"Ápr. 3-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Demszky Gábort, Budapest főpolgármesterét, aki Bukarest Polgármesteri Hivatalának meghívására Budapest Város Önkormányzata küldöttségének élén április 3-4-én kétnapos látogatást tesz Bukarestben. A delegációnak tagja volt Vajda Pál főpolgármester-helyettes, Keszthelyi András sajtófőnök, dr. Mérey Zsolt ügyosztályvezető, valamint több gazdasági és pénzügyi szakember, vállalatvezető. A találkozón részt vett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-képviselője, Kónya Hamar Sándor, a Képviselőház titkára, Czédly József, Bukarest alprefektusa, Vajda László, a szövetségi elnök belpolitikai tanácsosa és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. A megbeszélésen az önkormányzati munkával kapcsolatos kérdésekről, a két főváros gazdasági együttműködésének bővítéséről folytattak eszmecserét. Demszky Gábor fölajánlotta Budapest Város Önkormányzata, illetve budapesti kerületi önkormányzatok szakmai segítségét fiatal bukaresti önkormányzati szakemberek számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1000. sz./ Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 3-án fogadta Demszky Gábort. /Népszabadság, ápr. 4./"

"Zonda Attila, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke ápr. 4-én elhunyt. Zonda Attila 1950. aug. 2-án született Marosvásárhelyen. Harmadik elemitől zeneiskolába járt, majd a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett 1969-ben. Ugyanez év őszén sikerrel felvételizett a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola zene szakán, ahol többek között Szász Károly, Kozma Mátyás, Birtalan József voltak tanárai. Itt szerzett diplomájával 1972-től - kisebb megszakítással - 18 évig a máramarosi Hosszúmező községben zenetanárként dolgozott, és nemcsak a község, hanem a tágabb környezet, Máramarossziget, Nagybánya zenei és kulturális életének aktív alakítója volt. Véglegesítő, majd szaktanári vizsga után 1986-ban a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatóriumban megvédte zeneesztétika-filozófia tematikájú szakdolgozatát. 1989. decemberében alapító tagja a Máramarosszigeti RMDSZ-nek, majd 1990. jan. 13-án a Gutinon túli területi szervezet elnökeként részt vett a marosvásárhelyi, febr. 18-án pedig a sepsiszentgyörgyi országos RMDSZ-találkozókon. Ez utóbbin beválasztották az RMDSZ Ideiglenes Országos Vezetésébe. Az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusa beválasztotta az országos vezetőségbe, ügyvezető-szervezői minőségben, országos alelnöki hatáskörrel, majd a májusi parlamenti választásokra az RMDSZ országos kampányfőnökévé nevezték ki. 1990. máj. 20-tól 1992. okt. 16-ig ? az első törvényhozási ciklusban ? a máramarosi magyarság parlamenti képviselője. A képviselőház tanügyi szakbizottságában tevékenykedett, majd az RMDSZ központi sajtó- és propagandatevékenységének vezetésével bízták meg. 1992-ben hazaköltözött Marosvásárhelyre, és ugyanaz év novemberében, a Maros megyei szervezet tisztújító közgyűlésén a Maros megyei RMDSZ politikai alelnökévé választották. A társszervezetekkel való kapcsolattartás, az elnökség és a választmány politikai döntéseinek előkészítése, a szervezet sajtó- és propagandatevékenységének megszervezése volt a feladata, szerkesztette az RMDSZ Hírmondót, a Maros megyei szervezet havonta megjelenő kiadványát. 1994-től az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnökévé választják, majd újraválasztották. Ebben a minőségében kitartóan szervezte a megyei RMDSZ tevékenységét. Áldozatos munkájának a korai halál vetett véget. Elhunytával súlyos veszteség érte a Maros megyei RMDSZ-t és a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 1001. sz./"

"A New York-i székhelyű magyar emberjogi alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) meghívására Markó Béla szövetségi elnök ápr. 7-16. között az Egyesült Államokba látogat, ahol az amerikai kormányzati hivatalok képviselőivel, valamint kongresszusi és szenátusi tagokkal találkozik, illetve a washingtoni és a New York-i magyar közösségeknek tart előadást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4./"

