"Kolozsvárt az RMDSZ Szociál-Demokrata Platformja újraválasztotta elnökének Bucur Ildikó városi tanácsost, aki új elnökként a platform helyzetének visszaszorítottságáról nyilatkozott, valamint az RMDSZ-nek a szociális problémákkal szembeni passzivitásáról. A platform kiad egy specifikus chartát, amely az RMDSZ szociális vonatkozású problémáinak és a megoldási javaslatoknak a "gyűjteménye" lesz. /Kisgyörgy Réka: Új elnök, új feladatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./"

"Augusztus 4-én Kolozsváron az RMDSZ vezetősége megbeszélést tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanáraival. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Kötő József, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, valamint Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora, továbbá Balla Csaba, Csucsuja István, Egyed Emese, Kozma Dezső, Néda Árpád, Németh Sándor, Pándi Gábor, Szamosközi István dékán-helyettesek, egyetemi tanárok. A jelenlevő egyetemi oktatók beszámoltak a tanszékek, a kihelyezett tagozatok, az ősszel induló tanítóképző főiskolák sajátos gondjairól, a végrehajtás során várható nehézségekről. /Politikusok és egyetemi oktatók párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ Markó Béla ezúttal is védelmébe vette a tanügyi törvényt. Kötő József államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket arról a cselekvési tervről, amit a kisebbségi felsőoktatást érintő, a törvénybe is belefoglalt jogok érvényesítése érdekében készített elő. Nagy F. István, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint 838 állami finanszírozású magyar tannyelvű helyet kaptak az idén, emellett 263 tandíjasat és 127-et másoddiplomások számára. További 185 helyet tartanak fenn a távoktatási, illetve levelezési képzési formára jelentkezők számára. Nagy F. István nem tart attól, hogy a Partiumi Egyetem létrehozása gyengítené az állami magyar tanintézet megalakításának esélyeit. "A magánegyetem létrehozásához egyébként nem kell Bukarest engedélye, az akkreditációnak pedig megvannak a saját fázisai." ? szögezte le. /Közelebb a saját egyetem megteremtéséhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./"

"Bemutatták Vincze Gábor Illúziók és csalódások /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ címû könyvét. A szerzõ célja, hogy a nagyközönséggel értesse meg, valójában mi is történt az erdélyi magyarsággal 1944 õszétõl 1989 végéig. Könyvében szerepelnek a különbözõ magyar?román határtervezetek, a baloldali Groza-kormány nemzetiségpolitikája, bemutatta a magyar vagyonok megszerzését célzó román törekvéseket, az 1945-ös földreformot és következményeit, a magyar szövetkezetek küzdelmeit önállóságuk megvédéséért, az oktatásügy helyzetét, a második világháború utáni csángósorsot és a magyar egyházak helyzetét. A ?80-as években Tötössy Istvánné készített doktori disszertáció a Magyar Népi Szövetség történetérõl, majd 1990-ben Lipcsey Ildikó történésznek jelent meg egy kandidátusi disszertációja ugyanerrõl a témáról. Ezek a dolgozatokat mára szemléletükben elavultak, tényanyagukban hiányosak. Mindenesetre õk voltak az elsõk, akik ezzel a témával elkezdtek foglalkozni. - Vincze Gábor megállapíthatta, hogy nem látja a huszonéveseket, az utánpótlást, akik foglalkoznának ezzel a korszakkal. Vincze Gábor ugyanis Bárdi Nándorral /Teleki Alapítvány munkatársa/ Kolozsváron, az egyetemen tartott két félévres kurzust magyar történelem szakosoknak. Reménykedtek, hogy sikerül találni a hallgatók között olyanokat, akik majd a jövõben Erdély jelenkori történelmével foglalkoznak. Azonban csalódniuk kellett, a fiatalok nem akarnak dolgozni. /Szatmári László: Beszélgetés Vincze Gábor történésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), 1999. aug. 6./ Vincze Gábor /Szeged/ történész nyolc éves kutatómunkáját tartalmazza az Illúziók és csalódások /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ címû kötete. Vincze Gábor Szegeden végezte az egyetemet, ahol két professzor, Csatári Dániel marxista történész és fiatalabb kollegája, Raffay Ernõ foglalkozott Erdéllyel. Õk voltak azok, akik a nyolcvanas évek elején viszonylag nyíltan beszéltek arról, hogy milyen nacionalista, elnemzetlenítõ politika folyik Romániában. Vincze Gábor rájött, hogy a legkevesebbet a '45 utáni évtizedekrõl lehet tudni, így választotta ezt a kutatási területet. Elõször elkészítette a kronológiát, ami 1994-ben könyv alakjában is megjelent, A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1953 /Budapest-Szeged, 1994 - Kisebbségi Adattár I./ címmel. "Az illúziókat követõ csalódások, azt hiszem ciklikusan váltakozva végigkísérték az elmúlt nyolcvan évet. Az alcímet - Fejezetek a romániai magyarság második világháború utáni történetébõl - adtam, mert ez nem egy kész monográfia." - nyilatkozta Vincze Gábor. Ezt a könyvet nem egy szegedi történésznek kellett volna összeállítania, vallja Vincze Gábor. "Sajnos, az erdélyi magyar jelenkor-történetírás mint olyan, kis túlzással szinte nincs is." "Sajnos, Magyarországon is egyedüli kutató vagyok, aki ezzel a témával foglalkozik." "Elsõsorban Erdélyben kellene kinevelni egy jelenkor-történész csapatot". Az RMDSZ fejlõdését látva, egyre inkább emlékeztet a Népi Szövetségnek a hibáira, állapította meg Vincze Gábor. /Daczó Dénes: Könyvemet nem egy szegedi történésznek kellett volna írnia. Beszélgetés Vincze Gáborral könyvbemutatója ürügyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"

