Eckstein Kovács Péter Kolozsváron volt ügyvéd, 1990-1992 között Kolozs megye parlamenti képviselője, 1992-96 között a városi tanácsban az RMDSZ-frakció szóvivője, az RMDSZ Szabadelvű Körének ügyvivője, 1994-től elnöke, az idei választások eredményeként az RMDSZ Kolozs megyei szenátora. Liberális elkötelezettségű ember, nyilatkozta, pragmatikus politikus. A gazdaság szerkezetátalakítása miatt nehéz időszak vár a kormányra, szeretné, ha a koalícióval való viszonyuk problémamentes lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Spanyolországba, Katalóniába utazott, hogy átvegye azt a kitüntetést, melyet olyan személyiségeknek adományoznak, akik a népek jogaiért, a kisebbségi nemzeti közösségek kollektív jogaiért küzdenek. A díjat dec. 12-én Barcelonában, a Kisebbségi Etnikumok és Nemzetek Központjában /CIEMEN/ adják át, a Népek Kollektív Jogaiért Alapítvány közreműködésével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 13., 930. sz./

Dec. 10-12-e között ülésezett a grúz fővárosban a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése, amelyen Kerekes Károly Maros megyei képviselő vezette a román küldöttséget. A Parlamenti Közgyűlés ajánlásokat fogadott el a kereskedelmi együttműködés fejlesztésére, a szervezett bűnözés elleni egyezmény alapelveire, valamint a térség kulturális értékeinek védelmét célzó program főbb irányvonalaira vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

"Victor Ciorbea miniszterelnök dec. 11-i bemutatkozó beszédében egyetlen, de sokatmondó bekezdést szánt a nemzetiségi kérdésnek. Kormánya arra törekszik, hogy a kisebbségek élvezzék az esélyegyenlőséget mind a törvény előtt, mind a gazdasági, társadalmi stb. életben való érvényesülésben. Az uszító felszólalásokban nem volt hiány. Adrian Nastase megkérdezte: hogy mernek a kisebbségek elnökjelöltek, kormánytagok lenni Romániában? Minek kell nemzetiségi miniszter? Azért szükséges, válaszolta cikkében Zsehránszky István, mert "Önök uralkodásuk hét éve alatt elzárkóztak a nemzetiségeket érintő valamennyi lényeges kérdés megoldásától." Corneliu Vadim Tudor szenátor szerint Ciorbea legnagyobb hibája, hogy az RMDSZ-t bevette a kormányba. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt vezérszónoka azzal indokolta ellenszavazatát, hogy bekerültek a kormányba egy olyan nemzetiség tagjai, akiknek lojalitása kétséges. Markó Bélán, Vida Gyulán és a nem magyar kisebbségek parlamenti csoportjának vezetőjén, Varujan Pambaccianon kívül senki sem emelt szót a diszkriminatív, kisebbségellenes felszólalások ellen, még a többi vádat hevesen visszaverő Ciorbea sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./"

"A VIP című bukaresti hetilap kiosztotta a kultúra, a művészetek terén elért legjobb teljesítményeket jutalmazó 1996. évi "leg-díjakat". A legjobb politikusnak járó elismerést Frunda György szenátor, az RMDSZ volt államelnök-jelöltje vehette át de. 9-én. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 13., 930. sz./"

Dec. 13-án tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Nagybányán. Csiha Tamás leköszönő elnök elemezte az elmúlt időszakot. Nagybányán megszűnt a MADISZ, a fiatalok részéről eddig nem volt igény az újraszervezésére. A város új RMDSZ-elnöke Olajos László lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

