"Dr. Kelemen Árpád /Kajántó, 1932. nov. 20. - Kolozsvár, 1997. febr. 2./ az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának tagja is volt."

"A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastrukúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

"Jan. 29-e és febr. elseje között tartották meg Budapesten az Önkormányzati tudásátadás esélyei című konferenciát. E találkozó része a már két éve tartó önkormányzati tréningnek, amelyen a HTMH támogatásával és szervezésében a Kárpát-medence polgármesterei és más, önkormányzati tisztségviselők vesznek részt. A tizennégy erdélyi RMDSZ önkormányzati tisztségviselő, valamint három román nemzetiségű tanácsos részvételét az Ügyvezető Elnökség Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztálya szervezte meg. Ezen kívül ? a HTMH külön meghívottjaként ? Romániából részt vett Verestóy Attila és Seres Dénes szenátor, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint Petrozsény, Targu Jiu és Ramnicu Valcea polgármesterei. A konferenciát Kuncze Gábor belügyminiszter nyitotta meg, politikai bevezetőt mondott Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese és Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar kormány részéről előadást tartott Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Tóth Sándor PHARE-irodavezető és dr. Balázs István kormányfőtanácsos. Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Felvidék és Délvidék meghívott előadói mellett, Erdélyből Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke tartott előadást az Önkormányzatok részvétele, tapasztalatai önkormányzat-fejlesztési támogatási programokban címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"

"Febr. 2-án Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánia üléstermében ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/. Megvitatták Markó Béla szövetségi elnök beszámolóját az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásainak eredményeiről és a kormányzati helyzetben való tennivalókról. A felszólalók ajánlásokat tettek a koalícióban alkalmazandó stratégiákra, a szövetségi politizálás prioritásaira vonatkozóan. A vita után a testület határozatot fogadott el, melyben kifejezte egyetértését a szövetségi elnök tájékoztatójában ismertetett politikai döntésekkel és a megfogalmazott célkitűzésekkel. Takács Csaba ügyvezető elnök előterjesztette az RMDSZ-kongresszus előkészítésének ütemtervét; a SZET egyetértőleg tudomásul vette a tervet és ajánlásokat fogadott el a program- és alapszabályzat-módosító bizottság létszámára vonatkozóan. A tanácskozáson az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei 1996-os tevékenységéről és az 1997-es év támogatási stratégiáiról szóló beszámoló is szerepelt. A testület tudomásul vette az előre írásban kiküldött anyagot, majd idő hiányában az érdemi vitát a Közalapítvány képviselete, az alkuratórium, a SZET munkabizottságainak elnökei, a szaktestületi elnökök és tagok grémiuma elé utalta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"

"Febr. 1-jén és 2-án Lakitelken tartotta ülését az a munkacsoport, amely a Közép-kelet-európai Demokrata Fórum (KDF) alakuló kongresszusát hivatott előkészíteni. A KDF, melynek megalakítását a Magyar Demokrata Fórum kezdeményezte, a térség keresztény-konzervatív pártjai közötti együttműködés előmozdítását kívánja elősegíteni, felvállalva e pártok közötti érdekegyeztetést is olyan kérdésekben, mint az észak-atlanti és az európai integráció. A KDF szoros együttműködést akar kialakítani a Európai Demokrata Unióval, a Liberális Internacionáléval és az Európai Kereszténydemokrata Unióval. Az április 18-20. között Lakitelken megrendezendő kongresszusra 14 ország 30 pártját várják a szervezők. A hét végi találkozón képviseltette magát a lengyel jobboldali erőket összefogó Szolidaritás nevű választási szövetség, az egyik cseh kormánypárt (ODA), továbbá a KDNP, a FIDESZ-Polgári Párt és az MDF. Az RMDSZ részéről Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külügyi tanácsosa vett részt a tanácskozáson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"

"Az RMDSZ képviselőházi csoportja február 3-án megválasztotta a frakció új vezetőségét. A frakció elnökévé Varga Attila Szatmár megyei, alelnökeivé Asztalos Ferenc Hargita, illetve Kovács Csaba Brassó megyei képviselőt választották, míg a frakciótitkári tisztséget továbbra is Ráduly Róbert látja el. Ugyanakkor a frakció ismét Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselőt javasolta a Képviselőház Állandó Bizottságának titkári tisztségébe, és a Képviselőház plénuma a javaslatot megszavazta. Ez utóbbi tisztségbe az RMDSZ szenátusi frakciója is megtette javaslatát, amelyet a Szenátus plénuma február 3-i, első ülésén elfogadott, így a Szenátus Állandó Bizottságának titkári tisztségét továbbra is Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátor tölti be. Az RMDSZ szenátusi frakciójának új vezetőségét szerdán, február 5-én választják meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"

