Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 8-án ülésezett Kolozsváron, elemezték a Székelyudvarhelyen szept. 2-ára tervezett polgári fórummal kapcsolatos kérdéseket. A RMGE állásfoglalást juttatott el az Ügyvezető Elnökséghez a búzafelvásárlásról. A felvásárlásra szánt összeg a kínálat felét sem éri el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 592. sz./

Az RMDSZ vezetőségében kevés a gazdasági szakember. A gazdasági szakemberek, a vállalkozók kivonulnak az RMDSZ-ből, mert attól tartanak, árt nekik ez a kapcsolat. Szabó Árpád Budapesten elvégezte a közgazdasági egyetemet, majd hazatért, azonban nem kapott munkát. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél alkalmazták, jelenleg gazdasági alelnök. Marosvásárhelyen létrehoztak a magyar vállalkozók számára alternatív kamarát, azonban nem működik. Felélesztése fontos lenne, hiszen Maros megyében a vállalkozók 85 %-a magyar. - Rácz Sándor, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ Kolozs megyei elnöke szerint az RMDSZ mezőgazdasági főosztályán az RMGE embereinek kellene dolgozni, mert nekik van tömegbázisuk, megszervezték a gazdaköröket. - Az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője Náznán Jenő agrármérnök, azonban tisztségében nem erősítették meg, mert már két SZKT-ülésen a küldöttek többsége hazament, mielőtt személyéről szavaztak volna. /Simon Judit: Gazdasági kisebbségben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

Csávossy György, az RMGE elnöke összefoglalta az erdélyi magyar falvak problémáit, a kialakult válsághelyzetet, amelyet a tőkehiány, az eszközhiány és az állami támogatás korlátozott mértéke okoz, egyben felvázolta a stratégiát. Magyar érdekeltségű hitelintézményeket kell létesíteni, szélesíteni kell a gépkörök rendszerét, a gazdabolthálózatot, folytatni kell az anyanyelvű szakoktatást, bővíteni a szaktanácsadást. Az RMGE vezetősége évek óta önkéntesen dolgozik, az RMDSZ mezőgazdasági főosztályt hozott létre, öt alkalmazottal. Csávossy ezt nem tartja helyes döntésnek, ez a magyarság erőforrásainak megosztását jelenti. Az RMGE szakemberei el tudják látni ezeket a feladatokat. /Dr. Csávossy György: Gondolatok a mezőgazdasági stratégiáról és falupolitikáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14., 15./

