26 év után ismét könyves tüntetés lesz Marosvásárhelyen
Zászlók és pártszimbólumok nélküli, méltóságteljes tüntetésre hívja a katolikus egyház mindazokat, akik számára fontos az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) célkeresztjébe került magyar iskola megmentése – számol be Szucher Ervin a szekelyhon.ro-n.
A szervezők szombaton 15 órára a Vár sétány kockakövezett részére várják a résztvevőket. Az egyház által szervezett tiltakozó megmozduláson beszédekre, imára és énekre lehet számítani – jelentette be szerdán délelőtt Oláh Dénes, a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Egyházközség plébánosa, a Maros-Küküllő egyházkerület főesperese. A szervezők több száz példányban készülnek kiosztani Reményik Sándor Templom és iskola című versét, amelynek – mint fogalmaztak – ma is minden egyes sora érvényes. „Arra kérem a résztvevőket, ne hozzanak semmiféle zászlót, pártszimbólumot, csak a komolyságukat, lelkesedésüket és imájukat” – hangsúlyozta Oláh Dénes, aki szerint méltóságteljesen kell felmutatnunk akaratunkat.
A tervek szerint a várfal mellől a tömeg a Római Katolikus Teológiai Gimnázium elé vonulna, ahol a szervezők jelképesen átadnának a tanintézmény illetékeseinek egy könyvet. Novák Zoltán, az RMDSZ szenátorjelöltje arra hívja fel a jelenlévőket, hogy ők maguk is hozzanak egy-egy könyvet, amit majd az iskolának ajándékozhatnak. A politikus kifejtette: az RMDSZ teljes mellszélességgel kiáll az iskola ügye és a meghurcolt igazgató mellett. „Egy jogász csapat vizsgálja az ügyet, és készen áll segíteni. Félreértés ne essék, mi nem kívánjuk befolyásolni a vizsgálószervek munkáját, bízunk az igazságban” – nyomatékosította a jelenleg városi tanácsosi tisztséget betöltő Novák – írja a szekelyhon.ro. Az iskola megmentésével kapcsolatban Facebook-oldalt, a tüntetéssel pedig Facebook-eseménythoztak létre.
Erdély.ma

Tiltakozó nagygyűlés a marosvásárhelyi római katolikus iskoláért
A Vár sétányra várják a résztvevőket
Nem az egymásra mutogatás, a vádaskodás, hanem az összefogás idejét éljük, annak biztos tudatában, hogy a marosvásárhelyi magyarságnak, a marosvásárhelyi katolikus közösségnek joga van ahhoz, hogy azok a katolikus teológiai osztályok, amelyeket egy másik iskola keretében hagytak jóvá, önálló iskolává kiegészülve 400 diákkal és 50 pedagógussal abban az épületben működjenek, amit a múlt század elején erre a célra építettek. Ezt a jogunkat egy magát demokratikusnak tartott országban alattomos feljelentés nyomán megfogalmazott hangzatos vádakkal sem vehetik el tőlünk.
A Keresztelő Szent János-plébániatemplomban tartott imaest után a Római Katolikus Státus Alapítvány november 12-én, szombaton délután 3 órától tiltakozó nagygyűlést szervez Marosvásárhelyen a Vár sétányon, a vár bejárata melletti játszótér helyén kialakított parkolóban. Holló László, a Státus Alapítvány ügyvezető igazgatója nevében a bejelentést Oláh Dénes, a Keresztelő Szent János Egyházközség plébánosa, a Maros-Küküllő Egyházkerület főesperese tette tegnap délelőtt a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban néhai Márton Áron püspök szobra előtt. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy dr. Jakubinyi György érsek, a Státus elnöke engedélyt adott az utcára vonulás megszervezésére, s az ezzel kapcsolatos teendőkkel dr. Holló Lászlót, a Státus igazgatótanácsának az elnökét bízta meg.
Ismertette továbbá, hogy a tiltakozó nagygyűlés szombaton délután 3 órakor kezdődik, beszédek, ima és énekek hangzanak el, majd a jelenlevők együtt mondják el Reményik Sándor Templom és iskola című versét, amit több száz példányban kiosztanak. Ezután rendezett sorokban átmennek az iskola elé, amelynek egy könyvet adományoznak, mert hisznek a jövőjében. Ezért arra kérik a résztvevőket, hogy aki teheti, vigyen magával egy könyvet, továbbá fegyelmezetten, békésen tiltakozzanak, zászlók, pártszimbólumok vagy a rendőrség által fehér fegyvernek minősíthető eszközök nélkül.
A sajtótájékoztatón Novák Csaba Zoltán városi tanácsos néhai Márton Áron püspöknek a titkosszolgálat irattárában megőrzött szavait idézte arról, hogy a Kárpát-medencében akkor maradhat meg a magyarság, ha okos, jól felkészült fiatalokat küld a munka mezejére. Ez nagyon aktuális ma Marosvásárhelyen, ahol a jövő nemzedék felkészülését biztosító magyar nyelvű oktatásnak egy intézménye került veszélybe. Az RMDSZ kiáll a római katolikus egyház, a Státus, a római katolikus líceum ügye mellett. Szakértői csoport vizsgálja az ügy minden jogi részletét, a szervezet pedig felajánlotta a jogi képviseletet és az azzal kapcsolatos költségek fedezését az ügyben érintett valamennyi személynek – hangsúlyozta marosvásárhelyiként, római katolikusként, szülőként, tanárként és az érdekvédelmi szervezet képviselőjeként.
– Elmondhatom a marosvásárhelyieknek, hogy a teljes erdélyi magyarság mellettünk van, mindenfele szimpátiatüntetésekre készülnek – tette hozzá. Továbbá azt is, hogy támogatásáról biztosítja a szülőket és a pedagógusokat, akiket kitartásra kér addig, amíg tisztázódnak az iskolával kapcsolatos vádak.
– Méltóságteljesen mutassuk meg, hogy nagyon komolyan kiállunk az iskola működésének szükségessége mellett, és továbbra is fenntartjuk dr. Tamási Zsolt József ártatlanságát – hangsúlyozta Oláh Dénes, hozzátéve, hogy várnak minden jóakaratú, jó szándékú embert, aki számára fontos a magyar nyelvű oktatás.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Kelemen Hunor: teljesen új alkotmány kell
Az alkotmány számos elemét meg kell változtatni, az RMDSZ pedig egy teljesen új alaptörvény kidolgozását szorgalmazza, mivel 27 év alatt láthatóvá vált minden, az alkotmányos konstrukció által generált hiba, probléma és konfliktus – jelentette ki egy, a News.ro hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjúban Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A politikus emlékeztetett: 2013-ban a Szociálliberális Unió (USL) nyerő helyzetben volt, 70 százalékos többséggel rendelkezett. „Bármit megtehettek volna az országban, ha tudták volna, mit akarnak. De még arra is képtelenek voltak, hogy módosítsák az alkotmányt” – mutatott rá.
Kelemen Hunor ugyanakkor nem támogatja az alkotmány oly módon történő módosítását, hogy azt rögzítsék benne: család csakis egy férfi és egy nő házassága nyomán jöhet létre. „Ki vagyok én, hogy eldöntsem, milyennek kell lennie egy kapcsolatnak? Én a család mellett döntöttem. A feleségemet választottam, és azt hiszem, ez a választás is jelzi, mit gondolok a családról. De ki vagyok én, hogy eldöntsem, milyen opciói lehetnek önnek a magánéletében?” – tette fel a kérdést Kelemen.
Az RMDSZ elnöke egyúttal úgy vélte, országos paktumot kellene kötni az infrastruktúrafejlesztés témájában, amelynek Klaus Johannis államfő lehetne a kezdeményezője. A magyar közösség kapcsán kifejtette, a cél az, hogy erős maradjon, ne fenyegesse asszimiláció, és tartsák be az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésen a többi erdélyi nemzetiségnek tett önrendelkezési ígéreteket
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Vészkiáltás az erdélyi magyar értelmiségtől
Vészkiáltásnak szánja egy húszfős értelmiségi csoport azt az internetes petíciót, melyben az erdélyi magyar oktatás és sajtó nehéz helyzetére hívják fel a figyelmet. Rámutatnak, konkrét intézkedéseket várnak a politikai elittől ezen, az erdélyi magyar társadalom jövője szempontjából létfontosságú területeken.
