"Tompa Sándor olvasói levelében Tőkés László püspökhöz fordult, arra kérve, a szeretet, a megbocsátást hirdesse, fejezze be a sok vitatkozást. A levélíró jelentőségteljesen idézte Tőkés Lászlót: kötetekre rúg mindaz, "amit életem folyamán tollbamondással leíratott a Securitate." /Tompa Sándor, Torda: Egyre szomorúbbak vagyunk... Postafiók rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban a kormányátalakítás okozta változásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy "az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban sikerült egy jó államtitkári gárdát kialakítania", és az átszervezéssel megszűnő tisztségeket betöltő személyek más fontos megbízatást kapnak. Markó szerint a közvéleménynek azt kell mérlegelnie, hogy "jobb-e az itt élő magyarság számára, ha az RMDSZ kormányon van, vagy jobb ellenzékben?" Az elnök szerint két álláspontot kell megkülönböztetni: az egyik, amely az eredményektől függetlenül tagadja a kormányzás hatékonyságát mint eszköz, a másik amely szintén dilemmákat fogalmaz meg a kormányzással kapcsolatban, de nem tagadja, hogy a romániai magyarságnak a politika eszközeivel kell élnie. Markó arra is figyelmeztet, hogy ha a romániai magyarság tartós konfliktusos helyzetbe kerül, akkor elveszítheti jövőképét, hitét, reményét és kivándorolhat a szülőföldjéről. - A szövetség egésze vállalkozott a kormányzásra; ily módon "jelentős eszközök kerülhettek a romániai magyarság kezébe, sorsának alakítására." Markó a kormányzást és az ország politikai életében való jelenlétet "eszköznek és nem célnak" tekinti. Markó Béla szerint az idei RMDSZ-kongresszust megelőző időszakban kiéleződnek a polémiák, hiszen tisztújítási, elnökválasztási kampányféle is várható. Az elkövetkező időszakban is felmerülhet, hogy meg kell szakítanunk a koalíciós együttműködést. Akár kongresszuson, akár kongresszus előtt a közvéleménynek ezt így kell szemlélnie és mérlegelnie: jobb-e, nem az RMDSZ, nem egyik vagy másik vezető számára, jobb-e az itt élő magyarság számára, ha az RMDSZ kormányon van, vagy jobb ellenzékben? Markó emlékeztetett, hogy politikusi tevékenysége nem az RMDSZ kormányzatban való részvételéhez kapcsolódik. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 12., ismertette: Miről szól majd az RMDSZ-kongresszus? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./"

"Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára jan. 12-én az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette: "A kettős állampolgárság intézményes bevezetése jelenleg egyetlen szomszédos országgal kapcsolatban sincs napirenden, ám a schengeni egyezményhez történő majdani csatlakozás utáni helyzetre elvi lehetőségként ezt a megoldást is mérlegelni kell". "Bizonyos állampolgársági jogok biztosítása szerepel elképzeléseink között a határon túli magyarság egy meghatározott körére vonatkozóan." Előreláthatóan márciusban kerül a kormány elé az a külügyminisztériumi előterjesztés, amely arra vonatkozik, hogy milyen álláspontot alakítson ki Magyarország az EU-val folytatandó tárgyalások során a schengeni egyezményhez történő csatlakozás következményeivel kapcsolatban, a határon túli magyarok magyarországi jogi helyzetére vonatkozóan. A schengeni egyezményhez reális eséllyel Szlovénia és Szlovákia csatlakozhat Magyarországgal egy időben - fejtette ki a külügyi tárca politikai államtitkára. - Németh Zsolt szerint egy intézményesített magyar-magyar párbeszéd abból a szempontból is rendkívül fontos, hogy a schengeni kérdésből fakadó vízumpolitikai problémáról tárgyilagos hangnemben lehessen eszmét cserélni a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. - "Szeretnénk, ha rendszeres konzultációkra kerülne sor a parlamenti képviselettel rendelkező hazai és határon túli magyar politikai erők között" - szögezte le az államtitkár. - A költségvetésben mintegy 2,5 milliárd forintos előirányzat szerepel a határon túli magyarok támogatására az 1999-es esztendőben. - Ez jelentős, 30-40 százalékos növekedést jelent az előző évekhez képest. Németh Zsolt arra is kitért, hogy a Külügyminisztérium az ideihez hasonló mértékű növekedést a következő években is szeretné fenntartani. Mint mondta, a központi forrásokon kívül megpróbálják a magángazdaságban rejlő lehetőségeket is a határon túli területek felé irányítani. Az államtitkár szólt arról, hogy az idén különösen az árvíz sújtotta kárpátaljai, valamint a háború árnyékában élő vajdasági magyarok kapnak viszonylag nagyobb támogatást. - A romániai magyar tannyelvű egyetem ügyében Németh Zsolt elvárása az, hogy a bukaresti kormány az idén határozottan foglaljon állást. "Jelentős lépés lenne, ha a Petőfi-Schiller egyetem megvalósulhatna" - vélekedett. Hozzátette: ha nem lenne lehetőség állami finanszírozású egyetem létrehozására, akkor az RMDSZ és a magyar kormány alapítványi, illetve egyházi jellegű egyetem elindítását fogja szorgalmazni. /Ki csatlakozhat reális eséllyel Schengenhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13., Egyelőre nincs napirenden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14., A kettős állampolgárság: elvi lehetőség. = Magyar Szó (Újvidék), jan. 13./"