Febr. 23-24-én Szovátán tartotta III. országos közgyűlés Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/, olvasható Lokodi Imre tudósításában. A közgyűlésen bel- és külföldi szaktekintélyek is részt vettek. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke elmondta, hogy a 147 gazdakörből több mint harminc Maros megyében működik, ugyanott hét RMGE-tagságú mezőgazdasági társulás. Siker, hogy az egyesület szaklapja, az Erdélyi Gazda folyóirat példányszáma nő, sikeresek voltak az RMGE szaktanfolyamai. Gondot jelent az RMGE anyagi nehézsége, egyetlen fizetett alkalmazottja van, az egyesület ügyvezető elnöke, Farkas Zoltán, az RMGE csak alapítványi segítséggel működhet. Beindult a faluturizmus, létrehoztak információs irodákat Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen. A közgyűlésen - első alkalommal - megjelent Florea Parlogea mezőgazdasági minisztériumi növénytermesztési vezérigazgató. A tisztújító szavazás során újraválasztották dr. Csávossy Györgyöt az RMGE elnökének. A falu válsághelyzetben van, mondta az elnök, ennek orvoslására keresik a megoldásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 10-én tartotta heti ülését Kolozsváron. A testület megbízta a gazdasági alelnököt, hogy elemezze az RMDSZ eddigi privatizációs-tájékoztató tevékenységét, a részvényjegyzési folyamat eredményeit, és fogalmazzon meg ajánlást a további tennivalókra vonatkozóan. Az ÜE határozott arról, hogy az újonnan létrehozott Mezőgazdasági és Falupolitikai Főosztály tevékenységi tervének véglegesítése érdekében a gazdasági alelnök a közeljövőben tanácskozásra hívja össze az SZKT mezőgazdasági szakbizottságát és a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének vezetőségét. Az ülésen tájékoztató hangzott el az e hét végén Kolozsváron, az Oktatási Főosztály szervezésében sorra kerülő tanácskozás előkészületeiről. E tanácskozás célja véglegesíteni a magyar történelemnek mint különálló tantárgynak a gimnáziumi oktatásba történő bevezetését szolgáló szervezési és szakmai előfeltételeket. /Magyar történelmet magyar nyelven. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos vezetősége kétnapos kihelyezett ülést tartott Szilágysomlyón. Dr. Győri Sándor, az RMGE Szilágy megyei elnöke szerint ez az ülés egyféle piackutatásra is alkalmat nyújtott, egyben ösztönzés arra, hogy Szilágysomlyón is beinduljon a gazdabolt, amely bizonyos mennyiségű megrendelt vetőmagot, szerszámokat kiszállítana a falvakba, a megrendelőknek. Tervezik egy mezőgazdasági népfőiskola beindítását Szilágysomlyón, amely kizárólag a gazdálkodásra terjedne ki. /Mezőgazdasági népfőiskola beindítására alkalmas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Aug. 31-én Csíkszépvízen ülésezett az RMGE Országos Elnöksége. AZ RMDSZ Mezőgazdasági Osztálya és az RMGE közötti kapcsolat körvonalazásán kívül napirendre került az RMGE gazdasági vállalkozásainak elemzése, a programtervezetek vitája és elfogadása, a Pro Professione-Transilvaniae Alapítvány kuratóriumának megválasztása, a támogatások elszámolása. A találkozó után eszmecserét tartottak Tusnádon, a Nádas magántőkével működő mezőgazdasági társaság vezetőségével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Dec. 7-én Székelykeresztúron tartotta soros ülését az RMGE országos elnöksége és a megyei szervezetek tanácsa. Az ülésen elhatározták, hogy felveszik a kapcsolatot a mezőgazdasági minisztériummal és együttműködést alakítanak ki a romániai magyarság érdekében. Az RMGE elnöksége úgy látja, hogy gazdatanfolyamok szervezésével, gazdabolthálózat kialakításával hozzájárulhatnak a kormányprogram megvalósításához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14-15./

"A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete 1996 decemberének végén tartotta meg közgyűlését. Máthé László mérnök, az RMGE egyik alelnöke, a szervezet megyei titkára mérlegelte tavalyi tevékenységüket. A szervezet az elmúlt évben végre saját tulajdonú székházba költözött. Az RMGE Maros megyei szervezete az élvonalban van taglétszám tekintetében. Harminc gazdakör működik a megyében, 1500 taggal. Nyolc kft. és nyolc mezőgazdasági társulás is RMGE tagdíjat fizet. Elindították a gazdakörök havi találkozóját. Beindították a gazdaboltokat, székházukban is van egy gazdabolt. Az RMGE segíti a szakmai oktatás szervezését is. Csomós Attila, megyei RMGE-elnök elmondta, hogy az idei évre programfüzetet állítottak össze. Támogatókat szeretnének bevonni az oktatás anyagi alapjainak bővítésére. Önsegélyező pénztárat szeretnének létrehozni, hogy gép vagy jóminőségű vetőmag vásárlásának támogatására gyorssegélyeket tudjanak folyósítani. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./"

