Dr. Cserey Zoltán történész, muzeológus 1994 óta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum aligazgatója. 1964 óta dolgozik a múzeumban. Kedvenc szakterülete a székely határőrség története Háromszéken. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú dr. Cserey Zoltán történész-kutatóval, muzeológussal, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum aligazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Másodszor jelent meg a Pro Zilah Egyesület és az RMDSZ gondozásában a Zilahi Napok című kiadvány Kerekes Edit összeállításában. Évente egyszer jelenik meg, helytörténeti írásokkal. A régi Zilah várost mutatja be a lap, továbbá Wesselényi Miklóst, szobrának alkotóját, Fadrusz Jánost, a zilahi oktatás múltját, a hajdani fazekascéhet, a zilahi nótaszerzők életpályáját, szó esett a cserkészcsapatokról is. Az egykori református kollégium múltját és jelenét mutatta be a tankönyvszerző László László. Egy másik írás a végleg eltűnt Turul madár - Fadrusz alkotta - szoborról emlékezett. /Bekő N. Ildikó: Megjelent a Zilahi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9., Zilahi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

"Jún. 10-én Budapesten a Szent László Akadémia Magyarnak maradni a Kárpát-medencében, avagy autonómia-esélyek a szomszéd államokban címmel tartott vitaestet. Martonyi János külügyminiszter kijelentette: "Mi nem a határokat akarjuk megváltoztatni". A közönség sajnos-kiáltásokkal fogadta ezt a bejelentést. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a közönség reagálására kijelentette: "ne akarjanak minket a barikádokra lökdösni". Szerinte a jelenlegi helyzet nem engedi meg a Csurka Istvánéhoz hasonló, határmódosításra vonatkozó kijelentéseket. A kialakult helyzetből adódó lehetőségeket nemcsak a délvidéki magyarság, hanem a többi, határon túli közösség szempontjából is ki kellene aknázni. Ehhez, hangsúlyozta Tőkés László, az RMDSZ-nek felül kellene vizsgálni eddigi politikáját. /Fórum a határon túli magyarság helyzetéről Koszovó után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

A román kormány egy évre felfüggesztette a Magyarországról behozott sertéshús és baromfitermékek kedvezményes CEFTA-vámját. Ezekre a termékekre az eddigi 25 százalék helyett 45 százalék vámot kell majd fizetni - jelentette be a kormány jún. 10-i ülése után Adriana Saftoiu kormányszóvivő. Az intézkedés a sertés- és baromfihúsra, a sertés- és baromfi belsőségekre, valamint a sertés- és baromfihúsból készült termékekre vonatkozik. A vámemelés tíz nappal azt követően lép életbe, hogy a kormányhatározat megjelenik a hivatalos közlönyben, hatálya egy évre szól. - A román és a magyar illetékesek a múlt hét végén tartottak szakértői konzultációt, magyar részről kölcsönösen elfogadható megállapodást szorgalmaztak. A román fél a magyar javaslatot elutasította. /Ismételt vámemelés magyar árukra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

A romániai kivándorlási hullám mindinkább fenyegető méreteket ölt, figyelmeztetett Dancs Artúr. Éveken át Franciaország, az Egyesült Államok vagy Izrael volt a favorit a feketemunkát keresők számára, ma teljesen más a dolgok állása. Sokan úgy térnek be az utazási irodába: oda adjak repülőjegyet, ahová nem kell vízum. Ma még könnyen be lehet lépni Portugáliába - munkavállalási szándékkal is akár - de Costa Ricába is. Utóbbi semmiféle vízumkényszert nem támaszt a Romániából érkezőkkel szemben. Ma már kiépített lánc fogadja a San Joséba érkezőket, ahol persze még nincs végállomás. Ez ugyanis Kanada. A kiutazni szándékozók magyar útlevetel vásárolnak - feketén, nem törvényes módon. /Dancs Artúr: Ennek már nem lehet gátakat szabni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

