A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége és a Sulyok István Református Főiskola rektori hivatala tájékoztatást adott ki a Partiumi Keresztény Egyetem ügyében. 1990-1991-ben történt megalakulása óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet keretében működött. Az 1995-ös román tanügyi törvény, illetve az 1997/36. számú tanügyi sürgősségi kormányrendelet ez év júliusában való törvényerőre emelkedése nyomán az egyházi tanintézetek végképpen a magánoktatás keretébe szorulnak, másfelől eldőlt, hogy Romániában önálló, állami, magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény újraalakítására vagy alapítására egyhamar nem nyílik lehetőség. Ezért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magyar tannyelvű, keresztyén magánegyetem létrehozását határozták el. - A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa ez év tavaszán jóváhagyta a Sulyok István Főiskola önállósulását. A Partiumi Keresztény Egyetemet a Pro Universitate Partium Alapítvány fogja megalapítani és fenntartani. Az egyetem ökumenikus jellegű intézmény lesz. Az egyházkerület a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásához kéri az egyházak, az RMDSZ, a magyar kormány és a magyar közvélemény hathatós támogatását. - A Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásával és a romániai magyar nyelvű egyetemi oktatás keretében betöltött helyével kapcsolatban a közeljövőben sokoldalú egyeztetést tartunk szükségesnek. /Tájékoztatás a Partiumi Keresztény Egyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette véleményét a Tőkés László püspök által bejelentett lévő Partiumi Egyetem tervéről. Szerinte félreértés az, hogy a tanügyi törvény nem ad lehetőséget magyar egyetem alapítására. A kisebbségi fejezet 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézmények létesítésére a magánoktatási szférában. - Az elmúlt években az RMDSZ a magánoktatás kérdését nem kezelte prioritásként, mert megfosztotta volna magát annak lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjjön az önálló állami magyar egyetem. Azonban amennyiben a Partiumban megfogalmazódott az ilyen intézmény létrehozásának az igénye, az RMDSZ természetesen felvállalja ennek a politikai támogatását. Kovács Béla rektor elmondta, hogy hónapok óta benyújtották a különböző karok akkreditálására vonatkozó iratcsomókat, s az Országos Akkreditálási Tanács (OAT) még válaszra sem méltatta. Asztalos Ferenc megígérte, hogy az akkreditálásra az RMDSZ a politikai háttértámogatást biztosítja. - A Petőfi-Schiller Egyetem alapítási folyamata elhúzódik. Még hátra van azonban ebben az ügyben két per. Figyelembe véve, hogy közeledünk a választásokhoz, koalíciós partnereink sem nagyon sürgetik ennek a kérdésnek a megoldását. Pillanatnyilag jogos lehet mindannyiunk viszonylagos elégedetlensége, hogy holnap-holnapután az államelnök által kihirdetett törvény az önálló állami magyar egyetem létrehozásához való jogot tételesen nem mondja ki. A jogszabály viszont úgy fogalmaz, hogy az nem jelent gátat. - Az akkreditálási törvény értelmében Romániában egyébként is csak törvény alapján lehet egyetemet indítani. - A lehető legrövidebb időn belül fel kell mérni, hogy ahol jelenleg nincs magyar oktatás, de lenne rá igény, hogyan lehet beindítani a magyar oktatás megteremtését célzó folyamatokat. Sok ilyen hely van, például Marosvásárhelyen a román nyelven működő Petru Maior magánegyetemen a diákok 40 százaléka magyar. Vagy Kolozsváron, a Műszaki Egyetemen markáns magyar tanári gárda létezik, és szép számban vannak ott magyar diákok is. /Tibori Szabó Zoltán: Petőfi-Schiller-egyetem - a pakliba visszatett kártya A magánegyetem sem megoldás, de talán több a semminél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

A Bihar megyei RMDSZ választmány Állandó Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, tiltakozva dr. Csapó József szenátor lejáratását célzó kísérletek ellen. Önmérsékletre intik az akcióban sajnálatos módon szerepet vállalt néhány Bihar megyei RMDSZ-tisztségviselőt, felkérve, hogy tekintsenek el a további egyéni vélemények közlésétől a sajtóban, míg a Bihar megyei RMDSZ választmánya ebben a témakörben nem foglal állást. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 22./

"Júl. 21-én, szerdán, a harmadik napon Tusnádfürdőn a meghirdetett program szerint Belügyi és igazságügyi együttműködés az EU integráció jegyében címmel kellett volna előadást tartania többek között Constantin Dudu Ionescu belügyminiszternek, Kontrát Károly magyarországi belügyminisztériumi politikai államtitkárnak és másoknak. Õket hiába várták, nem jöttek. A szerdai nap egyetlen előadását Az átmenet politikai kultúrája, a politikai kultúra átmenete témakörben tartották. Az előadói asztal mellett Renate Weber, az Alapítvány a Nyílt Társadalomért, Bakk Miklós politikai elemző, Alexandru Cistelecan irodalomkritikus és Major Tamás fideszes országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság tagja foglaltak helyet. Bakk Miklós előadásában jellemezte a hazai politikai életet, beszélt nyílt és rejtett politikai stratégiákról. A nyílt stratégiák közé olyan elemek tartoznak, amik olykor nem is tudatosak, de mozgató erejük van. A rejtett stratégiák fő jellemzője a bürokrácia, mint a doktrinális állam megőrzésére tett törekvés oly módon, hogy az elit megőrizze hatalmát. Az előadó a romániai pártokat posztkommunista, történelmi és RMDSZ kategóriákba sorolta. Az első csoportba olyan pártok tartoznak, amelyek nem tudnak szembenézni a változásokkal. A történelmi pártokat az állam iránti vonzódás motiválja. E pártoknál nem képzelhető el a szubszidiaritás elve. Az RMDSZ - Bakk Miklós szerint - saját társadalma fele fordul és három fő jellemzője van: politikai szervezet, a román politikai életben való részvétel biztosítása, ugyanakkor kezdetben a mozgalmi szerepe is igen fontos volt, és helyettesítette a romániai magyar civil szférát. Alexandru Cistelecan szerint az RMDSZ nagyon szerencsés helyzetben volt és van, ám az általa kidolgozott prioritások egy közösségre irányulnak és csak utána következnek az országos programok. Renate Weber előadásában kitért a titkosszolgálat legutóbbi néhány akciójára és elítélte a román sajtó azon részét, amely a székelyudvarhelyi ügy kapcsán azt tolta előtérbe, hogy magyarokat érintett. Szerinte a "vélemények nem lehetnek alkotmányellenesek, csak a cselekedetek. " Kiadják a tábori napilapot: Tusványos Press 99. /Jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem - szerda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