A kormánykoalíció tárgyalóküldöttségei által dec. 14-én folytatott több mint nyolcórás tárgyalás eredményeképpen az RMDSZ Hargita, Szatmár és Szilágy megyében kapott prefektusi tisztséget. Az RMDSZ adja az alprefektust Kovászna, Maros, Bihar és Hunyad megyében. Hat megye prefektúráján az RMDSZ által jelölt személy tölti be a vezérigazgatói tisztséget, nevezetesen Hargita, Kovászna, Kolozs, Máramaros, Arad és Bákó megyében. Az RMDSZ által kijelölt személyeket az Ügyvezető Elnökség, majd az Operatív Tanács hagyja jóvá, mielőtt nevüket a kormány elé terjesztik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Brassó megyei szervezete dec. 14-én. Nedeczky Lászlót választották meg a megyei szervezet elnökének, Brassó város RMDSZ-elnöke Benedek Imre lett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 17., 932. sz./

"Az 1989-es romániai események hetedik évfordulóján jogosultnak érzem magam, hogy azt mondjam: tartós, gyökeres megoldásokat kell keresni - jelentette ki Tőkés László püspök Budapesten, a Magyarok Világszövetségének székházában dec. 14-én Csoóri Sándorral, az MVSZ elnökével tartott sajtótájékoztatóján. Tőkés Lászlót a romániai magyar nemzeti közösség felemelkedéséért folytatott harcának elismeréséért Barcelonában a Kisebbségek és Nemetek Központja nagydíjával tüntették ki. "Fájdalom, hogy ma már csak pejoratív értelemben használják a 'radikális' jelzőt az erdélyi politikai paletta jellemzésekor" - utalt Tőkés László az 1989-es fordulat óta bekövetkezett változásokra, majd hozzátette - ezen az alapon Temesvárt is el lehet ítélni, amely radikálisan lépett fel egy diktatúra ellen. Tőkés László aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új román kormány programja nem tartalmaz kisebbségi tárgyú célkitűzéseket. - Csoóri Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy Tőkés László elsőként kapta meg a térségben a katalán szervezet nagydíját. - Tőkés László kiemelte, hogy 1996-ra a "radikális irányzat" bírálata ürügyén az anyaország részéről is támadások érik 1989 örököseit. A Magyar Televízió Sajtóklubjában kárhoztatják az "erdélyi magyar radikálisokat". Tőkés szerint Tabajdi Csaba a magyar kormánnyal együtt arra törekszik, hogy "leradírozza ezt irányzatot". 1996-ban ismét oroszlánrésze volt a magyaroknak a demokratikus átalakítás folyamatában, hangsúlyozta a püspök, hiszen Constantinescu az ő szavazatuk nélkül nem győzhetett volna. Az RMDSZ "alkalmazkodó magatartása" életveszélyes lehet az előállt új helyzetben. "Az új román kormány 1997 első félévre vonatkozó programjában egyetlen magyar vagy kisebbségi vonatkozású célkitűzés sem szerepel" - mutatott rá Tőkés László. Hozzátette, hogy az RMDSZ-t ennek ellenére sem lehet megosztottnak nevezni. /Udvardy Zoltán: Erdélyi paletta. Tőkés László értékel. = Új Magyarország, dec. 16./"

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is részt vett az 1989. decemberi forradalom kirobbanásának 7. évfordulója tiszteletére dec. 16-án rendezett temesvári nagygyűlésen. Az RMDSZ elnöke beszédében Temesvár máig érvényes üzeneteként az akkori forradalmi napokban megvalósult egység és szolidaritás eszméjét nevezte meg, amelyet nem szabad feladni akkor sem, ha a demokrácia ellenségei megpróbálják összeugrasztani a többséget a kisebbséggel. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a forradalom szikráját a Tőkés László bátor harcával közösséget vállaló románok, magyarok, németek és szerbek egysége lobbantotta lángra. Az RMDSZ végezetül magyarul is szólt a temesváriakhoz, és beszédét az Opera teret zsúfolásig megtöltő tömeg megtapsolta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

