"A Duna TV Héthatár című műsorában /febr. 25-én/ interjú hangzott el Tokay Györggyel, Frunda Györggyel és Borbély Lászlóval a Neptun-ügy kapcsán. Ennek szövegét közölte a Romániai Magyar Szó. Frunda György elmondta, hogy a találkozó egyáltalán nem volt titkos, mivel újságíró is jelen volt azon /amerikai, Binder, a New York Times munkatársa/ és úgy értékeli, hogy az akkor kialkudott számok a magyar nemzetiségű diákok számára a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen a létrehozandó Bolyai Egyetem csíráját képezik. Borbély László szerint az ügy kirobbanását nem lehet elszakítani attól, hogy akkor figyelmeztette az RMDSZ vezetőségét, hogy Szőcs Géza olyan pénzösszegekkel rendelkezik, melyet a romániai magyarság kapott, és nem úgy bánt az összegekkel, hogy a közösség javára fordítsa. Tokay György szerint a Neptun-ügyben a hatékonyság a hatékonytalansággal csapott össze, "a professzionalizmusra való törekvés a teljesen kávéházi Kázmér módjára való politizálással". Szerinte az atlantai találkozó mutatta, hogy modvacsinált ügy volt az őket ért bírálat, hiszen az is tárgyalás volt, "azzal a különbséggel, hogy Atlanta után nem volt előrelépés. A Neptun után legalább volt." Tokay szerint nem lehet az egyiket dicsőségnek, a másikat nemzetárulásnak feltüntetni. Frunda hozzátette: a reálpolitikusokat inkább meghívták. Frunda György azt hangsúlyozta, hogy a nyugati országokban is csak azok a kisebbségek tudták a bajokat orvosolni, akik kormánykoalícióba léptek. /"Neptuni árulók" a Héthatárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ Emlékeztetőül: Markó Béla elmondta: Neptunfürdőn az RMDSZ-képviselők magánszemélyként jelentek meg, nem volt mandátumuk az RMDSZ-től. A tanácskozást a román propaganda országszerte arra használta fel, hogy azt előrelépésnek tüntesse fel a romániai magyarság helyzetének rendezésében. Ilyen ígéretek már máskor is elhangzottak. Nem ilyen tanácskozásokon kell ezeket a kérdéseket megoldani. A megjelent RMDSZ-politikusokat azért illetheti bírálat, mert a felkínált félmegoldások nem fogadhatók el az RMDSZ számára. Az RMDSZ nem asszisztálhat egy ilyen halogató kirakatpolitikához. /Új Magyarország, 1993. júl. 31., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ Markó Béla közleményben jelentette be - az RMDSZ tisztségviselőinek figyelmébe ajánlva -, hogy az RMDSZ nevében tárgyalni csak a szövetségi elnök mandátumával lehet. A Neptunon megjelent RMDSZ-politikusoknak ilyen megbízatásuk nem volt. Ezen a megbeszélésen a kormány képviselői nem hivatalos ígéreteket tettek. Ezek az ígéretek a román hatalom melletti propagandát szolgálják, például a New York Timesban megjelent, tényhamisítást tartalmazó cikkben. Ígéretek már többször elhangzottak. Az, hogy a történelmet és a földrajzot /csak/ elemiben magyarul lehet majd tanítani, félmegoldás, a további diszkrimináció bizonyítéka. A Bolyai Egyetemet sem állították vissza. Az intézményekben folyik a "politikai visszarendeződés és diszkrimináció, aminek vegyes lakosságú helységekben etnikai jellege van." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. aug. 6./ Takács 11"