"Több mint harminc éve a Duna-deltában dolgozik, huszonöt éve kutatóként, három könyve jelent meg, a negyediket most nyomtatják, nyilatkozta Kiss Botond János környezetvédelmi államtitkár. Elmondta: azért vállalta a tisztséget, hogy ténylegesen hozzájáruljon a hazai környezet védelméhez. "Bár 1989-ig elhanyagolták, jelenleg tanulmányozzák a környezetvédelem valamennyi vonatkozását" Romániában, jelentette ki az RMDSZ-es államtitkár, hozzátéve: létrehozták a törvényes keretet, beleértve a környezetvédelmi törvényt , a vadkincsre vonatkozó jogszabályt és a Duna-delta Bioszféra Adminisztrációt szabályozót. Előkészületben van törvény a biológiai szféra változatosságának védelmét szabályozó törvény. A környezetvédelmi államtitkár elmondta, hogy mindenkinek rendelkezésére áll, aki részt kíván venni az ökológia három aranyelvének érvényesítésében: Hozd helyre azt, amit tönkretettek! Őrizd meg azt, amit meg kell őrizni! És előzd meg a jövendőbeli pusztításokat! /Zsehránszky István: Három aranyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./"

"A Moldovai Csángómagyarok Szövetsége febr. 3-9. között Szovátán Csángómagyar közművelők népfőiskolája címmel egyhetes felkészítőt tart a Szövetség munkájába a közművelődés terén bekapcsolódni kívánók részére. A 15 részvevőt a moldovai csángó falvakból toborozta Csicsó Antal, a szövetség ügyvezető elnöke, az összejövetel főszervezője, a programot pedig az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság közreműködésével állították össze. A rendezvény előadói főleg közművelődés-szervezésről, a pályázatok útján történő pénzszerzés lehetőségeiről és módozatairól, a csángó kultúráról, néprajzról, dalkincsről, a kétnyelvűség problémájáról beszélnek a jövendőbeli csángó művelődés szervezőinek. Előadók: Kallós Zoltán, Halász Péter, Harangozó Imre, Kóka Rozália, K. Molnár Erika, Deák Judit néprajzkutatók, valamint Pozsony Ferenc egyetemi tanár, dr. Ábrám Zoltán népfőiskola-szervező. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályát Dáné Tibor Kálmán művelődési előadó képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 961. sz./"

