Február 26-án tartott Agrofórumot a romániai magyar gazdatársadalom szervezete, az RMGE. Az ernyő szerepet vállaló RMDSZ, illetve az RMGE-hez csatlakozni igyekvő állattenyésztői egyesületek között ellentétek vannak. A Mit vár az erdélyi gazda a kormánytól és az RMDSZ-től, mint a román kormány tagjától? címmel tartott fórumon egyöntetű volt a vélemény, hogy összefogásra és kiútkeresésre van szükség, ha az erdélyi magyar gazdatársadalom nem akar az ország EU-csatlakozásának legnagyobb vesztese lenni. Az RMDSZ irányában kemény hangú záródokumentumot fogadtak el a jelenlevők, abban az RMGE és az RMDSZ szervezeti viszonyának sürgős rendezésére szólítottak fel. Az RMDSZ csúcsvezetésének a kormányalakítás, a vezető tisztségek elosztása során tanúsított magatartását kifogásolta a dokumentum. Az RMDSZ kérésére az RMGE vezetése szakemberek listáját juttatta el Bukarestbe, az azon szereplő 14 személy közül senki sem kapott tisztséget. Felrótta az RMGE azt is, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében nincs mezőgazdasági és vidékfejlesztési főosztály, továbbá hogy az RMDSZ 2003. évi programjának mezőgazdasági fejezetéből szinte semmi sem valósult meg. /Ferencz L. Imre: Szakítópróba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Tizenkét erdélyi megye magyar gazdálkodói találkoztak az agrárgazdasági és agrárpolitikai konferencián. A megjelentek felhívták a figyelmet az elöregedett falusi munkaerő kérdésére és a fiatalok alulképzettségére, a birtokviszonyok tisztázatlanságára, a településjegyzékben átminősített, hátrányos megkülönböztetést okozó hibás besorolásokra. A konferencián záródokumentumot fogadtak el, amellyel az RMGE–RMDSZ társult szervezeti viszonyát kívánják rendezni. A zárónyilatkozatban rögzítették az EU-s csatlakozással kapcsolatos sérelmeiket is, az iratot a kormányhoz, a parlamenthez, a szakminisztériumhoz és a koalíciós pártokhoz juttatják el. /Bakó Zoltán: Gazdasérelmek és elvárások. Az erdélyi mezőgazdászok elégedetlenek az RMDSZ agrárpolitikájával. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

A tüntető magyarországi gazdák Budapesten követelik jussukat, és velük rokonszenvez az EU gazdatársadalmának jelentős része. A magyar gazdákat jogosan megillető agrártámogatási kifizetések kapcsán döbben rá az ember, hogy milyen óriási összegeket vághat zsebre a francia, német, vagy holland gazda, miközben ennek az összegnek a 25 százalékát kitevő agrártámogatásokért tüntetnek Budapesten, írta Makkay József, a lap munkatársa. Az agrárszakemberek tudni vélik, hogy a 4,5 millió romániai törpegazdaságból jó esetben 1 millió maradhat az Európai Unióban. A kolozsvári agrárfórumon a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) vezetői, az Erdély különböző régióiból összesereglett magyar agrárszakemberek tették szóvá, hogy baj van a mezőgazdaságban. Az RMDSZ politizálására jellemző Antal István képviselőnek az aggálya az erdélyi magyar gazdák azon javaslatára, hogy a már lezárt mezőgazdasági fejezetet újra kellene tárgyalni. Antal szerint ez azt jelentené, hogy az erdélyi magyar gazdák nem akarják az EU-csatlakozást. /Makkay József: Uniós mézesmadzag a gazdáknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete 2000-ben kilépett az országos gazdatömörülésből és RMGE-Maros néven hozott létre jogi személyiségű független, önálló szervezetet. A múlt évben, december 27-én Hármasfaluban a gazdaköri elnökök közgyűlésén született a határozat, miszerint az RMGE-Maros név helyett felveszik az Erdélyi Gazdasági Egyesület nevet. Az EGE február 28-án tartotta közgyűlését. Csomós Attila, az RMGE-Maros elnöke elmondta, 1094 tagdíjat fizető tagja van megyében, összesen 32 jogi személyiséggel és azzal nem rendelkező gazdakörök tagjai. Ezenkívül társult tagok a holtmarosi Transsylvania Szarvasmarha-tenyésztők, a Mezőmadarasi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, s a Hármasfalusi Méhészegyesület is. Az EGE számos nemzetközi kiállításon vett részt. Megválasztották a vezetőséget. Elnök Csomós Attila, elnökségi tagok: Berekméri Sándor, dr. Bocz István, Fazakas Miklós, Biró Csaba, Nemes József, Nyárádi István. /(kilyén): Erdélyi Gazdasági Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

Az Agrofórum záródokumentuma ultimátumot adott az RMDSZ-nek, ennek ellenére a jelen lévő aradi RMGE-küldöttek nem szívesen lépnének ki az RMDSZ-ből. – Antal István képviselő szerint a “mocsok hangvételű” záródokumentumnak semmi köze a szakmához. Kocsik József, az aradi RMGE elnöke szerint Antal Istvánnak semmi köze a mezőgazdasághoz, csak épp őt küldte a fórumra az RMDSZ. Kocsik József nem ért egyet a kilépéssel, inkább arra kell ösztönözni az RMDSZ-t, hogy tegyen valamit a faluért, a gazdákért – magyarázta. Türelemre, tárgyaláskészségre intett Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke is. /Irházi János: Kilépéssel fenyegetőznek a magyar gazdák. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

