"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke fejtette ki gondolatait a vele készült interjúban. Hangsúlyozta, hogy a trianoni döntés - mind politikai, mind történelmi szempontból - a legnagyobb tévedés, a legnagyobb méretű meggondolatlanság volt. Patrubány kifejtette, hogy a Szent Korona szimbolikus erőforrás, jelképe a fennmaradásnak. - "Az elmúlt 10 esztendő az erdélyi magyarság életében elkótyavetyélt évtized", "tétlenül bámultuk, hogyan megy el Erdély fiatalsága." /Nagy Ágnes: Valahányszor visszakerült a szent korona?Interjú Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./"

"Fodor Csaba, a Hargita Állami Székely Népi együttes táncmestere idén megkapta az EMKE Kacsó Sándor-díját. A Csíkrákosról származó díjazott 1970-1990 között oktatómesterként dolgozott Csíkszeredán, az 1-es számú Ipari Líceumban, ahol délutánonként néptáncot tanított a diákoknak. A táncoktatást szabadidős tevékenységként végezte, heti négy alkalommal. Anyagi juttatást nem kapott ezért a tevékenységért, de abban az időben a megmaradást szolgálta a népi tánc. Fodor Csaba hangsúlyozta, hogy történelmünk és őseink szokásainak ismerete által tudjuk, hogy kik vagyunk, hagyományaink feladásával elveszítjük a lábunk alól a talajt. - A Hargita együtteshez kerülve Fodor Csaba életében a tánc életformájává vált. /Hátsekné Kovács Kinga: "Végigtáncolt" élet után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./"

Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb történelmi tárgyú könyve Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ címmel jelent meg. A szerző elmondta, hogy ebben a munkájában eredeti forrásokat tárt fel. A Székely Levéltár kiadatlan okleveles forrásait dolgozta fel. A társadalmi és történelmi események mellett a társadalmi mobilitást is próbálta érzékeltetni. A könyvben két katonai lustrát dolgozott föl, az 1681-85-ös összeírást és az 1704-es Rákóczi lustrát, melynek Csíkra és Gyergyóra vonatkozó adatai nagyon pontosak. Új a könyvben az 1721-es összeírás, ami forráskiadványnak is, tekinthető, és a csíki települések esetében az 1750-es összeírás. Garda úgy érzi, hogy a források földolgozása tekintetében a könyv alapmunkának számít. - A szerzőt Gyergyószentmiklós városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. - Dr. Garda Dezső a kitüntetéssel járó négymillió lejt egyenlő arányban elosztva a város római katolikus egyházi Szeretetkonyhájának, a helyi református és örmény katolikus egyházaknak, valamint a sérült fiatalok Támasz Klub napközi otthonának adományozta. /Gál Éva Emese: Főnépek, lófők, gyalogkatonák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Veres Péter székelyudvarhelyi muzeológus a szerzője a Segédlet falumonográfia írásához című téma-, illetve szempontozó kérdéscsomagnak. Ezzel a módszertani füzettel segíteni akar. Megindult például az Unitárius Falufüzetek sorozat, hat vagy hét szám máris megjelent. Az egyikből ez vagy az hiányzik, vagy ellenkezőleg: többletben van. A monográfiánál a legfontosabb a pontos bibliográfia elkészítése. /Oláh István: Csűrkapuk nyikorgásának fölöttébb hasznos voltáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Dec. 18-án Marosvásárhelyen ünnepelte a Román Televízió magyar nyelvű adásának szerkesztősége, hogy harminc évvel ezelőtt indult útjára a műsor. Az ünnepségen jelen volt többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Elekes Botond, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának munkatársa, és természetesen az egykori és jelenlegi tévészerkesztők, riporterek, rendezők, operatőrök. A jeles író és publicista, Bodor Pál, az egykori főszerkesztő Budapestről érkezett, mások messzebbről: Ausztráliából, Svédországból, Németországból. /Harminc év. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

A Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió Kereskedelmi és Iparkamarái találkoztak Temesváron. A kétnapos, Phare CREDO alapokból finanszírozott rendezvényen részt vett az Eurorégió négy magyar és négy román megyéje, valamint 75 romániai, magyar és vajdasági cég képviselője. A magyar résztvevők bemutatták a DKMT Eurorégió Gazdasági Fejlesztési Koncepcióját, a 2000. évre kidolgozott együttműködési tervet (ami inkább magyar-román együttműködésre korlátozódik), a vajdaságiak ismertették a szomszédos tartomány jelenlegi gazdasági helyzetét. /Hármashatár gazdasági találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

"A marosvásárhelyi tudósító, Tófalvi Zoltán Fodor Imre polgármestert kérte mikrofonhoz, Tövissy Ildikó, a vallással és oktatással foglalkozó adások szerkesztője Szász János lelkészt, a hazai Caritas egyházi alapítvány igazgatóját mutatta be. Lincu Nagy Éva és Mosoni Enikő a tévéhíradó készítéséről szólt. - Xantus Gábor operatőr a mindenkori romániai magyar tévés gárdából a legtöbb szakmai elismerést vívta ki az utóbbi években. Csép Sándor, az adás egykori talán legtehetségesebb munkatársa, a kolozsvári stúdió egyik jelenkori vezetője, a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete elnökeként arról szólt, hogy létezik hosszú távú elképzelés a hazai magyar adások jövőjéről. Meltzer Éva feliratozó, fordító, egyben a történelmi sorozat szerkesztője bemutatta Csetri Elek történészt, a rovat egyik főmunkatársát. A tévéseket Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Elekes Botond, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának küldötte köszöntötte. /"Ez teljes mértékben a miénk!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./"

A magyar kormány úgy döntött, hogy az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására a magyar költségvetésből elkülönített kétmilliárd forintot az erdélyi magyar történelmi egyházak védnöksége alatt álló alapítványnak juttatja. Tibori Szabó Zoltán cikke szerint a szakma megállapította: mivel egyetemre nem elég az összeg, a támogatást olyan kiegészítő intézmények létrehozására kellene fordítani, amelyeket az állami és a majdani magánegyetem hallgatói egyaránt használhatnak. Tibori támadta a jelenlegi magyar kormányt, amely - szerinte - egyes RMDSZ-en belüli csoportokat pénzelve, meg akarja változtatni a szövetségen belüli erők arányát. A Fideszhez, írta Tibori Szabó Zoltán, nem Markóék állnak közel, hanem a velük szemben álló Reform Tömörülés. Az újságíró azt állította, hogy a kétmilliárddal a magyar kormány határon belüli és kívüli politikai klientúrájának a pénzelése folyik. Feltette továbbá a kérdést: "ha a magyar szellemi elitet nyugati egyetemeken készítik fel, nekünk miért ajánlják erre a célra magyarországi felsőoktatást"? Az újságíró megjegyezte: Orbán Viktor Oxfordban tanult, hozzátette: Soros pénzén. /Tibori Szabó Zoltán: Szavak és tettek = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"Tibori Szabó Zoltán a Népszabadság tudósítója, aki a Horn-kormányt sohasem támadta. Ellenkezőleg, segített nekik az egyik támadássorozatukban. Amikor a Magyarok Világszövetségét támadták, Tibori Szabó Zoltán /akkor a Szabadság főszerkesztője/ azt írta, hogy szerinte a szövetségben "csak a svihákság világméretű". /Világméterek. = Szabadság (Kolozsvár), 1996. jún. 22. - átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. júl. 4./ A cikk felháborodást keltett, Szabó Piroska, a lap szerkesztője is vitába szállt saját főszerkesztőjével /júl. 1./ Tibori Szabó Zoltán válaszában /Szabadság, júl. 6./ mindent visszautasított. Szerinte az MVSZ jobboldali, mégis az összmagyarságot képviselni akaró szervezet kíván lenni. A svihákságot az MVSZ-re vonatkoztatta, közölte. - A VET védnöki testülete, a magyar történelmi egyházak vezetői nyilatkozatot adtak ki /júl. 11./, ebben kiemelték, hogy aggodalomra ad okot a Szabadság főszerkesztőjének hangja, aki sértő minősítésekkel igyekezett a Világszövetség kongresszusáról hamis képet nyújtani az olvasóknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. júl. 17./