A RMDSZ számára teljesen elfogadhatatlan, hogy az ingatlanok visszaadásáról szóló, a kormány által benyújtott és a képviselőház jogi bizottsága által most tárgyalt törvénytervezet egyik cikkelye szerint a törvény nem vonatkozik majd az egyházi javakra is - írta Markó Béla RMDSZ-elnök az Emil Constantinescu államfőhöz, Vasile Radu kormányfőhöz és a koalíciós pártok elnökeihez intézett levelében. Markó Béla emlékeztette a politikusokat, hogy az egyházi javakat 1989 után vissza kellett volna szolgáltatni, mert ez az igény megfogalmazódott az Európa Tanács Romániáról szóló felvételi határozatában is. - Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy kapott-e már visszajelzést a levél címzettjeitől, Markó Béla kijelentette: még nem kapott, de kezdeményezi, hogy a jövő héten tárgyalások kezdődjenek a koalíciós partnerekkel ebben a kérdésben. /Markó levele Constantinescu elnökhöz Az RMDSZ az egyházi javak rendezését sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Sződemeteren aug. 6-án Kölcsey-ünnepséget szervez a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, a tasnádi és a szilágypéri RMDSZ, valamint az EMKE. Köszöntőt mond Varga Sándor sződemeteri református lelkipásztor és Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke. Beszédet mondanak: Bosák Nándor debreceni római katolikus püspök, Hamar Péter, a fehérgyarmati Kölcsey Társaság titkára, Kötő József oktatásügyi államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke, Mészáros István miskolci református püspök, Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa, Tabajdi Csaba magyarországi országgyűlési képviselő, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Vulturescu George, Szatmár megye művelődésügyi főtanácsosa. Ez alkalommal két évfordulóra emlékezik a sződemeteri református magyar közösség: idén tizedik alkalommal emlékezhetnek templomukban Kölcsey Ferencre születésnapján, és öt éve avatták fel a cinteremben elhelyezett Kölcsey-szobrot, Kő Pál művét. /Gáspár Attila: Augusztus 6-án Kölcsey-ünnepség Sződemeteren. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./ Sződemeteren a magyarul még jól-rosszul beszélők száma nem éri el a negyvenet. - A helybeli görög katolikus lelkész plébániáján, a hajdani nemesi úrilakon 1890-ben elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy itt született Kölcsey Ferenc. Két évtizede felső parancsra le kellett volna szedni a feliratot, de az akkor még ortodox hitű sződemeteriek nem engedelmeskedtek a pártutasításnak: bevakolva mentették meg a márványtáblát. 1989 után, az első szabad évforduló nyomán a kúria külső falára helyezett kétnyelvű emléktábla eltűnt, s a másodikat is leverték ismeretlen tettesek, de a lelkész biztosította a szülőházban tisztelgőket arról, hogy a Kölcsey emlékét megörökítő felirat rövidesen a helyére kerül, méghozzá véglegesen. /Szilágyi Aladár: A tizedik Kölcsey-ünnep Sződemeteren. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9./