"A magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/ ápr. 4-én, Kolozsváron tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, a SZET-tel való kapcsolatért felelős ügyvezető alelnök. Napirenden szerepelt: 1. Az RMDSZ V. Kongresszusát előkészítő Alapszabályzat- és Programbizottság SZET-képviselőinek kijelölése (2-2 személy); 2. Tájékoztató az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei tevékenységéről; 3. Hozzászólások, különfélék. - Az első napirendi pont keretében az Alapszabályzatot kidolgozó bizottságba Káli Király Istvánt és Gálfalvi Zsoltot jelölte a SZET, míg a Programbizottságban D. dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Balázs Sándor egyetemi tanár fogja képviselni a SZET-et. A ásodik napirendi pont keretében Somai József, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma titkárának jelentése hangzott el. Somai József bemutatta az RMDSZ kezdeményezésére immár egy éve létesült Iskola Alapítványt, amely a hátrányos helyzetű diákok támogatására ösztöndíj-rendszert létesít, a támogatási összeg felét pedig intézményfejlesztésre, ingázó egyetemi tanárok szálláshelyének megteremtésére kívánja fordítani. A jelentés után a kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök, az Alkuratórium elnöke válaszolt. A harmadik napirendi pont keretében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű politikai kérdésekről. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitát is érintette: a kormánykoalíció csakis folyamatosan tudja elképzelni a kisebbségi kérdés rendezését. A koalícióban egyetértés van a romániai magyar nemzeti közösségnek a felsőfokú oktatáshoz való jogáról, de a vita tárgya az, hogy ez az önálló magyar egyetem hogyan viszonyuljon a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez. Elmondta, hogy számára is a legfontosabb a magyar egyetem megvalósulása. Markó Béla nem lát ellentmondást az önálló magyar egyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében tovább élő magyar tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi egyetemi hálózat között. - A testület megerősítette Jakab Gábort a Magyar Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagságában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"Ápr. 5-én Déván ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A kétnaposra tervezett ülés az első napon véget ért, mert megtárgyalták a napirenden levő kérdéseket. Továbbra is Dézs Zoltán az SZKT elnöke. A legégetőbb kérdés az egyetem ügye volt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ arra kérte az SZKT-t, hogy fogadja el az általuk kidolgozott, a Bolyai Egyetem beindításával kapcsolatos határozattervezetet. Markó Béla arra a kérdésre, hogy ősszel szétválasztják-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, határozott nemmel válaszolt. - A magyar sajtó terjesztése is gondot jelent, nem kifizetődő. Önkéntes terjesztők jelenthetnének megoldást. A kiadott közlemény szerint a képviselők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatóját az RMDSZ kormányzatban való részvételéről. Az előterjesztést követő vita során nyilvánvalóvá vált, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szakminisztériumok és központi intézmények megyei kirendeltségeinek a kormányzó erők közötti megállapodások szellemében történő cseréjére. A romániai magyar állami egyetemmel kapcsolatosan folyik szakmai és társadalmi szervezetek szintjén a vélemények megfogalmazása és cseréje. A különböző elképzeléseket és törekvéseket kifejező érdekképviseletek közötti vitát úgy kell lezárni, hogy az eredmény megfeleljen a romániai magyar közösség jogos elvárásainak. Külön napirendi pont keretében foglalkozott a Tanács a szövetség állapotával, amelyről Takács Csaba ügyvezető elnök terjesztett elő beszámolót. A kongresszus előkészítésével kapcsolatban az SZKT elhatározta, hogy a helyszín Marosvásárhely lesz, a tanácskozás időtartama pedig két nap. A SZET után az SZKT is megválasztotta jelöltjeit a kongresszusi dokumentumokat előkészítő bizottságokba, amelyek összetétele a következő: - Program-előkészítő Bizottság: Balázs Sándor, Szabó Árpád (SZET), Toró T. Tibor, Bodó Barna, Antal Attila (SZKT), Birtalan József (az ügyvezető elnök megbízottja), Niculescu Antal (a szövetségi elnök megbízottja). - Alapszabályzat-előkészítő Bizottság: Káli Király István, Gálfalvi Zsolt (SZET), Bakk Miklós, Hajdú Gábor, Ráduly Róbert (SZKT), Székely István (az ügyvezető elnök megbízottja) és Markó Attila (a szövetségi elnök megbízottja). Az SZKT döntése értelmében a kongresszust előkészítő bizottság 7 tagú, ebből 5 tagot a rendező területi szervezet, 1 tagot az Ügyvezető Elnökség és 1 tagot az SZKT ÁB jelöl. - A belső választásokkal kapcsolatosan a testület úgy értékelte, hogy a Kongresszus előtt nem adottak a belső választások megtartásához szükséges politikai és szervezési feltételek. - - A testület megvitatta és elfogadta a Szabályzat-felügyelő Bizottság új működési szabályzatát. A Szövetségi Ellenőrző Bizottságba Neményi József Nándor helyére az SZKT Szedilek Lenkét választotta meg. - Az ülés az őszi kongresszusig megerősítette tisztségében a Szövetségi Képviselők Tanácsának Állandó Bizottságát, és a Muzsnay Árpád SZKT-tagsága megszűnésével megüresedett titkári tisztségre megválasztotta Kozma Sándort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 7., 1002. sz./"

