Kolozs megyében folytatódtak a választási kampánygyűlések. Szept. 29-én Bánffyhunyadon és Kőrösfőn Eckstein-Kovács Péter szenátorjelölt, Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselőjelölt találkozott a választókkal. Ugyanezen a napon Magyarvistán és Türén Újvári Ferenc és Papp Judit képviselőjelöltek, Tordatúron Buchwald Péter szenátor képviselőjelöltekkel vett részt választási gyűlésen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 1., 877. sz./

"Szept. 28-án az eddiginél demokratikusabb tisztújító és jelöltállító küldöttgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Kilenc választási fórumot tartottak Temesváron és kettőt vidéken, Lugoson és Dettán. Temesváron a hagyományosan magyarlakta körzetben /Belváros, Józsefváros, Gyárváros/ könnyebb mozgósítani az embereket, mint a tömbháznegyedekben, és az is bebizonyosodott, hogy az egyházakkal össze kell fogni. Ahol az egyházak segítettek, eredményesebbek voltak a fórumok. Minden körzetben megválasztottak egy három-öt fős kezdeményező bizottságot, akik a körzet szervezését és a választásokra való mozgósítást is vállalták. A parlamenti képviselőjelölt-lista Temes megyei első helyéért hárman versenyeztek, az RMDSZ Temes megyei elnöki tisztségért nem volt jelentkező. A szept. 28-i ülés eredménye: 1. dr. Bárányi Ferenc, 2. Toró T. Tibor, 3. dr. Obest László. Az RMDSZ megyei elnöke Toró T. Tibor lett. /Pataki Zoltán: "Az egyházakkal össze kell fognunk." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./"

Szept. 29-30-án ülésezett Bukarestben az Európai Demokrata Unió /EDU/ 1-es számú, Európai struktúrák - európai politika nevű bizottsága. A tanácskozáson a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ és a Polgári Szövetség felvételi kérelmét meghallgatta a bizottság. A KDNPP 1992 óta megfigyelői státussal rendelkezik, felvételét támogatja a bizottság, amire leghamarabb az 1998-as pártvezetői konferencián kerül sor. A bizottság ajánlotta, hogy a KDNPP működjön szorosan együtt a már rendes tagságot elnyert RMDSZ-szel és támogassa az RMDSZ kezdeményezéseit. A tanácskozáson az RMDSZ tájékoztatót nyújtott be a helyhatósági választások eredményeiről, a kormánykoalíció széteséséről és a választások előkészületeiről. Napirendi pontként szerepelt a kisebbségben élő nemzeti közösségek védelmének kérdése. Az RMDSZ külön elemzést nyújtott át erről, ugyanakkor döntés született arról, hogy az EDU keretén belül munkabizottságot hoznak létre a kérdéskör vizsgálatára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 30., 876. sz./

A múlt héten Strasbourgban járt Frunda György szenátor, s részt vett az Európa Tanács munkálataiban. Felszólalásában a finnországi svédek és a spanyolországi katalánok helyzetét hozta fel, mert ezek a példák bizonyítják: ah egy nemzeti közösség jogait biztosítják, s szülőhazájukban valóban otthon érezhetik magukat, akkor ők stabilizáló faktorokká válnak az adott országban. - Az alapszerződéssel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy mindkét ország jóhiszeműen teljesítse feladatait. Az RMDSZ-nek pedig parlamenti úton kell orvosolni a szerződés hiányosságait. /Zsehránszky István: az ár nagyobb lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

"Mind a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/, mind az RMDSZ nagykönyvébe szégyenként fog beíródni az SZKT Gyergyószentmiklóson hozott határozata, amely szerint csak ott jelöltethetik magukat a képviselők, ahová személyi igazolványuk köti őket. Ez a jobbágysorsra emlékeztet. Ezt a döntést a túlzott radikalizmusával kellemetlenné vált "fanatikus és fantaszta, bár kétségtelenül veszedelmesen okos emberek ellen hozta, akiktől érdekvédelmi szervezetünk meghatározó ereje-vonulata más módon és más eszközökkel képtelen megszabadulni". /Miklós László: Coki szórványság, érték, fiatalság! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./"