Öt éve folyik a vita az erdélyi magyar gazdálkodói körökben arról, megosztja-e a gazdák érdekképviseletét, hogy önállósult a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) egykori Maros megyei fiókszervezete, mely tavaly decemberben felvette az Erdélyi Gazdasági Egyesület nevet. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület néhány nappal ezelőtt Marosvásárhelyen tartott tisztújító közgyűlésén elhangzott, az EGE-t 32 jogi személyiségű vagy azzal nem bíró gazdakör és társult szervezet alkotja. Az elmúlt öt év alatt az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával, tanfolyamokat szerveztek a gazdáknak, regionális agrárgazdasági oktatási és információs központot indítottak, kapcsolatot létesítettek magyarországi, spanyolországi és belgiumi gazdaszövetségekkel. Az EGE közgyűlésén Máthé László, az RMGE Maros volt vezetőségi, az RMGE jelenlegi elnökségi tagja kérte: „Az EGE vezetői üljenek le tárgyalni az RMGE kolozsvári vezetőivel, hiszen konkrét és hatékony együttműködési szerződés szükséges a két gazdaszervezet között”. Csomós Attila, az EGE újraválasztott elnöke szerint a Maros megyei gazdakörök vezetősége sosem zárkózott el az együttműködéstől, de nem fogadhatja el, hogy a kolozsvári országos egyesület feltételként szabja meg számára, hogy beszámoljon székházi tevékenységéről. Sebestyén Csaba, a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke szerint nincs szakadás a gazdaszervezetek között. „Az önállósult Maros megyei RMGE fiókszervezetet joghézagot kihasználva jegyeztették be RMGE Maros néven. Mindez könnyen megtéveszthette az avatatlant, hiszen nem tudhatta, hogy rólunk, az országosról, vagy az önálló Maros megyei szervezetről van szó. Alapszabályukban az szerepel, hogy csatlakoznak az országos szervezethez, de ezt öt év alatt nem tették meg, tehát nem hisszük, hogy valaha is komolyan gondolták volna” – szögezte le a 12 megyei szervezetet magában foglaló RMGE elnöke. /Bakó Zoltán: Megoszlik az erdélyi magyar gazdatársadalom az RMGE és az EGE között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Sinfalván Pető Márta, a helyi RMDSZ elnöke az unitárius lelkész hathatós segítségével gazdakör megalakításának céljával hívta össze a falu népét. A találkozó – melyen Vákár István, az Erdélyi Gazda folyóirat főszerkesztője, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke és Barazsuly Emil, a Kolozs megyei RMGE titkára is jelen volt – várakozáson felül sikerült. Az elmúlt év nehéz volt, mert a nehezen megtermelt zöldséget nem tudták elfogadható áron eladni. A gyűlésen Kövend, Bágyon és Szentmihály után Sinfalván is megalakult a gazdakör. Egyhangú szavazattal elnöknek Bencze Sándort választották. /Sinfalva. Megalakult a gazdakör – aggódnak a termelők. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Az erdélyi magyar gazdák helyzetéről és a jövőbeni szoros együttműködésről volt szó azon a megbeszélésen, amelyet a Párbeszéd a jövőért elnevezésű konzultáció-sorozat keretében Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke Csomós Attilával, az RMGE Maros elnökével folytatott március 5-én Marosvásárhelyen. A megbeszélésen elhangzott, az RMDSZ a jövőben szoros együttműködést alakít ki azzal a szervezettel, amely hamarosan felveszi az Erdélyi Gazdák Egyesülete (EGE) nevet. /(Csernik Attila): Gazdasági tanácskozás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

A tizenöt éves Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei szervezetének tisztújító közgyűlését tartották március 12-én Kisbácson, az ifjúsági házban. A közgyűlésen részt vett Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke is. A közgyűlés a leköszönő megyei elnök, Farkas Zoltán helyébe Vákár Istvánt, az Erdélyi Gazda főszerkesztőjét választotta meg. Vákár István az eddig gyengén működő megyei RMGE-szervezet újjáélesztéséről szóló programot ismertetett. Szó volt arról, hogy a kilencvenes években létező 67 Kolozs megyei gazdakör többségét újra kell éleszteni. /M. J., B. E.: Fő cél a gazdák szakszerű tájékoztatása. Tisztújító közgyűlés az RMGE Kolozs megyei szervezetében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Az Erdélyi Gazdasági Egylet (EGE), majd az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet (EMGE), illetve ezek