"Ilyés Gyulával, a Szatmár megyei RMDSZ új elnöke a vele készült interjúban leszögezte: "nem változtatásokat, hanem javításokat tervez". A megyei működés szervezési prioritásai között Ilyés a legfontosabbnak a tagszervezeteken belüli kommunikáció erősítését említette. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az RMDSZ-nek "realistábban kell terveznie, és gyakorlatiasabban kell politizálnia", nyilatkozta Ilyés, hozzátéve: "gyakorlatiasabbá kell tenni a kapcsolatot a kisebbségi társadalommal, a románsággal, a román politika irányítóival, de mindenekelőtt a helyi koalíciós partnerekkel." /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 15./"

Ápr. 14-én tartotta a bukaresti magyar nagykövetség évi sajtótalálkozóját, amelyen megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Szőcs Ferenc nagykövet elmondta, hogy a vajdasági Duna-hidak lebombázása érzékenyen érintette a magyar dunai szállítást, miközben a magyar kormány nem észlel a vajdasági magyarságot érintő atrocitásokat, de érzékeli a megoldatlan kisebbségi helyzetből adódó gondokat. A 2002-ben teljes európai uniós tagságra számító Magyarország gazdasági mutatói biztatóak. A bruttó nemzeti össztermék 5,1%-kal nőtt, s az egy főre eső GDP 4542 dollárt tett ki 1998-ban. A magyar-román kapcsolatokat továbbra is kiegyensúlyozottaknak találta Szőcs Ferenc, noha 1998-ban kevesebb konkrét eredménnyel jártak, mint 1997-ben. Idén, talán a második félévben, sor kerül mind Göncz Árpád államfő, mind pedig Orbán Viktor kormányfő romániai látogatására. Ellátogat egymás országába idén Áder János, az ország gyűlés elnöke, illetve Ion Diaconescu képviselőházi elnök. A jövő hét végén várják Magyarországra Radu Berceanu iparügyi minisztert, a közeljövőben pedig Constantin Degeratu vezérkari főnököt és több parlamenti szakbizottságot. Radu Vasile februári budapesti megbeszéléseinek folyományaként szóba jöhet a Konstanca-Trieszt olajvezeték magyar területen át történő haladása, a kis- és középvállalatok együttműködésének elősegítése. Új határátkelőhelyeket nyitnak Érmihályfalván, Ágerdőmajornál, Csanádon és Csalánosnál. Magyarország konzulátust szeretne nyitni a Székelyföldön, és a nemrég megnyílt konstancai után további két-három tiszteletbeli konzulátust Erdélyben. Várható a győri román tiszteletbeli és a gyulai alkonzulátus megnyitása. A magyar-román gazdasági kapcsolatok keretében a magyar kivitel 564, a behozatal 150 millió dollárt jelentett 1998-ban, az egyenleg 378 millió dollárt mutat a magyar fél javára. Ezen a román miniszterelnök a román kivitel növelésével szeretne javítani. Noha 1997-hez képest 50%-os emelkedést jelent a 750 millió dolláros kétoldali kereskedelmi összforgalom, valós lehetőség van az 1 milliárd dollár elérésére is. Magyarország 2741 cége összesen 86 millió dollárt fektetett be eddig Romániában, és ezzel Magyarország a 11. helyen áll a külföldi befektetők sorában. Romániából eddig 1954 vállalat részéről 36 millió dollárt fektettek be Magyarországon. - A romániai magyar kisebbség minden követelését, az egyetemtől az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáig, a mindenkori magyar kormány támogatja, mint ahogy a magyar katolikus püspöki kar és Orbán Viktor egyaránt értésére adta a pápának, hogy romániai látogatása Erdély érintése nélkül nem a legszerencsésebb. E téren a magyar-magyar csúcstalálkozón intézményesített Magyar Állandó Értekezlet a nyilatkozatok szintjéről a gyakorlati megvalósításokra történő áttérést jelzi. Ez utóbbit sem a román, sem a nyugati média nem támadta annyira, mint az 1996-os magyar-magyar találkozót. Az új magyar kormány növelni fogja a határain túl élő magyarok támogatását az Illyés, Új Kézfogás és Apáczai alapítványok, illetve a millenniumi rendezvények révén. /Balló Áron: Sajtótalálkozó a magyar nagykövetségen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Az RMDSZ területi szervezetei, pártjai és platformjai április 15-i határidővel tehették meg jelöléseiket a szövetségi elnöki tisztségre. Összesen három személy jelölése futott be. Az egyik a jelenlegi szövetségi elnök, Markó Béla, aki Arad, Beszterce- Naszód, Szilágy, Hunyad, Szatmár és Maros megyék RMDSZ-szervezetei, az udvarhelyszéki, háromszéki és gyergyószéki területi szervezetek, a nagybányai városi szervezet, továbbá a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt és Romániai Magyar Kisgazdapárt támogatását élvezi. A következő jelölt Kincses Előd, Maros megyei RMDSZ-elnök, akit - mint ismeretes - Kolozs és Temes megyék, illetve a csíki területi szervezet ajánlott. A harmadik személy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Õt a máramarosi területi szervezet jelölte a szövetségi elnöki tisztségre, az ügyvezető elnök azonban nem fogadta el a jelölést. /Szövetségi elnökjelöltek: Markó Béla és Kincses Előd. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége Kolozsváron a 40 évvel ezelőtt tragikusan elhunyt Szabédi László költőről, egyetemi tanárról. A kolozsvári Belvárosi Unitárius templomban Bálint Benczédi Ferenc lelkész mondott emlékező beszédet. Szabédi verseiből összeállítást adott elő Sebesi Karen Attila. Az ünnepség után a költő házsongárdi sírját koszorúzták meg. Ez alkalommal Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke és Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője mondott emlékbeszédet. /Szabédi Lászlóra emlékeznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