"Gyakorlatilag nincs nálunk olyan falu, különösen magyar lakta falu, ahonnan az erőszakos kollektivizálás esztendeiben ne hurcoltak volna el gazdákat, írta Sike Lajos. Legtöbbjükre sok évi börtön, munkatábor, Duna-csatorna és hasonlók vártak. A politikai elítéltek (ők is azok voltak) rehabilitálását immár néhány éve törvény szabályozza, teszi lehetővé. Ám a visszajelzések szerint egyelőre kevesen élnek a lehetőséggel. - Érendréden 1959 novemberében a nyolc legtekintélyesebb férfit karhatalommal elhurcolták. 1960 augusztusáig semmit nem közöltek hollétükkel kapcsolatban. Hozzátartozóikat ekkor értesítették, hogy hadbíróság elé állítják őket. A vád: 1956-ban a rendszer megdöntésére szervezkedtek! Valójában Bujdosó Géza állatorvos (ő volt a fővádlott), Ábrám Sámuel volt gazdatiszt, Kovács Lajos zootechnikus, Szaleczki Miklós nyugdíjas tanító, Avasán Gyula orvos, Fischer Lajos tanító, Kiss Miklós és Truczkai Sándor gazdálkodó ellenszegült a kollektivizálásnak, így Érendréden 1959 őszéig nem alakulhatott meg a kolhoz. Amikor elvitték őket, a megfélemlített faluban már simán ment. Bujdosóra halált kért az ügyész. Végül "megúszta" 15 évvel. A többiek 10-től két évig terjedő börtönt kapnak, és teljes vagyonukat elkobozták. A Duna-deltából szabadultak egy 1963-as amnesztiával. Többször kérték rehabilitálásukat, eredménytelenül. A rendszerváltás után először Kolozsváron próbálkoztak, majd Brassóban, végül Pitesti-ről küldték el a katonai bíróság eredeti határozatainak másolatait. 1997 áprilisában fordultak a legfelsőbb ügyészhez, rá egy évre tárgyalt a Legfelsőbb Bíróság, mely 1998. május 25-én semmisnek nyilvánította a korábbi ítéleteket. Kár, hogy a legérintettebbek - a nyolc politikai üldözött - nem érhették meg ezt a napot. Egy év múlva, idén tavasszal közölték az örömteli határozatot! A román bürokrácia nem sietett értesíteni őket. Néhány hete hozta a posta a végzést hozzátartozóiknak. Ennek birtokában most megindíthatják az újabb pert, a negyven éve elkobzott vagyonok visszaszerzéséért. Mert a rehabilitálás erről is intézkedik. /Sike Lajos: Nyolc érendrédit rehabilitáltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutató két, néhány évvel ezelőtt megjelent kötete, Az én első tisztességes napom (Kriterion, 1994), valamint a Menj ki én lelkem a testből (Pallas-Akadémia, 1995) című szokásmonográfiák szerves folytatása a Pallas-Akadémia Kiadónál nemrég megjelent Szeretet fogott el a gyermek iránt. - A születés szokásvilága Csíkszentdomokoson című könyv. A két előbb említett kötet a szakemberek elismerése mellett nagy közönségsikernek örvendett. A csíkszentdomokosi közösségi élet átmeneti rítusainak kutatója és kiváló ismerője, dr. Balázs Lajos - a lakodalom, majd a halál és temetkezés szokásvilága után - ezúttal az emberi élet másik nagy fordulója, a születéshez kapcsolódó rítusok, szokások feltérképezésére vállalkozott. Ezzel a könyvvel teljessé vált az emberi élet három nagy és alapvető fordulójának monografikus bemutatása. A néprajzi trilógia egyedülálló szakmai próbálkozás, olyan értelemben is, hogy egyazon kutató ugyanazon település szokásegyüttesét tárja fel a vertikális vizsgálódás tudatos szándékával. /Mihálykó Éva: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Jún. 12-én Kolozs megye 14 líceumában ballagtak el a tizenkettedikesek, a tizenharmadikosok és az esti tagozat maturandusai. Összesen 663 érettségizőt bocsátottak útnak az alma materek: elméleti líceumok, kollégiumok, gimnáziumok, egyházi líceumok, szaklíceumok és művészeti líceumok. Öt osztály, 141 tanuló ballagott a Báthory István Líceumban. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök imája után az iskola, illetve a Katolikus Gimnázium végzőseit Balázs Ildikó és Szilágyi Júlia, a két tanintézet igazgatónője búcsúztatta. A Brassaiban nyolc osztály - közöttük az Unitárius Kollégium és az estis végzősök osztályai - vett búcsút tanáraitól, diáktársaitól, iskolájától. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök búcsúztatta őket, majd az iskola igazgatónője, Cucu Imola. Az Apáczai-líceumban három osztály: egy óvó- és tanítóképző, egy reál és egy humán szakos tanulói ballagtak. Elsőként d. dr. Csiha Kálmán református püspök szólt az egybegyűltekhez, majd Wolf Rudolf igazgató. Negyven díjat és kilenc különdíjat osztottak ki a tanulók között. A Farkas utcai templomban búcsúzott a kolozsvári Református Kollégium két végzős osztálya. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök, majd Székely József főigazgató mondta a búcsúztató beszédet. /Gaudeamus igitur 1999. Elballagtak maturandusaink. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