"A Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatban a sajtóban visszatérő motívum, hogy a magyar diákok soraiban történt felmérés is igazolja: nem kell magyar egyetem. Ebben "a diverzióban minek a főszerep." "Ellenfeleink szempontjából, akik belekényszerültek a játékba, most az tűnik a legegyszerűbbnek, hogy velünk mondassák ki az 1959-es kényszerházasságra a boldogító igent. Ezért a döntéshozatalt olyan területre összpontosítják, ahol zsarolni tudnak. Nem egy jelzés érkezett a nyomásgyakorlás különböző megnyilvánulási formáiról, amely főként a pályakezdő fiatal egyetemi tanerőkre nehezedik. Akik előtt ott a doktorátus, az előléptetés." Az egyetem ügyében a döntéshozatal megtörtént, benn van az RMDSZ programjában. A felelősséget nem lehet átengedni az erősen megcsappant magyar oktatói gárdára. /Németh Júlia: Hintapolitika? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"Petre Roman, a szenátus elnöke ápr. 4-én Kolozsváron járt és előadást tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Románia útja a NATO felé címmel. A hallgatók kérdéseire válaszolva leszögezte: a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása a jelen körülmények között nem járna haszonnal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ Az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, nyilatkozta Kolozsváron Petre Roman. Nyilatkozata arra utalt, hogy nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Tudományegyetem újraindításával. Ez a nyilatkozat nem magánügy, hiszen ő szenátus elnöke, pártja a kormánykoalíció második politikai ereje. Számolni kell azzal, hogy a vezetése alatt álló Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal, a Bolyai Egyetem rendezését illetően. Petre Roman volt az, emlékeztet cikkében Szász János, aki 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron vezényelte a Vatra Romaneasca magyarellenes, sovén üvöltőkórusát. Az egykori miniszterelnök több ízben számba vette elkövetett hibáit, azonban a kisebbségi vonatkozásúakat sohasem említette.- Az önálló magyar egyetem ügyének rendezése nem ajándék az RMDSZ-nek, nem kompromisszumos lépés, hanem Románia nemzeti érdekeit szolgáló döntés. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"

"A Bihari Napló ápr. 8-i számával elérte a 2000. számot. Az első szám 1990. jan. 4-én jelent meg. Előzőleg Nagyvárad magyar napilapja Fáklya néven látott napvilágot. Az ünnepi számban Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke az újság azóta elhunyt munkatársaira emlékezett, Bölöni Sándorra, Tőke Csabára, Vilidár Istvánra, Bokor Andrásra és Fekete Attilára. A lapban válogatást közölnek az 1990-1991. években megjelent írásokból. A Bihari Napló 1993 végétől számítógépen készül. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./"

"Ápr. 8-án, Antall József néhai miniszterelnök születésének 65. évfordulója alkalmából a nevét viselő baráti társaság emlékülést tartott Budapesten, a Magyarok Házában. A megemlékezés meghívottai voltak: Duka Zólyomi Árpád, a felvidéki Együttélés alelnöke és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, akik beszédeikben különleges hangsúlyt fektettek a tragikus sorsú államférfi határokon túli magyarság iránti elkötelezett politikájára. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- Eseménynaptár rovat/"

"Tokay György, az RMDSZ-es tárca nélküli minisztere elmondta, hogy a 17 romániai kisebbség képviselőjével rendezett találkozókon megelégedéssel tapasztalta, hogy a többi kisebbség is ugyanazokkal az óhajokkal lép fel, mint a magyar. Szerinte óhajaikat eddig nem merték eléggé élesen felvetni, mivel számszerűen a magyarnál jóval kisebbek, és emiatt sérülékenyebbek, másrészt pedig nem érezték a hatalom politikai akaratát, hogy ezeket a kérdéseket igazán megoldani igyekezzen. Most érzik - jelenti ki Tokay György, és úgy értékeli, hogy ez az RMDSZ kormányban való jelenlétének egyik igen pozitív eredménye. Hangsúlyozza, hogy szükség van a kisebbségi kérdés depolitizálására, amit csak stabil jogi keretekkel lehet elérni. Szükség van kisebbségi törvényre, tanügyi és helyi közigazgatási törvényre, de meg kell teremteni az anyagi feltéteket is. Úgy értékeli, hogy a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban nem lehet a koalíción belül feszültségről beszélni, de véleménykülönbségek lehetségesek. Hangsúlyozta, hogy a koalíció az érdekek azonosságára és a közös értékek létezésére támaszkodik. "Rendkívül hatásos kohéziós erő a közös érdek" - jelenti ki Tokay. Arra a kérdésre, hogy szerepel-e tételesen az önálló magyar egyetem létrehozása, a magyar felsőoktatás ügye a koalíciós megállapodásban, a kisebbségügyi miniszter kijelentette: olyan értelemben szerepel, hogy a koalíció programjában vállalta mindazon akadályoknak és megkülönböztetéseknek a lebontását, amelyek az anyanyelven folyó oktatásra vonatkoznak. Szó szerint tehát nem szerepel benne. A koalíciós partnerek, ha nem is értenek egyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával, de mindenképpen egyetértenek azzal, hogy a magyarságnak joga van önálló államilag támogatott egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9/"