későbbi jogutódja, az 1990-ben alakult Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) története elevenedik meg a nemrég megjelent könyv /Az EGE, EMGE, RMGE 150 éves története/ hasábjain, amely az erdélyi (magyar) gazdatársadalom elmúlt 150 évét tekinti át. A 2004-ben megjelent könyvet Farkas Zoltán szerkesztette. Kós Károly, Venczel József, Kacsó Sándor, Pap István, illetve a ma is aktív szerzők, Veress István, Takács Csaba, Benkő Samu, Csávossy György, Cseke Péter, Makkay József, Tibori Szabó Zoltán, és Farkas Zoltán írásai az erdélyi magyar gazdák történetének alapos elemzései. Tibori Szabó Zoltán írásában gróf Teleki Bélát mutatta be, Makkay József Pap Istvánra, a hazai magyar agrár szakírás egyik legnagyobb egyéniségére emlékezett. /Kovács Ferenc: Könyv az erdélyi magyar gazdatársadalom 150 éves történetéről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Március 22-én Csíkszeredában, a Sapientia – EMTE aulájában jeles személyiségek tartottak előadást az európai tapasztalatokról, az erdélyi mezőgazdaság és vidék esélyeiről a csatlakozási időszakban. Glattfelder Béla magyarországi agrárszakértő, európai parlamenti képviselő ismertette a csatlakozást követő kihívásokat. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke /akit nemrég a legnagyobb magyarországi agrárdemonstráció alkalmával naponta lehetett látni a tévében/ beszélt a magyar csatlakozás körülményeiről, a csalódások okairól. Ha nem épül ki az intézményrendszer, ha a kormányok nem veszik komolyan az agráriumot és annak a háta mögött cselekednek – bekövetkezik a dráma. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke és az Erdélyi Református Egyház főjegyzője a veszélyeket vázolta, számos eddigi megvalósítás nem felel meg az EU-s követelményeknek. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke kifejtette, hogy az elsietett csatlakozás Románia esetében felelőtlenség, mert nincsenek meg hozzá a feltételek. /Ferencz Imre: A mezőgazdaság és a vidék esélyei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./ Tárgyalják újra a mezőgazdasági fejezetet, és halasszák el Románia uniós integrációját – kérte a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, Sebestyén Csaba Csíkszeredában a Sapientia Egyetemen tartott nemzetközi szemináriumon. Ellenőrök járták végig a fel­dolgozóipar egységeit, és kiderítették többek között a LAM Alapítvány által felállított tíz háromszéki kis sajtgyárról és az összes kis húsgyárról, hogy azokra bezárás vár, ha nem képesek technológiai megújulásra, jelezte Kató Béla püs­pök-helyettes, a LAM mentora. Kolumbán Gábor, a Sapietia regionális és vidékfejlesztési kara adjunktusának előadása szerint a székelység teljességgel felkészületlen az integrációra, azt ennek ellenére a nyugat-európaiak tető alá fogják hozni, mert itt lényegében az EU bővítéséről van szó mindenekelőtt, és nem a romániai beilleszkedésről. /(b. kovács): A székelység felkészületlen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

A 32 éves Vákár István a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) ügyvezetője, a Kolozs Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke most a Kolozs Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság aligazgató-jelöltje, kinevezése folyamatban van. Ebben az évben doktorál öntözéses növénytermesztésből. Régebben a Gospodaru című lap főszerkesztője volt, két és fél éve az Erdélyi Gazda főszerkesztője. Vákár István rámutatott, a magyar gazdák nem sokat tudnak az Európai Unióról. Az Erdélyi Gazda havonta közöl az EU-ról információs anyagot, de ez nem elég. Vákár figyelmeztetett: az EU-csatlakozás sok áldozatba fog kerülni. A gazdáknak meg kell tanulniuk pályázni, máskülönben nem érvényesülhetnek. Ebben segítenek a gazdáknak. /Csomafáy Ferenc: Ha az egyesület erősödik, a gazda is erősödik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

„Kolozs megye többet érdemel” – ez volt az egyöntetű vélekedés azon a találkozón, amelyet az elmúlt hétvégén a Romániai Magyar Gazdák Kolozs megyei szervezete az Önkormányzati Menedzsment Alapítvánnyal közösen rendezett Tordaszentlászlón. Makkai Zsolt, az alapítvány igazgatója a faluturizmusban rejlő lehetőségeket vázolta. /Salamon Márton László: „Kolozs megye többet érdemel” – a kistérségekről Tordaszentlászlón. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Mindössze tizenhét ingatlant kértek vissza a romániai magyar szervezetek az egykor elkobzott közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását lehetővé tevő kormányrendelet útján. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy 1940 előtt a tudományos és művelődési élet megszervezésével foglalkozó szervezetek vagyonának nagy részét elkobozták, de vannak olyanok is, akik nem tudtak az erre vonatkozó jogszabályról, hiszen az RMDSZ sem készített erről országos kimutatást. A legtöbb igénylést, 1748 kérvényt a zsidó közösség nyújtotta be, a második legtöbb közösségi házat visszaigénylő kisebbség a német, ők összesen 76 kérvényt nyújtottak be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mindössze a kolozsvári Főtér 11. szám alatt található ingatlant kérte vissza, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének négy épület járna vissza, az Erdélyi Kárpát Egyesület egyetlen ingatlant kér. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület valamikor hatalmas vagyonnal rendelkezett, ebből nem kérhet vissza semmit, mivel a rendeletben megállapított 1940–1989-es korszak előtti tulajdonától már megfosztották. /Borbély Tamás: Kevés magyar közösségi ingatlant kértek vissza. A németek és a görögök nagyságrenddel több kérvényt nyújtottak be. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) kolozsvári Agrárfórumának zárónyilatkozatát megküldte a kormánynak, a román parlament két házának (Adrian Nastase és Nicolae Vacaroiu házelnököknek), valamint a kormánypártok elnökeinek, beleértve az RMDSZ-t is. A mezőgazdaságot és vidékfejlesztést érintő negyvenhét pontos javaslatcsomagot tartalmazó zárónyilatkozat mellett az RMGE kérte a párbeszéd megkezdését minden törvényhozó és végrehajtó testülettel. Egyelőre válasz a képviselőház elnökétől, a szenátus elnökétől és a mezőgazdasági minisztertől érkezett. Az RMGE elnökségének küldöttségét április 13-án fogadta a szenátus mezőgazdasági szakbizottsága, majd Gheorghe Flutur mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. Az RMGE képviselői kifejezték aggodalmukat az uniós csatlakozásra való felkészülés súlyos lemaradása miatt. A szenátorok értékelték a szakmai érdekvédelem figyelemfelkeltő indítványát és a kolozsvári zárónyilatkozatban megfogalmazott javaslatokat. A szakbizottság tagjai felkérték az RMGE-t, hogy járuljon hozzá a törvénytervezetek kidolgozásához, a kért módosító javaslatok megfogalmazásához. Gheorghe Flutur miniszter elismerését nyilvánította ki az RMGE delegációnak, értékelve az uniós szabályzásokban való jártasságukat, aggódásukat a csatlakozási tárgyalásokon történt vállalások időbeni teljesítéséért. A miniszter szívesen látná az RMGE-t az EU érdekvédelmi szervezete (a COPA-COGECA) tagjaként. /Sebestyén Csaba RMGE elnök: Figyelembe veszik a magyar gazdák csatlakozási elvárásait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

„A Románia EU-csatlakozásával kapcsolatos védzáradékot csak akkor lehet megnyitni, ha azok a kritériumok nem teljesülnek, amelyek benne vannak a csatlakozási szerződésben. Ezt azok is nagyon jól tudják, akik ezt a dokumentumot megfogalmazták” – szögezte le a Krónikának Markó Béla RMDSZ-elnök az EMNT és az SZNT Marosvásárhelyen megfogalmazott követelésére utalva. „Ez csak egy hangzatos megfogalmazás, de ami nekik jól hangzik, az nekem egyáltalán nem – folytatta Markó –, hiszen Románia EU-integrációja szerintem nagyon is sürgős.” Markó nem ért egyet olyan – a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, Sebestyén Csaba és Gál Kinga magyar EP-képviselő által megfogalmazott – vélekedésekkel sem, miszerint Románia sok szempontból jobban járna, ha később csatlakozna az Unióhoz. /Szucher Ervin: Markó Béla szerint képtelenség az autonómiatanácsok követelése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Szakemberek és kolozsvári földészek találkoztak május 21-én Kolozsváron. A Kolozsvár Társaság által szervezett hóstáti fórum célja az volt, hogy közösen vegyék számba a földészek restitúcióval, értékesítéssel, termeléssel, illetve érdekvédelemmel kapcsolatos gondjait. Salat Csilla, a Kolozsvár Társaság menedzsere, a fórum szervezője fontosnak tartotta, hogy a hóstáti közösség ügyei a Kolozsvárért dolgozó társaság figyelmébe kerüljenek. Makkay József előadásában a hóstáti közösség, a földművelésből-állattartásból élők gyors fogyására hívta fel a figyelmet. A 15 éve hiányzó világos agrárpolitika, a gyengén működő érdekvédelem, a szövetkezeti rendszer kiépítésének elmaradása a romániai magyar gazdáknak többszörös hátrányt jelent. Ilyen előzmények után nagyon nehéz lesz az EU-integráció kihívásainak megfelelni. Neményi Ágnes szociológus, egyetemi előadótanár a román kormány készülő új agrárpolitikájáról beszélt. Az uniós elvárások kényszere azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak mai 37 %-os aránya 15 %-ra