"Sütő András író, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke a Népújságban azzal vádolta a Maros megyei RMDSZ testületeit, hogy "összeesküvést" szőttek azért, hogy megfosszák Borbély László képviselőt parlamenti mandátumától továbbá bírálta azt a közleményt, amely őt és Frunda Györgyöt vádolta az RMDSZ vezetése elleni kampány támogatásával. Sütő András szerint azért folyik Borbély László elleni lejárató kampány, mert előállt azzal a követeléssel, hogy vizsgálják ki a közösségi célokra adott pénzadományok felhasználásának módját. Sütő elutasította Borbély Lászlónak az 1993. évi neptunfürdői találkozón való részvétele miatt emelt vádakat. /Sütő András: Akiknek a kudarc a fejükbe szállt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28. Az író másik írása ugyanebben a lapszámban: Zonda Attilának, az RMDSZ Maros megyei szervezete elnökéhez írt levele. - Mindkét írást ismertette: "A boszorkányüldözés Neptun-gőze." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Szept. 28-án ülésezett az RMDSZ Maros megyei Területi Képviselő Tanácsa, hogy megtárgyalja az óvásokat. Több órás vita után újra szavaztak a megye képviselőjelöltjeinek sorrendjéről, ennek eredményeképpen Borbély László ismét az 5. helyre került: 1. dr. Kelemen Attila, 2. Kerekes Károly, 3. dr. Kakassy Sándor, 4. dr. Elek Barna, 5. Borbély László. - Takács Csaba kifejtette, hogy ezt a döntést érvényesnek tekinti, Markó Béla hasonlóképpen nyilatkozott. /Vox populi, vox Dei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Sütő András tiltakozásul lemondott a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéről. /Magyar Nemzet, szept. 30./"

A Nagy-Románia Párt alelnöke kijelentette: abban a pillanatban az alapszerződésre szavaz, amint betiltják az RMDSZ-t, olvasható a Jurnalul national című lapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Okt. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában Frunda György államelnök-jelölt a nemzeti kisebbségi szervezetek vezetőivel találkozott. Részt vettek a romániai bolgárok, görögök, lengyelek, lipovánok, oroszok, szlovákok, csehek, muzulmán törökök és tatárok, albánok, valamint zsidók érdekvédelmi szervezeteinek képviselői. Az RMDSZ autonómiakoncepciója nem irányul a többség ellen, hanem életképes, európai megoldást kínál a helyi autonómia megvalósulására. Célja a másság iránti intolerancia szellemi falának lebontása. A kisebbségek képviselői kérték, hogy Frunda György látogasson el a Dobrudzsában, Bánátban és Moldvában élő kisebbségekhez, és fejtse ki nézeteit a román tömegek előtt is. Ugyanaznap este Frunda György a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házban találkozott a bukaresti választókkal. Magyar és román nyelven ismertette programját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 2., 878. sz./

Sütő András, az RMDSZ Maros megyei tiszteletbeli elnöke lemondott tisztségétől, így tiltakozott Borbély Lászlónak a megyei képviselőjelölt-listán a nem befutó /ötödik/ helyen való szerepeltetéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

A Kurír kérdésére Tőkés László közölte, sajnálja, hogy Sütő András lemondott az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöki posztjáról, mert nagyobb szükség lenne rá most, mint bármikor. /Kurír, okt. 1./

Az Udvarhely széki előválasztásokon Asztalos Ferenc 22 950, Antal István 20 659, Ferenczi Ferenc 14 547, Szilágyi Edit 9 120, Katona Ádám 8 051, Bunta Levente 3 120 szavazatot kapott a képviselői mandátum, Verestóy Attila 24 930, Hosszú Attila 15 872 szavazatot a szenátori megyei listára bekerülésért. Az előválasztások eredményeképpen Udvarhely-szék jelöltjei a parlamenti választásokon: Asztalos Ferenc, Antal István és Verestóy Attila lesznek, akik jelenleg is parlamenti tisztséget töltenek be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Csíkszéken meglepetésnek számít Ráduly Róbert /a magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács elnöke/ első helye olyan helyi vezetőkkel szemben, mint Borbély Ernő RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos volt megyei tanácselnök, Papp Kincses Emese RMDSZ-vezető. Nagy Benedek eddigi képviselő az 5. helyre szorult. A csíki eredmény a szenátorjelöltek esetében: Hajdú Gábor 21 807, Mátéffy Győző 15 903 szavazat, képviselőjelölteknél: Ráduly Róbert 15 259, Borbély Ernő 12 203, Sántha Pál Vilmos 3 639, Papp Kincses Emese 2 979, Nagy Benedek 2 911 szavazat. Gyergyószéken képviselőjelöltek: Nagy István 13 619, dr. Garda Dezső 13 333, Petres Sándor 12 030, Eigel Tibor 8 618 szavazat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

