Az RMDSZ Országos Elnöksége felhívásában tiltakozott a tanügyi törvény tervezete ellen, amely a romániai magyarság számára elfogadhatatlan, diszkriminatív, túlcentralizált, korlátozza az anyanyelv használatát, a magánegyetemek működését úgy korlátozza, hogy ne lehessen magyar nyelvű. Az RMDSZ felszólítja a tagságát, hogy jún. 11-én szervezzenek tüntetéseket vagy nagygyűléseket olyan jogállam megteremtéséért, amely biztosítja az anyanyelven történő oktatást az óvodától az egyetemig. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Kétéves a szélsőbal hetilapja, a Romania Mare. A lap a kisebbségeket támadta. A hetilap példányszáma 700 ezerről 70 ezerre csökkent. A Romania Mare nyíltan sürgette egyes RMDSZ-vezetők azonnali kiutasítását az országból, nemzeti gárda felállítását és katonai adminisztráció bevezetését Kovászna és Hargita megyében. A kétéves hetilapot köszöntötték többek között Alexandru Barladeanu, a szenátus elnöke, Vasile Mois, a szenátus alelnöke, Iosif Constantin Dragan, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, Victor Surdu, a Román Demokrata Agrárpárt elnöke és Ion Suceava rendőr altábornagy. /Domokos Péter: Dicstelen évforduló. Kétéves a Romania Mare. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

Nyílt levelet intézett máj. 25-én Stolojan miniszterelnökhöz, Mihai Golu tanügyminiszterhez, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektushoz, Gheoghe Funar kolozsvári polgármesterhez Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kolozsvári szervezetének elnöke és Buchwald Péter, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke. A levélben a régi kolozsvári egyházi középiskolák /Báthory Líceum a római katolikus, a Brassai Sámuel Líceum az unitárius, az Apáczai Csere János Líceum a református egyházé volt/ visszaadását, a történelem magyar nyelven való tanításának engedélyezését, a magyar történelem oktatásának bevezetését és a vallásoktatás biztosítását követelték, hivatkozva az EBEÉ határozatára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./

Máj. 31-én Zabolán emlékeztek arra, hogy egy évvel ezelőtt avatták fel gróf Mikó Imre szobrát, Petrovits István szobrászművész alkotását. Mikó Imre tevékenységét méltatta beszédében Magyari Lajos költő, a Háromszék főszerkesztője, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Domokos Géza RMDSZ-elnök, dr. Egyed Ákos történész és Töttösy Istvánné dr. Budapestről, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében. Ezután műsoros összeállítás következett. /Egy év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

"A jún. 4-én Kolozsvárra látogató Iliescu elnököt füttykoncerttel fogadták és királypárti jelszavakat skandáltak az emberek. Iliescu rövid történelmi fejtegetésében beszélt az "erdélyi románok ősi jogairól" is. Funar polgármester nacionalista kirohanásra ragadtatta magát: kérte az államelnököt, hogy a Magyarországról érkező turistákat a legszigorúbb vámnak vessék alá, vezessék be a turistavízumot Magyarországgal kapcsolatban, a magyar nyelvű tévéadást románul feliratozzák és követeljék vissza Budapesttől az 1937 és 1945 közötti évekből származó erdélyi dokumentumokat. Az RMDSZ tevékenységének célja Erdély, állította Funar. A 85 magyar nyelvű újság és folyóirat, amelyeket a Soros Alapítvány pénzel, hamis képet fest a román valóságról és ezt a képet Budapesten keresztül elterjesztik az egész világban. Az RMDSZ aktív részvételével 1990. márc. 15-én Kolozsváron román tanulókat és tanárokat kidobtak egyes iskolákból. Funar nem engedi meg a magyar iskolai szeparatizmust, Kolozsváron nincs magyar iskola. - Állandóan uszítanak, sorolta a magyarok bűneit Funar: kétnyelvű cégtáblákat tettek ki, ezért megbírságolta őket. A polgármester elrendelte, hogy a város területén csak a hivatalos nyelven, románul jelenhetnek meg plakátok. Funar nehezményezte, hogy Kolozsváron 72 magyar szervezet működik. Elmondta, hogy betiltott egy rendezvényt a városban, amely az önkormányzásról szólt, amelyet budapesti és holland alapítványok szerveztek volna. Ez nagy port vert fel a sajtóban. Iliescu elnök beszédében kitért a nemzetiségi kérdésre. A körülmények kedvezőtlenek, jelentette ki, a gazdasági-társadalmi nehézségek az etnikumközi kapcsolatokban tükröződnek. Kijelentette, hogy Magyarországon a nemzetiségi kérdést állandóan a gyanakvás szítására használják, kormányvezetők szintjén is, ugyanezt teszik Szlovákiával, Jugoszláviával szemben is. Magyarországgal nem sikerült megtalálni a közös hangot. Az RMDSZ-nek, az RNEP-nek és más politikai alakulatoknak is erőfeszítéseket kell tenniük, hogy politikai párbeszédet kezdjenek. /Balló Áron: Iliescu Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Iliescu és Funar beszédét magnófelvétel alapján idézte a lap. /Elnök és polgármester ? egy szólamban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./"

