Az RMDSZ Székelyföldi Koalíciós Csoportja febr. 22-i gyergyószentmiklósi tanácskozásán Vofkori László /Székelyudvarhely/ bejelentette: elkészítené Erdély néprajzi térképét, ha megkaphatná a népszámlálás adatait. Székelyudvarhely 39.861 lakosának 97 %-a (38.806) magyar, 2 %-a román, a város nemzetiségei között van még 47 csángó, 12 székely... Váncsa Árpád (Sepsiszentgyörgy) arra figyelmeztetett, hogy sok a hiányosság a népszámlálási adatokban. Például városában hiányzik 4000 ember, akik vagy külföldön tartózkodnak, vagy nem jelentették be őket. Nem érdemes kétes adatokat összegyűjteni, hangzott el a tanácskozáson. /Lefejezett kezdeményezés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14-15./

Szőcs Géza szenátor a parlamentben elmondott beszédében összefoglalta márc. 15-e jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy a magyar forradalmi kormány mellett a végsőkig kitartott 19 román képviselő, köztük Eftimie Murgu, Aloisu Vlad, Sigismund Pop és Alexandru Buda. /Szőcs Géza RMDSZ-szenátor parlamenti beszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

"Többszöri halasztás után márc. 14-én hivatalosan beiktatták Kolozsvár megválasztott polgármesterét, Gheorghe Funart, a Nemzeti Egységpárt tagját. Eckstein-Kovács Péter parlament képviselő bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról, s a kolozsvári tanácsban fog tevékenykedni, ezt azonban a tanácsosok egy része kifogásolta. A teremben ülők magyarellenes bekiabálásai ellenséges hangulatot teremtettek. Alpolgármesternek a Nemzeti Egységpárt tagját, Liviu Medreát választották meg, /Gál Mária: Vatrás az alpolgármester is! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./ Funar első felszólalásában közölte: ellensége minden szeparatizmusnak, továbbra is számít a Vatra Romanesca és pártja segítségére. Alpolgármesternek nem az egyensúlyt biztosító RMDSZ-tagot választottak, hanem a Vatra egyik alapító tagját, Liviu Medreát. /Túrós-Jakab László, Kolozsvár: "Nem tűrök semmiféle szeparatizmust". = Új Magyarország, márc. 16./"

Szőcs Géza az RMDSZ külpolitikájáról nyilatkozott: az RMDSZ, illetve az erdélyi magyarság nem képviseltetheti érdekeit a modern társadalmakban megszokott módon, a román külügyi apparátusban például nincsenek magyar diplomaták. A közelmúltban az EDU, a konzervatív pártok uniója pozitívan reagált az RMDSZ felvételi kérelmére, a FUEV-hez pedig már csatlakozott az RMDSZ. Szőcs Géza Strasbourgban több alkalommal felszólalt az Európa Tanács ülésein. Legutóbbi, februári felszólalása után a román parlament külügyi bizottsága felvetette, hogy vonják meg tőle a strasbourgi küldöttségben való részvételi jogát, sőt szenátori mandátumát is. Az RMDSZ el akarja érni, hogy mielőtt Románia elnyeri az Európa Tanácsban a teljes jogú tagságot, adja meg a garanciákat, amelyek lehetővé teszik a romániai magyarság számára identitásának megőrzést. /Ring, márc. 17./

"Márc. 16-án a képviselőházi ülés a márc. 15-i ünneplés elleni tiltakozás jegyében telt el. Ion Gavra, a Nemzeti Egységpárt képviselője márc. 15-e ünneplését "jelentős nemzetellenes megnyilatkozásnak" minősítette, mert szerinte az évforduló a románság számára genocídium volt. Szerinte törvényt kell hozni, hogy bizonyos zászlókat ne lehessen kitűzni. Petre Turlea, a Front képviselője azt állította, hogy a márc. 15-i ünnepségek lábbal tiporták a román nemzeti méltóságot. Turlea kijelentette, hogy 1848-49-ben a magyarok 40 ezer románt öltek meg és 200 falut semmisítettek meg. És most az 1848-as románellenes cselekedeteket dicsőítik. Turlea szerint napirendre kell tűzni az RMDSZ államellenes akcióinak kérdését és az RMDSZ-t törvényen kívül kell helyezni. Turlea felszólította a miniszterelnököt, hogy kettőzzék meg Hargita és Kovászna megyében a katonai állományt. /Béres Katalin: Képviselőházi felhívások. Ha március 15. ? akkor RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"

Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ kereszténydemokrata platformja. Az Országos Szervező Bizottság székhelye Székelyudvarhelyen van. A nemzeti és keresztény, az egyházakkal szoros kapcsolatot tartó szerveződés létrehozásának kezdeményezői a székelyföldi RMDSZ-tisztségviselők, a Székelyföldi Politikai Csoport tagjai, akik a területi autonómia megvalósítását szorgalmazták. A kezdeményező csoport tagjai között van többek között Borsos Géza, Dénes László, Fábián Ernő, Gazda József, Katona Ádám, Mihály József, Sántha Pál Vilmos, Hegyi Sándor és Incze Béla. Az EMK Zászlóbontás című, márc. 15-én kelt röplapjával lépett a nyilvánosság elé és megkezdte a tagtoborzást. /Útjára indult Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Márc. 19-én a rendőrség házkutatást tartott - névtelen feljelentés alapján - Tordaszentlászlón Szőke Zoltán református lelkész, Boldizsár Zeyk Imre helyi RMDSZ-elnök, valamint Magyarlétán Barta Lajos református lelkésznél, továbbá mindkét helyen a református templomban. Segélyszállítmányok hűtlen kezelésével vádolták a névtelen feljelentők a felsoroltakat. A házkutatás eredménytelenül végződött, nem találtak semmit, ezt jegyzőkönyvbe is vették. /Makkay József: Templomszentségtelenítés ? balkáni módra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Az RMDSZ Országos Elnöksége márc. 18-án Bukarestben tartotta soros ülését, ahol foglalkoztak az RMDSZ-képviselők márc. 11-i egységre szólító felhívásával. Az Elnökség ezt a magatartást károsnak és a jövőben elkerülendőnek tartja. ? A Demokratikus Konvencióval való együttműködést illetően az RMDSZ határozott szándéka a demokratikus ellenzékkel fellépni a jogállam megteremtéséért, áll a közleményben. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke és Borbély Ernő képviselő a velük készített interjúban elítélték a 25 képviselő egységre felszólító felhívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21-22./

"Tőkés László ellen a legsötétebb balkáni jellegű román rágalomhadjárat és parlamenti uszítás zajlik állapította meg Sütő András. "Ami pedig engem illet: ugyanazok fenekednek ellenem is, akik Tőkés ellen." Az író elmondta, hogy uszító cikkeket közölnek ellene. Jelenleg a legfőbb veszély nem az asszimiláció, hanem a romániai magyarság teljes megsemmisülése, az elvándorlás. Erről nem készül statisztika. Az RMDSZ vezetésében pedig "doktriner jellegű platformok és személyi ambíciók vitatásával jelzi, hogy számos tagja a magyarországi politikai körökből ihletődik, nem pedig az itthoni valóság követelményeiből." Föltűntek Erdélyben a szalonpolitikusok arrogáns csoportjai is, akik nem mernek szembeszállni a román nacionalizmussal, mondván: "A nacionalizmus dolgában ki-ki seperjen a maga háza előtt." Sütő András reméli, hogy az RMDSZ félmilliós tagsága rájön az egységes fellépés szükségességére. /Frigyesy Ágnes: Találkozás Sütő Andrással. = Új Magyarország, márc. 23./ "

Márc. 21-én Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör, melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke. Felszólalt az alakuló ülésre meghívott Ion Ratiu is. Megválasztották a Kör vezetőségét: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein Kovács Péter, Egyed Péter és Pillich László. Elfogadták és közzétették a Szándéknyilatkozatot, melyben hitet tettek a modern liberális eszmék mellett. /Nits Árpád: Az erdélyi liberalizmus feltámadásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ A Szabadelvű Kör vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartják a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását. Kollektív jogokra van szükség. A kisebbségek anyanyelvi oktatása elidegeníthetetlen jog. /Szándéknyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