"Eckstein-Kovács Péter nyilatkozott a nép ügyvédje intézményéről. Elmondta, hogy valószínűleg nyárig dönt a hatalom a nép ügyvédje személyéről, aki nem lehet semmilyen párt tagja, de ez a feltétel csak az állás elfoglalása után kell teljesüljön. Az RMDSZ javasolta, hogy legyen egy külön, kisebbségi problémákra szakosodott ombudsman, de a javaslatot nem fogadták el, noha erre van gyakorlat egyes országokban. Romániában egyetlen személy fogja betölteni a nép ügyvédje tisztét és két helyettessel fog dolgozni, de ezek hatásköreit még nem osztották szét. A törvény szerint a nép ügyvédjének nincs döntéshozói joga, rábeszéléssel és presztízzsel tud eredményt elérni. Az RMDSZ-es szenátor fontosnak tartja, hogy korlátlan információszerzési lehetőségei vannak, hiszen az információ megtagadását büntetik, de rá is érvényes a titoktartási kötelezettség. Tájékoztatott, hogy a nép ügyvédjének célja az emberi jogok védelme a hatóságokkal közintézményekkel szemben. Senkinek és semmilyen intézménynek nincs alárendelve, senki nem kötelezheti, hogy alávesse magát utasításainak, rendelkezéseinek. Munkájáról a parlament előtt tesz jelentést évente, vagy bármikor a parlament kérésére. Jelentései törvénymódosító javaslatokat is tartalmazhatnak. A szenátor tájékoztatott, hogy a sérelmezett írásos kérelemben kell feltűntesse, milyen jogait nem tartották tiszteletben és meg kel jelölje e törvénytelenül eljáró hatóságot vagy hivatalt. A jogsérelem megalapozottságának bebizonyosodásával a nép ügyvédje írásban kéri az érintett hatóságot, hogy orvosolja a sérelmet. Amennyiben az a felszólításnak nem tesz eleget, a felsőbb hatóságokhoz fordul, adott esetben értesíti a kormányt és eljuthat egészen a parlamentig. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9/"

"Márton Árpád RMDSZ-képviselő összegezte a parlament első száz napját. A koalíciós pártok nem mindegyike értett egyet a nemzeti kisebbségek jogainak megadásával. Az oktatási miniszter például még kinevezése előtt is ellenezte a tanügyi törvény módosítását. Álláspontja azóta sem változott hiába állt ki egyértelműen a miniszterelnök a gyors változtatások mellett. Márton Árpád hangsúlyozta a magyar egyetem fontosságát, a magyar politikusok felelősségét. Amennyiben júniusig nem sikerül töröltetni a tanügyi korlátozásokat, a felvételiző diákok nehéz helyzetbe kerülnek, és még több magyar szülő adja román iskolába gyermekét. /Új Magyarország, ápr. 9./"

"Ápr. 8-11. között a román parlament meghívására látogatást tesz Bukarestben a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége. A magyar parlamenti delegációt Eörsi Mátyás (SZDSZ), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vezeti, tagjai: Csóti György (MDF), Baráth Magdolna, Molnár Gyula (MSZP) és Németh Zsolt (FIDESZ). A magyar parlamenti delegáció április 8-án, kedden látogatást tett az RMDSZ székházában, ahol a vendégeket Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta, majd megbeszélésre került sor az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A találkozón az RMDSZ képviseletében részt vett Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint, a frakció titkára, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Eckstein Kovács Péter, Szilágyi Zsolt, a két ház külügyi bizottságainak tagjai, Mátis Jenő, továbbá a Tokay György kisebbségügyi miniszter és Borbély László területrendezési államtitkár. A megbeszélésen az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a megváltozott romániai politikai helyzetről, a két ország európai és euroatlanti integrációs törekvéseiről folyt eszmecsere. Ápr. 9-én a magyar parlamenti küldöttség a Szenátus épületében találkozott a két Ház külügyi bizottságainak tagjaival, a szenátusi frakcióvezetőkkel, majd délután a küldöttséget fogadta Gavrila Dejeu belügyminiszter és Tokay György kisebbségügyi miniszter. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz./"