Jan. 2-án ismeretlenek kirabolták a brassói RMDSZ-székházat. Benyújtották a panaszlevelet a rendőrségnek, a városi ügyészségen pedig nem voltak hajlandók átvenni a feljelentést, csak a megyei ügyészségen vették át. A rablók minden feljegyzést átnéztek és a földre öntötték az iratokat. /Tóásó Áron Zoltán: Kik rabolták ki a székházat? Interjú Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

"Másfél éve egy szatmári kulturális rendezvényen az újságíró, Sike Lajos elbeszélgetett egy dunántúli városból jött költő-tanárral, aki elmondta, hogy él a szabad választás jogával: óráján a kuruc költészetet húsz percbe sűrítette, hogy Moliére Tartuffe-jéről harminc percig beszélhessen a diákok előtt. Az újságíró megjegyezte, hogy ő a román kommunista rendszerben végezte az iskolát, tanáruk hat órán át ismertette a kuruc költészetet. A tanár azt is elmondta, hogy amikor Mikes Kelemenről kezdett beszélni, a tanulók nevetni kezdtek. Hülyeségnek tartották, hogy ott csücsült évekig a tenger partján. "Az ilyen élmények hatására jobban megértem, miért akar az új magyar polgári kormány - annyi minden mellett - az oktatáson is változtatni." "Mióta Budapest polgármestere olyan javaslatot tett, hogy a 4-es metróvonal megépítéséhez vonják el a milleniumi évfordulóra elkülönített húszmilliárd forintot, ebben a kérdésben is inkább a polgári kormány véleményét osztom." /Sike Lajos. Röhögtek Mikesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./"

Emil Constantinescu elnök szerint nincs értelme, hogy beavatkozzon a Zsíl-völgyi konfliktusba, mert a tárgyalási lehetőségek még nem merültek ki, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

"László Ferenc kolozsvári zenekutató nyerte el a Kriterion Koszorút. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a szülői házból hozta a zene iránti szeretetet. Fuvolás volt 1971-ig, akkor áttért a zenei tárgyú publicisztikai írásokra. Sokat foglalkozott Bartók Bélával, aki számára nemcsak nagy zeneszerző, hanem modell is. Amikor "minket magyarokat ebben a térségben" szidnak, akkor Bartókra hivatkozhatunk, "aki annyi jót tett a románsággal" és megőrizte magyarságát. /Daczó Dénes: Beszélgetés László Ferenccel. a Kriterion Koszorú 1998-as díjazottjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./"

