Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1999. július 23.
Szilágybagos református gyülekezeti házában tekinthető meg a nyarait rendszeresen a Felső-Berettyó menti településen töltő Lőrincz Lehel képzőművész képeiből, szobraiból álló kiállítás szeptemberig, majd azt követően Szilágysomlyón. /Lőrincz Lehel tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
1999. július 24-25.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem júl. 22-i vitanapján a tulajdonviszonyok kérdése és az állam privatizációs szerepe volt napirenden. A vitában a FPS elnöke mellett Ioan Muresan román mezőgazdasági miniszter, Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnöke, Birtalan Ákos, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője, volt idegenforgalmi miniszter és Dan Trepcea gazdasági elemző vett részt. Sarbu szerint a román gazdaság állami szektorában kommunista felfogás érvényesül, amely akadályozza a privatizációs folyamatot. Romániában a tényleges privatizáció 1997 után indult meg. A kisebbségek képe a médiában című előadás következett. Boros Zoltán, a Román Televízió magyar nyelvű adásának főszerkesztője elmondta, hogy a térségünkben a többi kisebbségben elő magyarhoz képest a romániai magyar sajtó sokkal színesebb képet mutat, a helyzet azonban mégsem annyira rózsás. A közszolgálati adók mellett mind a rádiózásban, mind a televíziózásban létrejöttek a magánkézben lévő kereskedelmi adók, amelyek magyar nyelven is sugároznak, főként a Székelyföldön, ám ezek általában nem magyar üzletemberek kezében vannak, annak ellenére, hogy magyar képviselőnk is van a Nemzeti Audiovizuális Tanácsban (CNA). A Román Televízió kisebbségi televíziózásáról szólva, elmondta: 1990 óta folyamatos visszafejlődés tapasztalható. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Audiovizuális Bizottságában már szóba került annak lehetősége is, hogy a most különböző hullámhosszakon magyarul is sugárzó közszolgálati adókat egyetlen láncba, külön csatornára kéne egybegyűjteni és akkor egy egész napot kitöltő országos szórású rádiója is lehetne a romániai magyarságnak. - Szilágyi Zsolt képviselő elmondta, hogy tíz év után a Bálványosi Nyári Szabadegyetem beérett. Az elmúlt években sikerült a tabu-témákhoz is hozzányúlni. Minden évben volt olyan kétoldalú találkozó, amely az előadásokon kívül jött létre. - Több romániai partner politikus nem jött el. Egyesek meg évről évre kérik, hogy hívjuk meg őket. Olyan ez a tábor, mint a lakmuszpapír. /Jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem - csütörtök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25,/
1999. július 24-25.
"Júl. 22-én Kézdivásárhelyen felavatták Bem tábornok mellszobrát, Vetró András alkotását. A szobrot Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára, a Fidesz alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a város szülötte leplezte le. Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök meleg üdvözletét tolmácsolta, aki elfoglaltsága miatt nem jelenthetett meg az ünnepségen, s méltatta a 150 évvel ezelőtti események jelentőségét, "a magyar szabadságharcok legszebb ágának" tekintve az önfeláldozó 48-49-es harcot. Markó Béla a pesszimizmus helyett az örökös talpon állni tudás képességét, a túlélést biztosító akaratot, a helytállást emelte ki. Kovács István író, krakkói magyar főkonzul, Bem-kötet szerző a nagy hadvezér személyiségét rajzolta föl. Jelen volt Komlóssy József, a FUEV alelnöke és Tamás Sándor háromszéki képviselő is, nem szólva az RMDSZ Kovászna megyei, illetve kézdivásárhelyi és kézdiszéki szervezetének vezetőiről. /Szoborállítással hódolva Bemnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./"
1999. július 24-25.