A nacionálkommunista erők nem mondtak le magyarellenes retorikájukról. Tünetértékű, hogy az Adevarul állandó rovatot indított Az RMDSZ kimutatta foga fehérjét címmel. A dec. 13-i számban ebből a rovatból megtudhatja az olvasó: az egyik képviselő kérte, vizsgázhassanak a magyarok a jogosítvány megszerzéséért anyanyelven. Adrian Ursu cikke szerint ebből az következik, hogy tolmácsot kell adni minden rendőr mellé, hogy beszélni tudjon a magyar gépkocsivezetőkkel.../Gyarmath János: Tolmácsot a rendőrnek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Dec. 13-15-e között Kecskeméten a Magyar Művelődési Intézet szervezésében megtartották a határon túli magyar közművelődési szervezetek találkozóját. Bemutatkoztak a határon túli magyar művelődési intézmények. A résztvevők javaslatot tettek a Magyar Művelődési Intézet, a magyarországi művelődési intézmények és a határon túli magyar közművelődési szervezetek közötti konkrét együttműködésre, megállapodásokra és közös programok lebonyolítására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

Sikeres, de vitáktól sem mentes időszakként értékelte a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöksége az idei évet. Csoóri Sándor, a nemrégiben megválasztott elnökség hét végi, első ülése utáni dec. 16-i sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az MVSZ millecentenáriumi rendezvényeivel méltó módon ünnepelte az évfordulót. A sajtótájékoztatón részt vettek az elnökség tagja. Papp László amerikai építész, a nyugati régió elnöke hangsúlyozta, hogy az MVSZ-nek minden magyar érték gyűjtőhelyévé kell válnia. A nyugaton élőktől idegen az itthon tapasztalható túlfűtött politikai élet. Dobos László, a kárpát-medencei régió elnöke cselekvési terve legfőbb céljairól elmondta: az MVSZ szorgalmazza a magyar-magyar integráció megvalósulását, támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, a közösségek tulajdonlásának és önkormányzatiságának rendezését. Nehezményezte, hogy az igényeltnél kevesebb támogatást kap az MVSZ. A szlovák kormány 700 millió forintnak megfelelő összeget juttat a szlovák világszövetségnek, az MVSZ-nek viszont, bár sokkal nagyobb a tagsága, csak 162 milliót szán a magyar kormányzat. Kurucz Gyula, az anyaországi régió elnöke célként a nemzeti egyetértés minimumának megteremtését jelölte meg. Csoóri Sándor kijelentette: egyetért az RMDSZ kormányba lépésével. Az RMDSZ-nek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy feladja ezt a pozíciót, ha céljait nem valósíthatja meg. Könnyebb lenne az RMDSZ helyzete, mondta, ha az alapszerződés nem minimális, hanem maximális követelményeket fogalmazott volna meg. /Népszabadság, dec. 17./ Az MVSZ vezetői egyeztető megbeszélést folytattak Tabajdi Csaba államtitkárral a jövő esztendő elején összehívandó újabb magyar-magyar csúcs megszervezésére. /Magyar Hírlap, dec. 17./

"Nem tudja még, hol lesz az irodája, válaszolta a 168 Óra hetilapnak adott interjújában Tokay György. Valószínűleg a központi kormányépületben. Az eddig kirakatintézményként szolgáló Nemzetiségi Tanács helyett egy hatékony intézményt kell létrehozni. Szükség van nemzetiségi törvényre is, eddig csak tervezetei vannak. - A napokban Sepsiszentgyörgyön az egyik líceumban bombariadó volt, az ismeretlen telefonáló azt mondta: "Ti magyarok mind meg fogtok halni", vetette közbe Márványi Péter, a lap munkatársa. Nyilvánvaló, reagált rá Tokay György, foglalkozni kell az ilyesmivel is. A konfliktusmenedzselés is a hivatal dolga. - Az RMDSZ koalíciós partnereivel harmonizálta programját. "Egyik félnek sem sikerült száz százalékig rákényszerítenie akaratát szövetségeseire, de a kormányprogram tartalmazza a mi törekvéseink lényeges elemeit." Az autonómia másképpen fogalmazódik meg a kormányprogramban, mint ahogy az RMDSZ dokumentumaiban szerepel. Ezentúl anyanyelvükön vizsgázhatnak a felvételizők olyan tárgyakból, amelyeket anyanyelvükön tanultak. Ez benne van a 2000-ig szóló kormányprogramban. Szerepel az is, hogy megszüntetik a tiltó rendelkezéseket, amelyek korlátozzák azon szakmák és tudományágak körét, amelyeket magyarul lehet tanítani akár az egyetemen is. /168 Óra, dec. 17./"