Mészely József sepsiszentgyörgyi tanító, az Anyanyelvápolók Szövetsége vezetőségi tagja anyanyelvi ismereteket gazdagító könyvet írt az alsó tagozatosoknak Ékes ékek, világszépek - 350 nyelvi játék címen. /Nyelvi játékok kisiskolásoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Jan. 13-án Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét. A találkozó után Orbán Viktor kijelentette: A magyar kormány változatlanul támogatja a romániai magyarság törekvését egy önálló magyar nyelvű egyetem létrehozására. A magyar kabinet érdekelt a román kormánykoalíció politikai és gazdasági sikerében - hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: a magyar gazdaságot irányító miniszterek készek szoros együttműködés kialakítására Romániával. Közölte továbbá, hogy megérkezett Bukarestből a hivatalos visszajelzés, mely szerint Radu Vasile miniszterelnök február 9-én tesz hivatalos látogatást Budapesten. - Markó Béla szerint Budapest és Bukarest kölcsönös érdeke, hogy a magyar tőke részt vegyen a romániai privatizációban. /Orbán Viktor és Markó Béla megbeszéléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ Orbán Viktor és Markó Béla áttekintették azokat a témaköröket is, amelyek várhatóan a kormányfői találkozón is szóba kerülnek. Különös hangsúlyt kaptak ezek között a gazdasági kérdések. A kormány, a magyar gazdaságot irányító miniszterek készek arra, hogy elősegítsék a két ország közötti szoros gazdasági együttműködést. A közelgő miniszterelnöki találkozón várhatóan felmerülnek olyan kérdések is, amelyek a gazdaságra és a polgárok mindennapi életére egyaránt kihatnak. Ilyen lehet Orbán Viktor szerint a határátlépők ügye. A két ország határán tapasztalható helyzet ugyanis nem felel meg annak, ami elvárható volna két, egymással szoros együttműködésre törekvő állam között. Budapest szeretné tehát, ha e téren is sikerülne előrelépni. A kormányfő és az RMDSZ elnöke kitért a romániai magyar közösséget érintő témákra is, többek között az oktatás, illetve az önálló, anyanyelvű egyetem kérdéseire. A szándék mindenképpen megvan, mindenekelőtt azonban Bukarestben kell meghozni a politikai és jogi döntést az önálló magyar vagy magyar-német állami egyetem létrehozásáról. A megbeszélésen leszögezték, hogy Magyarország és szomszédai viszonylatában a kettős állampolgárság kérdése nincs napirenden. Viszont az ehhez kapcsolódó, megoldásra váró konkrét problémák igen. Orbán Viktor megerősítette, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon Magyarország olyan megoldásokat igyekszik találni, amelyeknek köszönhetően a határátlépés, illetve a kisebbségi magyarok és az anyaország közötti kapcsolattartás nem lesz nehezebb. A kormányfő emlékeztetett arra is, hogy azon uniós tagállamok, amelyek számára ez az ügy fontos volt, mindig meg is oldották a gondokat. /Nagy Iván Zsolt: Orbán támogatást ígért Markónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

"Ion Iliescu jan. 12-én Temesvárra látogatott. Elnöksége idején még kifütyülték a városban, most pedig - igaz, főleg idősebbek - de virágokkal fogadták. Iliescu programjában még gyárlátogatás is szerepelt. Iliescu a városban sajtótájékoztatót tartott. Szerinte a 20 ezer bányász a jelenlegi kormány "nemzetellenes" politikájának az áldozata. A "bányák bezárása súlyosbítja a helyzetet." Iliescu kifejtette: reméli, hogy a "hazafias erők" visszatérnek a hatalomba. /Pataki Zoltán: Figyelem: Iliescu egyre népszerűbb Temesváron! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"