"A magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium meghívására június 4-5-én mintegy 40 magyar ifjúsági szervezetvezető - Magyarországról és a határon túlról - gyűlt össze tanácskozni Szegeden a minisztérium vezetőivel. Jelen volt dr, Deutsch Tamás miniszter, Wootsch Péter közigazgatási államtitkár, Hölvényi György ifjúságért felelős államtitkár, valamint Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az erdélyi "csapat" tagjai voltak az Országos Magyar Diákszövetség képviseletében Martini Réka és Tókos Pál; a MISZSZ elnöke: Nagy Pál, az RMDSZ képviseletében Tatár Béla és Kósa András, az Ifjúsági Keresztyén Egylet részéről Buzogány Dezső és a Via Spei csángómagyar ifjúsági szervezet vezetője. Soraikat erősítette még Sógor Csaba, a Magyar Ifjak Világfórumának elnöke, valamint a budapesti székhelyű határon túli magyar ifjúsági információs iroda - a Metszéspont Iroda - vezetője, Antal Attila. A tanácskozás elsődleges célja a minisztérium és a határon túli magyar ifjúsági szervezetek kapcsolatrendszerének áttekintése és a jövőbeni együttműködés megalapozása volt, valamint a szeptemberre tervezett Magyar Ifjúsági Konferencia formai és tartalmi előkészítése. A tanácskozás végeztével a résztvevők közös nyilatkozatot adtak ki. /Ifjúsági Találkozó Szegeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

Jún. 12-én volt a díjkiosztó gála Kisvárdán, hat teátrumnak ítélte oda a zsűri a Határon Túli Magyar Színházak XI. Fesztiváljának négy nagydíját. A házigazda, Kisvárda város által felajánlott nagydíjat megosztva kapta a Kassai Thália Színház és az Újvidéki Magyar Színház. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nagydíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által felajánlott nagydíjat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei vehették át. Az Illyés Közalapítvány nagydíját szintén megosztva adták ki: a Beregszászi Illyés Gyula Színháznak és a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak. A közönségdíjat és a Magyarok Világszövetsége által felajánlott Páskándi-díjat a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének I.-III. éves hallgatói érdemelték ki. A színészek közül különdíjat kapott Bogdán Zsolt és Borbáth Júlia kolozsvári, Czintos József szatmárnémeti, Kovács Ágnes Anna és Szélyes Ferenc marosvásárhelyi, Szabó Tibor gyergyószentmiklósi, Szorcsik Kriszta szabadkai, Váta Lóránd és Sebestyén Rita sepsiszentgyörgyi művész. A legtehetségesebb színművészeti főiskolai hallgatónak felajánlott díjat Török Illyés Orsolya (Kolozsvár) kapta. /Határon túli színházak fesztiválja: díjkiosztó gála. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

A Cotidianul oldalas összeállításban mutatta be dr. Kosztin Árpád Magyarellenes román kegyetlenkedések Erdélyben című munkáját, amely tavaly jelent meg Budapesten. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

