Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Romániai Magyar Demokrata Szövetség /RMDSZ/
30951 tétel
1991. október folyamán
A Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ közleményében az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte az úgynevezett Székelyország autonómiájának kinyilvánítását. A párt ezért követeli, hogy a Védelmi Tanács azonnal üljön össze és hozzon intézkedéseket, az ügyészség kezdjen büntetőjogi eljárást a szeparatista cselekmények kezdeményezői és szervezői ellen, a Legfőbb Ügyészség vizsgálja ki az RMDSZ működésének törvényességét, mivel a román nép érdekei ellen cselekszik. /Román rádió, MTI/
1991. október folyamán
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke Washingtonban folytatott tárgyalásokat külügyminisztériumi tisztségviselőkkel, Chester Atkins és Tom Lantos szenátorokkal. Az amerikai kormányzat továbbra is szorgalmazza, hogy Romániában érvényesüljenek az emberi, a kisebbségi jogok, azonban az autonómia-törekvéseket nem támogatják. Tom Lantos sürgette a Bolyai Egyetem megnyitását./MTI/
1991. október folyamán
"Balogh Edgár is kifejtette elgondolását az agyagfalvi autonómia-tervvel kapcsolatban. Szerinte provokáció történt, akkor is, ha az illető nem is akart zavart kelteni. Nemzetiségbomlasztásnak minősíti a "Székely Ifjak" "Zengő nyíl" romantikáját vagy a "rovásírásos falutáblák gyermeteg formájában". "A szerencsétlen Katona Ádámot szeretném megvédeni a gyanakvásoktól, hiszen értékeit is ismerem, tudván irodalmi tevékenységéről és nem kételkedvén jóhiszeműségében", viszont Balog Edgár szerint hatással van rá a "bécsi kalandornő". A cikkíró a transsylvanizmus példáját hozta föl és az RMDSZ belső egységének helyreállítását sürgette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./ Eva Maria Barki ügyvédnőt nevezte Balogh Edgár bécsi kalandornőnek, aki az erdélyi magyarság jogvédelmének szenteli minden idejét."
1991. október folyamán
"A parlament okt. 28-i ülésén az RMDSZ képviselői konkrét érvekkel, adatokkal cáfolták a vádaskodásokat a Hargita és Kovászna megyéből állítólag elüldözött románokról készített jelentés folyatódó vitájában. Amint megszólalt egy RMDSZ-képviselő, a többiek verték az asztalt, kiabáltak, alig hagyták szóhoz jutni. A román képviselők indulatosan támadták a magyar kisebbséget, például Gheorghe Dumitrascu: "Kossuth a román nemzet gyilkosa, olyan mint Eichmann Izraelnek." Agatha Nicolau: "A magyarokat nem érdekli az általuk ortodox templomok felé dobott kő íve." Romulus Vulpescu: "Vezessék be a katonai diktatúrát két megyében, számolják fel a magyar tévét." Ioan Bogdan "A magyar kisebbség viselkedjen úgy, ahogy kell." Dumitru Pop: "A magyarok tele vannak nemesi gőggel." Dan Carpatina /Román Nemzeti Egységpárt/ képviselő a magyarok románellenességét a kiegyezésig vezeti vissza, innen vezet az út szerinte a Magyar Autonóm Tartományig és ez erőszakos cselekedtek formájában máig húzódik. A képviselő erőszakos elmagyarosításról is beszélt. Mircea Cretu /RNEP/-képviselő szerint a bécsi döntés után a románságot súlyos sérelmek érték, ha teret engednének, akkor ez most is bekövetkezne, csak egy új Hitler kell hozzá. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor a bekiabálások közben adatokkal, dokumentumokkal cáfolta a jelentést. Markó Béla RMDSZ-szenátor válaszolt Mihai Teodorescu azon kijelentésére, hogy nem létezik egyetlen magyar sem, akit etnikai okokból bántalmaztak volna. Tiltakozik Maros megye lakossága nevében, mondta, tiltakozik Sütő András nevében, aki 1990. márc. 19-én egy gyilkossági kísérlet nyomán elvesztette egyik szemét, a ludasi állomáson bántalmazott magyar gyermekek nevében, a Görgény völgyében megvert magyar értelmiségiek nevében, a lista nagyon hosszú, nem akarja folytatni, nehogy izgatással vádolják. Romulus Vulpescu író-szenátor nagy tapsot aratott magyarellenes kirohanásaival, általános pusztítást kívánt elrendelni mindennel szemben, ami a romániai magyar szellemiséghez, identitáshoz tartozik. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor kimondta, hogy a jelentés meghamisítja a valóságot. A többi magyar képviselő is cáfolta a jelentés alaptalan vádaskodását. Pop Dumitru elsősorban Tőkés László és Szőcs Géza ellen intézett dühödt kirohanást. Az ülésről Román Győző és Béres Katalin tudósított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./ Amint a Vasile Mois, a szenátus egyik alelnöke kijelentette, hogy a "román méltóság ellen követtek el gyilkossági merényletet Erdély összes megyéjében", Romulus Vulpescu szenátor a rádió és televízió magyar adásának megszüntetését követelte, amivel nagy tapsot aratott. Javasolta a két megye kétnyelvű helységneveinek betiltását és szorgalmazta, hogy a kétnyelvűséget sehol, semmilyen formában ne engedélyezzék. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke javasolta a jelentés külföldi terjesztését. Ez a jelentés önmagát vádolja, a benne foglalt gondolkodásmódot, ezzel lejáratják Romániát. A katonai közigazgatásra és a magyar adás eltörlésére vonatkozó javaslat ma már Dél-Afrikában sem fordulhat elő. /MTI/"
1991. november 1.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében beszámolt arról, hogy Tőkés László püspök személye és családja ellen felújult a névtelen levél- és telefonkampány. Halállal fenyegetik, gyermekei ellen merényletet jósolnak. Féktelen uszító-kampány folyik a magyarság és Tőkés László ellen a parlamentben. A temesvári Securitate volt főnökhelyettesének, a letartóztatásban levő Radu Tinunak a gyalázkodó, Tőkés Lászlót rágalmazó levele elhangozhatott a parlamentben okt. 24-én. A nagyváradi Phoenix lap "fasisztának" nevezte Tőkés Lászlót. A Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete bűnvádi eljárást kezdeményezett - többek között - Tőkés László ellen is. Tőkés László önvédelemből feljelentést tett a névtelen levelek tárgyában, az Azi és a Phoenix lapok ellen, kéri az RMDSZ-t, hogy interpelláljon tiszteletbeli elnöke védelmében a parlamentben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ "
1991. november 2.
A román televízió betiltotta az RMDSZ által készített film sugárzását, írja a román ellenzéki lap. Ez a film a televízióban alkalmazott csúsztatásokat és a manipulációt leplezte volna le. A betiltás ellen tiltakozott a román írószövetség, a nemzetközi emberjogi szervezetekhez és az Európa Parlamenthez fordulva. /Romania Libera (Bukarest), nov. 2./
1991. november 5.
Maros megyében Vasile Urdea prefektus kinevezése óta nem folytatott semmiféle párbeszédet a helybeli politikai alakulatok képviselőivel, így az RMDSZ-szel sem, amelyik a választáson elnyerte a szavazatok felét. Bármit kértek az RMDSZ-képviselők, annak ellenkezőjét cselekedte a prefektus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1991. november 5.
Jakab Antal figyelmeztetett cikkében: magunknak okozunk kárt vele, ha hátba döfjük az RMDSZ alelnökét, ahogy azt a kolozsvári ügyvéd tette. A magyarellenesség nem csillapodik, a kormányfő Gyulafehérváron - mindenki láthatta - karmozdulatával vezényelte a kórust. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./ A kolozsvári ügyvéd: Kapcza Imre, az RMDSZ alelnöke Szőcs Géza. Előzmény: 1072. sz. jegyzet. 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron Petre Roman miniszterelnök vezényelte a Szőcs Géza ellen ütemesen ordítozó tömeget, ezt a tévé is mutatta, minderről beszámolt a Szabadság (Kolozsvár), 1990. dec. 4-i száma.
1991. november 6.
Besztercén leverték az RMDSZ-székház kétnyelvű táblájáról az üveget. /Az első kő Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1991. november 6.