A Bihar megyei Tanfelügyelőség elfogadta az 1999?2000-es tanévben indítandó osztályokra vonatkozó tervezetet. Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, hogy a magyar tannyelvű osztályok számának és szakának megállapításakor jóváhagyták az iskolák kérését. Ennek értelmében ősszel több mint harminc magyar kilencedik osztályt szeretnének létrehozni Biharban. A nagyváradi Ady Endre Középiskolában az idén is hatot indítanának, az Eminescuban hármat. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a Szent László Római Katolikus Gimnázium 2-2 IX. osztály indítását tervezi. A Iosif Vulcan Tanítóképzőben egy magyar kollégiumi osztály lesz, azt a Sulyok István Református Főiskola patronálja majd. További osztályok között szerepel a Közgazdasági Iskolacsoportban egy könyvelőségi szakosztály, az építészeti iskolában egy inasképző is. A nagyszalontai középiskolában, a margittai Octavian Goga Középiskolában, Székelyhídon, Mihályfalván szintén indulnak magyar osztályok /Magyar kilencedik osztályok Biharban - A Bihari Napló alapján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház e hónaptól kezdve szombatonként - az Új kezdeményezés egyénekért és közösségekért címen - saját, különféle témákat érintő rendezvényeket kínál, melyre szeretettel vár minden érdeklődőt. A részvétel (esetleg a szállás is) ingyenes. Igényelt étkezésért személyesen fizetni kell. /Átfogó programsorozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Varga Attila képviselő, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének és parlamenti frakciójának vezetője meghívottként vett részt a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ nemrégi tisztújító közgyűlésén. Felszólalásában részletesen kitért a Hajdú Gábor egészségügyi miniszter körül az utóbbi időben kialakult áldatlan, feszültségteljes helyzet ismertetésére. Varga Attila elmondta: az egészségügy átszervezése elodázhatatlan, ugyanakkor nagyon nehezen megoldható feladat. Nincs olyan ember az országban, akit ez az átszervezés közelebbről vagy távolabbról ne érintene. Ráadásul rengeteg egymásnak radikálisan ellentmondó gazdasági és pénzügyi érdek ütközik ebben az ágazatban, amelynek reformja ily módon régóta kialakított érdekmechanizmusokat sért, sőt támad. Hajdú Gábor RMDSZ-es egészségügyi miniszter nem orvos, hanem jogászember, aki következetesen törekszik a reform számára megszabott törvényi keretek tiszteletben tartatására. Emiatt ádáz ellenségeket szerzett magának. Ilyen körülmények között egyes érdekcsoportok magát a minisztert kívánják lejáratni, lehetetlenné tenni. Varga Attila hangsúlyozta: Hajdú Gábornak nagy szüksége van az orvostársadalom, a kisebbségi magyar orvosok támogatására. (A Szatmári Friss Újság nyomán) /Varga Attila Hajdú Gábor helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Az RMDSZ Maros megyei elnöksége közleményben fejezte ki felháborodását a Floarea Maros megyei prefektus kijelentése miatt, aki 10 ezer zsil-völgyi bányász betelepítését kezdeményezte különböző Maros megyei helységekbe. Ez nem lehet megoldás, továbbá ezzel a prefektus hatáskörét túllépve beavatkozott a helyi közösségek sorsába, a tulajdonviszonyok önkényes megváltoztatását célozva. /Túllépte hatáskörét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Az alsócsernátoni, majd az érmihályfalvi fórum után Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jan. 23-ra Nyárádszeredára hívja össze a tájegység polgárait, az RMDSZ vezetőit. /Toborzó Nyárádmenti Fórumra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16-17./

Megjelent Komán János maroshévízi tanár-költőnek, a Romániai Magyar Szó külső munkatársának Mégis reménnyel cimborálni /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/ című verseskötete. Komán János 1944-ben született Marosugrán. /Mégis reménnyel diskurálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16-17./

Székelyudvarhelyen múlt év decemberében megjelent a Business Center ingyenes reklámkiadvány első két száma. /Business Center. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16-17./

Jan. 12-én Gyergyószentmiklóson megtartották a II. Civil Fórumot, az Esély Alapítvány szervezésében, amelyen 17 civil szervezet képviseltette magát a Gyergyó-medencéből. Elhatározták, hogy megszervezik a Nyári Civil Napot, amelyen a civil szervezetek bemutatják tevékenységüket a lakosságnak. A résztvevők megegyeztek abban, hogy havonta újságrészt igényelnek a helyi Gyergyói Kisújság hasábjain saját beszámolóik közlésére. /II. Civil Fórum Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

