Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1999. március 16.
"Dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő számos dokumentummal nyújtott tájékoztatás az Agache-ügyről. Ebből közölt összeállítást a napilap. 1989 óta Oroszhegy és Zetelaka mellett. Kézdivásárhely is a "bűnös" székelyföldi települések lajstromában szerepel. Kézdivásárhelyen 1989. dec. 22-én meglincselték Aurel Agache őrnagyot, a gazdasági rendőrség hírhedt vezetőjét. Agache rettegésben tartotta lakosságot, visszaéléseit többen is jelentették a milícián, végül az ügyészség "büntetésből" áthelyezte Agachét Kézdivásárhelyről Barótra, ahonnan ismét "büntetésből" visszahelyezték Kézdivásárhelyre. Az ügyvédek kérésére az áldozatok sorra vallomást tettek arról, hogy mit művelt Agache, törvénytelen házkutatásokat tartott, aranyat vett el az emberektől, egyeseket megvert. 1993-ban Iliescu államfő elnöki rendelettel forradalmi mártírhőssé nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot is kapott. Bákóban utca viseli a nevét. 1991. nov. 26-án őrizetbe vették Héjja Dezsőt, 29-én Filip Orbán Daniella tanárnőt, dec. 4-én pedig Paizs Ottó borbélyt. Mindhármuknak egy hónapig vizsgálati fogságban tartották. - Agache özvegyének kérésére újból foglalkozni kezdtek az üggyel, 1997. okt. 14-én kihallgatták Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, Filip Orbán Daniella nem jelent meg a kihallgatáson. Kiss Alexandru ügyvéd 1997. dec. 15-én elkészítette a vádiratot, melyben a fenti három személy vádlottként szerepel. 1998. febr. 9-én tartották meg az első tárgyalást, febr. 15-én ítéletet hirdettek: Filip Orbán Daniela hét év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó négy év, Reiner Anton három év /felfüggesztett/, Konrád Jánost felmentették. A négy elítéltnek összesen 260 millió lejt /kb. 20 ezer dollár/ kártérítést köteles fizetni, továbbá meg kell fizetniük a perköltséget is. A bíróság elrendelte a vádlottak letartóztatását. Az ügyvédek fellebbeztek, a rendőrség nem kapott letartóztatási parancsot. Az RMDSZ kézdiszéki és kézdivásárhelyi szervezete febr. 19-én, az RMDSZ legfelső fóruma, az SZKT febr. 27-én, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform márc. 6-án tiltakozott az igazságtalan ítélet ellen. A vádlottak hozzátartozói és ismerősei éhségsztrájkot kezdtek tiltakozásul. Ezt a tiltakozási formát aláírásgyűjtési akció váltotta fel. /Oroszhegy és Zetelaka után... Kézdivásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16., 17./"
1999. március 16.
Új lap látott napvilágot, a 16 oldalas Szászrégen és Vidéke, első száma márc. 15-én jelent meg. A lapot az Impress Kiadó jelenteti meg, főszerkesztője Csernátoni József. Egy lelkes értelmiségi csoport állt össze, hogy megszülessen a lap. Márk Endre elnök a szászrégeni RMDSZ tevékenységét mutatta be, az 1848-as forradalom szászrégeni vonatkozásait pedig Bíró Donát tanár, aki eddig már több kötetet tett le az olvasók asztalára. /Szászrégen és Vidéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
1999. március 16.
Újból megjelent a budapesti Kovács István történész, költő Bem apó című könyve a H. Press Kiadónál (Sepsiszentgyörgy). A könyvet márc. 14-én a Székely Nemzeti Múzeumban (Sepsiszentgyörgy) mutatta be Kónya Ádám múzeumigazgató és Farkas Árpád költő. Ezzel kezdődtek Sepsiszentgyörgyön a márc. 15-i megemlékezések. /A legendákon túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
1999. március 17.