A kolozsvári protestáns teológusok és egyetemi hallgatók, 1996 óta minden évben megszervezték a nyári magyarság-összeíró és közösségépítő missziót. Idén több mint negyven fiatal a hajdani Szászföldre, Szeben és Brassó megye húsznál több településére látogatott el. Sokan sírva mondták el, mennyire jólesett nekik, hogy felkereste őket valaki. Benépesülhettek az Olt-mentén az évtizedek óta üresen álló parókiák. Szentágotán, Mihályfalván, Balázstelkén, Somogyomban összegyűjtötték a környék magyarjait. Sok gonddal találkoztak a teológusok. Nagymohában a nyolc osztályos iskolában egyetlen szakképesített tanerő sincs, pedig volna gyermek. Lelkész már egyik faluban sincs. Kőhalom 1990-ben indult középiskolája ősztől majdnem a Segesvárral való egészségtelen versengés áldozata lett. Szentágotán több mint 400 magyar él és 20 iskolaköteles gyermek nem részesül magyar nyelvű oktatásban. Bürkösön, Mihályfalván, Bolyában a tanítók nyugdíjba vonulásával megszűnt a magyar I?IV osztály is. Erzsébetvároson most halódik a felsőtagozat ugyanezért, pedig volna gyermek helyben és a környéken is, de senki sincs, aki a helyi lelkészt és tanítónő feleségét támogassa. Nagyszeben Hipodrom lakónegyedében nagyfokú az ott élő magyarok anyanyelvi közömbössége és beolvadásának üteme. Románújfalu, Pócstelke fogy. - A missziós körút során három ifjúsági találkozót is szerveztek. Az első Vízaknán volt, eljöttek Nagyszeben, Mihályfalva, Hidegvíz és Nagyselyk magyar fiataljai. A másodikat a Kőhalom-Fogaras között fekvő Nagymohon szervezték, megjelentek a fogarasi, kóbori és brassói fiatalok is. A harmadik regionális ifjúsági találkozó színhelye a Medgyes melletti Somogyom volt. Ott voltak a medgyesi, erzsébetvárosi, balázstelki, pócstelki, báznai, küküllőalmási, gógáni és somogyomi fiatalok. Áldásos volt az őket elkísérő kolozsvári Szín-pódium bábjátéka: Fegyveresi István és Fegyveresi Anikó háromnapos turnén végigjárta Szeben és Brassó megye minden magyarok által kis számban lakott települését. /Közösségépítő munka a szászföldi szórványokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./
1999. július 24-25.
Megjelent Demény István Pál /Kolozsvár/ folklorista legújabb könyve, a Táltosok, kerekek, lángok /Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1999/, ezzel a kiadó új sorozatot is indított Curiosa cím alatt. A szerző a ma már kevesek által alkalmazott etnológiai összehasonlítás módszerét alkalmazva, szinte meghökkenő analógiákat, párhuzamokat állít fel. A könyv három fő témája: az archaikus világkép, a samanizmus és a hősepika elemeikben már önmagukban is bonyolult viszonyrendszert alkotnak. /Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./
1999. július 27.
Július 25-én, vasárnap Bereckben, a katolikus templom közelében leleplezték a sepsiszentgyörgyi Petrovits István szobrászművész alkotta Petőfi és Bem arcképét megörökítő bronz domborműves emléktáblát, jelt állítva a forradalom két nagy hőse, Petőfi és Bem apó találkozásának. Az avatóünnepségen beszédet mondott Kovács István író, a Magyar Köztársaság krakkói főkonzulja, a Bem és Petőfi életmű nagy szakértője. Az emlékhelyet Máthé Ferenc plébános áldotta meg. A változatos kulturális műsor után a jelenlévők megtekintették a művelődési központban szervezett, az eseményhez és a településhez kapcsolódó kiállítást. /Ahol Petőfi és Bem találkozott Berecken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
1999. július 28.
Július 24-én tartották meg Nagybányán a Vinkli vendéglőben az új idők 6. Anna-bálját. A rendezvény fővédnöke Böndi Gyöngyike képviselőasszony bál-megnyitója után a száz résztvevő számára elkezdődött a hajnalig tartó mulatság. Az idei Anna-bál szervezésében oroszlánrészt vállalt a helyi RMDSZ-szervezet, a műsort a nagybányai Lendvay Márton színjátszókör lelkes tagjai szolgáltatták. Jó lenne, ha több hasonló bált szervezne az RMDSZ , jelentette ki az egyik résztvevő. Két híres nagybányai festő, Dudás Gyula és Szántó Andreász egy-egy virágcsendélete kelt el a bál során. /Az évszázad (-ezred) utolsó Anna bálja Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
1999. július 28.
"A "névnapját" ünneplő Illyefalván rendezvénysorozat keretében felavatták Szabó Dezső mellszobrát, Varga Mihály alkotását. Mikszáth és Jókai mellszobrai után teljessé vált immár a Séra-kúria előtti, a településhez kötődő nagy írók arcképcsarnoka. /Szabó Dezső szobor Illyefalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./"
1999. július 28.