Az utóbbi években a temesvári könyvesboltokból fokozatosan eltűntek a magyar nyelvű könyvek. Ezt a hiányt pótolja a Heti Új Szót is kiadó Reflex KFT, amely a Temesvári Magyar Házban működik. Itt az újságírás, az RMDSZ képviselői iroda, az RMDSZ Temes megyei irodái, a TEMISZ iroda mellett, a könyvárusítás is folyik egy ideje. A kommunizmus feletti győzelem tizedik évfordulójára szervezett hatnapos ünnepségsorozat keretében - dec. 14-én - megnyílt a temesvári Mária-téren, a Református Egyház épületében bérelt önálló magyar könyvesbolt. /Magyar könyvesbolt Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

A Temesvári Rádió bővítette nemzetiségi műsorait az ukrán nyelvűvel. Egyelőre csak havonta egy órában jelentkezik információs, kulturális műsorral az ukrán adás. /Ukrán nyelvű rádióműsor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Dec. 21-én Csíkszeredában bemutatták Papp Kincses Emese Virrassz velem című könyvét. A Székelyföld szerkesztőségének gondozásában megjelent dokumentumregény az elmúlt 10 év eseményeit mutatja be, az átvirrasztott éjszakák monológként fogalmazódtak meg a könyv lapjain - mutatta be a könyvet Ferenczes István. /Kik fognak együtt virrasztani? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Tovább fogy Magyarország lakossága. Október végén a magyarországi népesség száma 10 millió 55 ezer fő volt. 1990 óta minden évben csökkent a népesség száma Magyarországon. 1990-ben a természetes fogyás mutatója 1,9 ezrelék volt, ami azóta szinte folyamatosan, évről-évre növekszik, és 1998-ra elérte a 3,8 ezreléket. /Tovább fogy a magyar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) elnöke bejelentette, hogy az erdélyi történelmi magyar egyházakkal karöltve egy kisebb népszámlálást végeztek, melynek során mintegy 6500 sokgyermekes család adatait regisztrálták. Karácsony éjszakáján egy újszerű honlap nyílik meg a világhálón http://www.mvsz.hu/vet/csalad címen. Itt zajlik ezután a magyar nagycsaládok világméretű társkereső mozgalma. Szeretnék elérni, hogy találjanak valahol nagyvilágban valakit, aki mintegy keresztszülőként gondjába fogadja a bemutatott nagycsaládok közül azt, amelyiket magához közelinek érez. /Weboldal az erdélyi nagycsaládoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Az RMDSZ helyi képviselői december 22-én, Temesváron ünnepelték a szervezet megalakulásának kerek évfordulóját. A sajtókonferencián a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség alapító tagjai közül dr. Bárányi Ferenc, Bodó Barna, dr. Bárányi Ildikó, dr. Albert Ferenc, id. Toró Tibor elevenítették fel azt, hogy 1989. december 22-én a temesvári értelmiségiek létrehozták a posztkommunista időszak egyik első civil szerveződését. Az RMDSZ csak néhány nappal később alakult meg. Az alapító nyilatkozat Tőkés László református lelkipásztort már akkor a szervezet tiszteletbeli elnökének nevezi (azokban az órákban Temesváron mit sem tudtak a Securitate által elhurcolt lelkész sorsáról). A BMDSZ 1990. január 11-én tartotta nyilvános alakuló ülését, első elnöke Bodó Barna (jelenleg temesi RMDSZ tanácsos) lett. Szót kaptak a későbbi elnökök közül Dukász Péter (aki 1989 decemberében családjával éppen emigrálni készült, de a forradalom hatására meggondolta magát) és Toró T. Tibor, aki elmondta, hogy a BMDSZ-ből ugyan később Temes Megyei RMDSZ szervezet lett, de az eltelt tíz év alatt mindvégig megőrizte sajátos, egyedi vonásait és önállóságát. /Csak az első tíz év volt nehéz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Egyes gyülekezeteinket a kihalás veszélye fenyegeti - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2000. évi naptárában. Tőkés László püspök írta a kalendáriumban: A szomorú tanulság: vészesen fogyunk! A Barabás Zoltán, Csűry István és Mihálka Zoltán szerkesztette kalendáriumban többek között hosszabb írást olvashatunk a millecentenáriumról (dr. Ágoston András), a középkori Váradról (dr. Jósa Piroska), a partiumi tudatról (Dukrét Géza), a Partiumi Keresztény Egyetemről (dr. Kovács Béla rektor) és egyebekről. /Itt a Református Kalendárium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Szamosújváron, az erdélyi örmények fővárosában november 20-21-én tudományos ülésszakot tartottak Az erdélyi magyar-örmények társadalmi szerepe, örmény katolikus egyháza és identitástudata régen és ma címmel. Az első tanácskozást Budapesten tartották 1997. A mostani konferencia fővédnökei Dr. Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzó és Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter voltak. Az előadók között volt ifj. Kabai Ferenc református lelkész, dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek alapítója, Tarisnyás Csilla, az ARMÉNIA időszaki szemle főszerkesztője. Előadást tartott még Péter Emese Szamosújvárról, Jakobovits Miklós Nagyváradról, Starmüller Géza Kolozsvárról. A megjelentek megnézhették a Szamosújvár képekben és Szemelvények az örmények múltjából és jelenéből című kiállításokat. Megkoszorúzták a Szongott Kristóf emléktáblát a helyi koszorúzási ünnepségére, ahol a helyi Czetz János Cserkészcsapat is felsorakozott. /A magyar ajkú örmények Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