„Szomorúan állapítjuk meg, hogy oktatásunk leszakadóban van, sajtónkra politikai kontroll nehezedik, nyilvánosságunkat pedig tabuk szűkítik" – olvasható a Facebook közösségi portálon terjedő petíció szövegében. Ezt többek között Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató, Nagy László fizikus, egyetemi professzor, Néda Zoltán fizikus, egyetemi professzor, Balázs Attila lelkész, Papp-Zakor András újságíró, Sipos Zoltán újságíró, illetve számos erdélyi magyar gimnázium igazgatója látta el kézjegyével.
„Politikai elitünk választási programja számos olyan részt tartalmaz, amely elsősorban nem rajta, hanem a többségi döntéshozókon múlik. Ilyenképp számonkérhetősége is korlátozott, és másokra háríthatja a felelősséget a vállaltak megvalósulását illetően. Aránytalanul sok szó esik viszonylag könnyen megoldható és kedvező sajtóvisszhangot hozó problémákról" – olvasható a Beszéljünk megoldható problémákról! című dokumentumban. Ennek szerzői beismerik, a sokszínű fesztiválokra, többnyelvű feliratokra, a műemlékek és hagyományok védelemére is szükség van, ahogy a jelképek ügyét is lényegesnek tartják. Ugyanakkor leszögezik: a jövő generáció megfelelő színvonalú képzése és az átlátható közügyek, a sajtó szabadsága „a mostaninál sokkal több figyelmet érdemel, az erdélyi magyar politikai elitnek pedig konkrét elkötelezettségeket kell vállalnia ezekért".
Hiányzik a támogatás
A dokumentumban elsőként az oktatás gondjait ismertetik, rámutatva: már a történelmi múltú, eddig helyzeti előnnyel bíró magyar iskolák is elkezdtek leszakadni a román vetélytársak teljesítményétől, így félő, hogy hosszú távon a szülők román tannyelvű intézményt választanak gyerekeik számára. „Ez rövid idő alatt a magyar közösség zsugorodásához, versenyképtelenségéhez, sorvadásához vezet" – jelentik ki az egyetemi tanárok, iskolaigazgatók az erdélyi magyar pedagógus-pályamodell, a megfelelő szakmai és anyagi támogatás hiányát hangsúlyozva.
Úgy vélik, hosszú távon a tanároknak nyújtott célzott segítség, az utazási és lakástámogatás, illetve ösztöndíj jelenthet megoldást a gondokra. „Ezt az égető problémát egy politikai támogatással létesített, de civil kontroll alatt működő oktatási alapítvány, illetve egy széles körű társadalmi összefogás révén tartjuk megoldhatónak" – áll a petícióban, melynek szerzői szerint ennek költségvetését a politikai elitnek kellene biztosítani a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásból.
Katasztrofális helyzet alakulhat ki
„Manapság senki nem akar tanár lenni – ezt az egyetemen nagyon jól látjuk –, egyszerűen azért, mert a tanári szakma nem megbecsült, és a társadalom semmit nem tesz annak érdekében, hogy a gimnáziumainkban jó tanárok legyenek" – részletezte a Krónikának a petícióban foglaltakat az egyik aláíró, Néda Zoltán fizikus. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora szerint ez hamarosan „katasztrofális helyzethez fog vezetni", melyet az erdélyi magyar közösségre leselkedő legnagyobb problémának ítél. Elmondta, elsősorban vidéken vannak problémák, itt tehetne sokat a kért alapítvány.
Felvetésünkre, hogy az Iskola, illetve Communitas Alapítvány részben megoldást kínál ezekre, kifejtette: az „egy csepp", ráadásul az említett alapítványok főleg az egyetemi oktatók problémáival foglakoznak, amelyek nagyjából rendeződtek, de a közoktatásban, főleg vidéken számos a gond. „A nagy gimnáziumokban például természettudományokból már nem lehet jól felkészült tanárokat találni. És nem azért, mert nincs egyetemi képzés rá, hanem mert egyszerűen nincs jelentkező" – részletezte a professzor, aki szerint a hozzájuk csatlakozott kolozsvári, temesvári, csíkszeredai, székelyudvarhelyi stb. iskolaigazgatók is ezzel a problémával küzdenek.
„Sok a háttéralku"
A petíció szerzői a nyilvánosság problémáját sem hagyják szó nélkül, rámutatva: bármilyen társadalmi vita alapját az adatok és a transzparencia kell, képezze. „Ebből a szempontból azt tapasztaljuk, hogy a közügyeink illetékesei vonakodnak pontos nyilvántartást vezetni, adminisztrálni, sok a háttéralku, másfelől a létező dokumentumokhoz, a közérdekű adatokhoz való, egyébként törvényben garantált hozzáférés is akadozik" – állapítják meg. Kijelentik, az erdélyi magyar sajtóban kevés „az önálló újságírói munka".
„Íródeák vagy mikrofonállvány módján azt mondja tovább, amit megmondanak neki, és ritkán kérdez vissza, ellenőriz vagy von felelősségre. Ha egy újságíró mégis kifejtene egy-egy témát, akkor gyakran felkészületlenséggel és arroganciával találja magát szemben. Úgy véljük, a civil szféra finanszírozása – érkezzen a pénz a romániai vagy a magyarországi költségvetési forrásokból – is tényező abban, hogy jelenleg bátorság kell bármilyen közügyben állást foglalni, véleményt nyilvánítani" – jelentik ki az értelmiségiek. A visszásságokra példaként az erdélyi magyar sajtó finanszírozásának kérdését, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtótanácsosának közrádiós állása körüli visszásságokat említik. A közérdekű adatokkal való pontos és naprakész elszámolást sürgetik, illetve azt kérik a politikai elittől, hogy közvetlenül a Bukarest által az erdélyi magyarságnak szánt költségvetési keretből elkülönített összeggel, nyilvános pályázatok útján garantálja a sajtó szabadságát.
Cselekvést várnak
„Ez vészkiáltás, amelyre azonnali cselekvést várunk. Saját erőforrásainkból, azonnal tevékenykedni kell" – magyarázta lapunknak a petíció célját Néda Zoltán. Elmondta, ennek címzettje az egész erdélyi magyar politikai elit, párthovatartozás nélkül. Hozzátette, nem terveznek más akciót az ügyben, csupán a probléma fontosságára akarták felhívni a figyelmet. „Nem hosszú távú ígéreteket kérünk, amelyek mástól függnek, hanem olyanokat, amelyek megvalósíthatók" – fogalmazott a fizikus. Kérdésünkre hozzátette, bár a megfogalmazásról lehetne vitatkozni, a petíció tartalmáról reményei szerint az erdélyi magyar társadalom egészében konszenzus van. A peticíót csütörtök délig több mint százan írták alá, többen közülük azt az opciót választva, hogy nevük ne legyen publikus.
Pap Melinda
(A petíció:)
Beszéljünk megoldható problémákról!
Nyilvánvaló, hogy azok a közösségek fejlődtek és fejlődnek versenyképesen, amelyek hosszútávú befektetésekben gondolkodnak, és a demokráciára, oktatásra, tabuk nélküli párbeszédre és átláthatóságra építenek. Jólétet ott tapasztalunk, ahol adottak a párbeszéd feltételei, türelmesen meghallgatják a többségétől eltérő véleményeket is, elítélik a populista és üres szólamokat, és ahol átlátható a döntéshozás és a képviselet, számonkérhető a pénz elköltése, a jövő generáció képzése pedig kiemelt fontosságú.