"Aug. 6-án Sződemeteren Kölcsey Ferencre emlékeztek. Vajon kiérdemeljük-e a védőkart, melyet a Himnusz mint Isten a küzdőknek nyújt? - tette fel a kérdést beszédében Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke. A sorrendben tizedik sződemeteri találkozóra ezúttal is többszázan is eljöttek. Eljött Mészáros István miskolci református, Bosák Nándor debreceni katolikus püspök, köszöntőt mondott Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Bitay Károly kolozsvári főkonzul, más személyiségek. Ezt követően Muzsnay Árpád, a szatmári Kölcsey Kör elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök Kölcsey emberi nagyságáról beszélt. Kölcsey példáját időszerűnek tartja a diszkriminációval szemben. "Mi itt akarunk élni és itt akarjuk jól érezni magunkat!" Tőkés László püspök az egyszerű dolgokban megnyilvánuló hazaszeretetet, a szülőföldhöz ragaszkodást hangsúlyozta, kiemelve, hogy csak a cselekvő hazaszeretetnek van értelme. "Igen, nemzetrészek vagyunk és azok akarunk lenni! Az együttgondolkodásban és a közös felelősségben látjuk a megmaradás feltételeit. Igaz, rosszul állunk, de nem olyan rosszul, hogy ne tudnánk előre lépni" /A Himnusz atyjánál, Sződemeteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Az RMDSZ Reform Tömörülés platformja állásfoglalást adott ki az oktatási törvény elfogadása utáni helyzetről. A koalíciós partnerek szószegésének, illetve az RMDSZ kormányzati politikájának köszönhetően "nem sikerült áttörést elérni közösségünk jogainak intézményes biztosításában." Az 1995-ös oktatási törvény néhány diszkriminatív előírása (szakoktatás, egyetemi felvételi, egyetemi karok létesítése stb.) a kisebbségi közösségek számára pozitívan módosult, ugyanakkor nem sikerült megoldást találni több, az RMDSZ programjában kiemelt helyen szereplő problémára: Románia földrajzának és történelmének nem anyanyelven történő oktatása, a felekezeti oktatás magánszférába helyezése ellehetetleníti a magyar történelmi egyházak komoly erőfeszítéssel újraalakított iskoláit, az önálló állami magyar egyetem (újra)létrehozása középtávon is lehetetlenné vált. A törvény lényegesen jobb ugyan, mint az előző kormányzati ciklusból átörökölt változat, de nem visz közelebb a teljes anyanyelvi oktatási rendszer megteremtéséhez. Emiatt a Reform Tömörülés elhibázottnak tartja az RMDSZ csúcsvezetése által sugallt önelégült sikerhangulatot. Az RMDSZ egész politikája komoly felülvizsgálatra szorul. A kormányzati pozíció önmagában nem alkalmas olyan stratégiai jellegű célkitűzések elérésére, mint amilyen az RMDSZ programjába foglalt belső önrendelkezés elvén alapuló háromszintű autonómia. "Közéletünk sajnálatos erkölcsi politikai válságáról tanúskodik", hogy midőn a csúcsvezetés által választott stratégia nem hozta meg a várt eredményt, az RMDSZ elnöke az ezt szóvá tevő tiszteletbeli elnök ellen támadott. - A "tiszteletbeli elnöknek nemcsak joga, de kötelessége megszólalni és helyzetértékelésével elősegíteni a szükséges pályakorrekció végrehajtását." /A Reform Tömörülés állásfoglalása Az oktatási törvény elfogadása utáni helyzetről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./"

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke augusztus 6-án Kolozsváron részt vett a dr. Jakubinyi György római katolikus érsek kezdeményezésére létrejött erdélyi Történelmi Magyar Egyházfők Állandó Értekezletének tanácskozásán. Ez alkalommal Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tájékoztatta a jelenlévőket a Partiumi Magyar Keresztyén Egyetem létrehozásának körülményeiről és az intézményalapítás szándékáról. Takács Csaba kifejtette az RMDSZ erre vonatkozó álláspontját, amelynek értelmében az RMDSZ természetszerűleg járul hozzá minden, az anyanyelvű oktatási hálózat kiteljesítését célzó felsőoktatási intézmény létrehozásához. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az RMDSZ támogatja a marosvásárhelyi, ugyancsak egyházi indíttatású egyetemalapítási kezdeményezést. A megbeszélés során arra is rámutatott, hogy egy, a történelmi egyházak által létrehozandó erdélyi magánegyetem központjául - a realitások figyelembevételével - csak a magyar nyelvű oktatás tudományos és szakmai hátterét biztosítani tudó Kolozsvárt tartja megfelelőnek. Takács Csaba egyúttal tájékoztatta az egyházfőket Markó Béla szövetségi elnöknek az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz és a koalíciós pártok elnökeihez intézett, a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaadására vonatkozó leveléről, amit a résztvevők rendelkezésére bocsátott. A magánegyetem létrehozásának részleteit az értekezlet szeptemberi ülésén fogja ismét napirendre tűzni. /Mi újság? Csak Kolozsvár lehet az igazi központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

