A parlamenti választáson győztes Demokratikus Konvenció és a Szociáldemokrata Unió tárgyalásokat kezdett közös kormány alakításáról. Az RMDSZ belépése a következő kormányba attól függ, hogy sikerül-e kialakítani kölcsönös érdekeket. Részvételük nem lehet öncél, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Konkrét javaslatot nem kaptak a győztes pártoktól. /Népszava, nov. 8./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa Marosvásárhelyen ülésezett nov. 8-án, kiadott közleményükben megállapították, hogy az RMDSZ nov. 3-án több szavazatot kapott, mint 1992-ben, a romániai magyarság tehát töretlenül támogatja a szövetséget. Nov. 17-én, a második forduló idején ismét szükség lesz az egységes akaratra, szavazzon mindenki a demokratikus ellenzék közös jelöltjére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 906. sz./

"Patrubány Miklós újból emlékeztetett arra, hogy Domokos Géza az RMDSZ Elnöksége által 1992. aug. 27-én összeállított Hargita megyei parlamenti jelöltlistát önkényesen megváltoztatta, idézte az RMDSZ Elnökségének Domokos Géza lépést elítélő okt. 15-i közleményét. A lap mindezt Domokos Géza reagálásával együtt közli. Domokos Géza mindent megmagyaráz, ő helyesen járt el, nem így "az akkor már többségében a Tőkés László-Szőcs Géza csoporthoz tartozó elnökség." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./"

"Adrian Nastase, az eddigi kormánypárt ügyvezető elnöke nov. 8-án nyilvánosságra hozott közleménye az RMDSZ-nek az új parlamenti többséget befolyásoló helyzetéről azt állította, hogy az "potenciálisan veszélyes" és erre a veszélyre felhívta a közvélemény figyelmét. Emil Constantinescu sajtóértekezletén kifejtette: magyar veszélyről beszélni, amikor aláírták a magyar-román alapszerződést, ostobaság. /Népszabadság, nov. 9./"

Kolozs megyében 453 872-en járultak az urnához, a részvétel 80,57 %-os volt. Az elnökjelöltek közöl Emil Constantinescu az első /27,91 %/, a következők: Petre Roman /19,47 %/, Gheorghe Funar /16,4 %/, Frunda György /15,36 %/, Iliescu 14,91 %. A képviselőjelölteknél: Demokratikus Konvenció /DK/ 29,41 %, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 21,88 %, RMDSZ 16,71 %, a szenátorjelölteknél: DK 29,19 %, RNEP 23,53 %, RMDSZ 17,03 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

"Fontosnak tartja, hogy az RMDSZ belépjen a választások eredményeképpen létrejövő kormányba, jelentette ki Molnár Gusztáv, a Közép-Európa Intézet geopolitikai csoportjának vezetője a vele készített interjúban. "Az RMDSZ most hosszú távra megerősíthetné a magyarság politikai képviseletének európai esélyeit, ha bebizonyítaná, hogy együtt tud működni egy nem kommunista jellegű kormánnyal." Molnár Gusztáv tisztában van azzal, hogy komoly veszélyekkel kell szembenéznie Románia leendő vezetőinek. Nagy az infláció, Nyugat máris jelezte, hogy kemény monetáris politikát kér Romániától. Iliescu esetleges bukása esetén a diadalmas visszatérésre fog spekulálni. Fel kell készülni egy Bulgária-jellegű káoszra is. Ennek ellenére Molnár Gusztáv szorgalmazza az RMDSZ belépését a kormányba. Az ellenzéknek kevés a szakértője, szüksége lesz az RMDSZ szakértőire is. - A korábbi kormány elvszerűen nacionalista politikát űzött, a most megalakuló viszont egy eklektikus nacionalista társaság. Ez már óriási különbség, hiszen talán engedik a kétnyelvű feliratokat, esetleg nem lesz kifogásuk a magyar egyetem ellen, de nem fogják engedni, hogy jogászokat és közgazdászokat képezzenek a kisebbség nyelvén. Ez messze van a konzekvensen kisebbségbarát politikát igénylő magyarok elvárásaitól, de csillagászati távolságra van az eddigi hatalom álláspontjától, amely a "semmit sem megengedni" logikára épült. A helyi autonómiákat szintén másképp látja az eddigi román ellenzék. - A NATO-csatlakozást el akarja érni a román politikai elit. - A túlzott radikalizmus elszigetelődik, ezt emelték ki az interjú alcíméül is. /Lambert Gábor-Nagy Iván Zsolt: Az RMDSZ számára a helyi önkormányzatok autonómiája a döntő kérdés, vallja Molnár Gusztáv. = Magyar Nemzet, nov. 9./"