Jún. 8-án, a román parlament két házának együttes ülésén - heves vita után - a választások elhalasztása mellett döntöttek, annak ellenére, hogy előzőleg a képviselőház júl. 26-ára tűzte ki a választás időpontját. Hiába sürgette Stolojan miniszterelnök a választások mielőbbi megtartását, ugyanez volt Domokos Géza RMDSZ-elnök felszólalásának is a lényege. /Cseke Gábor: Elhalasztották a román választásokat. = Magyar Nemzet, jún. 10./

Az RMDSZ a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban leszögezte, hogy az fenn akar tartani egy merev, korszerűtlen, erősen központosított oktatási rendszert, melynek nem egy előírása antidemokratikus és az elfogadott nemzetközi szerződésekkel ellentétes, semmibe veszi a kisebbségek oktatásának évszázados hagyományait, kötelezni kívánja Románia történelme, földrajza és az állampolgári ismeretek román nyelven való oktatását, előírja, hogy a közép- és felsőfokú szakoktatás csak román nyelven lehetséges, nem akarja biztosítani, hogy a fiatalok szabadon választhassák meg azt a nyelvet, melyen felvételizni óhajtanak, leszűkíti az egyházi iskolák létét az egyházi személyzet felkészítésére. Mindezek ellen tiltakozik az RMDSZ országis méretű tüntetéssel. /Az RMDSZ tájékoztatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az RMDSZ tiltakozó gyűlést akar tartani a tanügyi törvénytervezet ellen. Szerinte ez jogellenes. /Közlemény Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Gheorghe Funar /február óta Kolozsvár polgármestere/ nyilatkozott az Új Magyarországnak. Kolozsváron széles jogai vannak a nemzetiségeknek, mondta. A városban csak román iskolák vannak, hangsúlyozta, de ezekben vannak osztályok, amelyekben a kisebbségek nyelvén folyik az oktatás. Szerinte az RMDSZ törvénytelenül tartózkodik jelenlegi székházában. Nincs magyar gimnázium a városban, jelentette ki. Románia Európa legdemokratikusabb országa, nincs szükség Kolozsváron főkonzulátusra. Amikor még működött, akkor kémügynökség volt, jelentette ki. /REA: Gheorghe Funar különös félelmei. = Új Magyarország, jún. 11./

Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 8-án Bukarestben rendkívüli ülést tartott. Megállapították, hogy az RMDSZ kitart az általános választások megtartása mellett. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Funar kolozsvári polgármester Bukarestben, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a Soros Alapítványt azért kell kiutasítani Romániából, mert az a sajtó egy bizonyos részét pénzeli, továbbá az alapítvány célja, hogy előbb a tudomány és a művelődés területén játssza vissza a magyarok kezére Erdélyt. Több magyar nyelvű lap kolozsvári szerkesztőségét felszólították, hogy vonuljanak ki szerkesztőségeik bizonyos helyiségeiből. Senki sem fog megmenekülni, főképp az RMDSZ országos elnöksége, mert az is Kolozsváron székel, mondta Funar. /Tibori Szabó Zoltán /Kolozsvár/: Funar kormányoz és kilakoltat. = Népszabadság, jún. 13./

Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és más városokban, így Marosvásárhelyen és Kolozsváron is jún. 11-én tömegtüntetésen tiltakoztak a magyarok az oktatási törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester jún. 10-én betiltotta Kolozsváron a másnapra tervezett tüntetést, az RMDSZ küldöttsége tárgyalt vele, majd a polgármester visszakozott. Kolozsvárott a tiltakozó tüntetést a Báthory Líceum udvarán tartották meg, ahol a felekezetek képviselői után Szőcs Géza, Cs. Gyimesi Éva, Bálint Kelemen Attila igazgató, Szűcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei elnöke mondott beszédet, képviseltette magát a román ellenzék is, így Petre Litiu, aki a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltje volt, továbbá Octavian Buracu és Zoe Dancea a Polgári Szövetség Pártjából, akik beszédet is mondtak. A kolozsvári nagygyűlés résztvevői felhívást fogadtak el, ebben tiltakoztak a magyar oktatási rendszer elsorvasztása ellen. /MTI, Balló Áron: Mátyás király és a kolozsvári bíró. Tüntetés a tanügyi törvénytervezet ellen Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Botos László: Tüntetések Romániában. = Új Magyarország, jún. 12./ Tőkés László a tüntetés indoklásául a kisebbségellenes tanügyi törvénytervezetet hozta fel, továbbá azt, hogy a magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül. - Önálló magyar iskolarendszert követelünk, hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./

Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 13-án Kolozsvárott tartott soros ülésén tájékoztatót hallgatott meg az RMDSZ tagjait és vezetőit ért sérelmekről, foglakozott Hompoth Károly Hargita megyei hodosi RMDSZ-elnök halálának tisztázatlan körülményeivel és nyilatkozatot tett közzé. Ebben megállapította, hogy az etnokratikus alkotmány szellemének megfelelően a hatalom a romániai magyarság ellen szűnni nem akaró pszichológiai háborút visel. A magyarságot kollektív bűnösséggel vádolják. Az erőszakszervezetek a fizikai megsemmisítéstől sem riadnak vissza. A tanügyi törvénytervezet parlamenti bizottságok által már elfogadott szövegrészei diszkriminatív jellegűek. A törvény nyilvánvaló célja az erőszakos asszimilációs politika folytatása. Az RMDSZ jún. 11-re országos méretű tiltakozást hirdetett meg. Ezen a tiltakozáson a magyar nemzetiség, az egyházak népe tömeges jelenlétével tett hitet megmaradását szavatoló templomai és iskolái mellett. Az RMDSZ megelégedéssel nyugtázza a román demokratikus erők szolidaritását. Az RMDSZ felkéri az európai közösség államait arra, hogy hassanak oda a romániai magyarság, valamint a térség más kisebbségei ügyének rendezésére. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 11-én ülésezett Nagyváradon. Románia vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Az utóbbi időben megszaporodtak a visszaélések, törvénytelenségek és bűncselekmények, melyeknek nyilvánvaló célja nyomást gyakorolni a kisebbségekre. 1992. márc. 19-én etnikai-vallási célzatú házkutatásokat tartottak Tordaszentlászlón és Magyarlétán, majd Szatmárnémeti központi református templomát és a római katolikus püspöki palotát több rendben ismeretlenek megrongálták. Brutális terror-támadás érte a belényesi RMDSZ-székház egyik alkalmazottját. A kolozsvári és nagybányai szélsőséges nacionalista polgármesterek alkotmányellenesen betiltották a kétnyelvű táblákat, Temesváron egy fasiszta hátterű kiadóvállalat kisajátította a volt Magyar Házat. Nagyváradon nacionalista-kommunista bírói kollektíva megfosztotta a református püspökséget saját székházától. Kolozsváron saját üzlethelyiségek rendelkezési jogának gyakorlásában akadályozza a polgármester a magyar, illetve egyházi intézményeket. 1990. márc. 25-én a bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották és porig égették, a zabolai templom szintén gyújtogatás tárgya volt. Pál Sándor gyergyóhodosi katolikus papot helybéli románok súlyosan megverték és halálosan megfenyegették. Az egyházak felemelik szavukat a bemutatott jogtipró gyakorlat ellen és a nemzetközi közvéleményhez fordulnak. Tiltakoznak az ellen, hogy a zsidók százezreit halálba küldő Ion Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. A román parlamentben nyíltan elhangzott olyan indítvány, hogy a magyarok deportálására internáló táborokat kell nyitni. /Egyházaink felemelik szavukat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Kiadott Állásfoglalásukban felemelik szavukat a vajdasági magyarság érdekében, akiket végveszély fenyeget: diszkrimináció, erőszak, pusztulás vagy szülőföldjükről való elűzés az osztályrészük. /Állásfoglalás./