A Krassó-Szörény megyei RMDSZ titkára, Makay Botond másodikként szerepelt az RMDSZ megyei jelölt-listáján. Személye ellen a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből óvás érkezett, ezért jelölését újratárgyalták, s titkos szavazással megerősítették a helyét a listán. /Óvás után Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Makay Botond református tiszteletes, a Délvidék /Resicabánya/ szórványlap főszerkesztője.

A romániai magyarságnak tudomásul kell vennie, hogy csupán részlegesen számíthat a magyar kormányra, amely megkérdezése nélkül írt alá az alapszerződést - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 1-jén Budapesten, amikor részt vett az MDF elnökségi ülésén. A sajtótájékoztatón kifejtette, hogy míg az 1990 utáni négy év, az előző kormány időszaka a határon túli magyarok számára a reménységet, az elindulást jelentette, most szembesülniük kell azzal, hogy a jelenlegi kormány csak látszólag folytatta elődei politikáját, illúziókba ringatva őket. A sajtótájékoztatón Lezsák Sándor, az MDF elnöke kijelentette, hogy az MDF alapszerződéseket vizsgáló irodát nyitott, ahol kivizsgálják a Romániából érkezett jogsérelmeket, s az RMDSZ hasonló irodájával egyeztetik munkájukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Okt. 2-án Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje a Román Írószövetség székházában találkozott a román értelmiségiekkel. A találkozó moderátora Szász János bukaresti magyar író volt, a vendéget Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke köszöntötte. A baráti hangú eszmecserén jelen volt többek között Alexandru Paleologu szenátor, volt párizsi nagykövet, irodalomtörténész, Lucian Pintilie filmrendező, Gabriel Andreescu szociológus, a Román Helsinki Bizottság társelnöke és Victor Neuman, akinek most jelent meg könyve a romániai zsidókról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 879. sz./

A napokban jelent meg Székedi Ferenc újságírónak /aki három éven át a csíki RMDSZ elnöke is volt/ Hétköznapok, délibábok /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996/ című munkája, amely Szövegek 1990-1996 alcímmel a szerző beszédeiből és újságcikkeiből ad válogatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Antal István, az RMDSZ Hargita megyei képviselője okt. 1-jén interpellált a parlamentben. Visszautasította Salcudeanu kormánypárti képviselő, volt miniszter felszólalását, akik szégyentelenül valótlant mondott a Hargita és Kovászna megyében folyó, a magyarok által alkalmazott etnikai tisztogatásról. Ugyancsak félretájékoztatta a parlamentet Salcudeanu a svájci Basel Hilf Alapítvány székelyudvarhelyi beruházásáról. A beruházás a székelyudvarhelyi fogyatékos gyermekek kisegítő iskolájának épült, időközben egy vállalat, az Aris Industries Rt bérbe vette a területe és bérbe vett területet egy bukaresti apácarendnek adományozta. Ez érvénytelen szerződés, ezen folyik a vita. A helyi tanács ragaszkodik az eredeti tervhez, a helyi fogyatékosok megsegítéséhez, közben nagy nyomást fejtenek ki annak érdekében, hogy bukaresti apácák érkezzenek ide és román árvaházat nyissanak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 3./

Okt. 3-án a képviselőházban sürgősségi eljárással tárgyalták és elfogadták a magyar-román alapszerződést. Nastase házelnök tájékoztatta a képviselőket, hogy a külügyi bizottság reggel összeült és elfogadásra ajánlotta az alapszerződést. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy az alapszerződés nem elégít ki mindenkit, de megjavítja a légkört a két nép között. A vitához egyetlen óra elegendő volt. Vida Gyula, az RMDSZ frakcióvezetője a magyar képviselők nevében nyilatkozatot olvasott fel, kifejtve, hogy az alapszerződés fontos eszköze lehet a két ország közötti kapcsolatok rendezésének. Az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, amely bizonyos pozitív előírásokat is tartalmaz. Az alapszerződés azonban sok tekintetben nem elégíti ki a magyar közösség érdekeit, különösen az 1201-es ajánlás lábjegyzetes értelmezését fájlalja a szövetség, mert a kollektív jogok bizonyos formáinak intézményesítése nélkülözhetetlen a romániai magyarság helyzetének megnyugtató megoldásában. A képviselőház megszavazta az alapszerződést, egy ellenszavazattal és 27 tartózkodással. Az RMDSZ képviselői tartózkodtak. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ A két szélsőséges párt, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt képviselői tiltakozásul kivonultak a teremből. /Magyar Nemzet, Népszabadság, Új Magyarország, okt. 4./

