"A nagybányai területi RMDSZ választmányi gyűlésén a felszólalók kiemelték, hogy több településen is megvannak a kétnyelvű helységnév-táblák, de a helyi elöljárók feltételükre nem látják elérkezettnek a pillanatot; ugyanakkor szó volt az oktatásügyi gondokról is. A lap szerint "a szervezet egységének megőrzése végett" a választmány Markó Béla jelölését javasolja a szövetség elnöki tisztségébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"

"Székelyudvarhelyen az RMDSZ tisztújító közgyűlésén egyes körzeti küldöttek nem kaptak szavazásra jogosító kitűzőt. A körzetekben megszavazott 46 küldött mellett még 30 fő kapott szavazati jogot, holott az csakis a körzetek és a társult szervezetek küldötteit illeti meg. A tiltakozásra Verestóy Attila szenátor bejelentette, hogy ő hívta meg a régi választmányt. Szász Jenőt kigolyózták azzal az indoklással, hogy nem fizetett időben tagdíjat. Valójában egy társult szervezet tagjaként fizetett. Sófalvi László leköszönő elnök megvonta a szavazati jogot a társult szervezetektől és platformoktól, kizárták a pedagógusok, a közgazdászok és a történelmi egyházak képviselőit is. Verestóy Attila kijelentette: "én tudom, mi a célja egyeseknek, de ezt a játékot én már nagyon régóta játszom". Kolumbán Gábor megyei tanácselnök és Péter vállalkozó visszaléptek a közgyűlés legitimitásának hiányára hivatkozva visszaléptek és kivonultak a teremből. Ettől fogva úgy folytak a dolgok, mint egy jó pártgyűlésen, megválasztották Antal Istvánt városi RMDSZ-elnöknek. A felszólalók lepatkányozták, illetve lebolsevikozták /Verestóy/ a kivonulókat. - A kiszorítottak az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságához fordultak. /Botrányos tisztújítás Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolt március 15-e alkalmából a horvátországi Csúzán tett látogatásáról, majd kiemelte: "az a néhány tízezres [horvátországi] kisebbség azt üzeni nekünk, hogy van túlélés, van megmaradás, hogy a szülőföldön meg lehet és meg kell kapaszkodni". Az RMDSZ politikájára vonatkozó kérdésre válaszolva Markó leszögezte: "nem lehet rózsaszínű üzeneteket fogalmazni saját közösségünknek, de azt sugallni, hogy nem mentünk semmire, és nem is fogunk semmire menni, véleményem szerint hazugság". Arra a felvetésre, hogy egyes román politikusok a koszovói és az erdélyi helyzet között párhuzamot vonnak, Markó hangsúlyozta: "nem hasonlítgatni kell a két helyzetet, hanem méltányolni azt, hogy a romániai magyarság politikai eszközökkel kíván a maga helyzetén változtatni". /Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./"