csökken. Farkas Mária, a Kolozsvár Társaság vezetőségi tagja, a Rajka Péter Vállalkozói Szövetség irányítója a különböző pályázati lehetőségekről is szólt. Vákár István, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei elnöke szerint az a legfontosabb, hogy a gazdák idejében felismerjék lehetőségeiket. /Kisréti Zsombor: Földjei visszaadásában reménykedik a Hóstát. Szakemberek és földészek tanácskoztak a Kerekdombon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Az árvíz sújtotta települések újjáépítését támogató Reconstructio 2005 Egyesület június 3-án Temesváron tartotta alakuló ülését. A nonprofit szervezet célja a kül- és belföldi, a civil szervezetektől és közadakozásból származó támogatások, felajánlások összegzése, átvétele, célba juttatása, a romeltakarításhoz munkatáborok szervezése. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy azokat a helységeket karolják fel, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak (Ótelek, Magyarszentmárton, Torontálkeresztes, Szigetfalu, Nagyomor, Nagybodófalva, Temesfalva, Begamonostor). A Reconstructio 2005 létrehozására a civil szervezeteket és a történelmi magyar egyházakat kérték fel. Egy-egy képviselővel és szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban az ifjúsági szervezetek tömörülése (a TEMISZ, a MISZSZ, a TMD és a végvári Pro Community Egyesület), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Bartók Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a római katolikus egyház és a Caritas. Ezeken kívül az alapítók közé tartozik a Temes megyei RMDSZ, a református egyház, a Szórvány Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az újszentesi Víz és Csatornázási Egyesület, a lugosi Arató Andor Egyesület és a zsombolyai Csekonics Alapítvány. Az RMDSZ küldöttje Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, akit megválasztottak a Reconstructio 2005 elnökének. Alelnököknek Fazakas Csabát, a református egyházmegye esperesét és Heinrich József újszentesi plébánost választották, a titkári teendőket ellátót az ifjúsági szervezetek nevezik meg. Az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja lesz, a munka dandárját végző ügyvezető; a jelentkezők közül Kelemen Orsolyát választották ki, de megegyeztek abban, hogy a “második helyezett” Szőcs Béla szakértelmét és tanácsait is igénybe veszik. Az alapítóknak tízmillió lejes “belépőt” kell fizetniük. /P. L. Zs.: Megalakult a Reconstructio 2005 Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) meghívására Kolozsvárra látogatott a magyar Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium küldöttsége, élén Pásztohy András politikai államtitkárral. Néhány évvel ezelőtt egy franciaországi tanácskozáson, a nyugat-európai szakemberek értetlenül szemlélték Románia esetét: nem értették, miként lehetséges az, hogy egy országban négymillió gazdát, és egymillió lovat tartsanak nyilván – mesélte Pásztohy András. Ez a gazdálkodás-típus a csatlakozás után nem maradhat fenn: az érvényesüléshez egyetlen út vezet: a tömörülés, a szövetkezés. Szükség van magyar nyelvű ismeretterjesztő anyagokra, könyvekre, CD-lemezekre, magyarországi szakemberek rendszeres előadásaira. /(ercsey): Tömöríteni kell a gazdaságokat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Augusztus 4-7. között rendezték meg a XII. Szentlőrinci Gazdanapokat, amelyen a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete nyolctagú küldöttséggel volt jelen. A kiállításon a Vámosgálfalvi Gazdakör is részt vett. A vámosgálfalviak közös sátorban állították ki termékeiket a szentlőrinciekkel. A kiállítást és a vásárt Gráf József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg. Gráf József miniszter és küldöttsége elidőzött a sátor előtt, jelezte, hogy az augusztus végi országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon (OMÉK) ismét találkozhatnak, ahol a határon túli magyar gazdák fórumára is sor kerül. /Máthé László: Vámosgálfalviak Szentlőrincen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