A magyar nőnevelés egyik úttörője, Teleki Blanka a 48-as szabadságharc bukása után másfél esztendőt a Szatmár megyei Pálfalván töltött. Aug. 7-én bensőséges ünnepség keretében avatták fel Pálfalván azt a márványból készült domborművet, amely Teleki Blankának és francia származású férjének, De Gerando Ágostnak állítottak. A domborművet a település szülötte, Balogh Gáspár István készítette. Az ünnepségen jelen volt és beszédet mondott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Külön előadást tartott Ábrám Lídia tiszteletes asszony, a pálfalvi Teleki Blanka hagyományok egyik feltárója. Jelen volt és koszorúzott Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselő. Az ünnepség keretében leplezték le a II. világháború hőseinek emlékére állított táblát és a 48-49-es szabadságharcra emlékeztető kopjafát. /Sike Lajos: Pálfalvi főhajtás Teleki Blanka előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

"A Kolozsvári Rádió hírül adta, hogy a Transilvania Jurnal védelmébe vette ezt az elnyomott, beolvasztásra ítélt szerencsétlen magyarországi román nemzeti közösséget, amelynek létszáma 200 000-ről 20 000-re csökkent, mivel nem biztosított részükre a magyar állam se külön egyetemet, se más jogokat, hogy megőrizhessék nemzeti azonosságukat, sőt, még ma sincs képviseletük a magyar parlamentben. Kocsis István beolvadásuk megállítása végett a javasolta, hogy országos felmérést kell készteni mindazon románokról, akik ezen elnyomatás miatt voltak kénytelenek otthonukat elhagyni, és ide, Romániába menekültek, továbbá felmérést kell készíteni azokról a családokról, amelyek mégis vállalják az ide átköltözést, és lehetőséget adni nekik, hogy itteni magyar családokkal cserélhessék ki ott maradó vagyontárgyaikat. Ezeket a javaslatokat az RMDSZ parlamenti képviselői tehetnék meg, hogy bebizonyíthassák, nemcsak az erdélyi magyarok érdekeit képviselik, hanem az ország egyik kormányzó pártjaként a határon kívüli románság sorsát is szívükön viselik... /Kocsis István: A "szegény" magyarországi románság érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

1989 decemberében Kézdivásárhelyen a népharag áldozata lett az emberekkel kegyetlenkedő, Aurel Agache milicista. Emiatt eljárást indítottak több helyi lakos ellen. Iochom István Kísért a múlt Székelyföldön. Az úgynevezett Agache-ügy címen könyvben foglalta össze a történteket. Agache családja perelni akarja a szerzőt könyvéért. Török Sándor, az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke elítélte a per gondolatát, mondván, mindenki előtt ismeretes az évek óta húzódó koncepciós per. A helyi RMDSZ, de Kézdivásárhely lakossága is ki fog állni Iochom mellett. /Az RMDSZ állást foglalt. Támogatja Iochom Istvánt. = Székely Hírmondó (Független hetilap, Kézdivásárhely), aug. 13. - IV. évf. 32. sz./

Aug. 11-én tartotta alakuló ülését Csíkszeredában a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa /CSTIT/, amely az ifjúsági kezdeményezéseket akarja összefogni. A CSTIT az RMDSZ Csíki Területi Szervezete ifjúsági alelnökének, Oprea Karolinának a kezdeményezésére jött létre. A CSTIT elnökének Borboly Csabát választották meg. /Területi Ifjúsági Tanács alakult. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

"Dénes László vitathatónak, elutasítandónak tartja Bíró Bélának a Brassói Lapok 29. számában megjelent Bálványos-Tusnád tizedszer című írásának azt a megállapítását, hogy az RMDSZ-nek "a koalíciós partnerek támogatásával, ha kínkeservesen is, de a kisebbségi követelések jelentős hányadát sikerült elfogadtatni." Dénes László ugyancsak vitathatónak tartja, hogy Bíró Béla szerint a Bálványosi Szabadegyetem. "a magyar szellemi élet egészét felölelő rendezvény az idők múltával egyre inkább a FIDESZ-nek és holdudvarának ügyévé szűkült." Valójában, hangsúlyozta Dénes László, a rendezvény a román és magyar politikai elit ügyévé bővült. /Dénes László: Rejtett ellentmondások. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 13./"

"Aug. 15-én, vasárnap leleplezték Kőröstárkányban az 1919-es román pogrom áldozataivá vált magyarok emlékére emelt emlékművet, melyet a helyi RMDSZ kezdeményezésére emeltek. Az 1919 áprilisában lezajlott mészárlásról Szatmári Elemér helyi református lelkipásztor igehirdetésében kiemelte, azért kell számba vennünk múltunkat, hogy jövőt építhessünk. Ezzel azok véleményére reagált, akik az emlékműállítást fölöslegesnek tekintették. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora Tőkés László püspök üdvözletét is tolmácsolta, majd hangsúlyozta: "Itt ki kell mondani, hogy nem becsületes románok ölték meg a tárkányiakat." Rögtön hozzátette, hogy ezzel fel kell menteni a románságot, hiszen nem tekinthetjük kollektív bűnösnek, s az együtt gondolkodó, együtt munkálkodó embereknek van jövője. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese elmondta: nyolcvan éve úgy mészárolhattak le 91 embert, hogy a világ nem tudott róla. /Pálfy Török László: A jövőért emlékeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./"