"Kolozsvárott Gheorghe Funar polgármester utasítására hatósági közegek vonultak ki a Magyar Diákszövetség /MADISZ/ székházához és elkezdték a szervezet ingóságinak elszállítását, kilakoltatási végzéssel viszont nem rendelkeztek. A helyszínre érkező RMDSZ-vezetők tiltakoztak az akció ellen, a kolozsvári tévéstúdió magyar szerkesztői filmezték a kilakoltatást. Az önkormányzati RMDSZ-tagok a prefektushoz fordultak. A kilakoltatást felfüggesztették, de "a folytatást aggódva várjuk", közölte az MTI-vel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztató Szolgálata. Funar polgármester az előző napokban felszólította a Szabadság, a Korunk szerkesztőségét helységeik kiürítését és az RMDSZ székházával szemben is kilakoltatást helyezett kilátásba. /Új Magyarország, jún. 17., Tibori Szabó Zoltán [a kolozsvári Szabadság főszerkesztője]: Kolozsváron erőszakkal lakoltatták ki a Madiszt. = Népszabadság, jún. 17./"

Az RMDSZ jún. 17-i, Bukarestben tartott sajtóértekezletén megjelentek a kolozsvári küldöttek, többek között Balázs Sándor újdonsült képviselő /a visszalépett Eckstein-Kovács Péter helyébe lépett/, Buchwald Péter, az RMDSZ kolozsvári elnöke, és a kolozsvári helyzetet Funar polgármester ténykedését ismertették. A kolozsvári küldöttek azért jöttek Bukarestbe, hogy az ország vezetőinél, így a miniszterelnöknél is eljárjanak, helyszíni parlamenti vizsgálatot kérve. /Kolozsvári küldöttség Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Kónya Sándor kolozsvári városi tanácsos, a Korunk szerkesztője elmondta, hogy Funar polgármester a tanács bizalmával visszaélve hozza magyarellenes rendeleteit. Az RMDSZ a hazai és nemzetközi szervezetekhez juttatta el tiltakozását, de ennek nem volt foganatja. A kis létszámú román ellenzék képviselői az oktatási törvény elleni tüntetésen megjelentek. Az utóbbi tíz-tizenöt évben Kolozsvárra költöztetett 200 ezres román tömeg könnyen manipulálható. A Korunk szerkesztőségét ki akarják lakoltatni a polgármesteri hivatalból, ugyanakkor több román lap szerkesztősége működhet ugyanabban az épületben. /Daróczi László: Kolozsvár. Funar újabb akciói. = Új Magyarország, jún. 20./

Funar kolozsvári polgármester felhívással fordult Erdély polgármestereihez, hogy támogassák magyarellenes harcában. Ennek volt hatása. Gheorghe Brinzei nagybányai vatrás polgármester elrendelte, hogy máj. 25-től minden Nagybányán tartott előadást be kell jelenteni, továbbá a közlemények, reklámok csak román nyelvűek lehetnek. Ezen rendelet ellen tiltakozott az RMDSZ helyi szervezete. /Új Magyarország, jún. 23./