Szomorúan állapítjuk meg, hogy oktatásunk leszakadóban van, sajtónkra politikai kontroll nehezedik, nyilvánosságunkat pedig tabuk szűkítik. Politikai elitünk választási programja számos olyan részt tartalmaz, amely elsősorban nem rajta, hanem a többségi döntéshozókon múlik. Ilyenképp számonkérhetősége is korlátozott, és másokra háríthatja a felelősséget a vállaltak megvalósulását illetően. Aránytalanul sok szó esik viszonylag könnyen megoldható és kedvező sajtóvisszhangot hozó problémákról. Természetesen mi is úgy látjuk, hogy fontosak a sokszínű fesztiválok, fontosak a többnyelvű feliratok, utcanevek, fontos a műemlékek, hagyományok védelme, és fontos a zászlók és a jelképek ügye. A jövő generáció megfelelő színvonalú képzése és az átlátható közügyek, a sajtó szabadsága a mostaninál azonban sokkal több figyelmet érdemel, az erdélyi magyar politikai elitnek pedig konkrét elkötelezettségeket kell vállalnia ezekért:
I. Az oktatás szempontjából úgy tűnik, hogy mostanra a történelmi múltú, eddig helyzeti előnnyel bíró magyar iskolák is elkezdtek leszakadni a román vetélytársak teljesítményétől. Félő hogy az, aki minőségi oktatást szeretne gyermekének, román tannyelvű intézményt fog választani. Ez rövid idő alatt a magyar közösség zsugorodásához, versenyképtelenségéhez, sorvadásához vezet. A színvonal hiányának a legfőbb oka az, hogy hiányzik az erdélyi magyar pedagógus-pályamodell, a megfelelő szakmai és anyagi támogatás. Ma már a nagyobb középiskolákba is nehéz jó és elkötelezett tanárokat toborozni. Hosszú távon megoldást jelenthet, ha a magyar nyelven tanító tanárok célzott segítséget kapnak, utazási és lakástámogatást, és a jól teljesítő oktatóink megfelelő ösztöndíjban is részesülnek. Ezt az égető problémát egy politikai támogatással létesített, de civil kontroll alatt működő oktatási alapítvány illetve egy széleskörű társadalmi összefogás révén tartjuk megoldhatónak. Az alapítvány megfelelő költségvetését a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásból politikai elitünknek biztosítani kell, felkutatva ugyanakkor további alternatív finanszírozási lehetőségeket is.
II. A nyilvánosság tekintetében úgy véljük, bármilyen társadalmi vita alapját adatok kell hogy képezzék és transzparencia, nem pedig előítéletek, korábbi sérelmek, vágyálmok. Ebből a szempontból azt tapasztaljuk, hogy a közügyeink illetékesei vonakodnak pontos nyilvántartást vezetni, adminisztrálni, sok a háttéralku, másfelől a létező dokumentumokhoz, a közérdekű adatokhoz való, egyébként törvényben garantált hozzáférés is akadozik. Ez meglátszik az erdélyi magyar sajtón is, amelyben kevés az önálló újságírói munka. Íródeák vagy mikrofonállvány módján azt mondja tovább, amit megmondanak neki, és ritkán kérdez vissza, ellenőriz vagy von felelősségre. Ha egy újságíró mégis kifejtene egy-egy témát, akkor gyakran felkészületlenséggel és arroganciával találja magát szemben. Úgy véljük, a civil szféra finanszírozása – érkezzen a pénz a romániai vagy a magyarországi költségvetési forrásokból – is tényező abban, hogy jelenleg bátorság kell bármilyen közügyben állást foglalni, véleményt nyilvánítani. Hadd említsük példaként az erdélyi magyar sajtó finanszírozásának kérdését, az RMDSZ-elnök sajtótanácsosának közrádiós állása körüli visszásságokat és a helyzet szimptomatikusságát, az önkormányzatok és más szervezetek pénzügyeinek elszámoltathatóságát. Kérjük politikai elitünket, hogy a közérdekű adatokkal legyen pontos és naprakész, a sajtó szabadságát pedig szintén közvetlenül a Bukarest által az erdélyi magyarságnak szánt költségvetési keretből elkülönített összeggel garantálja, nyilvános pályázatok útján.
Két olyan tág kérdéskörben - nyilvánosság és oktatás - várunk tehát előrelépést, amelyek az erdélyi magyarság döntéshozóin múlnak. A felelősség közös, a civil és a szakmai szféra kész az együttműködésre, az érdekképviselőinken múlik a kármentés és a megoldás. Már csak azért is, mert a legutóbbi felmérések szerint kérdéses az 5 százalékos küszöb elérése, amihez kétségtelen, hogy ezen problémák megoldatlansága és a konkrétumok hiánya is hozzájárult. Beszéljünk közös dolgainkról, beszéljünk a megoldható és lényeges problémáinkról!
Balázs Attila (lelkész)
Barabási Albert László (PhD, professzor)
Barabás Réka (PhD, docens)
E. Ferencz Judit (újságíró)
Erdei Ildikó (iskolaigazgató)
Gagyi József (iskolaigazgató)
Járai-Szabó Ferenc (PhD, adjunktus)
Lázár Zsolt József (PhD, adjunktus)
Laczkó György (iskolaigazgató)
Libál András (PhD, docens)
Nagy László (Phd, professzor)
Néda Zoltán (PhD, professzor)
Pap Szilárd István (publicista)
Papp-Zakor András (újságíró)
Popa Márta (iskolaigazgató)
Sipos Zoltán (újságíró)
Szabó Tünde (újságíró)
Szabó Loránd (PhD, professzor)
Tőkés Zsolt (iskolaigazgató)
Vörös Alpár (iskolaigazgató)
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László útja 1956-tól 1989-ig
Az 1956 emlékének adózó, a Kincses Kolozsvár Egyesület által szervezett beszélgetésen kiderült, Tőkés Lászlót már gyermekkorában a forradalom szellemiségében nevelték: szülei magatartása is nagyban hozzájárult az 1989-es szerepvállalásához.
„Semmi mást nem tettem, csak azt, amit bármelyik református lelkész, aki végzi a dolgát” – fogalmazott a Királyhágómelléki Egyházkerület egykori püspöke, az 1989-es forradalom hőse Kolozsváron. Tőkés nem tartja magát forradalmárnak: a beszélgetés során folyamatosan azt hangsúlyozta, ő csak azt tette, amit kötelességének érzett. S bár 1956-ban nem vállalhatott szerepet – hiszen akkoriban négyéves volt –, a szülei a forradalom szellemében nevelték. Az 1956-os forradalom emlékévében szervezett kolozsvári rendezvényen Tőkés Lászlóval Csinta Samu újságíró beszélgetett.
Akit forradalmárnak neveltek
Európai parlamenti képviselőként jelenleg a politikai közélet terén munkálkodó lelkész első gyermekkori emlékei az ´56-os forradalommal kapcsolatosak: a lelkészcsalád hagyományosan a reformáció megünneplésére készült, amikor hirtelen az egyházellenes diktatúra közepében találták magukat, ahol az igehirdetések során félni kellett – emlékszik vissza Tőkés László. „Édesapám akkor vásárolta meg a család első rádióját kölcsönpénzen, hogy figyelemmel követhessük a magyarországi eseményeket. Októberben a család minden tagja azon csüngött, mint ahogyan később mindenki más a televízió előtt ült 1989-ben” – idézi fel a hatvan évvel ezelőtti gyermekkori emlékeit. Bár gyerekként még nem értette az események jelentőségét, a forradalom történései és a családi neveltetés a későbbiekben példaértékű mérceként mutatták számára az utat, amely a rendszerváltás előtti szerepvállalásához vezetett.
„Nálunk otthon mindig is forradalomnak számított 1956, ez a felfogás számomra megelőlegezte az utókor helyes felismerését” – fűzte hozzá. Tőkés István református lelkész és teológiai professzor hetedik fiaként hallott otthon a kolozsvári teológusok letartóztatásáról, amiért a diákok szolidaritásukat fejezték ki a Budapesten elesett forradalmárok mellett. Az EP-képviselő erdélyi 56-osok – Dávid Gyula, Koczka György, Dobai István – hazatérésére is emlékszik: szerinte a meghurcoltak szabadulásuk után megfélemlített polgártársaiktól nem kaptak kellő társadalmi elismerést. „A kilencvenes évek óta igyekszünk felidézni a múltat és megbecsülni hőseinket, még ha sokszor megkésve is. Ezért olyan fontos az emlékév erdélyi vonatkozású rendezvénysorozata” – fejtette ki. A volt püspök elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy milyen kevés fiatal érdeklődőt lát a teremben annak ellenére, hogy a romániai magyarság sorsa előbb-utóbb az ő kezükbe kerül.