"A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Bolyai Társaság Elnökségének nyilatkozata: jan. 23/ Magyari Nándor László a Szabadelvű Kör ülésén elhangzott előadásában arról szólt, hogy eddig senki sem vállalkozott a Bolyai Egyetem tevékenységének kritikai feldolgozására. Szerinte kritizálni tilos, így azután "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". Ironikusan megjegyezte, hogy a Bolyai Társaság hozzánőtt a "megemésztetlen tradícióhoz", ténykedése pedig felszívódik a sűrű ködben. Magyari László Nándor szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok "nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából", ez akadálya a korszerű intézmény tervének kidolgozásának. Anakronisztikus a hagyományba merevedés. "A nemzeti hagyományba, a múltba való bezárkózás" járhatatlan. Elitcserére van szükség, állapította meg. Olyan elit kell, amely "mer a korral haladni". - "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Magyari-Vincze Enikő jan. 31-i előadásában /Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák/ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a politikai döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai érdekeltségeik szerint kell vélemény mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. Az európai integráció megköveteli a "többnyelvűségben, a multikulturális környezetben való mozgást." Magyari-Vincze Enikő szerint a járható út a Babes-Bolyai Egyetem közös keretében való intézményfejlesztés. /Magyari-Vincze Enikő: A magyar nyelvű oktatás - megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Egyed Péter nem fogadta el a kolozsvári egyetemi centrum rovására kiépítendő székelyföldi egyetemi hálózat elképzelését. Szerinte a magyar nyelvű egyetem végiggondolásra szorul, mert a román államiságban való részvétel a román nyelviséghez is kapcsol. /Gál Mária: Egyetemvita. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./ Hozzászólások: Kása Zoltán egyetemi tanár kétségbe vonta Horváth Anikó beszámolóját, aki szerint a hozzászólók mérlegelték, hogy mi volna optimális. Valójában a felszólalók többsége kiállt az önálló Bolyai Egyetem mellett. Kása Zoltán vitába szállt azzal, hogy a Bolyai Egyetemet "önjelölt illetékesek, egyetemi tanári pályára hívatlanul törekvők" szorgalmazzák és felidézte a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitását követelők listáját, melyet a Szabadság 1990. jan. 7-i száma közölt. A névsorban szinte az összes egyetemi tanár szerepel, köztük az önálló magyar egyetemet most ellenző Cs. Gyimesi Éva is. /Kása Zoltán: Tényleg erről volt szó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Szabadelvű Kör az egyetem jövőjéről szóló vitára nem hívta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget /KMDSZ/, ez azt jelenti, hogy rólunk, nélkülünk. /Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke. Rólunk. Nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása nem vitatéma, nemcsak a liberálisok ügye, hanem az egész erdélyi magyarságé. Nagyon kell az önálló magyar egyetem. /Nagy-Tóth Ferenc: A diverzitástól az Univerzitás ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Emlékeztető: A Bolyai Társaság képviselői 1991. aug. 8-án tárgyaltak Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt, hangsúlyozták, hogy a magyar egyetem iránti igényt, 220 ezer magyar írta alá. /Szabadság (Kolozsvár), 1991. aug. 16./

"Tisztújító értekezletet tartott febr. 1-jén a Maros megyei RMDSZ, 212 szavazattal újraválasztották Zonda Attila elnököt, a másik jelölt, Káli Király István 123 voksot kapott. Tiszteletbeli elnökké választották Kincses Előd ügyvédet, aki ellen hamis vádat emeltek a szélsőséges román szervezetek, ezért éveken át nem térhetett haza Marosvásárhelyre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"Febr. 3-án a szenátusban sor került az Állandó Büró újraválasztására. Az RMDSZ-t megillető titkári tisztségre 108 szavazattal 26 ellenében ismét Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátort választották.Ugyanezen az ülésen Puskás Bálint Kovászna megyei és Szabó Károly Szatmár megyei szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő. Puskás Bálint a hatnapos munkahét visszaállítását célzó, kormánykörökből is származó kezdeményezések ellen érvelve kifejtette, hogy egy ilyen intézkedésnek nem látnák hasznát sem a dolgozók, sem pedig a nemzetgazdaság. Szabó Károly azt az igényt fogalmazta meg, hogy az áramszolgáltató vállalat (RENEL) fizetési késedelem esetén mindaddig ne rójon ki késedelmi kamatot, amíg a megfelelő összeg fedezhető az előfizetőktől bevételezett biztonsági letétből. Amennyiben pedig ilyen késedelem nem áll elő, a szóban forgó letétért járó törvényes kamatot ne sajátítsa el – illetéktelenül – a RENEL, hanem utalják át azt az előfizető számlájára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4., 959. sz./

"Ion Caramitru művelődési miniszter febr. 3-án elfogadta az RMDSZ javaslatát hogy Kelemen Hunor rádióriporter, a Korunk szerkesztője legyen államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség rendkívüli nagygyűlése a nagyváradi Református Otthon (Református Püspöki Székház) létrehozásának 60. évfordulója alkalmából febr. 3-án a Püspöki Székházban emlékezett meg a nagyváradi egyházi és közművelődési élet eme jelentős eseményéről. Az ünnepi összejövetel alkalmával a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség Rendkívüli Nagygyűlése Állásfoglalást adott közre, amelyben ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása mindmáig nem történt meg, az Európa Tanács kifejezett előírásai dacára, továbbra is késik a vonatkozó törvénytervezet megvitatása és elfogadása, sőt, az új demokratikus kormány sem tett ez ügyben semmilyen lépést. "Az új román kormány részeseiként és iránta táplált bizalommal, az Európa Tanács meghagyása értelmében, a demokrácia és a jogállamiság elveinek megfelelően: jussunkat követeljük" ? fejeződik be a Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár főgondnok által jegyzett Állásfoglalás. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4., 959. sz./"