Az Maros megyei RMDSZ jún. 19-i nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság nem nézheti tétlenül, mi folyik Kolozsváron. Követelik, hogy a kormány függessze fel tisztségéből Funar polgármestert. /Veletek vagyunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete - mivel küldöttei úgy látták, hogy nem sikerült személyesen találkozni az ország vezetőivel, ezért pontokba foglalták, miért kérik Funar kolozsvári polgármester azonnali felfüggesztését tisztségéből. Funar a törvényesség ürügyén a politikai stabilitást aláásó akciókat hajt végre. A polgármester intézkedései az etnikumközi konfliktust szolgálják. Rendszerezve Funar intézkedéseit, aki kijelentette, hogy a magyar kisebbség "ezer esztendőn át nem civilizálódott": az első kategóriába a rágalmazó nyilatkozatok, közlemények, interjúk tartoznak, amelyeknek az a céljuk, hogy a román lakosságot a magyar kisebbség ellen uszítsák. A második kategória az önkényes adminisztratív intézkedéseket foglalja magába, így olyan feliratok betiltása, melyek magyar szavakat tartalmaznak, színházműsorok kifüggesztésének megakadályozása, közérdekű összejövetelek megakadályozása, a harmadik kategóriát a magyar művelődési szervezetek, székházak elleni támadások alkotják, ezentúl a polgármester önkényesen beleszól oktatásügyi kérdésekbe. /Íme, egy nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./"

"Ion Iliescu elnök jún. 22-én mégis fogadta az RMDSZ kolozsvári küldöttségét, köztük volt Szőcs Géza szenátor. Velük volt Verestóy Attila, aki kieszközölte a kihallgatást. A küldöttség tagjai közölték: Kolozsvárott Funar polgármester sorozatos magyarellenes intézkedései miatt pattanásig feszült a helyzet. Felsorolták az intézkedéseket, köztük a legújabbat: a jún. 22-én megkezdett középiskolai beiratkozások alkalmával a gyermekeknek nem kell beírni, hogy milyen nyelven kívánnak továbbtanulni. Iliescu elnök kijelentette: Veszélyesnek tartja a szélsőségességek eluralkodását. Kifejtette, hogy nincs hatásköre a helyhatóság tekintetében, de kormányszintű intézkedéseket fog szorgalmazni. Ugyanakkor közölte, hogy Tőkés László püspök és Szőcs Géza bizonyos nyilatkozatai is a szélsőséges megnyilvánulások sorába tartoznak. Szőcs Géza leszögezte, hogy sohasem vallott szélsőséges elveket. /Kiss Judit: Kihallgatás a "Maharadzsánál". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Tibori Szabó Zoltán (kolozsvári tudósító): RMDSZ-vezetők Iliescu elnöknél. = Népszabadság, jún. 23./"

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke a vele készült beszélgetésben beszámolt a Demokratikus Konvenció üléséről. A Demokratikus Konvenció végrehajtó bizottsága ülésén a DK-ban részt vevő pártok vezetői voltak jelen, két-két képviselővel. Az RMDSZ-t Takács Csaba és ő képviselte. Corneliu Coposu, a végrehajtó bizottsága bejelentette, újabb pártok, alakulatok kérték felvételüket a Demokratikus Konvencióba /DK/. Elkészült a DK viselkedési kódexe is. /Béres Katalin: Beszélgetés Domokos Géza elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Sasz Lászlo professzor aláírással - aki a Fratelia negyedbeli reformátusok nevében beszélt - Tőkés László-ellenes cikk jelent meg a Renasterea Banateana /Temesvá/ román napilapban: a püspök diktátor, halállal fenyegette meg az egyik papot, nyilatkozataival árt a magyar kisebbségnek. /Renasterea Banateana (Temesvár), jún. 25./ Ugyanebben a lapban a Fratelia negyed reformátusainak közgyűlése nevében a helybeli pap és a főgondnok közölte, hogy Szaz László professzor nevű hívőt senki sem ismeri, nyilvántartásukban nem szerepel /júl. 9-i szám/. Ennek ellenére újból jelentkezett a rejtélyes Szaz László professzor: sietett az RMDSZ-t Budapestről irányított románellenes pártnak minősíteni és élesen elítélte a magyarság feltérképezésének gondolatát, amelyet a Temesvári Új Szó júl. 7-i száma közölt. /Renasterea Banateana (Temesvár), júl. 15., MTI/