"Fey László Tőkés Lászlót támadta: az RMDSZ kongresszusán fel kell vetni a tiszteletbeli elnöki cím pontosabb meghatározását, mert "nem lehet valakinek tényleges hatáskört adni élete végéig, ellenőrzés, felelősségre vonás és visszahívás lehetősége nélkül." Fey hozzáteszi, hogy egy bizonyos koron túl az ember ítélőképessége gyöngülhet, de ezt az érintettek nem észlelik magukon és "önként nem válnak meg tisztségüktől, amelyre már nem felelnek meg." Amennyiben megmarad ez a státus, a tiszteletbeli elnök szimbolikus hatáskörrel rendelkezzen. /Fey László: Tisztázandó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./ "

"Az ápr. 5-i SZKT-hoz intézett levelében Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kérte, hogy a testület fogadjon el határozatot a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyében, továbbá indítványozta, hogy az RMDSZ foglaljon állást a kisebbségben élő balkáni román közösségek helyzetével kapcsolatosan. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke többek között javasolja, hogy a testület vállaljon közösséget a Dunától délre élő kisebbségi román közösségekkel, kezdeményezze helyzetük felmérését, számbavételét, jogsérelmeik orvoslását, szorgalmazza nemzeti identitásuk és kisebbségi státusuk hivatalos elismerését, beleértve a román-jugoszláv alapszerződés felülvizsgálatát. Tőkés László javasolja, hogy az SZKT kezdeményezze az ET közbelépését a balkáni román népcsoportok elismertetése és kisebbségi jogaik biztosítása érdekében./Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 8., 1003. sz., Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Ápr. 8-án Emil Constantinescu államelnök kezdeményezésére tanácskozás zajlott le a Cotroceni Palotában, amelyen részt vettek a koalíciós pártok vezetői, a kormányfő és a kormány tagjai, a szenátus és a képviselőház elnökei, a két ház szakbizottságainak elnökei vagy alelnökei. A tanácskozáson az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök távollétében Takács Csaba ügyvezető elnök, továbbá Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Kozsokár Gábor és Kónya-Hamar Sándor, a szenátus, illetve a képviselőház Állandó Bürójának titkárai, Hajdú Gábor, Vida Gyula és Asztalos Ferenc szenátusi, illetve képviselőházi szakbizottsági elnökök, illetve alelnökök képviselték. Hasonlóképpen jelen volt a tanácskozáson az RMDSZ két minisztere, Tokay György és Birtalan Ákos, valamint dr. Molnár Géza, az egészségügyi minisztérium államtitkára. - A tanácskozáson a koalíciós együttműködés időszerű kérdéseiről, a kormányzati és parlamenti munkában való részvétel hatékonyságának javításáról, az álláspontok egyeztetésének és a nézetkülönbségek tisztázásának és kiküszöbölésének szükségességéről folyt eszmecsere. Constantinescu bírálta, hogy egyes miniszterek és koalíciós képviselők egyéni nyilatkozataikban eltérnek a koalíció programjától. Hangsúlyozta, hogy javítani kell a kapcsolatot a kormány és a törvényhozás között. A részvevők megerősítették a parlamenti többség pártjainak politikai akaratát az együttműködés javítására, a kormányzati és törvényhozási munka hatékonyságának növelésére, a társadalmi és gazdasági reform megvalósítása érdekében. Az RMDSZ álláspontját a felmerült kérdésekben Takács Csaba, Birtalan Ákos és Vida Gyula fejtették ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz., Szabadság, ápr. 10./ A tanácskozás előtt nyilvános vita robbant ki a kormány ellenőrző hivatala és a Petre Roman által vezetett Demokrata Párt között, miután a hivatal szerint Petre Roman, Traian Basescu közlekedési miniszter és mások jogtalanul használnak protokollvillákat. A Demokrata Párt kiadott nyilatkozat szerint ezzel a párt kiszorítására törekszenek. Radu Vasile, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt főtitkára visszautasította Petre Roman álláspontját. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"A magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt meghívására a Bihar megyei RMDSZ küldöttsége április 10-én Békéscsabán részt vett egy négypárti, a KDNP, MDF, FKGP és MIÉP részvételével rendezett találkozón. A küldöttséget Pintér István, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke vezette, tagjai voltak Orbán Mihály városi tanácsi frakcióvezető, Sándor Lajos kulturális alelnök és Jakabffy László önkormányzati alelnök.A találkozón a Bihar megyei küldöttség tájékoztatta a magyarországi ellenzéki pártok képviselőit a romániai gazdasági-politikai helyzetről. A Bihar megyei RMDSZ küldöttsége ugyanakkor ellátogatott a Békés megyei önkormányzathoz is, ahol kölcsönös tájékoztatásra és tapasztalatcserére került sor önkormányzati kérdésekben a már régebben kialakult jó kapcsolatok jegyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 1007. sz./ "