Cegőtelke lakóinak és a környékről ideérkezőknek felejthetetlen ünnepet jelentett az idei márc. 15-e. A falu két 1848-as mártírjának a helyi Cserhalom Művelődési Egyesület által emlékhellyé kiépített sírja előtt róhatták le kegyeletüket. A szabadságharcnak ez a két hőse nem a csatában esett el, hanem őrhelyén, magyarságát védve. Az egyik Nemes György gazdatiszt, a románok megölték, a másik László Dávid református lelkész, akit a románok egy kerítéshez kötöztek és addig lőttek messziről, mint egy céltáblát, amíg meghalt. Az emlékünnepen igét hirdetett Bustya Dezső lelkész, többen mondtak beszédet, köztük volt Verestóy Attila szenátor, Szabó Károly szenátor és Tonk Sándor történész. Az ünnepségen szép számban megjelentek Beszterce-Naszód megye magyar közösségei, így a megyei RMDSZ, az EMKE, a Beszterce Művelődési Alapítvány képviselői is. /Guther M. Ilona. Egy emlékhellyel gazdagabban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
1999. március 19.
"A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a pápa romániai látogatásával kapcsolatban márc. 17-én az alábbi közleményt adta ki: "A magyar püspökök a Vatikáni Rádió adásából értesültek arról, hogy II. János Pál pápa romániai utazása csak Bukarestre korlátozódik és nem kerül sor sem a magyar egyházmegyék, sem a sokat szenvedett görög katolikus egyház meglátogatására, ahogy ezt püspökeik kérték. A Magyar Katolikus Püspöki Kar a Szentatyához írt levélben csatlakozott ehhez a kéréshez. A püspöki kar nem akar illetéktelenül beleavatkozni más egyházak ügyeibe, ebben az esetben mégis úgy éreztük, hogy közösséget kell vállalnunk ott élő testvéreinkkel. Számukra a pápai látogatás nemcsak hitükben való megerősödést, hanem annak a szenvedésnek az elismerését is jelentette volna, amelyet a Szentatyához való hűségükért vállaltak. A Szentatya közzétett programja szerint ez az utazás a Román Ortodox Egyházzal és annak Pátriárkájával való találkozás és nem a megszokott lelkipásztori látogatás, mert hiányoznak belőle a szokásos találkozók, mint egyes egyházmegyék meglátogatása, találkozás a fiatalokkal, a betegekkel, a papokkal és a szerzetesekkel. A Szentatya többször kifejezte, hogy a 2000. Jubileumi Év előkészítésében keresi a kapcsolatot a keresztény közösségekkel, különösen az ortodox egyházakkal. A magyar püspökök kérik híveiket, így tekintsenek a Szentatya látogatására." /A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye a Szentatya romániai látogatásával kapcsolatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"
1999. március 19.
A pápa látogatásával kapcsolatban Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kifejtette, hogy osztja a romániai magyar katolikus vezetők álláspontját, akik mindent megtettek azért, hogy az egyházfő Erdélybe is ellátogasson. Mint mondta, ökumenikus és politikai szempontból nagy eredmény, hogy a pápa - most először - ellátogat egy ortodox többségű államba, de ezt nem kellene szembeállítani az erdélyi katolikus hívek azon természetes igényével, hogy vendégül láthassák. Markó reményét fejezte ki, hogy 2001-re tervezett újabb látogatása során a Szentatya Erdélyt is felkeresi. A pápa májusi látogatásáról készített első közvélemény- kutatási adatok azt mutatták, hogy a megkérdezettek 60 százaléka örömmel látja II. János Pált román földön. 80 százalékuk úgy vélte, hogy a pápalátogatás javítani fog Románia külső megítélésén, valamivel több mint 60 százalékuk szerint pedig a szomszédos országokkal tartott kapcsolatokon is. A szomszédokkal való kapcsolatok javulását várók 54,2 százaléka ennél a kérdésnél Magyarországra gondolt. /60 százalék öröme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1999. március 19.