A képviselőház ápr. 15-én elutasította a közalkalmazottak és köztisztségviselők jogállásáról szóló törvénytervezetet módosító RMDSZ-javaslatot, amelynek értelmében azokban a helységekben, ahol egy nemzeti közösség létszáma eléri a 20 százalékot, a köztisztségviselőknek az illető nemzeti közösség anyanyelvét is ismerniük kell. A képviselőház közigazgatási szakbizottsága szintén elutasította az RMDSZ indítványát. A kormány képviselője azt hangoztatta, hogy a nemzeti közösségekre vonatkozó résznek nincs helye ebben a törvénytervezetben, mivel ezt a kérdést a helyi közigazgatási törvényben kell majd szabályozni, amelynek vitája jelenleg a szenátusban zajlik. - A törvénytervezetet még a szenátusnak is meg kell tárgyalnia. /Nem kötelezik a köztisztségviselők számára a nemzeti közösségek anyanyelvének ismeretét A képviselőház elutasította az RMDSZ módosító javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

"Ápr. 16-án ülésezett Kolozsvárott a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), az RMDSZ VI. kongresszusának előkészítésével foglalkoztak. Markó Béla szövetségi elnök az elmúlt időszak eseményeire visszatekintve úgy értékelte: sem kül-, sem belpolitikai vonatkozásban nem egyértelmű még, hogy Románia melyik utat választotta. Jelen pillanatban még nem lehet tudni, hogy a térség országai - leszámítva Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot - milyen érdekszférák felé sodródhatnak. - Márton Árpád Kovászna megyei képviselő, az RMDSZ alapszabályzat-módosító bizottságának a tagja javasolta: vitassák meg a testület struktúrájára, hatáskörére, munkájára vonatkozó módosító indítványokról. A felszólalók abban egyetértettek: elengedhetetlen feladat a romániai magyar értelmiség "visszacsalogatása", a civil társadalom szerepének erősítése a döntések meghozatalában. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a SZET részt kíván venni a jövőben a politikai döntéshozatalban. A testület elfogadta, hogy a SZET képviselőket delegáljon az SZKT-ba és a megyei, illetve területi képviselők tanácsaiba, az egyházak képviselői pedig valamennyien tanácskozási jogot kapnak. /Székely Kriszta: Ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács Erősíteni a civil szféra szerepét a döntéshozatalban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./"

Abból az alkalomból, hogy a parlament 150 éve, 1849. ápr. 14-én fogadta el a Függetlenségi Nyilatkozatot, magyar országgyűlési képviselők látogattak el Nagyváradra, hogy megkoszorúzzák a nyilatkozat egyik aláírójának, Szacsvay Imrének a szobrát. Szacsvayt a szabadságharc leverése után kivégezték. Ezzel egyidőben az Országgyűlés Debrecenben, a Nagytemplomban emlékülést tartott. A Nagyváradra induló küldöttség tagjai az Országgyűlés jelenlegi jegyzői voltak. A küldöttség tagjai Nagyváradon találkoztak az RMDSZ Bihar megyei vezetőivel, majd ellátogattak a római katolikus püspökségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./