""Az RMDSZ részéről négy újabb államtitkárt neveznek ki jan. 14-én. Oktatásügyi Minisztérium: Béres András; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Kovács Adorján; Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula. Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia filozófiatanára 55 éves, Görgényszentimrén (Maros m.) született, nős, két fia van; a Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia szakán szerzett diplomát 1995-ben, jelenleg ugyanott doktorandus; a marosvásárhelyi színművészeti főiskola adjunktusa, a színházelméleti és beszédtechnika tanszék vezetője, számos filozófiai, esztétikai és színházelméleti tanulmány szerzője; az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapító tagja, 1990-1993 között alelnöke, majd tagja volt az RMDSZ Országos Elnökségének, városi tanácsos, 1993-tól az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Borbély László 1954. március 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermeke van. A Temesvári Egyetem közgazdasági fakultásán szerzett közgazdászi diplomát 1973-ban. Közgazdászként dolgozott Szászrégenben, majd Marosvásárhelyen. 1985-ben Bukarestben, 1991-ben Salzburgban végzett posztgraduális tanulmányokat. 1990-1994 között az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, 1990-1996 között Maros megyei képviselő, 1991-1994 között a képviselőházi frakció alelnöke, 1994-1996 között a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára, 1992-1996 között a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottságának tagja. Kovács Adorján 58 éves, nős, a Bukaresti Agrártudományi Akadémián 1965-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, szőlészeti doktorandus, a Valea Calugareasca-i, majd a balázsfalvi szőlészeti és borászati kutatóállomáson tudományos kutató, majd főmérnök, 1994-től II. tudományos főkutató, a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem konzulens professzora, Fehér megyei tanácsos. Alapító tagja és alelnöke az RMGE-nek, több szőlészeti és borászati tanulmány szerzője. Bara Gyula Csíkszeredában született, 47 éves, nős, egy fiú és egy leány apja. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd 1974-ben közgazdászi és kibernetikusi diplomát szerzett a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia Gazdasági Kibernetika szakán; 1991-ben a svájci Neuchâtel Egyetemen vállalkozásfejlesztést, az Egyesült Államokban gazdasági és pénzügyi elemzést-tervezést tanult. II. tudományos főkutató a bukaresti informatikai kutatóintézetben, számos tudományos munka és jelentős kibernetikai tanulmány szerzője, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, 1992-1996 között bukaresti városi tanácsos. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./"

"Ezüstkalászos gazdatanfolyamot indított Szatmárnémetiben az RMGE helyi szervezete. Az első előadást dr. Kurtinek Pál tudományos kutató, Rupprecht Béla mérnök és dr. Molnár Pál állatorvos tartotta. A tanfolyam üléseit pénteken tartják, hogy a vidéki érdeklődők is bejöhessenek a megyeközpontba. A három hónapos tanfolyam vezetője Fodor István mérnök, az RMGE megyei elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./"

"Jan. 30-án Dinu Gavrilescu élelmiszeripari miniszter és államtitkára, Kovács Adorján fogadta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ küldöttségét. A megbeszélésen az RMGE-t dr. Csávossy György országos elnök, Csomós Attila gazdasági alelnök és Sebestyén Csaba ügyvezető alelnök képviselte. Elemezték a mezőgazdaság helyzetét. A miniszter kifejtette, hogy a civil társadalmi szerveződések és az érdekvédelmi képviseletek rövid időn belül fontos tényezői lesznek az átalakuló gazdasági rendszernek. /A szaktárca vezetői fogadták az RMGE-küldöttséget. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"Az 1991-ben indult Kertbarátok Lapja 1993 őszéig volt önálló újság, akkor megjelent az Erdélyi Gazda mezőgazdasági szaklap és annak lett a 8 oldalas melléklete. Később ezt a mellékletet beolvasztották a lapba. 1997 januárjától újraindult önálló, független kiadványként a Kertbarátok Lapja. Az RMGE helyesli a Kertbarátok Lapja újraindulását, de nem ért egyet azzal, hogy a lap külön folyóiratként lásson napvilágot, ezért felszólítja Tóthfalussy Bélát, a Kertbarátok Lapja főszerkesztőjét: ne állítsa azt, hogy az RMGE támogatja a lap megjelenését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"Az RMDSZ mezőgazdasági főosztálya és a Maros megyei RMGE szervezésében febr. 15-én Balavásáron nagy sikerű borászati tanácskozást és borversenyt rendeztek. A tanácskozás és a verseny minőségét olyan szaktekintélyek jelenléte biztosította, mint dr. Csávossy György nemzetközi borszakértő, Balla Géza, a barackai (Arad megye) állami gazdaság főborásza, András Emil, a nagyenyedi Logos borpince tulajdonosa és Péterfy Sándor, a marosvásárhelyi Vinexim szakembere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 17., 968. sz./"