"A gyergyószárhegyi RMDSZ dec. 16-án bővített választmányi ülésen ünnepelte megalakulása 10. évfordulóját, tájékoztatott Borsos András helyi RMDSZ-elnök. Áttekintették az eltelt időszakot. A helyi iskola az RMDSZ javaslatára már 1990 februárjában fölvette a Bethlen Gábor nevét, a szervezet a Hősök emlékoszlopán megjavíttatta a megrongált magyar címert, 1990. aug. 20-án márványtáblát helyeztek az emlékoszlopra a második világháborúban elesett 76 szárhegyi hős nevével, a tatárdomb emlékoszlopát és környezetét szintén a helyi RMDSZ tette rendbe, visszaállítva az 1908-as emléktábla eredeti szövegével a márványtáblát, amelyet 90 márciusában levertek szélsőséges elemek. 1992-ben a szervezet az 1596-os Véres Farsang emlékére helyezett el márványtáblát az emlékoszlopon, s ugyanebben az évben emlékkövet állított az 1916-ban kegyetlenül kivégzett 8 szárhegyi elöljáró emlékére, akiket a benyomuló román katonák gyilkoltak meg. 1994-ben, szintén az emlékoszlopon az 1848-49-es magyar forradalom gyergyószárhegyi hőseinek avattak márványtáblát, majd 1996-ban újra márványtáblát avattak a millecentenárium tiszteletére az alábbi szöveggel: "Emlékezz, magyar, e föld 1100 éve a szülőfölded". 1998. márc. 15-én újra emléktáblát avattak az emlékoszlopon: "1848-1998 A kivívott szabadság nem örök, a cselekvés tartja életben, ezért újból és újból meg kell nyerni az érte folyó ütközeteket". Ugyancsak márványtáblával jelölték Gurzó Lajos 48-as honvédfőhadnagy sírját, majd novemberben Both Ferenc honvédalhadnagy sírkövére is márványtáblát helyeztek. Az ülés résztvevői az alábbi Állásfoglalást fogadták el: "A Gyergyószárhegyi RMDSZ bővített választmányi ülésének résztvevői fenntartás nélkül egyetértünk és csatlakozunk Tőkés László tiszteletbeli elnök következetes elvi álláspontjához. Elutasítjuk a lejáratását célzó, személyisége ellen irányuló, periodikusan ismétlődő alattomos támadásokat. Meggyőződésünk, hogy a rágalmazás eszközéhez nyúló személyek, érdekcsoportosulások saját magukat minősítik, és a magyarellenes erők, a román hatalom kiszolgálóiképpen erdélyi magyar nemzeti közösségünk alapvető érdekei ellen cselekszenek". /Gál Éva Emese: A gyergyószárhegyi RMDSZ 10 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./"