A Juranlul National bukaresti napilap szerint ha az új hatalom teljesíti az RMDSZ követeléseit, a románságra vesztőhely vár. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

Dec. 17-én a parlamentben egyperces néma felállással emlékeztek meg az 1989-es események temesvári áldozataira. Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő az 1989-es forradalom 7. évfordulója kapcsán szorgalmazta a forradalmárok megkínzóinak és az áldozatok gyilkosainak felelősségre vonását, az igazság kimondását az 1989-ben történtekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 17., 932. sz./ Kifejtette: az igazi forradalom Temesváron kezdődött, amikor románok, magyarok, németek és szerbek Tőkés László köré felzárkózva hozzájárultak a hallgatás és félelem falának lerombolásához. /Népszabadság., dec. 18./

"Göncz Árpád köztársasági elnök dec. 17-én fogadta Frunda György szenátort. A találkozón mind az RMDSZ által vállalt koalíciós kormányzati szerepet, mind a két szomszédos ország euroatlanti törekvéseit illetően teljes nézetazonosságról számoltak be. Frunda kifejtette: a kisebbségi problémákat, sérelmeket ott tudják igazán orvosolni, ahol az érintettek maguk is szerepet vállalnak a döntésekben. A Népszabadság Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a véleményével szembesítette a szenátort. Tőkés László ugyanis úgy nyilatkozott: az új kormány féléves cselekvési programja egyetlen kisebbségi elemet sem tartalmaz. Frunda szerint viszont nem lehet külön értékelni a kezdő hat hónapot, amikor az örökölt nehéz helyzetben a legsürgetőbb gazdasági kérdésekkel kell szembenézni. A hosszabb távú célkitűzésekre bizalommal tekint, mondta. Reméli, hogy egy éven belül sor kerül a tanügyi törvény és helyi önkormányzati törvény módosítására. Elutasította Tőkés László azon megállapítását is, hogy az RMDSZ-en belül a konformista szárny került előtérbe. "Az igaz, hogy az RMDSZ-en belül nyert a reálpolitika, a pragmatikus megoldást kereső politika, de ez minden felmérés szerint megfelel a romániai magyarság döntő többsége elvárásainak." /Szegő Gábor: Frunda György Göncz Árpádnál. = Népszabadság, dec. 18./"

A Demokrata Konvenció /DK/ Szilágy megyei szervezete Emil Constantinescu elnökhöz címzett levelében tiltakozott amiatt, hogy a megye élére RMDSZ-prefektus került. Amennyiben a DK nem hajlandó felülvizsgálni döntését és megfosztani az RMDSZ-t e tisztségtől, a DK Szilágy megyei szervezetének vezetősége testületileg lemond. - Végül Szilágy megyének nem lesz RMDSZ-es prefektusa. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

"Fodor Sándor nem ért egyet Kádár Attila írásával /Rendszerváltás?, Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./. Kádár Attila megállapította, hogy a román társadalom elindult a demokratizálás útján. "Az RMDSZ-ben pedig minden maradt a régi." Kádár Attila szerint az RMDSZ-ben a másként gondolkodókat "rendre kiiktatták, lejáratták" és felsorolja őket: Király Károly, Katona Ádám, Szőcs Géza, Borbély Imre és Tőkés László. Fodor erre megjegyezte, hogy Tőkés Lászlót senki sem iktatta ki, hozzátette: "politizálásával, kivált taktikai kérdésekben, nem föltétlenül értek egyet". Tőkés Lászlónak azonban ott a helye az RMDSZ vezetésében. A többiek önmagukat iktatták ki az RMDSZ vezető testületeiből. /Fodor Sándor: Várjunk talán... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