Szászzsombor alig 150 lelket számláló elöregedett református gyülekezete nagy áldozatok árán felújította a templomot és a parókiát. Július 18-án ünnepelt a gyülekezet a református templomban, igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. /Mert szegények voltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
1999. július 29,
Fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepli az idén a gyergyószárhegyi Barátság Alkotótábor. A jubileumi tábort júl. 26-án nyitották meg ünnepélyes keretek között a Lázár-kastély Lovagtermében, ezt követően a meghívottak a Ferenc-rendi kolostorban tekinthették meg Balási Csaba és Nagy P. Zoltán fotókiállítását, mely a huszonöt év történéseit eleveníti fel. A szakmai közmegegyezés szintjén is, e hiánypótló tábornak, a vonzáskörükbe kerülőknek köszönhető az a gazdag gyűjtemény, amely az évek során fokozatosan egyre nagyobb régió kortárs képzőművészeti múzeumává vált. /Megnyílt a gyergyószárhegyi képzőművészeti alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./ Huszonöt év elegendő idő volt arra, hogy mára több mint 1000 képzőművészeti alkotás hirdesse az itt megfordult művészek halhatatlanságát, hiszen ahogy az idei tábor megnyitóján is kiderült, a régiek közül már többen csak a falról nézhetnek alkotótársaikra, fejtette ki a megnyitón Gaál András képzőművész. A zárónapon bemutatják a tábor történetéről szóló Zöld Lajos-féle könyvet, valamint a szárhegyi gyűjteményt bemutató katalógust. /Szárhegyi Barátok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29,/
1999. július 29,
Kolozsvár román nyelvű újságjai vészhírként közölték, miszerint a magyarság az 1999-2000-es tanév folyamán még négy magyar egyetemet kíván létesíteni /valójában magyar karokat az egyetemen/. Szilágyi Pál prorektor elmondta, ez a kolozsvári egyetemeken magyar nyelven tanító 250 egyetemi tanár közös véleménye. A Babes-Bolyai Tudományegyetem teljes jogú rektora, Simion Simon tüstént cáfolta, hogy szükség lenne erre. /Még négy magyar egyetem!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29,/
1999. augusztus 2.
A Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány, a HHRF (Hungarian Human Rights Foundation) internetje, portálja [www.hhrf.org] a leglátogatottabb romániai magyar vonatkozású hely. 1997 decembere óta működik, 1998 januárjától több mint 54000-szer látogatták. A legtöbb belépést az analóg kiadványok on-line verziói szolgáltatják, első helyen a Szabadság, majd az Új Szó /Pozsony/, Romániai Magyar Szó, Népújság és az Erdélyi Napló. A HHRF saját fejlesztésű on-line lapja az Élő Erdély [http://www.hhrf.org/erdely/] két hónapi szünetelés után a napokban ismét beindult. De a HHRF portálja nem csak a romániai magyar vonatkozások miatt fontos, mert különféle felvidéki és vajdasági intézmények hostingját is ellátja. /HHRF Portál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
1999. augusztus 7-8.
Tizennégy kanadai, közép- és nyugat-európai, valamint kárpát-medencei együttes hatszáz táncosa vesz részt a Minden Magyarok VI. Néptáncfesztiválján, amelynek augusztus 20. és 22. között Gyula ad helyet. A magyarországi és a határon túli magyar néptáncegyüttesek hagyományos Körös-parti találkozóján öt magyarországi, két kanadai, egy hollandiai, két felvidéki, egy délvidéki, két erdélyi s egy lengyel csoport lép közönség elé. /Minden Magyarok Néptáncfesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7-8./
1999. augusztus 9.