Tizenhét ország 612 kiállítója között a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) 14 megyei szervezetének ötventagú küldöttsége is jelen volt szeptember elején Budapesten, az Országos Mezőgazdasági és Élemiszeripari Kiállításon (OMÉK). Ezt megelőzően a határon túli magyar gazdák és gazdaszervezetek képviselőinek találkozóján másfél száz erdélyi, kárpátaljai és vajdasági meghívott volt jelen. A magyar Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködési megállapodást írt alá a vajdasági magyar gazdák szervezetével, így az erdélyi és kárpátaljai gazdák után a vajdaságiaknak is van ilyen megállapodásuk a magyar szaktárcával. /Kárpát-medencei gazdatalálkozó az OMÉKen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Marosszék és Marosvásárhely Székely Tanácsa 2005. szeptember 2-án felhívással fordult Marosszék települési Székely Tanácsaihoz, hogy vegyenek részt az árvíz utáni helyreállítási munkálatokban. Szeptember 17-én a kezdeményező tanácsok tagjai a felhívásra jelentkező Maros megyei Magyar Polgári Szövetség tagjaival (akik az árvíz másnapján 3,5 millió lej értékben ásványvizet és kenyeret vittek Székelyudvarhelyre), a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium diákjaival együtt (összesen 41 személy) egynapos munkát vállalva Kobátfalvára utaztak. Magukkal vitték adományukat is /cement, ruha, ágynemű, játék/. Hidi Imre, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének nevében 8 tonnás gabonaszállítmányt ajánlott fel a helyi gazdák számára. /Segítség Kobátfalvának. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Fontolóra veszi, hogy október 6-án Aradon a belvárosi református templomban történtek után marad-e a presbitérium tagja, nyilatkozta a Nyugati Jelennek Király András képviselő, aki az október 6-i hálaadó istentiszteleten Sándor Krisztina MIT-elnök szavaira elhagyta a templomot. Egyébként hasonlóan távozott Király Árpád esperes és több más hívő is. A templomban történtek után az RMGE beadványt küldött az RMDSZ-nek, amelyben kérték, a szövetség foglaljon állást az ügyben. Sándor Krisztina ugyanis keményen támadta az RMDSZ-t, amely véleménye szerint feladta az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseit. Október 6-án egyébként Aradon írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Ifjúsági Tanács részéről Sándor Krisztina, a Fidelitas részéről Szijjártó Péter elnök, országgyűlési képviselő. /(Irházi): A templomi botrány utócsengései. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./ Király András képviselő a Nyugati Jelen október 7-i számában felháborítónak tartotta, hogy a “Magyar Ifjúsági Tanács nevében valaki – Sándor Krisztinának nevezik – Aradon megleckéztesse a magyar közösséget”, sőt mi több, “leköpje mindazt, amit a közösség tett”. Szerediné Barabás Ibolya visszautasította ezt a minősítést. Aki elolvassa az MIT elnöksége nyilatkozatát, az könnyen meggyőződhet arról, hogy nincs szó aradi közösségről s annak megleckéztetéséről, hangsúlyozta. Az MIT elnöksége véleményt nyilvánít – amihez joga van – és az RMDSZ működését minősíti – amihez szintén joga van. Király András képviselő szerint “Olyanokat kellett hallanunk, hogy árulók vagyunk”. Azonban a nyilatkozatban az áruló szó nem olvasható. “Nem lehet tudni, kikből áll a szervezet”, jelezte a képviselő. Nos, az aláírás: Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége, Kolozsvár. “Az incidens nyomán az RMDSZ tisztségviselők és egy tucatnyi ember tiltakozásul kivonult a templomból”- nyilatkozta a képviselő. Azonban nem tucatnyian, csak négyen voltak. /Szerediné Barabás Ibolya: Audietur et altera pars. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

November 11-én nyitották meg Aradon, a megyei tanács dísztermében a “Gazdaságélénkítés határ menti öko-rendszerek generálásával” című konferenciát. A biogazdálkodásról szóló tárgyalás egy PHARE-CBC EU-s projekt első lépése, a projektet a Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány és az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete közös szervezésében nyerték meg. Kocsik József, Arad megyei RMGE elnök szerint a két szervezet 230 ezer eurós támogatást kap arra, hogy felkészítsék az aradi magyar gazdákat a biogazdálkodásra. A gyakorlati részt nemcsak Aradon, hanem Magyarországon sajátítják el – mondta el Kocsik József. A megnyitón jelen volt többek között a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének országos elnöke, Sebestyén Csaba is, aki szerint a projekt nagy lépésnek számít. Főként azért, mert a romániai magyar gazdák kevésbé felkészültek a projektírások szempontjából. /Sólya R. Emília: Biogazdálkodásra tanítják az aradi magyar gazdákat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

A közelmúltban Aradon Bodó Géza RMGE országos gazdasági alelnök, Kocsik József Arad megyei elnök, illetve Horváth Imre alelnök fogadta a BNV Hungary KFT képviselőit, Bóna Csabát és Nagy Kincsőt. Megbeszéléseik fő témája a romániai magyar gazdák által előállított terményeknek a BNV Hungary KFT közvetítésével az európai piacokra történő eljuttatása. A búza, a kukorica, az árpa, bizonyos olajos növények, egyes zöldségfélék, a burgonya EU szabványoknak megfelelő termesztése, illetve Nyugaton történő értékesítése további egyeztetéseket igényel. /(b): Magyar gazdák terményei Nyugatra. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./