"Ápr. 10-én az RMDSZ parlamenti frakciójának nevében Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátor az 1997. évi költségvetési törvénytervezet általános vitája során a két Ház együttes ülésén kijelentette, hogy a tervezet előkészítői a szakbizottságokban végzett munka folyamán igyekeztek a kiadási oldalon a meglévő és kiszámítható erőforrások lehető legjobb elosztására, különös tekintettel a szükségben lévők, a nehéz körülmények között élő rétegek szociális védelmére. Bár a meglévő keretek igencsak szűkösek, a törvényhozás elé terjesztett költségvetési tervezet a jelenleg rendelkezésre álló források méltányos elosztását célozza. Az RMDSZ szenátora reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a nyár folyamán újabb pénzügyi erőforrásokat tárnak fel ? többek között a korrupciós ügyletek visszaszorításával, a tartozások behajtásával, a veszteségek felszámolásával ?, ami lehetővé teszi a költségvetés módosítását és az objektív szükségletek jobb kielégítését. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a helyi közigazgatási egységek költségvetése még mindig igen nagy mértékben függ a központi költségvetéstől. Mindezek ellenére, az adott helyzetben ezt a költségvetést az RMDSZ parlamenti csoportja támogatja és meg fogja szavazni ? jelentette ki végezetül Kozsokár Gábor szenátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 15., 1008. sz./ Ápr. 10-én megkezdődött, majd ápr. 11-én folytatódott az 1997. évi költségvetés általános vitája a két ház együttes ülésén. Az RMDSZ képviselőházi frakciója részéről Nagy István Hargita megyei képviselő szólalt fel. Ugyancsak ápr. 10-én az együttes ülésen jóváhagyták Románia részvételét az Albániába küldendő nemzetközi védelmi alakulatokban. Az RMDSZ álláspontját a kérdésben Szabó Károly Szatmár megyei szenátor fejtette ki, hangsúlyozva, hogy szövetségünk támogatja a romániai zászlóalj részvételét az albániai béke és stabilitás helyreállításában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 1007. sz./"

"A bukaresti Ziua ismertette a Babes-Bolyai Tudományegyetem újonnan megválasztott német rektorának, Wolfgang Brecknernek kijelentését, miszerint az intézmény eddigi eredményeit minden áron meg kell őrizni. Kijelentette, hogy jelenleg az egyetem nem tökéletes, de a tanárok hozzá kell járuljanak annak állandó fejlesztéséhez. Az egyetemen eddig a kémia, földrajz és történelem-filozófia fakultásokon működnek német csoportok, de Breckner megjegyezte, hogy hasonló csoportokat az 1997-1998-as tanévtől kezdve létre fognak a matematika, fizika és biológia fakultásokon is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 10., 66. sz./"

"A Mesagerul Transilvan interjút készített a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökével. Kiss Olivér szkeptikus azzal a közvélemény-kutatással szemben, mely szerint a magyar diákok többsége nem kívánja a Bolyai Egyetem helyreállítását. Elmondja, hogy a diákoktól kapott jelzések azt bizonyítják, hogy ők hajlanak a magyar egyetem létesítésére. Hangsúlyozza, hogy az egyetemen nemcsak magyar, hanem román és külföldi tanárok is fognak oktatni. A KMDSZ a két egyetem, a Babes és a Bolyai egyesítését kimondó rendelet érvénytelenítését követeli, mondta Kiss Olivér, és hozzátette, hogy az egyetem felszerelését egy ideig közösen használná a szétvált egyetem, míg egy pár év múlva fel nem építenék a magyar egyetem campusát és ki nem alakítanák infrastruktúráját. Ciorbea miniszterelnök kijelentéseivel, valamint a BBTE multikulturális bizottságával kapcsolatban úgy véli, hogy Bukarest és Kolozsvár között most ide-oda ütögetik a labdát, de az nem eredményes. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 10., 66. sz./"