Tasnádon a Caritas szervezet Teleházat fog működtetni. A Kárpátok Eurorégió Fejlesztési Alaptól megnyert pályázatból biztosítják az irodai felszerelést, valamint a beindításhoz szükséges dolgokat. Szolgáltatásai a következő lehetőségeket biztosítják: ügyintézési segítségnyújtás, elektronikus levelezés a polgárok számára, internet-elérési lehetőség, közhasznú tájékoztatás, helyi hirdetés, hírközpont, irodai szolgáltatás, számítógépes munkák elvégzése, civil szervezetek kiszolgálása, különböző oktatási, képzési, kulturális programok szervezése. /Teleház Tasnádon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Sepsiszentgyörgyön még mindig nem sikerült a Petőfi utca elfogadtatása. Az utca elnevezésében már kétszer határozott a helyi tanács, időközben felvállalta az ügyet a megyei tanács is, azonban prefektusi óvás miatt az állásfoglalást - táblabírósági döntésre várva - elnapolták. A prefektus nemrégiben a helyi tanács vagyonleltárát is megtámadta a törvényszéken azon a címen, hogy a létesítmény címeként Petőfi utca szerepel. /A "kanyartól" féltenek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Szatmárnémeti legnagyobb példányszámú helyi román lapja, az Informatia Zilei a város lakói közül az év emberét és az évtized emberét is megjelölte első januári számában. Az évtized kilenc embere közt csak két magyar van, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, aki a magánszektor fejlesztésében és Szabó István, a megyei önkormányzat alelnöke, aki a megyei költségvetés egyensúlytartásában szerzett valóban elismerésre méltó érdemeket. De a kilenc közt ott van Vasile Mois is, aki szélsőséges nézeteivel a románok többsége számára sem szimpatikus. A listát Virgil Magureanu, a SRI volt igazgatója vezeti, azzal az indoklással, hogy Szatmár megyéből származik, az elmúlt évtizedben innen ő jutott legmagasabb közjogi funkcióba, és leváltása után ide tért vissza. A lapnak az év emberéről készült listáján a húsz személy közt mindössze három magyar van: Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor és Varga Attila parlamenti képviselő. - Vitatható a lap névsora, hiszen helyet kaphatott volna Reizer Pál megyéspüspök, Schupler Tibor, a Caritas igazgatója, Ilyés Gyula alpolgármester, Szilágyi Ferenc vállalkozó, aki a köz(színház stb.) érdekében megmozgatta a privát szektort, vagy Kovács Jenő nagykárolyi polgármester. /Pécsi Ferenc és Szabó István az évtized szatmári emberei közt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Jan. 6-án nyílt meg Csíkszeredában a gyergyószárhegyi Szárhegyi Alkotótábor munkáiból készült kiállítás. Az alkotótábor működésének 25. évfordulója alkalmával a Gyergyószárhegyen készült festmények néhány darabját állították ki. A gyűjtemény jellegzetessége abban áll, hogy minden munka megvan, ebben egyedülálló a világon. Debrecen és Marosvásárhely után tekintheti meg a kiállítást a csíkszeredai közönség. /Hátsekné Kovács Kinga: Negyedszázad alkotásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Jan. 21-én tartják Temesváron a Duna-Maros-Körös-Tisza (DMKT) Eurórégió elnökök fórumát, amelyen nyolc romániai és magyarországi tag-megye, illetőleg a Vajdaság képviselői vesznek részt. A DMKT Eurórégió működési zavarai elsősorban a jugoszláviai helyzetnek tudhatóak be. /Eurórégiós fórum Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Jan. 5-én tartotta soros ülését a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) Országos Elnöksége Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Napirenden szerepelt a magyar nyelvű tankönyvkiadás kérdése, az idei Bolyai Nyári Akadémia programjának véglegesítése. Döntöttek az RMPSZ tulajdonú tankönyvkiadó létrehozásáról. Az RMPSZ országos küldöttgyűlését márc. 24-25-én tartják a szovátai Teleki Oktatási Központba. /Az RMPSZ összehívta küldöttgyűlését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