A közalkalmazottak törvénytervezetének vitája során a képviselőház másodszor is elutasította az RMDSZ azon módosító indítványát, amely szerint azokon a településeken, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, csak olyan állami alkalmazottakat lehet szerződtetni, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét. Az előterjesztő, Kovács Csaba Brassó megyei képviselő felhívta kollégái figyelmét arra, hogy a módosító indítvány elutasítása ellentmondana Bill Clinton elnök azon kijelentésének, miszerint Romániában megoldódtak a kisebbségek gondjai. Tokay György képviselő rámutatott: Romániában 1347 olyan település van, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot. A vita után felszólalt a közigazgatási bizottság demokrata párti elnöke, és ismételten kifejtette: az említett passzust a bizottság elutasította, és nem találja helyénvalónak ezt vitatni. Vasile Lupu házelnök ezt a javaslatot tette fel szavazásra, így az RMDSZ tiltakozásképpen kivonult a teremből. A szenátusban, ahol a helyhatósági törvénytervezetet tárgyalják, a Demokrata Párt névre szóló szavazást kért az RMDSZ módosító indítványával kapcsolatban. Végül kvórum hiányában a szenátorok a jövő hétre halasztották a helyi autonómiát szabályozó törvénytervezet 51., az anyanyelvhasználat helyi közigazgatására vonatkozó szakaszának újabb szavazásra bocsátását. /Az RMDSZ kivonult a parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Ápr. 21-én az RMDSZ bukaresti székházában tartotta az az RMDSZ-vezetés szokásos heti sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Frunda György szenátor, Márton Árpád képviselőházi frakcióalelnök és Birtalan Ákos képviselő vett részt az RMDSZ-vezetés szokásos heti sajtóértekezletén.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Markó Béla szövetségi elnöknek szóló nyílt levelében leszögezte: az RMDSZ-platform saját meghívottjaiként Szőcs Géza írót és Hegyi Sándor református lekészt jelölte az RMDSZ VI. kongresszusára. Mindkét meghívott jelölését visszautasították, arra való hivatkozással, hogy határidő után érkezett a választási biztoshoz, az EMK tiltakozik a hátrányos megkülönböztetés ellen, hiszen mások még később letett jelöléseit elfogadták. A népi-nemzeti platform azért fordult a szövetségi elnökhöz, hogy saját meghívottjaiként kérje föl Hegyi Sándort és Szőcs Gézát a részvételre. A levélben emlékeztettek az SZKT-ülésen elhangzott interpellációra, mely szerint a csendőrség újabban, tehát mióta az RMDSZ kormányon van, utasítást kapott az ún. szeparatisták megfigyelésére. /Az EMK nyílt levelet küldött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Ápr. 22-én a két ház együttes ülésen vitatta meg Emil Constantinescu államelnök levelét a román légtérnek a NATO-repülőgépek által feltétel nélkül, meghatározatlan időre történő igénybevételét illetően. A vita utáni szavazás eredménye: 225 igen, 21 elutasító szavazattal, illetve 99 tartózkodással a parlament eleget tett a felkérésnek. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Markó Béla szenátor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ támogatja a kérést. Kifejtette, hogy számos ellenzéki szenátor kétszínű magatartásról árulkodik a NATO iránti kötelezettség dolgában, közvéleményt NATO-ellenességre hangolják, szándékosan egybemosva a szerb nép érdekeit a Milosevics-féle totalitárius rendszer érdekeivel. /A román parlament átengedi légterén a NATO-repülőket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Ápr. 24-én Brassóban ülésezett a Megyei Képviselők Tanácsa. Az MTK úgy döntött, hogy a Brassó megyei RMDSZ a májusi RMDSZ-kongresszuson Markó Béla elnökjelöltségét támogatja a szövetségi elnöki tisztségre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26. 1462. sz./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Művelődési és Egyházügyi Főosztálya ápr. 24-én tanácskozást szervezett Kolozsváron az RMDSZ megyei művelődési alelnökei számára. Az érdekvédelmi és kultúraszervezési tapasztalatcsere során beszámolók hangzottak el kilenc erdélyi megye alelnökei részéről, akik bemutatták a kulturális képviselet helyzetét, a civil szervezetekkel való kapcsolatot, a sérelmes ügyek kezelését, valamint a magyar közösséget szolgáló ingatlanok helyzetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26. 1462. sz./