Markó Béla szövetségi elnök meghívására nov. 10-én a marosvásárhelyi Bernády-házban találkoztak az RMDSZ újonnan megválasztott szenátorai és képviselői. Tanácskoztak a következő hetek teendőiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 906. sz./

Nov. 8-10-e között Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére másodízben rendezték meg. Az egyházi műemlékek helyzete Romániában témájú konferenciát, amelyen részt vettek a romániai magyar egyházak képviselői, valamint a műemlékvédő civil szakmai és érdekvédelmi szervezetek. Dr. Szabó Bálint javaslatára megállapodtak az erdélyi magyar egyházakon belül létrehozandó Erdélyi Magyar Egyházművészeti és Műemléki Tanács létrehozásáról. Az Erdélyi Műemlék Restaurátorok Egyesülete, mint szakmai érdekvédelmi egyesület kezdeményezte a műemlék-felügyeleti csoport létrehozását. A konferencia résztvevői az Erdélyi Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletéhez kívánnak fordulni a szakmai kezdeményezések egyházi támogatása érdekében. Vetési László lelkész a szórványgyülekezetek tulajdonában levő egyházi épületek megmentési esélyeiről beszélt. A románság a legtöbb helyen úgy érzi, hogy ami a faluban van, az az övék. Magyarigenben például még három magyar él, és a többségiek ugrásra készen várják, mikor halnak ki, hogy birtokba vehessék a templomot. Akad ellenkező példa is: Sajóvásárban a helybéli románok áldoznának szívesen a rogyadozó magyar templomra, de nem vetődik arra restaurátor. Horváth Levente a magyarózdi kastélyról szólt. Kádár István a kolozsmonostori katolikus templom helyreállítását ismertette, amelyet sikerült visszakapni az ortodoxoktól, akik 1948 után elfoglalták a templomot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 19., 912. sz./

A világ magyarsága idén 43 országban emlékezett a honfoglalásról, valamint az 1956-os forradalom 40. évfordulójáról. Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezésében nov. 9-én tartották a megemlékezést. A művelődési házban tudományos szimpóziumot rendeztek, melynek első részében a millecentenárium jegyében értekeztek. Tompa Csaba tanár, dr. Székely Zoltán nyugalmazott múzeumigazgató, Incze László, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója, Könczei Jenő tanár és Könczei Margit nyugalmazott könyvtáros tartott előadást. A második részben Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró Az 1956-os magyar forradalom romániai megtorlásai című összefoglalásában kitért arra is, hogy a Magyarok Világszövetsége '56-os bizottságának gondozásában nemrég megjelent a Magyar '56 című kétkötetes könyv, melynek ő az egyik társszerzője. Ebben a kötetben első ízben lehet olvasni az egyetemes magyar 1956-ról, nemcsak Magyarországon, hanem annak hatásáról a Kárpát-medencében és a nyugati magyarság körében. Gazda József tanár 1956 Kolozsvárott címmel a Házsongárdi temetőben az egyetemisták által szervezett gyertyás tüntetést elevenítette fel, amelyen részt vett. Puskás Attila, a Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szervezetének alelnöke 1956 Háromszéken címen tartott előadást. A koszorúzási ünnepségen beszédet mondtak: Gazda István városi RMDSZ-elnök, Málnási László Levente polgármester és Tófalvi Zoltán. Az ökumenikus istentisztelet után a Kőrösi Csoma Sándor Líceum tanulói irodalmi műsorával ért véget az ünnepség. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