"A képviselőházban február 4-én, a napirend előtti felszólalások során dr. Elek Barna Maros megyei képviselő a sajtószabadság feltétlen tiszteletben tartása mellett szállt síkra, és az újságírói etika érvényesülésének fontosságát hangsúlyozva szorgalmazta, hogy a hivatásos újságírók által 1996. december 31-ig elkövetett sajtóvétségeket részesítsék amnesztiában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4., 959. sz./"

"Febr. 3-án Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában tartották immár rendszeressé vált megbeszélésüket az RMDSZ kormányzati tisztségviselői. Az ezúttal több képviselő és szenátor részvételével kibővült értekezlet témája a kormányzati problémák elemzése és az összehangolt, határozott fellépést sürgető kérdések megvitatása volt. A résztvevők megállapodtak abban is, hogy a jövőben az egyes konkrét feladatok megoldása érdekében szűkebb körű szakmai egyeztetéseket is folytatnak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./"

"Febr. 4-én megtartotta tisztújító ülését az RMDSZ szenátusi frakciója. A frakció új vezetősége a jelen törvényhozási ciklus - tavaszi - ülésszakára a következő: frakcióvezető - Verestóy Attila Hargita megyei szenátor; alelnök - Szabó Károly Szatmár megyei szenátor; titkár - Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor./RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 960. sz./"

"Kelemen Hunort, a kolozsvári rádió és a Korunk szerkesztőjét javasolta az RMDSZ a Művelődési Minisztérium államtitkári tisztségébe. A jelöléssel Ion Caramitru művelődési miniszter egyetértett, így személyében kinevezik az ország legfiatalabb, 30. életévét még be nem töltött államtitkárát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 960. sz./ Kelemen Hunor /sz. Csíkkarcfalva, 1967/ állatorvosi diplomát szerzett, majd újságíróképzésben vett részt e bölcsészkaron, majd beiratkozott a filozófiai karra, most utolsó éves. 1991-től a kolozsvári rádió, 1995-től a Korunk szerkesztője. 1993-ban Soros-ösztöndíjjal eljutott Münchenbe, 1995-ben jelent meg Mínuszévek című verseskötete, 1996-ban egy éves alkotói ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól. Kelemen Hunor febr. 3-án találkozott a miniszterrel, akivel egyeztette a megoldásra váró feladatokat: létrehozzák a minisztériumon belül a kisebbségi főosztályt, a művelődési intézeteket vissza kell juttatni a megyei tanácsoknak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ ügyvezető testülete az SZKT-tagokhoz intézett nyílt levélben kifogásolta, hogy az RMDSZ koalíciós tárgyalásokat lebonyolító vezetői nem harcoltak ki a szervezet által kapott szavazatokkal arányos számú helyet a kormányban, megyei vezetőségekben, az RMDSZ-nek ugyanis 12,5 5-os választási eredményének megfelelően 3 miniszteri és 5 prefektusi tisztség járt volna. Elfogadhatatlanak tartják, hogy Kovászna megye élére nem magyar prefektus került. Az EMK szerint a döntések meghozatalakor nem kérték ki kellő mértékben az RMDSZ illetékes testületének véleményét. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"

"A Jurnalul National is beszámol az RMDSZ Szabadelvű Köre által a magyar nyelvű felsőoktatásról szervezett tanácskozásról. A lap szerint sem kívánnak a magyar diákok saját egyetemet Kolozsváron. A lap ismerteti Andrei Marganak, a Babes-Bolyai tudományegyetem rektorának véleményét, aki szerint a jelenlegi struktúrákat megéri fenntartani, azért is, mert helyet biztosít a kisebbségi nyelveken való oktatásnak is. A lap idézi a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökét, Kiss Olivért, aki szerint a szervezet kétkedéssel tekinti az eredményekre. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 6./"

"Márton Árpád Kovászna megyei képviselő vállalta el Hunyad megy érdekképviseletét. Vállalta, hogy kéthavonta eljön a megyébe, ennek megfelelően jan. 31-én Déván járt, az RMDSZ-székházban, találkozott a megyei RMDSZ-vezetőkkel és az EMKE képviselőivel. Elsősorban iskolagondok jelentkeznek, továbbá a lerombolt emlékművek újraállítását is felvetették, továbbá az egyházi tuljadon visszaadásnak és az egyházi iksoláknak a kérdése. /Kelemen Gabriella: Mégis van képviselőnk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"