Minden tavasszal megrendezi a Bánsági Magyar Napokat az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Temesvári Magyar Nőszövetség, melyet idén április 24. és május 4. között tartanak. A rendezvénysorozat Bartók Béla emlékkoncerttel indul. A további műsorok között szerepel Nagyszalontán Székely László emlékkiállításának megnyitása, Aradon a temesvári Csiky Gergely Színház és a szegedi színház vendégjátéka. Lesz Temesváron Magyar Bál, melynek teljes bevételét a Bartók Béla Alapítvány javára ajánlották fel. Temesváron a temesvári magyar bábjátszó körök adnak műsort. Május 2-án Temesváron, a Csiky Gergely Színházban a bánsági hagyományőrző együttesek lépnek fel. /Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Ápr. 23-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban ülésezett a legutóbbi SZKT-döntés alapján a Markó Béla szövetségi elnök által összehívott, kongresszus előtti RMDSZ- egyeztető kerekasztal, melyen jelen voltak a SZET-, ÜE-, SZKT- elnökök, a területi szervezetek elnökei, pártok, platformok vezetői, valamint az alapszabályzat- és a programmódosító bizottságok tagjai. Több elvi kérdésben született döntés. Ilyen például az SZK-SZET viszonya. Úgy döntöttek, hogy megmarad mind a két testület, viszont évente legalább egyszer közösen üléseznek. Ezen kívül a SZET tagjai megfigyelői státusban, tanácskozási joggal vehetnek részt az SZKT ülésein. - Maradt a korábbi szabályzat, hogy a szövetségi elnököt a kongresszus választja meg. A képviselők, szenátorok kijelölése előválasztásokon történik, s ahol nincsenek ilyen előválasztások, ott viszont az SZKT meg az OT is beleszólhat a jelölésekbe, épp azért, hogy ne csak egy szűk körű testület döntése nyomán történjenek a jelölések. Az Operatív Tanács (OT), a jövőben állandó testületként fog működni, de csak időszakonként ül össze. A tiszteletbeli elnöki funkció megmarad, viszont a kerekasztal megerősítette azt a két alapszabályzati passzust, amely előírja: az RMDSZ legfelsőbb képviseletét a szövetségi elnök látja el, és ő ad mandátumot a tisztségviselőknek, hogy a szövetséget képviseljék. Ezenkívül minden RMDSZ- tisztségviselő számára a testületi döntések - SZKT, OT - kötelezőek. /Bögözi Attila: Lépés egy összetartó kongresszus felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Borbély Zsolt Attila tanulmányában pontokba szedve sorakoztatta fel érveit amellett, hogy az RMDSZ következő kongresszusán le kellene váltani Markó Béla szövetségi elnököt. Szerinte az RMDSZ válságban van, nem sikeres az érdekvédelmi, a közképviseleti és az érdekegyeztető funkciója. Az RMDSZ jelenlegi vezetése fontosabbnak tartja saját pozíciójának megőrzését, mint az RMDSZ programjának képviseletét, állapította meg. Borbély Zsolt Attila végkövetkeztetése: Markónak mennie kell. /Borbély Zsolt Attila: Markónak mennie kell. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

"Strasbourgban megnyílt az Európa Tanács újabb ülésszaka; napirendjére tűzte Frunda György RMDSZ-szenátor titkosszolgálatok működésével, ellenőrzésével kapcsolatos jelentésének a megvitatását is. Nemcsak a kelet-európai, hanem minden európai ország titkosszolgálatát érinti az ügy. A Frunda-jelentés ajánlásokat fogalmaz meg, a leglényegesebb természetesen a szemléletváltás a titkosszolgálatok munkájában, rendeltetésében. A titkosszolgálatoknak a jövőben oly módon kell működniük, hogy ne jelentsenek veszélyt az állampolgárok számára, ezek az ügynökségek nem folytathatnak titkos, leleplező és megtorló tevékenységet kisebbségek és vallási csoportok ellen. Az Európa Tanács első alkalommal tárgyal a kisebbségek kapcsán közösségeket megillető jogokról - ugyanis Strasbourgban mindeddig a kisebbségekhez tartozó személyekről és nem kollektív alapon kisebbségekről beszéltek! /(ágopcsa [Ágopcsa Marianna]): Strasbourgi szemléletváltás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 28./"

