A román televízió tv híradójában bejelentették, hogy Domokos Géza és Szőcs Géza nem volt hajlandó interjút adni. Nem számoltak be az indoklásról: nem hajlandók egy képernyőn szerepeli a Ceausescut kiszolgáló Hajdu Győzővel, aki Együtt-Impreuna néven új magyar-román szervezet megalakítását jelentette be, éppen az RMDSZ kongresszusának nyitónapján, máj. 24-én. /MTI/

"Vasile Vacaru szenátor interpellációjában hevesen elítélte a Romániai Magyar Szó napilapot, melyben "az aberráció körébe tartozó címek jelennek meg", felmutatta a lap máj. 22-i számát, az egyik címben szerepel: lesz-e nemzetiségi parlamentünk? Vacaru megkérdezte: külön parlamentet akarnak? Verestóy Attila szenátor reagált erre: az RMDSZ dokumentumaiban nem szerepel ez a kifejezés /nemzetiségi parlament/, inkább arról van szó, hogyan nevezzék el a kongresszuson megválasztásra kerülő tanácsot. Nincs szó külön parlamentről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./ "

A bukaresti tévében váratlanul feltűnt Hajdu Győző, a Ceausescu-rendszer egyik legnegatívabb figurája, éppen az RMDSZ kongresszusának első napján, máj. 24-én, kifejtve, hogy megalakította Bukarestben az Együtt-Impreuna Egyesületet. Nem helyes, hogy az RMDSZ az egyetlen nemzetiségi képviselet, szükség van másik szervezetre is, mondta. Magyarázgatta a Ceausescu-korszakbeli szereplését: tévedhetett, de soha nem volt áruló. /Szász János: Együtt, de kivel? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29., MTI/

Az RMDSZ nagyváradi kongresszusát értékelve Molnár Gusztáv politológus kifejtette, hogy az összmagyarság problematikájához való közeledést érezte. A nemzetet újra kell gondolni. A kongresszuson érzékelhető volt a mérsékelt, Domokos Géza-féle irányzat és a radikális, Szőcs Géza nevével fémjelzett irányzat. A Szőcs Géza-féle radikalizmus reális, értékelte Molnár Gusztáv. Tragikus dolog, de Romániában a román ellenzéknek nincs társadalmi bázisa. Bukaresttől 10 km-re van Bolintin, a cigányellenes cselekmény színhelye. - Az RMDSZ autonómiája nem csupán Bukarest felé jelentkezik, de Budapest felé is. Ez azt jelenti, hogy egy pluralista összmagyar struktúrát kell kidolgozni. A mérsékelt irányzatnak is két része van, a politizáló szárny, Domokos Géza és a képviselők egy része, akik attól félnek, hogy a radikalizálódással elveszítenek bizonyos lehetőségeket és az intellektuális szárny, a Cs. Gyimesi Éva, Bányai Péter-szárny, amely a jóhiszemű román szellemi elittel tart fenn kapcsolatot, és fél, hogy ezek most veszélybe kerülnek. /Közeledés az összmagyarság problematikájához. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), máj. 31./

"A Vatra Romaneasca vezetőjét, Radu Ceontea szenátort választotta meg elnökének a Román Nemzeti Egységpárt Marosvásárhelyen tartott rendkívüli országos értekezlete. Az értekezleten elfogadott állásfoglalásban felszólították a parlamentet és a kormányt, hogy "megfelelő törvényes intézkedésekkel" akadályozzák meg az RMDSZ-kongresszus megtartását Marosvásárhelyen. /MTI/ A Vatra Romaneasca kettészaladt, a Ceontea-ellenes szárny az elmúlt napokban rendezte meg országos értekezletét Kolozsváron, Ceontea ugyanezt a tanácskozást június elsejére Marosvásárhelyre hívta össze. "

"Iliescu elnök Marosvásárhelyre látogatott, találkozott a pártok helyi vezetőivel. Az összejövetelén többen kifogásolták, hogy az RMDSZ ebben a városban tartja meg kongresszusát. Iliescu elmondta, hogy nem érdeke az országnak a "némiképp megalomániásan" megszervezett kongresszus megtartásának megakadályozása. /MTI/"

