Csepella János Arad megyei tanácsos, az RMDSZ pécskai szervezetének elnöke közölte, a közelmúltban új székházat kaptak a városvezetéstől, ahol több helyi magyar szervezetnek is helyet biztosítanak. Korábban évekig az egyik óvoda épületében rendezkedett be a helyi RMDSZ. Az új hely Pécska központjában van, az épület valóságos pártszékházzá válik, ugyanis ott működnek a liberálisok és a szociáldemokraták irodái is. Az RMDSZ irodája az emeleten található, ahol helyet biztosítanak az eddig székhellyel nem rendelkező Búzavirág Egyesületnek, az M-KIDSZ ifjúsági szervezetnek, valamint az RMGE helyi fiókjának. A fentieken kívül aktívan részt vesz a közéletben Pécskán a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, az Ipartestület, a Kolping Egyesület, a Szent Antal Társulat (utóbbi kettő részt vesz a szegények megsegítésében), az YO2KBB rádióamatőr klub és az Ökoklub. /(Sinka): Közös székhely a magyar szervezeteknek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) elnöke a vele készített interjúban kitért arra, hogy a működő RMGE-szervezetek aktivitása területenként változik. A tevékeny udvarhelyi szervezethez képest gyengén működik a csíki és gyergyói. Az elején főleg a nosztalgia vezette az idősebb embereket arra, hogy az RMGE tagjai legyenek. Elkezdték a tanfolyamok, magyarországi tapasztalatcserék szervezését. Most szükségszerű a tagság, ehhez kapcsolódik számos uniós támogatás megszerzése. Az RMGE a törvényalkotásban vagy megyei igazgatóságokon ott van, civil kontrollként. Az RMGE eddig körülbelül hat-nyolcezer gazdát készített fel Ezüstkalászos tanfolyamokon. Az RMGE 14 személyt javasolt az RMDSZ számára, nem gondolták volna, hogy két államtitkára, vagy államtitkári rangú képviselője van az RMDSZ-nek a mezőgazdaságban, de egyik sem az ő emberük. Többet vártak az RMDSZ-től, mint bármely más politikai alakulattól Sebestyén Csaba nem hiszi, hogy Románia, főleg Erdély mezőgazdasága versenyképes lehet az EU-ban. Inkább a falu- és tájturizmusban, az erre épülő ágazatokban lehet valamelyest bizakodni. Tejkvótát kellett (volna) igényelni, záros határidővel. A tejtermelők jó háromnegyed része ezt nem tette meg. Miből fognak megélni, ha nem tudják majd értékesíteni a megtermelt tejet? A területalapú támogatáshoz szükség lesz a farmok bejegyzésére. Azonban támogatást csak a 0,3 hektár fölötti parcellák kapnak. Ugyanakkor nagyon sok nadrágszíjparcella van. /Bokor Gábor: „Nem hiszem, hogy Erdély mezőgazdasága versenyképes lehet” Interjú Sebestyén Csabával, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Kelemen Atilla, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottsága elnöke a vele készített interjúban rámutatott, hogy a mezőgazdaság kérdését az RMDSZ mindig is felvállalta. Az állami támogatások, a „vemhes üsző- és borjúpénzek” rendszerét az RMDSZ dolgozta ki. Ma van a tejre szubvenció, ez szintén az RMDSZ-nek köszönhető. Olyan vádak érték az RMDSZ-t, hogy nem helyez kellő súlyt a mezőgazdasági kérdésekre, vetette fel az újságíró. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke állította ezt. Kelemen Atilla ezt azzal cáfolta, hogy felsorolta, csak Maros megyében a mezőgazdasági igazgatóság vezérigazgatója, Náznán Jenő, az RMDSZ-támogatással került erre a posztra, hasonlóan a tenyésztési és nemesítő állomás igazgatója, Suba Kálmán és a mezőgazdasági szaktanácsadó testület igazgatója Szabó Árpád. Nem felhőtlen Kelemen Atilla és Sebestyén Csaba viszonya. Kelemen szerint fontos az, amit az RMGE végez, megpróbál nagyon sok konferenciát és tájékoztatót tartani az embereknek, de ennél több kellene. Nem hamis, fél-, vagy részigazságokkal kell traktálni az embereket, magyarázta Kelemen. /Bakó Zoltán: „Tisztes megélhetésben gondolkodunk” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Lassan csitulnak az aradi RMDSZ és RMGE közötti botrány hullámai, amelynek során az RMDSZ megtiltotta a gazdáknak, hogy Bukarestben részt vegyenek az április elején, az Agrostar szakmai tömörülés szervezte tüntetésen. Az aradi RMDSZ állítólag azzal fenyegette meg az RMGE-t, hogy ha tagjai szolidaritást vállalnak az Agrostarral és elmennek Bukarestbe, akkor kirakják őket az új székházból. Az RMDSZ-nek vállalnia kellene a kockázatot, hogy a magyar gazdáknak joguk van tüntetni érdekeik érvényesítéséért – nyilatkozta Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke. – Vagy úgy gondolják, hogy Románia mezőgazdaságában minden rendben, a gazdák jól élnek, könnyen kifizetik az üzemanyag árát? – kérdezte. Ilyen tiltás csak Aradon fordult elő, ezzel