Tordán az RMDSZ tordai szervezetének kezdeményezésére 1998 nyarán rendbe hozták a központi magyar temetőben az 1944 szeptemberében és októberében elesett hősök sírhelyét, és összesítették a tordai csatában elhunyt 167 honvéd névsorát. Pataky József RMDSZ-elnök felhívására a magyar történelmi egyházak helyi képviselőinek és híveinek segítségével a halottak napján tisztán állhattak a hősök sírjai. Az RMDSZ-elnök elmondta: idén emlékművet szeretnének emelni az elhunyt honvédek tiszteletére. /Papp Annamária: Honvédtemető Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Máj. 1-jén Kolozsváron tartották RMDSZ-politika és értelmiségi felelősség címmel a Kolozs megyei RMDSZ rendezte értelmiségi fórumot, amely az Alsócsernátonban elkezdett polgári fórumok folytatása volt. A fórumon Erdély legtöbb régiója képviseltette magát. Az előző fórumoktól eltérően ezúttal az RMDSZ hivatalos csúcsvezetősége is jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Péter Pál gazdasági alelnök, Kötő József ügyvezető alelnök és államtitkár személyében. Jelen voltak az RMDSZ-megújulási rendezvénysorozat szervezői, kezdeményezői, így Tőkés László, Somai József, Pillich László, Czirják Árpád, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Vekov Károly, Patrubány Miklós, Csapó I. József, Borbély Imre, Szilágyi Zsolt és sokan mások, akik a közelgő RMDSZ-kongresszus figyelmébe egész sor módosító javaslatot ajánlottak. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mondotta el vitaindító beszédét, amelyben hangsúlyozta: az RMDSZ szavazóbázisának drasztikus csökkenése egyenes következménye a mai hivatalos RMDSZ-politizálásnak. Az RMDSZ-t alapjaiban kell megújítani, ami azt is jelenti, hogy az eredeti célkitűzésekhez kell visszatérni! Tőkés László kiemelte: a jugoszláviai eseményeket követően többé már nem beszélhetünk úgy kisebbségi ügyekről, mint ahogyan addig tettük. Pillich László a legtöbb beszélőhöz hasonlóan a Küldöttek Országos Tanácsa által 1992-ben elfogadott történelmi állásfoglaláshoz tért vissza, jelezve: akik akkoriban vehemensen ellenezték az önrendelkezés gondolatát, azóta komoly pénzügyi és képviseleti, sőt kormányzati karriert futottak be. Kincses Előd keresztmetszetét nyújtotta az RMDSZ kormányzati sikertelenségének. Kincses szerint Washingtonban egyértelművé vált: a NATO számára nagy fontossággal bír a kisebbségi ügyek rendezése. Ez Románia számára is kötelező. Kötő József az értelmiség politikában történő részvételének fontosságáról szólva elmondotta: az értelmiség hátat fordított a politikának. Az értelmiség egyik alapvető célkitűzése a kulturális autonómia és az ehhez szükséges intézményrendszer kiépítése. Ehhez pedig abban a keretben kell cselekednünk, ami rendelkezésünkre áll. Toró T. Tibor az önkormányzati modell kiépítésének fontosságát hangsúlyozta, Erdély-központú politikát kért. Katona Ádám leszögezte: az értékek általános devalválódásának korában alternatíva a keresztény szellemiség, amihez elengedhetetlen az átvilágítás, a múlt feltárása. Szilágyi Zsolt javaslata szerint az RMDSZ-kongresszusnak Erdély regionális érdekeivel is kell foglalkoznia. Vekov Károly figyelmeztetett: túl sokat várnak az RMDSZ-kongresszustól, holott az eddigi tapasztalatok szerint a két nap vajmi kevés gondjaink tisztázására. Buchwald Péter szerint a fórum célja az alternatívák keresése kellene hogy legyen. Geszner Jenő a kolozsvári értelmiség, az egyetemi oktatók távolmaradására figyelmeztetett, feltéve a szónoki kérdést: mikortól lesz rájuk szükség? Takács Csaba az RMDSZ-vezetés szempontjából igyekezett tisztázni a vádakat, jelezve, hogy csalódottan távozik. Mint mondotta, nem hiszi azt, hogy politikusaink kötelesek minden hibáért felelősséget vállalni. Hangsúlyozta: egyetért az Erdély-centrikus politizálással, de nem szabad azt sem elfeledni, hogy kéréseink törvényes elfogadásának útja a bukaresti parlament. /Makkay József: RMDSZ-kongresszus előtti polgári fórum. Megújulás nélkül nincs jövő! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Ápr. 15-i határozatában az oktatásügyi minisztérium elfogadta a kolozsvári Báthory István alapította iskola ismételt kérését, hogy a tanintézményt az alapítójáról nevezzék el. Az iskola hivatalos neve: Báthory István Elméleti Líceum. Az új elnevezést tartalmazó névtáblát az iskola 420. születésnapját ünneplő tanárok és meghívottak május 1-jén, leplezték le. Mások mellett ünnepi beszédet mondott Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, az iskola volt diákja. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki ugyancsak diákja volt az iskolának, egyetértett viszont azzal, hogy akarni kell, s akkor az eredmények megsokszorozódhatnak. A püspök reményét fejezte ki, hogy valamikor a jövőben a szemben lévő egyetem épületén is táblaavatásra kerülhet sor. Tőkés László az iskolákat a várakhoz hasonlította. Azoknak a megvédésével tudtak megmaradni. Hozzátette: arra kell vigyáznunk, hogy ezek az intézmények ne exportra termeljenek. /Balló Áron: Most már hivatalosan is Báthory István Líceum. Tőkés László: Iskoláink ne exportra termeljenek! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Demeter János OÖT-elnök elnökletével máj. 2-án ülésezett Nagyenyeden az Országos Önkormányzati Tanács, amely az RMDSZ-kongresszus előtt számba vette a Szövetség megvalósításait és további terveit a helyi önigazgatás területén. A tanácskozáson részt vett és tájékoztatót tartott Markó Béla szövetségi elnök., Takács Csaba ügyvezető elnök az Ügyvezető Elnökség képviseletében és Székely István ügyvezető alelnök, a Területi Szervezetekért és Önkormányzatokért Felelős Főosztály vezetője /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 1999. május 3. - 1467. sz./