Kolozsváron szept. 14-e és okt. 26-a között ünnepségsorozattal emlékeztek az ezeréves magyar iskolára. Kolozs megyei és a kolozsvári RMDSZ-szenátorok és képviselők, de a jelöltek, továbbá a városi tanácsosok egyetlen rendezvényükre sem jöttek el, jegyezte meg írásában Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Kolozs megyei elnöke. A záróünnepségre sem jöttek el, ahol jeles pedagógusokat tüntettek ki. A Báthory Líceum díszterme megtelt, sok fiatal hallgatta meg Páldi János szolnoki tanár előadását. A Budapestről érkezett Töttösy Istvánné dr. előadását az ezeréves magyar iskoláról szintén figyelmesen hallgatták. Szőcs Judit kérte a vezetőket: legyenek velük, ha ünnepelnek. /Szőcs Judit: Elvárások. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Emil Constantinescu nov. 11-i sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy bármiféle megállapodást kötött volna az RMDSZ-szel a kormányzásban való részvételről. A Konvenció programjában szerepel a román állam egységes nemzeti jellegének megóvása is, az RMDSZ esetleges részvételét a közigazgatási funkciókban e követelménynek fogják alárendelni. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

"Több mértékadó román lap nov. 11-i, hétfői száma élesen bírálta Iliescu elnök nov. 9-i, Gyulafehérváron elmondott beszédét, melyet a tévé is közvetített. Az Adevarul "Ion Iliescu - a bolsevik vicsorgás" című vezércikkében Cristina Tudor Popescu megdöbbenésének adott hangot, Iliescu ugyanis dühtől eltorzult arccal üvöltött. Ha nem engem választotok, jön a király, jönnek a földbirtokosok, jönnek a magyarok, ez volt beszédének a lényege. Az Azi "A kétségbeesés a legrosszabb tanácsadó" címen írt arról, hogy Iliescu ostobának tartja honfitársait. A magyar veszéllyel való fenyegetéssel lejáratta magát. Ugyanakkor a kormány lapja, a Vocea Romaniei teljes terjedelmében közölte Iliescu gyulafehérvári beszédét, majd "Az RMDSZ követelései elfogadhatatlanok és riasztóak!" címmel hozza a Vatra Romaneasca figyelmeztetését. A lapban Mihai Ordanescu cikkében arról írt, hogy az RMDSZ "jóval legalizálása előtt földalatti hálózatot hozott létre, amelynek fő célja az oktatási intézmények alárendelése volt." Ez egyet jelentett az iskolák "románellenes gócokká alakításával, ahol vitatják a román állam egységét, Magyarországról hozott rágalmazó tankönyveket és térképeket terjesztenek", magyar terrorista csoportokat képeznek ki. A Dimienata hasonló hangnemben támadta az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

Nyilvánosságra hozták az új parlament végleges összetételét. A győztes Demokratikus Konvenció /DK/ és partnere, a Szociáldemokrata Unió /SZU/ mindkét házban többséggel rendelkezik. A szenátus 143 helyéből 76-ot /53,2 %/ szereztek meg, a további sorrend: a volt kormányzópárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ 41 mandátum /28,7 %/, RMDSZ 11 mandátum /7,7 %, Nagy Románia Pártja 8 mandátum /56,5 %/, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 7 mandátum /4,9 %/. A képviselőház 343 mandátumából a DK az SZU-val 175-öt /51 %/ nyert el, a további sorrend: a volt kormányzópárt 91 mandátum /26,5 %/, RMDSZ 25 mandátum /7,3 %/, Nagy Románia Párt 19 mandátum /5,5 %/, RNEP 18 mandátum /5,2 %/, kisebbségi szervezetek 15 mandátum /4,4 %/. A koalíció fölénye a képviselőházban azért gyengébb, mert a testület kiegészült a 15 nem magyar nemzeti kisebbség képviselőivel, akik a törvény értelmében a választáson elért eredményüktől függetlenül helyet kapnak. - A DK legnagyobb pártja a jobboldali Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /27 szenátori, 82 képviselői mandátum/, elnöke az idős Ion Diaconescu, a tavaly elhunyt Corneliu Coposu harcos- és börtöntársa, a másik a Nemzeti Liberális Párt /16 szenátusi, 25 képviselői hely/. A Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió /23 szenátusi, 53 képviselői mandátum/ korszerű, nyugat-európai stílusú szociáldemokrata pártnak mutatja magát. - Az új kormánykoalíció tagjai ugyanolyan nacionalista ideológiájúak, mint az Iliescu-féle eddigi kormánypárt, csakhogy Iliescu pártja meglevő pozíciókat védelmezett, a DK pártja viszont változást akarnak, ehhez nagyobb bázisra van szükségük. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12., Magyar Hírlap. nov. 12., Kepecs Ferenc: Új pártpaletta Romániában. = Népszava, nov. 12./