Szilágyi Zsolt képviselő óvást nyújtott be /azzal a megjegyzéssel, hogy azt vele együtt már 49 küldött írta alá/ az RMDSZ Bihar megyei szervezetének augusztus 14-re meghirdetett küldöttgyűlésének tárgyában. A Küldöttgyűlést ugyanis a területi elnök és az ügyvezető elnökség hirdette meg, holott erre kizárólag a megyei választmánynak van joga. - A küldöttek mandátumát nem igazolták. A szavazatszámlálás ad-hoc módon történt, megválasztott szavazatszámláló bizottság hiányában. Azon küldöttektől megvonták a szólás jogát, akik a szabályzati rendellenességekre kívánták felhívni a figyelmet. - A Bizottság több tagja ügyrendi felszólalásban sérelmezte, hogy a dokumentum címe Az RMDSZ Bihar megyei Szervezete Alapszabályzata és a Szabályzat-előkészítő Bizottság által javasolt szöveg. A gyűlés szervezői tehát a küldötteket tudatosan félrevezették. - Az ülésvezető elnök többszöri kérés ellenére megtagadta a teremben szavazók létszámának ellenőrzését. Mindezek miatt kérik az RMDSZ Szabályzat-felügyelő Bizottságát, vizsgálja ki a felsorolt szabályzati rendellenességeket. /Óvás az RMDSZ Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottságához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

"Sorozatban adja ki közleményeit a Román Nemzeti Egységpárt központi és megyei vezetősége, a sajtó meg közli azokat. Így többek között azt az állítást is, amivel a könyvelőből lett "történész", Miron Cichisan egységpárti parlamenti képviselő állt elő. Szerinte Bem tábornok nemzetközi háborús bűnös. Külön közleményben el is utasították a szilágysomlyói RMDSZ ama törekvését, hogy szobrot emeljen a szabadságharc erdélyi hadvezére emlékének, aki 1848 decemberében éppen Szilágysomlyóról kiindulva vívta meg győztes csatáit az osztrákok ellen. /Bem, a nemzetközi háborús bűnös. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./"

A Határon Túli Magyarok Hivatala remélhetőleg hosszú időre befejezi eddigi vándoréletét és végleges otthonba költözik: a külügyminisztérium Budapest, I. kerületi, Bérc utca 13-15 sz. alatti épületébe, alig valamivel a Citadella alatt. A székház ünnepélyes átadását f. év augusztus 19-e, déli 10 órára tervezik az illetékesek, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök Szt. István nap előestéjén felavatja a hivatal új otthonát. Az ünnepi eseményen jelen lesznek a határon túli magyarság vezetői, köztük Markó Bélával és az RMDSZ más tisztségviselőivel, továbbá egyházi vezetők és magyarországi politikusok. Az átadási ünnepség hangulatát emeli az a tárlatnyitás, amely a Bérc utcai székházban 33 határon túli képzőművész munkáit mutatja be a Hortobágyi Alkotótábor gyűjteményéből. A kiállítók a következők: Babinec József (Ungvár), Bartos József (Munkács), Bulecza Gábor (Ungvár), Földessy Péter (Munkács), Ilku Marion József (Lemberg), Jaskina Ludmilla (Ungvár), Micska Zoltán (Ungvár), Olesz Figol (Lemberg), Patyk Volodomir (Lemberg), Strauszt Katalin (Munkács), Ábrahám Jakab (Brassó), Balázs József (Gyergyóújfalu), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Gaál András (Csíkszereda), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Márton Árpád (Csíkszereda), Mátyás József (Déva), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Molnár Ilona (Marosvásárhely), Sütő Éva (Déva), Szabó Vilmos (Zilah), Székely Géza (Kolozsvár), Véső Ágoston (Nagybánya), Zsigmond Attila ? (Marosvásárhely), Gabrics Sinisa (Újvidék), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Moják Aranka és Péter (Pétervárad), Salamon Árpád (Konjice-Szlovénia), Hedda-Vidmar Salamon (Konjice- Szlovénia), Duncsák Attila (Kassa), Balogh Zoltán (Ulm- Németország), Szotyori Z. Edit (Németország.) /Mi újság? Új otthonba költözik a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Hármasfalu - Székelyszentistván, Atosfalva, Csokfalva - székely közössége a hét végét államalapító királyunk emlékének szentelte. A már hagyományossá vált Szent István-napokat Székelyszentistvánon tartották. A szent király nevét viselő Kárpát-medencei települések küldöttségei minden év augusztus 15-én találkozóra gyűlnek össze. Az ünnepi rendezvények nyitányaként két anyaországi művész állította ki alkotásait. A Györfi Lajos királyszobrait és Ferency Zsolt grafikáit bemutató kiállítást Kötő József közoktatási államtitkár nyitotta meg. Aug. 14-én Entz Géza, a Magyar Műemlékvédelmi Hivatal elnökének vezetésével a helybeli művelődési házban színvonalas tanácskozást tartottak. Az ünnepi ökumenikus istentiszteleten a szentbeszédet Tempfli József partiumi római katolikus megyéspüspök mondotta el. A magát német származásúnak, de magyar kultúrájúnak valló püspök a székelység erényeit, hitét, kitartását, optimizmusát dicsérte, majd a szent istváni örökség jelentőségét hangsúlyozta. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: Hajlamosak vagyunk arra, hogy a vereségeket hangsúlyozzuk, holott történelmünk a megmaradás, a felemelt fő története is. A szónokok sorát Egyed Ákos történész, akadémikus zárta. /Bodolai Gyöngyi: Szent István örökség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ A találkozón 16, a Szentkirály Szövetségbe tartozó település küldöttei vettek részt, közel százötvenen. A szövetség 1997-ben alakult a magyarországi Szentkirályszabadján. /S. Muzsnay Magda: István király köszöntése Székelyszentistvánon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