A rendőrség azonosította azokat a huligánokat, akik betörték a kolozsvári magyar főkonzulátus és a magyar színház ablakait. A két fiatalt megbírságolták, közölte a Transilvania Jurnal. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű újságírói szakán idén tíz hallgató végez. A diákok szervezte vasárnapi, jún. 13-i ballagási ünnepségen, a szokásostól kissé eltérő módon, néhány tanár kiselőadása hangzott el. Cseke Péter, a politikatudományi és közigazgatási kar dékán-helyettese és Albert Júlia színművésznő egy-egy szakkönyvet mutatott be, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a kis ünnepségnek teret biztosító Egyetem utca eleji volt jezsuita rendház történetéről beszélt, de útra való jó tanácsokkal látta el a ballagókat Csép Sándor, a Kolozsvári Televízió magyar adásának vezető szerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke is. A hallgatók átvehették a MÚRE, az Anyanyelvi Konferencia és az Erdélyi Magyar Műemlékrestaurátorok Egyesületének díjait, valamint az elsőévesek ajánlotta "fegyvert": egy-egy lúdtollat. A ballagók neve mind ismert már a lap hasábjairól: Agyagási Levente, Boni Csilla, Illyés Ágota, Járai Albert, Nyéki Judit, Szőke Katalin, Tamás Kinga, Tófalvi Zselyke, Vass Enikő, Zsugán Gyula. Mind a megnyitóbeszédet mondó Cseke Péter, mind pedig az egyetemtől búcsúzó Zsugán Gyula - megjegyezte, hogy ez a fajta újságíróképzés, ami ma Kolozsváron magyarul folyik, még mindig nem a legtökéletesebb. /Újságíró szakosok búcsúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

Gyergyószárhegyen április 23-25 között szakmai tanácskozást tartottak a helybeli Lázár kastélyról, Erdély s egyben Európa legkeletibb reneszánsz műemlék épületéről. Hargita megye önkormányzata a kastélyt reprezentatív művelődési központtá óhajtja fejleszteni. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a szárhegyi képzőművészeti gyűjtemény az erdélyi kortárs művészet teljes keresztmetszetét nyújtja. - A készülő román-magyar műemlékvédelmi megállapodás része a szárhegyi kastély helyreállítása. Ezúton komoly pénzösszegekre lehet számítani. Lehetőleg községen belüli ingatlan(ok) megszerzésével kell a kastély terhelésén csökkenteni. - A homlokzat nagyon alapos festőrestaurálási munkát igényel. Ennek előkészítését Maszelka János festőrestaurátor végzi el. - A tervezői feladatok irányítását Máthé Zoltán vállalta fel azzal a feltétellel, hogy megfelelő segítséget kap. Erre Samu Viktória, Tóth Ibolya és Szekér György vállalkozott. A konferencián a magyarországi szakembereken kívül részt vett, többek között Kovács András - Babes-Bolyai Tudományegyetem, Pál-Antal Sándor - Állami Levéltár, Marosvásárhely, Csortán Ferenc - Művelődési Minisztérium, Bukarest, Mihály Zita - Hargita Megye Műemlékvédelmi felügyelője, Lukács Mária - Tarisznyás Márton Múzeum, Szabó András - Csíki Székely Múzeum, Kolumbán Gábor - Hargita Megye Közgyűlésének elnöke, Túros Endre - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának elnöke, Papp Kincses Emese - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának titkára, Zöld Lajos - gyergyószárhegyi táboralapító. /Mi lesz veled, szárhegyi kastély? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Szatmárnémetiben a székesegyház ünnepe jún. 13-án a székesegyház előtti téren, Hám János püspök pár hete felavatott szobránál kezdődött. A nagymise előtt külön román és német nyelvű misét tartottak a Kálvária templomban. a déli körmenetre eljöttek mindnyájan. Legalább nyolc- tízezer hívő járta körbe a főteret a kereszt alatt. A kaplonyi fúvószenekar, a nagybányai katolikus bányászok bányászegyenruhába öltözött kara, az elsőáldozó lányok koszorúja csak színesebbé és emlékezetesebbé tette az ünnepet. /Sike Lajos: A szatmári székesegyház ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

A brassói magyar líceum tánccsoportjának /Búzavirág Népi Együttes/ történetét írta meg Reiff István Kék a búzavirág /Fulgur Kiadó, Szecseleváros/ című könyvében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei elnöke átvette az időközben miniszterré kinevezett Eckstein-Kovács Pétertől a csereháti ügyben a székelyudvarhelyi tanács képviseletét. Összefoglalta a bonyolult ügy újabb fejleményeit. Jún. 15-én lett volna a bukaresti Legfelsőbb Ítélőtáblán a csereháti persorozat legújabb felvonása, azonban az Aris Industrie ügyvédje orvosi bizonyítványra hivatkozva kérte a halasztást, ennek helyt adtak. A következő tárgyalás szept. 29-én lesz, akkor a Legfelsőbb Ítélőtábla ítéletet hoz. /Máthé Éva: Újabb halasztás a csereháti ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