Az RMDSZ Maros megyei elnöksége 300 ezer lejes indulótőkével Bernády György Közművelődési Alapítvány létrehozását kezdeményezte, melynek célja a magyarság közművelődésének támogatása, valamint egy közművelődési központ építése. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Budapesten ülésezett jún. 29-én és 30-án. Júl. 1-jén számos további tanácskozást tartottak a megjelentek. Az első napon, jún. 29-én a magyar kisebbség helyzetéről szóló, a magyar külügyminisztériumban kidolgozott dokumentumot osztottak szét a résztvevők között. Szőcs Géza RMDSZ-szenátor az ülésen ismertette a Kolozsváron kialakult feszült helyzetet, melyet Gheorghe Funar polgármester idézett elő és egy dokumentumot adott át a közgyűlés irodájának, amelyben az RMDSZ vizsgálóbizottság kiküldését kéri Kolozsvárra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Szergej Baburin, az orosz delegáció tagja kijelentette, hogy Románia harckocsikat és haditechnikát szállított Moldovának. A román delegáció vezetője, Vasile Mois szenátusi alelnök visszautasította az elhangzottakat. Szőcs Géza felszólalására úgy reagált, hogy az kizárólag Románia belügye. A román televízió és a román sajtó szerint Romániában megdöbbenést keltett Szőcs Géza felszólalása, aki erről előzőleg nem értesítette a román küldöttséget. /MTI, Magyar Hírlap, júl. 1./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ jún. 20-án kiadott közleményében csatlakozott a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezletének jún. 11-én közreadott nyilatkozatához, amely tiltakozott a tanügyi törvény tervezete és a romániai magyarságot sújtó jogsérelmek ellen. Az EMK folytatja aláírásgyűjtését a marosvásárhelyi és környéki igazságtalanul elítéltek kiszabadítása érdekében. - Az EMK felhívással fordul valamennyi RMDSZ-szervezethez a második világháború erdélyi magyar áldozatainak számbavétele és emlékük megfelelő ápolása ügyében. Javasolják, hogy készítsenek külön névjegyzéket a hősi halottakról, a deportáltakról, a hadifogságot szenvedettekről, végül a még életben maradottakról, feltüntetve, rászorulnak-e anyagi támogatásra. - Az 1992. januári népszámlálás eddig közreadott adatai nem tekinthetők hitelesnek, ezért elodázhatatlan a magyarság hiteles számbavétele. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Az RMDSZ Temes megyei szervezete memorandumban kérte a polgármesteri hivatalt, hogy biztosítsanak székházat az RMDSZ számára. Az RMDSZ mellett székházra volna szüksége a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, továbbá az EMKE, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság és a Pro Kultúra Társaság helyi szervezeteinek. /Temesvári Rádió magyar adása, júl. 1./

Berecken júl. 4-én felavatták a falu nagy szülöttének, Gábor Áronnak a szobrát, Varga Mihály alkotását. Az összegyűlt tízezres tömeg előtt Tőkés László beszélt, aki nyilatkozott a jelenlegi helyzetről. Az RMDSZ válsága a romániai magyar társadalom válsága, jelentette ki. Az RMDSZ-nek a következő kongresszuson jobb vezetőséget kell választania. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., Pesti Hírlap, júl. 9., felvétel a szoborról: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Az RMDSZ Temes megyei szervezete még mindig székház nélkül működik, holott székházra lenne szüksége még a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, a Franyó Zoltán Kulturális Alapítványnak, továbbá több magyar országos szervezet helyi fiókjának /EMKE, Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság stb./. Temes megyében valamennyi jelentős pártnak van székháza. /Temesvári Új Szó (Temesvár), júl. 2./

"Aradon román-magyar külügyi államtitkári találkozót tartottak. Martonyi János és Theodor Melescanu a Kis-Jugoszlávia elleni embargó következményeinek közös megoldásáról tárgyaltak. Megegyeztek a Battonya-Tornya és Méhkerék-Nagyszalonta határátkelők napokon belüli megnyitásáról, a jövőben pedig a Dombegyháza-Kisvarjas határátkelő megnyitásában is. A találkozó napján a kormányhoz közelálló román nyelvű Adevarul Arad magyarellenes cikket közölt Határ vagy sétatér? címmel. Ebben a szerző azt állította, hogy Magyarországról rendszeresen "lejárt határidejű élelmiszereket, irredenta propagandakönyveket hoznak át a határon, s főként mindenféle fegyverek érkeznek Romániába, az RMDSZ paramilitáris szervezeteinek felfegyverzésére." /Népszabadság, júl. 3./"