"Az Erdélyiek Világszövetsége svájci székhelyű, nemkormányzati szervezet, több mint negyven országban működő filiálékkal. Célja a Románia határain kívül élő több mint 300 ezer erdélyi összefogása. A szervezet főtitkára a brassói származású Vladimir Chis svájci állampolgár, aki nemrégiben Kolozsváron járt, nyilatkozott szervezetükről, amely "feladatának tekinti Románia gazdasági fejlesztését és decentralizálását, beleértve szellemi kibontakozását is." A külföldi befektetők gyanakvással tekintenek Romániára, állapította meg. Szerinte a megoldás a "külföldi tőke beédesgetése és a közigazgatási decentralizáció." A svájci vagy a német modellt látja megfelelőnek. "Svájcban a gazdaság és a közigazgatás teljes mértékben decentralizált és a kantonok belátására van bízva, mivel egy kiterjedt földrajzi övezetet sokkal nehezebb adminisztrálni, mint egy viszonylagosan kisebbet. Központosítva csak a hadsereg és a külpolitika van. Mi azt szeretnénk, ha erre Románia területén is sor kerülne..." Vladimir Chis kifejtette, hogy a Sabin Gherman által felvetett probléma létezett korábban is. "Cikkét azonban túlpolitizálták, bár annak nincs politikai töltete. Éppen ezért minket igencsak felháborított, amikor meghallottuk, hogy Sabin Ghermant, amikor véleményének hangot adott, egyes pártok hazaárulónak tekintették." Vladimir Chis hangsúlyozta, hogy szervezete Sabin Gherman mellé áll, segíteni fogja őt. /"A svájci modellt ajánlja Erdélynek Vladimir Chis, az Erdélyiek Világszövetségének főtitkára" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"
1999. március 22.
Márc. 20-án tartotta VII. küldöttközgyűlését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Kinevezték az autóbalesetben elhunyt Bíró István, az RMPSZ főtitkára utódát, Burus Siklódi Botondot, a csíkszerdai Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója személyében. A közgyűlésen véglegesítették az 1999-es Bolyai Nyári Akadémia programját. A pedagógushiány részleges pótlásaként a szövetség támogatta az Esterházy Károly Tanárképző Főiskola /Eger/ keretében folyó angol, földrajz, biológia szakos távoktatásos tanárképzést. Idén 32 hallgató szerzett főiskolai diplomát. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola és a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola /Békéscsaba/ távoktatásos végzős évfolyama készül államvizsgára. - A tanárok várták a tanulók túlterheltségét megszüntető kerettantervet, ehelyett egy merev, a kisebbségek számára elfogadhatatlan kerettantervet. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aggasztónak találta, hogy a szakmai szervezetek elkülönülnek az RMDSZ-en belül. Az intézményépítés megindult, alakul a kollégiumi rendszer Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, viszonylag elfogadható módon a főiskolai tanítóképző rendszer is. /Bögözi Attila: Az RMPSZ VII, küldöttközgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
1999. március 23.
"Borbély László Közmunkaügyi és Területrendezési államtitkár a vele készült interjúban kiemelte: annak ellenére, hogy Románia családjainak 94 %-a lakástulajdonos, ez a probléma nincs megoldva, hiszen ezen lakások nagy része nagyon rossz állapotban van, és feljavításuk komoly anyagi megterhelést fog jelenteni tulajdonosaik számára, ugyanakkor a fiatalság számára gondot jelent a lakásvásárlás. Az Országos Lakásügynökség koordinációs bizottsága munkájáról, előkészíti az ügynökség, előreláthatóan májusban vagy júniusban megkezdődő munkáját. Az ügynökség hiteleket nyújt "lakások építésére, vásárlására, rehabilitására, konszolidálására és bővítésére". Az ügynökség hatáskörébe tartozik szerződések megkötése a helyi közigazgatási szervekkel telkek megvásárlása vagy koncesszionálása érdekében, ahova különböző építővállalatok lakásokat építhetnek. Ezen lakások megvásárlására az ügynökség "hosszú távú, valamivel mérsékeltebb kamatú kölcsönöket nyújt". Az ügynökséghez "bárki fordulhat hitelért". /Gyarmath János: Románia a lakástulajdonosok országa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"
1999. március 23.
Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének megyei küldöttei Bethlenben üléseztek márc. 20-án, kijelölve küldötteiket a májusi RMDSZ-kongresszusra: Szilágyi János megyei elnök, dr. Kerekes Zoltán MKT elnök, dr. Szántó Árpád mezőgazdasági alelnök, Székely Pál MKT alelnök, Toók Katalin MKT alelnök, Köő Márton, Árpástó polgármestere, dr. Fehér Gábor MKT-tag. A küldöttek egyhangúlag Markó Béla szövetségi elnökké jelölése mellett szavaztak. /Beszterce Markó Bélát támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
1999. március 23.
"A nagybányai területi RMDSZ választmányi gyűlésén a felszólalók kiemelték, hogy több településen is megvannak a kétnyelvű helységnév-táblák, de a helyi elöljárók feltételükre nem látják elérkezettnek a pillanatot; ugyanakkor szó volt az oktatásügyi gondokról is. A lap szerint "a szervezet egységének megőrzése végett" a választmány Markó Béla jelölését javasolja a szövetség elnöki tisztségébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"
1999. március 23.
"A Szabadság napilap májustól csak "mellékletként" és nem független kiadványként láthat napvilágot. Megbízható forrásokból származó hírek szerint ugyanis az országos napilapot is kiadni szándékozó tőkecsoport ajánlatot tett a Szabadságot kiadó kft-nek, mely szerint a tulajdonosok kedvező döntése nyomán átvenné a lap kiadási jogát. Ez esetben a Szabadság az újabban Krónika névre hallgató, leendő országos napilap Kolozs megyei mellékleteként kerülne piacra. Az elképzelés sikere és a Szabadság sorsa végül is a kft-t létrehozó személyek, azaz a társtulajdonosok kezében van. A kérdés csupán az, mi kell a ?krónikásoknak?, a lap vagy az az infrastruktúra, amelyet az elmúlt kilenc évben kiépített? Mert ha csak az utóbbi, akkor a ?melléklet? igen hamar felszívódhat, a Szabadság pedig sajtótörténeti fogalommá válhat. /Melléklet lesz a Szabadság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"
1999. március 23.
Háromszék legkeletibb községe, Bereck is önálló lapot indított. Idén indult a havi rendszerességgel jelentkező Berecki Harangszó, havi rendszerességgel, eddig három száma jelent meg. A független közéleti lapot a település történetét is kötetbe foglaló Balogh András szerkeszti. /Harangszó Bereckből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
1999. március 23.
A Magyar Professzorok Világtanácsa és a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja mutatkozott be közös rendezvényen Pozsonyban, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében. A találkozó célja az 1300 magyarországi és a külföldön eddig számba vett 800 magyar egyetemi tanár együttműködésének kimunkálása volt. Dr. Kecskés Mihály, a Világtanács elnöke elmondta: igaz, még egy éve sincs, hogy a munkát elkezdték, de máris találkozókat tartottak a Kárpát-medence országaiban élő magyar professzorokkal. A nyáron Genfben rendezik meg az Európában élő magyar professzorok találkozóját, 2000-ben pedig világtalálkozót rendeznek. A világtanácsnak egyelőre két szlovákiai magyar tagja van. Egyikük, Bauer Győző akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) tagja éppen a napokban tartotta székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémián, melynek első szlovákiai magyar tagja lett. Bauer Győző, aki a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubjának elnöke is, elsődleges célnak a megfelelő szakmai felkészültséggel bíró egyetemi oktatók felkutatását tartja. Olyan magyar tudósokat hívnak egy fedél alá, akik közösen tudnak tenni azért, hogy a lehető legtöbb magyar fiatal végezze el az egyetemet. Az sem mellékes cél, hogy a tudományos tevékenységet folytató emberek a saját anyanyelvükön tudják megszerezni a szaktudást. /Magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
1999. március 24.