"Aug. 6-án Sződemeteren Kölcsey Ferencre emlékeztek. Vajon kiérdemeljük-e a védőkart, melyet a Himnusz mint Isten a küzdőknek nyújt? - tette fel a kérdést beszédében Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke. A sorrendben tizedik sződemeteri találkozóra ezúttal is többszázan is eljöttek. Eljött Mészáros István miskolci református, Bosák Nándor debreceni katolikus püspök, köszöntőt mondott Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Bitay Károly kolozsvári főkonzul, más személyiségek. Ezt követően Muzsnay Árpád, a szatmári Kölcsey Kör elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök Kölcsey emberi nagyságáról beszélt. Kölcsey példáját időszerűnek tartja a diszkriminációval szemben. "Mi itt akarunk élni és itt akarjuk jól érezni magunkat!" Tőkés László püspök az egyszerű dolgokban megnyilvánuló hazaszeretetet, a szülőföldhöz ragaszkodást hangsúlyozta, kiemelve, hogy csak a cselekvő hazaszeretetnek van értelme. "Igen, nemzetrészek vagyunk és azok akarunk lenni! Az együttgondolkodásban és a közös felelősségben látjuk a megmaradás feltételeit. Igaz, rosszul állunk, de nem olyan rosszul, hogy ne tudnánk előre lépni" /A Himnusz atyjánál, Sződemeteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"
1999. augusztus 9.
Aug. 6-án először történt, hogy Csíkszereda zászlaját az ez alkalomra felállított zászlórúdra a magasba vonják, a hajdani székely himnusz akkordjaira. Ezzel kezdődtek az idei városnapok. Az elmúlt időben szobrokban gazdagodott a város. Van Apáczai, Mailáth Gusztáv, Domokos Pál Péter szobor, 56-os kopjafa és Petőfire emlékeztető tábla. /Népünnepély Szeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1999. augusztus 9.
Az idei Nyári Bolyai Egyetem tanfolyamainak egy része a szlovákiai Nagymegyeren is zajlott. Nagymegyeren a magyarok aránya meghaladja a 90 százalékot, ez a város volt a házigazdája július 4-9-e között a magyar pedagógusok szakmai továbbképzésének, több ágazatban úgy mint: magyar, illetve szlovák nyelv és irodalom, történelem, informatika, tanítói, osztályfőnöki képzés és nem utolsó sorban angol nyelv. Idén is elég kevesen vették igénybe az RMPSZ által felkínált lehetőséget. /Bolyai Nyári Egyetem - a csallóközi Nagymegyeren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1999. augusztus 11.
A marosvécsi kastély parkjában sikerült végre elhelyezni gróf Wass Albert Amerikából hazahozott hamvait. Hatalmas ? háromtonnás ? kőtömbbe zártan ott nyugszanak a Farkasverem, A kastély árnyékában, a Kard és kasza alkotójának földi maradványai egykori pályatársa, a helikoni összejövetelek felejthetetlen házigazdája: báró Kemény János sírja mellett. Cegei és szentegyedi gróf Wass Albert 1936 júliusában vett részt első ízben Helikon-találkozón. A marosvécsi Helikon részvevői tervezett emlékhelyének kialakítása nem járt eredménnyel. Kevés esély van arra, hogy Marosvécs kastélya irodalmi hajlékként állhasson a közjó szolgálatában. - Wass Albert egyik regénye, A funtinelli boszorkány rövidesen megjelenik a marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában ? egyszerre magyar és román nyelven. /Marosvécsen, öreg tölgyek alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
1999. augusztus 16.
Aug. 14-én véget ért a Székelyudvarhely melletti Szejke-fürdőn az unitárius világtalálkozó. Erdélyi, anyaországi, angol, Egyesült Államokbeli, nyugat-európai küldöttségek, unitárius elöljárók, találkoztak egymással. Erdélyben mintegy hetvenezer unitárius él. Az ünnepi istentiszteletet Kedei Mózes esperes- lelkész nyitotta meg, aki emlékeztetett arra, hogy az erdélyi unitárius egyház tagja a Szabadelvű Vallások Nemzetközi Szövetségének, majd dr. Szabó Árpád kolozsvári püspök szólt a hívekhez. A püspök elmondta, hogy 1989 óta öt templomuk épül Erdélyben, ebből kettőt már befejeztek. Újjáalakultak az egyletek. 1993-ban alakult meg Kolozsváron és Székelykeresztúron az unitárius teológiai középiskola. Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke kifejtette, hogy céljuk az erdélyi unitárius és más szabadelvű ifjak összefogása. Tagságuk meghaladja a kétezret, ők mintegy félszáz egyházközségben vannak szétszóródva. Szejke-fürdőn közülük mintegy 400-an voltak jelen 33 egyházközségből. /Unitárius világtalálkozó Szejke-fürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
1999. augusztus 21.