Csíkszeredán az RMDSZ kezdeményezésére júl. 23-án - örök emlékeztetőül arra, hogy 150 évvel ezelőtt, 1849. július 23-án a városban járt Petőfi Sándor - a nevét viselő utca 15-ös számú épületén emléktáblát helyeztek el. Az ünnepségen Sántha Pál Vilmos városi RMDSZ-elnök, Csedő Csaba polgármester beszélt a megtartó hagyományápolás fontosságáról, Petőfi máig ható példájáról. /Emléktábla Petőfinek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./

"Júl. 24-én délelőtt több mint ötszáz ember előtt tartott előadást Markó Béla szövetségi elnök és Nicolae Manolescu liberális politikus A regionális együttműködés szerepe az új stabilitási rendszer kialakításában címmel. Nicolae Manolescu szerint hiába beszélünk integrációs törekvésekről mindaddig, míg nincs igazi szándék az európai felzárkózáshoz. Romániában nem tüntek el a nemzeti gyűlölködés gyökerei. Markó Béla figyelmeztetett arra, hogy a nagy fogadkozások évszázadát búcsúztatjuk. Soha többé nemzeti gyűlöletet, mondják. A Koszovó utáni helyzet azt jelenti, hogy most már európai érvényű kisebbségi ajánlások helyett európai érvényű kisebbségi törvénykezésre van szükség. "Fel kell adni a saját kisebbségeikre acsarkodó nemzetállamok eszméjét, szét kell oszlatni a saját kisebbségeiket megfigyelő titkosszolgálatok lidércnyomását, és ki kell alakítani egy másfajta, egy együttműködő, tehát stabil Közé-Kelet-Európát." - hangsúlyozta. Markó képtelen helyzetnek tartja azt is, hogy Románia nyugati kapujánál van olyan 140 kilométeres útszakasz - Szatmárnémeti és Nagyvárad között -, ahol még mindig nincsen egyetlen nemzetközi határátkelőhely sem. Mint ahogy az Erdélyt átszelő autósztrádáról sem tudni pontosan, mikor lesz belőle valami. Orbán Viktor beszédében kifejezte, személy szerint neki az fáj a legjobban, hogy nem történik előrelepés az önálló magyar állami egyetem újralétesítése és az egyházi javak visszaszolgáltatása terén. A miniszterelnök finnországi példát említett, ahol a 6 százalékos svéd kisebbségnek nemhogy önálló egyeteme van, de a finn iskolákban kötelező tantárgy a svéd nyelv. A magyar kormány ezentúl is támogatni fogja az RMDSZ céljait, tehát továbbra sem Budapestről fogják megmondani, hogy mit vár el a romániai magyar kisebbség - fogalmazott az kormányfő. Az elmúlt tíz év történelmi eseményeiről szólva, amikor átrendeződött a térkép, Orbán elmondta: a valóság azt mutatja, hogy az átmeneti időszakból a térség országai nem egyformán kerültek ki. Az országok az elmúlt évtized történései alapján három csoportba sorolhatók: a posztkommunizmust is maguk mögött hagyó demokratikus államok, mint például Magyarország, demokratizálódás útján haladó országok, valamint lemaradottak, a teljes káosz felé sodródó államok. A fejlettségbeli különbségek három fő tényezőre vezethetők vissza: politikai és gazdasági változások, restauráció, valamint a kisebbségek jogainak a többség általi biztosítása. Utóbbira Orbán szerint háromféle megoldás létezik: a kisebbségek elleni erőszakos magatartás, amely sokszor fegyveres konfliktusba torkollhat, ez a balkáni megoldás. A kelet?európai megközelítés, amikor nem engedik meg a kisebbségeknek, hogy saját elképzelésüknek megfelelően rendezzék be életüket. A közép-európai modell azonban az, amikor a többség engedi a kisebbségnek, hogy életét saját elképzelése alapján élje. Orbán Viktor júl. 24-én délben Székelyudvarhely polgármesterével ebédelt, majd hazautazott. /Markó Béla és Orbán Viktor Tusnádfürdőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) júl. 26./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot tett közzé az új tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A törvény elfogadását az RMDSZ hivatalos vezetősége "jelentős előrelépésként" értékelte, annak diszkriminatív jellegét elhallgatván, az ellene szavazó dr. Csapó József szenátorral szemben szankciókat helyeztek kilátásba, azzal vádolván őt, hogy "együtt szavazott az anyanyelvű oktatást korlátozni szándékozó ellenzéki politikusokkal", (Verestóy Attila szenátor), és "egy korszerűbb és európaibb törvény ellen voksolt" (Székely Ervin képviselő). A valóság az, hogy nem Csapó József szenátor, hanem éppen a vádaskodók szavaztak együtt a Szenátusban az Iliescu-féle posztkommunista párttal. A törvény megszavazásával mi magunk szentesítettük, állapította meg Tőkés László, az önálló állami magyar egyetem helyreállításának jogától való megfosztatásunkat. - Az elfogadott törvény az egyházi oktatást a magánoktatás körébe száműzte, és állami tulajdonként telekkönyvezteti az erdélyi történelmi egyházaktól 1945 után elvett, több mint ezer iskolaépületet. A