az RMDSZ túllőtt a célon. Az országos elnökkel ellentétben Kocsik József, az aradi egyesület vezetője elmondta: Király András megyei RMDSZ-elnök csak ajánlotta, hogy ne menjenek el a tüntetésre, ők pedig úgy döntöttek, maradnak. Mester József, a pécskai szervezet alelnöke szerint a gazdatársadalomnak nem irodára, nem alamizsnára van szüksége, hanem „egyenrangú állampolgárai kell legyenek az országnak, amelyben élhet alkotmányos jogaival úgy, mint a pedagógusok.” /Irházi János: Érdekvédelmi áttételek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete székhelyén született, de Kolozsváron tevékenykedett Rajka Péter gépgyártóra emlékeztek. A mezőgazdasági gépészmérnökök és szakemberek ez alkalommal a mezőgépészet jelenlegi helyzetéről is beszélgettek, egyebek között arról, hogy szaktanácsadással segítik a gazdákat e téren. Rajka Péter /Marosvásárhely, 1807. febr. 11.- Kolozsvár, 1876. ápr. 28./ Bolyai Farkas ismerte fel tanítványában a műszaki érdeklődést, s ösztönözte arra, hogy műegyetemet végezzen. Rajka Péter az egyetem elvégzése után hazajött Erdélybe és 1840-ben Kolozsváron nyitotta meg gépgyártó műhelyét. 1857-ben az első erdélyi országos kiállításon több mezőgazdasági gépet mutatott be. Rajka gyárából látták el az erdélyi gépszükséglet 1/6 – 1/8-át. Támogatta az Erdélyi Gazda Egyletet is. Az RMGE székházában Rajka Péter életéről Szász Zoltán mérnök, egyetemi tanár beszélt, majd Csomoss Attila, az RMGE elnöke elmondta, azért emlékeztek meg a nagy elődről, mert élete példamutató volt. A mezőgazdaságban a mai napig kaotikus minden. A mezőgazdasági termékeknek nincs piaca. Szász Zoltán kifejtette, érdekvédelmi csoportosulásokat, gazdaköröket, gépköröket kell szervezni és működtetni. /(vajda): Rajka Péter gépgyártóra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Az RMGE Maros megyei szervezete, a Polgár-Társ Alapítvány, az Öko Biznisz Program, Hargita Megye Tanácsának alelnöki kabinetje és a Gyergyói Gépkör Szövetség szervezésében került sor április 28-án Csíkszeredában a Gazdaképzés a Kárpát-medencében elnevezésű felnőttképzésre. A fórumon mintegy száz személy volt jelent, többnyire fiatal gazdák. A konferenciát ápr. 29-én Gyergyószentmiklóson a gyergyói gazdák számára is megtartják. A program finanszírozói az Új Kézfogás Közalapítvány és a magyarországi Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. /Ferencz Imre: Gazdaképzés a Kárpát-medencében. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Május 10-én az RMGE országos vezetőségének öttagú küldöttségét fogadta a szenátus mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága. Sebestyén Csaba elnök, Szentmiklósi Zoltán alelnök, Orbán Balázs ügyvezető elnök, valamint Máthé László és Kocsik József elnökségi tagok a megbeszélés során a törvényalkotókkal a mezőgazdaság jelenét és jövőjét vették górcső alá, miután előterjesztették elképzeléseiket. Az RMGE részvételét ajánlotta a mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia kidolgozására hivatott országos bizottságba. /(balta): RMGE-küldöttség a szenátusban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének székhelyén hét Nyárád menti község 24 népművésze állította ki egy-egy reprezentatív munkáját. A kiállítást a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a határon túli magyar közösségek művelődését felkaroló Brassai Sámuel Alapítvány által támogatott Nyárád menti falvak népművészeti értékeinek megőrzése és alternatív jövedelemforrás lehetőségeként kihasználása c. program keretében rendezték. A kézműves-termékek értékesítése, a faluturizmus fellendítése kiegészítő foglalkozást, megélhetési forrást biztosít a vidékieknek. /Vajda György: Népművészeti kiállítás a gazdaegyesületnél. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

Május 30-án tanácskoztak Aradon az Arad megyei magyar gazdák képviselői magyarországi agrárszakemberekkel, hasznos tanácsokat kapván az Európai Unióba való belépés utáni teendőkkel kapcsolatban. Kocsik József, az RMGE Arad megyei szervezetének elnöke közölte, mintegy 70 gazda érkezett a megyéből. A magyarországi minisztérium és az Új Kézfogás Közalapítvány közös “Gazdaképzés a Kárpát-medencében” elnevezésű programja keretében agrárszakemberek Erdély, a Vajdaság, Kárpátalja és Horvátország magyarlakta vidékein nyújtanak felvilágosítást a gazdák képviselőinek. Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Szatmárnémeti, Máramarossziget és Bors után az RMGE aradi szervezete megyénkben is megszervezte a hasznos találkozót. A magyarországi szakemberek hasznos, praktikus tanácsokkal jöttek Aradra. /Sinka Pál: Magyarországi gazdák tanácsai romániai kollégáknak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Az anyaországi Új Kézfogás Alapítvány, a Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az RMGE Maros együttműködésével nagyszabású felvilágosító munka kezdődött a magyar gazdák és gazdakörök részére. Május 31-én Temesvárra érkeztek, itt tartották a soros előadást. Zsúfolásig megtelt a temesvári Kós Károly Közösségi Központ, Temes megye valamennyi magyar gazdaköre képviseltette magát, jeléül annak, hogy információhoz szeretnének jutni az Európai Unióban uralkodó agrárviszonyokról. Kiss Károly mérnök, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke, a rendezvény helyi szervezője, Csősz János, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Temes Megyei Igazgatóság aligazgatója, Csomós Attila, az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke, továbbá a magyarországi szakelőadók az EU agrárpolitikájának minden lehetséges hatását a hallgatóság elé tárták. /(Sipos): Minden magyar gazdakör ott volt. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./

A napokban az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) mezőgazdasági tudományok osztályának meghívására válaszolva a gazdaképzésről tartott előadást dr. Szabó Zoltán Magyarország Európa parlamenti képviselője és Magócs Krisztina EU-szakértő. Erdélyben, az Új Kézfogás Alapítványnak köszönhetően, összesen 16, magyarok által is lakott megyében mintegy 1500 felnőtt gazda képzését tervezik. A képzéssorozatot a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete tartja. Eddig 7 megyében sikerült elkezdeni a háromnapos tanfolyamot, korábban a vendégek többek között Aradon, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten és Borsán tartottak előadásokat. Ugyanakkor Vajdaságban, Kárpátalján és Horvátországban is felkeresik a magyarlakta településeket. /Barazsuly Emil: Gazdaképzés a Kárpát-medencében. Felkészítés az EU-s követelményekre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Pécskán néhány hónapja új, tágasabb székházba, az egykori ipartestület épületébe költözött az RMDSZ helyi szervezete. A város központjában lévő ingatlanban, mely a város tulajdonában van, három helyiséget kapott a szervezet, így helyet tudott biztosítani az M-KIDSZ ifjúsági szervezetnek, a Búzavirág hagyományőrző egyesületnek és az RMGE gazdaszervezet helyi fiókjának is. Az épületben a magyar szervezeteken kívül a liberális és szociáldemokrata pártok székhelye és egy háziorvosi rendelő is működik. /(Sinka): Javítják a magyar szervezetek székházát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

Hat hónapos munka után oklevelet vehettek át azok a vendégfogadósok, akik sikeresen zárták a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) szervezte tanfolyamot. Az első oklevelet Sebestyén Csaba, a szervezet országos elnöke, a székelyudvarhelyi Bocskai István Református Közösségi Ház konferenciatermében nyújtotta át a hallgatóknak. A felnőttképzés Udvarhelyszék településeiről 129 hallgatóval indult. /Szász Emese: Oklevelet osztott az RMGE . = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

Marosvásárhelyen a Sapientia Tudományegyetemen tartották meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) agrártudományi szakosztályának idei ülését, amelyen Hargita, Kovászna, Kolozs és Maros megyei agrárszakemberek, kutatók, tanárok, diákok vettek részt. A 2300 hektár területű közbirtokossági erdő jelentheti a továbbiakban a Nyárád-térség számára a továbblépés lehetőségét – emelte ki előadásában dr. Jakab Sámuel, a budapesti Corvinus Egyetem nyárádszeredai kihelyezett Kertészeti Karának vezetője. A versenyképesség csak akkor valósulhat meg, ha van szervezett piac, ha a termelés nyereséges, vélekedett Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) elnöke. Romániában jelenleg a gazdaságok háromnegyede, három és fél milliónyi családi farm önellátásra termel, egymillió kisgazdaság fele-fele arányban érdekelt önellátásban és áruértékesítésben, s mindössze 22 ezer farm gazdálkodik kétszáz hektárnál nagyobb területen. /B. Z.: Régiókban gondolkodik az EME. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Először ismeri egy hivatalos dokumentum Romániában az 1989 előtti rezsim kisebbség- és magyarellenes politikáját. „Noha a kommunizmus áldatlan hatásai egyazon módon érintették Románia valamennyi polgárát nemzetiségre való tekintet nélkül, néhány területen a kommunista hatóságok politikája különösképpen hátrányosan hatott a magyar kisebbség tagjaira veszélyeztetve közösségi létét, illetve hagyományai, nyelvi és kulturális identitása megőrzését” – áll a Tismaneanu- jelentésben. A kommunista hatóságok tervszerűen törekedtek, illetve léptek fel a magyarság gazdasági erejének megtörése érdekében. A jelentés megjegyzi, hogy a magyarság – amely 1945-ben Románia lakosságának mintegy 7,5 százalékát tette ki – erőforrásainak nagy részét kiterjedt gazdasági és hitelszövetkezeti rendszerbe összpontosította: „...összetett intézményi rendszerrel bírt: gyárakkal és feldolgozó üzemekkel, raktárakkal, a saját előállítású termékeket értékesíteni hivatatott üzletláncokkal stb. 1945 szeptemberében a két szövetkezet 1002 tagot számlált. Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete a mezőgazdasági termelők érdekeit képviselte és a falvakon gépparkokat tartott fenn. 1945-ben a szövetség 1100 fiókszervezete 80 ezer bejegyzett tagot számlált. A székely hagyományok szerint szerveződött közbirtokosságok kezelték a legelő- és az erdővagyont. 1946-ben a Románia területén található erdők mintegy 11 százaléka (651 ezer hektár) a közbirtokosságok kezében volt.” A vagyon elkobzására a kommunista hatóságok többféleképpen léptek fel: az úgynevezett ellenséges javak felügyelete /CASBI-törvény/, az 1945-ben végrehajtott „földreform”, az 1948-ban kezdődött államosítás, valamint a szövetkezetek beolvasztása révén. „Noha ezek az intézkedések nem közvetlenül a kisebbségeket vették célba, az alkalmazási kritériumok és szabályok megfogalmazása, illetve gyakorlatba ültetése révén a kisebbségi közösségek tagjait a többségi lakosságnál jóval súlyosabb gazdasági veszteségek érték” – áll a jelentésben. „A Mezőgazdasági Minisztérium 1946-os kimutatásából kiderül, hogy Kolozs megyében a kisajátított összterület 87 százaléka magyar nemzetiségűek tulajdonában volt, miközben a földhöz juttatottak között mindössze 35% volt magyar. Hasonló volt a helyzet Maros megyében (72, illetve 36 %).” 1944 őszén a magyar oktatási rendszer nagy részét az egyházi iskolák alkották. 1041 ilyen működött Erdély-szerte. 1948-ban valamennyit államosították, az ötvenes évek második felétől pedig elkezdődött a magyar oktatás szisztematikus leépítése. Fokozatosan megszűnt a magyar nyelvű szak- és művészeti oktatás előbb középiskolai, majd egyetemi szinten. A jelentés kiemeli a magyar egyetem „elkobzását”, amely „ma is erősen érzékelhető hatással van a kollektív köztudatra”. A jelentés egyértelműen megállapítja, hogy a Babes, illetve a Bolyai Egyetem összevonása „a magyar közösség asszimilációját célzó stratégia” része volt. Ez utóbbi vetületeként említi a dokumentum, hogy „általános gyakorlattá vált, hogy a magyar nemzetiségűeket egyetemi tanulmányaik elvégzése után nem helyezhették ki erdélyi megyékbe. „1988-ben például a 951 végzős közül 689 a Kárpátokon túli megyékbe kapott kihelyezést. Ugyanakkor az egyetemi – közvetve pedig az egyetem előtti – oktatást veszélyeztette a tanári gárda fokozatos leépítése. A nyolcvanas évektől kezdődően nem hirdettek versenyvizsgát a nyugdíjba vonult egyetemi oktatók helyének elfoglalására, a már hivatalban lévő tanároknak pedig nem volt lehetőségük az előlépésre.” Erdély legtöbb városát többségében magyarok lakták. A kommunista hatóságok homogenizáló politikájának köszönhetően az arányok gyökeresen megváltoztak. A jelentés hosszú lajstromot közöl arról, hogy miként módosult a fontosabb erdélyi nagyvárosokban – Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Nagyváradon – a magyarok arányszáma rövid másfél évtized alatt. A magyarok beolvasztását célozta a jelentés szerint az ország területi felosztása, illetve a területi egységek finanszírozása. „1951–1959-ben a Maros Autonóm Tartomány, noha Románia lakosságának 4,5 százalékát összesítette, a központi költségvetésből mindössze 2,4 százalékos részesedést kapott, ami előidézte a lakosság elvándorlását más, jobban iparosított régiók felé”. A dokumentum említést tett a „mintegy hatvanezer magyar ajkú csángó nyelvi identitásának elvesztéséről” is, amihez az egyház is messzemenően hozzájárult. A dokumentum részletesen taglalja a magyar ellenállást is, külön megemlítve a Molnár Gusztáv által elindított Limes Kört. /Sz. L.: Tismaneanu-jelentés: elégtétel a magyaroknak is. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Szakmai lírának, illetve lírai szakkönyvnek nevezte Csávossy György legújabb, Magyarán a borról /Mezőgazda Kiadó, Budapest/ című munkáját Farkas Zoltán, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei elnöke, a kiadvány január 13-i, kolozsvári bemutatóján. /Kulcsár Andrea: Lírai szakkönyv: a bor bölcselete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