"Márc. 23-án a szenátus 55 pro, 52 kontra szavazat és 3 tartózkodással elfogadta a helyi közigazgatási törvény azon szakaszának törlésére vonatkozó javaslatot, amely arról rendelkezik, hogy a helyi tanácsok döntéseit a nemzeti kisebbségek nyelvén is tegyék közzé azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az RMDSZ-frakció hevesen tiltakozott, és a szavazás megismétlését követelte. Ehhez csatlakozott a liberális frakció is, azzal érvelve, hogy a szenátorok listája hiányos volt, egyes kormánypárti szenátorok pedig "nem figyeltek oda, amikor a szavazásra került sor". Ulm Spineanu, a szenátus alelnöke az ellenzék tiltakozása közepette bejelentette: a szavazást az említett szakaszról jövő héten megismétlik. Az RTDP frakciója határozottan elutasította az újraszavazás lehetőségét, és azzal fenyegetett: amennyiben erre sor kerül, tiltakozása jeléül kivonul a szenátusból. /Ülve alusznak a szenátorok Újraszavazzák a helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatra vonatkozó szakaszát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"A februári magyar-magyar csúcs után ismét találkoztak Budapesten az azon résztvett kisebbségi magyar szervezetek vezetői, hogy egyrészt jelen legyenek a márc. 23-i parlamenti vitán a Magyar Állandó Értekezlet felállítása elfogadásáról, illetve hogy a magyar kormány illetékeseivel megbeszéljék az ezutáni teendőket. Az RMDSZ-t Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselték. A vendégeket fogadta Áder János, az Országgyűlés elnöke, illetve Martonyi János külügyminiszter. Ez utóbbi reményét fejezte ki aziránt, hogy a Vajdaságban a koszovóihoz hasonló feszültséggóc nem fog kialakulni. Elmondta továbbá, hogy az állandó értekezlet létrehozása után hamarosan gazdasági, szociális, kulturális, tudományos, jogi és önkormányzati, valamint az európai integráció kérdéseivel foglalkozó szakbizottságok fognak megalakulni, amelyekben a szakértőkön kívül helyet kapnak a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői. A szakbizottságok ajánlásokat készítenek a magyar kormány számára. Ezzel kapcsolatban Tőkés László, újságírók előtt kifejtette: az illetékes szakbizottság feladata lesz kidolgozni egy olyan különleges jogi státuszt a határon túli magyarok részére, amely - a nemzetközi normákba illeszkedve - lehetővé tenné kapcsolattartásukat az anyaországgal. Az eseménnyel kapcsolatban Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke elmondotta: a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása olyan korszakalkotó lépés, amely új lehetőséget teremt a kisebbségi magyarság és az anyaország kapcsolatában, anélkül, hogy kétségbe vonná az európai status quot. A Magyar Állandó Értekezletről szóló határozat meghozatalát a jelenlévő határon túli magyar szervezetek képviselői - Tőkés László (RMDSZ), Ágoston András (VMDP), Tóth Horti Gábor (KDT), Pozsonec Mária (Szlovén Nemzetgyűlés), Józsa László (VMSZ), Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja), Tomka György (MMNÖK), Jakab Sándor (HMDK), Takács Csaba (RMDSZ), Dobos László (MVSZ), Kovács Miklós (KMKSZ)- az alábbi nyilatkozatban üdvözölték: "A Magyar Köztársasággal szomszédos országokban élő magyar nemzetrészek közképviseleti, érdekvédelmi és politikai szervezeteinek az Országgyűlés 1999. március 23-i ülésén megjelent képviselői megelégedéssel és örömmel üdvözlik a közelmúltban megalakult Magyar Állandó Értekezlet határozatba foglalását, a magyar nemzeti egyeztetés intézményes keretei megteremtésének az Országgyűlés általi megerősítését. Különleges örömünkre szolgál az a körülmény, hogy nemzeti közösségünk felemelkedésére irányuló törekvéseink szervesen beleillenek az euroatlanti integráció folyamatába, ugyanakkor teljes összhangban állnak a Magyar Köztársaság és a szomszédos államok közeledési szándékaival. Bízunk benne, hogy a Magyar Állandó Értekezlet eredményesen szolgálhatja a térség stabilitását és a még meglévő békétlenségek oldását, különös tekintettel a vajdasági magyarság helyzetére. Az egész Kárpát-medencében a minap megünnepelt nemzeti ünnepünk által hirdetett testvériség szellemében, békességre való igyekezettel tekintünk a küszöbönálló új évezred elébe." /Határon túli magyar szervezetek vezetői Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a szenátus március 23-i döntése, Corneliu Vadim Tudor /Nagy-Románia Párt elnöke/ mentelmi jogának megvonása "pozitív és rendkívül fontos jele annak, hogy a többség eltökélt szándéka a sovén, nacionalista és szélsőséges megnyilvánulások megszüntetése". /Az RMDSZ értékeli C. V. Tudor mentelmi jogának megvonását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: meglepődve értesült a sajtóból arról, hogy Csurka István, a MIÉP vezetője őt szeretné a magyar államfői posztra jelölni. Cáfolta azt, hogy erről a kérdésről előzetesen egyeztetett volna Csurka Istvánnal vagy bárki mással. Csurka István a Népszavának viszont azt állította, hogy Tőkés Lászlóval megbeszélték ezt a kérdést, és a református lelkész megtisztelőnek tartotta ezt a gondolatot, illetve felvetést. /Tőkés: nem beszéltem Csurkával. Csurka: beszéltem Tőkéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke márc. 24-én tartott sajtótájékoztatóján beszámolt az előző napi, márc. 23-i találkozóról, amikor Emil Constantinescu államfő, a koalíciós pártok vezetői és Radu Vasile kormányfő találkoztak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nincs szükség előrehozott választásokra, ugyanakkor készségüket fejezték ki ellenzékkel, a szakszervezetekkel való dialógus megkezdésére. Megegyeztek abban, hogy kéthetente fognak egyeztetni a koalíciós vezetők. Markó Béla hangsúlyozta, hogy egyetért Emil Constantinescu koszovói helyzetértékelésével, egyben úgy látja, hogy C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása jelzés arra, hogy a hatalom, a román társadalom gátat kíván állítani a szélsőséges megnyilvánulásoknak. /A szokásos "szerdain" hangzott el. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke visszautasította, hogy személyét magyarországi belpolitikai ügyekbe próbálják belekeverni. Közleményében emlékeztetett arra, hogy a Népszabadság arról írt: a Magyar Igazság és Élet Pártja őt ajánlotta a Magyar Köztársaság államfői tisztére, s Csurka István, a MIÉP elnöke a bejelentés előtt egyeztetett a püspökkel. Bár Tőkés László az MTI-nek adott nyilatkozatában határozottan cáfolta a lap információit, a Népszabadság márc. 25-i számában "Győry Béla MIÉP-szóvivőre hivatkozva az előzetes egyeztetésre vonatkozó téves híradását" megismételte és megerősítette. "Senkinek nem vitatható el azon elemi joga, hogy politikai szándékairól maga nyilatkozzék. Ennek értelmében - enyhén szólva - furcsának találjuk, hogy Csurka István és Győry Béla az RMDSZ tiszteletbeli elnökének szándékait jobban tudni véli, mint maga az érintett. A megtisztelő ajánlás szerzőinek felelőtlen híresztelése két vonatkozásban sem felel meg a valóságnak: nem igaz, hogy a bejelentés előtt az államelnök-jelöltség ügyében egyeztetés történt volna. Tudomásunk szerint a MIÉP nemhogy ajánlotta volna Tőkés Lászlót, de illetékes testületei ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkoztak" - olvasható a közleményben. Tőkés László visszautasította a reá vonatkozó és a személyét a magyarországi belpolitikai ügyekbe belekeverni szándékozó valótlan állításokat. A közlemény hangsúlyozta, hogy Tőkés László - Románia állampolgáraként - a föltétlen otthonmaradás híve. "Sejtelmünk sincs róla, hogy az RMDSZ küszöbön álló kongresszusa, illetve a tiszteletbeli elnök ellen irányuló sokrétű támadási hadjárat közepette nevének ilyen fajta ?népszerűsítése? mögött milyen meggondolások állnak. Sajnálatos volna, hogyha egyes körök ezt a rossz ízű ügyet a ?kettős állampolgárság? néven közismertté vált különleges jogi státus ellenében próbálnák felhasználni." /Tőkés László itthon akar élni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26-27./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete március 27-i ülésén Kincses Elődöt jelölte a szövetségi elnöki tisztségbe. Kincses Előd kifejtette, hogy változtatni szeretne azon, hogy "hogy az RMDSZ-ben állandóan egymásnak feszülnek a pragmatikusok és a radikálisak. Az áramköröket szeretném összekapcsolni. A pragmatikusan radikális politizálás híve vagyok." /Kolozsvár Kincsest támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"Románia nagyon sajnálatosnak tartja, hogy katonai megoldáshoz kellett folyamodni a koszovói válság megoldása érdekében, még ha ez a döntés elkerülhetetlen is volt. Továbbra is az a véleménye, hogy az optimális megoldást a politikai rendezés jelenti - hangsúlyozta Bukarestben Andrei Plesu külügyminiszter. Románia ebben a tragikus helyzetben a szerb nép oldalán van, mondotta. "Elegendő azonban egyedül az a tény, hogy miként bánt a támadások megindulása után a jugoszláv hivatalos vezetés a nemzetközi sajtóval annak megítéléséhez, hogy milyen rezsimmel, milyen gondolkodásmóddal áll szemben Európa" - tette hozzá. Határozottan visszautasította Markó Béla, az RMDSZ elnöke azokat a Romániában egyre hangosabban visszatérő véleményeket, amelyek párhuzamot vonnak Koszovó és Erdély között. Markó arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbiában zajló események bizonyítják: Romániának is számolnia kell azzal az alternatívával, hogy nem a nyugati integráció felé halad az ország, hanem elfordul ettől. "A Nyugat beavatkozását csak helyeselni lehet" - hangsúlyozta, kiemelve annak jelentőségét, hogy a NATO, illetve a Nyugat nem megy el szó nélkül a kisebbségekkel szembeni jogtiprások mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke funkciójának betöltése előtt átszervezte budapesti ügyvédi irodájának munkamenetét, hogy több időt tölthessen Marosvásárhelyen. Ügyvezető elnöknek Szente Ibolyát nevezete ki, aki évtizedeken keresztül az orvosi egyetem rektori titkára volt. Sürgős teendő a székház használhatóvá tétele, ugyanúgy fontos az RMDSZ májusi kongresszusára való felkészülés. Abszurd helyzet, hogy Marosvásárhelynek nincs önálló magyar középiskolája. A megoldás az lehetne, ha a református egyház visszakapná közel ötszáz éves iskoláját, a Bolyai Farkas Líceumot. - Kincses Előd elmondta, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazása miatt feljelentette a bukaresti Adevarul két munkatársát és főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut, továbbá Dorin Suciu marosvásárhelyi tudósítót. - Az RMDSZ megújulását a pragmatikus radikális politizálásban látja, a két eltérő /pragmatikus és radikális/ politizálási stílus között állandó kapcsolatnak kell lennie. A jelenlegi RMDSZ erre képtelennek bizonyult. - Fel kell hagyni a reagáló politizálással, hangsúlyozta Kincses Előd. - Megválasztása óta folyamatosan támadja személyét a marosvásárhelyi magyar napilap, a Népújság. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés Kincses Előddel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./