"Febr. 6-án a székelykeresztúri RMDSZ és RMPSZ meghívásának eleget téve Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke találkozott a város és a környező falvak pedagógusaival. A beszélgetés alaptémáját a tanszemélyzet státuszának törvénye képezte, amelyet a képviselőház nemrég, 1997. január 23-án fogadott el.Asztalos Ferenc értékelése szerint a törvénytervezet képviselőházi változata megteremti annak lehetőségét, hogy a pedagógus az elkövetkezőkben az őt megillető erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesüljön. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./"

"Febr. 7-én Budapesten, a Kossuth Klubban megtartották Markó Béla költői estjét Másoknak énekelnék jobb időket címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 6., 961. sz./"

"Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán Strasbourgban a magyar küldöttség kezdeményezésére találkozót tartottak a román küldöttséggel. A román küldöttség tagjai között volt Frunda György RMDSZ-szenátor, Melescanu volt külügyminiszter és Nastase volt képviselőházi elnök is. A találkozón részt vett Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára is. A megbeszélésen a magas szintű magyar-román parlamenti kapcsolatok kialakításáról volt szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ A román küldöttség hazatérése után sajtóértekezletet tartott. Frunda György elmondta, hogy az ET egyezmény-javaslatában európai nemzetiségről volt szó. Frunda viszont javasolta, hogy ne európai nemzetiség szerepeljen az egyezményben, hanem európai állampolgárság. Javaslatárt elfogadták. Azzal érvelt, hogy 1990 után az ET és más nemzetközi szervezetek állampolgárságról beszélnek és külön orvosolják a nemzeti kisebbségek jogait. /Zsehránszky István: Ahogy mi kinézünk... Strasbourgban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./"

"A Hivatalos Közlöny /Monitorul Oficial al Romaniei/ febr. 5-i számában megjelent a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal felállításáról és működéséről szóló kormányhatározat, ezzel hivatalosan is megkezdi munkáját a közvetlenül a miniszterelnök alá rendelt, Tokay György kisebbségügyi megbízott miniszter vezetése alatt álló hivatal. A kormányhatározat rendelkezik a Kisebbségvédelmi Hivatal feladatairól, hatásköréről, működésének anyagi és szervezési feltételeiről. A hivatal keretében külön ügyosztály (Hivatal) foglalkozik a romák szociális integrációjának kérdéseivel, továbbá a kormányhatározat szabályozza a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal mellett létrehozandó (illetve újjászervezendő), konzultatív hatáskörrel felruházott Nemzeti Kisebbségi Tanács összetételét és működését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 7., 962. sz./"

"A református imahét keretében február 3-8. között Aranyosgyéresen, a református templomban a következő előadások hangzottak el: Bethlen Gábor és a református egyház ? előadó: Sipos Gábor történész; Irodalmi est ? találkozás Bálint Tibor íróval; Nehéz nagyszülőnek lenni ? előadó: dr. Löwi Károly gyermekgyógyász; A virág az életünkben ? Jankovszki Elemér, a kolozsvári Botanikus Kert nyugalmazott főkertészének diavetítéses előadása; Parlamenti krónika ? találkozás az RMDSZ Kolozs megyei képviselőivel; Üzenet mindenkinek ?Vitályos Ildikó színművésznő előadóestje. Az egyhetes rendezvény szervezői az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint az EMKE Romániai Magyar Népfőiskolai Társasága. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 7., 962. sz./"

"Febr. 6-án a képviselőház megszavazta az RMDSZ javaslatát, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön is letehetik a vezetői vizsgát. Mindezt az új román KRESZ vitájában szavazták meg. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"