"Kolozs megye főispánja, Alexandru Farcas figyelmeztető levelet jutatott el Gheorghe Funar polgármesteréhez, melyben felhívta a polgármester figyelmét arra, hogy tartózkodjon az olyan rendezvényektől, mint amilyeneknek a múlt hónap második felében a polgármesteri hivatal épületében helyt adott. A megtartott szimpóziumnak Horia Sima - un legionar inca prezent volt a címe. Ugyanakkor az épületben kitűzték a hajdani legionárius zászlót, és terjesztették a legionárius vezetők propagandaírásait. Amint Alexandru Farcas főispán levelében írja: "Mint prefektus kötelességemnek tartom, hogy a közvéleményt tájékoztassam ezekről a legionárius megnyilvánulásokról, melyek fasiszta, szélsőséges megnyilvánulások, és fenyegetik a nemzetbiztonságot". - Emil Constantinescu elnök sem helyeselte az ilyen jellegű szimpóziumok megrendezését. Ugyanakkor a prefektus kifejtette: az a javaslat, hogy Kolozsváron utcát nevezzenek Corneliu Zelea Codreanuról, rendkívül veszedelmes és törvényellenes. /Csomafáy Ferenc: Megintés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

Kéthetes lengyelországi útjának utolsó helyszínén, Ószandecen (Stary Sacz) II. János Pál pápa jún. 16-án szentté avatta IV. Béla magyar király leányát, Boldog Kingát. A Szentatyának négy küldöttség ajánlott fel kegyajándékot. A magyar nemzet küldöttségének élén székely népviseletben két gelencei faragó-mester haladt, kezükben annak a székelykapunak kicsinyített másával, amelynek eredetijét a VET (Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága) kizárólag magánadományokra alapozva készíttette és adományozta Ószandec városának, és amely két hete a klarissza kolostor bejáratánál levő tér legfőbb dísze. II. János Pál pápa maga is áthaladt alatta és a szentmisén mondott beszédében külön is méltatta. A pápa név szerint köszönetet mondott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének, a Szent Kingának és a lengyel-magyar barátságnak méltó emléket állító monumentális és teljesen egyedi székelykapuért. Patrubány Miklós levelet adott át a pápának, amelyben Erdélybe hívta meg Õszentségét. /Erdélyi ajándék és meghívólevél a pápának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Csíksomlyón jún. 23-án felavatják a Domokos Pál Péter Gyermekotthonban a névadó néprajzkutató szobrát. A csíksomlyói kegytemplom mellett álló Domokos Pál Péter szobor közelében fog állni a másik, így a jövőben Csíksomlyón két Domokos Pál Péter-szobor lesz. /Szoboravatás Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./

"Márton Árpád képviselő Sepsiszentgyörgyön tartott sajtóértekezletén a Háromszéken is felerősödött magyarellenes hangulatkeltést az országszerte felszított gyűlöletkeltő mesterkedésekkel hozta összefüggésbe. Egybecsengnek a szólamok Emil Constantinescu elnök marosvásárhelyi álláspontja kapcsán is. A kétnyelvű településtáblák senkit sem "károsítanak", de eligazítanak, fölösleges a festékfecsérlés! Márton Árpád, az övezet parlamenti képviselője, a háromszéki területi RMDSZ elnöke kiemelte: a 47 állami fennhatóságú intézmény, gazdasági egység, hivatal vezetője közül mindössze 17 magyar nemzetiségű (a prefektus is román). A román ellenzéki pártok helyi fiókjainak egymást érő sajtóértekezletein "etnikai tisztogatásról", a román nyelvű média jogfosztásáról beszélnek. Többek között annak kapcsán, hogy a polgárőrségtől elbocsátottak öt román etnikumú személyt, ahol azonban az alkalmazottak több mint 35 százalékát így is a többségi nemzethez tartozók képviselik. A rendőrség, csendőrség, vagy a titkosrendőrség /SRI/ állományában a magyar nemzetiségű közösséghez tartozók részaránya öt százalék körüli, a parancsnokokról nem is beszélve. /Flóra Gábor: Különben minden csendes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