A Gyergyói-medence RMDSZ szervezetei is megtartották tisztújító közgyűlésüket. A szavazás eredményeként Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, az SZKT elnöke lett az RMDSZ Gyergyó területi elnöke. /Új Kelet (Gyergyószentmiklós, független információs hetilap), márc. 30. - 13. sz./

Az RMDSZ májusra összehívott VI. kongresszusán várhatóan Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke és Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke indul jelöltként a szövetségi elnöki posztért. Erdély-szerte zajlanak az RMDSZ megyei és területei szervezeteiben a tisztújító, illetve kongresszusi küldöttválasztások. Az eddigi megyei és területi gyűléseken Markó Béla, illetve Kincses Előd jelöltségének támogatása mellett döntöttek az egyes szervezetek. Az Arad megyei szervezet, ahol Cziszter Kálmán személyében új megyei elnököt választottak, a küldöttgyűlés Markó jelölését támogatta. Szatmár megyében Markó Béla jelölése mellett döntöttek. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlésén Kapy Istvánt, Nagyvárad alpolgármesterét választották megyei elnöknek /eddig Varga Gábor volt az elnök/. A Háromszéki Képviselők Tanácsa a kézdivásárhelyi születésű Markó Béla elnökjelöltségét támogatja. Hasonló döntést hozott az Udvarhely széki szervezet is. Az RMDSZ Fehér megyei szervezetének nagyenyedi tisztújító közgyűlésén nem történt elnökváltás: dr. Brendus Gyulát újraválasztották eddigi tisztségébe. /Támogatók és támogatottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Az RMDSZ világos állásfoglalást vár az ellenzékiektől a NATO koszovói intervenciója ügyben - jelentette ki márc. 31-i sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Egyszersmind leszögezte, hogy etnikai viszonylatban nem kell analógiákat keresni, hanem támogatni kell azon kisebbségek erőfeszítéseit, amelyek bizonyos jogokat politikai eszközökkel igyekeznek kivívni és pozitív választ várnak törekvéseikre. A két ház márc. 30-i együttes ülésén elhangzott szónoklatában Markó Béla kifejezésre juttatta az RMDSZ helyeslését a NATO jugoszláviai intervenciója tekintetében, lévén, hogy a tárgyalásos megoldási lehetőségek egyelőre kimerültek, az erőszak és az etnikai tisztogatás eszkalációja pedig tűrhetetlen lett volna. /Az RMDSZ világosabb állásfoglalást vár az ellenzéktől. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

"Seres László rendkívül durván támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Kirohanásának az oka: Csurka István kijelentette: szeretné, ha Tőkés László lenne a jövőben a magyar köztársasági elnök. Seres véleményt mond a püspökről: "Tőkés László az utóbbi időben azzal múlatta szabad idejét, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként az RMDSZ és elnöke ellen, a szervezet kormányzati részvétele ellen, valamint Székelyföld elszakadása /na jó: -autonómiája- mellett szervezett etnocentrista baráti piknikeket, felbecsülhetetlen szívességet téve a Román Igazság és Élet Pártjának." Seres Csurka Istvánt karlendítő pártelnöknek nevezte és hozzátette, ha a jelölést Tőkés László megtisztelőnek vette, akkor "ez az ember és ez a párt megérdemlik egymást, csak minket hagyjanak békibe." /Seres László: Dekóder. = Mancs (Budapest), ápr. 1./"

A Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT), az RMDSZ területi vezetőszerve megválasztotta azon személyeket, akik az övezet tagságát a szövetség májusi, csíkszeredai kongresszusán fogják képviselni. A résztvevők, többségi szavazattal, Markó Béla szövetségi elnökké való újraválasztása mellett foglaltak állást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

A Szabadság dr. Brendus Gyulával, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének március 26-án újraválasztott elnökével közölt interjút. Brendus a megyei szervezet legfontosabb feladatának a jövő évi helyhatósági és általános választásokra való felkészülést, valamint az RMDSZ társadalomszervezői szerepének növelését tartotta. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke április 8-án az RMDSZ bukaresti székházában tart sajtóértekezletet. Ápr. 8-án este Budapesten, Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettessel együtt részt vesz a Friedrich Ebert Alapítványnak A határon túli magyarság kormányzati stratégiái című vitaestjén, Ápr. 11-én pedig a Kőrösi Csoma Sándor emlékünnepségen lesz jelen Csomakőrösön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

"A nyugati politika "mindig csak az események mögött kullog", nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a koszovói válság kapcsán. Megítélése szerint változtatni kell a nyugati világ értékrendjén, hogy inkább a békés, biztonságot szavatoló kisebbségi magatartást kellene értékelniük, mint ami a romániai magyarságot jellemzi. Azt azonban tendenciózus beállításnak tartja, hogy Erdély Koszovó sorsára juthat. Csak azok a magyarellenes politikusok hangoztatják ezt, akik ütni akarnak a magyarságon. - Nem kell kettős mércével mérni, az autonómia nemcsak Koszovónak jár. /Fodor István: Tőkés László szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./"