Nem közeledtek az álláspontok az ötpárti konvenció /RMDSZ, Nemzeti Liberális Párt, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Román Ökologista Párt, Román Szociáldemokrata Párt/ és a Nemzeti Megmentési Front között. A konvenció a miniszteri posztok felére tart igényt és a miniszterelnöki posztra független személyt javasolt, ebbe viszont a Front nem ment bele. /MTI/

Újabb folyóirat indult, a Besztercei Híradó, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének folyóirata. Ezzel a szórványvidék is magyar sajtótermékkel gazdagodott. /Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - 1. sz./

"Az RMDSZ kongresszusa utáni helyzetet elemezte Ara-Kovács Attila. Az RMDSZ-en belül két alapáramlat alakul ki: a lavírozó politikacsináló alkotják az RMDSZ bukaresti magját. Velük szemben Erdélyben lassan megteremtődik egy új politizáló réteg, nyelveket beszélő, liberális fiatal szakértők személyében. A bukarestiek a fontolva haladók. Programjuk azonban tekintettel a romániai kisebbségellenes közállapotokra - hasonlóképpen utópikusnak látszik, mint az "erdélyi ellenzék" radikalizmusa, állapította meg Ara-Kovács Attila. Az erdélyi fiatalok Szőcs Géza mögé álltak, ő azonban képtelen volt a kolozsvári RMDSZ-központot működő intézménnyé tenni. Ara-Kovács Attila szerint a Szőcs Géza által hangoztatott államalkotó nemzet, társnemzet kategóriái populizmusnál alig többek. A kongresszus után egyértelművé vált, hogy, hogy a mozgalom vezetését kész átvenni egy fiatal és képzett értelmiségi réteg, köztük Kolumbán Gábor, Patrubány Miklós, Szilágyi Zsolt, ifj. Toró Tibor, Zsigmond László. /Ara-Kovács Attila: Az RMDSZ második kongresszusa. Hány lépés előre, hány lépés hátra? = Beszélő, jún. 1./"

Az RMDSZ II. kongresszusát Marosvásárhelyen tartotta 271 szavazati joggal rendelkező küldött és 130 vendég /köztük bukaresti nagykövetségek képviselői/ jelenlétében. Sütő András megnyitója után elhangzott Domokos Géza elnöki bevezetője. Tőkés László püspök javasolta a románság képviselőivel való tárgyalást a romániai magyarság kérdéseinek átfogó rendezésére, sürgette a helyhatósági választások kiírását. Szőcs Géza főtitkár a romániai magyarság társnemzeti státuszának elismertetését javasolta, egyidejűleg nemzetiségi törvénycsomagot terjesztett a kongresszus elé. Végül Domokos Gézát választották meg az RMDSZ elnökének, Szőcs Gézát és Kolumbán Gábort alelnöknek, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26, 28, 29./ 1989 decembere végén kimondták a Securitate feloszlatását azzal, hogy még három hónapig kapják fizetésüket. A megszabott határidő előtt három nappal kitörtek a marosvásárhelyi etnikumközi összecsapások, melynek előidézésében döntő szerepet játszottak a Securitate és a volt nomenklatúra tagjai, olvasható a kongresszus résztvevői felhívásában, melyet a román társadalomhoz intéztek. Közvetlenül a tragikus események után megalakult a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, amely szinte teljesen átvette a volt Securitate tagjait. Az utóbbi hetekben, amikor a nemzetbiztonsági törvény került parlament elé, újabb magyarellenes hecckampány indult. A történelemkönyvek egyoldalúak, elhallgatják a századokon átívelő együttműködés mozzanatait. A kongresszus résztvevői kérik a románokat, lépjenek fel az ultranacionalista megnyilvánulások ellen. /Felhívás az egész román társadalomhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ A kongresszus határozatai között szerepel Securitate-dossziék megvizsgálása és kiterjesztése a romániai magyarság tisztségviselőire, az országos román-magyar találkozó kezdeményezése, annak hangsúlyozása, hogy létkérdés az anyanyelvi oktatás biztosítása, a Bolyai Tudományegyetem újraindítása, önálló kutatóintézetek létrehozása, a helyhatósági választások sürgetése, a magyar szórványok helyzetének feltérképezése és igényeinek kielégítése, kapcsolattartás a többi nemzeti és etnikai kisebbség képviselőivel, tiltakozás a televízió nemzetiségi és ellenzéki műsorainak korlátozása ellen, a világ tudomására hozzák az 1989. decemberi oroszhegyi, és az 1990. márciusi marosvásárhelyi események kapcsán hozott törvénytelen ítéleteket, és a folyamatban levő törvénytelen pereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