Az Illyés Közalapítvány újabb pályázati lehetőséget hirdetett meg ifjúsági szervezetek számára. A pályázat célja: a romániai magyar közösségfejlesztés, ifjúsági vezetőképzés, kulturális és művészi programok. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 12., 907. sz./

Csífo Józseftől jelent meg egy cikk a Szabadság nov. 6-i számában, a szerző a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt létjogosultságát kívánta bizonygatni. A párt felsorolt törekvései: szabad kezdeményezés, megbékélés, párbeszéd szorgalmazása stb. mind megtalálhatók az RMDSZ célkitűzéseiben, csak alaposabban és nyelvileg világosabban. Csífo József, aki még a nevét sem tudja leírni, egyetlen ép, szabatos mondatot sem írt le. Mintha előbb románul írta volna és csak azután fordította volna magyarra. Csífo nagyrészt elfelejtette anyanyelvét. Az említett párt egyik gyűlése románul zajlott le, a résztvevők valószínűleg könnyebben fejezték ki magukat románul, mint magyarul. Az államhatalomnak szükséges ez a párt, melyet a szavazók elutasítottak, állapította meg Mitruly Miklós. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök felhívásukban mindenki felszólítanak arra, hogy nov. 17-én a demokratikus ellenzék közös jelöltjére, Emil Constantinescura szavazzon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 908. sz./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Tempfli József római katolikus megyéspüspök, akik közös németországi körúton vesznek részt, Kölnből Üzenet haza című levelükben mindenkit arra szólítottak fel, hogy az ellenzéki közös jelöltre, Emil Constantinescura szavazzon. "Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a szenátusban útjára indított diverziókísérletről, mely az ortodox testvéregyház mesterséges megosztása révén akarja rossz irányba befolyásolni a választásokat. Másfelől szomorúan tapasztaljuk, hogy a bukott hatalom egyes körei és képviselői újból magyarellenes hangulatkeltéssel igyekeznek félrevezetni a román választókat." Alaptalannak tartják Iliescu elnök vádaskodását, mely szerint az RMDSZ-nek tett engedmények Románia biztonságát veszélyeztetik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 908. sz./"

"Az elnökjelöltek nov. 13-i televíziós vitájában Ion Iliescu többek között a Curierul National aznapi számában megjelent valótlan, magyarellenes információját használta fel. Eszerint Frunda György állítólag kijelentette: "az RMDSZ a határok fölötti regionális területi autonómiára törekszik". Ezzel kapcsolatban a Romániába akkreditált Külföldi Újságírók Egyesülete nov. 14-én tiltakozó levélben fordult a Curierul National lap igazgatójához, Valentin Pauneescuhoz, hangsúlyozva: "Frunda úr nem tett ilyen kijelentést". "Ez az incidens annál súlyosabb, mivelhogy később, az államelnökjelöltek tévévitája során idézték ezt az információt." /Határokon át... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./"

Az Iskola Alapítványt az RMDSZ hozta létre 1996 áprilisában. Elnöke Markó Béla, alelnöke Kelemen Árpád, titkára Ferenczi Rita. Az alapítvány ügyvezetője, Somai József elmondta, hogy elsőnek egy 1997-es falinaptár készült el. A naptár célja, hogy az Iskola Alapítvány ismertté váljon országszerte, de főleg tanügyi berkekben. Tizenhárom város nagy múltú iskolájának Orth István /Nagyszeben/ színes grafikái alapján 6000 példányban készült naptárt több mint 50 iskolába juttatták el. Emellett 22 korszerű, nagy kapacitású számítógépet juttattak el Medgyesre, Szentegyházasfalura, Érmihályfalvára, a kolozsvári Báthory István Líceumba, Zetelakára, Szilágysomlyóra, Zilahra, stb. Nemcsak magyar iskoláknak adományoznak, hanem - például Zilah és Medgyes esetében - román-magyar tagozatú iskoláknak is, amelyet közösen használnak. Az alapítvány elsősorban anyagi és erkölcsi támogatást akar nyújtani a magyar iskoláknak, elő akarja segíteni az oktatás korszerűsítését. A terveikben szerepel az oktatók továbbképzése, magániskolák létesítése, szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszer létrehozása. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