törvény értelmében a felekezeti gimnáziumok magániskolákká minősülnek vissza, és - példának okáért - a nagyváradi Sulyok István Főiskola is magánegyetemként, az állami pénzügyi támogatás teljes hiányában kénytelen - puszta - fennmaradásáról gondoskodni. /Tőkés László: Nyilatkozat a Tanügyi Törvény tárgyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot tett közzé az új tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A nyilatkozatról Markó Béla szövetségi elnök véleményét kérdezte a Romániai Magyar Szó munkatársa. Markó Béla kifejtette, hogy meg kell nézni az 1995-ös oktatási törvényt, és azt, hogy milyen változtatásokat kért a romániai magyarság és hogy az 1999- es új oktatási törvényben milyen változtatásokat sikerült elérni. Markó szerint "elég nagy arányban teljesültek igényeink. Az is igaz, hogy egyes elvárásaink nem váltak valóra." Jelentős az előrelépés: anyanyelven lehet felvételizni az egyetemekre, lehetővé válik az iskolai dokumentumok magyar nyelven való kiállítása. Markó szerint a törvény bírálata a politikai küzdelem megnyilvánulása. Az RMDSZ elnöke ezt rendkívül vétkesnek tartja ezt, mert megint azt próbálják sugallni, hogy nem értek el semmit.- Ugyancsak Tőkés László környezetéből tiltakozás indult el az ellen, hogy Markó Béla Asztalos Csaba Ferenc fiatal jogászt emberi és kisebbségjogi tanácsosi tisztségbe nevezte ki. Markó Béla szerint az ő hatásköre, hogy maga mellé tanácsosokat nevezzen ki. "Én sem szólok bele abba, hogy a Királyhágómelléki Egyházkerület milyen tanácsosokat választ." /Máthé Éva: Markó Béla válasza Tőkés László Nyilatkozatára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Markó Béla szövetségi elnök Tőkés László nyilatkozatáról elmondta: sajnálja, hogy ez a nyilatkozat megszületett, és rendkívül sajnálja, hogy a szervezet tiszteletbeli elnöke továbbra is élesen támadja az RMDSZ parlamenti frakcióit, az RMDSZ teljes vezetését. Azt üzente a püspök úrnak, hogy a politikai küzdelemnek az oltárán, ne áldozzák fel az anyanyelvű oktatás kérdését. Tovább kell küzdeni azért, hogy amit most nem sikerült, azt is megváltoztassuk. Mostantól kezdődően lehet anyanyelven felvételizni, lehetséges a szakoktatás magyarul, mostantól kezdve nemcsak tanár- és művészképzés lehetséges magyarul egyetemi szinten, hanem minden: közgazdaságtani, jogi, mezőgazdasági, műszaki oktatás is. "Mostantól egyes iskolai dokumentumokat magyarul is meg lehet szerkeszteni, mostantól kezdve nemcsak román gyerekek számára lehet létszám alatti osztályokat létesíteni, hanem magyar gyerekek számára is, mostantól kezdve nemcsak csoportokat és tagozatokat, hanem kollégiumokat és fakultásokat is lehet létesíteni magyarul, és az önálló magyar egyetem lehetőségét sem zárja ki ez a törvény." "Püspök úr észre sem veszi, hogy miközben ő minket, engem, vagy a parlamenti frakción akar ütni, tulajdonképpen az egész romániai magyarságon üt." "Ha püspök úrban nincsen remény és nincs bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni." /Mózes Edith: Markó Béla Tőkés László nyilatkozatáról. Püspök úrral így, ezen az úton nem tudunk együtt menni! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./"

"Tőkés András válaszolt Frunda György nyílt levelére. Tőkés András szerint Frunda György "a legtehetségesebb és a legelegánsabban politizáló vezéregyénisége annak az értelmiségi csoportosulásnak, amely módszerekben nem válogatva, az RMDSZ-en belül magához ragadta a hatalmat". Ezért lehetséges, hogy a diktatúra idején a Tőkés László-per felvállalásának visszautasítását jogi tanácsadásnak állította be, jelenleg pedig Frunda sikerpropagandát hangsúlyozva félrevezeti az RMDSZ-kongresszusi küldötteket. Tőkés András kiemelte levelében, hogy nem magyarázkodni kell. Saját példáját hozta fel: tiltakozásul lemondott, mert hiába volt államtitkár, nem hagyták jóvá az önálló magyar Bolyai Farkas Líceum létrehozását sem. /Tőkés András: Válasz FRUNDA GYÖRGY szenátor úr nyílt levelére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

Kiss Magda, az Áprily Lajos Líceum /Brassó/ igazgatója nyugdíjba vonult. A versenyvizsga alapján új igazgató Nedeczky László lett. A középiskola aligazgatója továbbra is Badau Tünde marad. Nedeczky László /Brassó, 1951 aug. 14./ Brassóban szerzett mérnöki diplomát, azóta a tanügyben dolgozott. 1990 és 1992 között igazgatóhelyettes volt a brassói Villamosipari Iskolacsoportnál, 1991-1996 között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos alelnöke, 1996-1998 között pedig a Brassó megyei RMDSZ elnöke. /Új igazgató az Áprilyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