"Nyílt levél jelent meg az Erdélyi Naplóban. A címzettek: Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A szerzõ, Ferenczes István csíkszeredai író, a Székelyföld fõszerkesztõje a Budapesten megrendezett magyar-magyar csúcstalálkozóra utalva leírta: hiányérzete van, mert a találkozónak volt egy nagy hiányzója, mégpedig a moldvai csángómagyarok képviselõje. A szerzõ a húsz-harminc ezres magyarországi románság elementáris jogának nevezte a gyulai ortodox püspökség megalakulását, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a moldvai csángómagyarok nemcsak jogilag, politikailag, hanem fizikailag is veszélyeztetettek. Ferenczes István a következõ megállapítással zárta nyílt levelét: "A Vatikán a moldvai csángómagyarokat mint magyarokat leírta". Végezetül pedig felteszi a kérdést: "Leírta volna a moldvai csángómagyarokat Magyarország is, a jelenlegi magyar kormány is?" Az MTI-Press továbbította a kérdést a nyílt levél egyik címzettjének, Németh Zsolt külügyi politikai államtitkárnak.- A kérdés ilyen felvetése is botorság, mert a FIDESZ ellenzéki korában, és kormányzati erõként is mindig támogatta a moldvai csángómagyarok ügyét - válaszolta Németh Zsolt. - Orbán Viktor a FIDESZ elnökeként a '90-es évek elejei nagy árvíz idején fontosnak tartotta, hogy elmenjen Szabófalvára, Lészpedre és a többi, csángók által lakott településre. A FIDESZ lehetõségei szerint megteremtette a csángómagyar közösség támogatásának feltételeit. Azt sem szabad feledni, hogy minden lehetséges fórumon igyekeztünk felhívni a világ figyelmét a moldvai csángómagyarok sanyarú sorsára. - Ezek szerint nincs ok panaszra? - Tulajdonképpen arra a kérdésre kellene pontos választ adni, hogy kellõképpen képviseli-e a csángómagyarok ügyét az RMDSZ, a magyar kormány és a világ összmagyarsága. A magam részérõl a kormány nevében is elismerem, hogy nagyon komoly adósságaink vannak a moldvai csángómagyarsággal szemben, de az ügy az RMDSZ kompetenciájába tartozik. Nem akarok pálcát törni az RMDSZ felett, mert meggyõzõdésem, hogy számos erdélyi magyar politikus képviseli a csángómagyarok érdekeit. Kötõ József mellett megemlítem Eckstein-Kovács Pétert, aki napirenden tartja az ügyet a kisebbségi minisztérium részérõl, de tudom, hogy Szilágyi Zsolt képviselõ is interpellált a kérdésben. - A budapesti magyar-magyar találkozón viszont nem voltak jelen a csángómagyarok képviselõi. - Az Állandó Magyar Értekezlet jól átgondolt jogi struktúra szerint mûködik, amely kimondja: a találkozó ülésein a legitim parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkezõ magyar politikai erõk vesznek részt, és véleményem szerint jogi értelemben az RMDSZ-nek a feladata képviselni a moldvai csángómagyarok érdekeit. - Csángómagyar kérdésben mit tehet a magyar kormányzat? - A moldvai csángómagyarok helyzete nem megnyugtató. Támogatjuk azt a törekvésüket, hogy szabadon vállalhassák identitásukat, hiszen ez a célja a Csángómagyar Szövetségnek is. Tudjuk, komoly nehézségekbe ütközik a magyar anyanyelvû oktatás. A magyar nyelvû szentmisék tartásához a katolikus egyház is ellentmondásosan viszonyul. Példák bizonyítják, amíg egy erdélyi plébános vállalja, hogy magyarul misézzen a moldvai csángómagyaroknak, addig ezt ott sokszor a saját papjaik tiltják meg. - Az Önhöz is címzett nyílt levélben ez áll: "A húsz-harminc ezres magyarországi románságnak joggal adott püspökség ellenében talán lehetett volna számukra is kérni egy-egy magyar nyelvû misét és anyanyelvük oktatását." - Hadd kérdezzem meg: kinek kell kérni? A magyarországi románságnak azért tudtuk teljesíteni ezt az igényét, mert azt világosan megfogalmazták. Ebben a helyzetben is az az alapvetõ kérdés, hogy artikulálódik-e vagy sem egy közösségnek az igénye. Nem tartom helyesnek, hogy egymáshoz méricskéljük a különbözõ jogokat. Valamely közösséget nem attól függõen illet meg bármilyen jog, hogy milyen a helyzet a szomszéd országban, hanem azért jogosult bizonyos jogok gyakorlására, mert létébõl és emberi minõségébõl fakad, hogy szabadon vállalhassa önmagát. Más kérdés, hogy amennyiben egyértelmûen megfogalmazódik egy közösség igénye, az adott kormányzat igyekszik-e annak eleget tenni. - Már tudjuk, hogy a pápa nem látogatja meg erdélyi híveit. Volt e szándéka, eszköze a magyar külügyi tárcának, amellyel befolyásolhatta volna a pápa tervezett romániai látogatását? - A legkülönbözõbb módon kifejezésre juttattuk a véleményünket. Fontosnak tartjuk most is, hogy a katolikus egyházfõ keresse fel az egymilliónál is több erdélyi római- és görög katolikust. Ez hozzájárulhatna az ortodoxia és a katolicizmus közötti együttmûködés kiteljesedéséhez, valamint a nemzetiségi választóvonalak lebontásához is. - Tervezik e a külképviselet bõvítését, nevezetesen is: mikor lesz magyar konzulátus Csíkszeredán? - A kormány fontosnak tartja a külképviseleti rendszer bõvítését. Javasoltuk, hogy létesüljön konzulátus Csíkszeredán. A székelyföldi konzulátus nemcsak azért indokolt, mert oda nem terjed ki a kolozsvári konzulátusunk joghatálya, hanem azért is, mert itt él több mint félmillió magyar. Brassóban és Temesvárott is szeretnénk képviseletet nyitni és azt már elmondhatom, hogy Konstancában napokon belül megnyílik (lapzártakor már meg is nyílt - a szerk.) a tiszteletbeli magyar konzulátus. Felajánlottuk román kulturális intézet létesítését bármelyik magyarországi városba. - Az utóbbi idõben gyakran került szóba a kettõs állampolgárság. Mi errõl az Ön véleménye? Egyáltalán: a kormány foglalkozik e a kettõs állampolgárság valamilyen módon való megadásával? - A kettõs állampolgárság mögött alapvetõen két dolog húzódik meg: az egyik a határátlépés ügye, a másik pedig a magyarországi jogi helyzet. A problémamentes határátlépés többféleképpen is megoldható, abban az esetben is, ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak. A legkézenfekvõbb az lenne, ha továbbra is fennmaradna a vízummentesség az EU tagországok irányában, mint ahogy Szlovákia esetében jelenleg is így van. Románia esetében is ezt az eredményes határõrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: a vízumot nem azért találták ki, hogy megakadályozza a magyar- magyar kapcsolattartást. Már az Európai Unióban is vannak "nemzeti vízumok", ezek öt évre lehetõvé teszik a tetszõleges alkalommal történõ belépést, sõt a munkavállalást is fél éven belül 90 napos idõszakra. A kettõs állampolgárság gondolata mögött, sajnos, ott bujkál az a fájdalom is, hogy a határon túli magyarok sok esetben csak turistának érzik magukat az anyaországban. Ezen az állapoton kell változtatni! Meg kell teremteni annak a lehetõségét, hogy oktatási-kulturális és más jellegû többletjogokat kapjanak a határon túli magyarok. A frissen létrehozott Állandó Magyar Értekezletre és annak szakmai bizottságaira vár a feladat, hogy meghatározzák azokat a jogi és jogszabályi feltételeket, amelyek biztosítani fogják ezeket a többletjogokat. /MTI-Press/ /Válasz egy erdélyi nyílt levélre: Többletjogokat kaphatnak a határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"