Lékek a hallgatás falán
„A Romániában elcsendesített forradalmi hangok után évről évre egyre jobban megundorodtunk a társadalmi valóság kegyetlenségétől, a besúgásoktól, az emberi aljasságtól” – fogalmazott Tőkés László az elnyomó, elhallgattató román diktatúra utolsó éveiről. „Bár elsősorban a tudatosság vezérelt, az 1989-es forradalomhoz vakmerőségre is szükség volt” – ismerte el. Lelkészként úgy vélte, számos gyülekezet esetében a lelkipásztorok és a presbiterek sem akkor, sem ma nem tájékoztatják arról a közösséget, ami valóban róluk szól. Elmondása szerint ő mindig is az őszinte közlés híveként tevékenykedett.
„1989 a hallgatás faláról szólt, ezen kellett lyukat ütni. A tájékoztatás hamar a kommunizmus fegyverévé vált, így az isteni kegyelem után a nyílt felvilágosítás bírt a legnagyobb forradalmi erővel” – tette hozzá. Tőkés úgy véli, a megemlékezők minden évben tudatos közelharcot vívnak azért, hogy a politikai vezetés ne sajátíthassa ki a forradalom ügyét. „A rendszerváltás után a Szekuritáté tagjai is ünnepelni kezdték azokat a forradalmárokat, akiket egy-két évvel azelőtt ők maguk üldöztek. Ez a fajta népbutítás már szinte történelemhamisítással ér fel” – emelte ki az egykori forradalmár, aki azt is nehezményezte, hogy az ellene szóló állami demoralizációs folyamat – a Románia Csillaga kitüntetéstől való megfosztásával – máig tart. Az egykori püspök, elmondása szerint örül annak, hogy ha megkésve is, de újratárgyalják olyan közéleti szereplők ügyét – többek közt Ion Iliescuét, Petre Románét –, akik a rendszerváltás folyamatát véres kézzel akadályozták.
Azért sikerült, mert nem hagyták egyedül
A beszélgetés során Neumann Ottó újságíró Tőkés Lászlóra vonatkozó szavait is felidézték. „Maradtál volna szimbólum – így fogalmazott egykor Neumann. Ha hősi halált haltam volna 1989-ben, ma valószínűleg a román és magyar politikum képviselői egyaránt koszorúznák a nevemet viselő emlékművet, de mivel a rendszerváltás után sem hagytam a közjó ügyét, sokaknak hamar terhére lettem” – fejtette ki az EP-képviselő. Tőkés László bírálta az RMDSZ bihari képviseletének az 1956-os emlékévvel kapcsolatos tevékenységét. „A szövetség bihari tagjai eddig rá sem hederítettek a forradalom hőseire, de most a kampány hevében osztogatni kezdik az emlékdíjakat a helyi 56-osoknak” – hangoztatta. Végszóként elmondta, csak azért volt ereje szerepet vállalni a rendszerváltó forradalom során, mert családja és hívei mellette álltak. „A titok az, hogy sosem voltam egyedül, a templomot pedig az akkor elindított társadalmi földrengés epicentrumává tettük” – fogalmazott a képviselő.
Kádár Hanga
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Négyszáz magyar diák sorsával játszadoznak az ügyészek Marosvásárhelyen
Megmozgatta az erdélyi magyar közösséget a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügye: szombaton több városban is tüntetések lesznek a tanintézmény védelmében. A felháborodás oka, hogy a korrupcióellenes ügyészség „lefejezte” az iskolát, és akár az utcára is kerülhet négyszáz magyar diák. Közben pedig senki nem érti, hol van itt a korrupció?
Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár és más erdélyi városok magyar közössége is utcára vonul szombaton a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium védelmében. A demonstrációk előzménye ismert: a korrupcióellenes ügyészség a marosvásárhelyi iskola igazgatóját és a Maros megyei főtanfelügyelőt többek között hivatali visszaéléssel vádolja, előbbit hatósági felügyelet alá, utóbbi házi őrizetbe helyezte.
A DNA szerint a főtanfelügyelő, Ştefan Someşan 2014-ben anélkül rendelte el a katolikus gimnázium létrehozását, és Tamási Zsolt József igazgatói kinevezését, hogy előzetesen megszerezte volna ehhez a tanügyminisztérium jóváhagyását. 2015-ben pedig hatáskörét túllépve sorolta az Unirea Főgimnázium magyar tannyelvű osztályait az új oktatási intézménybe, és bocsátotta ki az intézmény számára az ideiglenes működési engedélyt.
A DNA szerint a két gyanúsított annak ellenére járult hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában a tanintézet nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. Az ügyészség szerint a két gyanúsított annak a 328 diáknak az érdekeit sértette meg, akik a 2015-2016-os tanévben olyan intézményben tanultak, mely nem rendelkezett hatósági engedéllyel, ezért tanulmányaik törvényesen nem ismerhetők el.
Kelemen Hunor: hol itt a korrupció?
A szombati tüntetésekhez az RMDSZ is csatlakozott, politikusait megdöbbentette a DNA eljárása, és jogosnak tartják a közösség felháborodását. „Az emberek megalázva érzik magukat. Ők ugyanis azt akarták, hogy legyen visszaszolgáltatva mindaz, amit a kommunisták elloptak. Itt nem csak a katolikus egyház épületeiről van szó, hanem bármelyik egyházi ingatlanról” – fejtette ki a News.ro hírügynökségnek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök elmondta: a magyar közösség másik elvárása az volt a rendszerváltás után, hogy induljanak újra azok az oktatási intézmények, amelyeket a kommunisták 1949-ben megszűntettek. Emlékeztetett: sok oktatási intézmény indult újra országszerte, mivel ezt megengedi az alkotmány és az oktatási törvény.
„Marosvásárhelyen is az történt, hogy újraindítottak egy korábban ellopott és beszűntetett iskolát. Aztán azonban hatósági felügyelet alá illetve háziőrizetbe került az iskolaigazgató és a tanfelügyelő, akik a törvényeknek megfelelően cselekedtek. Eljárás indult mindenki ellen, akik rábólintott az új iskola beindítását jóváhagyó dokumentumokra. Holnap-holnapután utcára teszik a 400 gyereket, ez az iskolai év veszélyben van” – fejtette ki a politikus.
Kelemen Hunor úgy fogalmazott: megengedhetetlen, hogy a DNA gyermekek sorsával játszadozzon. „Jött egy ügyész, aki nem ért egyet azzal, hogy az egyházaknak iskolákat hozhatnak létre” – jelentette ki. Hangsúlyozta, ha a gimnázium létrehozása körül adminisztratív hiba történt, megoldást kell erre keresni.
„Mit loptak és kitől a gyerekek, az oktatók, a főtanfelügyelő, a szülők? Az, hogy visszakapták, amit a kommunisták elloptak? Milyen kárt okoztak? Loptak a helyi vagy az országos költségvetésből? Ki gazdagodott meg ebből? Itt 400 gyerek akart magyarul tanulni, ezért szüleik úgy döntöttek, hogy egyházi iskolába küldik őket. Úgy, ahogy a másik 400 gyerek a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba jár, ami állami oktatási intézmény, vagy pedig más egyházi iskolába” – érvelt a politikus.
Kelemen Hunor megjegyezte: ez sokkal érzékenyebb probléma mint az, hogy a Bechtellel kötött szerződés eredeti példányát 12 év után sem találták meg. Hozzátette, az ügyészségi intézkedéseket aránytalanoknak tartja: hatósági felügyelet alá kerül az iskola alapítója, de kevésbé szigorúan lépnek fel azok ellen, aki százmilliókat loptak.
Ügyvéd: ennek semmi köze a jogállamisághoz
Kuti Csongor ügyvéd egyenesen nevetségesnek tartja, hogy egy tanintézmény működtetése kapcsán korrupció gyanúja merülhet fel. „A DNA vizsgálódását jogi szempontból nehéz értelmezni. Ennek az eljárásnak valószínűleg politikai töltete van, de hogy ez kinek, milyen módon hozhat hasznot, azt nem tudom megítélni” – jelentette ki a Marosvásárhelyi Rádiónak. Az ügyvéd szerint a korrupcióellenes ügyészség egyik célja, hogy megfélemlítsen közigazgatásban dolgozó embereket, eltántorítsa őket attól, hogy felelősséget vállaljanak, döntéseket merjenek hozni.