Markó Béla szövetségi elnök határozatban tette közzé, hogy a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért folytatott kiemelkedő munkájuk elismeréseként az Ügyvezető Elnökség és a területi szervezetek javaslatai alapján Ezüstfenyő Díjban részesítenek több személyt, köztük van Albert Álmos polgármester, Sepsiszentgyörgy, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, Székelyudvarhely, Jakab Elek vezérigazgató, Medgyes, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Kocsik József az RMGE Arad megyei elnöke, Arad, Lakatos Péter parlamenti képviselő, Nagyvárad, Marossy Zoltán György alprefektus, Temesvár, Pakó Benedek kanonok, Szászrégen, Péter Pál a Kolozs Megyei Ipari Kamara alelnöke, Kolozsvár, Varga Gábor az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója, Nagyvárad, Vetési László szórványügyi tanácsos, Kolozsvár. /Ezüstfenyő Díjak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Az RMDSZ 27 romániai személyiséget – parlamenti és önkormányzati képviselőket, polgármestereket, tisztségviselőket, egyházi méltóságokat, jogászokat, vállalkozókat – tüntetett ki az az Ezüstfenyő díjjal. Az adományozó szerint a díjat azoknak osztják ki, akik “a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért kiemelkedő munkát végeztek”. A lap a régió öt kitüntetettjét mutatta be. Arad megyéből Kocsik Józsefet 16 évi munkájának elismeréséül tüntették ki Ezüstfenyő díjjal. Aradon az RMDSZ Mosóczy-telepi szervezetének alapító tagja, illetve elnöke volt 12 évig, ugyanakkor az aradi szervezet ügyvezetője is a megalakulása után. 1990-től az országos gazdaszövetség, későbbi nevén az RMGE szervezésén dolgozott, amely 1994-ben alakult meg. Az RMGE Arad megyei szervezetének 4 évig az ügyvezetője, 1998-tól az elnöke, az országos szervezet ügyvezető elnöke is volt. Számos gazdatanfolyam megszervezése, gazdálkodóknak jutányos áron beszerzett vetőmag, gazdálkodói konferenciák lebonyolítása, az országhatárokon is átnyúló együttműködési kapcsolatok kiépítése fűződik a nevéhez. Fehér megyéből Fari Palkó Ilona nyugdíjas óvónő meghatódva vette át a díjat. „Én csak apró kavicsokat tettem le a magyarság asztalára. Nem is RMDSZ-es tevékenységem, hanem életem munkájának jutalmazását látom a díjban” – mondta. Nagyenyeden 27 évig vezette a Bethlen Gábor Kollégium gyakorló óvodáját. A 70-80-as években is sikerült úgy összekovácsolni a magyarságot, hogy mindenki tudta, hova tartozik. Úgy látja, egyre nagyobb szükség van a szociális munkára. Szerintem egy kisvárosban fontos az önkormányzat és a civilszervezetek közös munkája. A Máltai Segélyszolgálatnál végzett munkájában is odafigyel a magyarság gondjaira. Jogi tanácsaival Deák Levente, az egyetlen Hunyad megyei kitüntetett már a kilencvenes évek legelejétől segítette az erdélyi magyar közösséget. A Romániai Magyar Szóban a Törvénytár rovatot vezette, amelynek szaktanácsai amolyan RMDSZ jogi központtá fejlődtek. Hunyad és Fehér megyében szinte valamennyi magyar civilszervezet alapítóokmányait vagy folyó jogi ügyeit Deák Levente intézte, s számos országos magyar szervezet, egyesület hasonló problémáinak megoldása is a nevéhez fűződik. A Nyugati Jelenben is folyamatosan közöl jogi cikkeket. Legtöbbet mégis a magyarországi kártalanítási törvény erdélyi vonatkozásain, valamint a romániai tulajdon- és kárpótlás törvények gyakorlatba ültetésén, illetve magyarra való fordításán dolgozott. Marossy Zoltán alprefektusnak is választania kellett: vagy megmarad főtisztviselőnek, vagy tovább politizál az RMDSZ színeiben. Végül a tisztségben maradás mellett döntött. Megkapta az Ezüstfenyő díjat, mert a munkájával elégedettek. Temes megyében elsőnek Újszentes községnek volt RMDSZ-es polgármestere. Tizenhárom évvel ezelőtt pályázta meg a tisztséget Szilágyi Géza mérnök, azóta töretlenül élvezi a választópolgárok bizalmát. A magyarság részaránya az egykor színtiszta református községben napjainkra negyven százalék alá esett, így harmadszorra is első nekifutásra csatát nyerni nem akármilyen teljesítmény! Szilágy vallja, hogy minden intézkedés, mely előbbre viszi Újszentest a civilizáltabb élet felé, egyformán kedvez minden rendű-rangú lakosnak. /Ezüstfenyő díjasok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete temesi szervezetének elnöke rámutatott, hogy a jelenlegi állapotok minden baja abban az ötven évben gyökerezik, amikor valamiféle melléküzemággá züllesztették a mezőgazdaságot. Az