Szatmárnémetiben, a Kölcsey Líceumban tizenöt évi kényszerszünet után, ősztől ismét indul V. elemi osztály. A 25 helyre 101-en jelentkeztek, ami önmagában is kifejezi, mennyire becsüli a város és a megye magyar lakossága a Kölcseyt. Dr. Székely József igazgató arról tájékoztatott, hogy a továbblépést a főiskolai oktatás újraindítása jelenti /Egykor volt itt főiskolai képzés!/: a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári karaként létrehozandó tanítóképző főiskola magyar csoportjának a Kölcsey a házigazdája! Tanító-zenetanárokat képeznek - amihez később a rajz, idegennyelv és testnevelés és társulhat - az V-VIII. osztályok számára. A helyek száma összesen 35, amiből 24 ingyenes, 10 pedig tandíjas oktatású, egy hely pedig roma fiatalnak van fenntartva. A múlt évben indult indult a kétéves posztliceális turisztikai tagozat, ősztől indul egy pénzügyi osztály, ahol elsősorban bankoknak és más pénzügyi intézeteknek képeznek szakembereket. A képzés magyar nyelvű. Hogy minként tudnak mindennek helyet biztosítani a Kölcsey épületegyüttesében? Csökkentik a középiskolai oktatatást, az eddigi nyolc helyett az ősztől csak hat IX. osztályban kezdik meg a tanítást. /Sike Lajos: Főiskolai oktatás a Kölcsey Líceumban! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1996-ban frissensült román elnökjelöltként Frunda György azt nyilatkozta a kolozsvári Szabadságnak, hogy ő volt Tőkés László ügyvédje. A Romániai Magyar Szó május 29-30-i számában Frunda e kérdésben árnyaltabban próbálja elkendőzni az igazságot, vagyis azt, hogy nem vállalta el Tőkés László védelmét. Frunda egy halottra, néhai Cziprián Zoltán ügyvédre hivatkozott, azt állítván, hogy a temesvári bíróságra beadott védekező iratot ő kiegészítette. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Cziprián Zoltán fiát fizikából én tanítottam és készítettem a felvételire. 1989 tavaszán, amikor látszott az, hogy a testvérem, Tőkés László temesvári lelkész elleni hajsza előbb- utóbb a bíróságon fog folytatódni, Cziprián Zoltán felajánlotta, ha Tőkés Lászlónak ügyvédre lesz szüksége, elvállalja a képviseletét. 1989 augusztus-szeptemberében amikor Papp László nagyváradi püspök beindította a temesvári kilakoltatási pert, Cziprián Zoltán szavának állt, és megszerkesztette a válasziratot, amelyet elküldött a bíróságra. A kilakoltatási ítélet meghozatala után közölte velem azt, hogy betegsége miatt a fellebbezési tárgyalásra nem vállalja el a képviseletet. Ekkor Tőkés András felkereste Frunda Györgyöt, aki azonban nem vállalta el az ügyet, ezután Kincses Elődhöz fordult, aki Tőkés András kérésére elvállalta a védelmet, két tárgyalásra is leutazott Temesvárra. Kit akar félrevezetni Frunda szenátor, miért akarja Kincses Előd érdemeit kicsinyíteni, ki biztatja arra, hogy Tőkés László után most már Kincses Elődöt próbálja meg lejáratni? /Tőkés András: Frunda György más tollával ékeskedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Brassóban jún. 18-án bemutatták Banner Zoltán neves művészettörténész Leiter Artúrról írt monográfiáját. Leiter Artúr /Brassó, 1904. aug. 6. - 1987. jún. 14./ festőművész szülővárosában tanított, sok közös és egyéni kiállítása volt. /Leiter Artur monográfia ? bemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Gyergyószentmiklóson több irányból történik kezdeményezés a népi és polgári, tárgyi értékek megóvására, az Etnographia Gyergyóienszisz Alapítvány és a Tarisznyás Márton Múzeum mellett a gyergyószentmiklósi Renaissance Alapítvány is hasonló célkitűzést követ. Ez utóbbit két évvel ezelőtt hozta létre Czimbalmas Tivadar vállalkozó. Terve egy szabadtéri múzeum létrehozása a négyes kilométerkőnél, ennek érdekében alapítványa már önerőből megvett 15 múlt századi faházat. Ezeket lebontják, majd újraépíteni szándékoznak a leendő falumúzeum telephelyén, újraéleszteni a hagyományos székely településképet. Czimbalmas Tivadar a faházat önerőből vette, anyagilag teljesen kimerült. Egy közösségi ház terveit és fölépítésének finanszírozását vállalta fel a Kós Károly Alapítvány, amelynek elnöke Sáros László. Czimbalmas élő falumúzeum-komplexumot szeretne létrehozni: hagyományos népi műhelyek működnének benne: cserepeseket készítő műhely, szénégetés, kovácsműhely, asztalosműhely, népi bútorokat készítő műhely. Tervezi még régi vízimalom, vízifűrész, posztóványoló, gyapjúmosó fölállítását is. /Pusztító faházak, avagy élő falumúzeum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa június 23-án Bukarestben tartotta meg soros negyedévi plenáris