"Szabó Miklós /SZDSZ/ országgyűlési képviselő eddig nem foglalkozott az RMDSZ-szel, most azt írta, hogy az RMDSZ feladta "az Antall-kormány óta Magyarországról sugalmazott stratégiát, amellyel lényegében lemondott arról, hogy Romániában, a romániai pártok körében tényező legyen, és arra törekedett, hogy a magyar jobboldali pártok társaként Magyarország belpolitikai életében váljon tényezővé." /!/ Ezzel "leszakadt a magyar nacionalista jobboldal járszalagjáról." Szabó Miklós megismétli eddig nem hallott vádját az RMDSZ-ről: "Szakított az Antall-rezsim és örökösei által rájuk erőltetett nosztalgiás és sérelmi magatartással." Szerinte az RMDSZ példát mutat a magyarországi jobboldalnak, hogy van kiút a "keresztény nemzeti" politika útvesztőiből. Az RMDSZ-nek, írja, szakítani kell Antall örökségével. /Szabó Miklós: Az RMDSZ utat mutat. = Népszava, nov. 14./"

Nov. 15-én Kolozsváron tanácskozott a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, a napirenden a nov. 3-i választások eredményének elemzése szerepelt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 15., 910. sz./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége kiadja az 1997. év művelődési eseménynaptárát, ehhez kérik az egyesületek, alapítványok, szövetségek segítségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 15., 910. sz./

Abbahagytak minden szervezőmunkát, nehogy a tájékozatlanok azt higgyék, hogy az RMDSZ-szel szembe akarják állítani a választókat - tisztázta a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ tiszteletbeli elnöke, Varga László. Most viszont, a választás után folytatják a szervezést, szeretnék elérni, hogy megszerezzék a törvényben előírt tízezer tagot. Az RMKDP az RMDSZ társszervezete, tehát az RMDSZ tagja egyben lehet az ő pártjuknak is a tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Márton Árpád képviselő a választási eredményeket értékelte. Háromszék megyében az RMDSZ több szavazatot kapott, mint 1992-ben, mégis ez az összes érvényes szavazathoz képest 6 százalékkal kevesebb volt, mint 1992-ben, azaz a román pártok mintegy 10 000 szavazattal többet kaptak, mint számítani lehetett. Nyilvánvaló, hogy ezek a 17 000 pótlistából kerülnek ki. Kik ezek? Turisták, katonák vagy csalás történt? Egy részük moldvai vendégmunkás. Több magyar ember ugyanis nem a helyi magyar cigányokra bízza a burgonya kiszedését, hanem Moldvából hozott vendégmunkásokkal dolgoztat. Mi lesz, ha ezek a moldvaiak ittmaradnak? /Márton Árpád: Választás: elszalasztott lehetőség. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

Az RMDSZ szavazótáborának része volt Emil Constantinescu elnökké választásában, ezt mutatja, hogy Hargita megyében a választók 93 %-a, Kovászna megyében 88 %a, Szatmár megyében 78 %-a, Maros megyében a 69 %-a szavazott Emil Constantinescura. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18./