"A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ levélben kérte a febr. 8-án összeülő Szövetségi Képviselő Tanácstól /SZKT/, hogy "tűzze napirendre az RMDSZ által kidolgozott, az önálló magyar nyelvű egyetemre vonatkozó" tervet. Amennyiben ez a terv nem készült el, dolgozzák ki a tervet és terjesszék a következő SZKT elé. /A KMDSZ levele az SZKT-hoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"Olyan hírek érkeztek a szerkesztőségbe, írta a nyers hangjáról ismert Európai Időben a főszerkesztő, hogy Stanik István, az Ady Endre Sajtókollégium volt igazgatója ellen kivizsgálás folyik 40 ezer dolláros sikkasztás ügyében. Stanik István a mindenkori sajtótámogatásokat odaítélő kuratóriumnak is tagja, tette hozzá Horváth Alpár főszerkesztő, majd kemény vádakat fogalmazott meg: a magyarság megsegítésére érkező pénzek ilyen-olyan zsebekben elsüllyedt. Hiába fordult az Európai Idő támogatásért a MÚRE-hoz /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/, nem kapott. Horváth Alpár Kántor Lajost is támadta. Lapja nevében követeli, hogy a MÚRE vezetősége, a Spectator Alapítvány hozza nyilvánosságra az előző években támogatott kapok névsorát, a kuratóriumok tagjainak névsorát, a támogatások összegét, Markó Béla nevezzen ki egy független bizottságot, amely kivizsgálja a sajtótámogatások ügyét. Követeli továbbá Stanik István felmentését, a jelenlegi MÚRE-vezetés felmentését, Kántor Lajossal és Gáspár Sándorral az élen, mert nem elveszerűséggel vezették az ügyeket. Megkérdezi Takács Csabát, mivel indokolja, hogy a közpénzekre alapozott magyar napilap vezetését arra akarja bízni, aki Soros-pénzekkel valló ellátottsága ellenére már jeleskedett egy-két lap tönkretételében. Netán működik az Erdélyi Magyar Szabadkőmíves Nagypáholy és inasait bármilyen körülmények között megóvja a nagymester? /Horváth Alpár: Romániai magyar sors panamai vagy sziciliai módra? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 8-21./ A lapban körkérdést tesznek fel Stanik István állítólagos sikkasztására vonatkozóan. A megkérdezettek nem tudnak a sikkasztásról. Arra a kérdésre, hogy taníthat-e felsőoktatási intézményben az, akinek nincs ilyen végzettsége, mint Staniknak például, Kántor Lajos azt válaszolta, hogy sajtógyakorlat vezetésében nem a diploma a meghatározó. - Végül a hetilap az olvasókhoz fordult: bárki bármilyen visszaélésről tud, esetleg RMDSZ-vezetőkkel kapcsolatban, beleértve a megfélemlítéseket, írja meg az Európai Időnek. /"Ingyenes győzelem". = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 8-21./"

"Febr. 8-9-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában összeült a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A tanácskozást az Egyeztető Kerekasztal ülése előzi meg. Csapó József felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ választási programja lényeges pontokban /kisebbségi jogok garanciája, autonómia/ eltér az RMDSZ-nek a kongresszuson elfogadott programjától. Hasonlóképpen kritikus hangot ütött meg Katona Ádám, majd Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Lényegében sikeres kampányt tud az RMDSZ maga mögött, állapították meg az SZKT-n, sikerült az 1996 nyári helyhatósági választásokon tapasztalt negatív folyamatot megállítani, illetve megfordítani. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ választási sikere a romániai magyarok józanságának és nem a kampánynak, illetve Frunda György jelölésének köszönhető. Takács Csaba visszautasította az utólagos számonkérést, hozzátéve, hogy az RMDSZ 1996-ban több voksot kapott, mint négy évvel ezelőtt.Ugyanakkor vannak rendezendő kérdések is, például a jelölésekkel kapcsolatosan megengedhetetlen, hogy a jövőben olyan helyzetek álljanak elő, mint amilyenek 1996-ban több helyen előálltak. Szükségesnek mutatkozik ? nem csupán az RMDSZ szempontjából ? az általános választási törvény felülvizsgálása, hogy ne állhasson elő olyan eset, amikor pár száz szavazat is elég lehet egyik megyében egy mandátumhoz, miközben egy másikban a közel harmincezer sem elegendő. Frunda György tiltakozott az ellen, hogy kampánya során nem képviselte volna az RMDSZ programját. A kormánykoalícióban való részvétellel kapcsolatosan Markó Béla szövetségi elnök megfogalmazta ? többek között ?, hogy ez a politikai eszköztár teljes újragondolására készteti az RMDSZ-t. Felmerül a kérdés, mennyiben lehet még érdekvédelmi szövetség az RMDSZ, és mennyiben válik pártjellegűvé éppen a kormányzati szerepvállalása okán. Markó Béla elmondta: elégedetlen, amiért a kormánykoalíció a kelleténél nehezebben lendül működésbe. Nincs semmiféle "moratórium" az egyházi javak visszaszolgálatását, sem más kérdéseket illetően. Markó Béla Borbély Zsolt Attila kérdésére elismerte, hogy a szövetség egyelőre nem kötött koalíciós szerződést a kormányzó partnerekkel, de az erre vonatkozó RMDSZ-tervezetet már továbbították. A szövetségi elnök és a tiszteletbeli elnök közötti nézetkülönbségek megmutatkoztak az SZKT ülésén. Markó Béla elmondta, hogy a Tőkés Lászlót az elmúlt hét évben megvédték a különböző sajtónyilatkozatai miatt és kérte a püspököt, nyújtson be ellene bizalmatlansági indítványt. - Az SZKT szükségesnek tartja egy koalíciós szerződés kidolgozását és aláírását a kormányzó erők között, amely nem csupán a legmagasabb szinten szabályozná az együttműködést, de lefelé, a megyei, helyi szinteket illetően is. Szintén jövőbeni feladat a kormányzati szerepet vállaló RMDSZ-képviselők és a szövetség közötti kommunikáció intézményes csatornáinak a kiépítése, betagolása az RMDSZ struktúráiba. Tőkés László püspök csatlakozott azokhoz, akik felháborítónak, veszélyes manipulációnak minősítik a Bolyai Egyetem létjogosultságát megkérdőjelező közvélemény-"