„Ez természetesen nincsen rendben. A DNA-nak a főtanfelügyelő és a gimnázium igazgatója elleni kényszerintézkedéseinek nincs sok köze a jogállamisághoz” – fejtette ki Kuti Csongor. Hangsúlyozta: sem a DNA működését szabályozó törvényben, sem a Btk-ban, sem más vonatkozó jogszabályokban nem található olyan bűncselekmény, ami a felekezeti oktatási intézmény elindítása kapcsán felmerülhet. „Nem merül fel kenőpénz kifizetése vagy elfogadása, befolyással történő üzérkedés, nem lehet felfedezni a sértettet, az anyagi kárt ebben az intézkedésben. Hacsak valakinek az nem fáj, hogy a kommunisták által elkobzott ingatlant visszaszolgáltattak a jogos tulajdonosának” – fejtette ki az ügyvéd.
Román-magyar tanteremvita
Kuti Csongor arra utalhatott, hogy a katolikus gimnázium törvénytelennek vélt létrehozását azt követően kezdte vizsgálni előbb a minisztérium ellenőrző testülete, majd az ügyészség, hogy augusztusban tanteremvita alakult ki az egyházi épületeken osztozó két intézmény között. A figyelmet Marius Pașcan szociáldemokrata szenátor panasza irányította a felekezeti intézményre. Az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium főépületét az Unirea Főgimnázium használja, a katolikus gimnázium pedig az egyik melléképületben működik. Az épületegyüttest hosszas pereskedés után 2004-ben szolgáltatta vissza az állam a katolikus egyház vagyonkezelőjének, a Státus Alapítványnak.
Az egyház 2014-ben 2019-ig szóló felhasználási szerződést kötött a várossal, amelyben éves bontásban szabályozták a tantermek elosztását az Unirea és az egyházi iskola között. A megállapodást az borította fel, hogy az Unirea a 2015-16-os tanévtől lemondott a magyar tannyelvű osztályairól, amelyeket az általuk használt tantermekkel együtt vett át a felekezeti iskola. Az Unirea viszont a 2016-17-es tanévtől román osztályok indításával igyekezett pótolni diákjai létszámát. A tanteremhiányt végül a felekezeti iskola kárára oldották meg.
A minisztérium szerint törvényesen működik a gimnázium
Király András oktatási államtitkár nem érti, hogy a DNA ügyészei miért hivatkoznak a minisztériumi jóváhagyás hiányára a római katolikus gimnázium létrehozásának ügyében. Hangsúlyozta, nem a tárca hagyja jóvá az iskolalapításokat. „A minisztérium szempontjából a katolikus gimnázium törvényesen jött létre” – jelentette ki.
Az államtitkár elmondta: a tanügyi törvény szerint egy iskola „fizikai” gazdája a helyi önkormányzat, a minisztérium pedig a tanfelügyelőségeken keresztül az oktatás minőségéért és a törvény betartásáért felel. „A minisztérium nem hoz létre oktatási intézményt, mert nem az övé az épület” – magyarázta.
Tájékoztatása szerint egy iskola létrehozásához három lépés kell. Elsőként a főtanfelügyelőség kéri a helyi tanácstól az intézmény elindítását. Utána e kérés alapján az önkormányzat határozatot hoz az iskola létrehozásáról, majd ezt visszaküldi a főtanfelügyelőséghez. A főtanfelügyelőség pedig ezután átküldi az iskolai hálózatot jóváhagyásra a minisztériumnak. Ez a római katolikus gimnázium esetében meg is történt, a tárca pedig jóváhagyta a marosvásárhelyi iskolahálózatot – szögezte le Király András.
„A főtanfelügyelőség átküldte az iskolahálózatot, amelyben szerepelt a katolikus iskola, a minisztérium pedig befejezett tekintette az ügyet. Nem kért be adatokat, nem érdekelte a tanácsi határozat, nem volt kíváncsi arra, hogy volt-e minőségellenőrzés. Ezekről ugyanis feltételeztük, hogy mind rendben vannak” – részletezte az államtitkár.
A tanácsi határozat „sántít”
Arra a kérdésünkre, hogy akkor jogi szempontból lehet-e „fogást” találni a római katolikus gimnázium beindításán, Király András kijelentette: szerinte a marosvásárhelyi iskolahálózat módosításáról szóló 2014. szeptemberi tanácsi határozattal nincs minden rendben, nem véletlenül semmisítette meg 2016-ben a prefektúra kezdeményezésére jogerősen az ítélőtábla.
A szóban forgó határozatnak a katolikus gimnáziumra vonatkozó része így szól: „ez a pont azon feltétel alatt lép érvénybe, ha Maros Megyei Tanfelügyelőség felmutatja ennek alapítási iratát, valamint a bérbeadási szerződést, amely a 2014/241-es számú helyi városi tanácsi határozat 1. cikkelyében van előírva, legtöbb 10 munkanapon belül”.
Király András szerint ez a rész nagyon sántít. „Én voltam városi tanácsos, így nem lehet egy határozatot megfogalmazni. Ennek alapján nehéz lett volna iskolát létrehozni, mert feltételekhez kötve dönt a tanintézmény beindításáról. Ez nem egy tanácsi határozat. Akkor lett volna, ha kijelentő módban fogalmazzák meg” – jelentette ki az államtitkár.
Király András hangsúlyozta, nem érti, hogy miért nem hozott egy újabb határozatot a marosvásárhelyi önkormányzat a római katolikus gimnázium ügyben. „Más ugyanis minden rendben volt. A katolikus Státus Alapítvány, a városháza és a tanfelügyelőség közötti szerződések teljesen korrektek” – állapította meg az államtitkár.
Peti: az RMDSZ próbálta orvosolni a helyzetet
Arra a kérdésünkre, hogy mi a jogi helyzete a katolikus gimnáziumnak, és veszélyben van-e az intézmény diákjainak eddigi tanulmányi időszaka, Peti András városi tanácsos, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke kijelentette: „Nem vagyok vádhatóság, és városi tanácsosként csak azt tudom mondani, hogy a gimnáziummal kapcsolatos valamennyi határozatunk – egy kivételével – kiállta a törvényesség próbáját”.
Arra a kérdésünkre, hogy az igazságszolgáltatás mire hivatkozva érvénytelenítette a határozatot, Peti András a bírósághoz irányított. „Újságíróként kikérheti az ítéletet az indoklással együtt. Én is csak azt tudnám elmondani, ami ott szerepel” – jelentette ki Peti. A tanácsos beszélgetésünk alatt többször hangsúlyozta: csak akkor nyilatkozik jó szívvel a gimnáziummal kapcsolatos jogi kérdésekről, ha ezt szemtől szemben, a vonatkozó dokumentumokkal a kezében teheti meg. „Telefonon fennáll a veszély, hogy rosszul értelmezi, amit mondok” – jegyezte meg.
Arra a kérdésünkre, hogy az iskolai hálózatot módosító határozat bírósági megsemmisítése után városi tanács miért nem próbálta egy újabb határozatban rendezni a gimnázium jogi helyzetét, Peti kijelentette: noha ez a polgármesteri hivatal kötelessége lett volna, az RMDSZ-frakció kidolgozott egy határozat-tervezetet, de ezt a jegyző nem írt alá.
A tanácsos elmagyarázta: az iskolahálózatról szóló határozatot minden évben el kell fogadniuk a helyi önkormányzatoknak. Ennek határidejét és eljárását egy minisztérium rendelet szabályozza. Az eljárás az, hogy a polgármesteri hivatal végrehajtó szerve az iskolaigazgatóságokon keresztül elkészít egy tervezetet az új tanév iskolahálózatáról. Ezt elküldik a tanfelügyelőségnek kötelező láttamozásra.
A rendelet arra is lehetőséget biztosít, hogy a tanfelügyelőség egyoldalúan módosítsa az előterjesztett iskolahálózatot. Miután a tanfelügyelőség láttamozta a határozattervezetet, a városi tanács elé kerül, ugyanakkor az önkormányzat is módosíthat a tervezeten. Mindezeket a lépéseket azonban határidőkhöz köti a minisztériumi rendelet. „A jegyző úgy értelmezte, hogy a tanfelügyelőség nem tartotta be a minisztériumi rendeletben megszabott határidőt” – magyarázta Peti András.