"A júliusban a lap szerkesztőségébe érkezett sajtótermékek között volt több lap. Az Ébresztő a dicsőszentmártoni MADISZ gimnazista havilapja., a GM pedig a dicsőszentmártoni MADISZ információs lapja, az Én, te, ő, mi, ti, őK a szentegyházai Gábor Áron Líceum diáklapja. A Pitypang Hírlevél a Pitypang Hálózatnak a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör kiadásában megjelenő hírlevele. Az Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye) május-júniusi számában Vasvári Pál életének erdélyi nyomait kereső kirándulásról, az ó-piski-i hídról van szó, többek között. A Dialog Interetnic, az azonos nevű kolozsvári egyesület román nyelvű lapja több írást tartalmaz, így Komjátszegi Sándor a latin nyelvnek a magyar kultúrában betöltött szerepéről írt, Ramona Bancila és Fey László vitáztak a multikulturális egyetemről, Salamon Ida értékelte Eminescu remekművét, a Luceafarult és annak német, illetve magyar fordításait. A Pro Europa az azonos nevű marosvásárhelyi liga kétnyelvű hírlapja. A Szövetségi Figyelő, az RMDSZ hetilapja elemezte az oktatási törvény elfogadásával kapcsolatos fejleményeket. /Júliusi "böngészde". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem júl. 22-i vitanapján a tulajdonviszonyok kérdése és az állam privatizációs szerepe volt napirenden. A vitában a FPS elnöke mellett Ioan Muresan román mezőgazdasági miniszter, Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnöke, Birtalan Ákos, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője, volt idegenforgalmi miniszter és Dan Trepcea gazdasági elemző vett részt. Sarbu szerint a román gazdaság állami szektorában kommunista felfogás érvényesül, amely akadályozza a privatizációs folyamatot. Romániában a tényleges privatizáció 1997 után indult meg. A kisebbségek képe a médiában című előadás következett. Boros Zoltán, a Román Televízió magyar nyelvű adásának főszerkesztője elmondta, hogy a térségünkben a többi kisebbségben elő magyarhoz képest a romániai magyar sajtó sokkal színesebb képet mutat, a helyzet azonban mégsem annyira rózsás. A közszolgálati adók mellett mind a rádiózásban, mind a televíziózásban létrejöttek a magánkézben lévő kereskedelmi adók, amelyek magyar nyelven is sugároznak, főként a Székelyföldön, ám ezek általában nem magyar üzletemberek kezében vannak, annak ellenére, hogy magyar képviselőnk is van a Nemzeti Audiovizuális Tanácsban (CNA). A Román Televízió kisebbségi televíziózásáról szólva, elmondta: 1990 óta folyamatos visszafejlődés tapasztalható. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Audiovizuális Bizottságában már szóba került annak lehetősége is, hogy a most különböző hullámhosszakon magyarul is sugárzó közszolgálati adókat egyetlen láncba, külön csatornára kéne egybegyűjteni és akkor egy egész napot kitöltő országos szórású rádiója is lehetne a romániai magyarságnak. - Szilágyi Zsolt képviselő elmondta, hogy tíz év után a Bálványosi Nyári Szabadegyetem beérett. Az elmúlt években sikerült a tabu-témákhoz is hozzányúlni. Minden évben volt olyan kétoldalú találkozó, amely az előadásokon kívül jött létre. - Több romániai partner politikus nem jött el. Egyesek meg évről évre kérik, hogy hívjuk meg őket. Olyan ez a tábor, mint a lakmuszpapír. /Jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem - csütörtök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25,/

"Júl. 22-én Kézdivásárhelyen felavatták Bem tábornok mellszobrát, Vetró András alkotását. A szobrot Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára, a Fidesz alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a város szülötte leplezte le. Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök meleg üdvözletét tolmácsolta, aki elfoglaltsága miatt nem jelenthetett meg az ünnepségen, s méltatta a 150 évvel ezelőtti események jelentőségét, "a magyar szabadságharcok legszebb ágának" tekintve az önfeláldozó 48-49-es harcot. Markó Béla a pesszimizmus helyett az örökös talpon állni tudás képességét, a túlélést biztosító akaratot, a helytállást emelte ki. Kovács István író, krakkói magyar főkonzul, Bem-kötet szerző a nagy hadvezér személyiségét rajzolta föl. Jelen volt Komlóssy József, a FUEV alelnöke és Tamás Sándor háromszéki képviselő is, nem szólva az RMDSZ Kovászna megyei, illetve kézdivásárhelyi és kézdiszéki szervezetének vezetőiről. /Szoborállítással hódolva Bemnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./"

Radu Vasile kormányfő júl. 23-án Marosvásárhelyen kijelentette: az állami magyar egyetem létrehozásának már csak technikai akadálya van. Erre a kijelentésre reagálva, Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: Az egyetem létrehozásának politikai akadálya van. A koalíciós partnerek sem egységesek ebben a kérdésben. Szeptemberben ezt az egész kérdést újra kell tárgyalni. Markó Béla szerint a partiumi magánegyetem létrehozása, más erdélyi egyetemalapítási elképzelés és az önálló állami magyar egyetem iránti igény között nincs ellentmondás. Nagyváradon szükség van magyar nyelvű főiskolai intézményre, és ez nem jelenti azt, Kolozsváron nincs szükségünk önálló magyar egyetemre. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán] : Markó: Az egyetem létrehozása politikai akarat kérdése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