A moldvai csángóktól pontosan negyven éve vették el az utolsó magyar nyelvű iskolát. A helyzeten eddig nem javított az sem, hogy az RMDSZ kormánypárt. Egy maroknyi ember Marosvásárhelyen, 1990 óta minden nyáron kéthetes nyári tábort szervez Maros megyében a csángó gyerekeknek. A bizottság lelke Czellecz Jenő. A táborozás idején írni, olvasni és magyarul énekelni tanulnak a csángó kisgyerekek. Az elmúlt kilenc évben Lészpedről, Pusztinából, Klézséről és Lujzikalagorból összesen 930 gyereket vittek Maros megyébe. /Csángó vakáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1999. augusztus 21.
A temesvári Magyar Ház jogi helyzetének tisztázását nehezíti, hogy Iosif Constantin Dragan meg akarja vásárolni a Timpress Rt. még állami tulajdonban levő részvényeit. A Timpress évek óta pereskedik a Magyar Ház Rt-vel az épület tulajdonjogáért. Az 1994-ben újjáalakult Magyar Ház Rt. az épületet a húszas években felépítő és a negyvenes évekig üzemeltető, hasonló nevű Rt. jogutódjaként próbált fellépni, és visszaszerezni az ingatlant a bánsági magyarság számára. A Magyar Ház rákerült az 1998/13-as sürgősségi kormányrendelet által jogos tulajdonosuknak visszaszolgáltatott ingatlanok listájára, azonban ezt a mai napig sem sikerült érvényesíteni. /Temesvár: Fellebbezés Magyar Ház-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1999. augusztus 27.
Aug. 28-én és 29-én emlékeznek Adyra a kalotaszegi Nyárszón. A költő arcképével díszített kopjafát avatnak. A költőről dr. Egyed Emese értekezik, dr. Péntek János professzor pedig Ady kalotaszegi kötődéséről beszél. /Ady-emlékünnep Nyárszón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1999. augusztus 27.
Sokéves szünet után ismét magyar óvodai csoport indul a Zsombolyán. Az RMDSZ-székház közelében berendezett óvodában 12-13 gyerekkel kezdődik az új tanév. /Magyar óvoda Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1999. augusztus 27.
Hunyad megyében másodszor tartottak magyar pedagógus-napokat aug. 18-án és 19-én Déván. A rendezvény vendége, dr. Kocsis József pécsi tanár előadást tartott, és műhelymunkát vezetett. A részt vevő pedagógusok október elejére meghívást kaptak a magyarországi Szentlőrincre. A rendezvényért köszönet illeti a Szent Ferenc Alapítványt, személyesen Böjthe Csaba plébánost. /Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő: Pedagógus-napok és ifjúsági tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1999. augusztus 28-29.
Másodízben tartották meg az úgynevezett nem kormányzati szervezetek megyei fórumát Zilahon. Az alapítványokról, egyesületekről, nem kormányzati szervekről nincs pontos kimutatás. A fórumon kiderült, hogy a nem kormányzati szervezetek nagyobb részét még mindig külföldi finanszírozók segítik: az Európa Unió, Világbank és különféle követségek. A Szilágyságban ezzel a lehetőséggel sem éltek a lehetőségek szintjén. Nagyobb hiba az, hogy az információs források szegények. Alapvető információk sincsenek, amiben a helyi média is hibás. A mostani fórumon Dialógus Csoport alakult, amely két fórum közötti időszakban negyedévenként foglalkozik helyi gazdasági-társadalmi fejlesztési tervek készítésével, segítséget nyújt pályázatok elnyerésére. /Civil szervezetek fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28-29./
1999. augusztus 31.
A dévai polgármesteri hivatal előtti téren /az előzőleg eltávolított/ Groza Péter szobrának talapzatára egy négy méter magas Traianus császár kerül, tájékoztatott az Adevarul. /Távirati Stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1999. augusztus 31.
Szeptember 5-én Szovátán a Teleki Oktatási Központban kiállítással és a központ tragikus hirtelenséggel elhunyt néhai igazgatója, Bíró István emlékére felállítandó kopjafa leleplezésével zárul az a fafaragó tábor, melyen 15 Maros megyei fiatal fafaragó vesz részt. A népi kultúra jegyében zajló tehetséggondozó tábor résztvevői Bandi Dezső irányításával ismerkedtek meg a népi kultúra sajátos motívumvilágával és fejleszthették képességeiket. /Fafaragók Szovátán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1999. augusztus 31.