"Domokos Géza, az RMDSZ elnöke márc. 21-én írt és most közreadott nyilatkozatában nem értett egyet az RMDSZ Országos Elnöksége márc. 18-i üléséről kiadott közleménnyel, mivel az Elnökség 12 tagjából 9 volt jelen és 6 szavazott igennel. Domokos Gézának meggyőződése: az elnökség tagjainak is természetes joguk, hogy az elkövetkező kongresszuson egyik vagy másik platformhoz csatlakozzanak, De addig kötelesek az egész RMDSZ-tagságot képviselni". A platformok csak akkor adhatnak új értékeket, ha az általánosan elfogadott egységeszményből indulnak ki. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./"

Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya tiltakozott a Tordaszentlászlón és Magyarlétán márc. 19-én történt házkutatások és a templomok megszentségtelenítése ellen. /Makkay József: Házkutatások nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az RMDSZ Országos Elnöksége márc. 21-én írásban tiltakozott a hatósági túlkapás, a templomok megszentségtelenítése, az RMDSZ-vezetők zaklatása ellen. /Tiltakozás = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

Több mint egy hónapja Amerikában van Borbély Imre, az RMDSZ politikai ügyekkel megbízott elnökségi tagja. Washingtoni látogatásakor ismertette a magyar kisebbség helyzetét, az RMDSZ törekvéseit. Befolyásos emberekkel folytatott háttérbeszélgetéseket, előadást tartott a Library of Congressben, ahol jelen volt az amerikai kongresszus két képviselője. Borbély Imre úgy érzi, fellépései eredményesek voltak. Atlantában két egyetemen tartott előadást. Borbély Imre Kanadában is tartott több előadást. /RMDSZ-diplomácia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

"A szélsőséges nacionalista román lapok rendszeresen hírt adnak kitalált dolgokról, Például magyar összeesküvésről. Az egyik ilyen lap, a Totusi Iubiera, ebben Horia Brestoiu azt állította, hogy új földalatti mozgalmat kezdeményeztek Erdélyben Románia egységének megbontására. A mozgalmat a magyar kormány hivatalos tényezői irányítják. A "szigorúan titkos" okmány szerint az erdélyi magyarok Erdély Magyarországhoz csatolását kérelmezik. Ezt a memorandumot egy "elmagyarosodott zsidó", volt kolozsvári újságíró hozta Erdélybe. Ugyanerről a másik hasonló lap, a Romanul azt írta, hogy Keszthelyi Gyula és Entz Géza Romániába érkezett, hogy összeköttetést teremtsen a magyar nemzetiség vezető képviselőivel, az RMDSZ-szel, az egyházak képviselőivel, Szőcs Géza szenátorral, szintén a "memorandum" terjesztése ügyében. /Márki Zoltán: Memorandum-ügy Kolozsvárt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester márc. 19-én felszólította a Szent Mihály Plébániát, hogy 48 órán belül távolítsák el a kétnyelvű cégtáblát. Az RMDSZ városi tanácsosai a márc. 21-i tanácsülésen felolvasták tiltakozásukat a polgármester diszkriminatív és törvénytelen eljárása ellen. /Tibori Szabó Zoltán: Céltábla a cégtábla. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Káli Király István, a Maros megyei RMDSZ alelnöke nyilatkozott: máj. 3-án lesz Marosvásárhelyen a polgármester-választás. A városban még mindig nem alakult meg a tanács a frontos és a Román Nemzeti Egységpárthoz tartozó tanácstagok sorozatos távolmaradása miatt. /Új Magyarország, márc. 27./

Nagy Benedek képviselő, a parlament oktatás-, tudomány-, ifjúság- és sportügyi szakbizottságának titkára elmondta, hogy folyik az oktatási törvénytervezet vitája. Összesen négy tervezet született, az egyik az RMDSZ-é. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Tőkés László püspök elmondta, hogy még a Polgári Szövetség is engedményeket tesz a nacionalizmusnak. Egy szűk értelmiségi réteg jelenthet egyedül biztos szövetségest az RMDSZ-nek. Véleménye szerint még nem érett meg az idő az RMDSZ-en belüli platformosodásra. /Népszabadság, márc. 28./

Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke félti az RMDSZ-t a platformok megjelenésétől, mert az az egységes és következetes fellépést teszi kockázatossá. Az elnökség egyes tagjai nincsenek egymással beszélő viszonyban. Függetlenített vezetőkre lenne szükség, hogy az RMDSZ rendelkezzen döntéshozó szervezettel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28-29./

Szőcs Géza nyilatkozott a Magyar Televízióban, kifejtve, hogy elsősorban a kulturális önszervezéssel kíván foglalkozni a közeljövőben, tehát a parlamenti politizálásból visszavonul. Az RMDSZ-en belül két egyenlő súlyú tömb van jelen, ezen nem változtat az ő visszavonulása és Domokos Géza betegsége miatti valószínűleg hasonló döntése. /Média (Nagyvárad), márc. 31./

Márc. 27-29-én Temesváron Demokrácia és kollektív jogok címmel rendezett nemzetközi konferenciát többek között az RMDSZ, a Temisz és a Bodó Barna vezette Temesvári Kisebbségi Kutatócsoport. Meghívót küldtek 50 román szenátornak és képviselőnek, de alig jöttek el néhányan. A romániai németek és a Temesvár Társaság szintén távol maradt. A belga Ivo Petters keményen bírálta román kisebbségi politikát. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

A BBC magyar adása márc. 24-én telefoninterjút készített Katona Ádámmal, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának vezetőjével. Nem székely autonómiáról van szó Katona Ádám csoportjának tervében, hanem székelyföldi magyar autonómiáról. Az önrendelkezés jegyében az autonómia különböző fajtáira szükség van. A jelenlegi román hatalom neokommunista hatalom, szögezte le Katona Ádám, ez a hatalom látszatengedményeket tesz a magyarságnak, de retteg mindenfajta demokratizálástól, mindenfajta autonómiától. /MTI/

A helyhatósági választások végeredménye szerint a Nemzeti Megmentési Front a szavazatok 33,72 %-át, a Demokratikus Konvenció 24,38 %-át, a Demokratikus Agrárpárt 7,98 %-át, az RMDSZ 6,84 %-át, a Nemzeti Egységpárt 4,48 %-át és a Nagy-Románia Párt 1,68 %-át szerezte meg. /MTI/

Zilahon az 1989-es események után hetilapot indítottak Szilágysági Szó, majd 1991-től Szilágyság címen. A Szilágyságban sorra alakultak a magyar műkedvelő csoportok, így például Szilágypanitban néptánc- és színjátszó csoport. 1990. márc. 15-én Zilahon a Kálvineumban /Művelődési Ház, melyet a zilahi református egyházközség épített 1943-ban/ ünnepelt a város magyarsága. Másnap ugyanitt alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A helyi vatrások tüntettek a megalakult két magyar nyelvű líceumi osztály ellen. 1990. márc. 25-én Kraszna 50 tagú művészegyüttese lépett föl. 1990 áprilisában - 1945 óta először - Silvania néven magyar irodalmi és művészeti folyóirat indult. Ez a kiadvány azután megszűnt. Krasznahorváton Kacsó Erzsébet óvónő vezetésével megalakult a falu tánc- és színjátszó csoportja. Előadásukat néhány román fiatal megzavarta. 1990 júliusában Szilágysomlyón rendbehoztak egy épületet, ez lett az RMDSZ helyi székháza. Ugyanebben a hónapban Zilahon, a református templomban egyházzenei hangversenyt rendeztek. Szilágybagoson, Nagyfaluban és Zilahon lépett fel a Birtalan József vezette marosvásárhelyi Vártemplom leánykórusa. - Az 1991 október végi II. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál nemzetközivé nőtte ki magát, Debrecenből jött egy énekkar, Kassáról pedig a Homolya Éva vezette Csengettyű leánykar lépett föl. - 1991 áprilisában Csíkszeredában rendezték meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi versenyt, melyen a szilágysági versenyzők dicséretben részesültek. - Zilahon a diákok diáklapot szerkesztettek Guguc címen. /Filep Béla: Művelődési élet a Szilágyságban. = Művelődés (Kolozsvár), márc./