"Az RMDSZ Maros megyei szervezete tiltakozott dr. Anghel Andreescu dandártábornok, országos csendőrparancsnok Marosvásárhelyen elhangzott kijelentése ellen, melyet a helyi román sajtó közölt. Andreescu szerint a mozgó egységek keretében "a szeparatista akciók elleni, különlegesen felkészített alegységeket hoznak létre, válaszként egyes radikális RMDSZ-vezetők szeparatista tevékenységet kezdeményező kijelentéseire." Az RMDSZ ellenzi a magyar lakosság megfélemlítését és követeli, ne léptessék életbe a különleges alegységek létrehozását. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./"

Markó Béla elnökletével ápr. 3-án Kolozsváron ülésezett az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. A szaktestületek elnökeivel, illetve képviselőivel közösen tartott ülésen elosztották a rendelkezésre álló keretet a különböző szaktestületek között. Ugyanaznap külön is ülésezett az alkuratórium. Mivel az eddigi titkár, Somai József más elfoglaltságára való tekintettel kérte felmentését, a testület Tibád Zoltán személyében új titkárt nevezett ki. - A Magyar Ifjúsági Tanács előterjesztésének alapján az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége javasolta, az alkuratórium pedig jóváhagyta az Ifjúsági Szaktestület új összetételét. Meghívottként az ülés mindkét felében részt vett Veres László, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának újonnan kinevezett irodavezetője. /Új titkára van az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

"Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készített interjúban az RMDSZ májusi kongresszusának előkészítéséről nyilatkozott. A programmódosító bizottság már vizsgálja a beérkezett javaslatokat. Az alapszabályzat módosítására szükség lenne olyan értelemben, hogy az értelmiségi rétegeknek, az egyházak, és a szakmai szervezetek képviselőinek (akik a Szövetségi Egyeztető Tanácsban vannak jelen) nagyobb szerep jusson a politikai döntéshozás folyamatában. Tekintve az RMDSZ-t ért kihívásokat, a kongresszusnak a politikai összefogás jegyében kell létrejönnie. A jugoszláviai események jól mutatják: "nem igaz, hogy ebben a régióban a kártyák már le vannak osztva", Románia esetében ugyanis sajnos még nyitott az alternatíva, "hogy Nyugat felé fog-e haladni, vagy Kelet felé". Az RMDSZ és a románság viszonyáról nyilatkozó Markó elmondta: az RMDSZ részéről világos az az üzenet, hogy a romániai magyarság csakis politikai eszközökkel kíván küzdeni jogaiért. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek, mint országos politikai pártnak "dialógusban kell lennie az országgal". Ennek érdekében "a románokkal való párbeszédet programszerűen kellene folytatni". Ha a kisebbségi problémák politikai eszközökkel való megoldását tekintjük, az egyetlen valós vita az ilyen módszerek hatékonysága körül alakulhat ki - mondta Markó. Aki úgy véli, hogy a kormányban maradásról hozott döntés nem volt helyes, "annak felelnie kellene arra is, hogy most hol tartanánk?". Az RMDSZ üzenetének világosnak kell lennie: a magyar közösség maradjon meg szülőföldjén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., folyt.: ápr. 8./"