"Dec. 18-án este együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. Az ülésen Markó Béla szenátor, szövetségi elnök beszámolt a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeiről, majd megválasztották az RMDSZ képviselőit a parlament állandó küldöttségeiben, illetve a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző állandó bizottságban. A választások eredménye a következő: Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román delegáció tagja: Frunda György szenátor; póttag: dr. Kelemen Attila képviselő; Nyugat-Európai Unió: Szabó Károly szenátor; Európai Integrációs Bizottság: dr. Bárányi Ferenc képviselő; Interparlamentáris Unió Román Csoportja: Pécsi Ferenc és Kovács Csaba Tibor képviselők; A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése: Kerekes Károly képviselő; A Román Hírszerző Szolgálatot Ellenőrző Bizottság tagja: Verestóy Attila szenátor. December 19-én, csütörtök délelőtt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésen megszavazta az állandó delegációk és bizottságok összetételét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 934. sz./"

Az előzetes hírekkel szemben nem három, hanem csak két prefektusi tisztséget kap /Szatmár és Hargita/. Az RMDSZ-t egyébként a választáson elért eredménye alapján öt prefektusi tisztség illetné meg. - Az RMDSZ-nek nyolc államtitkára lesz a Ciorbea-kormányban. /Új Magyarország, dec. 19./

"Dec. 16-án a hivatalos ünnepségekkel párhuzamosan Temesváron Kisebbségi érdekvédelem - kormányból és/vagy ellenzékből címmel tudományos tanácskozás folyt a református egyházközség Újvárossy Ernő-termében a helyi RMDSZ és a temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében. Borbély Imre politológus a dél-tiroli autonómiáról beszélt és az RMDSZ kormánykoalíción kívülmaradásának előnyeit ecsetelte. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a katalán példát ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, annak alátámasztására, hogy az RMDSZ-nek nem kellett volna belépnie a kormánykoalícióba. A katalánok nem léptek be az általuk támogatott parlamenti szövetségbe, előnyös alkuhelyzetet teremtve maguknak. Bodó Barna szerint az RMDSZ mint érdekvédelmi szövetség nem lehet kormányzati tényező. Bárdi Nándor szegedi egyetemi tanár megjegyzést fűzött az elhangzottakhoz. Pataki Zoltán szükségesnek tartotta ezt szó szerint közölni, mondván: kormányon kívüli, független kutató. A belső népszavazásról: Erdélyben nincs olyan apparátus, amely ezt meg tudná oldani. Ellenben van példa, a szlovákiai, ahol összehívják a magyar önkormányzati képviselőket, ez legitim testület. Bárdi kimondja saját kérdésfeltevését és válaszát: "Mi a nemzeti sorskérdés? Az út, a villany, a csatorna, az iskolai végzettség, vagy pusztán az etnicitás megélése." A kataszter kérdése. Ma Erdélyben az RMDSZ még egy olyan listát sem tud letenni az asztalra, hogy melyik magyar településen milyen magyar iskola van és nincs egy olyan szakértői központ, amely ezeket a listákat elkészítené. "Ez az erdélyi értelmiség egyik legnagyobb hibája." Bárdi magyarországi diákok segítségével tárja föl azt, hogy például Iasiban, az egyetemen milyen szakon hány magyar tanul. Mérsékeltek és radikálisok: egyik oldalon vannak azok, akik tudják, hogyan lehet valamit elintézni egy minisztériumban Bukarestben és Budapesten, a másikon a humán értelmiségiek. - Hatalmon belül vagy kívül. Felvidéken az Együttélés azt mondja, hogy a magyarság érdekeit kell képviselni, a Magyar Polgári Párt viszont azt mondja: az a lényeg, hogy bent vagyunk a pozícióban. - A döntő: a magyar kormány viszonyulása az alapszerződéshez. - Az RMDSZ rádöbbent: cserbenhagyták és szövetséges nélkül nem tud politizálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./"

Dec. 19-én a parlament két háza elfogadta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság listáját, köztük van Verestóy Attila is, az RMDSZ képviseletében. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