"A Romániai Magyar Szó közli az MTI által Tokay Györggyel készített interjút. Az RMDSZ-es tárca nélküli miniszter elmondja, hogy a Nemzeti Kisebbségi Hivatal a kormány apparátusán belül működik, közvetlenül a miniszterelnöknek alárendelve. A miniszter megemlítette azt a vádat, miszerint 40 magyart akar felvenni hivatalába és elmondta, nincsenek ilyen szándékai, mert meggyőződése az, hogy jó, ha Románia 16 etnikai kisebbségi csoportjával olyan emberek foglalkoznak, akik tökéletesen ismerik ezek nyelvét, kultúráját. Ezért a hivatalban görög, ukrán, német, lengyel, roma, török és más nemzetiségű alkalmazottak is lesznek. A 46 tagú Hivatalnak a megbízott miniszteren kívül lesz egy államtitkára, mely várhatólag egy másik kisebbséghez tartozó személy lesz, s az intézmény területi munkával, közönségkapcsolatokkal, a nemzetközi és a nemkormányzati szervekkel kapcsolatot tartó, törvény-előkészítéssel és a végrehajtás figyelésével, valamint technikai és pénzügyi témákkal foglalkozó igazgatóságokkal rendelkezik, és külön hivatal munkálkodik a roma kisebbség társadalmi integrálásán. Az első igazgatóság keretében három területi kirendeltség működik majd Erdélyben, Moldovában és Dobrudzsában, Havasalföld és Olténia problémáit pedig Bukarestből próbálja majd figyelemmel követni a hivatal. Az erdélyi megbízott Kolozsváron működik. A hivatal "depolitizálni" akarja a kisebbségi tematikát abban az értelemben, hogy a nemzetiségekkel való bánásmód ne legyen függvénye annak, hogy milyen párt, milyen kormány van éppen hatalmon, hanem a törvények szabályozzák ezt. Tokay munkájában érvényesíteni kívánja azt az elvet, hogy a felmerülő kérdéseket lehetőleg a helyszínen oldják meg, vagyis a kormány, a hivatal akkor lépjen csak közbe, amikor a helyszínen nem sikerül rendezést találni. A külföldi politikusok látogatása az új intézményben nemcsak a miniszter, hanem a kormány egésze számára is jelezte, milyen fontos a kisebbségi kérdés rendezése, ezen belül a hivatal jövendő működése Románia külkapcsolatainak, biztonságának szempontjából a külvilág szemében, természetesen nem puszta léte, hanem az új kormány programjában megfogalmazott, a nemzetközi szerződésekben és egyezményekben vállalt kötelezettségek jóhiszemű betartása, emelte ki a miniszter. Tokay elmondta, ha ezeknek megfelelően jár el az új hatalom, akkor majd elmondhatjuk, hogy végre igazi változás történik a kisebbségek romániai helyzetében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"