfogadott nyilatkozat szerint a romániai magyar közösség, az egyházak és az RMDSZ célkitűzése a tulajdonjog helyreállítása, amely a társadalmi békét, a működő demokráciát, a jogállamot is szolgálja. Felkérik a kormányt, szerezzen érvényt a 83/1999-es kormányrendeletnek, a zilahi egyház ténylegesen jusson hozzá elkobzott ingatlanához, s kiemelt helyen kell szerepelnie Wesselényi Református Kollégium ügye rendezésének is. A fórummozgalommal kapcsolatban sikerült tisztázni, hogy Csernátontól Érmihályfalváig a megrendezett fórumokon való szilágysági részvételt nem tiltotta sem a zilahi, sem a megyei szervezet. A tiszteletbeli elnök úgy vélte, zárlat alá került egy jobb sorsra érdemes kezdeményezés. Vida Gyula bejelentette: Szilágysomlyón házigazdája lenne egy fórumnak, amelyet Markó Béla szövetségi elnök elfogadott és amelyet Tőkés László tiszteletbeli elnök is elfogad. /Emlékezés a megalakulás színhelyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

A Seprődi János Kórusszövetség ezertagú nagykórust kíván életre hívni az idei milleniumi ünnepségek sorozatában. A 2000. év főrendezvényén fellépő ezertagú Millenniumi Kórus programja szerint elhangzik Erkel-Kölcsey Himnusza, Kodály Ének Szent István királyhoz című vegyes kari műve, Csíky Boldizsár Szülőföldem-je, Orbán György Millenniumi kantátája, Egressy Béni-Vörösmarty Mihály Szózata, valamint Kodály-Berzsenyi A magyarokhoz című szerzeménye. Az ezertagú kórus karmesterei: Szalman Lóránt, Szilágyi Zsolt, Orosz Pál József, Dárdai Árpád és Fehér Ferenc. A fellépések tervezett helyszínei: Székelyudvarhely, Ditró, a magyarországi Törökbálint és Budapest. /Millenniumi Kórus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Megjelent Péterfy László Kend és egyháza /Infopress Rt, Székelyudvarhely/ című monográfiája az Országépítő Alapítvány támogatásával. A szerző korábban Kibéd történetét írta meg. A 90 éves Péterfy László református lelkipásztor 1910. február 2-án született Nyárádselyén. /A Kendek monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./