"Bodor Pál lapjában közli Tőkés László elleni támadását, abból az alkalomból, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kisebbségvédelmi küzdelméért kitüntetést kapott Barcelonában. Tőkés László "szentül meg van győződve arról, hogy csak Ő cselekszik helyesen". Lassan ellenszenvessé teszi "sokak szemében" a szent ügyet. Bodor nem részletezi, kik azok a sokak. - Annyit azért Bodor is elismer, igaz, óvatosan, hogy a magyar baloldal és liberalizmust nem érdekli a magyar kisebbség nehéz helyzete, szemben a nemzeti-keresztény-konzervatív erőkkel, de azonnal hozzáteszi, azok egy része "éppen ebből él". Tőkés "őszintén hitte: akik a román hatalommal tárgyalnak, eleve hazaárulók." Bodor elfelejtette hozzátenni: a titkon tárgyalókról volt szó... Bodor hangja nyers: Tőkés László nem hallgatott a józan szóra, ha nem igazolta rögeszméit. Bodor, a kormánylap munkatársa védelmébe veszi az alapszerződést, majd megfeddi Tőkés Lászlót: "A hősi intranzigencia nem elég." Nem állíthatja, vallja Bodor Pál, hogy a mai hatalom elkényeztetné, mégis azaz "engesztelhetetlen ingerültség, amellyel Tőkés a mai magyar politikát szüntelenül böcsmérli", "megkérdőjelezi Tőkés László történelmi judíciumát. És a romániai magyarság esélyeit..." /Bodor Pál: Tőkés László barcelonai kitüntetéséhez. = Népszabadság, dec. 20./ Nem kényeztette el a hatalom, írja Bodor Pál, közben két napja kapta meg a 200 ezer forinttal járó Kisebbségi Díjat. Ezután írta meg támadását."