A Washingtonban működő Erdélyi Magyarságért Kulturális Alapítvány meghívására az Egyesült Államokban járt Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Összesen 16 előadást tartott Torontótól Houstonig, Los Angelestől Washingtonig. Az erdélyi magyar kultúra sajátos helyzetéről beszélt. Az előadások után mindig beszélgetésre került sor. Amerikai magyar emigrációs körök, egyletek, alapítványok vendége volt. Költőként is fogadták, volt, ahol verseiből olvastak fel. Markó elmondta még, hogy Petre Roman miniszterelnök amerikai látogatása nem volt hivatalos, ezért a visszhangja is szűkebb volt. Petre Roman sok kérdést kapott, a magyar kisebbség helyzetére vonatkozóan is. Az ezekre adott válaszokat egyáltalán nem tartották kielégítőnek. Az amerikai visszhangot itthon megpróbálták kozmetikázni. /Béres Katalin: Magyarok az Óceánon túl. Beszélgetés Markó Béla író-szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

"George Stancov képviselő máj. 30-án a képviselőházban bejelentette: negyvenöt esztendővel ezelőtt végezték ki Antonescu marsallt, aki szerinte "a nemzet újraegyesítésének, a román nép méltóságának harcosa volt." Egy perces felállásra szólította fel képviselőtársait. A terem nagy része felállt, az RMDSZ-képviselők ülve maradtak. Később Kerekes Károly RMDSZ-képviselő kifejtette, hogy Antonescut háborús bűnösként ítélték halálra. Malaparte Kaput című könyvében leírta iasi-i pogromot, Antonescu ezenkívül Transznisztriába száműzte a cigányokat. Közben a parlament előtt ülnek az éhségsztrájkolók, a decemberi forradalom résztvevői, akik követelik, nekik is juttassanak segélyt. A szenátus már megszavazta a juttatásokat, a képviselőházon volt a sor. Több román képviselő felszólalt, hevesen ellenezve a segélyt. Petre Turle, Catalin Radulescu például, Constantin Ivanovici pedig megjegyezte: szerinte Tőkés László, Ana Bladiana és Doina Cornea nem voltak a forradalom résztvevői. Bárányi Ferenc képviselő vitába szállt képviselőtársával: "Ami pedig Tőkés Lászlót, Ana Bladianát és Doina Corneát illeti, bárhogy akarják egyesek, nélkülük nem lehet megírni a román forradalom történetét. Mert az az igazság, hogy december 16-án Tőkés László lobbantotta fel a forradalom szikráját." /Román Győző: Ülve és állva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ "

"Az RMDSZ kongresszusán emlegették a társnemzet státus kérdését. Molnár Gusztáv politológus, a Dunatáj Intézet munkatársa szerint ez fontos szemléleti változás. Amit valószínűleg elfogadnak: az erdélyi magyarság államalkotó szubjektum, a román nép egyenrangú társa. Molnár Gusztáv mindig is ellenezte a kisebbségi elnevezést. Az 1989-es fordulat után a Magyarország határain kívül élő magyarokban nemcsak kulturális, de erős politikai tudat is fellépett. Ezt úgy nevezhetjük, hogy egység. Vízválasztó lesz, hogy hogyan fogadja ezt a románság. Ki fog derülni, hogy a bukaresti elit ellenzék, például a Polgári Szövetség egy kicsit eltávolodik. "Hosszú távon viszont az erdélyi románság ma még hallgatag részét, remélem, megnyerjük." /Nagy Iván: Kisebbség vagy társnemzet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./"

A FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ Budapesten tartott kongresszusán, máj. 11-én felvette tagjai sorába az RMDSZ-t. Erről Szőcs Géza adott tájékoztatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

A FUEV Budapesten tartott kongresszusán felvette tagjai sorába az RMDSZ-t, számolt be a történtekről Szőcs Géza és Eckstein-Kovács Péter. A FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ 1942-ben alakult, székhelye Flensburg. A FUEV az Európa Tanács mellett szakértői szerepet játszik, kisebbségszakértőkből álló jogász csoportja van. Jelentkezett a szlovákiai Együttélés és a KMKSZ /Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége/ is, de ők még nem kaptak a felvételhez elégséges szavazatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

"Radu Ceontea szenátor, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke fenntartja álláspontját, hogy az RMDSZ-t nem tartja legálisnak. Ez a párt stagnálásnak van ítélve, mondta, az Erdélyi Naplónak nyilatkozva. A vatrások kezdettől fogva hangoztatták, hogy az RNEP a Vatra Romaneasca politikai karja. Túlságosan gőgös az RMDSZ, az egyszerű magyarok majd megértik, hogy megtévesztették őket. A pártelnök nem lát érintkezési pontokat az RMDSZ és az erdélyi román nemzeti szervezetek között. Ceontea szerint egy párt, amely más nyelvet használ, mint az állam nyelve, más nemzet érdekeit szolgálja. A "magyarok a román nemzet részét képezik." Nem lehet nyelvi szeparatizmus a politikában., hangsúlyozta, szerinte a magyarok román nyelvű pártokban tevékenykedjenek. /Gáspár Sándor: "Magyar is kell a Vatrába". Beszélgetés Radu Ceontea szenátorral, a Román Nemzeti Egységpárt országos elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./"

Az RMDSZ kongresszuson újraválasztott Elnöksége június 5-én Bukaresten tartotta alakuló ülését. Elhatározták, hogy megkezdik a Tőkés László által javasolt román-magyar kerekasztal tárgyalások előkészítését. Az Elnökség megelégedéssel vette tudomásul a magyar parlamentnek az 1996-os budapesti világkiállítással kapcsolatos döntését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8-9./

"Gheorghe Dumitrascu, a Nemzeti Megmentési Front szenátora, egyetemi tanár, a történelemtudomány doktora nyilatkozott a marosvásárhelyi Népújságnak. Ebben kifejtette, várja, "hogy a székelyek rájöjjenek arra, hogy ők nem magyarok", ezenkívül leszögezte: "meggyőződésem, hogy az RMDSZ a román nemzeti állam aláaknázásán ügyködik..." /Mózes Edit: Gheorghe Dumitrascu: "Állandóan ott érzem a kést a hátamban." = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./ "

Az RMDSZ szenátorai Petre Roman miniszterelnöknek írt levelükben tiltakoztak amiatt, hogy jún. 7-én a Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt képviselői Marosvásárhelyen megakadályozták, hogy a Demény Lajos oktatási miniszterhelyettessel az élen érkező küldöttség eleget tegyen feladatának, mozgásukban korlátozták őket. /Tltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Megjelent a Besztercei Híradó, egyelőre még RMDSZ-szórólap formájában, mert Beszterce-Naszód húszezres magyarság igényt tart egy magyar nyelvű sajtótermékre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke, a szövetség szentátusi csoportjának vezetője elmondta, hogy jún. 10-én találkoztak az ellenzéki pártokat tömörítő Demokratikus Konvenció és a kormány képviselői. A konvenció szerint az új kormánynak egy független személyiség legyen a miniszterelnöke. Petre Roman kormányfő ezt nem tartotta elfogadhatónak. Szőcs Géza beszámolt arról is, hogy az Alkotmányozó Parlament Állandó Bizottságában megdöbbenve tapasztalta: előzőleg konszenzusra jutottak abban, hogy az anyanyelv használatának jogát biztosítják, mégis visszakerült a vagy szócska a szövegbe, ami azt jelenti, hogy elegendő, ha a kisebbségek számára biztosítják az anyanyelv megtanulásának jogát /és nem anyanyelven való tanulást!/. /Béres Katalin: A házelnökök konszenzusra törekedtek. Beszélgetés Szőcs Gézával, az RMDSZ politikai alelnökével, a szövetség szentátusi csoportjának vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Szülőföld címen jelent meg a tordai Aranyosvidék és az Enyedi Hírlap utóda. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16./ Megjegyzés: Az Aranyosvidék 1990. március 8-a és 1991. május 18-a között jelent meg, a tordai RMDSZ lapjaként, kéthetente. Az Enyedi Hírlap az Aranyosvidék melléklete volt. Az anyagi gondok miatt megszűnt lap helyett folyóiratként indult Szülőföldnek csak két száma jelent meg, a májusi és a júniusi, azután ez a lap is megszűnt.