Okt. 3-án az RMDSZ bukaresti székházában sajtóértekezletet tartottak. Szabó Károly szenátor bírálta azt a törvénytelen kísérletet, hogy az RMDSZ-től megvonják az állami szubvenciót, amely 39 tagú parlamenti csoportjának jogán is megilleti a szervezetet. Vida Gyula a képviselőházi frakció négyéves működésének mérlegét vonta meg: ebben a törvényhozási ciklusban több mint 2500 törvénykezdeményezést, módosító javaslatot nyújtott be az RMDSZ, a gazdasági, társadalmi és politikai élet valamennyi területére vonatkozóan. Hosszú Zoltán kifejtette: ha a Vacaroiu-kormány nem tartja tiszteletben saját, Hivatalos Közlönyben is közölt határozatát az RMDSZ szubvencionálására vonatkozóan, akkor az RMDSZ szponzorokhoz kényszerül és bepereli a kormányt. A sajtóértekezleten kiosztották az RMDSZ képviselőházi frakciójának nyilatkozatát a magyar-román alapszerződés ratifikálásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 879. sz./

Okt. 2-án és 3-án vitatták meg a szenátusban a Nép Ügyvédje /Ombudsman/ intézményének törvénytervezetét. Hosszú Zoltán szenátor javasolta, hogy a Nép Ügyvédjének egyik helyettese a kisebbségeket képviselje, de javaslatát leszavazták. Dr. Csapó Károly javasolta, hogy ne csak a sérelmet szenvedett egyén fordulhasson az intézményhez, hanem a szervezet vagy közösség képviselője is, azonban ezt sem szavazta meg a többség. Szabó Károly figyelmeztetett, hogy ez csak kirakatintézmény lesz, hiszen sorra elvetették a módosításokat. Ez lett a sorsa Hosszú Zoltán másik javaslatának, amikor törölni akarta a korlátozásokat a katonai szolgálatukat és büntetésüket töltő személyek esetében. A tervezetet okt. 3-án a szenátus megszavazta, figyelmen kívül hagyva a módosító javaslatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./

Szabó Károly szenátor okt. 3-án napirend előtti felszólalásában elítélte azt, hogy a kormány leállította az RMDSZ-t megillető kampánypénz kifizetését. A kormány ezzel megszegte a szept. 9-én a Hivatalos Közlönyben közzétett határozatát, amely az RMDSZ-t is a jogosultak közé sorolta. Hosszú Zoltán szenátor bejelentette: amennyiben nem utalják ki az RMDSZ-nek a törvényesen járó támogatást, a szövetség bepereli a kormányt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./

"Feltételezések szerint egymillió telefonhívást kezdeményezett az úgynevezett közvélemény-kutató intézet, amelynek irodáit a Vegyipari Kutatóintézet tizedik emeletén fedezték fel a sajtó és a forradalmár szervezetek képviselői. A felháborodás hatására Miron Mitrea, a kormánypárt főtitkára beismerte, hogy ők rendelték meg a felmérést. A helyszínre látogató újságírók megállapították, hogy a százfős személyzettel dolgozó központban katonai fegyelem uralkodik. A készülékeket két hónappal korábban szerelte be a RomTelecom. A központ üzemeltetése máris legalább másfél milliárd lejt emésztett fel, csaknem annyit, amennyit a pártok összesen kaptak a választási kampányra, az RMDSZ viszont nem kapta meg a neki járó kampánypénzt. Megállapították, hogy a kormányzópárt nem rendelkezhetett ilyen összeggel - legálisan. A kormánypárt most támad: az újságírók "betörtek" az intézetbe és a rendőrséghez fordult, írja bukaresti tudósításában Gyarmath János. /Magyar Nemzet, okt. 3./"