Megjelent a VI. és VII. osztályosoknak szánt A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című tankönyv, László László zilahi és Vincze Zoltán kolozsvári történelemtanárok írták a könyvet. A tankönyvet Csetri Elek egyetemi tanár ellenőrizte. A 20 ezer példányban megjelenő tankönyvet ingyen kapják meg a tanulók. Ennek a tankönyvnek szellemi kiötlője Tőkés Elek, aki a kolozsvári tanfelügyelőség inspektora volt, amíg ki nem tették onnan. Ekkor alapította meg a Stúdium Kiadót. /Csomafáy Ferenc: Egy magyar nyelvű tankönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1999. március 24.
"A Romániai Magyar Szó aláírás nélküli hír közölt arról, hogy a kolozsvári Szabadság napilap a Krónika helyi mellékleteként "és nem független kiadványként láthat napvilágot". A hír hamis, és ellenőrizetlen információn alapul, de nem légből kapott. Való igaz ugyanis, hogy az országos napilapot kiadni készülő magyarországi befektetőcsoport megkereste ajánlatával a lapot, de erre a Szabadság választ még nem fogalmazott meg, és nem is biztos, hogy fog. Emiatt az RMSZ híroldalában közölt anyag első mondata nemcsak valóságtartalmánál fogva kifogásolható, hanem szakmailag azért is, mert kétértelműséget tartalmaz. Pontatlan a cikkben az, hogy a Szabadság Kft.-t létrehozó személyek lennének a kft. jelenlegi társtulajdonosai. A legfájóbb az, hogy a Szabadság vezetőségét az RMSZ nem kereste meg a kérdésben, annak álláspontját nem foglalta bele az írásba. Az RMSZ sajtóetikából elégtelenre vizsgázott. Egy biztos: Kolozsvárnak és környékének továbbra is lesz napilapja, nem mellékletként. A Szabadság Szabadság marad. /Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője: A Szabadság Szabadság marad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"
1999. március 26.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke márc. 24-én tartott sajtótájékoztatóján beszámolt az előző napi, márc. 23-i találkozóról, amikor Emil Constantinescu államfő, a koalíciós pártok vezetői és Radu Vasile kormányfő találkoztak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nincs szükség előrehozott választásokra, ugyanakkor készségüket fejezték ki ellenzékkel, a szakszervezetekkel való dialógus megkezdésére. Megegyeztek abban, hogy kéthetente fognak egyeztetni a koalíciós vezetők. Markó Béla hangsúlyozta, hogy egyetért Emil Constantinescu koszovói helyzetértékelésével, egyben úgy látja, hogy C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása jelzés arra, hogy a hatalom, a román társadalom gátat kíván állítani a szélsőséges megnyilvánulásoknak. /A szokásos "szerdain" hangzott el. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"
1999. március 27.
"Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke visszautasította, hogy személyét magyarországi belpolitikai ügyekbe próbálják belekeverni. Közleményében emlékeztetett arra, hogy a Népszabadság arról írt: a Magyar Igazság és Élet Pártja őt ajánlotta a Magyar Köztársaság államfői tisztére, s Csurka István, a MIÉP elnöke a bejelentés előtt egyeztetett a püspökkel. Bár Tőkés László az MTI-nek adott nyilatkozatában határozottan cáfolta a lap információit, a Népszabadság márc. 25-i számában "Győry Béla MIÉP-szóvivőre hivatkozva az előzetes egyeztetésre vonatkozó téves híradását" megismételte és megerősítette. "Senkinek nem vitatható el azon elemi joga, hogy politikai szándékairól maga nyilatkozzék. Ennek értelmében - enyhén szólva - furcsának találjuk, hogy Csurka István és Győry Béla az RMDSZ tiszteletbeli elnökének szándékait jobban tudni véli, mint maga az érintett. A megtisztelő ajánlás szerzőinek felelőtlen híresztelése két vonatkozásban sem felel meg a valóságnak: nem igaz, hogy a bejelentés előtt az államelnök-jelöltség ügyében egyeztetés történt volna. Tudomásunk szerint a MIÉP nemhogy ajánlotta volna Tőkés Lászlót, de illetékes testületei ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkoztak" - olvasható a közleményben. Tőkés László visszautasította a reá vonatkozó és a személyét a magyarországi belpolitikai ügyekbe belekeverni szándékozó valótlan állításokat. A közlemény hangsúlyozta, hogy Tőkés László - Románia állampolgáraként - a föltétlen otthonmaradás híve. "Sejtelmünk sincs róla, hogy az RMDSZ küszöbön álló kongresszusa, illetve a tiszteletbeli elnök ellen irányuló sokrétű támadási hadjárat közepette nevének ilyen fajta ?népszerűsítése? mögött milyen meggondolások állnak. Sajnálatos volna, hogyha egyes körök ezt a rossz ízű ügyet a ?kettős állampolgárság? néven közismertté vált különleges jogi státus ellenében próbálnák felhasználni." /Tőkés László itthon akar élni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26-27./"
1999. március 29.
Radu Vasile miniszterelnököt március 26-án szívbántalmak miatt kórházba szállították, infarktuson esett át. A kormány irányításával ideiglenesen Valeriu Stoica igazságügyminisztert bízták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1999. március 29.
"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete március 27-i ülésén Kincses Elődöt jelölte a szövetségi elnöki tisztségbe. Kincses Előd kifejtette, hogy változtatni szeretne azon, hogy "hogy az RMDSZ-ben állandóan egymásnak feszülnek a pragmatikusok és a radikálisak. Az áramköröket szeretném összekapcsolni. A pragmatikusan radikális politizálás híve vagyok." /Kolozsvár Kincsest támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"
1999. március 29.
Márc. 27-én Temesváron a Nagy-Románia Párt NATO-ellenes nagygyűlést szervezett. A rendezvényen részt vettek a Román Nemzeti Egységpárt és a Szocialista Munkáspárt és a Szerbek Szövetsége képviselői is. A tüntetők Jugoszláviát éltették, elítélték a NATO-bombázásokat és az akciót támogató román kormányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1999. március 29.
"Románia nagyon sajnálatosnak tartja, hogy katonai megoldáshoz kellett folyamodni a koszovói válság megoldása érdekében, még ha ez a döntés elkerülhetetlen is volt. Továbbra is az a véleménye, hogy az optimális megoldást a politikai rendezés jelenti - hangsúlyozta Bukarestben Andrei Plesu külügyminiszter. Románia ebben a tragikus helyzetben a szerb nép oldalán van, mondotta. "Elegendő azonban egyedül az a tény, hogy miként bánt a támadások megindulása után a jugoszláv hivatalos vezetés a nemzetközi sajtóval annak megítéléséhez, hogy milyen rezsimmel, milyen gondolkodásmóddal áll szemben Európa" - tette hozzá. Határozottan visszautasította Markó Béla, az RMDSZ elnöke azokat a Romániában egyre hangosabban visszatérő véleményeket, amelyek párhuzamot vonnak Koszovó és Erdély között. Markó arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbiában zajló események bizonyítják: Romániának is számolnia kell azzal az alternatívával, hogy nem a nyugati integráció felé halad az ország, hanem elfordul ettől. "A Nyugat beavatkozását csak helyeselni lehet" - hangsúlyozta, kiemelve annak jelentőségét, hogy a NATO, illetve a Nyugat nem megy el szó nélkül a kisebbségekkel szembeni jogtiprások mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"
1999. március 29.