ülését. A Tanügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke tájékoztatott azokról a kiszállásokról, amelyek során a bizottság tagjai Temes, Máramaros, Hargita, Krassó- Szörény, Suceava és Arad megyében, valamint Bukarestben a helyszínen tájékozódtak a kisebbségi oktatás helyzetéről. A bizottság tagjai kisebbségi nyelven oktató iskolákat látogattak meg. Megállapíthatták a kisebbségi iskolák tankönyvellátásának megoldatlanságát. A résztvevők elhatározták, hogy ezt a kérdést a következő plenáris ülés napirendjére tűzik. A Kisebbségek Tanácsa a sajtóban megjelenő kisebbségellenes, idegengyűlölő, antiszemita megnyilatkozásokról nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívta a figyelmet a jelenség káros voltára, felszólítva minden illetékes intézményt, hogy határozottan foglaljon állást ezekkel a jelenségekkel szemben, illetve alkalmazza a Büntetőtörvénykönyv nemzetiségellenes, uszítást tiltó és büntető paragrafusait. Egy másik nyilatkozat szerint a Kisebbségek Tanácsa támogatja mind a Helyhatósági Törvény, mind a Tanügyi Törvény módosítását. A Kisebbségvédelmi Hivatal ismertették a tavaly létrehozott Kisebbségi Tárcaközi Bizottság és annak Roma Albizottsága eddigi tevékenységét. Az ülésen javasolták a kisebbségi művelődési központ és a kisebbségi vállalkozókat tömörítő gazdasági egyesület létrehozását, továbbá a kisebbségi szervezetek vezetői közvetlen tanácskozásának intézményesítését. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter bejelentette, hogy kezdeményezte a kormányprogramban szereplő Kisebbségkutató Intézet mihamarabbi létrehozását. /Bartunek István: Tájékoztató - Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal -Közönség- és sajtókapcsolatok főosztálya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa jún. 23-i ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben a tanács képviselői aggodalmuknak adtak hangot a szélsőséges megnyilvánulásoknak nagy teret engedő kiadványok rohamos növekedése miatt. A dokumentumban felszólították a sajtószerveket, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos sajtóközleményekben a lehető legobjektívebben tükrözzék az eseményeket. Továbbá megjegyezték: az illetékes állami hatóságoknak jobban oda kellene figyelniük a jelenségre, és felelősségre kellene vonniuk a vétkes személyeket. /Tiltakozik a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Déván Orbán Mária nemzetiségi tanfelügyelő javasolta olyan alapítvány létrehozását, melyet a fiatalon, tragikus hirtelenséggel elhunyt Hunyad megyei alprefektus, a jeles közéleti ember, Segesvári Miklós emlékének szentelnek, s melynek fő célkitűzése a tanulóifjúság ösztönzése és segítése. Kiszely József mérnök ismertette az alapítvány célkitűzéseit, feladatait. Elfogadták az alapítvány elnevezését, megválasztották a tisztségviselőket: a Segesvári Miklós Pál Alapítvány elnöke Kiszely József, titkára Orbán Mária. /Segesvári Miklós Pál Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Antal Béla, Fehér megye kisebbségi tanfelügyelője számszerűsítette a megye magyar tanügyi helyzetét: iskolák és tagozatok száma 46, osztályok száma 140, a diákoké 2400, kiknek oktatásával-nevelésével 150 magyar tanerő foglalkozik naponta. Idén magyar óvodáscsoport indult Felsőújváron, valamint Kötő József államtitkár közbenjárására Csombordon is. Marosnagylakon viszont a szülők - engedve a helyi nyomásnak - a román tagozatra íratták be csemetéiket. Küküllőváron, a kevés magyar gyerek miatt heti négy órában zajlik a magyar nyelv és irodalom tanítása. Türben megszűnt az elemi osztályokban a magyar oktatás. Egy másik nehézség a szakképzett pedagógusok faluszerte tapasztalható hiánya. Az elemi iskolák hálózata a következőképpen fest: Marosújvár, Felsőújvár, Székelykocsárd, Felvinc, Marosdécse, Miriszló, Felenyed, Csombord, Marosgombás, Tövis, Magyarlapád, Magyarbece, Torockó, Torockószentgyörgy, Balázsfalva, Búzásbocsárd, Magyarpéterfalva, Bethlenszentmiklós, Küküllővár, Boldogfalva, Gyulafehérvár és Vajasd. V?VIII. osztályos magyar iskolák, illetve tagozatok működnek Marosújváron, Székelykocsárdon, Felvincen, Magyarlapádon, Magyarbecében, Torockón, Balázsfalván, Bethlenszentmiklóson, Gyulafehérváron és, természetesen, az enyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, mely a gimnázium mellett elemi, valamint líceumi osztályokat is működtet. Ugyanitt ősztől felsőfokú tanítóképző tagozattal bővül a magyar oktatás. /Fehér megye: magyar tanügy . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