"Bitay Ödön szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy őt a Securitetéval együttműködők között tüntette fel A Securiate és a magyarok /1998. dec. 17./ című, az Erdélyi Naplóból átvett írás. Bitay szerint tisztázni kellene, miért csak most tették közzé ezt a vallomást. A közzététel dr. Balogh Júlia részéről "nyílt politikai cselekvés - a romániai magyarság egésze ellen." Bitay kérdőre vonta az Erdélyi Napló szerkesztőjét is ezzel a vallomással kapcsolatban. /Bitay Ödön: Provokáció diverziós céllal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./"

Meg kell teremteni a határon túli magyarokkal folytatott párbeszéd intézményes formáit, amely mindenképpen tartalmaz majd egy csúcsszervet is - nyilatkozta néhány hónapja Németh Zsolt, röviddel külügyminisztériumi államtitkári kinevezése után. Németh Zsolt erdélyi körútjáról tartott jan. 18-i sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az RMDSZ igényli az intézményes magyar-magyar párbeszédet, s a mostani megbeszélései hozzájárultak ezen intézményes párbeszéd formájának, tartalmának kidolgozásához. A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Báthory János szerint az 1996-oshoz hasonló esemény megszervezése nincs napirenden, ezt a környező országokban élő magyarok képviselői sem kezdeményezték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: fontosnak tartaná a kárpát-medencei magyarság vezetőinek rendszeres találkozóját, amelyről azonban le kellene választani a negatív felhangokat. Az MDF alelnöke, Csapody Miklós kijelentette, pártja kezdeményezni fogja a határon túli és inneni magyarok fórumának újbóli megrendezését. Kovács László, az MSZP elnök-frakcióvetője közölte: az intézményes keret megteremtését, amennyiben az az 1996-oshoz hasonló lenne, az ellenzék sem kéri számon a kormányon. /Újból lesz magyar-magyar csúcs? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Életének 70. évében elhunyt Czine Mihály Széchenyi-, József Attila- és Darvas József-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktora. A második világháború után feltűnt első generációs értelmiség egyik legkiválóbb alakja, az Eötvös Kollégium hallgatója volt. 1956-tól 1964-ig a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében dolgozott. Azt követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara XX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének munkatársa. Életét két témakör kísérte végig: a népi irodalom és a határon túli magyar irodalom. Első volt, aki a határon túli magyar irodalmat az egyetemes magyar irodalom részének merte felvállalni. A tiltásokkal is dacolva ő foglalkozott először Magyarországon a határokon túli magyar irodalommal. A mai határon túli magyar irodalommal foglalkozó irodalomtörténészek mind az ő köpönyegéből bújtak ki, állapította meg nekrológjában Gönczi Ivor. /Új Szó (Pozsony), jan. 23., Elhunyt Czine Mihály irodalomtörténész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ Nemzedékek hallgatták, de nemcsak egyetemisták. Járta az országot és előadásokat tartott. /Magyar Nemzet, jan. 22./ Czine Mihály /Nyírmeggyes, 1929. április 5. - Budapest, 1999. január 21 ./

Jan. 20-án, kárpátaljai látogatásának második napján Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőivel az ukrán-magyar kapcsolatokról, Kárpátalja helyzetéről, az ottani magyarság kilátásairól és az anyaországgal való kapcsolattartásáról tárgyalt. A megbeszélést követően az államtitkár elmondta: Magyarország euroatlanti integrációja során a hagyományosan jó ukrán-magyar kapcsolatok új minőségű viszonnyá fognak átalakulni, mivel Budapest alapvető célkitűzése, hogy ne képződjenek új választóvonalak Magyarország és szomszédai között. Németh magyar részről üdvözlendőnek nevezte a különleges befektetési rendszer kárpátaljai bevezetéséről hozott kijevi döntést, s elismeréssel szólt Szerhij Usztics megyei közigazgatási elnöknek arról a javaslatáról, amely szorosabb együttműködést szorgalmaz a magyar vállalkozói szférának Kárpátalja gazdaságába való hatékonyabb bevonása érdekében. Németh Zsolt kijelentette, hogy az EU-hoz történő csatlakozásáig Magyarország nem tervezi vízumkényszer bevezetését Ukrajnával szemben, s addig is igyekszik megtalálni a megoldást. /Németh Zsolt Kárpátalján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