Andrei Plesu külügyminiszter márc. 31-én Kínába látogat. /Mi vár ránk a héten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1999. március 31.
Az RMDSZ májusra összehívott VI. kongresszusán várhatóan Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke és Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke indul jelöltként a szövetségi elnöki posztért. Erdély-szerte zajlanak az RMDSZ megyei és területei szervezeteiben a tisztújító, illetve kongresszusi küldöttválasztások. Az eddigi megyei és területi gyűléseken Markó Béla, illetve Kincses Előd jelöltségének támogatása mellett döntöttek az egyes szervezetek. Az Arad megyei szervezet, ahol Cziszter Kálmán személyében új megyei elnököt választottak, a küldöttgyűlés Markó jelölését támogatta. Szatmár megyében Markó Béla jelölése mellett döntöttek. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlésén Kapy Istvánt, Nagyvárad alpolgármesterét választották megyei elnöknek /eddig Varga Gábor volt az elnök/. A Háromszéki Képviselők Tanácsa a kézdivásárhelyi születésű Markó Béla elnökjelöltségét támogatja. Hasonló döntést hozott az Udvarhely széki szervezet is. Az RMDSZ Fehér megyei szervezetének nagyenyedi tisztújító közgyűlésén nem történt elnökváltás: dr. Brendus Gyulát újraválasztották eddigi tisztségébe. /Támogatók és támogatottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1999. április 1.
Márc. 31-én a lengyelországi Krosznóban Gheorghe Miclaus, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Romeo Nicoara, a Kárpátok Eurorégió romániai nemzeti titkára egyeztető tárgyaláson vett részt, a következő, Nyíregyházán megrendezendő ülésszak előkészítése céljából. A magyar fél ragaszkodna az 1997?ben hozott határozat további érvényesítéséhez: két évvel ezelőtt, a Szatmárnémetiben tartott ülésszakon egy olyan döntést hoztak a lengyel és magyar partnerek közti nézeteltérés feloldására, hogy két évig Lengyelországban működjék a titkárság és az ügyvezető igazgató, az elnöki tisztség ellenben Magyarországot illesse, 1999-ben pedig további két évre a két ország helycserével lássa el ugyanezeket a funkciókat. A román megyék most azt szeretnék elérni, hogy a következő mandátum két év helyett csak egy évre szóljon, 2000?ben pedig Románia vegye át a titkári és elnöki teendőket is. /Jövőtől Románia szeretné betölteni a Kárpátok Eurorégió titkársági és elnöki tisztségeit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
1999. április 1.
Dr. Kovács Ferenc Vilmost, a temesvári Műszaki Egyetem professzorát, a Romániai Robotikai Társaság /ARR-ROMSIR/ elnökét az 1998-1999-es év Nemzetközi Emberének nyilvánította a cambridge-i székhelyű Nemzetközi Életrajz Központ /International Biographical Center/, a díjazottnak a kutatásban elért eredményei elismeréseként. /Szakmai elismerés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
1999. április 20.
Másfél évszázados születésnapján sajtótörténeti adatokban gazdag emlékszámmal jelent meg ápr. 16-án a Brassói Lapok című hetilap, az erdélyi magyar újságírás legnagyobb múltra visszatekintő kiadványa. A brassói magyar hetilap azt a Brassói Lapot tekinti elődjének, amely a Cenk alatti városba bevonuló Bem tábornok utasítására 1849. április 16-án jelent meg először. Az újságból ezzel a címmel 19 szám került utcára 1849-ben, majd a magyar forradalom és szabadságharc bukása után különböző neveken adták ki. 1895. január elsején a Brassó és a Brassói Magyar Újság összeolvadásából született meg a Brassói Lapok című napilap. Ez 1940 őszén a vasgárdisták fenyegetései miatt megszűnt, majd 1969-ben hetilapként kezdte meg ismét működését. A mai Brassói Lapok a város második legnagyobb példányszámú lapja, amelyet Brassó és környéke szórványmagyarságának minden második-harmadik családjában rendszeresen olvasnak. A hetilap ma teljes mértékben önellátó kiadvány, szerkesztőinek kizárólagos tulajdonát képezi. A 150 éves Brassói Lapok történetét olyan kiváló magyar írók és újságírók neve fémjelzi, mint Kacsó Sándor, Kőrösi-Krizsán Sándor, Ruffy Péter, Méliusz József, Mikes Imre, Kakassy Endre, Halász Gyula, Dienes László, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, akik szerkesztőként, tudósítóként vagy munkatársként jegyezték a lapot. /Brassói Lapok - emlékszám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
1999. április 21.