értékes munkaerő elhagyta a falut, az eszközök megrekedtek az ócska traktorok és kombájnok szintjén, a gazdálkodási szellem meg teljesen kiveszett. A visszakapott földeken az ötven évvel korábban megszakadt, idejétmúlt, versenyképtelen gazdálkodást élesztették fel a régi-új tulajdonosok. A rátermettebbek hamar felismerték, hogy beruházás nélkül nem fog menni. A modernizálásra ráment minden tartalék, a jövedelem egyre bizonytalanabbá vált. A SAPARD most lezárult programjában négyszázmillió eurót különített el Románia részére, és ebből a magyar gazdák nem voltak képesek megszerezni egyetlen eurót sem. Az árvíz sújtotta települések gazdái olyan előnyös feltételek mellett pályázhatnak, amelynek az elszalasztása bűn lenne. /Sipos János: Elszalasztott pályázatok, kínálkozó lehetőségek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület terveit sajtótájékoztatón ismertetették László Lóránt elnök, illetve Kocsis László és Vajda György alelnök. Az Örökmozgó Természetjáró Egyesület 1999-ben alakult, tagjai alpinisták, természetjárók, barlangászok. Az utóbbi időszakban több állandó rendezvényt is meghonosítottak. Ezek között van a Foto Natura természetfotó-kiállítás, a Wass Albertről elnevezett, illetve és a Marosvásárhely környékén rendezett teljesítménytúra, több turistajelzés-festő túrán is jártak. Sikerült székházat szerezniük, egyelőre albérlőkként a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Laposnya utcai házában, ahol egy helyiséget szeretnének rendbe tenni és használni. /-vagy-: Beindulnak az Örökmozgók. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

Január 24-én Budapesten aláírták a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közötti 2006. évi együttműködési megállapodást. Közel tíz éve létezik együttműködési megállapodás az RMGE és az FVM között. Ennek értelmében minden év elején áttekintik az elmúlt év eredményeit az együttműködés területén, és megállapodnak a következő év legfontosabb teendőiről. A 2004-es esztendőt tekintették a legsikeresebbnek, amikor több száz erdélyi gazda és szakember vett részt magyarországi oktatási programokon, kiállításokon és más szakmai rendezvényen. Újdonság a 2006-os együttműködésben, az, hogy a három szomszédos ország gazdaszervezetei közvetlen határ közeli kapcsolatot teremtenek a sürgős teendők rendezése érdekében. Így az FVM az erdélyi kapcsolatok közvetlen bonyolítását a debreceni Hajdú-Bihar Megyei Földművelésügyi Hivatalra bízta, a kárpátaljait a Szabolcs-Szatmár megyeire, a vajdaságit pedig a szegedi, Csongrád megyei hivatalokra. Így sokkal gördülékenyebben lehet intézni az ügyeket a határ közelsége miatt, hiszen az RMGE ügyvezető elnöke Nagyváradon székel. A 2006-os esztendőben az FVM több rendezvényt, illetve oktatási programot támogat. Ezek közül egyik legfontosabb program az Agrár-Európa faluról falura, ahol 12 megyében, több mint 60 helységben, több ezer gazda részvételével előadásokat hallgatnak jeles magyarországi és erdélyi szakemberektől az EU-s csatlakozás legfontosabb buktatóiról. /Máthé László, az RMGE országos alelnöke: Együttműködési megállapodás az RMGE és a magyar FVM között. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szervezésében tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a VII. Agrofórumot, amely egyúttal az Agráreurópa Faluról-falura nyitókonferenciát is jelentette. A rendezvényt dr. Csávossy György nyitotta meg. A fórumon 220 meghívott vett részt 12 erdélyi megyéből, legtöbben Hargita és Arad megyéből érkeztek. Jelen voltak és előadást tartottak magyarországi vendégek is. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta, a fórum célja bemutatni, mihez alkalmazkodjon az erdélyi vidék és agrárium, ismertetni a felkészületlen rendszer csatlakozásának kockázatait, továbbá egy záródokumentumot elfogadni. Dr. Vincze Mária, a Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora a vidékfejlesztésről értekezett, Sebestyén Csaba pedig arról a támogatási rendszerről beszélt, amelyhez a gazdák juthatnak a csatlakozás után. A záródokumentumban megfogalmazták, a szakemberek, gazdák, intézményvezetők aggodalmukat fejezték ki a mezőgazdaság és az erdélyi vidék felkészültségi állapotával szemben. Javasolták, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktárcán belül alakítsák meg a mezőgazdasági szakmai szervezetek konzultatív tanácsát és vezessék be az agráregyeztető fórumot, vonják be az RMGE-t a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2007–2013 bizottságába. /Barazsuly Emil: Kolozsváron a VII. Agrofórum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./