"Dec. 20-án, a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett az értekezleten Vida Gyula képviselőházi frakcióelnök, a kormánykoalíciós tárgyalásokat folytató RMDSZ-küldöttség tagja, Seres Dénes szenátusi frakcióalelnök és Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő, képviselőházi alelnök. Markó Béla bevezetőjében az RMDSZ kormányzásban való részvételét véglegesen eldöntött ténynek nevezte. Az RMDSZ a változás mellett szállt síkra, jelentős mértékben járult hozzá a változás bekövetkeztéhez és a továbbiakban is részt kíván venni az igazi változást szolgáló döntések meghozatalában és kivitelezésében. Az igazi változás a kormánykoalíció elkövetkező intézkedéseitől függ - mondotta. - Sikerült közös kormányprogramot kidolgozni, amelyben helyet kaptak az RMDSZ programjának fő célkitűzései, ideértve a kisebbségek, a magyar nemzeti közösség helyzetének rendezésére vonatkozó törekvéseket is. Ami a kormányban való részvételt illeti, ennek fogadtatása a közvéleményben, a sajtóban általában normális volt - egy ideig. Néhány napja azonban egyes kiadványokban sajnálatos változás állt be az RMDSZ-részvétel megítélésében, különösen a prefektusok, a prefektúrai vezető tisztségek betöltését illetően. Markó Béla kifejtette, hogy egyes megyékben a feszültséget a helyi politikai elit és egyes helyi kiadványok keltik. Emlékeztetett arra, hogy a magyar prefektusok kérdése nem előzmény nélküli, az RMDSZ-nek voltak már prefektusai Hargita és Kovászna megyében. Ezzel kapcsolatban a következő konklúziókra juthatunk - szögezte le Markó Béla - ha ott sem lehetnek magyar prefektusok, ahol a magyarság többségben él, hogyan fogadtathatnánk el az RMDSZ prefektusokat ott, ahol kisebbségben van a magyarság, vagy ahol létszáma teljesen elenyésző. Harmadik lehetőség nem lévén, az egyetlen válasz: az RMDSZ nem állíthat prefektust. Viszont ezeket a választásokat bizonyos pártok és politikai alakulatok nyerték meg! Ami az RMDSZ-t illeti, nem három, hanem öt prefektusi tisztségre is jogosult lenne. Mi azonban - mondotta - kezdettől fogva beláttuk, hogy nem rendelkezünk kellő reprezentativitással az ország egész területén, és mint egy újságíró találóan írta nemrég: az RMDSZ bölcs mértékletességről tett tanúbizonyságot. Sajnáljuk, hogy egyesek megpróbálnak feszültséget kelteni, nyilván helyi politikai és más természetű érdekekről van szó, de mi nem tehetünk mást, mint hogy kitartunk elhatározásunk mellett, és munkálkodunk az ország gazdasági talpra állításán. - Pécsi Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy amikor a Szatmár megyei RMDSZ-nek tudomására jutott, hogy prefektust állíthat a megyében, koalíciós partnerével, az RDK helyi szervezetével konzultált a tisztségre javasolt személyt illetően. A Demokrata Konvenciónak ekkor nem volt ellenvetése. Utóbb támasztott kifogásaik így megmagyarázhatatlanok. A helyi román sajtóban megjelent információkkal ellentétben, miszerint az RMDSZ Szatmárban nem állíthat prefektust, az egyezség helyi szinten is érvényes. - Tőkés László legutóbbi nyilatkozataira vonatkozó kérdésekre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy nem tud egyetérteni azokkal, akik a szövetséget "szárnyakra", radikálisokra és mérsékeltekre osztják. A kormányban az RMDSZ-nek nem egyik vagy másik szárnya vesz részt. Mindazonáltal Tőkés László tiszteletbeli elnöknek joga van véleményt formálni, sőt, véleményét ki is fejtette az SZKT bukaresti ülésén, de a testület túlnyomó többséggel az RMDSZ kormányzati részvétele mellett döntött. Vida Gyula ehhez hozzátette, hogy a kormányprogramban fellelhető RMDSZ-célkitűzések az egész magyarság törekvéseit tükrözik. Kérdés hangzott el arról, beszélt-e Markó Béla a miniszterelnökkel a prefektusokkal kapcsolatos feszültségek ügyében, és miképpen vélekedett Victor Ciorbea miniszterelnök a neki tulajdonított kijelentésről, miszerint a kormány "szeme rajta lesz az RMDSZ-prefektusokon". Ezzel kapcsolatban Markó Béla elmondotta, telefonon konzultált a miniszterelnökkel, aki cáfolta hogy az említett kijelentést tette, és megerősítette, hogy a kormány a prefektusok elosztására vonatkozó tárgyalásokat lezártnak tekinti, nem lesz újabb módosítás az ismert elosztásban. - Végül az RMDSZ politizálásának változását firtató kérdésre Markó Béla kifejtette, az új kormányzati pozícióból kifolyólag valamennyi pártnak változtatnia kell irányultságán, retorikáján, hiszen eddig - ellenzéki helyzetben - az volt a szerepe, hogy ellenőrizze és bírálja a kormányt, most viszont más attitűdre lesz szükség. De az RMDSZ-nek nem kell lényegesen változtatnia hozzáállásán, hiszen eddig is, ellenzékből is megpróbált hozzájárulni a parlamenti munka eredményességéhez, a szükséges törvények megalkotásához, módosító indítványainak nagyobb része - számszerűleg is - nem a kisebbségi kérdések megoldására vonatkoztak, hanem az ország általános gondjainak a megoldását célozták. Az RMDSZ image-ét magunk egyedül képtelenek vagyunk megváltoztatni, ehhez a sajtó segítségére van szükség, de retorikánkban bizonyos változtatásra természetesen szintén szükség lesz. Az RMDSZ tehát nem változtat politikájának orientáltságán, továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a kisebbségi kérdések megoldására, ugyanakkor szolidárisan kormánykoalíciós partnereivel keresi a megoldásokat a romániai társadalom általános gondjaira. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 935. sz./"