"Ápr. 8-án Bukarestben bemutatták az RMDSZ megrendelésére készített felmérés eredményét, melyet a romániai magyarság körében készített a kolozsvári székhelyű Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja. A közvélemény-kutatás a romániai magyarok közérzetét, jelenlegi életkörülményeit, politikai opcióit, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának megítélését, a szövetség döntéshozó és végrehajtó testületeiről, a román-magyar viszony alakulásáról, a Bolyai-egyetem ügyéről alkotott véleményét mérte fel. a romániai magyarság 67 %-a úgy véli, hogy az ország rossz irányba halad /az össznépességre vonatkozóan hasonló választ adott a megkérdezettek 74 %-a/. Egyre nehezebb mozgósítani a magyar közösséget, ugyanis a megkérdezettek 45 %-a nem jelenne meg a következő vasárnap megrendezett választásokon; ugyanakkor a szavazni szándékozók döntő többsége (88%) az RMDSZ-re szavazna. A romániai magyarok döntő többsége a kormányban maradás mellett foglalt állást" (78,8%); csak 9,1% szeretné a kormányból való kilépést. Ezen felül, a megkérdezettek 71%-a úgy véli, hogy amióta az RMDSZ kormányon van, nagymértékben a romániai magyarság gondjaival foglalkozik. A magyarság a legjobban az egyházakban /85 %/, a magyarországi tévéadókban és az RMDSZ-ben /77 %/ bízik. A megkérdezettek 65 %-ának fogalma sincs az RMDSZ-ben levő platformokról. A megkérdezettek a magyar tisztségviselők közül Markó Béla elnök tevékenységével a legelégedettebbek /74 %/, őt követi Tőkés László tiszteletbeli elnöke /59 %/, az RMDSZ parlamenti frakciója /59 %/, Takács Csaba ügyvezető elnök /51 %/. Az RMDSZ-politikusok között a sorrend: Frunda György /56 %/, Markó Béla /55 %/, Tőkés László /39 %/ és Verestóy Attila /25 %/. A Bolyai Egyetemet illetően a megkérdezettek 79,3 %-a szerint az önálló magyar egyetem létrehozásáról nem szabad lemondani. A romániai magyarok 31 %-a olvas rendszeresen helyi magyar napilapot. /Felmérés = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9., 10./"

A Romania Libera napilap munkatársa azt vizsgálta meg, hogy 1996 óta melyik képviselő hányszor szólalt fel. Az RMDSZ 25 képviselője összesen 464 alkalommal kért szót. Közülük egyetlen képviselő soha sem szólalt fel: Vajda Ferenc Attila. Hat magyar képviselő 1-5 alkalommal járult a szószékhez: Böndi Gyöngyike /2/, Kakassy Sándor /2/, Kelemen Attila /1/, Nagy István /3/, Pécsi Ferenc /1/, Rákóczi Lajos /1/, Tokay György /5/. Utóbbi miniszterként nyilván már nem gyarapíthatta képviselői hozzászólásainak számát. Ugyanakkor a Román Nemzeti Egységpárt 15 képviselője szólalt fel a legtöbbször, összesen 710 alkalommal, közülük nincs olyan, aki csak 1-5-ször kért szót. /Némán lapulók. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

"Ferenczes István író, a Székelyföld főszerkesztője a februári magyar-magyar csúcsot követően nyílt levelet intézett a magyar kormány vezetőihez, amely elsőként az Erdélyi Naplóban jelent meg, majd bejárta a kerek világot. A levél szerzője hiányérzetének adott hangot, amiért a budapesti csúcson nem vett részt a moldvai magyarság képviselője, a csángókérdés pedig nem is került napirendre. Emlékeztetett: 1989 után sem történt semmi érdemleges a csángómagyarok egyéni és kollektív nemzetiségi jogainak helyreállítása, biztosítása érdekében, a következetes, többé-kevésbé erőszakolt román beolvasztási politika nem retirált, az RMDSZ sem ellenzékben, sem hatalmon nem volt képes és hajlandó erélyesen fellépni az érdekvédelem és közképviselet terén, a Vatikán a moldvai katolikusokat mint magyarokat leírta, az anyanyelvű hitélet érdekében semmit sem tett, a jelek pedig azt mutatják, hogy a mindenkori magyar kormányok sem fordítanak kellő figyelmet a népcsoport súlyos, identitásvesztő helyzetére, agóniájára. A nyílt levélre reagálva az egyik címzett, Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár kifejtette az MTI-Pressnek, hogy a jelenlegi vezető magyar kormánypárt, a Fidesz már az 1989-es romániai fordulatot követően is támogatta a csángómagyarok ügyét, s ezt minden lehetséges fórumon folytatja. A polgári magyar kormány is megteszi a tőle telhetőt, mindenekelőtt a szomszéd országoknak mutat példát korszerű kisebbségpolitikából (lásd a magyarországi ortodox egyház irigylésre méltó helyzetét), de a diplomáciai csatornákat is igénybe veszi - pl. a Vatikán irányába. Az államtitkár ugyanakkor világosan és félreérthetetlenül leszögezte: elsősorban magának az RMDSZ-nek a feladata a moldvai magyarság érdekeinek messzemenő képviselete és érvényesítése. A budapesti csúcson életre hívott Állandó Magyar Értekezlet keretében az RMDSZ-nek minden lehetősége megvan arra, hogy fölvesse a romániai magyarság gondjait-bajait - Kárpátokon innen és túl -, közösen munkálva ki a megoldási stratégiákat. Ha tehát a csángómagyaroknak és szószólóiknak (nyilván jogosan) hiányérzetük van, azt mindenekelőtt az RMDSZ felé kellene közvetítsék. Annál is inkább, mert ez a szervezet a romániai összmagyarság széles körű és feltétlen támogatásával kérkedik, ennek tudatában politizál. Közmegelégedésre- Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában például úgy tudják, hogy "hitelesen és felelősségteljesen képviseli az RMDSZ az egész romániai magyarság ügyét". Talán ha a csángókat is megkérdezték volna Szabó Tiborék... Meg az RMDSZ-vezetőkön kívül másokat is. Egy friss felmérés szerint ugyanis csupán a romániai magyarok 48 százaléka szavazna az RMDSZ-re, ha most lennének a választások... /Az RMDSZ-re tartozik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./"