"A román és magyar kormányfő pénteki marosvásárhelyi találkozóján Radu Vasile bejelentette, hogy az egyházi ingatlanok közül mintegy 200-at sürgősségi kormányrendelet útján juttatnak vissza eredeti tulajdonosukhoz, míg az általános visszaszolgáltatásról a parlament rendkívüli ülésszaka, vagy sikertelenség esetén szintén sürgősségi kormányrendelet dönt. A kijelentést Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a következőképpen kommentálta: "Itt tulajdonképpen egy évtizede tartó folyamatos időhúzás, taktikázás, ígérgetés folyik." Induljunk ki a konkrétumokból: a 17-es listáról még szinte semmi nem került gyakorlatilag a tulajdonosok kezébe." Félő, hogy ha be is tartja Radu Vasile az ígéretét, és végül is sürgősségi úton csak elfogadtatják, az új kormányciklus elején szinte elejétől kezdhetjük a küzdelmet ugyanazokért a célokért. /Tőkés: csak ígérgetik az ingatlanok visszaszolgáltatását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"

"A Lugoson megjelenő Redesteptarea hetilap júl. 22-i száma közölte a Dragan Alapítvany (Fundatia Europeana Dragan) Tudományos Tanácsának júl. 13-i határozatát, miszerint az Alapítvány a kolozsvári főügyészhez fordult, és büntetőper indítását kérte a Kolozsvári Nyilatkozat következő "aláírói" ellen: 1. Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke; 2. Alexandru Cistelecan, irodalomkritikus; 3. Alexandru Vlad, költő; 4. Daniel Vighi, író; 5. Paul Philippi, történész; 6. Bakk Miklós, politológus; 7. Horváth Andor, irodalomtörténész; 8. Tánczos Vilmos, néprajzkutató; 9. Toró T.Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke. Az Alapítványt ebben az ügyben képviselő Gheorghe Pancratiu, Iuliu Gheorghiu, dr. Constantin A. Bob és dr. Augustin Deac (az utóbbi kettő egyetemi tanár) szerint az "aláírók" a Btk. 1661. szakaszának 1. bekezdése ("alkotmányos rend elleni cselekmények") és 167. szakaszának 1. bekezdése ("összeesküvés") alapján marasztalhatók el. /(Bakk Miklós): Büntetőper az aláírók ellen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

1919. április 18-án a Kőröstárkányba és Nyégerfalvára bevonuló román félkatonai alakulatok vérfürdőt rendeztek és kirabolták a településeket. Kilencvenkét férfi, nő és gyermek esett áldozatul a pogromnak. Köröstárkány RMDSZ-szervezete elhatározta, hogy emlékművet állít. A polgármester, az RMDSZ által jelölt Benedek Ferenc és hívei úgy vélték, hogy kár felszaggatni a múlt sebeit. A református templom előtti poros téren már áll a Vági László által tervezett emlékmű. Gábor Ferenc RMDSZ-elnök elmondta, hogy a falat szimbolizáló alkotáson minden áldozat neve márványtáblán lesz majd olvasható. Az emlékmű mintegy ötvenmillió lejbe kerül. Ebből közel 21 millió lejt a Magyarok Világszövetsége állt. Augusztus 15-re tervezett megemlékezésre készül el az emlékmű. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke jelen lesz a rendezvényen, várják Markó Bélát, az RMDSZ országos elnökét és Tőkés László tiszteletbeli elnököt is, továbbá a hazai közélet mintegy félszáz személyiségét. /Pálfy Török László: Készül a tárkányi emlékmű. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 27./

Július 24-én tartották meg Nagybányán a Vinkli vendéglőben az új idők 6. Anna-bálját. A rendezvény fővédnöke Böndi Gyöngyike képviselőasszony bál-megnyitója után a száz résztvevő számára elkezdődött a hajnalig tartó mulatság. Az idei Anna-bál szervezésében oroszlánrészt vállalt a helyi RMDSZ-szervezet, a műsort a nagybányai Lendvay Márton színjátszókör lelkes tagjai szolgáltatták. Jó lenne, ha több hasonló bált szervezne az RMDSZ , jelentette ki az egyik résztvevő. Két híres nagybányai festő, Dudás Gyula és Szántó Andreász egy-egy virágcsendélete kelt el a bál során. /Az évszázad (-ezred) utolsó Anna bálja Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