"Júl. 11-én 72 éves korában meghalt Herédi Gusztáv Kolozsváron. A Bolyai Tudományegyetemen filozófia szakon végzett, szerkesztőként dolgozott az Igazságnál, az Utunknál, főszerkesztő helyettesként a Falvak Népénél, majd nyugdíjazásáig a Korunk rovatvezetője volt. Több regénye, novellája jelent meg, helytörténeti, művelődéstörténeti és demográfiai tanulmányokat is írt. Az RMDSZ alapító tagja volt, hosszú ideig Kolozsváron városi tanácsosként is dolgozott, hozzájárult Kolozsvár magyarsága jogsérelmeinek orvoslásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Herédi Gusztáv /Kolozsvár, 1925. máj. 14. - Kolozsvár, 1997. júl. 11./ a Romániai Magyar Szó Kutyatej című rovatát szerkesztette, részt vett az EMKE, az EME, az RMGE újraalakításában, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Kibéden a Nyírő József Társaság, Mészkőn a Balázs Ferenc Művelődési Egylet, Parajdon az Áprily emlékház létrehozásában."

Okt. 18-án bővített ülést tartott az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöksége. A jelenlévők megvitatták a cselekvési módozatokat az újabb magyarellenes kampány során a Székelyföldről terjesztett álhírek teremtette helyzetben. Elhatározták, hogy tiltakozó szöveget tesznek közzé a sajtóban, a szenátorok és képviselők pedig napirend előtti hozzászólásban hívják fel a közvélemény figyelmét az újabb nacionalista uszítások veszélyességére. Döntés született továbbá arról, hogy amennyiben ezt igénylik az érintettek, a megyei szervezet támogatást biztosít a megrágalmazott személyek számára, ha pert indítanak az álhíreket terjesztő sajtóorgánumok ellen. Egyezség született arról, hogy az RMGE és az RMDSZ közös akciót indít, melynek során egy hónapon belül minden községben tájékoztatják a lakosságot a mezőgazdasági kuponok felhasználási lehetőségéről, illetve a földtörvényt módosító törvénytervezet rendelkezéseiről, valamint a tervezet elfogadásának és kihirdetésének esetén az alkalmazás érdekében már most megtehető lépésekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1136. sz./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete/ Boros János elnök aláírásával/ állásfoglalást adott ki az egyetem kérdésében. "Az erdélyi magyar közösség alulírott képviselői követeljük – az RMDSZ programjának, a legutóbbi kongresszusi határozatainak, valamint az 500.000 aláírással hitelesített tanügyi törvénytervezetének szellemében –, hogy az RMDSZ Országos vezetősége kezdje meg azonnal a tárgyalásokat az illetékes román hatóságokkal a kolozsvári székhelyű, önálló, magyar tannyelvű egyetemi oktatás beindításáról" - olvasható az állásfoglalásban. A kolozsvári multikulturális egyetem nem képes a magyar felsőfokú egyetemi, főiskolai oktatás gondjait és feladatait maradéktalanul megoldani. Az állásfoglalást eddig 193-an írták alá, köztük Tempfli József püspök, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektorai és tanárai, az RMDSZ egyes országos és Kolozs megyei tisztségviselői, SZKT- és SZET-tagok, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke és vezetősége, jelenlegi és nyugalmazott egyetemi tanárok, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az EMKE, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökei, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete ügyvezető elnöke, írók, képzőművészek, színészek, újságírók, folyóirat- és tévéfőszerkesztők. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 27., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Király Károlynak, a Ceausescu-rendszer ismert ellenállójának a nevéhez fűződik a Székely Faluért Alapítvány kezdeményezése. Az 1993-ban bejegyzett alapítvány eddig összesen 150 ezer dollár értékben adományozott mezőgazdasági gépeket, traktorokat, vetőgépeket a székely falvaknak. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületével /RMGE/ nem a legjobb a kapcsolatuk. Király Károly szerint az RMGE ott próbálja folytatni, ahol ötven éve abbahagyta. - Király Károly elmondta, hogy évekkel ezelőtt a Határon Túli Magyarok Hivatalából néhány soros levél érkezett, amelyben felkérték, hogy nyilatkozzon Tőkés László ellen, mivel a püspök azzal vádolta meg a kormánykoalíciót, hogy nem gondolkodik nemzetben. Telefonon felkérték a Népszabadságtól is, hogy írjon levelet Tőkés László püspök ellen. Király Károly bediktálta véleményét, amely az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mellett szólt. "A szöveg azóta sem látott napvilágot az újságban." Később Király Károly személyesen jelent meg Tabajdi Csaba államtitkár hivatalában. Az államtitkár azt kérdezte, mi a véleménye Tőkés Lászlóról, szerinte ugyanis jobban meg kellene gondolnia a püspöknek a kijelentéseit. /Horváth Arany: A román ortodoxia csalafintaságai. = Új Magyarország, nov. 6./