"Kelemen Hunor /sz. Csíkkarcfalva, 1967. okt. 18./, az RMDSZ művelődésügyi államtitkára a vele készült interjúban elmondta, hogy a minisztériumban elsősorban a kisebbségi bizottság vezetésével, újjászervezésével bízták meg, ezenkívül a színházi, zenei, képzőművészeti, valamint a különleges kulturális igazgatóságok vezetésével. Õ fogja irányítani a létrehozandó, civil szférával kapcsolatos igazgatóságot is. Kinevezése óta több problémával találkozott, így az egyházak azon tárgyainak sorsával, amelyeket a bukaresti Nemzeti Múzeum 1971-en vett el. Semmiféle törvény nincs arra, hogy a múzeum ezeket eltulajdonítsa. További probléma a nagyváradi volt katolikus püspöki palota /jelenleg múzeum/ tulajdonjogának visszaállítása, a marosvásárhelyi Teleki Téka különálló intézményként való működtetése, az árkosi kastély helyzete, amelybe a Keleti Kárpátok Múzeumát akarják berendezni, ez előző miniszter rendelete szerint, de most más lehetőséget keresnek. - A kisebbségi kulturális folyóiratok munkatársai két hónapja nem kaptak fizetést.- A minisztérium foglalkozik a műemlékek helyzetét rendező, a nemzeti közvagyon törvény módosításával. Az 1997-es költségvetés elfogadása után kiderül, mennyi pénzzel fog rendelkezni a minisztérium, a kisebbségi igazgatóság. A minisztérium decentralizációt kezd, visszakerülnek az önkormányzathoz, a városokhoz intézmények,. Arra a kérdésre, hogyan támogatják a lapokat, az államtitkár válasza: le akarják építeni, illetve átgondolni a lapok támogatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének azon állításaira, melyeket a püspök valótlannak, becsületsértőnek és tiszteletbeli elnöki minőségében korlátozónak érzett. Markó Béla a Cronica Romana febr. 14-i számában kijelentette, hogy a tiszteletbeli elnöki funkciónak nincs operatív jellege. Markó Béla más lapok szerint hangsúlyozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványa "szigorúan magánjellegű" kezdeményezés. A püspök visszautasította az intoleráns megnevezést, mondván, nem minősülhet "intoleranciának az, ha Bolyai Tudományegyetem ellenzőit - az RMDSZ programja értelmében - jogos bírálattal illetjük." Az viszont intoleráns volt, hogy Markó Béla megtiltotta, hogy Tőkés László sajtótájékoztatóval egybekötötten mutassa be Temesvár szellemében című, a magyar-román megbékélésről szóló könyvét. Végül kizárólag a könyvbemutatót engedélyezte. - Markó Béla a Medifaxnak és az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványáról csak a sajtóból értesült, a román-magyar kerekasztal gondolata pedig túlhaladott, mivel az RMDSZ a kormányban van. Valójában Tőkés László 25 pontját az RMDSZ Bihar megyei, febr. 15-i küldöttgyűlésén előterjesztette. Érthetetlen, hogy az ülésen elnöklő Takács Csaba nem hozta Markó Béla tudomására ezt a dokumentumot. Tőkés László 1996. novembere óta szorgalmazta a kormányba lépés feltételeinek megfogalmazását. A magyar-román kerekasztal indítványa az RMDSZ kongresszusától származik, azt a szövetségi elnök nem bírálhatja felül. - Tőkés László többször figyelmeztetett: nehogy az autonómia feláldozása árán jusson az RMDSZ kormányzati, konjukturális előnyökhöz. /Tőkés László: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"A Bolyai Egyetem létesítésével kapcsolatos kijelentésekről, állásfoglalásokról a kolozsvári helyi lapok tájékoztatnak a legrészletesebben. A Mesagerul Transilvan ismerteti Markó Béla márc. 10-én Kolozsváron tett kijelentését, miszerint a magyar egyetem létrehozása egy többlépcsős folyamat. Szerinte az első lépést képezné egy magyar alstruktúra létrehozása a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül, mely idővel egyetemmé fejlődne. Takács Csaba úgy értékeli, hogy ebben a kérdésben megfelelőbb a mérsékelt álláspont, egy olyan radikálisnál, melyet a Kolozsvári Magyar Diákszövetség képvisel. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a tanügyi törvény megváltoztatása és a magyar egyetem létrehozásának terve képeznék az első lépést. A lap beszámolójának címében úgy véli, hogy nem lehajtott fejjel kell belépni Európába, majd főcímként kiemeli, hogy Ciorbea Budapestnek tálcán ajánlja fel a kolozsvári magyar egyetemet. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./"

"Az Adevarul szerint Victor Ciorbea kijelentése, miszerint belegyezik a Bolyai Egyetem újraindításába, nagy hullámokat kavart fel mind a kolozsvári politikai körökben, mind a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségében. A lap ismerteti Simion Simon prorektor kijelentését, miszerint az egyetem vezetőségének többszöri próbálkozására, hogy megtudja, a román-magyar alapszerződés, vagy az RMDSZ belépése a kormányba az egyetem szétválasztásához, valamint a Bolyai Egyetem létesítéséhez volt-e kötve, az volt a válasz, hogy a kormányzási egyezmény nem tartalmaz ilyesmit. Simon szerint a magyarnyelvű oktatás leválasztása a számos személyiség által dédelgetett eszmét, az etnikai és vallási ökumenizmust sújtja. Úgy véli, hogy az egyetem vagyonának elosztása vitához vezetne, melyben uralkodnának az etnikai szempontok és az új helyzetet kihasználnák a szélsőséges erők. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./"

"Az Adevarul de Cluj jelentős teret a magyar egyetem kérdésének. A lap szerint a Ciorbea-kormány elhalasztja a reformintézkedéseket, de talál időt a kétnyelvű feliratokkal, valamint a magyar egyetemmel foglalkozni, és az RMDSZ követeléseit előnyben részesíti. A lap emlékeztet Ciorbea nemrég tett kijelentésére, miszerint a törvényeket úgy fogják módosítani, hogy lehetőség nyíljon a Bolyai Egyetem újraindítására, illetve a kétnyelvű feliratok használatára. Ezek után a lap úgy véli, hogy e két ponttal szinte teljesültek a magyarság elmúlt hat évi összes követelései. Újságoldalnyi összeállításban közölték Simion Simon prorektor cikkét, aki szerint a magyar egyetem létrehozása "gyilkos csapás az etnikai és vallási ökumenizmus eszméjére." Egy másik cikknek már a címe is azt mondja, hogy csak Boros János helyi RMDSZ-elnök szerint nem fognak etnikumközi feszültségeket teremteni Kolozsváron a Bolyai Egyetem, valamint a kétnyelvű feliratok. Alexandru Farcas prefektus szerint nem kell komolyan venni Victor Ciorbea miniszterelnöknek a magyaroknak tett ígéretét, mert úgysincs pénz az egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Adevarul de Cluj szerint Takács Csaba kerülte a válaszadást arra a kérdésre, vajon a magyarok követelései megállnak ennél a pontnál. A lap úgy véli, hogy 1990-ben a Vatra Romaneasca megalakulásának egyik oka az volt, hogy a magyar tanárok létre akarván hozni a magyar egyetemet, követelték a BBTE jelenlegi épületét. Egy másik cikkben Alexandru Farcas prefektus kételyeit fejezte ki az egyetem létrehozásának, valamint a kétnyelvű feliratok bevezetésének célszerűségével kapcsolatban. Farcas fél attól, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei. Szerinte először magyar tagozatot kell létrehozni, mely 10-15 év alatt egyetemmé fejlődhet. Õ is úgy véli, hogy hiányoznak az anyagi keretek egy magyar egyetem indításához. A lap ismerteti a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökének kijelentését is, miszerint a magyar diákok támogatják a Bolyai Egyetem létesítésének gondolatát. Kiss Olivér szerint a közvélemény-kutatást, mely szerint a magyar diákság 56%-a ellenzi a magyar egyetemet, olyan magyar tanárok szervezték, akik féltik állásukat és ezért ellenzik a Bolyai Egyetem létrehozását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./"