"A román parlament folytatta a Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románokról szóló jelentés megvitatását. A román képviselők, elsősorban a Nemzeti Megmentési Front és a Románok Nemzeti Egységpártja tagjai, szélsőséges hangnemben támadták az RMDSZ-t, a katolikus, református és evangélikus egyházakat. Petre Turlea az elsők között támadta az RMDSZ-t, Mihai Teodorescu szenátor kifogásolta, miért énekelték a templomban a magyar himnuszt. Bajcsi Ákos RMDSZ-képviselő névre szólóan cáfolta a Hargita-Kovászna jelentést /például: a jelentés szerint Tanasét elüldözték, valójában ma is Kézdivásárhelyen dolgozik/. Ion I. Bratianu durvaságban igyekezett túltenni a Román Nemzeti Egységpárt néhány szenátorán, ordítozott. Nagy Benedek képviselő a jelentésnek a magyarság kollektív bűnösségére vonatkozó részét utasította vissza. Többen követelték az RMDSZ betiltását, Szőcs Géza és Tőkés László elleni vizsgálat megindítását. /Béres Katalin: Tovább a Golgotán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az általános vádözön után Bárányi Ferenc RMDSZ-szenátor rámutatott arra, hogy sem a királyság, sem a vasgárdista, sem a kommunista rezsim alatt nem sértették meg és nem alázták meg ennyire a magyar kisebbséget. Romániában nem albérlők vagy bérlők vagyunk, hanem társtulajdonosok, mondta, hozzátéve, hogy e figyelemelterelő kampány mögött a lemondott miniszterelnök, Petre Roman áll. /MTI/ Kerekes Károly képviselő hangsúlyozta, hogy amikor a romániai magyarság elleni offenzíváról van szó, akkor csaknem teljes a nemzeti egység. A jelentés az egész magyar nemzetet bűnösnek mondja. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ A parlamenti ülést közvetítette a televízió, a nézők végre hallhatták az RMDSZ-képviselőket is. /A székelylakta megyék "ügye". = Magyar Nemzet, nov. 6./"
1991. november 6.
A Román Független Fórum nevében dr. Octavian Buracu közleményében határozottan elítéli a Nemzeti Megmentési Front és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselőinek a parlamentben tett minősíthetetlen magyarellenes kijelentéseit, elítéli a Tőkés László püspök, Szőcs Géza szenátor és más RMDSZ-képviselők elleni alaptalan, uszító vádakat, elítéli Doina Cornea elleni kirohanásokat. Követeli a szélsőséges, valamint kommunista irányzatú pártok /Romania Mare Párt, Szocialista Munkapárt/ törvényen kívül helyezését. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
1991. november 7.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke az amerikai Columbia Egyetem meghívásának tett eleget, előadást tartott a romániai magyarság helyzetéről. Okt. 9-én érkezett New Yorkba, a Magyar Házban tartott előadást, majd New Brunswickben levő Rutgers Egyetem Hungarológiai Intézetében. Washingtonban több képviselővel tárgyalt, Chet Atkins képviselővel, aki az előző év januárjában járt Bukarestben, Tom Lantos képviselővel, továbbá vezető amerikai diplomatákkal, Richard Shifter államtitkár-helyettessel, dr. Robert Hutchings-szal, a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatójával. Hutchings kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. Domokos Géza Chicagóban is tartott előadást. Okt. 22-én a Columbia Egyetem tanáraival és diákjaival találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
1991. november 8.
"A múlt héten Kolozsváron tartottak szórványtanácskozást, hat szórvány-megye /Arad, Brassó, Hunyad, Fehér, Máramaros, Temes/ és két "átmeneti megye", Kolozs és Szilágy RMDSZ-vezetői. Általános a panasz, hogy a kulturális intézmények elfeledik a szórványt, még kevésbé jönnek együttesek, színházak a végekre, mint 1989 előtt. Elsorvadni látszik a szabadegyetem-hálózat. Kutatómunkára van szükség, erre vonatkozóan kialakult az elképzelés - Brassó, Temesvár, Kolozsvár központtal -, ennek működését alapítványokkal kívánják biztosítani. /Bodó Barna: Szórványtanácskozás Kolozsvárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./"
1991. november 9.
A MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ választmánya Temesváron /nov. 2-3./ ülésezett, hogy előkészítsék a harmadik kongresszusukat. Felvetődött a kérdés, hogy politikával vagy társadalomszervezéssel foglalkozzon-e a MISZSZ. Úgy döntöttek, hogy mindkét feladatkört vállalják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ A MISZSZ nyilatkozatot adott ki, amelyben rögzítették, hogy a MISZSZ jelenlegi struktúráját nem kell radikálisan megváltoztatni. A MISZSZ célja egy olyan RMDSZ kialakulásának elősegítése, amelyben a párhuzamos alternatívák esélyegyenlősége biztosított. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
1991. november 9-10.
"Tokay György felszólalt a parlament két házának okt. 21-i együttes ülésén, rámutatva az elüldözött románokról szóló jelentés egyoldalúságára, elfogultságára, magyarellenességére. Ilyen megállapítások szerepelnek benne: "a románellenes magatartás nemzedékről nemzedékre szállt". A jelentésben egy szó sem esik a kommunizmus 45 esztendejéről, illetve az azóta eltelt évek társadalmi elemzéséről. A jelentés állami szervek elleni támadásról szól. A szekuritátéról van szó! Többször kérni kellett, hogy elmondhassa hozzászólását a durva bekiabálások miatt. Nem szól a jelentés arról, hogy a kommunista diktatúra miatt 400 ezer román emigrált, csak a két megyéből elmenekült emberekről, belügyesekről, akik kiszolgálták a régi rendszert. Ugyancsak nem tér ki a jelentés arra, hogy a magyar kisebbség elvesztette iskoláit. / A beszéd szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./ Tőkés László a csíkszeredai RMDSZ-fórumon Tokay György ezen parlamenti beszédét Kossuth Lajos-i teljesítménynek nevezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./"
1991. november 9-10.
Szilágyi János képviselő bejelentette a parlamentben, hogy visszaadja mandátumát, lemond a képviselőségről. Elkeserítették a parlamenti viták, a cirkuszok, de az RMDSZ-ben is sok zavart lát, emellett visszahívták régi munkahelyére, a besztercei kutatóállomásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./
1991. november 12.
A kormányzatnak kezd kialakulni egy kemény vonala, állapította meg cikkében Szász János. Iliescu elnök izraeli lapok munkatársainak elmondta, hogy ő maga elítélte az antiszemitizmust. Azonban nem szabad elfelejteni a kormánynyilatkozatot sem, amely az amerikai kongresszusban elhangzott, a romániai antiszemitizmust és a kisebbségellenes nacionalizmust elítélő nyilatkozatot élesen visszautasította. Iliescu elnök izraeli látogatásakor nem követte meg a zsidóságot a Romániában végbement zsidóirtásért. Érvei szerint a román nép nem vétkes azért, amit a román fasiszták véghez vittek. Romániában folyik Antonescu rehabilitálása, erre nem reagál a kormány. A parlamentben egyperces csenddel emlékeztek meg Antonescuról. A hatalom nem akarja rendezni a nemzeti kérdést. A szélsőjobb nyíltan harsogja, hogy Magyarországgal a háttérben az RMDSZ polgárháború kirobbantására készül. A kormányzat pedig hallgat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
1991. november 12.
Antall József miniszterelnök nov. 8-án fogadta a négynapos magyarországi látogatásra érkezett RMDSZ-küldöttséget. A megbeszélésen szóba került a romániai magyarság elleni támadás. Az RMDSZ küldöttsége egyetért a magyar kormány politikájával, amely nem törekszik Románia nemzetközi elszigetelésére. A látogatással megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSZ és a magyar politikai élet vezetői között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
1991. november 13.
Az RMDSZ magyarországi látogatásával arra vállalkozott, hogy megpróbáljon hidat verni ott, ahol mások falakat igyekeznek emelni - foglalt össze látogatásuk célját Szőcs Géza alelnök, az RMDSZ látogatásának célját Budapesten, a nov. 11-i nemzetközi sajtóértekezleten. A magyar-román párbeszéd lehetőségéről beszéltek. Kolumbán Gábor alelnök javasolta, hogy az MTI tevékenyebb romániai jelenlétével, élőbb kapcsolatokkal járuljon hozzá a magyar-román közeledéshez. - Szabad György, az Országgyűlés elnöke nov. 11-én fogadta az RMDSZ delegációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ A delegációt Antall József miniszterelnök is fogadta. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
1991. november 13.