Csongrád megyéből hat szervezet - gazdakör, gazdaszövetkezet, alapítvány, kistérségi területfejlesztési egyesület, valamint takarékszövetkezet - és a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei csoportjához tartozó hét szövetkezet, illetve társaság nov. 14-én Szatymazon együttműködési megállapodást írt alá. Az együttműködés a térség hatékonyabb és gyorsabb fejlődését szolgálja. /MTI/

Febr. 27-én Kolozsváron, a Józsa Béla Művelődési Otthonban tartották meg az RMGE évi megyei tanácskozását. Farkas Zoltán megyei elnök elmondta, hogy a vidéki szervezetekkel pénzhiány miatt nehéz a kapcsolattartás. A megyében csupán Kalotaszentkirály és Kolozsvár gazdaköre tevékeny, a többi nem működik. Tóthfalussy Béla, az RMGE társszervezeteként működő Kertbarátok Egyesületének elnöke elmondta, hogy amióta saját lapjuk a Kertbarátok Lapja megszűnt, a kapcsolat-tartás sokkal nehezebb. Sebestyén Csaba, az RMGE országos ügyvezető elnöke megjegyezte: úgy tűnik, erre a szervezetre nincs igazán szükség, munkáját a gazdák nem igénylik. Az egyik felszólaló szerint az RMGE gyógyulásra szoruló beteg. Ha nincs gazdasági háttere, az RMGE nem létezhet! - A gondok évről évre ugyanazok. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Nagyenyeden, a Bethlen Kollégiumban ápr. 3-5-e között rendezték meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete rendhagyó tanácskozását Sajtó és gazdaság címmel. Az erdélyi magyar gazdasági újságírásról Koszta István, a Pulzus című szaklap volt irányítója tartott előadást. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor A szakterminológia és a nyelvi tervezés címen beszélt, majd átadták Csávossy Györgynek, az RMGE elnökének, a mezőgazdasági tudományok doktorának és költőnek az életműdíjat a Magyar Borakadémiától és a Magyar Kulturális Intézettől. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos elnöksége 1992-ben úgy látta, hogy szükség van egy olyan vállalkozás létrehozására, amely jövedelmi forrás lenne a szervezet számára, másrészt segítené a gazdatársadalmat bizonyos termékek megszerzésében. Így született meg a Gazda Kft., amelyet Marosvásárhelyen jegyeztek be. Évek múlva két kolozsvári kirendeltséget hozott létre a Gazda Kft. Az egyik az Erdélyi Gazda szaklap kiadását vállalta, ma 8000 példányban jelenik meg. A másik szaküzlet, ahol vetőmag, műtrágya kapható. Szilágysomlyón is nyitottak kirendeltséget. 1998. dec. 29-én pedig Marosvásárhelyen, az RMGE székházának pincéjében borkóstolót nyitottak. A rövidesen megnyíló borkóstoló engedélyezését most intézik. /Ilyén Attila: Ahol a zsíros kenyér kötelező. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének kiadásában megjelent az erdélyi falusi vendéglátók második katalógusa. Az RMGE az erdélyi falusi vendégfogadók koordinálójává vált: Kolozsváron információs iroda nyílt. Sebestyén Gyula, az RMGE ügyvezető alelnöke elmondta., hogy az első katalógust 1994-ben adták ki. Erdélyben a falusi turizmussal foglalkozók zöme magyar. A vendégek 90 %-a ugyanis Magyarországról jön. /Makkay József: Új katalógus falusi turizmust kedvelőknek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete márc. 6-án Kisiratoson tartotta IV. országos küldöttgyűlését. Több mint száz résztvevő hallgatta meg az elnökség és a megyei szervezetek beszámolóit, továbbá a Gazda Kft. és fiókegységeinek összefoglalóit. Az RMGE 1990-1994 között főképpen a gazdakörök szervezésével foglalkozott, ekkor alakult meg a gazdakörök 90 %-a. Jelenleg 174 bejegyzett gazdakör van. Az RMGE igyekezett elismertetni tevékenységét, így a Munkaügyi Minisztériumnál az ezüstkalászos tanfolyamokat, hiszen a helyi munkakamarák minden átképzési tanfolyamot támogatnak. Az RMGE támogatja az erdélyi falusi turizmust is. Az RMGE elnöke, dr. Csávossy György egészségi állapota miatt, valamint mert egy tudományos munkán dolgozik, lemondott elnöki funkciójáról. A küldöttgyűlés Sebestyén Csabát, az eddigi ügyvezető alelnököt bízta meg az elnöki teendők ellátásával. Dr. Csávossy György elnöki funkcióját meghagyták, de Sebestyén Csaba megbízott elnökként megkapta a teljes elnöki jogkört. /Péterszabó Ilona: Kisiratos volt a házigazdája az RMGE IV. országos küldöttgyűlésének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Csíkszeredában nemrég kibővített elnökségi ülést tartott az RMGE országos vezetősége. Az RMDSZ-kongresszussal kapcsolatos közös álláspont megfogalmazása, illetve a működő gazdasági tevékenységek elemzése volt a tanácskozás célja, közölte Sebestyén Csaba országos megbízott elnök. Ahol meg tudták oldani a székház kérdését, állandó jelleggel működik a tanácsadó szolgálat. Az Erdélyi Gazdában állandó jelleggel ismertetik az alternatív termelési módokat, de a piaci lehetőségeket is. - A magyarországi felvásárlókkal egyesek megjárták: szerződést kötöttek, ám a terményeket a mai napig sem vásárolták fel. Így jártak Bihar megyében a búzával, Székelyföldön az összegyűjtött bárányokkal, amelyekért nem jött az olasz megrendelő. /Gazdafórum Csíkszeredában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26.)

Az Ifjú Gazdák Egyesülete 1998 októberében alakult meg Kolozsváron. Alapító tagjai a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem hallgatóinak sorából kerültek ki, később csatlakoztak hozzájuk az ökológia, biológia és közgazdaságtan karok hallgatói is. Jelenleg az egyesületnek kb. 70 tagja van. Szakmai tanfolyamokat szerveznek, dokumentációs bázis kiépítése folyik, továbbá külföldi és belföldi tanulmányutak megszervezése, szeretnének hozzájárulni a mezőgazdasági szaknyelv anyanyelven való elsajátításához. Az IGE szakmai kapcsolatot tart fenn a kolozsvári Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) szervezetével. /Magyar agrárszakember-utánpótlás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