A PER a hét végén Poiana-Brassó üdülőhelyen szervezett zárt ajtók mögötti kerekasztal tanácskozást a koalíciós pártok vezetőinek részvételével annak megvitatására, hogy a kormányzati szerepvállalás milyen hatással volt a romániai magyar kisebbségre és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre. A kormánykoalíció rendkívül jól és ígéretesen kezdett 1996-ban, ám alig egy év alatt kiderült, hogy a nemzeti többség és a nemzeti kisebbségek kapcsolatai zsákutcába jutottak. A román politikában megerősödött a nacionalista áramlat - jelentette ki Dan Pavel politológus, az alapítvány bukaresti irodájának vezetője a román sajtóban megjelent nyilatkozatában. A konferencián az RMDSZ vezetői hasonlóan értékelték a helyzetet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismételten leszögezte: a jelen pillanatban semmiképpen nem igaz az a megállapítás, hogy Romániát a kisebbségi kérdés megoldási modelljének lehetne tekinteni. /A kormányzati szerepvállalás hatása a romániai magyar kisebbségre és az RMDSZ-re. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

Marosvásárhelyen a tanács jóváhagyta azt a határozattervezetet, amelynek értelmében a Kossuth és Arany János utcák találkozásánál Petőfi-szobrot fognak felállítani. A mintegy 3 - 3,5 méteres műalkotás elkészítésének és felállításának költségeit a kezdeményező, vagyis az RMDSZ állja. /Döntött a tanács. Petőfi-szobor lesz a Kossuth utcában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

"Máj. 3-án találkoztak a koalíciós pártok vezetői, elemezték az RMDSZ-nek a tanügyi, a köztisztségviselők jogállását szabályozó, valamint a helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatos elégedetlenségét. A megbeszélést követően Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, hogy a találkozón a koalíciós pártok között létrejött jegyzőkönyv tiszteletben tartását kérte, amit a kollégák meg is ígértek. Markó továbbá elmondta: a koalíciós pártok vezetői úgy döntöttek, hogy tárgyalni fognak a pártok parlamenti frakcióival a három törvény elfogadásához szükséges szavazatarány megszerzése érdekében. Ion Diaconescu szerint a keddi találkozó egyfajta "bíráskodás" volt az RMDSZ támasztotta problémák kapcsán. A parasztpárt elnöke kiemelte, hogy a legfontosabb problémákat sikerült megoldani, és tévesnek ítélte meg az RMDSZ elégedetlenségét. Markó Béla máj. 3-án a szenátusban cáfolta azt, hogy lemondtak volna az anyanyelvi felsőfokú intézmény létesítéséről. /Koalíciós egyeztetés kisebbségi kérdésekben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./"