Frunda György, az RMDSZ államfő-jelöltje folytatta választási körútját, okt. 3-án Brassó megyében a megye tisztviselőivel találkozott, délután Hosszúfalu /Szecseleváros/ lakóival találkozott, okt. 4-én Segesváron és Fehéregyházán találkozott a választókkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./

Az RMDSZ a törvényben megszabott határidőre mind a 42 választási körzetben /az ország 41 megyéjében és Bukarestben/ letette a szenátusi és képviselőházi jelöltlistáit /összesen 84 listát/. Az RMDSZ valamennyi listáját elfogadták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./

"Egyre több magyar gyermek jár román iskolába: amíg az 1992/93-as tanévben 57 ezer magyar gyermek járt román osztályokba, egy esztendő múlva a számuk már 64 648 volt. Különösen nehéz a szórvány helyzete. A Balázsfalvához tartozó Tür faluban 25 magyar gyermekből mindössze négye járnak anyanyelvű iskolába. Barabás István felteszi a kérdést, mit tesz a Szórványtanács? Mit tesz a Diaszpóra, a Bartók Béla, a Julianus, a Domokos Pál Péter Alapítvány és a sok egyéb alapítvány, amely a szórványmagyarság megmaradásáért harcol? Barabás szerint a válasz: tanácskoznak, konferenciákat, szimpóziumokat szerveznek, tudományosan fölmérik a szórvány helyzetét, és minden marad úgy, ahogy volt. A cikkíró felidéz néhány tanácskozást. 1994. jan. 22-23-án Nagyenyeden az RMDSZ Oktatásügyi Főosztálya megbeszélésének egyik napirendi pontja volt: "konkrét tervek kidolgozása a szórványkérdés megoldására". 1994 novemberében tisztújító közgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Oktatási bizottsága közölte: a megye magyar gyermekeinek csak 30 %-a tanul anyanyelvén, a 40 óvónőből 27 képesítetlen. A szórványtanács 1995. febr. 10-én rendezett tanácskozást Nagyenyeden, ahol Vetési László ismertette - ugyanúgy, mint egy évvel azelőtt - a szórványok helyzetét. Csávossy György A magyarságtudat a szórványban című előadásában kifejtette: "Ölbetett kezekkel a pusztulás vár ránk." Ekkor született meg az elhatározás a szórványtanács felállításáról, amely feltérképezi a tennivalókat. 1995. márc. 2-án Szórványgondok címmel nyilatkozatot közöltek a Romániai Magyar Szóban: "Erdély nagy részében kiszorulóban van a magyar nyelv", "csángósodásunk megállítása egyike legsürgősebb feladatainknak". "Egy olyan koordináló szervre is nagy szükség van, amely képes összehangolni az önkéntes, apostoli munkát a tudatos lélekmentéssel...". 1995. ápr. 1-jén újabb fórum volt, a Temes megyei RMDSZ tanácskozást szervezett Anyanyelvű oktatás a szórványban címmel. Közben tovább csökkent a magyar iskolát választó magyar tanulók száma. Alig egy héttel Temesvár után Kolozsváron összegyűltek a szórványszakértők, Bodó Barna ismertette a célkitűzéseket, Vetési László a szórványsorsról tartott előadást. 1995. aug. 29-én újra összeült a Szórványtanács. 1996. márc. 22-én Illyefalván, egy hét múlva Segesváron tanácskoztak. A tanácskozásokon ugyanazt állapítják meg, mint amit a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége minden évi konferenciáján bejelent, és amit az 1994-ben összeállított /és azóta végleg elfektetett/ A megmaradás esélye című helyzetfelmérés /Nagy F. István és Balla Júlia munkája/ kimondott: "A teljes felszámolás veszélye fenyegeti a szórványmagyarság magyar iskolahálózatát" és ezt számadatokkal igazolta. /Barabás István: "A cselekvés órája" egyre késik. A szórványmagyarság iskoláiban. = A Hét (Bukarest), okt. 4./"

Okt. 5-én Nagybányán az RMDSZ, a nagybányai Misztótfalusi Kiss Miklós Közművelődési Egyesület és a Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai 11 fenyőfát ültettek az unitárius temetőben, a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére. Az egyesület elnöke, Lakatos Nella mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 7., 881. sz./