Cs. P. T.
maszol.ro

Kirekesztők és kirekesztettek, avagy a magyar gettósítás formái
Nagy port vert fel a hét elején a Bihar megyei román sajtóban, hogy a köröstárkányi Gábor Ferenc panaszt tett Szabó Ödön parlamenti képviselő ellen az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), aki évek óta szítja a tárkányiak között a gyűlöletet. A váradi magyar sajtó meg sem merte írni az esetet.
A Pro Tárkány Egyesület elnöke azt sérelmezte, hogy a Belényesi-medencében megrendezett Magyar Napokon a hírhedt bihari politikus leárulózta azokat a magyar embereket, akik nem szavaztak a 2016-os helyhatósági választásokon az RMDSZ-re sőt, nyilvánosan arra uszította a helybélieket, közösítsék ki maguk közül azokat, akikről biztosan tudják, hogy más pártokra adták voksukat.
A Szabó Ödön – aki a bihari RMDSZ-nek ügyvezető elnöke – ellen benyújtott panasznak a 2000/137. számú kormányrendelet 15. cikkelye alapján adott helyt a diszkriminációellenes hivatal, így a képviselőnek hamarosan alkalma nyílik megmagyarázni, miért áruló az, aki nem úgy látja a világot és a politika dolgait, mint ahogyan azt ő maga és udvartartása szeretné. S főleg miért szítja folyamatosan a magyarság soraiban a gyűlöletet, megosztót kiáltva mindazokra, akiknek alkotmány adta joguk másként gondolkodni, másként élni és politizálni, mint ahogyan azt a kommunista alapokra épülő 26 éves RMDSZ-es diktatúra engedélyezné.
Amúgy az Érmelléken is hallottuk már Szabó Ödönt ekképpen megnyilvánulni, sőt, tudomásunk van olyan megyei pártutasításról is, amelyben polgármestereket hatalmaznak fel arra, hogy azokat a helybélieket, akikről biztosan tudják, hogy nem „a tulipánt szagolják”, haladéktalanul „gettósítani” kell. Amolyan magyar módra. Azaz nem szabad fogadni a köszönésüket, még a hivatalokban sem, nem szabad szóba elegyedni velük, nyilvános helyeken pedig egyszerűen át kell nézni rajtuk. Hivatali ügyeiket, ha lehet elodázni, vagy jól meg kell őket járatni, had érezzék a közösségi megrovást az elbitangoltjai!
Nosza, kaptak is rajta a túlbuzgó választott emberek, vérbeli pártaktivisták, fennszóval hirdetve a munkaüléseken azon réteg kirekesztését, amelynek sosem volt szimpatikus az őskommunistákat és kineveltjeiket tömörítő gárda.
Pedig a sok „csúnya” ember kirekesztése végett előbb-utóbb az se marad majd, aki leoltsa a villanyt. Már érződnek a következményei a 26 éves egypártrendszeres erőlködésnek. A szétesés törvényszerűsége elébb-utóbb beteljesedik rajtuk is.
A középkorosztály, illetve az idősebbek még emlékeznek a nyolcvanas évek pártgyűléseinek kirekesztő, nyilvánosan megszégyenítő módszereire. Sőt, azon vérbeli kommunisták ügyködéseire is, akik ezeket a bolsevik módszereket újra akarják éleszteni, azzal a meggyőződéssel, hogy a mi kutyánk kölykét úgyse illik feljelenteni. Vajon az egyszerű mezei magyar ki kutyájának a kölyke?
Sütő Éva
itthon.ma/szerintunk

Sepsiszentgyörgyön is tüntetnek a vásárhelyi gimnázium védelmében
Sepsiszentgyörgyön is szolidarizálnak a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ellehetetlenítése miatt.
Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői közösen jelentették be, hogy csatlakoznak a szombaton 15 órától, a megyeszékhely főterén zajló tüntetéshez. Az eseményt a római katolikus egyház kezdeményezte, hozzájuk csatlakoztak a többi magyar történelmi egyházak, illetve a magyar politikai alakulatok.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

Antal Árpád: A hibákkal is szembe kell nézni
A múlttal való szembenézésre, az elkövetett hibák tisztázására is sort kell keríteni, nyíltan, tisztán kell beszélni – véli Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki vizuálisan szegényes kampányra és országszinten alacsony részvételi arányra számít, de úgy gondolja, ez lehetőség is az RMDSZ számára: „ha kicsit jobban tudunk mozgósítani és a szerencse is besegít, nagyon erős frakciót alakíthatunk az új parlamentben, és erre nagy szükség is lesz”.
Az elöljáró elmondta: a törvény értelmében választási plakátokat csak az erre szolgáló helyeken lehet kifüggeszteni, másutt a tulajdonos beleegyezésével sem, tehát a kerítésekről, kirakatokból nem fog egy jelölt sem szembemosolyogni a választókkal. Emiatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni a személyes találkozásokra, ezeken kell elmagyarázni, hogy mi a tét, miért olyan fontos, hogy ott legyünk, ahol a döntések születnek. Antal Árpád szerint beszélni kell a szövetség hibáiról is, nyíltan szembe kell nézni a múlttal, és vállalni kell a felelősséget érte.
Ami a nyelvi jogok, pontosabban az anyanyelv-használat kiterjesztését, a magyar nyelv regionális szinten hivatalossá való nyilvánítását illeti – ezt tűzte most zászlajára az RMDSZ –, Antal Árpád szerint nem irreális a cél, hiszen már tapasztalhatták, hogy amit nem lehetett megoldani tíz év alatt, azt olykor egy nap alatt sikerült nyélbeütni; ehhez azonban ott kellett lenni, és ki kellett használni a megfelelő pillanatot. Azért is évek óta folyik a harc, hogy az iskolai ellenőrzőkbe magyarul írjanak a tanítók, tanárok, és rengeteg idő, pénz, energia megy el a magyar feliratok elleni perekre. Ha a magyar nyelv hivatalos lesz a magyarlakta vidékeken, megszűnnek azok a jogviták, amelyek a Községháza feliratok, utca-, és iskolanevek románul és magyarul való elhelyezését súlyozzák, és meg lehet majd követelni a magyar nyelv ismeretét az állami hivatalokban, például a rendőrségen is – magyarázta. Hozzátette: ha Szlovéniában az olasz mellett a magyar is hivatalos regionális nyelv, ha Szerbiában négynyelvű anyakönyvi kivonatokat adnak ki – és az egyik a magyar –, miért ne lehetne ezt Romániában is bevezetni?
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ-választási kampányindító Aradon
Annyian vagyunk, ahányan magyarként szavazunk
Ma 17 órától a Jelen Ház zsúfolásig megtelt nagytermében tartotta választási kampányindító rendezvényét az RMDSZ Arad megyei szervezete. Nemzeti imánk közös megszólaltatását követően Fekete Károly műsorvezető köszöntötte az egybegyűlteket, házigazdaként Bognár Levente aradi alpolgármester mondott köszöntőt, vette számba az RMDSZ-csapat eddigi aradi eredményeit, majd Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Magyar Színház színművésze egy Markó Béla-költeménnyel adta meg a rendezvény alaphangját. Utána Kovács Péter, az RMDSZ országos ügyvezető elnöke ismertette a szövetség választási programját, majd Király András, az Arad megyei szenátorjelölt lista vezetője vette számba az erdélyi magyarságra váró legfontosabb teendőket.
Utána Molnos András Csaba, a Temesvári Csiky Gergely Magyar Színház művésze szavalta el Márai Sándor Halotti beszéd című költeményét.
Ezt követően Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, képviselőjelölt listavezető tartotta meg programbeszédét, aminek lényege, annyian vagyunk, ahányan magyarként élünk, illetve ahányan elmegyünk szavazni, az RMDSZ-re.
A kampányindítót Éder Enikő és Molnos András Csaba nagy sikerű dalestje zárta. Az ügyvezető elnök, illetve a listavezetők beszédeire visszatérünk.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

„Tüntetéshalmozó” marosvásárhelyi iskolaügy
Ellentüntetést szervez a római katolikus egyház által szombaton 15 órára tervezett könyves tiltakozással egy időben a Demokratikus Marosvásárhelyért Egyesület.