A Történelmi Magazinnak (Sepsiszentgyörgy) már megjelent a szeptemberi száma. Húsz oldalon tájékoztatja történelmünk hézagosan ismert fejezeteiről. Elindult az Erdély története sorozat jól dokumentált anyaggal, a székely társadalomtörténet a fejedelemkori székely lustrák világába vezet el, Egyed Ákos akadémikus az 1848-as szabadságharcról írt. /Új lapcím - gazdagodó tartalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A folyóirat előző címe: Történelmünk.
1999. szeptember 1.
Aug. 28-án Temesváron, római katolikus Dómban felszentelték a 94. temesvári római katolikus püspököt, Szent Gellért első csanádi püspök utódát (Trianon után a csanádi püspökség területét országhatárok szabdalták szét, ezért külön Szeged-csanádi és külön temesvári egyházmegye jött létre), Roos Mártont. A felszentelést dr. Jean Claude Périsset bukaresti pápai nuncius végezte Gyulai Endre Szeged-csanádi megyéspüspök és dr. Johannes Kreidler, a Rottenburg-Stuttgart-i egyházmegye kormányzója kíséretében. Roos Mártont a pápa június 24-én nevezte ki megyéspüspöknek. A négy nyelven tartott (magyar, német, román, latin) szertartás kezdetekor felolvasták a hivatalos kinevezésről szóló pápai okmányt, majd Kräuter Sebestyén püspök felkérte a nunciust, szentelné fel a temesvári egyházmegye új püspökét. Az új püspök átvette elődjétől a hivatali jelképet, a XVIII. századi pásztorbotot. Az új püspök Emitte Spiritum Tuum (Küldd el Szentlelkedet) jelszó jegyében kíván tevékenykedni. /Fölszentelték a Szent Gellért-i egyházmegye 94. püspökét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
1999. szeptember 1.
Brassóban aug. 26-29. között idén is megrendezték a hagyományos Nemzetközi Vásárt. A rendezvény keretében üzletember-találkozó - Magyar-Román Élelmiszeripari Kontakt Nap - is volt. A Szegedi Konzervgyár kereskedelmi igazgatója, Novákné Halász Anna elmondotta: a húsipari termékekre kirótt 45 %-os behozatali vám akadályozza az együttműködést, de bízik abban, hogy ez a magas vám valamikor megváltozik. /Nemzetközi Vásár Brassóban. Továbbépíteni a meglevő kapcsolatokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
1999. szeptember 1.
Csíkszeredában önálló színházat szeretnének a városnak, ennek hátterében a csíkszeredai polgárok összefogása áll. Olyan időszakban történik ez, amikor sok város tehernek érzi színházát, a költségek miatt. Amikor Parászka Miklóst felkérték erre, akkor tisztában volt azzal, hogy nehéz egycsapásra megteremteni azt a szellemi-művészi színvonalat, amit egy rangos színház igényel. Első lépésként különböző színházak általa sokra tartott színészeihez fordult, a szatmárnémeti Harag György társulat művészeit pedig kollektíven kérdezte meg, érdekli-e őket ez a vállalkozás. Két fontos színészegyéniség eredeti társulatától megválva csatlakozott a csíki elképzeléshez: Hunyadi László és Bíró József, mellettük sokan jelezték időleges, szerepekre szóló együttműködési szándékukat. Parászka végül, hét színészt szerződtetett Csíkszeredába. Az új színház alapítása mögött széles társadalmi kezdeményezés állt. A város szolgálati lakásokkal is segít, a régi művelődési ház felújításával jelentős beruházás indult el. Egyelőre a csíki színház és a Harag György társulat színészei együtt játszanak, az első évadban. Három produkciót ikertársulatként mind a két helyen előadnak. - Szatmárnémetiben mindenki aggódik a színházért, és a megmentéséről beszél. Parászka szerint olyan színházat kell létrehozni, amit a megye működtetni képes. Az örökölt megyei színházak nagyobbak, mint amit egy megye képes eltartani. Szeptemberben fogják kifizetni a júliusi béreket. Két éve nincs aláírt szerződésük a megyei tanáccsal a költségvetés tisztázatlanságai miatt. - Jelenleg minden romániai színház: válsággal küzd. /Népszerű évaddal kell nyitni. Beszélgetés Parászka Miklóssal, két színház igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./