"Az Adevarul de Cluj jelentős teret a magyar egyetem kérdésének. A lap szerint a Ciorbea-kormány elhalasztja a reformintézkedéseket, de talál időt a kétnyelvű feliratokkal, valamint a magyar egyetemmel foglalkozni, és az RMDSZ követeléseit előnyben részesíti. A lap emlékeztet Ciorbea nemrég tett kijelentésére, miszerint a törvényeket úgy fogják módosítani, hogy lehetőség nyíljon a Bolyai Egyetem újraindítására, illetve a kétnyelvű feliratok használatára. Ezek után a lap úgy véli, hogy e két ponttal szinte teljesültek a magyarság elmúlt hat évi összes követelései. Újságoldalnyi összeállításban közölték Simion Simon prorektor cikkét, aki szerint a magyar egyetem létrehozása "gyilkos csapás az etnikai és vallási ökumenizmus eszméjére." Egy másik cikknek már a címe is azt mondja, hogy csak Boros János helyi RMDSZ-elnök szerint nem fognak etnikumközi feszültségeket teremteni Kolozsváron a Bolyai Egyetem, valamint a kétnyelvű feliratok. Alexandru Farcas prefektus szerint nem kell komolyan venni Victor Ciorbea miniszterelnöknek a magyaroknak tett ígéretét, mert úgysincs pénz az egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Adevarul de Cluj szerint Takács Csaba kerülte a válaszadást arra a kérdésre, vajon a magyarok követelései megállnak ennél a pontnál. A lap úgy véli, hogy 1990-ben a Vatra Romaneasca megalakulásának egyik oka az volt, hogy a magyar tanárok létre akarván hozni a magyar egyetemet, követelték a BBTE jelenlegi épületét. Egy másik cikkben Alexandru Farcas prefektus kételyeit fejezte ki az egyetem létrehozásának, valamint a kétnyelvű feliratok bevezetésének célszerűségével kapcsolatban. Farcas fél attól, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei. Szerinte először magyar tagozatot kell létrehozni, mely 10-15 év alatt egyetemmé fejlődhet. Ő is úgy véli, hogy hiányoznak az anyagi keretek egy magyar egyetem indításához. A lap ismerteti a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökének kijelentését is, miszerint a magyar diákok támogatják a Bolyai Egyetem létesítésének gondolatát. Kiss Olivér szerint a közvélemény-kutatást, mely szerint a magyar diákság 56%-a ellenzi a magyar egyetemet, olyan magyar tanárok szervezték, akik féltik állásukat és ezért ellenzik a Bolyai Egyetem létrehozását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./

"A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány nevében Budapesten állásfoglalást adtak ki /febr. 26-án/ a Bolyai Tudományegyetem kérdésében. Az aláírók között van dr. Csőgör Lajos, Bolyai Tudományegyetem első rektora, dr. Incze Miklós, az egyetem volt tanára, a Bolyai Egyetemért Alapítvány elnöke és Faragó József, az MTA tiszteletbeli tagja. Az állásfoglalásban visszatekintettek az egyetem megalakulásának körülményeire, emlékeztettek az önálló egyetemnek a román egyetembe történt beolvasztására. Károsnak és szűk csoportérdeket kifejezőnek tartják azon magyar értelmiségi körök álláspontját, akik kétségbe vonják az önálló magyar egyetem létjogosultságát. Felkérik a magyar kormánytényezőket, hogy támogassák az RMDSZ, a romániai magyar társadalom jogos igényét, az önálló magyar egyetem helyreállítását. A demokrácia útjára lépett román kormányzat sem térhet ki az elől, hogy a kommunista diktatúra által elkövetett jogfosztásokat helyrehozza. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke értesítette Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, hogy a kormány márc. 10-i ülésén érvénytelenítette az előző kormány döntését, amelyben a görög katolikus egyháznak adományozta a csereháti iskola épületét. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./"