"Lassan beindul a kormányzati intézmények megyei kirendeltségei vezetőinek kinevezése az erdélyi megyékben, s e folyamatban az RMDSZ által támogatott jelöltek is elfoglalhatták hivatalukat. Bihar megyében megtörtént az első RMDSZ-jelölt kinevezése: miután meggyőző fölénnyel utasította maga mögé három vetélytársát a Bukarestben megtartott versenyvizsgán, Szarka Árpád lett a Bihar megyei Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság új igazgatója. Ez az első olyan állami intézmény a megyében, melynek élére a koalíciós erők megegyezése értelmében magyar ember került. A kormánykoalíciós alakulatok helyi szervezeteinek megállapodása szerint az RMDSZ még 13 vezető tisztségre, 6 igazgatói és 7 aligazgatói posztra jogosult a megyében. Ugyancsak az RMDSZ jelöltje, Morent Ilona lett a Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezetője Maros megyében is. Morent Ilonát, aki szintén versenyvizsgával nyerte el igazgatói posztját, április 3-án iktatták be hivatalába, és három hónapi próbaidő után véglegesítik tisztségében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10., 1005. sz./"

"Ápr. 7-9-e között Székely István, az RMDSZ önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke részt vett Brassó-Pojánában a "Közvélemény-kutatások és relevanciájuk" címmel a Soros Alapítvány által szervezett szemináriumon. Az előadásokon a hazai sajtó és politikai erők által küldött részvevők a közvélemény-kutatás módszertanával, valamint az eredmények kiértékelésével foglalkoztak. A rendezvényen ismertették a Metromedia Rt. által március 24-28. között végzett közvélemény-kutatást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11. , 1006. sz./"

"A Ziua A nyelvháború fokozódik Marosvásárhelyen címen tájékoztat arról, hogy Fodor Imre polgármester a prefektúra tiltakozása ellenére nem mond le arról, hogy a polgármesteri hivatalban megüresedett helyek betöltésére vizsgára jelentkező személyektől megkövetelje a magyar nyelv ismeretét is. "Ha valaki ismeri az angol, vagy francia nyelvet, akkor miért ne kellene ismerje a magyar nyelvet is, ha nekünk egy ilyen emberre van szükségünk" ? jelentette ki az RMDSZ-es polgármester. Virág György a megyei tanács alelnöke kijelentette, hogy a polgármester nem hágta át a törvényt, a koalíciós pártoknak sincs kifogásuk a magyar nyelv közigazgatásban való használata ellen. Burkhardt Árpád alprefektus is úgy értékeli, hogy a Fodor Imre által megkövetelt szempontok sokoldalúan felkészült személyek kiválasztását teszik lehetővé. A lap megemlíti, hogy a Háborús Veteránok Szövetsége, a Vatra Romaneasca Egyesület, az Avram Iancu Szövetség és más szervezetek tiltakoztak a "ezen román intézmény erőszakos elmagyarosítása ellen", és úgy vélik, hogy mindez megelőzi a polgármesteri hivatal 23 román alkalmazottjának etnikai alapon való eltávolítását. Kérik egyben, hogy a verseny feltételei közül a magyar nyelv kötelező ismeretét. A Lazar Ladariu, RNEP-es képviselő által vezetett Cuvintul Liber nevű helyi lap tegnapi számában megjelent egy lista, mely állítólag RMDSZ forrásokból származik és azt a 286 megyei helységnevet tartalmazza, ahova be fogják vezetni a kétnyelvűséget. Gáll Éva a Maros megyei RMDSZ szervezési alelnöke tagadta, hogy ilyen lista létezne. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 11., 67. sz./"

"A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató előadásra hívta meg Antal István Hargita megyei RMDSZ-képviselőt. A meghívásnak eleget téve, Antal István ápr. 11-én előadást tartott a romániai privatizációról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11. , 1006. sz./"

"Szőcs Judit megnyerte a pert a volt tanfelügyelővel szemben. Az ügy előzménye: 1995. aug. 30-án Szőcs Judit tanárnőt Victor Dragoi főtanfelügyelő büntetésből áthelyezte a Brassai Sámuel Líceumból a 2. sz. Elméleti Líceumba. A pedagógusszövetség Kolozs megyei elnökét azzal vádolták, hogy politikai akcióba keverte az iskolát /egy felhívásban ugyanis a pedagógusszövetség rövidített elnevezését, az RMPSZ-t Dragoi RMDSZ-nek nézte, és önkényesen használta az iskola alagsori helységét, valójában erre igazgatói engedéllyel rendelkezett/. Szőcs Judit fellebbezett, a választ, amely megerősíti a büntetést, nyolc hónap múlva kapta kézhez, ezután fordult a tanárnő a bírósághoz. Közben a tanárnőt nyugdíjazták. Most megszületett a döntés, neki adtak igazat. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke javasolta, hogy az SZKT elvi nyilatkozatban vállaljon közösséget a Dunáról délre élő román kisebbségi közösségekkel, kezdeményezze helyzetük felmérését, jogsérelmeik orvoslását, kezdeményezze az Európa Tanács közbelépését a balkáni román népcsoportok elismertetéséért, az SZKT építsen ki kapcsolatot ezekkel a közösségekkel. /A javaslat szövege: Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"