Klebelsberg Kunó Pécska szülötte, kultuszminiszter volt. Nagyvonalú kultúrpolitikát folytatott, ösztöndíjak és intézetek alapításával megszervezte a magyar szellemi élet külföldi kapcsolatait. Számos népfőiskolát alapított. A magyar történelemtudomány igazi mecénása, nevéhez fűződik a Magyarország újabbkori történetének forrásai című forráskiadvány sorozat megindítása. Mindennek ellenére az 1962-ben kiadott Új Magyar Lexikon reakciós kultúrpolitikusnak minősítette. - Az EMKE és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének rendezésében nov. 16-án Aradon és Pécskán Klebelsberg Kunó emléknapot tartottak. Aradon tudományos ülésszak kezdődött, melyet Matekovits Mária megyei EMKE-elnök nyitott meg. Az előadók között volt Gyulay Endre szeged-csanádi püspök és Egyed Albert művelődési minisztériumi főosztályvezető, a Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. Ugyanezen a napon Pécskán, szülőfalujában a római katolikus templom falára Heinrich József plébános, főesperes elhelyezte a Klebelsberg Kunó-emléktáblát, Grünwald Ernő kőfaragó alkotását, majd Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke és dr. Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke méltatta az esemény jelentőségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 911. sz./ Gróf Klebelsberg Kunó /Magyarpécska,1875. nov. 13. - Budapest, 1932. okt. 11./, 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter.

Lőrincz Gyula /sz. Zsibó, 1929. szept. 3./ Giurgiu megye magyar szenátora nyugdíjas, a Bolyai Egyetem matematika szakán végzett, tanított a bukaresti Műszaki Katonai Akadémián, majd átment az 19966-ban megalakult Informatikai és Csapatvezetés-Automatizálási Kutatóintézetbe, ahol a matematikai modellező osztály vezetője és matematikus ezredes volt. 1991-től választott elnöke a megalakuló bukaresti Petőfi Művelődési Társaságnak. A társaság hetente rendez összejöveteleket, valamint támogatja a bukaresti magyar nyelvű oktatást. Az RMDSZ úgy döntött, hogy a déli megyékben is állít jelölteket, így Lőrincz Gyulát Giurgiu megyében. A számítógép a töredékszavazatokat összesítve hozta ezt az eredményt, hogy Lőrincz Gyula az RMDSZ egyik szenátora lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

A nov. 19-én közzétett végleges adatok szerint Emil Constantinescu, az ellenzék közös jelöltje megszerezte a szavazatok 54,4 %-át Ion Iliescu volt elnök 45,6 %-ával szemben. /A 12 972 485 érvényes szavazatból Emil Constantinescu professzor 7 057 906-ot szerzett meg, Ion Iliescu pedig 5 914 579-et./ Az Emil Constantinescura leadott szavazatok ranglistáján a magyarlakta megyék állnak az élen: az első Hargita megye, ahol a demokratikus erők jelöltje a szavazatok 91,6 %-át kapta, második Kovászna megye /86,8 %/, a harmadik Szatmár megye /77,7 %/. Az egyetlen erdélyi megye, ahol Iliescu győzött, ha csekély különbséggel is /50 %/, Hunyad megye. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 19., 912. sz./

Nov. 20-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke megbeszélést folytatott Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével és Victor Ciorbea miniszterelnök-jelölttel. A megbeszélés a kormánykoalíciós tárgyalások előkészítésével kapcsolatosak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy indokolt az RMDSZ-nek a kormányban való részvétele. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 913. sz./

"Támogatja a Magyarország és Románia közötti közeledést, nyilatkozta az MTI-nek Emil Constantinescu, az új államfő, a két ország közötti mesterséges feszültségek negatív hatást gyakoroltak mindkét országra. Az alapszerződés "azonban nem a vége, hanem csak a kezdete egy folyamatnak, s a két félen múlik, hogy az ilymódon létrehozott keretet valóban megenyhült légkör megteremtésére használja fel országaink között". A korábbi kormánypárt feszültséget alakított ki többség és kisebbség között. A feszültségek nyílt konfliktussá fajultak, mint Marosvásárhelyen és a bányászjárás idején. "Ránk hárul a felelősség azért, hogy lezárjuk ezeket a sebeket..." Demokráciában a többségnek "figyelembe kell vennie a kisebbség panaszait." Ezeket a kérdéseket "demokratikusan fogjuk megvitatni". Az RMDSZ kormányzásban való részvételéről elmondta: "keresni fogjuk a kormányzási programot elfogadó más, hitelesen demokratikus erők támogatását is", ennek feltétele a román kormány tiszteletben tartása. A konvenció ellenzi az etnikai alapú autonómiát és a kollektív jogokat, de síkraszáll a közigazgatás decentralizálásáért. A "Szerződés Romániával", a Konvenció programja határidőket ír elő a szociális intézkedésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"