"Csapó I. József szenátor nyílt levéllel fordult Tőkés László püspökhöz, kifejtve, hogy a püspöknek a tanügyi törvény tárgyában közreadott nyilatkozata ismételten bizonyította a romániai magyarság sorsa iránti töretlen felelősségérzetét. Csapó szenátor a törvénnyel kapcsolatos szavazásnál viszonyítási alapnak az RMDSZ programját, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, az Európa Tanács 1993/176. számú véleményezését és az 1997/1123. számú Határozatát, valamint a magyar történelmi egyházak jogköveteléseit tekintette. A "parlament által nemrég jóváhagyott törvényes rendelkezések gátjai alapvető követeléseink teljesítésének." A képviselőház tanügyi bizottsága elutasította a kolozsvári székhelyű, magyar oktatási nyelvű, önálló állami tudományegyetem újralétesítésére vonatkozó törvénytervezetet." Eltüntették még a "multikulturális" egyetem meghatározására vonatkozó rendelkezést is a tanügyi törvényt módosító törvénytervezet egyeztető bizottsági szövegéből, továbbá elfogadtak egy módosítást: a létesített tanintézménynek tartalmaznia kell legalább egy, a kezdeményezéskor már létező román oktatási nyelvű akkreditált fakultást! Mindezek miatt nem szavazta meg ezt a változatot Csapó szenátor, kifejte Tőkés Lászlónak: "Én az Ön által járt utat választom." /Dr. Csapó I. József szenátor: Nyílt levél Tőkés László püspök úrhoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 17./"

Aug. 15-én, vasárnap Makfalván a község központjában levő parkban leleplezték Dózsa György szobrát, Suba László helybeli származású, Tordán élő művész munkáját. A történetét felelevenítő múzeumban porosodott a szobor és negyed század után végre felállították. Az ünnepségen részt vettek a Szentkirály Szövetségbe tartozó települések küldöttei is. Egyed Ákos történész, majd Szigethy Gábor anyaországi művelődéstörténész beszélt Dózsa Györgyről. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke az összefogás fontosságát hangsúlyozta. /Dózsa György Makfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

"A Brassói Lapok 31. száma RMDSZ-hírek című rovata szerint Aranyosi István szóvivő kijelentette, hogy akkor, amikor az RMDSZ eredményeket tud felmutatni, a Tőkés László-, illetve az Orbán Viktor-féle kijelentések "mindent a levegőbe röpítenek". Az Erdélyi Napló hetilap erre reagálva megjegyezte: Nem sikerült megtudni, hogy milyen eredményeket tud felmutatni az RMDSZ, miféle kijelentések repítenek mindent a levegőbe, és milyen alapon bírálja az Aranyosi István nevű szóvivő a magyar kormányfőt, illetve annak a szervezetnek a tiszteletbeli elnökét, amelyiknek a szavát viszi? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 17./"