"Kolumbán Gábort, Hargita megyei tanács elnökét rágalmazási perben 20 millió lej büntetésre ítélték, igaz, hogy végrehajtását fölfüggesztették egy évre, priusszal jár. Ez károsítja a jóhírét, és nyilvánvaló, hogy ez is volt a cél. Kolumbán Gábor kifejtette: "véleményem szerint az a nyilatkozat, aminek az alapján elítéltek, semmi értelemben sem sértette Aristide Roibu úr személyiségét". A többi büntetés is mértéken felüli. "Az 1 milliárd lej erkölcsi kártérítés túlzottan nagy, nyilván, anyagi romlásba akarnak dönteni vele. Nekem nincs vagyonom. A keresetemből élek. Nem is tudják rajtam behajtani az 1 milliárd lejt." - nyilatkozta Kolumbán Gábor. "A csereháti konfliktus rendezésének semmiképpen sem kedvez ez a per, hiszen hasonló perek vannak folyamatban, és várható, hogy az érdekelt felek közötti viszony az eddiginél még rosszabb lesz. És a dolog furcsasága, "jogi fintora", hogy pontosan én voltam az a magyar politikus, aki a bázeli tárgyaláson ésszerű megoldást javasoltam, ezelőtt, immár, két évvel." A "csereháti intézmény bármikori provokáció forrása - lesz és marad - a megye területén." /Zsehránszky István: Rendkívül súlyos ítélet. Beszélgetés KOLUMBÁN GÁBORRAL, a Hargita megyei tanács elnökével a vaslui-i per után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./"

"Ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek, amelyek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel párhuzamosan működnek, értetlenül fogadták Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának jan. 20-i ungvári kijelentését, miszerint az intézményesített magyar-magyar kapcsolattartás szempontjából csak a parlamenti képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek - így Kárpátaljáról a KMKSZ - jönnek számításba. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, az egyetlen országosan bejegyzett ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet elnöke, 1994 és 1998 között a kárpátaljai magyarság parlamenti képviselője, a külügyi államtitkár kijelentése kapcsán elmondta: "nem lepett meg Németh Zsolt ungvári nyilatkozata, mivel az abban foglaltak beleillenek az új magyar kormány vonalvezetésébe". Tóth mindazonáltal úgy véli: "a mindenkori magyar kormánynak joga van saját belátása szerint alakítani kapcsolatait a határon túli magyarsággal, ám ha a magyar-magyar kapcsolattartás állami intézmény, akkor nem ártana kikérni a kérdésben az ellenzék véleményét sem, a kárpátaljai magyarság ugyanis politikailag nem homogén, így egyetlen irányzat preferálásával szegényebb lesz maga a kapcsolatrendszer is". A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség nevében Zubánics László ügyvezető elnök sajnálattal vette a magyar kormánypolitika irányváltását a határon túli magyar szervezetekhez fűződő kapcsolatokban, bár elismerte a kormány ehhez való jogát. A BMKSZ-vezető szerint Budapest részéről méltányosabb lenne, ha az ukrán választójogi törvény hiányosságai miatt amúgy is esetleges parlamenti képviselet helyett a kárpátaljai magyar szervezetek önkormányzati képviseletét tekintené mérvadónak. Az elmúlt ciklusban épp az UMDSZ-nek volt képviselője a kijevi törvényhozásban, az anyaországi fórumokon az ukrajnai magyarságot mégis négy szervezet képviselte, köztük a KMKSZ is - tette hozzá. /Kárpátalja. Értetlenül fogadták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./"

Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke átnyújtotta a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjait a magyar nyelvterület legjobb szellemi tevékenységéért, pedagógiától a képzőművészetig. Az alapítványi fődíjat Fejtő Ferenc Párizsban élő író és Balogh János biológus kapták. Kemény Zsigmond díjjal tüntették ki ugyanakkor Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténészt, szerkesztőt, a magyar irodalom erdélyi képviseletének kimagasló alakját a magyar irodalomtörténet művelése terén kifejtett kimagasló színvonalú munkásságáért. /A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ küldöttgyűlésének jan. 17-i ülésén hozott döntésével megújította az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma Ifjúsági Szaktestületének eddigi összetételét. A döntés értelmében a Magyar Ifjúsági Tanács nem teljes jogú tagszervezetei, illetve azon hazai magyar ifjúsági szervezetek, melyek nem tagjai a MIT-nek jelölhetnek egy képviselőt a héttagú szaktestületbe. Erre a helyre a MIT pályázatot hirdet meg az említett szervezetek számára. /Megújított szaktestület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Dr. Airizer László reagált dr. Jeszenszky Ferenc Kártérítést követelek az újságtól és az újságírónőtől. /jan. 9-10./ című írására. Jeszenszky úgy állította be, hogy 1990-ben saját döntése alapján hagyta el a kórházat. Valójában az osztály megszavazta a távozását, követelték a leváltását. Jelenleg pedig az egészségügyi minisztérium tanácsosa. /Dr. Airizer László: Antihaladzsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Az Arad megyei EMKE idei tevékenysége az elképzelések szerint az egyetemes kultúrtörténeti és történelmi események, valamint a helytörténeti, helyi szokások felelevenítésének jegyében fog zajlani. A harmadik EMKE-füzet a román-magyar barátságot feltáró, áttekintő, a megyei könyvtárban fellelhető, idevágó könyvészet teljes címlistáját, azaz több mint 1000 román, magyar, német, francia, angol, olasz, orosz tanulmány adatait tartalmazó kiadvány lesz. A második negyedév kiemelt rendezvénye lesz a II. Országos Gyermekkórus Találkozó. A harmadik negyedévben a már három éve elkezdett multikulturális és interetnikai tábor megszervezése lesz a fő tevékenység. A negyedik negyedévben az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója méltó megemlékezésébe fog bekapcsolódni az Arad megyei EMKE. /EMKE-tevékenység tükre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

"Dr. Borbély Zsolt Attila reagált Kuszálik Péter cikkeire, aki fáradhatatlanul írja a Romániai Magyar Szóban Morfondír rovatát és abban rendszeresen támadja őt, ugyanúgy Tőkés Lászlót és általában a radikálisoknak nevezett csoportot. A szerkesztőség készséggel helyt ad Kuszálik kirohanásainak. Dr. Borbély Zsolt Attila bemutatta, hogyan hamisít Kuszálik Péter: azt állította, hogy ő Kántor Lajost támadta, holott az írásában elő sem fordult Kántor Lajos neve, továbbá Kuszálik átvette a román sajtó botrányos vádját, hogy Tőkés László besúgó lett volna. Aki átveszi ezt a vádat, "az nem csak a sajtótisztesség, hanem általában az emberi tisztesség dolgában igen rossz bizonyítványt állít ki magáról", állapította meg dr. Borbély Zsolt Attila, és emlékeztetett: "Nagy Benedeket azért zárták ki az RMDSZ-ből egyidőre, mert készpénznek vette azt a képtelen dezinformációt, miszerint Tőkés László elismerte volna: szekus-kollaboráns volt". /Dr. Borbély Zsolt Attila: "Ne ítélj keményen!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

Magyarország fokozza erőfeszítéseit Erdély gazdasági kiszolgáltatottsága érdekében. Az akciót a magyar külügyminisztérium irányítja a Határon Túli Magyarok Hivatala útján, írta a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./