"A Rompres azt jelentette, hogy az RMDSZ-es prefektus kinevezése Szatmár megye élére "puskaporos hordóvá választotta Szatmárnémetit". Állampolgárok csoportjai fenyegetőznek de minden megyében vitatták az RMDSZ képviselőjének kinevezését. Hargita megyében a kormánypártok képviselői tiltakoztak az ellen, hogy a 85 százalékban magyarlakta megyében RMDSZ-es legyen a prefektus. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Marosvásárhelyen kiadott nyilatkozatában a Vatra Romaneasca kifejtette: "Beszterce-Naszód kivételével minden olyan megyében, amelyet 1940-ben elfoglaltak a horthysták, most lesz RMDSZ-es prefektus, alprefektus vagy főigazgató". Felteszi a kérdést: "Visszatérünk 1940-be, kormányzó urak? Nem az autonómia vagy önkormányzat felé haladunk?" A Vatra azzal vádolja a Ciorbea-kormányt, hogy miközben védi a magyar kisebbséget, "egy szót sem szól a hargitai és kovásznai románoktól, akiket zaklatnak, és akik idegeneknek érzik magukat saját országukban." /Támad a Vatra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

Dec. 21-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület megvitatta a területi szervezetek, szakmai és civiltársadalmi szerveződések javaslatait az RMDSZ által betöltendő prefektusi, alprefektusi és prefektúrai vezérigazgatói tisztségekre vonatkozóan, és meghallgatta a javasolt személyeket. A meghallgatás után az Ügyvezető Elnökség javaslati listát terjesztett elő az RMDSZ Operatív Tanácsának, amely ugyancsak dec. 21-én este megvitatta a javaslatokat és összeállította azt a listát, amelyet az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásokat folytató küldöttsége dec. 22-én Victor Ciorbea miniszterelnöknek előterjesztett. A javasolt személyekről a kormánykoalíciós partnerekkel kötött megállapodás alapján kölcsönös konzultációra, egyeztetésre kerül sor, ami után a miniszterelnök kinevezi a megyei prefektusokat és alprefektusokat. A vezérigazgatókat a prefektusok javaslatai alapján a kormány főtitkársága és a helyi közigazgatási hivatal összehangolásával megbízott miniszter nevezi ki - értelemszerűen a prefektusok kinevezése után. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 23., 936. sz./

"A pártok megegyeztek, megszületett a Ciorbea-kabinet, a prefektúrák elosztás már nehezebb volt. A parasztpártiak is elismerték, hogy az RMDSZ-nek öt prefektusi hely járna, de kettőről lemondott, hogy megkapja Hargita megyét. Több helyen tüntettek, éhségsztrájkoltak azért, mert nem ők lettek a prefektusok. Erdélyben az elégedetlenség magyarellenes élt kapott. Parasztpártiak is árulást kiáltottak, Szilágy megyében egyenesen lázadással fenyegetőztek, és nyomás alá vették a kormányt, ezért ismét le kellett ülni alkudozni. Már nem a demokrácia szabályai szerint, hanem a "tömegek" szorításában. Az RMDSZ lemondott a Szilágy megyei prefektusi tisztségről, több alprefektusi tisztségért cserébe. Első pillanatban úgy tűnt, az RMDSZ megmentette a helyzetet. Azonban kiderült: politikai nyomással, fenyegetőzéssel, diverzióval mindent el lehet érni. Most már sokan azt követelik, távolítsák el az RMDSZ emberét Szatmár és Hargita megye éléről is... Meddig tart tehát a szolidaritás? - tette fel a kérdést Gyarmath János. A kormány szintjén még működik, a megyékben már nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./"

"Kolozs megye leendő alprefektusi minőségében mutatkozott be dec. 21-én Buchwald Péter a sajtóértekezleten. Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, túlzás "hisztériának" minősíteni az RMDSZ-nek juttatott prefektusi helyek miatti tiltakozásokat, ennek ellenére szomorú lenne, ha mindez a kormánykoalíció képviselőit a tisztségek újratárgyalására késztetnék. Buchwald Péter kifejtette: azon lesz, hogy a kétnyelvű feliratokat, a közigazgatásban az anyanyelvnek a törvény által szavatolt használatát, avagy a magyar iskolákat sújtó diszkriminatív intézkedések mihamarabb hatályon kívül kerüljenek. Az RMDSZ programjában nincs semmi olyan, ami törvényes keretek között ne lenne megvalósítható. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"