"Szászrégenben a harmincas években egyenlő arányban éltek magyarok, szászok és románok. A szászok közül az 1945 utáni megtorlások, majd a Ceausescu-rendszerben folytatott emberkereskedelem következtében alig maradt néhány. A magyarság viszont máig megőrizte egyharmados arányát. A negyvenezer lakosú kisvárosban tizennégyezren vallják magukat magyarnak. Fél évszázados szünet után márciusban újraindult - Szászrégen és Vidéke címen - a magyar folyóirat. A Csernátoni József által szerkesztett lapban Márk Endre, a helyi RMDSZ elnöke emlékeztetett: "céltudatosan történt a magyarság szellemi, erkölcsi és anyagi elsorvasztása..." Megállapította, hogy az RMDSZ életében hiányát érzik a fiatalságnak. - Szászrégenben élénk magyar közösségi élet folyik. Tavaly szobrot állítottak az 1956-os mártír Horváth László református lelkész emlékére. A szobor alkotója id. Jorga Ferenc helyi művész. Idén júl. 31-én tervezik a Petőfi-szobor /szintén id. Jorga Ferenc munkája/ avatását a katolikus templom cintermében. A nemrég szentté avatott Apor Vilmos mártír püspök szobrát /a marosvásárhelyi Hunyadi László alkotása/ a katolikus templom előtti téren szeretnék felállítani. - Szászrégen magyarsága az 1992-es helyhatósági választásokon hét, míg az 1996-oson hat RMDSZ-képviselőt juttatott be Szászrégen huszonegy tagú önkormányzati testületébe. Ez sem elégséges ahhoz, hogy a magyarság érdekeit szolgáló határozatokat megszavazzák. Nem sikerült elérni, hogy a köztereken állítsák fel a szobrokat. - Szászrégen Nagykőrössel alakított ki testvérvárosi kapcsolatot. A magyar közösség kulturális életét a Kemény János Művelődési Társaság fogja össze, élén Böjte Lídia magyar szakos tanárnővel. - Az idős görög katolikus egyházfő, Alexandru Todea bíboros is a városban él. Vele a római katolikusok testvéri szeretetben élnek együtt. /Szentgyörgyi László: Egy életképesnek tűnő magyar közösség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./"

Ápr. 9-én a kormányülésen a Számvevőszék tagjává választották Segesvári Miklóst, aki eddig Hunyad megye alprefektusa volt. A helyébe kinevezték az RMDSZ által javasolt Winkler Gyula vajdahunyadi mérnököt Hunyad megyei alpefektusnak. Winkler Gyula /sz. Vajdahunyad, 1964. márc. 14./ Temesváron szerzett mérnöki diplomát 1998-ban. Több továbbképző tanfolyamot végzett el az utóbbi években Franciaországban, Szombathelyen és Déván. 1996-tól fejlesztési igazgatója volt egy cégnek. Alapító tagja és alelnöke a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak és az EMKE helyi szervezetének. 1996-tól RMDSZ-tanácsos a Hunyad megyei tanácsban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Ápr. 7-11-e között rendezték meg Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Napokat, az 1989-es fordulat óta tizedszer. Ennek keretében számos hazai és külföldi kutató vett részt a Kőrösi Csoma Sándor és a magyarság török /ázsiai/ eredete című kétnapos tudományos ülésszakon. Gazda József, az emlékező napok és kiállítások lelkes szervezője minden évben meghirdet egy témát és arra érkeznek a művészek alkotásai. /Bodor János: Csoma és kapocs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 20./ Ápr. 11-én tartották a Kőrösi Csoma Sándor Napok zárórendezvényét. Dr. Csiha Kálmán református püspök hirdetett igét, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke hivatalosan megnyitotta a VMSZ által meghirdetett Kőrösi Csoma Sándor emlékévet. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szülőföld iránti elkötelezettségről beszélt. A Kőrösi Csoma Sándor Napok felemelő pillanata volt egy hatvanöt évvel ezelőtt született terv megvalósulása, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház ünnepélyes felavatása. Az 1991-es alapkő-letételen is jelen volt Csiha Kálmán, aki most megáldotta az épületet. /Flóra Gábor: Emlékházat avattak Csomakőrösön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./