"Nagyon nyugtalanító, hogy - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelenlegi irányvonalát tekintve - nem zárható ki az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) közti szerencsétlen koalíció - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Jurnalul National című lap júl. 27-i számában megjelent interjújában. Az interjú azt követően látott napvilágot, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 24-én, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem záró vitanapján éppen Tőkés László kérdésére szögezte le: a jelenlegi román ellenzékben nem lát egyetlen olyan erőt sem, amellyel az RMDSZ koalícióra léphetne. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszában kifejtette, hogy az RMDSZ a pontos feltételek megfogalmazása nélkül lépett be ebbe a koalícióba, és ennek a súlyos hibának a következményei nemcsak az RMDSZ vezetését, hanem a romániai magyarság egészét érintik. Amennyiben a jelenlegi ellenzék jut hatalomra, akkor a koalíció minden hibáját az RMDSZ-nek tulajdonítják majd. Tőkés szerint az RMDSZ így arra kényszerülhet, hogy az RTDP-vel vagy más posztkommunista erővel kössön szerencsétlen koalíciót. Ez a lehetőség azért nem kizárt, mert a legutóbbi választáson az "RMDSZ döntéshozó köre Markó Bélával együtt kész volt arra is, hogy akár Ion Iliescu pártjával lépjen koalícióra". - Az RMDSZ szövetségi és tiszteletbeli elnöke között már a múlt héten éles szóváltás zajlott le a sajtón keresztül. Tőkés püspök kemény hangú nyilatkozatban bírálta és elvtelen megalkuvással vádolta az RMDSZ hivatalos vezetését amiatt, hogy a szövetség megszavazta az új oktatási törvényt. Markó Béla visszautasította a vádat, és leszögezte, hogy miközben Tőkés püspök az RMDSZ vezetését, személy szerint a szövetségi elnököt támadja, valójában "az egész romániai magyarságon üt". "Ha a püspök úrban nincs remény és bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni" - fogalmazott Markó Béla. /Szakadás előtt az RMDSZ? Tőkés-Markó vita a választások utáni koalíciós lehetőségekről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Verestóy Attila 1990 óta az RMDSZ szenátora, előzőleg vegyészmérnökként kutató és egyetemi oktató volt. Idén májusban megszerezte a kémiai tudományok doktora címet és a következő tanévtől egyetemen fog tanítani. Verestóy szerint az RMDSZ a jelenlegi körülmények között sokkal többet ennél semmiféle más politizálással nem érhetett volna el. A szenátor eredménynek tartja, hogy az RMDSZ része a többségi koalíciónak, a többségi kormányzatnak. Szerinte az RMDSZ-nek sikerült programjának több lényeges pontját bevinnie a közös kormányprogramba. Az oktatás helyzetéről szólva Verestóy szerint a régi törvény diszkriminatív módon azt mondta ki, hogy minden helységben román osztályt kell szervezni. "Az új törvény értelmében vagy román vagy a kisebbségek nyelvén működő osztályok indíthatók, ahol igény van rá." A törvény 123. cikkelye megengedi a kisebbségek nyelvén működő karok, szakok létesítését. A 88-as akkreditálási törvény előírja, hogy az egyetemeken belül egy román nyelvű karnak is kell működnie. - Verestóy nem látja jogi akadályát egy magyar tudományegyetem beindulásának. Az új egyetemet öt év múlva lehet akkreditálni. Verestóy általában jónak minősítette az oktatási törvényt. /Barabás István: Beszélgetés Verestóy Attila szenátorral. = A Hét (Bukarest), júl. 29./"