Európai gazdaként kezdet – erdélyi gazdaként folytatás címmel szerveztek szakmai konferenciát az elmúlt hét végén az RMGE szervezetei és gazdakörei számára Székelyudvarhelyen, egyben a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) VIII. küldöttgyűlését is megtartották. Kolumbán Gábor, a Sapientia–EMTE oktatója a hagyományos gazdálkodásról, a székelyföldi agrárpolitika helyzetéről tartott előadást. Leszögezte: hagyományos technológiával nem lehet versenyképesen termelni. Dr. Ferenczi Ferenc, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője az állattartó gazdák termelési és termékértékesítési engedélyeztetéseire vonatkozó előírásokat ismertette. A Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke által vezetett konferencián az EU jogszabályain alapuló követelményrendszert ismertették. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Erdélyi gazdák konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

A budapesti Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozata, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Kertésztársaság március 10-én szervezte meg a kertészeti termékbemutatót, vásárt és magbörzét. Összesen 22 cég és magánvállalkozás mutatta be termékeit Nyárádszeredán, előadások is elhangzottak. Dr. Jakab Sámuel főszervező számára nagy elégtétel, hogy a kiállítók több mint fele a budapesti Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozatának végzőse. Ez bizonyítja, hogy a nyárádszeredai kertészmérnöki oktatás nem hiábavaló. Nagyobb lélegzetű előadást tartott az RMGE országos elnöke, Sebestyén Csaba Európai gazdaként kezdeni, Erdélyi gazdaként folytatni címmel. Elhangzott dr. Wagner István, a Romániai Rózsatermesztők Szövetsége elnökének vetítéssel egybekötött előadása. /(kilyén): IV. Nyárádszeredai kertésznap. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

Hatékony agrárstratégia kidolgozását sürgeti a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/, az erdélyi magyar gazdák erről a Székelyudvarhelyen február 17-én lezajlott nyolcadik kongresszusukon záródokumentumot fogadtak el, tájékoztatott Sebestyén Csaba RMGE-elnök. Kiemelte: sok pénz kell az EU-csatlakozás utáni felzárkózáshoz, de fontosabb lenne a koncepcióváltás. Arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy Románia agrárstratégiai tervéből nem derül ki, milyennek képzelik el 10–20 év múlva az ágazatot, illetve a vidék arculatát, a tervezetből pedig olyan előírások hiányoztak, mint a fiatal gazdálkodók induláshoz szükséges támogatása, a korai nyugdíjba vonulás kérdésköre vagy a kedvezőtlen természeti adottságú térségek támogatása. Sebestyén Csaba szerint a felzárkózáshoz szükséges támogatások lehívása terén a gazdák nem kapnak kellő segítséget. „Románia nemzeti vidékfejlesztési terve nem készült el, tehát az év közepéig nincs esély elfogadtatni azt Brüsszelben. Ha pedig nincs terv, nem juthatunk hozzá az EMVA forrásaihoz” – hangsúlyozta. 2005-ben a pályázati források révén az RMGE-programok többsége megvalósult, 2006-ban már a rendszeres programok – ezen belül a szakképzés és tanácsadás, a gazdákkal való találkozók, az információszerzés és továbbítás – is kárát szenvedték a megcsorbult támogatásoknak. Kevés annak az esélye, hogy 2007-ben magyarországi alapítványoktól pénzt tudjanak szerezni, és a romániai források is gyengék. A Communitas Alapítványtól huzamosabb ideje évi négyezer lejt kapnak az Erdélyi Gazda című folyóirat megjelentetésére, ez az összeg egyhavi kiadási költségre elég. Sebestyén Csaba hozzátette: a román miniszterelnöki hivatalnak, a mezőgazdasági miniszternek, a parlament két házelnökének, valamint a kormánykoalíciós pártok vezetőinek, összesen hét intézménynek hivatalosan elküldött záródokumentumukra és egyeztetést kérő leveleikre kettő nem válaszolt: az RMDSZ csúcsvezetése, illetve elnöki hivatala. /Benkő Levente: Felzárkóztatás zsebpénzből? = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Március 26-án a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) képviselőit fogadta Markó Béla RMDSZ-elnök. A találkozón jelen volt Kelemen Atilla képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke, Klárik László, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója, valamint Tőke István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára is. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a szaktanácsadás, szakképzés, uniós tájékoztatás, illetve a technikai segítségnyújtás terén kérte az RMDSZ támogatását. Az egyesület negyven pontban foglalta össze a teendőket. Ezekre reflektálva Kelemen Atilla prioritási sorrend felállítását szorgalmazta. A résztvevők munkacsoport létrehozásában állapodtak meg, amely a jövő héten jönne létre Kelemen Atilla vezetésével. A testület stratégiát dolgozna ki a romániai magyar gazdák problémáinak megoldására. /Vidékfejlesztési munkacsoport alakul. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Csomóss Attila mérnök, az RMGE Maros szervezet elnöke évek óta arra törekedik, hogy a gazdatársadalom tagjai minél több új információhoz jussanak. Ennek érdekében szervezett tapasztalatcseréket, szakmai találkozókat. Legutóbb március 27-én került sor kiállítással egybekötött gazdanapra az egyesület székházában. A megbeszélésen magyarországi szakemberek osztották meg tapasztalataikat, továbbá újabb termesztési, tenyésztési technológiákat ismertettek. /(kilyén): Kiállítással egybekötött gazdanap. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete székházában május közepén egész napos konferenciát szervezett a magyarországi és romániai iparkamarák részvételével Partnerségben – közösen az EU-ban címmel. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 20 millió forintos támogatásával tavaly márciusban megalapította a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamarát. Először Kolozsváron hozott létre irodát, szeptemberben megnyitotta a bukaresti kirendeltséget. A vegyes kamara céljai: a Magyarország–Románia közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok ápolása, tagjai gazdasági érdekeinek előmozdítása, továbbá információkat nyújtása az adott ország gazdaságáról, üzleti szokásairól. /(kilyén): Román–magyar kereskedelmi és iparkamara. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Aradon megszervezték a magyar–magyar gazdatalálkozót. Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazda Egyesület elnöke megnyitotta az Együttműködés Európával, együttműködés Európában elnevezésű konferenciát. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete országos elnökének előadása (Erdélyi gazda – EU gazda) pesszimistára sikeredett. Az erdélyi gazda jelenleg tízszázaléknyi támogatást kap a holland, német vagy francia gazdához viszonyítva, s ha a csúcspontjára jut a támogatás, akkor is csak az előbbiek számára nyújtottnak az egynegyedéig ér el. Az RMGE elnöke a nemzeti vidékfejlesztési terv beindításában látná a megoldást. Az RMGE prioritásai a szakképzés, tanácsadás, ismeretterjesztés, a Natura 2000 agrárkörnyezeti kifizetések szorgalmazása. /J. Gy. : Magyar–magyar gazdatalálkozó. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

A jelenleg Romániában működő, kisebbségi támogatási rendszerek idejétmúltak, nem alkalmazkodnak az új kihívásokhoz. Az erdélyi magyar támogatáspolitika egyre távolabb kerül az Európai Unióban alkalmazott szokásoktól, egyre inkább az 1990-es évek derekán kialakult struktúrák kövesednek meg. Ilyés Szabolcs politológus, pályázati szakértő, az ErGo Egyesület elnöke anyagát vitaindítónak szánta. A jelenlegi támogatási rendszer túlpolitizált, politikai klientúrákat tart fenn, a projektek egy bizonyos szokásrend szerint versenyeznek; nem létezik súlyozás a projektek közt. A politikai döntéshozók szerepét minimalizálni kell. A támogatási rendszerek meghatározását széles körű társadalmi egyeztetés előzze meg. A támogatási rendszert központosítani kell, majd regionális kuratóriumoknak kell dönteniük az illetékes projektekről. Csak az országos-nemzeti fontossággal bíró projektek elbírálása kerülhet a központi kuratóriumok elé. A kuratóriumokban részt kell venniük civileknek, politikusoknak, gazdasági szakembereknek, (egyetemi) értelmiségieknek, helyi közösségek képviselőinek és más területekről (nem Erdélyből) származó, támogatási rendszerekben jártas szakértőknek is. A javasolt fő támogatási struktúrák: 1. Kiemelt projektek, programok (infrastrukturális beruházások, oktatás, nemzetmegtartó intézményi projektek). Ez az össztámogatások 20 százalékát teheti ki. Minden projektnek megvalósíthatósági tanulmányt, esetenként üzleti tervet kell tartalmaznia, és nemzeti prioritása kell hogy legyen (pl. egyetem-programok, szórványprogramok, regionális fejlesztési programok). 2. Normatív támogatások. Ezen típusú támogatásokkal a legjelentősebb erdélyi intézmények (pl. EME, EMKE, RMGE, RMKT, diák- és ifjúsági szervezetek, vallási szervezetek stb.) működését kell segíteni. A normatív támogatások összege nem haladhatja meg az össztámogatási összeg 25 százalékát. 