"Ápr. 13-án tartotta nyolcadik küldöttközgyűlését Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/. Képviseltette magát valamennyi magyarországi parlamenti párt, az RMDSZ, a szlovákiai Együttélés és a Csemadok, a budapesti Kárpátalja Szövetség, a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala. Az elmúlt esztendő kimagasló eredménye a beregszászi magyar pedagógiai főiskola hivatalos elismerése és megnyitása. Az ukránosító állampolitika jelei megmutatkoznak, állapította meg Kovács Miklós. Az RMDSZ-t a KMKSZ kongresszusán Náznán Jenő gazdasági és Székely István önkormányzati ügyvezető alelnökök képviselték. Felszólalásában Székely István az RMDSZ kormányzati felelősségvállalásából eredő megnövekedett lehetőségekről beszélt. /Magyar Nemzet, ápr. 14., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 1009. sz./ "

"Az Állami Számvevőszék visszautasította a kormány által az RMDSZ -nek ítélt támogatást, mivel úgy véli, két támogatás juttatása a szövetségnek ellentmond az állami támogatásra vonatkozó törvénynek. Czédly József bukaresti alprefektus, a szövetségi elnök gazdasági tanácsosa elmondta: nemrég a kormány úgy döntött, hogy a 27-es törvény alapján az RMDSZ-nek mind a politikai pártoknak, mind pedig a kisebbségi szervezeteknek járó összegekhez joga van. Annak ellenére, hogy a Számvevőszék megvétózta az ezzel kapcsolatos kormányhatározatot, a törvény lehetővé teszi, hogy a kormány akkor is kifizesse a pénzt, ha ezt az Állami Számvevőszék ellenzi. Az RMDSZ végül megkapta az 1996-ra járó összeget, de csak 1997 márciusában, az infláció miatt komoly veszteség érte az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./"

"A Romániai Magyar Szó interjút közölt Eörsi Mátyással, a Magyar Országgyűlés külpolitikai bizottságának elnökével, aki a múlt heti Romániába látogató magyar küldöttséget vezette. A magyar politikus elmondta, hogy az alapszerződéssel kapcsolatban eddig biztató, optimista kijelentések hangzottak el, de úgy ítéli meg, hogy egy bizonyos idő eltelte után már nem nyilatkozatokra van szükség, hanem meg kell kezdeni a tényleges végrehajtást. "Számunkra nem világos, az RMDSZ koalíciós partnerei mennyire elszántak abban, hogy az alapszerződésbe foglaltakat végrehajtsák" ? jelentette ki Eörsi Mátyás, de hozzáteszi, hogy Tokay György kisebbségvédelmi tárca nélküli miniszterrel folytatott megbeszélése során az utóbbi kifejtette, hogy kormányszinten a koalíció elszánt abban, hogy az alapszerződést még a mostani tavaszi időszakban a törvényhozás szintjén végrehajtja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12, 14./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a dévai SZKT-hoz intézett, ápr. 4-én kelt levelében hangsúlyozta, hogy a Bolyai Tudományegyetem nem képezheti alku tárgyát. A Bolyai Egyetem helyreállításáról az erdélyi magyarság döntött, amikor szavazataival magáévá tette az RMDSZ programját, mely kimondja, hogy "Induljon újra a Bolyai Egyetem". Átmeneti tagozatosodásról annak feltételével lehet szó, amennyiben a hatalom törvénnyel kimondja az erőszakkal megszüntetett egyetem helyreállítását. Elfogadhatatlan Ciorbea miniszterelnök irányelve, hogy az egyetem ügyében a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának kell döntenie. Tőkés László szorgalmazza, hogy a testület hozzon politikai döntést az Országos Magyar Diákszövetség, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Bolyai Társaság állásfoglalásainak értelmében, valamint javasolja egy kormányhatározat benyújtását a Bolyai Egyetem önállósága helyreállításának tárgyában. Végül előterjesztette a magyar történelmi egyházak elöljáróinak állásfoglalását. Az egyházak nem hajlandók asszisztálni a magyar nemzeti közösség jogainak további csorbításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15/"