Az RMDSZ Gyergyó területi elnöksége tiltakozott a márc. 24-i törvénytelen hevederi házkutatások, az alapvető emberi jogok lábbal tiprása miatt. Hargita megye rendőrkapitánysága ezzel az akcióval megsértette az alkotmányt, az alkotmány szerint ugyanis házkutatást kizárólag a magisztrátus rendelheti el. /Román rádió, magyar adás, Romániai Magyar Szó (Budapest), ápr. 1./ Előzmény: márc. 24-i jegyzet.

"Márc. 24-én Gyergyóvasláb község Heveder településén a rendőrök házkutatást tartottak Virág József, Fülöp Márton, Dénes József, Bérnád Antal és Tinca Aurel lakásán. A felsoroltaktól a rendőrök a házkutatásba való írásos beleegyezést csikartak ki. A rendőrség ezzel az akcióval megszegte az alkotmány előírását: "a házkutatásokat kizárólag a magisztrátus rendelheti el, és azokat csak a törvény által előírt formában lehet elvégezni." Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöksége tiltakozik az alkotmány megsértése, valamint az alapvető emberi jogok lábbal tiprása ellen. A tiltakozást Nagy István elnök írta alá. /Törvénytelen házkutatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./"

"Király Károly nyilatkozatában az RMDSZ válságáról beszélt, éles szavakkal ítélte el Domokos Géza RMDSZ elnök és Verestóy Attila szenátor megalkuvó vonalát. Szőcs Géza szenátort becsüli, de úgy látja, hogy végső soron ő is ezt a meghátráló magatartást képviselte. - Az RMDSZ elnöksége nem hajlandó magát alárendelni a szervezet demokratikus testületének. - Király Károly tüntetésképpen nem vesz részt a szenátus munkájában.- Nem szabad lemondani semmiről, így az autonómiáról sem, sőt egy független Erdély lehetőségének elméleti vizsgálatát sem kell kizárni. Az állandó taktikázás és alkudozás eredményeképpen elsorvad a magyarság, vallja Király Károly. /Kozma Szilárd: Beszélgetés Király Károllyal. = Magyar Hírlap, ápr. 3.; ugyanez a beszélgetés az Erdélyi Naplóban rövidítve jelent meg: Király Károllyal Kozma Szilárd beszélget. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./"

"Cs. Gyimesi Éva kiállt a platformok mellett, nem értett egyet az RMDSZ-képviselők egy részének /a huszonöt aláírónak/ egységre való felhívásával. Azok, "akik - mint legutóbb Sütő András - pusztulást emlegetnek, mintha elszakadtak volna a realitástól". "A helyzet dramatizálása talán személyes motivációkkal magyarázható". "Feltehetőleg saját becsapottságukért vagy bűntudatukért akarják magukat kompenzálni." Úgy látja, hogy "az anyaországiak Erdély-képe eléggé egyoldalú, nincsenek tisztában a jelenlegi valósággal és az ebből eredő, a jövőt determináló tényezőkkel. Inkább a múltra figyelnek, holott a politika a jövőben gondolkodás művészete." "Barátaim vannak az SZDSZ Kisebbségi Titkárságán és a Fidesz Külügyi Osztályán is." "... azokkal az ellenzéki pártokkal értek egyet, akik a kisebbségi törvénytervezet ügyében a Kisebbségi Kerekasztalt támogatják." /Beszélgetés Cs. Gyímesi Évával. = Beszélő, ápr. 4./"

Ápr. 3-án András Imre RMDSZ-képviselőtől a román határon elvették a román parlament üléseiről készített gyorsírásos feljegyzéseket. /Átkutatták az RMDSZ képviselőjét. = Vasárnapi Hírek (Budapest), ápr. 5./