"Idén az országos márc. 15-i főrendezvény Székelyudvarhelyen lesz, az ünnepségről a Duna Televízió közvetítést ad. A tervek szerint délben térzenét adnak a fúvószenekarok, majd elindul a lovasfelvonulás a főtér, a Márton Áron tér felé. A Himnusz után beszédet mond Szász Jenő polgármester, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Verestóy Attila szenátor, Antal István parlamenti képviselő, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese. Csíkszeredában Bíró Albin, az RMDSZ Csíki szervezetének elnöke, Sántha Pál Vilmos, az RMDSZ városi szervezetének elnöke és dr. Csedő István mond beszédet. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./"

"A Képviselőház szerdán, március 12-én szakbizottságokban folytatta munkálatait.A külügyi bizottság tagjai a romániai látogatáson Bukarestben tartózkodó holland parlamenti küldöttség tagjaival találkoztak. A vendégeket dr. Kelemen Attila Maros megyei képviselő üdvözölte. A holland delegáció vezetője, Enrico Hessing kifejtette, országa érdekelt abban, hogy Romániának ne legyen feszült viszonya egyetlen szomszédjával sem, és pozitívumként említette Románia jó kapcsolatait Magyarországgal, valamint azt, hogy a magyar kisebbség részt vesz a román kormányban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 986. sz./"

"Márc. 14-én Borbély László államtitkár az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Jonathan Rickertet, az amerikai külügyminisztérium kelet-európai ügyekért felelős igazgatóját. Az amerikai diplomata nagyra értékelte a romániai változásokat, az RMDSZ részvételét a kormánykoalícióban, s mint fogalmazott, reméli, hogy nemcsak a kisebbség fog felelősen viszonyulni az ország gondjaihoz, hanem a többség is érzékenyebb lesz a kisebbség problémáira. Borbély László ismertette az amerikai vendéggel a jelenlegi romániai gazdasági és szociális helyzetet, valamint a törvényhozás és a kormány törekvéseit a tényleges és gyors reform megvalósítása érdekében. Borbély László tájékoztatta a vendéget a Bolyai Egyetem körül kialakult vitákról és szólt az egyházi vagyonok visszaadásának szükségességéről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz./"

"Március 14-én és 15-én több erdélyi városban és településen kerül sor ünnepi megemlékezésre az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 149. évfordulója alkalmából. Az egyetemes magyarság legnagyobb ünnepét a múlt tanulságainak és a jelen feladatainak tudatosítása jegyében ünnepeljük egy, a demokratikus kibontakozás útján elindult Romániában, első ízben úgy, hogy a kormány, a hatalom nem tekint sanda szemmel ünnepi megemlékezéseinkre, a népek szabadságáért életüket áldozók emléke előtt tisztelgők összejöveteleire. Ellenkezőleg: az 1996. novemberi választások után a román és magyar nép között kibontakozó történelmi megbékélés biztató jeleként tarthatjuk számon, hogy maga Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából ünnepi üzenettel fordult a romániai magyarsághoz és az ország egész népéhez. A sajtóban is közzétett üzenet román és magyar szövegét a kormányfő szétküldette a megyei prefektúrákra is. Az RMDSZ és a helyi tanácsok közös szervezésében március 14-én Brassóban, a Drámai Színházban lesz ünnepi megemlékezés, amelyen Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli az RMDSZ országos vezetését. Március 15-én Székelyudvarhelyen Markó Béla szövetségi elnök vesz részt és mond ünnepi beszédet az 1848-as szabadságharc 149. évfordulója alkalmából rendezett nagy népgyűlésen. Ugyanaznap délelőtt Máramarosszigeten Kötő József oktatási, művelődés- és egyházügyi alelnök, Nagyváradon Székely István önkormányzati, Aradon, a vesztőhely koszorúzási ünnepségén Nagy Zsolt ifjúságügyi alelnök vesz részt a megemlékezéseken. Ugyancsak március 15-én, este 19 órakor, Kolozsváron, az Állami Magyar Operában a Kodály Zoltán Emléknapok záróhangversenyén, amely szerencsésen egybeesik március 15-e megünneplésével, jelen lesznek az RMDSZ országos vezetői, köztük Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Székely István, Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, továbbá szenátorok, képviselők, önkormányzati tisztségviselők. Hasonló ünnepségekre kerül sor Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Bukarestben (a Petőfi Sándor Művelődési Házban), Déván, Csernakeresztúron, továbbá a csíki régió több településén: Balánbányán, a Nyerges-tetőn, Csíkszépvízen és Csíkdelnén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 987. sz./"