Okt. 5-én az RMDSZ Kolozs megyei vezetői, Mátis Jenő és Kónya-Hamar Sándor képviselők, valamint Molnos Lajos, Boros János és Szatmári Tibor képviselőjelöltek koszorút helyeztek el Szamosfalván, az aradi vértanúkkal egyidőben kivégzett Mádéfalvi Tamás András alezredes és Csíkszentmihályi Sándor László őrnagy emlékművénél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 8., 882. sz./

"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án tartotta közgyűlését Kolozsváron. A Szabadság (Kolozsvár) napilap nem adott hírt az eseményről. A Romániai Magyar Szó tudósítóját meghívták a közgyűlésre, röviden vázolta a közgyűlés lefolyását. Patrubány Miklós elnöki beszámolója után az alelnökök /Jakab Gábor, Kató Béla, Tor T. Tibor, Vetési László/ tovább árnyalták a VET tevékenységét. Csoóri Sándor költő, az MVSZ elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket. Hozzászóltak: Borbély Imre, az MVSZ választmányi elnöke, Tőkés László püspök, Czirják Árpád római katolikus érseki helynök. Megválasztották az új választmányt , majd az MVSZ okt. 25-27-i tisztújító közgyűlésén a VET-et képviselő 58 fős delegátust. A VET program-meghatározásáról beszélt Fülöp G. Dénes, Török Viola, dr. Tamás Sándor és Demény Attila. A munkálatok elemzésére visszatérünk, fejezte be a lap híradását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./ Az ígért elemzésben a napilap csak ellenérzését fejezte ki. - A VET tagja lehet mindenki, aki a magyarság ügyét felvállalja és a társaság tevékenységében aktív szerepet vállal. Tagdíj is van. Az újságíró ilyen ellenséges megállapítást tesz: "Fennáll hát annak a veszélye, hogy a magyarság lelkiismeretéül szolgáló intézmény a hangsúlyozottan értelmiségi-vállalkozói-pénzcsináló réteg elitklubjává szerveződik, amolyan Rotay- vagy Lion's Internationale-szerű búsmagyaros teadélutánokat, partykat rendező, jótékony exkluzív egyletté, melyre egyházi méltóságaink, a Társaságban való részvételük súlyából, arányából megítélve is áldásukat adják." A cikkíró szabadkozik: nem szóvivője az RMDSZ-nek, de felteszi a kérdést: mi a viszony a VET és az RMDSZ között? Szerint a "lélekhalászás" az erők szétforgácsolódásához vezet. Miklós László azt írja, hogy észrevetette: a VET vezetését az RMDSZ-ből valamiképpen kiszoruló, peremre sodródott személyek vették kezükbe. /Miklós László: Sorsban cselekedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ A gyűlésen megjelent és felszólalt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki a Népújság (Marosvásárhely) napilap szerint sejtetni engedte, hogy azért nem lehet a szövetség ügyeit demokratikusan intézni, mert "a Moszadtól a Securitate képviselőjéig mindenki ott van soraiban". /K.L.: "Kémek férkőztek az MVSZ-be - állította Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. = Népszabadság, okt. 16./"

Hetedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon okt. 6-án szabadon, hogy megemlékezzenek az 1848-as szabadságharc mártírjairól. Az emlékezést az egykori Nagy Sándor-József /ma Aurel Lazar/ utcai ház előtt tartották, ahol a tragikus sorsú honvédtábornok ifjúkorát töltötte. Jelen volt Tempfli József katolikus, Tőkés László református püspök, rövid beszédet mondott Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

"Okt. 6-án Frunda György szenátor Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető alelnök társaságában folytatta választási kampányát Hunyad megyében. A megyeszékhelyen, Déván lakossági fórumot tartottak, ahol Frunda György előadta választási programját, majd bemutatták Hunyad megye RMDSZ-képviselő- és szenátorjelöltjeit. Frunda György három nyelven /magyarul, románul és cigányul/ köszöntötte a jelenlévőket. Miért indít az RMDSZ államelnök-jelöltet? "Azért, hogy ismertessük programunkat. Azért indulok, hogy megpróbáljam lerombolni a magyarellenes kitöréseket. Mi párhuzamos jogokat kérünk." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ "

Okt. 6-án Vajdahunyadon a református templomban emlékeztek az aradi vértanúkra, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 8., 882. sz./