Martonyi János külügyminisztert még 29-én fogadta Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, aki államminiszterként a Bancorex felszámolásával elfoglalt Radu Vasile kormányfőt helyettesítette. Martonyi János Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására Székelyföldre utazott. Júl. 30-án Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár termében rendezett fórumon találkozott a város lakosaival, majd júl. 31-én a Segesvár melletti Fehéregyházán a Petőfi Sándor halálának 150. évfordulóján rendezett ünnepségeken vesz részt. A külügyminiszter aug. 1-jén Kolozsváron is megáll, rövid látogatást tesz a Magyar Köztársaság Fő téri főkonzulátusánál, majd Nagyváradon át visszautazik Magyarországra. - A Victor Babiuccal folytatott megbeszélésen Martonyi ismét felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus létesítésére vonatkozó magyar igényt. Tárgyalópartnere úgy vélte, a meglévő két konzulátus fedezi a képviseletet, ám konkrét magyar kérés esetén hajlandónak mutatkozott a kérdés jóindulatú megvizsgálására. Babiuc azt kérte, hogy Magyarország történelmi egyházként ismerje el a magyarországi román ortodox egyházat, biztosítsa feltételeit a magyarországi románság anyanyelvi oktatásának, és azt, hogy a román iskolákban valamennyi tantárgyat román nyelven oktassák. - A külügyminiszteri találkozót követően Andrei Plesu elmondta, hogy mindegyik vegyes bizottsági ülésen leltározzák a megoldatlan kérdéseket, s aztán a következő ülésig gyakorlatilag semmi sem történik. Hozzátette: több kérdést sikerült megoldaniuk, mint azt sokan gondolják. Martonyi János elmondta, hogy az elmúlt évben a kétoldalú kapcsolatokban jelentős előrehaladás történt. /Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti integrációját Mindkét ország a régió újjáépítésében érdekelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Emlékezetes volt az idei Petőfi ünnepségsorozat, mely a költő halálának 150. évfordulóján július 31-én Fehéregyházán a Múzeum kertben teljes alakú Petőfi szobor leleplezésével teljesedett ki. Ezt megelőzően Maros megye szerte rangos rendezvényeken idézték fel a költőóriás alakját, életművét. Július 27-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében a Szabadság, szerelem című megemlékezésen Petőfiről Bölöni Domokos író és Nagy Miklós Kund lapszerkesztő beszélt. Július 29-én szintén Marosvásárhelyen, a Bernády téren az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, valamint Petőfire emlékezve a költő arcképével domborművet avattak fel, melyet a budapesti Puskás Jenő szobrászművész készített, s mely Szokai Imre Márton magyar állampolgár ajándéka Marosvásárhelynek. Segesváron a háromnapos ünnepi program július 30-án a Petőfi Emlékhelyek 15. Találkozójával kezdődött. Dr. Oláh Pál a kiskunfélegyházi Petőfi Múzeum igazgatója, a magyarországi Petőfi Sándor Társaság elnöke elmondotta, hogy ez alkalommal első ízben került sor az anyaország határain kívül Petőfi- emlékhely találkozóra. Dr. Mircea Popa, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára vette számba a Petőfi örökség román vonatkozásait, Kozma Dezső bölcsészkari professzor a költő kultuszáról értekezett, Dávid Gyula író, egyetemi tanár pedig sajnálkozva állapította meg: tapasztalata szerint Petőfi költészetének mondanivalója eléggé kiesett a köztudatból. Júl. 31-én Fehéregyházán ökumenikus istentiszteletet tartottak, melyen történelmi egyházaink elöljárói hirdették az igét. Délben kezdődött a Múzeum Kertben az ünnepi megemlékezés, melyen részt vettek Martonyi József, a magyar kormány külügyminisztere, Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Eckstein-Kovács Péter, kisebbségügyi miniszter, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, RMDSZ-es államtitkárok, szenátorok, képviselők, prefektusok, PEN-klubosok, jelen volt továbbá Sütő András író, Kányádi Sándor költő, Ana Blandiana költőnő, a püspök, hazai meg az anyaországi közélet számos jeles képviselője. A több ezres ünneplő sokaság előtt Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője nyitotta meg az ünnepséget. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az egész alakos Petőfi szobrot, Kiskunfélegyháza ajándékát Ficsur József polgármester hozta el Fehéregyházára. Hámori József miniszter hangsúlyozta: nem véletlen, hogy ez a 150 évfordulóhoz illő megemlékezés szándéka egybeesett kormányzati, önkormányzati szinten és egybecsengett a civil közösségek, polgárok akaratával határokon innen és túl. Petőfi nélkül mások lennénk mint nemzeti közösség. Ezért van róla annyi utca elnevezve, ezért van ott az emlékműve mindenütt, és ezért marad ő a mi szívünkbe addig, amíg a világon magyar ember él. Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége elnöke, valamint Dávid Ibolya miniszter asszony nevében is Patrubány Miklós, a VET elnöke lépett az ünnepi emelvényre. Szabadok vagyunk-e? - tette fel a kérdést Patrubány Miklós. Semmiképpen nem teljes a szabadságunk, jelentette ki. Elég, ha az 1989-es pekingi nagy diáktüntetésekre gondolunk. És amikor a harckocsik rájuk törtek, akkor a kínai egyetemisták ajkukon szabadság, szerelem e kettő kell nekem kezdetű Petőfi vers kínai fordításával mentek a halálba. Szinte egész Kínában ismerik ezt a verset. Egy tízmilliós nép költője egy egymilliárdos nép szabadságeszményévé vált. Ez pedig legméltóbb és legdicsőségesebb kiteljesedése Petőfi vágyának: a világszabadságnak. A román kormány nevében Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Ezután került sor a szoboravatásra. Miután lehullt róla a lepel, a szobrot történelmi egyházak püspökei áldották meg és ugyancsak ez alkalommal nyílott meg a teljesen felújított Petőfi Emlékház is. /Bögözi Attila: Petőfi halálának 150. évfordulója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Martonyi János magyar külügyminiszter júl. 30-i háromszéki látogatásán a megyei önkormányzat vezetője, Orbán Árpád tanácselnök, Márton Árpád háromszéki RMDSZ-elnök, képviselő, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a prefektúra felelős vezetői fogadták a vendéget, aki Markó Béla szövetségi elnökkel érkezett Sepsiszentgyörgyre. Szívélyes találkozó zajlott le a megyei könyvtár Gábor Áron termében meghívottakkal és a sajtó munkatársaival. Martonyi választ adott a megye magyar lakosságát foglalkoztató kérdésekre: a magyar egyetem, a lehetséges autonómiák, a magyarországi munkavállalás, a kettős állampolgárság, az egyházi javak, a román közvélemény felé szóló eredményes kommunikáció sorra szóba kerültek. A helyi Selektronik Televízió egyenes adásban közvetítette a magyar külügyminiszter bevezetőjét: a magyar külpolitika érdeke, hogy mindenki ott maradhasson egyénileg és közösségként is magyarnak, ahol született. /(Flóra Gábor): Önbizalomra ösztönzött a magyar külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

"Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke közleményben tiltakozott az ellen, hogy a koalíciós megállapodás és a törvényes rendelkezések ellenére egyre több olyan tisztséget, amelyek közintézmények vezetői beosztásában magyarokat illetnének meg, románoknak, esetenként szélsőséges nacionalistáknak ítélnek meg. Példaként a Filharmóniát említették egyetlen olyan marosvásárhelyi közintézményt, amelynek élén eddig magyar szakember állt. A megyei tanács végül is román nemzetiségűt nevezett ki az igazgatói székbe. Úgyszintén a megyei tanács állandó bürójába Tatár Béla, a MADISZ képviselője helyett Adrian Moisoiu, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt támogatottja került. "Mivel a romániai, a Maros megyei magyarok nem fogadják el ezt a helyzetet, kénytelenek leszünk törvényes érdekeink és a jogállamiság védelmében ezentúl új politikai és jogi eszközöket felhasználni." - áll a közleményben. /Maros megyében is mellőzik a magyarokat, áll a Maros megyei RMDSZ közleményében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kapi József pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: új magyar tannyelvű karok létrehozását fogja javasolni a nagyváradi egyetem vezetőségének. Amennyiben a nagyváradi egyetem szenátusa elfogadja az RMDSZ javaslatát, az új karok a 2000/2001-es tanévben beindulnak. Teodor Maghiar rektor kijelentette, hogy csak bizonyos karok létesítésével ért egyet. /Új karok létesítését javasolja az RMDSZ a nagyváradi egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Martonyi János magyar külügyminiszter látogatásának utolsó napján, aug. 1-jén, vasárnap Kolozsváron a magyar főkonzulátust kereste fel, ahol Bitay Károly főkonzul tájékoztatott a képviselet tevékenységéről. Ezután Nagyváradon találkozott Tőkés László református, majd Tempfli József katolikus püspökkel, a két egyházi személyiség korábbi meghívásának eleget téve. Martonyi megerősítette, hogy a magyar kormány változatlanul támogatja az RMDSZ programját. Martonyi rámutatott arra, hogy a romániai magyar egyházaknak a hitélet megőrzése mellett rendkívül komoly szerepük van a romániai magyar közösség hagyományainak ápolásában, az önazonosság-tudat fenntartásában. A Tőkés püspökkel tartott találkozón szó esett arról, hogy idén ősztől megkezdi működését a Partiumi Keresztyén Egyetem. Egyetértettek abban, hogy az egyetem megindításához a magyarországi oktatási tevékenységgel foglalkozó alapítványok támogatására is számítani lehet. A magyar külügyminiszter Nagyváradról gépkocsival utazott haza. /Martonyi János Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetem magyarországi támogatásra számíthat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

"Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a tizedik Bálványosi Nyári Szabadegyetemről elmondta, hogy talán nagyobb figyelem övezte a sajtó és a közvélemény részéről egyaránt, mint a korábbiakat. Orbán Viktor miniszterelnöki minőségében tartotta meg előadását. - "A román-magyar viszonyt sohasem jellemezte a szimmetria. A kezdeményezés a normalizálásra elsősorban tőlünk érkezett. Mi tettünk erre irányuló erőfeszítéseket, és ezekre nem mindig válaszoltak hasonló intenzitással a román partnerek. Ezen a tíz év során sem sikerült kellőképpen változtatni." - mondta. Felmerült, hogy intézményt kellene létrehozni, amelyik összegyűjthetné a román-magyar viszony normalizálását célzó kísérleteket. A Reform Tömörülés tárgyalásokat folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével, a HTMH gazdasági stábjával és a Fidesz-MPP frontembereivel. A Reform Tömörülés célja az volt, hogy ismertessék a Magyarországon jelenleg döntéshozói pozíciókban lévőkkel, hogy miként látják a romániai belpolitikát, ezen belül az RMDSZ szerepét, hogy merre tart az RMDSZ. - A román állambiztonság óriási erőkkel vonult fel, amikor a miniszterelnök is jelen volt a táborban. Amikor az alig pár ember kíséretében érkező Orbán Viktor belépett a szabadegyetem területére, első mondata az volt: "Gyerekek, húsz ember folyamatosan követ, csináljatok már valamit." /Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Táborzárás utáni beszélgetés Toró T. Tiborral, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./ "

"Nits Árpád megdöbbentőnek tartotta Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentését: "Miközben Tőkés püspök az RMDSZ vezetését, személy szerint a szövetségi elnököt támadja, valójában ?az egész romániai magyarságon üt?". Ez nem lehet igaz! - írta Nits Árpád. Az RMDSZ szövetségi elnöke túltesz Ceausescun, aki szintén összetévesztette magát a néppel, de nem mondta ki ilyen kereken, hogy idegesíti a felségsértés. - Markó Bélát az erdélyi magyarság egésze korántsem tekinti megváltójának. Markó Béla hozzátette: "Ha a püspök úrban nincs remény és bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni." Ezek szerint az RMDSZ vezetése és személy szerint a szövetségi elnök nem tudja, mit jelentene Tőkés László kipakolása az RMDSZ-ből. A következő választási kampány kimenetele RMDSZ-szempontból még nem dőlt el. A legelégedetlenebb magyar választók közül is sokan az utolsó vonat reményében elmennek szavazni. Amennyiben a Neptun-vonallal elégedetlenkedőket kizárják, és ezzel szétszakítják az RMDSZ-t, nem jön össze elegendő szavazat. - Egyszer érdemes lesz megírni az RMDSZ történelmét. "A németeknek sincs parlamenti frakciójuk, mégis ugyanazzal a Petőfi-Schiller Tudományegyetemmel etetik őket." - szögezte le az újságíró. /Nits Árpád: Felségsértés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"

"Az 1996 előtti, Virgil Magureanu vezette Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI-nek/ volt magyarfigyelő osztálya. A koalíciós kormány hatalomra kerülése után, melynek az RMDSZ is tagja, azt állították, hogy megszűnt ez az egység. 1999 elején azonban kiderült, hogy nem így van. Feltehetően 150-200 fő a létszáma annak az egységnek, melynek Székelyföld megfigyelése a feladata. Az "L"-egység létezésére Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu munkatársa hívta fel a figyelmet. Romániában ma már kilenc titkosszolgálat van. Cornel Ivanciuc elmondta, hogy a képzés sem sokat változott: a hírszerző szolgálat intézetében továbbra is magyarellenességgel fertőzik a hallgatókat. És a besúgók is megmaradtak. - Korábban még Szabó Károly RMDSZ-szenátor, a nemzetbiztonsági bizottság tagja sem tudott az L-egységről. /Ehrenkrantz Judit: Kétszáz fős az "L"-egység. A SRI figyeli Székelyföldet. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), aug. 4./"

A Szilágy Megyei Tanács július végén tartott ülésén, immár harmadízben került napirendre a szilágycsehi városi tanács, utcanév-változatás határozat-javaslata. A vitát a szavazás követte: 14 támogató szavazat (ebből 9 RMDSZ-szavazat), 13 elutasító szavazat és 3 tartózkodás. A demokrácia tehát megbukott Szilágy megyében. /Baksai Károly: Ismét megalázták az RMDSZ-t. Szilágycsehben nem lehetnek magyar utcanevek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./