"A szenátus márc. 13-i ülésén, napirend előtti felszólalásában Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor méltatta a magyarság egyetemes ünnepe, március 15. jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy a múlt századi "népek tavaszának" magyar, román, német, francia forradalmárai egyaránt a polgári szabadságjogok, a demokratikus államrend eszméiért szálltak síkra. Reánk, mai utódokra hárul a feladat, hogy valóra váltsuk Európa népeinek egymásra találását, egyetlen nagy családba történő betagolódását, a román-magyar történelmi megbékélést ? mondotta, és hozzátette: 1997 tavasza mindannyiunk számára a demokrácia és a közös jövőbe vetett bizalom évszaka. Ugyanezen az ülésen tárgyalta a felsőház az igazságügyi miniszter indítványát Corneliu Vadim Tudor parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozóan. Hosszas és ellentmondásos ügyrendi vita eredményeként érdemi tárgyalásra nem is került sor. A kormánykoalíciós pártok szenátorai egyöntetűen azt javasolták, hogy mivel a múlt törvényhozási ciklus folyamán a Szenátus kétharmados szavazattöbbséggel már a mentelmi jog felfüggesztése mellett voksolt ugyanebben a bíróság által időközben le nem tárgyalt ügyben, a T. Ház ezúttal csupán e határozatnak az érvényességéről vagy érvénytelenségéről döntsön, éspedig a házszabálynak megfelelően immár egyszerű szavazattöbbséggel. Az SZDRP, az RNEP és a Nagy-Románia Párt szenátorai tiltakozásul kivonultak a teremből, távollétükben a Szenátus 74 szavazattal, 3 ellenszavazat mellett jóváhagyta a többrendbeli rágalmazásért beperelt C.V.Tudor mentelmi jogának a folyamatos felfüggesztését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 986. sz./ Corneliu Vadim Tudor szónoklatában rágalmazott mindenkit, még Iliescu volt elnököt is "hazaárulónak", "eloroszosodott cigánynak" nevezett, a legélesebben az RMDSZ-t, a kisebbségeket, a magyarokat és a zsidókat támadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitáról volt szó a Duna Televízióban, többen nyilatkoztak. Balázs Sándor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnökségi tagja: létre kell hozni a Bolyai Egyetemet, egyelőre úgy, hogy önálló felépítésben két egyetem működjön. A Bolyai Egyetem használja azt az infrastruktúrát, amellyel jelenleg rendelkezik a Babes-Bolyai Tudományegyetem. Két egyetem legyen, külön-külön szenátussal. Fokozatosan kell felépíteni a Bolyai Egyetem infrastruktúráját, az államtól kapott segítséget is igénybe kell venni, "tekintettel arra, hogy adózó állampolgárok vagyunk". A tévé munkatársa elmondta, hogy két tábor, van, az egyik követeli az önálló egyetemet, a másik oldalon állók megkérdőjelezik a különálló intézmény szükségességét. Az utóbbiak véleményének kifejtését kérte Cs. Gyimesi Évától. Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogy a nemzeti közösségnek joga van külön egyetemhez. A megoldást át kell gondolni, mert "rajatütésszerű egyesítést nem lehet rajtaütésszerű szétválasztással megtorolni, mert tudjuk, hogy a megtorlás megtorlást hoz a történelemben. Mindenfajta restaurációnak újabb restauráció az ára. Tehát nem mindegy, hogy milyen áron. Hogy szétverjük-e azokat az értékeket, amelyek jelen pillanatban szellemileg működő értékek és működőképes értékeknek bizonyultak az elmúlt években, és most kezdenek megszilárdulni." Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke reagált erre. "Itt a professzor asszony részéről elhangzott, hogy a Bolyai Egyetem újraindítása megtorlást jelentene. Szerintem ez nem így van. Itt egy nemzeti közösség jogos igényéről van szó." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy önálló egyetem vagy önálló egyetemek és főiskolák szükségesek a romániai magyarság számára, ez nem vitatéma. Akkor lesz Bolyai Egyetem, amikor a törvény is lehetővé teszi. Addig is lesz tagozat. /Duna Televízió, márc. 16./"

"Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Molnos Lajos 1992 óta az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, 1994 óta az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának alelnöke, emellett költő, novellista és szerkesztő. Korondon nőtt fel, Kolozsváron végezte a magyar szakot, 1972 óta él Kolozsváron. A Securitate háromszor letartóztatta. Először még 1965-ben. Király László, Farkas Árpád és Magyari Lajos társaságában ült hét hónapot. 1982-ben Szőcs Gézával egyszerre rúgták ki az akkori Igazság napilap szerkesztőségéből, rá egy hétre lecsukták, nyilatkozta Szepesi Attilának. Az Utunk /a mai Helikon/ szerkesztője volt évekig, innen szólította el a politika. Válogatott verseit tartalmazó Néhány tudnivaló a Csendes-óceánról /Tinivár, Kolozsvár/ című kötete hamarosan a boltokba kerül. Molnos lesz az RMDSZ Szövetség hetilapjának szerkesztője. /Új Magyarország, márc. 17./"

"Aradon márc. 15-16-án tartotta a Román Szociáldemokrata Párt Ifjúsági Szervezete (TSDR) V. Országos Konferenciát. A konferencián az RMDSZ képviseletében meghívottként részt vett Nagy Zsolt ifjúságügyi ügyvezető alelnök és Antal Attila, az Ifjúsági Főosztály főelőadója. A rendezvény alkalmával a TSDR-vezetők és az RMDSZ képviselői hasznos eszmecserét folytattak a két szervezet ifjúságpolitikai elképzeléseiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 989. sz./"

"Gyergyószentmiklóson márc. 16-án urnák elé járultak a polgárok, hogy megválasszák a Dézsi Zoltán prefektusi kinevezése folytán megüresedett polgármesteri tisztégbe a választási listára felvett öt jelölt közül az egyiket. A város szavazati joggal bíró polgárainak csak 47,1%-a ment el szavazni, így két hét múlva újra választaniuk kell a gyergyóiaknak. Az első fordulóban Páll Árpád, az RMDSZ polgármester-jelöltje kapta magasan a legtöbb szavazatot, a 7619-ből 5636-ot. Seer Mihály független jelölt 1291, Gheorghe Bantu (Demokrata Párt) 366, Szakálli Ferenc független jelölt 146, míg Ambrus Costel (Szocialista Munkapárt) mindössze 80 szavazatot gyűjtött. A következő fordulóban, március 30-án a szavazatukat leadók számától függetlenül az eredményeket érvényesnek tekinti a törvény. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 989. sz./"