"Minden magyar felelős minden magyarért! - jelszóval idén nyáron megalakult a Nemzetépítő Platform politikai kezdeményezés, amelynek legalább a programtervezete már napvilágot látott. Ennek értelmében pedig a nemzeti szolidaritás és a szakszerű politikai képviselet jegyében a Nemzetépítő Platform (rövidített nevén: NÉP) fő feladatának tartja egy olyan politikai irányzat létrehozását, amelynek célja olyan feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a romániai magyar egyének korlátok nélküli állampolgári jogait, valamint ezek gyakorlása alapján a nemzeti közösség megmaradását, egészének, illetve egyes tagjainak anyagi, szellemi és számbeli gyarapodását olyképpen, hogy ősei földjén "mindenki itthon érezhesse magát". A programban helyet kap a keresztény erkölcsiség, a polgári jogállamiság és a kereszténydemokrácia, az európai, illetve nemzeti hagyományok s végül a magántulajdon szentségének a szolgálata is. Az új platform elsődlegesen nem tagjai létszámára fekteti a hangsúlyt, hanem a tagok elkötelezettségére, vállalási készségére. Felépítése az RMDSZ területi struktúráját követi, vezetősége a területi elv és a demokratikus jogszabályok alapján jön létre egy ideiglenes választmány (Országos Tanács) formájában az alakuló ülésen. /Kisgyörgy Réka: Útban a Nemzetépítő Platform. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"

A Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójának vezetősége ismertette annak az 56 személynek a névsorát, akik meghatározatlan idejű munkaszerződéssel a tévénél maradhatnak a jelenlegi 120-ból. Az 56 között maradna a ma még 11 tagú magyar szerkesztőségből 2, továbbá 1 magyar vezetőségi tag és 1 operatőr, a német nyelvű adásnál viszont senki. Ennyi emberrel nem lehetne műsort készíteni. Az átszervezést a Román Televízió Társaság szeptember 15-én kívánja életbe léptetni. A szakszervezet jogtanácsosa szerint a tervezett átszervezést bírósági úton megtámadják, és 99 százalékos eséllyel meg is tudják akadályozni. A magyar szerkesztőség azon dolgozik, hogy az RMDSZ és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter segítségével elérjék egy úgynevezett kisebbségi szerkesztőség felállítását, mert ez, a jelenlegi szabályozások szerint, legkevesebb 15 emberből állna. /3-4 emberrel magyar állami tévé? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa elnöksége Szovátán rendezett tanácskozásán véglegesítette a helyhatósági választások előkészítéséről és lebonyolításáról, valamint az RMDSZ Országos Kampánystábjának létrehozásáról szóló két határozattervezetet, amelyet a szeptemberben tartandó Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjesztenek megvitatásra. Takács Csaba ügyvezető elnököt elmondta, hogy az elfogadott határozattervezetek döntenek az önkormányzati tisztségviselők, a polgármesterek és tanácsosok jelölésére vonatkozóan is. Székelyföldön és a többségben magyarlakta településeken az előválasztásos rendszer szerepel a javaslatban. A tisztségviselőknek, függetlenül attól, újraindulnak-e vagy sem a választásokon, be kell számolniuk négy éves tevékenységükről. Azokon a településeken is, ahol a magyarság létszáma nem haladja meg a húsz százalékot ajánlatos az önálló polgármester-jelölt indítása. /Készülődés a helyhatósági választásokra El kell számolniuk helyi választottjainknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

"Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt országos elnöke Kiket fog képviselni az RMDSZ 2000-ben? címmel közleményt adott ki. A közlemény elítélte az RMDSZ-t, megállapítva: az RMDSZ nem az egyetlen alternatíva a romániai magyarság számára. Kiss Kálmán szerint politikai bűn a túlzottan mérsékelt politizálás, de nagy hiba a merész autonómia- délibáb is. "A Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt élve szociál-neoliberális ideológiájából fakadó lehetőségeivel, a jelenlegi ellenzéki demokratikus pártokkal olyan politikai kapcsolatok véglegesítésére törekszik, melyek szilárd garanciát biztosítanak választási kampányprogramunk megvalósíthatóságára. Politikai célkitűzéseink középpontjába a jelenlegi kormánypolitika által kilátástalanságba sodort egyének érdekeinek szolgálását helyezzük." /Vállalják a megmérettetést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./"

Augusztus 11-15. között Homoródfürdőn rendezték meg az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) I. Műhelytáborát. Ennek keretében augusztus 14-én Markó Béla szövetségi elnök és Kötő József államtitkár találkozott a Tanügyi Munkacsoport tagjaival. Az RMDSZ politikusai és a diákok megvitatták a közös feladatokat az új tanügyi törvény alkalmazását illetően, és megbeszélték a már most is működő pályázati rendszerek hatékonysága növelésének módozatait. /Diákok műhelytábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

"Borbély Zsolt Attila újból leszögezte, hogy nem fog válaszolni Kuszálik Péter cikkeire, mert "aki magyar értelmiségi létére képes a romániai magyar sajtó hasábjain átvenni a román média gyalázatos rágalmát és lebesúgózza Magyar Szövetségünk első emberét, Tőkés Lászlót, az kizárja magát a jobb szalonokból." Ezért csak a Kuszálik állításait pontosítja. - Borbély Zsolt Attila sajnálja, hogy az újságíró-társadalom nagy mértékben kontraszelektált. Az RMDSZ sajtószervei pártszerűen működnek. /Borbély Zsolt Attila: A sajtóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./"

"Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése júl. 24-i tanácskozásán megvitatta dr. Bucur Ildikó professzor, a tömörülés elnöke ellen folyó lejárató kampány részleteit. A magyar nyelvű közvélemény formáló eszközök Bucur Ildikóval szemben egy köztörvényes bűnöző pártjára álltak, aki börtönviselt bűntársaival tört rá Bucurék ingatlanára és testi épségére. Semmiféle "Bucur-Kun ügy" nem volt, és nem is lehetett. De volt egy, a Bucur házaspár testi épsége és ingatlanjavai ellen Kun Lajos Károly visszaeső bűnöző által elkövetett bűncselekmény. Kun Lajos Károly és bűntársai ellen folyó bűnügyi tárgyalásoktól nem számolt be egyetlen kolozsvári lap sem. Rokonok, cimborák, jó ismerősök beadványt készítettek, mely szerint Kun Lajos Károlyt becsületes, a magyar ügyet támogató derék polgár, kérték az RMDSZ megyei vezetését, hogy Bucur Ildikót zárja ki tagjai sorából. - A Kolozs megyei RMDSZ Etikai Bizottsága számonkérő, koncepciós eszközökkel politikai kampányt indított Bucur Ildikó ellen és rajta keresztül a Szociáldemokrata Tömörülés ellen is, ezzel a tömörülés szerint önmagát megszüntette. A tömörülés felkérte Kónya-Hamar Sándor képviselőt, hogy ezt az ügyet szíveskedjen kivizsgálni. /Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének tájékoztatója és határozata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./ Az RMDSZ Kolozs megyei Szervezetének Etikai Bizottsága visszautasította a fenti állításokat, nem indítottak politikai kampányt indított Bucur Ildikó ellen és rajta keresztül a Szociáldemokrata Tömörülés ellen. - Ugyanezen számban Makkay József főszerkesztő-helyettes szintén visszautasította azt az állítást, hogy a Szabadság ádáz harcot folytat dr. Bucur Ildikó ellen. A szerkesztőség soha nem foglalt állást a Bucur Ildikó és a Kun Károly körüli események kapcsán. /Makkay József: Ki etikátlan? Válasz a Szociáldemokrata Tömörülés vádjaira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

A moldvai csángóktól pontosan negyven éve vették el az utolsó magyar nyelvű iskolát. A helyzeten eddig nem javított az sem, hogy az RMDSZ kormánypárt. Egy maroknyi ember Marosvásárhelyen, 1990 óta minden nyáron kéthetes nyári tábort szervez Maros megyében a csángó gyerekeknek. A bizottság lelke Czellecz Jenő. A táborozás idején írni, olvasni és magyarul énekelni tanulnak a csángó kisgyerekek. Az elmúlt kilenc évben Lészpedről, Pusztinából, Klézséről és Lujzikalagorból összesen 930 gyereket vittek Maros megyébe. /Csángó vakáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kolozs megyei RMDSZ, a Szarkaláb és a Virágos együttes szervezésében, valamint a magyarfenesi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület, a kisbácsi RMDSZ és a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület hozzájárulásával augusztus 19. és 21. között Kolozs megyében először rendeztek Szent István-napi Találkozót. Négy helyszínen - Kolozsváron, Magyarfenesen, Kisbácsban és Kalotaszentkirályon - zajlott az ünnepségsorozat. - Magyarfenesen a IV. Magyarfenesi Napok keretében rendezték meg a Szent István-napi Találkozót. A helyi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület régi álma megvalósult: a falu apraja-nagyja részt vett a rendezvénysorozaton. Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke mondott köszöntő beszédet, majd a magyarfenesi születésű festőművész, a nyolcvan éves Balázs Péter kiállítása következett. - Kisbácsban Ferenc István plébános Szent István életművét méltatta, a műsorban fellépett a vajdasági Pancsova Petőfi Művelődési Egyesülete Maroknyi néptáncegyüttese is. - A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány Kaláka népi táncegyüttese Gyulán, a Határon Túli Magyarok hagyományos néptáncfesztiválján aratott nagy sikert. Az aranyosgyéresi táncosok pedig Mohácson léptek fel. - Aug. 21-én Kalotaszentkirályon az egész Kalotaszeg együtt ünnepelt. A Pusztinából érkezett csángó László Erzsébet énekelt, majd a Tarisznyás együttes, a Szarkaláb együttes, s a szintén kolozsvári Virágos együttes adott elő néptáncokat. /Hagyományteremtés a magyar államalapítás 999. évfordulóján. I. Szent István-napi Találkozó Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./