Máj. 5-én Bukaresten Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök és Frunda György szenátor, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének RMDSZ-képviselője, az ETPK jogi és emberjogi bizottságának alelnöke vett részt az RMDSZ-vezetés szokásos heti sajtóértekezletén. Markó Béla bevezetőjében a sajtóértekezlet fő témájaként a Frunda György szenátor által az ET Parlamenti Közgyűlésén Strasbourgban egyhangúlag elfogadott, a titkosszolgálatok működésére vonatkozó jelentését jelölte meg, tekintettel arra, hogy a sajtóban félremagyarázások láttak napvilágot e jelentéssel kapcsolatban. A máj. 4-i koalíciós tárgyalásokkal kapcsolatban a szövetségi elnök kijelentette, a találkozót az RMDSZ kérte, azzal a céllal, hogy koalíciós szinten tisztázzák az álláspontokat a parlament asztalán álló néhány fontos törvény nemzeti kisebbségeket érintő cikkelyeivel kapcsolatban. Ezúttal ismét ígéretet kaptak, hogy partnereink támogatni fogják a kisebbségi vonatkozású cikkelyek elfogadását. Az egyetemmel kapcsolatban az RMDSZ álláspontja változatlan: magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézményekre van szükség. Frunda Györgynek a titkosszolgálatokról szóló jelentését az ETPK egyöntetűen elfogadta, ezzel az ET ajánlásává vált, és alkalmazását külön bizottság fogja monitorizálni az egyes országokban. A jelentés pontos előírásokat tartalmaz a titkosszolgálatok megszervezésére, hatáskörére és demokratikus ellenőrzésére vonatkozóan. A titkosszolgálatok nem használhatók fel elnyomó szervként a politikai pártok, etnikai vallási közösségek és más kisebbségi csoportok ellen. A jelentést Strasbourgban a román ellenzéki pártok képviselői is megszavazták, itthon viszont bírálják egyes - a nemzeti kisebbségeket érintő - kitételeit. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

"Az RMDSZ-elnöki tisztség jelöltjeivel: Markó Béla szövetségi-elnökkel és Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnökkel készített interjút a Szabadság. Markó kiemelte, hogy szükség van az RMDSZ önkormányzati struktúrájának megújítására, hiszen ily módon "a közéleti személyiségek, értelmiségiek, egyházi vezetők, akik nap mint nap nem politizálnak, a vitáinkban és döntéseinkben" is jelen lehetnek. "Az RMDSZ azért tudott egységben maradni, mert szövetség jellegű, sokszínű szervezet volt, amelyben minden tisztességes vélemény helyet kapott" - nyilatkozta Markó. Kérdésre válaszolva a szövetség elnöke elmondta: "amennyiben egységes szövetséget akarunk működtetni, az országos döntéshozatali fórumok döntéseinek a szervezet minden része alá kell hogy vesse magát". Markó Béla megemlítette, hogy a washingtoni NATO-csúcs nyilatkozatában a felvételre váró országokkal kapcsolatosan "szerepelnek politikai kritériumok, többek között az etnikai, kisebbségi kérdések megoldása. Ez azt jelenti, hogy erősítenünk kell a hangunkat ebben az irányban" - szögezte le az RMDSZ elnöke. Markó elmondta, hogy a kongresszuson "bizonyos stratégiai megfontolásokat kell újragondolnunk", a mostani geopolitikai helyzethez kapcsolódva. Kincses Előd elmondta: annak ellenére, hogy az 1990-es marosvásárhelyi események után hosszú ideig nem tartózkodott az országban, mindig részt vett az RMDSZ munkájában, állást foglalva olyan kérdésekben "amelyek a romániai magyarságot érintették". "Tehát egy pillanatig sem szakadtam el, a lehető legszorosabb kapcsolatot tartottam az itthoni emberekkel és eseményekkel" - nyilatkozta Kincses, majd kifogását fejezte ki azzal szemben, hogy "a kezdeti eufória után" az RMDSZ tagságán belül "nincs akarat az apró munkára", "nincs elszántság a mindennapi küzdelemre" és ez "megnehezíti az érdekérvényesítést". Kincses beszámolt arról, hogy jó kapcsolatban van az RMDSZ különböző mentalitású csoportjai között, ezért elő tudná segíteni az együttműködést. Kérdésre válaszolva a Maros megyei RMDSZ-elnök elmondta: "A radikális politika azt jelenti, hogy a demokratikus intézményrendszeren belül maradva a demokrácia és a törvény által biztosított elvi lehetőségeket határozottan szembesítsük a valósággal". /Szabó Piroska: Interjú. Beszélgetés az RMDSZ-elnöki tisztség jelöltjeivel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