"A különálló Bolyai Tudományegyetem visszaállításáról nincs szó, jelentette ki Victor Ciorbea miniszterelnök, amikor márc. 17-én a parlament épületében fogadta Ion Diaconescu képviselőházi elnököt, Virgil Petrescu tanügyminisztert és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem három rektor-helyettesét, hogy megvitassák az egyetemmel kapcsolatos kérdéseket. A rektor-helyettesek kérték a kormányfőt, biztosítsa őket arról, hogy nem szakítják ketté a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. A találkozó után Ciorbea elmondta, hogy a kolozsvári egyetemnek román és magyar tagozata lesz, amely egyetlen vezetőséget feltételez. Hozzátette, hogy senki sem ellenzi új egyetem létesítését ott, ahol erre szükség van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ Az RMDSZ nem képviseltette magát a tárgyaláson. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"

"Köztudott, hogy az RMDSZ kezdettől megkülönböztetett figyelemmel kezelte, napirenden tartotta a magyar nyelvű oktatás megvalósulásának kérdését, az "óvodától az egyetemig", olvasható dr. K. Ajtay Mária egyetemi előadótanár cikkében. Ma, amikor lépni lehetne, akkor egyes, magukat vezető szellemi elitnek tekintők körében páni félelem lett úrrá, tiltakoznak az önálló magyar egyetem visszaállítása miatt. Cs. Gyimesi Éva szerint a magyar egyetem "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót" jelent. Az önálló egyetem feladásának gondolata - úgy tűnik - az "anyaországból" jött, a sípot Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese adta /valószínűleg nem saját fejéből/ az "erdélyi négyek" szájába az Ellenségkép nélkül című cikkével /Magyar Hírlap, jan. 25., kolozsvári Szabadság, febr. 3./. Ebben szerepel: "Autonómiát, önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan... Nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak? ...A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek." Ezek a követelőzők megosztják a kisebbségi közösséget. Mennyire ismeri Törzsök Erika a romániai valóságot, különös tekintettel a magyar felsőoktatás helyzetére? - tette fel a kérdést a cikkíró, majd adatokat sorolt fel a marosvásárhelyi "önálló" magyar orvosi és gyógyszerészeti oktatás helyzetéről. A magyar hallgatók száma emelkedő tendenciát mutat, arányuk megközelíti a 40 %-ot, azonban az oktatói kar részaránya meredeken zuhan: 1989-ben az általános orvosi karon 46 %, 1993-ban 31 %, 1997-ben 29 %, a gyógyszerészeti karon 1989-ben 60 %, 1997-ben 40 % a magyar oktatók aránya. Lefejezéssel egyenértékű volt a nyugdíjkorhatárt elérő tanárok tevékenységének felfüggesztése: 1991. okt. 1-jei hatállyal egyszerre 12 magyar professzort küldtek nyugdíjba. Utánpótlásukról nem gondoskodtak. Egyes tanszékekről hiányoznak a magyar oktatók. Magyarországi vendégelőadók a magyar tagozaton kizárólag csak valamelyik világnyelven adhatnak elő, a magyar nyelvet nem használhatják, az egyetemi vezetőség határozata értelmében. Az egyetemi demokráciára jellemző, hogy a magyar diákok az egyetem épületében nem tarthatják meg tudományos szakköri üléseiket. A magyarországi testvéregyetemek által felajánlott együttműködést eddig az egyetem vezetősége egyszer sem engedélyezte. Az adminisztratív, műszaki személyzet körében hét évvel ezelőtt a magyarok aránya 60-70 %-os volt, jelenleg 5 %. Az adatok mutatják, hogy még mindig folyik a magyar felsőoktatás elsorvasztása. "Ezért nem fogadhatjuk el az ?anyaország? üzenetét". /Dr. K. Ajtay Mária egyetemi előadótanár (Marosvásárhely): Polihisztori érzelgősség vagy a tények ismerete? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14., újraközölte - kisebb eltéréssel, azt például kimaradt, hogy az önálló egyetem gondolata az anyaországból jött: Magyar Hírlap, márc. 19./"

"Márc. 19-én tartották az RMDSZ vezetői szokásos sajtóértekezletüket a szövetség bukaresti székházában , amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Vida Gyula, a Képviselőház gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottságának elnöke, valamint Kelemen Hunor, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára. Markó Béla elmondta, hogy halaszthatatlan a gazdasági reform megvalósításához szükséges törvények elfogadása. El kell fogadni az állami költségvetésről szóló törvényt, ebben az esetben az ellenzék obstrukciós kísérlete ? "a parlamenti sztrájk" ? nem minősíthető másként, mint mélyen antidemokratikus aktusként. - A március 15-i ünnepségek mindenütt rendben és nagyarányú részvétel mellett zajlottak le. Külön kiemelte, hogy az évfordulós rendezvények részvevői mindenütt igen pozitív fogadtatásban részesítették, olyan tapssal fogadták a kormányfő március 15-i üzenetét, amilyet némelyik ünnepi szónok sem kapott. Victor Ciorbea miniszterelnök üzenete nemcsak a román-magyar megbékélés jelképes gesztusa, hanem igen világos jelzés a történelmi megbékélés megvalósítására irányuló politikai akaratról - hangoztatta Markó Béla. "