"Borbély László képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke nyilatkozott: ablakát beverték, telefonon többször megfenyegették. Ileana Filipescu /Maros megyei alprefektusnő/ a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front nevében feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, koholt vádakkal illette Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát, Kolumbán Gábort, Katona Ádámot és Doina Corneát. Ez ellen az RMDSZ Maros megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott, kifejtve, hogy kénytelen az igazságügyi szervekhez folyamodni Filipescu rágalmazásának megcáfolására. /Két villáminterjú... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19.; Nyilatkozat = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./"
1991. november 13.
"A román parlament a magyarellenes gyűlölet szítására fordítja energiájának nagy részét, olvasható az RMDSZ Kolozs megyei elnökségének értékelésében. Az eltelt két év alatt - főleg a Vatra fellépése nyomán - , "tanúi lehetünk a legvadabb fajüldöző indulatok elszabadulásának." "A sovén, újnáci erők ugyanazt a szerepet szánják nekünk, mint Hitler a zsidóknak." "A magyarellenes rágalmazás az RMDSZ ellen is irányul. A végső cél, hogy szervezetünket elítéljék és megszüntessék. Ez derül ki Ceontea, Vulpescu és mások szavaiból, akik bennünket - a már elcsépelt módon - - terroristáknak, horthystáknak, irredentáknak neveznek, bíróság elé állításunkat és az RMDSZ betiltását követelik...". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"
1991. november 15.
Az elmúlt napokban az RMDSZ elnöksége és a Védelmi Minisztérium képviselői találkoztak. A megbeszélésen Nicolae Spiroiu miniszter is részt vett, az RMDSZ részéről pedig Domokos Géza, Borbély László és Tokay György. Az RMDSZ képviselői kifogásolták a magyarlakta vidékeken történt hadgyakorlatokat és a Pro patria című tévéadások magyarellenességét. A miniszter változtatásokat ígért: nem leszek az eddigiekhez hasonló hadgyakorlatok, a Pro patria szemléletét pedig megváltoztatják. /Az ígéret szép szó... = Brassói Lapok (Brassó), nov. 15./
1991. november 19.
"Szilágyi N. Sándor terjedelmes írásában mondta el kifogásait az RMDSZ-szel szemben. Jelentkezett a hatalomorientáltság stb. Szerinte "a mi nagy problémáink megoldására" egy párt eleve alkalmatlan. /Szilágyi N. Sándor: Miért koptam ki az RMDSZ-ből? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"
1991. november 20.
A román parlament nov. 18-án szavazott az alkotmánytervezet 126-os szakaszáról, a bírósági szervek előtti nyelvhasználatról. A szokásos gyűlölködő hang érvényesült a vitán. Petre Turlea a lett alkotmányra hivatkozott, amely szerint nem lehet az ország állampolgára az, aki a hivatalos nyelvet nem beszéli folyékonyan. Ion Gavra szerint a kisebbségek forduljanak tolmácshoz. Az RMDSZ-képviselők a hangzavarban, durva közbekiabálások közepette próbáltak érvelni, az emberi jogok alkotmányos biztosítását kérték. Hiába volt minden, leszavazták az anyanyelv használatának engedélyezését. Újból elszabadultak az indulatok arra a román javaslatra, hogy a szeparatizmus mellől iktassák ki a területi megszorítást. Domokos Géza kijelentette: ha ezt megszavazzák, a magyar képviselők tiltakozásul kivonulnak az ülésteremből. Iliescu elnök Párizsból küldött üzenetében mérsékletre intette a román parlamentet, óvott az indulatosságtól. Ennek is hatása lehetett abban, hogy végül elnapolták a vitát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1991. november 21.