"A Bethlen Alapítvány és annak megálmodója, létrehozója és lelke, gróf Bethlen Anikó neve az utóbbi években fogalommá vált Marosvásárhelyen és környékén. 1938-ban született, Kolozsváron. Apja Kolozsváron az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének titkáraként dolgozott, gazdatanfolyamokat szervezett. 1945-ben gyermekparalízis következtében Bethlen Anikó megbénult. A kommunista rendszerben, 1949-ben olyan bélyeget, stigmát ragasztottak családjukra, amelytől immár soha az életben megszabadulni nem tudtak. Nagyszülei nyugdíj és megélhetés nélkül, orvos anyám és gazdamérnök apám munkahely hiányában egzisztencia nélkül maradtak. Apja rendes munkahelyet soha nem kapott. Alkalmi földmunkásként, bútorgyári rakodómunkásként dolgozott. Marosvásárhely "fekete márciusa" rádöbbentette arra, hogy még hosszú az út addig, amíg egyenlő jogokat élvezhetnek többségi nemzetbeli honfitársaikkal. A sajátosan alakuló romániai helyzet következményeként ma már sehol a világon sem vagyunk szívesen látott vendégek. Lassan már az anyaországban sem. - Hamar belátta, hogy a hátrányos helyzetű emberek, testi fogyatékosok támogatása -, a megfelelő jogi keretet egy alapítvány jelenthetné. Nincs pénzük, sem gazdag pártfogójuk. 1996-ban bejegyezték az alapítványt. Sikerült egy többé-kevésbé rokkant emberekből álló csoporttal elsajátíttatniuk a könyvkötőszakma tudományát. Tevékenységük másik területe a különböző külföldi gyógyszerek beszerzése és a rászorulókhoz történő eljuttatása. Nincs megfelelő székhelyük. Ez inkább a hivatalos szervek, állami intézmények esetében érzékelhető hangsúlyozottabban. Civil szervezetekkel, magánszemélyekkel sokkal gördülékenyebb az együttműködés. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés gróf Bethlen Anikóval. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./"

Az 1948-ig létezett Hangya Szövetkezet jelentőségére hívta fel a figyelmet Guzs Ferenc, egyetértve a folyóirat előző számában megjelent, Máthé László RMGE-alelnöktől származó írással: Újraszervezni a Hangyaszövetkezetet! A mostani szövetkezeteket az emberek nem érzik magukénak. Ezeknek a szövetkezeteknek nincs közösségformáló erejük. A Hangya idejében viszont a szövetkezeti vagyon teljes egészében a faluközösségé volt. Érdemes lenne ezt a rendszert felújítani. /Guzs Ferenc: A százéves Hangya. = Erdélyi Gazda (Kolozsvár), aug./

A nagyváradi civil szervezetek szövetségének létrehozásáról tárgyaltak szept. 11-én a nagyváradi polgári csoportok vezetői a Tempo Klubban. A cél tevékenységük összehangolása, országos és külföldi kapcsolatok kiépítése. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete részéről támogatták a kezdeményezést. Az Erdélyi Kárpát Egyesület nevében Dukrét Géza is egyetértett a szövetség létrehozásával, de a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság képviseletében már fenntartásai voltak. Ez utóbbi szervezet manapság már hét megyére kiterjed. Lapjuk van, füzeteket adnak ki. Ez már nem váradi, hanem regionális szervezet. Vannak irodalmi, néprajzi és egyéb jellegű társegyesületeik. Pénzt kapnak magyarországi és hazai alapítványoktól. A vezetésben vita nincs, ami sajnos nem mondható el a nagyváradi egyesületekről - mondta Dukrét Géza. - A székelyföldieknek több száz kilométerről jobb kapcsolatuk van a magyarországiakkal, mint a bihariaknak itt a határ mellett. Nem lehet csak a pénzre és kapcsolatokra építeni. Végül elvileg többen beleegyeztek a szövetség létrehozásába, de aláírásra nem került sor. /Albert Ferenc: Szövetkeznének a civil szervezetek. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./

Dr. Fleisz János, az Erdélyi Múzeum Egyesület Bihar megyei és nagyváradi szervezetének, Szél Sándor és Makai Zoltán, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Bihar megyei szervezetének, Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztályának, valamint Kurucz István, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének képviselői azzal a felhívással fordultak civil szervezetekhez, hogy hozzanak létre szövetséget közös álláspont kialakítása és képviselete, közös pályázatok elkészítése, közös tevékenységek megszervezése, közös kiadványok megjelentetése, továbbá civil információs iroda működtetése céljából. /Felhívás, civil szervezetekhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./