Míg a római katolikusok a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által vizsgált felekezeti iskoláért vonulnának utcára, a Kovács István Dávid által alapított szervezet azok ellen szólna, akik kampánytémát próbálnak faragni az ügyből. Az egyház könyvvel hívja a résztvevőket, a civil szervezet gyertyával várja híveit. Kovácsék a Facebook közösségi portálon, egy helyesírási hibáktól hemzsegő bejegyzésben hirdetik az eseményüket.
Lapunk megkeresésére Oláh Dénes főesperes diverziónak nevezte az egyesület akcióját. „Láttam a felhívásukat, nem tántorít el, mi továbbra is ragaszkodunk az eredeti tervünkhöz” – jelentette ki. Kérdésünkre, miszerint nem tart-e attól, hogy az ellentüntetők megzavarják az iskoláért tiltakozókat, és megpróbálják lejáratni az ügyet, a főesperes annyit mondott: „ez is benne van a pakliban”.
Törvénytelen partizánakció
Az ellentüntetés kezdeményezőjét nem sikerült elérnünk, a városháza alárendeltségében működő láttamoztató bizottságtól azonban megtudtuk, amennyiben Kovács és hívei ugyanott és ugyanakkor ellentüntetést szerveznek, pénzbírságra számíthatnak, de akár bűnügyi eljárás is indulhat ellenük. „Jelenleg egyetlen bejelentett, és ezáltal törvényessé vált tiltakozó akcióról tudunk: arról, amit az Erdélyi Római Katolikus Státus szervez. A jogszabály értelmében más nem szervezhet tüntetést ugyanabban az időpontban és ugyanazon a helyen. Ellenkező esetben a karhatalom előtt felel” – mondta Valentin Bretfelean, a tömegrendezvényeket láttamoztató bizottság elnöke, a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője.
A katolikus egyház zászlók és pártszimbólumok nélküli, méltóságteljes tüntetésre hívja mindazokat, akik számára fontos a DNA célkeresztjébe került magyar iskola megmentése. Az egyház által szervezett tiltakozó megmozduláson beszédek, ima és énekek hangzanak el.
Nyugalomra int Florea
A város polgármestere, Dorin Florea nyugalomra inti a vásárhelyieket, és politikamentes tüntetést kér a szervezőktől, résztvevőktől, megerősítve, hogy a katolikus egyház rendezvénye eleget tesz az 1991/60-as számú gyülekezési törvénynek. Az elöljáró ugyanakkor azt üzeni „mindazoknak, akik szeretik a várost”, ódzkodjanak attól, hogy a tüntetést „politikai tőkekovácsolásra” vagy „ígéretek és illúziók árulására” használják. „Amíg kormányon voltak, a politikusoknak bőven volt idejük bebizonyítani, hogy szeretik ezt a várost, és hajlandók tenni érte, úgy, hogy a harmónia, és ne a konfliktusok városa legyen” – fejtette ki a polgármester.
Egyébként a katolikus iskola ügyében az első napokban rendkívül óvatosnak mutatkozó két nagy román párt közül a liberálisok törték meg a csendet. Cristian Chirteş parlamenti képviselő aggasztónak tartja az RMDSZ „beavatkozását és nyomásgyakorlását”, Kelemen Hunor elnök állásfoglalását. Ugyanakkor gyanúsnak tartja Ştefan Someşan szociáldemokrata főtanfelügyelő RMDSZ-szel való kapcsolatát, és hasonlóan vélekedik Victor Ponta volt kormányfő döntéséről is, aki két éve menesztette Vasile Oprea prefektust.
Chirteş azzal a közigazgatási perrel hozza kapcsolatba a kormánymegbízott leváltását, amelyet Oprea a helyi önkormányzat ellen indított a katolikus iskola létesítése kapcsán. Akárcsak a Kovács István Dávid-féle szervezet, a Szabad Emberek Pártja (POL) is attól tart, hogy az RMDSZ kampánycélokra készül felhasználni az iskolaügyet. A vásárhelyi tüntetéssel egyidőben Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön is tiltakoznak, míg Csíkszeredában este 7 órától vonulnak utcára.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Semjén: Magyarország kiáll az ártatlanul üldözött közösségi vezetők mellett
Magyarország mindig kiáll az ártatlanul üldözött, a magyarság megmaradását, értékeit és érdekeit szolgáló magyar közösségi vezetők mellett - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Csíkszeredában, amikor négy székelyföldi önkormányzati vezetőnek átadta a Külhoni Magyarságért Díjakat.
Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét, Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét és Szőke Domokost, Csíkszereda alpolgármesterét az államalapítás ünnepe alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök tüntette ki.
A négy székelyföldi elöljáró ellen feltételezett közigazgatási vétségekért indított büntetőeljárást a vádhatóság, korrupcióként értelmezve az esetleges ügyintézési szabálytalanságokat. A hatóságok ugyanis ürügyként használják fel az országban zajló korrupcióellenes hadjáratot arra, hogy a legnagyobb népszerűségnek örvendő, a magyarság megmaradásáért, nemzeti jelképei szabad használatáért síkraszálló közösségi vezetőket is lejárassa és meghátrálásra késztesse.
„A korrupcióellenes harc ürügyén a magyarság megfélemlítése zajlik” - jelentette ki Semjén Zsolt. Hozzátette: természetesen helyesnek tartja a korrupció elleni harcot, és az sem mondható el, hogy arányaiban több magyart vádoltak volna meg, mint románt, a Romániában uralkodó állapotok mégis a jakobinus rémuralomra emlékeztetik. Csak akkor volt olyan, hogy bárkit meg lehetett vádolni pusztán azért, mert valamely közösséghez tartozott, vagy politikailag nem tetszett az aktuális irányzatnak, és a közvádló vádja önmagában bizonyításnak minősült - magyarázta.
A miniszterelnök-helyettes szerint nyilvánvaló, hogy Romániában azokat a magyar vezetőket érte támadás, akik meghatározó szerepet játszanak közösségükben, akikre hallgatnak az emberek, és akiknek fontos szerepük van a magyarság megmaradásában.
Hozzátette: a kitüntetés a személyes teljesítménynek és az adott közösségnek szól, de azt nem titkolta, hogy a mostani kitüntetés egyben világos üzenet is "barátnak és ellenségnek" egyaránt.
„Magyarország soha nem fogja elengedni ezeknek az embereknek a kezét, (...) mindig számíthatnak Magyarországra, arra, hogy minden segítséget megadunk, minden létező fórumon, a nemzetközieket is beleértve, ki fogunk állni az üldözött magyar vezetők mellett, akik kiállnak a magyarság megmaradása, értékei és érdekei mellett” - szögezte le Semjén Zsolt.
A díjakat egyházi méltóságok, a székelyföldi megyék önkormányzati vezetői és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jelenlétében Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának eskütermében adták át. Zsigmond Barna főkonzul szerint visszahonosított magyarok tízezrei - és többen a kitüntettek közül is - ebben a teremben tették le a magyar állampolgári esküt.
A Külhoni Magyarságért Díjat Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek adományozza.

maszol.ro

Kelemen Hunor az 1918-as ígéretekről: meg kell beszélnünk a közös dolgainkat
Az 1918-as egyesülésnek a romániai magyarokat érintő következményeiről, az akkori ígéretekről őszintén kell beszélni, de az őszinte román-magyar párbeszéd pillanata még nem érkezett el – fejtette ki a Maszolnak adott interjúban az RMDSZ elnöke. „Meg kell beszélnünk a közös dolgainkat. E nélkül nem lehet eljutni a magyar közösség helyzetének törvényes rendezéséhez” – mondta az 1918-as ígéretek alkotmányba foglalásáról Kelemen Hunor.
Meglehetős visszhangja volt a román politikusok körében az RMDSZ kampányindító rendezvényén elhangzó kijelentésének, miszerint "1918 a veszteség éve volt" a magyarság számára. A PSD elnöke, Liviu Dragnea ezt úgy kommentálta: reméli, hallani fogja Kelemen Hunortól azt, hogy az 1918-as egyesülés győzelem volt a romániai magyarságnak is. Fogjuk-e ezt hallani valaha is az RMDSZ elnökétől?