A PER /Project Ethnic Relations/ amerikai szervezet ápr. 29-máj. 1-je között Brassóban zárkörű tanácskozást szervezett a kormánykoalíció pártjainak vezetőivel a kisebbségi kérdésről, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának következményeiről. Miért volt zárkörű, tette fel a kérdést az újságíró Varga Attilának, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjének. A PER bizonyára úgy vélte, hogy így eredményesebb lesz a tanácskozás, hangzott a felelet. Bukarestben nap mint nap találkoznak, ezért érthetetlen ez a megbeszélés, kérdezett tovább Balázs János. Nyilván problémák merültek fel a koalícióban, elsősorban a kisebbségi kérdésben. A parlamenti viták ugyanis nem a korábbi megállapodásnak megfelelően zajlanak, állapította meg a frakcióvezető. /Balázs János: Viszonzásként elvárnánk... = Brassói Lapok (Brassó), máj. 7./

Az idősebb nemzedékből ma is elég szép számmal él még olyan szatmári román, aki szinte úgy beszél magyarul, mint mi. Azok a tisztviselők, akik a közhivatalokban még a köszönésre se tudnak vagy nem akarnak magyarul válaszolni, többségükben nem itteni születésűek. A Mócvidékről, Moldovából, Olténiából hozta őket ide Ceausescu iparosítása és beolvasztó politikája. Amióta az RMDSZ kormányzati tényező, amióta Szatmár megyében magyar prefektus(Riedl Rudolf), magyar megyei önkormányzati alelnök (Szabó István), magyar alpolgármester (Ilyés Gyula) van, s néhány állami intézmény élén magyar igazgató vagy aligazgató áll, mint dr. György Ágoston az egészségügy, Bartos Bertalan a munkaügy és Székely Ernő a mezőgazdaság élén, ezekben az intézményekben, hivatalokban azóta gyakoribb a magyar szó, s mintha bátrabban is beszélnénk valamivel a mi nyelvünket, mint korábban. Szatmár megyében a statisztika szerint a lakosság 37 százaléka magyar, a köztisztviselők közt még 10 százaléknyi magyar sincs! A szatmárnémeti polgármesteri hivatalnál még az átlagnál is rosszabb a helyzet. Riedl Rudolf csak egy hosszabb folyamatban látja a javulást, erőltetni nem lehet, mert az feszültségeket kelt. /Sike Lajos. Száz köztisztviselő közül jó, ha nyolc-tíz magyar! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Ünnep volt a hét végén Beszterce-Naszód megye egyik szórványtelepülésén: Óradnán. Az iskolájától 1965-ben végképpen megfosztott, közel 800, magát magyarnak valló római katolikus hívő egy népnevelő ház birtokosává vált. Az új épület falára emléktábla került Reményik Sándor nevével. Reményik Sándornak köze volt Óradnához. Ugyanis a közigazgatásilag ide tartozó Borbereken sok időt töltött nyaranként. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, irodalomtörténész Reményik Sándor költészetét elemezte, különös tekintettel a Borbereken írott versekre. Az ünnepségen részt vettek a kolozsvári Heltai Alapítvány, a Reményik Sándor Alapítvány és a közelmúltban bejegyzett Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Társaság képviselői. Ez utóbbi elnöke, Farkas Zoltán közölte: ősztől kezdve évenként ösztöndíjat biztosítanak egy magyar nyelven továbbtanulni akaró óradnai diáknak. A névadó és táblaavató rendezvényt megelőzte a 175 éves helybeli plébánia-templom megünneplése, és az Óradnán eltemetett gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök sírjának megkoszorúzása, emléktábla leleplezése a templomban, 120 évvel halála után. /S. Muzsnay Magda: A szórványvidék ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Háromnapos ünnepségsorozat keretében, máj. 4-én Óradnán Reményik Sándor Római Katolikus Kulturális és Népnevelő Házat avattak. A szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. Az óradnai magyarságot törekvéseiben támogatta a Soproni Erdélyi Kör, a Salgótarjáni Erdélyi Kör és Máltai Szeretetszolgálat, az Illyés Közalapítvány, a Calgary Magyar Kultúregyesület, Toso Vincenzo Olaszországból, Tőkés László püspök, a kolozsvári Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület, a Reményik Sándor Művészeti Stúdió Alapítvány, a Heltai Gáspár Alapítvány, a besztercei RMDSZ és EMKE, a Beszterce Művelődési Alapítvány és nem utolsósorban a helybeliek. /Guther M. Ilona: Küzdelem a megmaradásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Az RMDSZ csúcsvezetése nem vesz részt a pápalátogatás különböző rendezvényein. Az RMDSZ így tiltakozik amiatt, hogy a magyar katolikus egyházfőket nem hívták meg sem az államelnöki hivatalba, sem a román ortodox patriarkátusba. /Nem hívták meg a magyar egyházfőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./