"Új tagsági könyveket nyomtattatott a Gyergyói Területi RMDSZ, mert az SZKT-határozat a belső választások előtt előírja az új tagsági könyvek kibocsátását. A tagsági díjat a szervezet havi 2500 lejben állapította meg, ám az RMDSZ a vele szimpatizáló tsz-nyugdíjasokat vagy nincsteleneket sem zárja ki, akik nem tudnak havi 2500 lejt fizetni, csak esetleg havi 4-500 lejt; ők pártoló tagoknak számítanak. /Új tagsági könyvek az RMDSZ- nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./"

Január 11-én a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ diáktanácsa házigazdája volt a gyergyói civil szervezetek első idei fórumának, amelynek fő célja a szervezetek egész évi programjának összehangolása volt egy közös eseménynaptár kidolgozása érdekében. Megállapodtak abban, hogy jan. 20-áig minden civil szervezet eljuttatja teljes évi programját az Ifitékához, ahol számítógépes eseménynaptárt szerkesztenek, amit széles körben nyilvánosságra hoznak. /(Gál Éva Emese): Civil Fórum és diákgondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Gyergyószentmiklóson közel 20 civil szervezet és alapítvány képviselői tanácskoztak. Elhangzott, hogy a polgármesteri hivatal ígérete ellenére nem támogatta anyagilag a Gyergyói Nyári Napok szervezését. /Civil Fórum a Salamon Ernő Gimnáziumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./

Magyarország kassai és csíkszeredai főkonzulátusának megnyitása már hónapok óta napirenden van. /Idéntől Csíkszeredán is... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Benedek Éva, a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/ restaurátora a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképző Intézetében végzett. Jelenleg a csíksomlyói ferences templom anyagából /amelyet egy befalazott üregben találtak meg/ való ősnyomtatvány restaurálását végzi, Angelus Clavesius könyvéről van szó: Summa Angelica de Casibus Conscientiae (Nürnberg, 1488). Az Illyés Közalapítvány hozzájárult a könyvrestauráló műhely felszereléséhez. A múzeumban kiállították a helyrehozott munkákat: XVI-XVII. századi templomi szobrokat, régi könyveket, ősnyomtatványokat, céhládákat, festett ládákat, kerámia- és fémtárgyakat, fegyvereket. A múzeum másik kiállítása a néprajzi kerámiát mutatja be. Farkas Irén muzeológus elmondta, hogy ez a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a Brassói Néprajzi Múzeum és a Csíki Székely Múzeum közös kiállítása. Vándorkiállítás, amely 1997-ben indult Sepsiszentgyörgyről, ezután Brassó, majd Fogaras következik. /Oláh István: Könyvek, cserepek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Jan. 13-án Marosvásárhelyen hét órás vita folyt az RMDSZ Maros megyei szervezetének döntéshozó testületében, a TKT-ban, ahogy Máthé Éva írta, a Markó- tábor és a Kincses-tábor között. Végül csak a 2000. év tevékenységének tervezetét fogadta el a TKT, és megvitatták a kampánystáb jelentését. A Maros megyei szervezeten belül a megyei ügyvezető elnökség valamint a TET (Területi Egyeztető Tanács) Kincses-párti, a TKT-ban pedig a Markó-vonal van fölényben. A testületek egymás határozatainak jogosságát megkérdőjelezik. - Kelemen Atilla leszögezte: Marosvásárhelyen tűrhetetlen dolgok történnek és követelte: a megyei szervezet ismerje el, hogy a legfontosabb döntéshozó szerv a TKT, és ezt tartsák tiszteletben. - Végül a 2000. év tervezetét nagy többséggel elfogadták. - A kampánystáb tevékenységéről szintén Kincses Előd számolt be. Nos, ha valami mégis működik RMDSZ-vonalon Maros megyében, akkor az a helyhatósági választási kampány. Egymást érik a vidéki és városi kampánygyűlések. - Két nappal a TKT-ülés előtt megjelent a helyi sajtóban az RMDSZ erdőszentgyörgyi, nyárádszeredai, szovátai, gernyeszegi, marosludasi, mezőcsávási kerületei, valamint három marosvásárhelyi körzet nevében egy nyilatkozat, amelynek az a lényege, hogy a TKT összetétele nem megfelelő, mivel a Maros megyei tömbmagyarság nincs kellőképpen képviselve a testületben. A nyilatkozat az ellenségeskedés megszüntetését sürgeti. A Markó-tábor viszont egyáltalán nem fogadta el a nyilatkozat pozitív üzenetét. Markó Béla hevesen ostorozta a nyilatkozat mögött rejlő kezdeményezést. /Máthé Éva: A marosvásárhelyi RMDSZ- ünnepség előtt. Ülésezett a TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