3. Projekt – programtámogatások. E projekteknek kiemelkedő erdélyi programokat, valamint helyi jelentőséggel bíró programokat kell támogatniuk. Ilyen programok lehetnek táborok, rendezvények – Erdélyi Magyar Civil Fórum, Félsziget, Tusványos, EMI-tábor, TDK-k, Minimum party, EU-tábor, táncháztalálkozók, néprajzi programok, írótáborok, irodalmi találkozók, Médiabefutó, városnapok, falunapok stb. –, képzések, futó egybefüggő programok – Jakabffy Alapítvány, Max Weber Szakkollégium, RMKT, EMKE által futtatott szakmai találkozók, szórványprogramok, ifjúsági programok – gólyabálok, diáktalálkozók –, kiemelt jelentőségű kulturális, vallási ünnepek stb.) Ezen programok támogatása nem haladhatja meg az össztámogatási összeg 45 százalékát. 4. „Pilot projektek”. Ezen programoknak az új projektek támogatására kell vonatkozniuk. Az össztámogatási érték maximum 20 százaléka lehet. /Ilyés Szabolcs politológus, pályázati szakértő, az ErGo Egyesület /Erdélyi Gondolat Egyesület) igazgatója: Az erdélyi magyar támogatáspolitika korszerűsítése. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete az Aradi Mezőgazdasági Tájékoztató Irodával közösen az év elején más települések mellett Kisperegen állattenyésztés, míg Simonyifalván növénytermesztés és kertészet szakmákban szervezett szakképző tanfolyamokat. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium által hitelesített okleveleket átadják a végzősöknek, akik a továbbiakban meghallgathatják a Maros Megyei RMGE szakemberei által Az európai szövetkezési modell az erdélyi gazdatársadalomban címmel, pályázati támogatással kidolgozott előadását. /(b): Oklevél-átadás, előadások. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

Az Erdélyi Gazda folyóirat márciusi számában Sebestyén Katalin főszerkesztő az uniós álomporról írt vezércikket. A magyarországi Pilisen az elmúlt év végén a Magyarországi Mezőgazdasági Termelők Szövetsége (TESZÖV) és az RMGE jubileumi összejövetelére került sor, olvasható a lapban. Szentmiklósi Zoltán a Bihar megyei független mezőgazdasági tanácsadó hálózat kialakításáról cikkezett. /Lapszemle. Erdélyi Gazda – március. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Több mint 150 településen állítana jelöltet a Magyar Polgári Párt (MPP) a helyhatósági választásokon – közölte Szász Jenő, az MPP elnöke. Elmondta, hogy Sepsiszentgyörgyön Kovács István unitárius lelkész jelölésére gondolnak az RMDSZ-es Antal Árpád ellenében. Az MPP április 2-án együttműködési egyezséget kötött a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével (RMGE) Székelyudvarhelyen. Az RMGE azonban az RMDSZ társult szervezeteként a következőkben is együtt kíván működni a Markó Béla vezette szövetséggel. „Az RMDSZ-szel és az MPP-vel való együttműködést településenként a gazdák helyi szervezetei döntik el – hangzott el a Székelyudvarhelyen tartott MPP–RMGE közös sajtótájékoztatón, amelyen Szász Jenő pártelnök és Sebestyén Csaba, a gazdaegyesület elnöke számolt be az egyeztetésről. A megegyezés szerint az RMGE részt vállal az MPP programjának megírásában; az együttműködés pontosításáról és hivatalos formában történő rögzítéséről az RMGE elnöksége a napokban fog dönteni. /Cseke Péter Tamás, Bágyi Bencze Jakab: Gazdatámogatás a polgáriaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Megállapodást írt alá a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE). Ennek ellenére a gazdaegyesület a továbbiakban sem zárkózik el az RMDSZ-szel való együttműködéstől. Az MPP felkínálta az RMGE-nek, hogy tanácsos-, illetve polgármesterjelöltjei induljanak a polgári párt listáin, ezt a lehetőséget a gazdaegyesület elfogadta. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke leszögezte, nincs szó pálfordulásról. Az MPP felajánlotta, hogy a helyhatósági választásokon az RMGE jelöltjei indulhassanak a nemrég bejegyzett párt listáin. /B. E. : Együttműködési megállapodás az MPP és az RMGE között. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Május 2-án Székelyudvarhelyen tartotta országos kampányindító rendezvényét a Magyar Polgári Párt (MPP). – Erdélyben megérett az idő a változásra, akárcsak Magyarországon – jelentette ki Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke, aki részt vett a rendezvényen. A kampány-nyitón jelen volt még Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Tőkés László európai parlamenti képviselő levélben üdvözölte a résztvevőket. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke Aradon a szövetség helyi kampány-nyitó rendezvényén kijelentette, hogy az MPP részvétele a helyhatósági választásokon nem érinti jelentősen az RMDSZ-t, hiszen az MPP-re „a magyar választók legfeljebb 11–12 százaléka” fog csak szavazni. Hozzátette, azokon a településeken, ahol az MPP-nek jobb, vagy az RMDSZ-ével szinte megegyező esélyei vannak, „minden egyes szavazatért megdolgoznak” annak érdekében, hogy a mérleg nyelve az RMDSZ javára mozduljon el. /Elkezdődött a választási kampány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlést a Magyar Polgári Párt. Győzni fogunk – jelentette ki Szász Jenő MPP-elnök, mert szerinte mindenki megértette, elérkezett az idő az RMDSZ-politika és -elit leváltására. A rendezvényen szót kapott minden fontosabb erdélyi magyar város polgármesterjelöltje, illetve az MPP megyeitanácselnök-jelöltjei. Kovács István Kovászna megyei tanácselnökjelölt az erkölcsi megújulás fontosságát hangsúlyozta, míg Csinta Samu, Sepsiszentgyörgy polgármesterjelöltje szerint vissza kell hozni az önkormányzatok emberi értékeken alapuló hitelét. Csinta jelezte, első dolga lesz helyi népszavazás kiírása az autonómia érdekében. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a kampányt, majd az önkormányzati munkát az autonómia iránti elkötelezettségnek kell jellemeznie. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke kijelentette, az MPP az első párt, amely szövetséget kötött a gazdákkal. /Nagyszabású rendezvénnyel indított az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Az MPP országos kampányindító rendezvényére várták Tőkés László EP-képviselőt, de a püspök nem vett részt a kampányindítón, ő ugyanis erre a napra már korábban lelkészértekezletet hívott össze Nagyváradra. /Bágyi Bencze Jakab: Tőkés László nélkül indított az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségére pályázik, a vele készült interjúban hangoztatta, nem a plakátozási vagy a plakáttépési versenyt kell megnyerni. Több helyen letépik az MPP plakátjait, az általa küldött leveleket kiszedik a postaládákból. Több beszélgetésre együtt mentek a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének képviselőivel, mert a vidék gondja ma a legfájóbb. A gazdálkodók helyzete szinte kilátástalan. A tavalyi 14 ezerhez képest az idén már csak hatezren kértek tejkvótát Hargita megyében. A létező 400 ezer hektár mezőgazdasági területből pedig csak 110 ezer hektár után kértek földalapú támogatást. Odalett a szülőföld megtartó ereje. Szász Jenő 12 éven át vezette a várost. Székelyudvarhelyen ma egy százalék körüli a munkanélküliség, és a város az ország húsz legjelentősebb gazdasági központjának az egyikévé vált. A kommunizmus idejében felépített gyárak helyén ma modern ipari telepek láthatók. A nyomdaiparban, a faiparban és a textiliparban is országos ismertséget szerzett a város. Ezt a sikertörténetet szeretnék az egész Hargita megyére, Kovács István és Tőkés András által pedig az egész Székelyföldre kiterjeszteni. Az új választójogi törvény egyéni választókerületes rendszert vezet be, így az őszi parlamenti választások eleve megfelezik, megharmadolják a magyar képviseletet. Leáldozóban van a bukaresti kijárásos politika, amely az elmúlt 18 és fél esztendőben sem hozott jelentős eredményeket. Nincs állami magyar egyetem, nincs autonómia. Azért fontos többséget szerezni az önkormányzatokban, hogy a települések és a megyei önkormányzatok szintjén is meg tudják fogalmazni az autonómiát. Háromszéken Kovács István pályázik a megyei tanácselnöki tisztségre, Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Sepsiszentgyörgyön Csinta Samu, Kovásznán Zsuffa Levente, Csíkszeredában Papp Előd, Székelyudvarhelyen Orbán Árpád, Gyergyószentmiklóson Mezei János, Székelykeresztúron Farkas Csaba, mind-mind az autonómia elkötelezett hívei. Az MPP február 9-én eljuttatta az RMDSZ-nek egy együttműködési charta javaslatát. Ebben leszögezték, hogy a Székelyföldön, ahol helye van a demokratikus versenynek, ott mérkőzzenek meg, ahol pedig kisebbségben van a magyarság, ott egy közösen kidolgozott választási térkép alapján mozduljanak az összefogás irányába. Jó példa volt erre Bölöni László nevesítése a marosvásárhelyi polgármester-jelöltségre. Őt azután lebeszélte a szerepvállalásról az RMDSZ. A parlamenti választások előtt is az együttműködés útját keresik az RMDSZ-szel. A választás után az MPP mindenképpen az erdélyi magyarság megkerülhetetlen politikai tényezőjévé válik. /A magyarság a haszonélvező. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./