A marosvásárhelyi bábszínház ötven éves, jelenleg nehéz helyzetben van. Tisztelettel hajtottak fejet Antal Pál, a színház nemrég elhunyt alapítója előtt, emléktáblát helyeztek el számára az épület falán. Antal Pálnak nincs utódja - sem a rendezőnek, sem a társulatvezetőnek. Rendezőt még lehet hívni. De aki célt ad a kis csapatnak s a valódi teljesítmény érdekében összetartja, azt kell mielőbb megtalálni! A bábszínház román tagozata 36 éves, ők is az útkeresés időszakában vannak. /Mi maradt az ötven évből? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Jún. 23-án megkezdődtek a harmadszor megrendezett Marosvásárhelyi Napok. A Kultúrpalotában fogadták a külföldi vendégeket, a testvérvárosok küldöttségeit Budapestről, a német Ilmenauból, Kisinyovból, Kecskemétről, Szegedről, Zalaegerszegről és egy török településről. Átadták a Város Díszpolgára és a Pro Urbe díjakat. Előbb - post mortem - azok a személyek kaptak diszpolgári címet, akik marosvásárhelyiek ugyan, de az 1989-es forradalom idején az ország más településein áldozták életüket a demokratikus átalakulásért. Most Adrian Mare, Puczi András, Szentkovics Erika, Takács László és Toma Calin kapott díszpolgári címet. Majd négy olyan marosvásárhelyi kimagasló személyiség vehette át a városi tanács által odaítélt diplomát és emlékérmet, akik munkásságukkal hozzájárultak a település hírnevének öregbítéséhez, lakói életének jobbításához, illetve életük példaértékű a vásárhelyiek számára: a 78 éves Fülöp György, aki évtizedekig a vásárhelyi Bolyai Farkas Líceum sportrészlegének igazgatója volt, Léstyán Ferenc érseki vikárius, aki a marosvásárhelyi katolikus plébánián 38 évig teljesített szolgálatot. Még hetvenéves korában is fáradhatatlanul járta kerékpárján a kórházakat, az otthon kezelt betegeket, öregeket, hogy lelki megbékülést vigyen a rászorulóknak. Ugyancsak e kitüntetésben részesültek Ioan Popa és Maximilian Liviu Sabau görög katolikus papok, akik a kommunista rendszer megbélyegzettei, üldözöttei voltak, mivel nem voltak hajlandók áttérni az ortodox vallásra. /Marosvásárhelyi Napok ?99. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./