A tanügyi reformról fejtette ki véleményét Bálint István, a Bolyai Farkas Középiskola /Marosvásárhely/ igazgatója és Horváth Gabriella igazgatóhelyettes. A Református Kollégium a jelenlegi iskolai évig a Bolyai tagozataként működött, majd önálló státust kapott a minisztériumtól, és utána - tanév közben - működési engedélyét megint visszavonták. - Az iskolák önálló pénzügyi gazdálkodása előnyt jelenthet, ha a tanács, az iskola valamint a szponzorok összehangoltan tevékenykednek. - A törvény szerint a tanács csak a költségek bizonyos százalékát fedezi, a többit az iskolának kell előteremtenie. A jövőben nem biztosítanak beruházási keretet az iskoláknak. - Lehetőség lesz arra, hogy az iskolák olyan osztályokat indítsanak, melyek önfenntartók. - A magyar tagozat kilencedikesei a tankönyvhiány miatt szenvednek. Jövőre a tizedik osztálynak már alternatív tankönyveket kell használniuk, s akkor valószínűleg ugyanilyen cirkusz lesz a magyar tankönyvek hiánya miatt. Elképzelhető az, hogy egyes évfolyamok tankönyv nélkül fognak kifutni. Viszont a Tanügyminisztérium nem hirdette meg a pályázatokat a tankönyvírásra, fordításra. - Jelenleg a Bolyai Farkas Középiskolában az osztályok kétharmada magyar tannyelvű. - A kormányrendelet szerint febr. 15-én megnevezik a kivételes státusú iskolákat, és ezek vezetői megválogathatják majd a tanári gárdát. /Tanügyi reform - alulnézetből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), január 15-16./

Jan. 9-én képviselőtalálkozó és közbirtokosságot alakító falugyűlés volt Gyergyócsomafalván, amelyet a hét folyamán hasonló gyűlések követnek a Gyergyói-medence valamennyi településén. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő elmondta, hogy az 1991-es földtörvény életbe lépése után, amikor az egyhektáros magánerdőket visszaadták, sok erdőtársulás jött létre, amelyek viszonylag kis 3-500 hektárnyi erdő fölött gazdálkodtak, s sok helyen vitás helyzetek alakultak ki, azaz a tagság megkérdőjelezte a vezetés tisztességét. Emlékeztetett, hogy egész mandátumuk alatt azért küzdöttek, hogy az erdélyi magyarság teljes egészében visszakapja azt a közbirtokossági vagyont, amellyel rendelkezett, hiszen ezek a területek hatalmas vagyont jelentenek. Háromszéken kb. 33 000 hektár, Csíkban 98 000 hektár, Udvarhely környékén kb. 55 000 hektár, míg Gyergyó térségében Borszék kivételével 37 500 hektár erdőt, legelőt tesz ki a közbirtokossági vagyon. Miután a földtörvény-módosítást mindkét ház megszavazta, újra kell alakítani a közbirtokosságokat, amelyek a székelység megmaradását biztosították a múltban. Az első alakulóülés jan. 9-én Csomafalván volt. A következő napokban minden gyergyói településen közbirtokossági választásokat tartanak. - Minden RMDSZ-képviselő fölvállalta a szervezőmunkát, a csíki medencében Ráduly Róbert, Udvarhely környékén Antal István képviselő, Háromszéken mindhárom képviselő tevékenykedik ebben az ügyben. A közbirtokosságok gyors megalakítására szükséges, mert az Országos Erdészeti Igazgatóság nem tartja be a 112-es kormányhatározat kiírásait, és a visszajuttatandó erdőrészeken továbbra is hatalmas árveréseket folytat bogárfertőzés és egyéb indoklások címén, de érdekes módon a bogárfertőzötté nyilvánított fákat első osztályú rönkfákként szállítják külföldre. /Alakulnak a közbirtokosságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./