"Dáné Tibor felelevenítette az RMDSZ II. kongresszusát, Pillich Lászlóval vitázva. Dáné Tibornak huszonegy ügyrendi pontnál volt megfogalmazásokat pontosító vagy tisztázó javaslata, ezeket a kongresszus elfogadta. Amikor a "Gézák párharca" folyt /Domokos Géza és Szőcs Géza között/, akkor Dáné Tibor Tőkés Lászlót javasolta elnöknek. A püspök ezt nem vállalta. /Dáné Tibor: Tavaszi szeplők vagy májfoltok? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

Marosvásárhelyen éjszakánként sorra eltüntetik a megmaradt magyar neveket. Nincs többé Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet, helyette: Academia de arta teatrala din Tirgu Mures /Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia/, az utcai feliratokat is lemázolják. A város nevét sem írják ki magyarul, annak ellenére, hogy az 1990-es választásokon a 103627 szavazatból 56.262-t, vagyis 54,25 %-ot kapott az RMDSZ. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

Nem tud róla, hogy hazajövetele ügyében történtek-e lépések, nyilatkozta Kincses Előd. Ebben az RMDSZ-nek kellene lépnie. Az 1990 márciusi események miatt a hivatalos adatok szerint harminc magyar és cigány sínylődik börtönben, valójában több személy ellen folyik eljárás, többek között ellene is. Közben az a három román sofőr, akik akkor halálra gázolták Kiss Istvánt, Gyimes Istvánt és Czipor Antalt, szabadon sétálnak, semmi bántódásuk nem esett. Ismert azok neve is, akik Sütő András bal szeme világát kioltották, de egyetlen egyet nem ítéltek el közülük. /Fábián Imre: Kincses Előd emigrációban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./

Huszonöt éven át próbáltam az USA kongresszusában és a külügyminisztériumban előtárni az erdélyi magyarság panaszait. De 1985-ig nem nagy eredménnyel. Azután mégis sikerült fölhívnom a figyelmet néhány olyan emberjogi dologra, ami megdöbbenést keltett. Igaz, ehhez akkor már Ceausescu rendszere is keményen belejátszott. A következménye az lett, hogy felfüggesztették vagy legalábbis elemzés tárgyává tették a legnagyobb kedvezmény elvének felfüggesztését. mondta el Szász Zoltán, több politológiai könyv szerzője, aki a háború után távozott Magyarországról, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Száz Zoltán úgy látja, hogy az RMDSZ élén állók rendes emberek, de görcsösen ragaszkodnak a hatalomhoz, a másik oldalt, a fiatalabbakat, a radikálisokat, akik határozottabban kiállnák a jogok mellett, azokat leintik, reálpolitikára hivatkozással. Szász Zoltán nemzetközi jogot oktat három egyetemen. Az amerikai etnikai csoportok országos szövetségének főtitkára és bevándorlási igazgatója. Tizenöt éve az amerikai külpolitikai intézet ügyvezető alelnöke, emellett a Magyar Szövetség főtitkára. /Koszta István: Elmondja Száz Zoltán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