A román külügyminisztérium meglepetéssel vette tudomásul, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Martonyi János magyar külügyminiszter olyan kérdésbe avatkozott, amely kizárólag Románia belügyének tekinthető - jelentette ki ápr. 19-én Mihai Razvan Ungureanu román külügyi államtitkár Gheorghe Dumitrescu ellenzéki szenátor kérdésére válaszolva. A SZDRP-s szenátor azt kifogásolta, hogy tudomása szerint a magyar kormányfő és a magyar külügyminiszter levelet küldött Angelo Sodano bíborosnak, vatikáni miniszterelnöknek II. János Pál pápa májusra tervezett romániai látogatásával kapcsolatban, támogatva azt a kérést, hogy a pápa tervezett romániai látogatása ne korlátozódjék kizárólag Bukarestbe, hanem keresse fel Erdélyt is. /A román kormányt zavarja az Orbán- levél. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1999. április 21.
A közalkalmazottak törvénytervezetének vitája során a képviselőház másodszor is elutasította az RMDSZ azon módosító indítványát, amely szerint azokon a településeken, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, csak olyan állami alkalmazottakat lehet szerződtetni, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét. Az előterjesztő, Kovács Csaba Brassó megyei képviselő felhívta kollégái figyelmét arra, hogy a módosító indítvány elutasítása ellentmondana Bill Clinton elnök azon kijelentésének, miszerint Romániában megoldódtak a kisebbségek gondjai. Tokay György képviselő rámutatott: Romániában 1347 olyan település van, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot. A vita után felszólalt a közigazgatási bizottság demokrata párti elnöke, és ismételten kifejtette: az említett passzust a bizottság elutasította, és nem találja helyénvalónak ezt vitatni. Vasile Lupu házelnök ezt a javaslatot tette fel szavazásra, így az RMDSZ tiltakozásképpen kivonult a teremből. A szenátusban, ahol a helyhatósági törvénytervezetet tárgyalják, a Demokrata Párt névre szóló szavazást kért az RMDSZ módosító indítványával kapcsolatban. Végül kvórum hiányában a szenátorok a jövő hétre halasztották a helyi autonómiát szabályozó törvénytervezet 51., az anyanyelvhasználat helyi közigazgatására vonatkozó szakaszának újabb szavazásra bocsátását. /Az RMDSZ kivonult a parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1999. április 21.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Markó Béla szövetségi elnöknek szóló nyílt levelében leszögezte: az RMDSZ-platform saját meghívottjaiként Szőcs Géza írót és Hegyi Sándor református lekészt jelölte az RMDSZ VI. kongresszusára. Mindkét meghívott jelölését visszautasították, arra való hivatkozással, hogy határidő után érkezett a választási biztoshoz, az EMK tiltakozik a hátrányos megkülönböztetés ellen, hiszen mások még később letett jelöléseit elfogadták. A népi-nemzeti platform azért fordult a szövetségi elnökhöz, hogy saját meghívottjaiként kérje föl Hegyi Sándort és Szőcs Gézát a részvételre. A levélben emlékeztettek az SZKT-ülésen elhangzott interpellációra, mely szerint a csendőrség újabban, tehát mióta az RMDSZ kormányon van, utasítást kapott az ún. szeparatisták megfigyelésére. /Az EMK nyílt levelet küldött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./