"Nov. 21-én a parlament elfogadta az alkotmányt. Név szerinti szavazással határozott a parlament az alkotmánytervezet elfogadásáról, a szavazást a tévé közvetítette. Az RMDSZ-képviselők egységesen ellene szavaztak, rajtuk kívül parasztpárti képviselők egy kivételével, a liberális pártiak közül pedig többen, továbbá az új igazságügyminiszter, Mircea Ionescu-Qintus is ellene voksolt, a túlnyomó rész azonban mellette, így nagy többséggel elfogadták az új alkotmányt /510 képviselő és szenátor közül 414 mellette, 95 ellene/. Szőcs Gézának - közbekiáltásokkal - nem engedték, hogy megindokolja döntését, a többi magyar képviselőnél is hangzottak a megjegyzések. Szőcs Géza a Romániai Magyar Szó munkatársának elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti csoportjában jelentkezett bizonyos megosztottság az alkotmány elfogadásával kapcsolatban. Végül a szélsőséges kisebbségellenes hangulatkeltés hatására egységesen elutasító lett az RMDSZ-csoport álláspontja. Szilágyi Zsolt képviselő főleg azt kifogásolta, hogy az alkotmány nem az állampolgárból, az állampolgár védelméből indul ki, hanem az országból és a nemzetből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ Király Károly tiltakozásul távolmaradt a szavazástól, levélben indokolva meg döntését: ez az alkotmány a kisebbségieknek másodrangú állampolgári státust ad, a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó parlamenti többség nyomást gyakorolt az ellenzékre és a kisebbségi képviselőkre, elvetették az anyanyelv használatát. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./ Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja nevében indokolta meg, hogy miért szavaznak a magyar képviselők az alkotmány elfogadása ellen. Az új alkotmány csorbítja a helyi autonómiát, a helyi közigazgatásban és a bíróságon kiiktatták az anyanyelv használatának garantálását, "Románia nemzeti állammá való nyilvánításával kapcsolatos fenntartásaink nem voltak alaptalanok." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ "
1991. november 21.
"A parlamenti ülések durva hangját jelzi, hogy például a tévében is közvetített egyik utóbbi ülésen Dumitru Pop /Román Nemzeti Egységpárt/ gonosztevőnek nevezte Hosszú Zoltánt, az RMDSZ aradi szenátorát. A házelnök rendreutasította Pop honatyát. Hosszú Zoltán interpellációjában kifejtette, hogy "tanúi vagyunk a régi elvek restaurációjának." Megengedhetetlennek nevezte, hogy egy etnikumközi konfliktust olyan bizottság vizsgáljon ki, amely 92 %-ban az egyik és 8 %-kal a másik etnikumból áll. Dumitru Pop közbekiabált: "Te gonosztevő!" /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 21./ "
1991. november 26.
Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Hargita-Kovászna megyei jelentésről. A Jelentés egyoldalú meghallgatások alapján készült, nem vizsgálták meg a bírósági szervek bizonyítékait, illetve végzéseit. Mindezek miatt paritásos vagy semleges bizottságot kellett volna létrehozni, semleges külföldi megfigyelők bevonásával. A Jelentés számos valótlanságot tartalmaz, az egész magyar kisebbséget románellenesnek, az RMDSZ-t bűnösnek nyilvánítja. A parlamenti felszólalások során súlyos sértésekkel illették a magyar nemzetet és fasisztoid elméleteket is hangoztattak. A felsoroltak miatt az RMDSZ javasolja, hogy a parlament ne fogadja el a Jelentést, hozzanak létre nemzetközi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül kérik a Nemzetiségi Minisztérium felállítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1991. november 27.
"Szász János reagált a Szilágyi N. Sándor által feltett kérdésre /Miért koptam ki az RMDSZ-ből?/, kiállván az RMDSZ mellett, hangoztatva a szervezet fontosságát: az RMDSZ-re "szeretjük-nem szeretjük, szükségünk van.". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ Szilágyi N. Sándor cikke: 1185. sz. jegyzet."
1991. november 28.
Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 24-én Kolozsváron tartott üléséről közleményt adott ki. Az Elnökség tudomásul vette, hogy a Székelyföldi Politikai Csoport feloszlatta önmagát. Az RMDSZ elítéli az alaptalan támadásokat, amelyek különösen Tőkés László tiszteletbeli elnököt érték, és amelyek a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete által benyújtott bűnvádi eljárás kérésében csúcsosodtak ki. Az Elnökség tagjai nov. 25-én részt vettek a holokausztban elpusztult zsidók emlékének szentelt gyászszertartáson a zsinagógában, majd az ökumenikus istentiszteleten a Szent Mihály templomban. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1991. november 28.
A nagyváradi Crisana lap is beállat a sorba: elsőoldalas cikkeiben átkozza, gyalázza Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./