Oroszhegy lakói nyíltlevelükben kérték Iliescu elnököt, részesítse kegyelemben az elítélt négy oroszhegyi lakost, Nagy Istvánt, Ambrus Pált, Vass Kiss Elődöt és Nagy Imrét, akiknek büntetését a Legfelsőbb Törvényszék 1990. nov. 28-án hozott ítéletével súlyosbította: Nagy István és Ambrus Pál esetében 13-ról 15 évre, Vass Kiss Előd és Nagy Imre esetében pedig 13-ról 18 évre emelte. Liviu Cheuchisan rendőrparancsnok meglincselése azért következett be, mert a parancsnok a törvénytelenségek sorozatát követte el. Az ország más területein is történtek 1989 decemberében rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. Az Udvarhely széki RMDSZ választmánya kéri valamennyi tagszervezetet, hogy ezt a beadványt aláírásukkal támogassák. - Zetelaka lakói jún. 6-i levelükben Iliescu elnökhöz fordultak, azt kérve, hogy részesítse kegyelemben az 1991. márc. 29-én 20 évre elítélt Ilyés Istvánt, a 19 évre elítélt Boldizsár Ferencet és Karsai Lászlót, továbbá az 5-5 évre ítélt Bíró Mártont, Boros Lajost, Gergely Balázst, Gergely Lászlót, Jakócs Sándort, Péter Józsefet és Szabó Sándort. Zetelakán 1989. dec. 22-én a tömeg követelte Gabi Danaila és Sorin Debrean milicisták eltávolítását, akik törvénytelenségeket követtek el. Gabi Danaila öngyilkos lett, de ezt a bíróság nem vette figyelembe, haláláért ítélték el a felsorolt zetelakiakat. /Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének és valamennyi emberjogi szervezet vezetőségének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Az Emberséget!- Alapítvány /Székelyudvarhely/ aláírási akciót indított el: Támogassuk az oroszhegyi rendőrgyilkosság vádjával 15 évi börtönbüntetésre ítélt Nagy István nélkülöző családját! Nagy István bűne az, hogy 1989. dec. 22-én a község zsarnokát, Liviu Cheuchisan rendőrparancsnokot oldalba lökte. Cheuchisan meglincselésére máshol és jóval később került sor. Támogassuk a marosvásárhelyi magyarellenes 1990. márciusi pogrom áldozatinak nélkülöző hátramaradottait. Eddig közel 20 ezer aláírás gyűlt össze, a kegyelmi kérvény támogatására. /Emberséget!- Alapítvány Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Az RMDSZ-képviselők szóvá tették: a Romániai Magyar Szó nem közölte, hogy az RMDSZ parlamenti képviselői a nemzetbiztonsági törvény ellen szavaztak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

"A szenátus után jún. 20-án a képviselőház is elfogadta az állambiztonsági törvényt, amely az államellenes cselekedetek közé sorolja a szeparatizmust. Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 20-i üléséről kiadott közleménye szerint az RMDSZ megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az elfogadott nemzetbiztonsági törvényben alkotmányellenesen szerepel a "szegregációs jellegű" szeparatizmus, ez lehetőséget teremt a szeparatizmus fogalmával való visszaélésre. Az RMDSZ elutasítja a privatizációnak azt a módját, amely az állami vagyonból származó tőkét a kormány által kinevezett testületekre bízza, valamint elutasítja azt is, hogy nem rendelkeznek az elmúlt 43 évben elkövetett tulajdonjogi sérelmek orvoslásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ "

Iliescu elnök jún. 26-án fogadta az RMDSZ küldöttségét, Domokos Géza elnököt és Verestóy Attila szenátort. A küldöttek szóvá tették az iskolaügyben fenyegető újabb korlátozásokat, a szélsőséges erők aggasztó jelentkezését, a nemzetbiztonsági törvényben a szeparatizmus önkényes értelmezésének a veszélyét, Románia történelmének és földrajzának kötelezően román nyelven való oktatásának hírét és azt, hogy a szükségesnél kevesebb magyar nyelvű osztályt akarnak engedélyezni. Máris nagy a nyugtalanság: tiltakozó akciókat terveznek /éhségsztrájk, sztrájk, élőlánc/ az anyanyelvi oktatás korlátozása ellen, felvetették, hogy a nagyarányú tanárhiányt csak a Bolyai Egyetem visszaállításával lehetne megoldani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28., MTI/