"Kovács Csaba képviselőházi frakcióalelnök az ún. parlamenti válság kapcsán a mentelmi jog kérdésének jogi vonatkozásait világította meg az európai gyakorlat tükrében, míg Szabó Károly szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfőbb ellenzéki párt nem talált komolyabb ürügyet a törvényhozási munka megakadályozására, késleltetésére, és teljesen esélytelennek nevezte az SZDRP kísérletét az előrehozott választások kiprovokálására. A dolognak ? mondotta ? pozitív vetülete, hogy a kormánykoalíciónak ebben a helyzetben bizalmi szavazást kell kérnie, azaz vállalnia kell a kormányzati felelősséget. Vida Gyula a Képviselőházban legutóbb elfogadott, a külföldi beruházók jogait bővítő törvénycikkelyt határozott előrelépésnek nevezte, amely vonzóvá teszi a romániai beruházásokat a külföldi tőke számára, bátorítja a külföldi befektetőket egy olyan helyzetben, amikor Romániának nincsenek pénzügyi erőforrásai a beruházásokra, a gazdaság korszerűsítésére. - A kolozsvári utcanév-változtatásokra vonatkozó tervről szólva Takács Csaba elmondotta, hogy tulajdonképpen csak a városi tanács egységpárti tanácsosainak javaslatáról van szó, és nem határozatról, mint azt a sajtó egy része (többek között az Evenimentul Zilei) közölte, a javaslat határozattá válásához a megyei tanács jóváhagyása kell, amire nincs esély, Funarnak ugyanis már nincs elegendő hatalma az utcanevek megváltoztatására, bárhogyan is csomagolná magyarellenes mesterkedéseit. Nem az RMDSZ-t sérti ezzel, hanem a demokratikus államrendet, olyan állampolgárok kultúráját, történelmi hagyományait, akik évszázadok óta élnek a térségben. Takács Csaba hozzátette, hogy az RMDSZ kérni fogja a jeles magyar személyiségek nevét viselő egykori utcanevek visszaállítását. Markó Béla Funar újabb magyarellenes mesterkedéseiről szólva megállapította: puszta politikai ambíciókról van itt szó, amelyek nem az RMDSZ-t érintik, hanem az RNEP meggyengült helyzetére vetnek fényt. Akkor, amikor a román kormányzat az európai dokumentumokkal összhangban az anyanyelvhasználat, a többnyelvű feliratok kérdésének megoldására törekszik, ezek a kísérletek nemcsak anakronsztikusak, hanem rövidesen nevetségesekké is válnak ? mondotta Markó Béla. A kolozsvári állítólagos zászlókitűzés és -bevonás kapcsán egyes lapokban közzétett híradásokat illetően a szövetségi elnök úgy fogalmazott, hogy ezek a március 15-i ünnepségek megzavarását célozták. Arra a kérdésre, történt-e előrelépés, vagy ellenkezőleg, visszalépés a Babes-Bolyai Egyetem kérdésében, Markó Béla elmondotta, az önálló magyar egyetem kérdésében sem előre, sem hátra nem történt elmozdulás az utóbbi hetekben, ezután kell majd előre lépni. Még a tavasz folyamán intézkedéseket kell tenni, hogy az ősztől bővüljön a magyar nyelvű egyetemi oktatás köre, és ebben a tekintetben nincs semmiféle ellentét, nézetkülönbség a szövetség és kormánykoalíciós partnerei között, mint ahogy abban sincs, hogy magyar nyelvű egyetem ? vagy egyetemek ? létesüljenek, csupán a Babes-Bolyai Egyetem jövőbeni esetleges kettéválása kérdésében vannak eltérő vélemények. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 990. sz./"

"Márc. 19-én nyílt meg Marosvásárheyen a Pro Európa Liga rendezésében a Tolerancia Hetének harmadik rendezvénysorozata. A számos nemzetközi alapítvány (Heinrich Böll, Bilance) és a Phare-program által támogatott egyhetes rendezvény minden évben a tragikus 1990. márciusi eseményekre emlékeztetve hirdeti a nemzetek és nemzetiségek közötti toleranciát és megbékélést. A szervező Pro Európa Liga nevében Smaranda Enache és Csíki Boldizsár társelnökök nyitották meg a rendezvényt, amelyen a román államelnökséget Luminita Petrescu tanácsos, a kormányt pedig Tokay György kisebbségvédelmi miniszter képviselte. Tokay György beszédében hangoztatta, hogy ha a kormány egyelőre nem képes anyagi jólétet biztosítani az állampolgároknak, legalább lelki komfortot kell nyújtania, biztosítván azt, hogy az ország minden állampolgára otthon érezhesse magát hazájában. A megnyitón szólt a részvevőkhöz Fodor Imre, a város polgármestere, Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke és Burkhardt Árpád alprefektus. A rendezvénysorozat fő eseménye a márc. 19-én kezdődött Interkulturális Fórum, amelyen romániai és külföldi politikusok, jeles személyiségek vesznek részt. Márc. 22-én Hogyan történhetett? címmel Smaranda Enache, Domokos Géza, Kincses Előd, Verestóy Attila és Nicolae S. Dumitru emlékeznek a hét évvel ezelőtt történtekre. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy jogi úton kell eljutni az igazsághoz, az igazi bűnösök felelősségre vonásával. Márc. 23-án diákfórumon fiatalok vitatkoznak arról, miként juthatunk el a monológtól a párbeszédig. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 20., 991. sz./"

"Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél, ahol a város magyarsága a hagyományokhoz híven ünnepelt és koszorúzott márc. 15-én, ismeretlen tettesek márc. 19-én felgyújtottak több, az ünnepség alkalmával elhelyezett, magyar nemzeti színekkel díszített koszorút. Izsák Balázs, az RMDSZ Maros megyei szervezetének megbízott vezetője merényletnek nevezte az incidenst, amelynek elkövetői a román-magyar közeledést szeretnék megzavarni. Az RMDSZ megyei vezetősége az ügyben feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 20., 991. sz./"

"Kerekes Károly RMDSZ-képviselő évek óta harcol a volt szovjetunióbeli magyar hadifoglyokkal szembeni diszkrimináció megszüntetéséért. Elérte, hogy egységesítsék a joggyakorlatot, ennek ellenére Maros megyében azok, akik jogaikat 1996 előtt kérelmezték és azt a bíróság elutasította, továbbra sem részesülhetnek a törvény szerinti jogokban. Kerekes Károly az ország főügyészéhez, Nicolae Cochinescuhoz írt ügyükben, azokban a főügyész 1997. febr. 13-i válaszlevelében a bíróknak adott igazat. Kerekes Károly ezután Valeriu Stoica igazságügyminiszterhez fordult, aki azt javasolta, hogy a megyei bizottságokhoz kell fordulni. A bizottság tagjai azonban elvakult nacionalisták, elutasították a kérvényeket. Kerekes Károly végül ügyvédként lépett fel, így sikerült egyes esetekben orvosolni a diszkriminációt. /Zsehránszky István: A hazai Don-kanyarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./"

"A Duna TV meghívta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ keresztény-nemzeti RMDSZ-platform képviselőit a Heti Hírmondó márc. 16-i, Székelyudvarhelyen történő élő adására. A Duna TV másik meghívottja, Tokay György miniszter megérkezése után kijelentette, hogy csak akkor vesz részt az adásban, ha Katona Ádám nem kaphat szót és nem kérdezhet. Tokay feltételét Csáky Zoltán főszerkesztő teljesítette. - A Duna TV eddig nem adott lehetőséget az EMK-nak, hogy nézeteit kifejtse, ugyanakkor a neptunosok hosszan taglalhatták nézeteiket. Az EMK tiltakozik véleménynyilvánítási jogának megsértése ellen. Az EMK immár harmadik éve harcol Székelyföld militarizálás útján, telepítéssel történő elrománosítása ellen, melyet a bukaresti kormány napjainkban is folytat. /Dr. Bartha András, dr. Borboly István, Katona Ádám az EMK Ügyvezető Testületének tagjai: Katona Ádám elnémítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ Előzmény: az adásról: márc. 11."

"Erdélyből áttelepedett újságíró az egyik megyei lapnál helyezkedett el. Most is hihetetlennek érzi: magához hívatta a főszerkesztő: ne magyarkodjon, mert kirúgja. Nemsokára el is bocsátották, több társával együtt. - Megszűnőben van az Erdélyi Magyarság című, negyedévenként megjelenő folyóirat. Az előző kormány még támogatta, a mostani nem. Az akkori főszerkesztője, Mátyás B. Ferenc a Határon Túli Magyarok Hivatalához fordult segítségért. Azt a választ kapta, hogy forduljon az erdélyiekhez, az RMDSZ-hez. A folyóirat Brazíliából tette át székhelyét Budapestre. A folyóirat nem kapott támogatást. Hasonló csapda áldozata a Budapesten, a Molnár utcában működő Erdélyi Magyarok Egyesülete. A kerületi önkormányzat a HTMH-hoz küldte. Hiába. Az erdélyi kultúrát felvállaló intézmények rosszabb helyzetben vannak, mint a hivatalosan elismert nemzeti kisebbségek hasonló intézményei. /Bágyi Bencze Jakab: Erdélyi - Magyarországon. = Magyar Fórum, márc. 20./"

"A magyar történelmi egyházak vezetői márc. 20-án Kolozsváron tanácskoztak, a fő téma az egyházi javak visszaadásának megoldatlan kérdése volt. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke részt vett az egyházfők tanácskozásán, ismertette a kormánykoalíció álláspontját: ezt a kérdést a - tervek szerint - őszre a parlament elé kerülő vallásügyi törvény fogja rendezni. Vannak azonban olyan ingatlanok és ingóságok, amelyek sorsát kormányhatározattal is meg lehet oldani, tette hozzá. /Székely Kriszta: A koalíció szakítópróbája lenne a Bolyai? Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Márc. 20-án Béres András oktatásügyi államtitkárral együtt Markó Béla szövetségi elnök részt vett Kolozsváron az RMDSZ Felsőoktatási Tanácsának megbeszélésén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 992. sz./"