Szeretném, hogy még az életemben ilyen kijelentést tehessek, de ehhez az kellene, hogy a román állam tartsa be 1918-ban, illetve a később is tett ígéreteket. A kampányindító rendezvényünkön azt mondtam, és most is csak azt tudom mondani: ha a 100 esztendő alatt nem lett volna számtalan kísérlet az erdélyi magyarok meggyengítésére, asszimilációjára, a kultúrájuknak a megalázására, beolvasztására, „bezárására”, a vagyonoknak az elvételére, ha az 1918-ban tett ígéreteket betartották volna, akkor –bizonyára – három-négy nemzedék után a történéseket más megvilágításba is lehetne helyezni. Tehát először is az kell, hogy a román állam betartsa a be nem tartott ígéreteket, és utána lehet sok mindenről beszélni.
Egyébként a romániai magyarok 1990-ben próbáltak egy gesztust tenni december elsején, amikor Szőcs Géza, az RMDSZ akkori főtitkára elment Gyulafehérvárra, a nemzeti ünnep állami rendezvényére. Azt akarta megmutatni, hogy talán egy olyan időszak következik a kommunista diktatúra megbukása után, amikor a történelmi tényekről tudunk őszintén, nyíltan beszélni a román többséggel, a sérelmeket talán magunk mögött tudjuk, és egy szabad, demokratikus világban mindenkinek megadják azt a lehetőséget, hogy saját kultúráját, közösségét, identitását erősítse és építse. Ezt füttykoncerttel viszonozta az összegyúlt ünneplő tömeg. Tehát azt, amit most mond a Szociáldemokrata Párt elnöke, ironikusan és cinikusan is visszafordíthatnám, de azt gondolom, hogy ezekről a kérdésekről őszintén és komolyan kell tárgyalni. Nem azért beszéltem az erdélyi magyarokat ért veszteségről 1918 kapcsán, mert provokálni akarunk valakit, hanem azért, mert ezekről a kérdésekről az erdélyi magyar közösségek, az erdélyi magyar emberek gyakran beszélnek, és elvárják a román államtól, hogy őket egyenrangú polgároknak tekintsék, elfogadva és tisztelve az identitásukat, kultúrájukat, vallásukat. Ne csak akkor legyen jó az erdélyi magyar ember, amikor adót fizet, amikor bemegy dolgozni, amikor értéket teremt. Száz esztendeje ennek az államnak, ennek az országnak dolgoznak az itt élő nemzedékek egymást követő hosszú-hosszú sorai.
maszol.ro

A magyar közösségeket ért támadásokról beszélt Vincze Loránt Berlinben
Potenciális eltérések a kisebbségvédelem terén kitűzött célok és az elért eredmények között című panelbeszélgetésen vett részt pénteken Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke Berlinben, A nemzeti kisebbségek viszonya az anyaországokkal a 20. és 21. századi Közép- és Kelet-Európában c. nemzetközi konferencián.
Az RMDSZ hírlevele szerint az esemény lehetőséget biztosított a nemzeti kisebbségek helyzetének és az állami politikák összehasonlítására, valamint a különféle perspektívák ütköztetésére az európai és nemzetközi szervezetek képviselői, többségi és kisebbségi politikusok, illetve egyetemi kutatók számára.
Vincze Loránt szerint két fajta diskurzus érhető tetten a kisebbségvédelem területén: míg az egyik szerint a status quón nem kell változtatni, ugyanis az apró hibák ellenére is működőképes a rendszer, addig a másik megközelítés összehasonlító kontextusba helyezi a különböző európai megoldásokat. Az első kategóriában Franciaország negatív és Dél-Tirol pozitív példájára utalt a FUEN elnöke, a másodikban pedig a romániai magyarok helyzetét ecsetelte.
Potenciális eltérések a kisebbségvédelem terén kitűzött célok és az elért eredmények között című panelbeszélgetésen vett részt pénteken Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke Berlinben, A nemzeti kisebbségek viszonya az anyaországokkal a 20. és 21. századi Közép- és Kelet-Európában c. nemzetközi konferencián.
Az RMDSZ hírlevele szerint az esemény lehetőséget biztosított a nemzeti kisebbségek helyzetének és az állami politikák összehasonlítására, valamint a különféle perspektívák ütköztetésére az európai és nemzetközi szervezetek képviselői, többségi és kisebbségi politikusok, illetve egyetemi kutatók számára.
„Mit veszít a többség, ha a kisebbségnek jobb védelmet szavatol?” – tette fel az egyszerű kérdést a FUEN elnöke, konkrét példákat adva: „Mit veszítene a szlovák többség, ha magyarul is kiírná az utcaneveket vagy a vasúti megállók nevét? Mit veszít a román állam, ha engedné a közösségi szimbólumok szabad használatát?” – utalva a székelyföldi város- és megyeházák tanácstermeiből kitiltott székely zászlóra. „Mindenhol azt látjuk Európában, hogy a régiók és közösségek szimbólumai szabadon megjelenhetnek, és ez nem vesz el semmit a többségtől” – fogalmazott Vincze Loránt, aki szerint a kisebbség lojalitását és támogatását az állam csak megfelelő védelem biztosításával és problémamegoldó hozzáállással tudja elnyerni.
A magyar közösség sérelmei közül Vincze Loránt kiemelte a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Elméleti Líceum ügyét is, amelyet aggasztónak tart, hiszen alig nyerte vissza az épület tulajdonjogát és az iskola működtetési jogát a Római Katolikus Egyház, a román igazságszolgáltatás lenullázná az egész folyamatot. Az erdélyi helyzetet feszültnek nevezte, hiszen a romániai magyarok aggódnak a közösségi vezetőket, az oktatási intézményeket és a közösségi szimbólumokat érő sorozatos támadások miatt. Vincze Loránt tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy holnap Marosvásárhelyen nagyszabású tüntetés lesz a magyar iskola védelmében.
A FUEN elnöke szerint fontos és időszerű az európai kisebbségvédelmi eszközök továbbfejlesztése, hiszen az Európai Unió kisebbségvédelmi politikája gyakorlatilag kimerül a politikai nyilatkozatok szintjén, miközben az Európa Tanács már ki akarja terjeszteni a Keretegyezmény hatályát a bevándorló, új kisebbségekre is, amellyel a FUEN és az őshonos nemzetiségek nem értenek egyet.
A romániai származású újságíró, Robert Schwartz által moderált panelbeszélgetés résztvevője volt még Bernd Fabritius, a német szövetségi parlament külföldi kulturális és oktatási politikájáért felelős biztosa, Rainer Hofmann, az EU Alapjogi Ügynökségének vezetőtanács-tagja, valamint Ján Varšo, a külhoni szlovákokért felelős szlovák állami kormányhivatal elnöke. A berlini konferencia a varsói Megemlékezés és Szolidaritás Európai Hálózat szervezésében, egyebeket mellett a FUEN és más neves európai kutatóintézetek, egyetemek és szervezetek partnerségével jött létre.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Választások Romániában 1990 - Törvényi keret - A szabad választások kiharcolása az 1989. decemberi forradalom egyik legjelentősebb célkitűzése volt. A fővárosi Forradalom téren december 22-én összegyűlt emberek is szabad választásokat követeltek, a demokrácia egyik előfeltételeként határozva meg ennek lehetőségét. Az 1990 utáni első parlamenti választást az 1990. március 14-én kiadott 92-es számú, a parlamenti és államelnök-választásról szóló törvényerejű rendelet alapján szervezték meg. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) 1989. december 22-én este kiadott közleményében jelentette be a szabad választások megszervezését, a többpártrendszeren alapuló parlamentet jelölve meg az emberi jogok tiszteletben tartása és a demokratikus értékek érvényesítése garanciájaként. Ezt követően a CFSN közvitára bocsátotta az államelnök- és a parlamenti választásokról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Nemzeti Megmentési Front (FSN) Alkotmányossági, Jogi és Emberi Jogi Bizottsága által kidolgozott választási törvényről szóló első egyeztetésre 1990. január 27-én került sor. A kerekasztal-beszélgetésen az 1989 után létesített minden párt képviselői jelen voltak, illetve megfigyelőkként részt vettek az akkor bejegyzési folyamat alatt álló politikai alakulatok képviselői is … A választások eredménye - Mivel a választási törvény nem rendelkezett semmiféle parlamenti küszöbről, a Képviselőházba nem kevesebb mint 27 politikai alakulat (ezek közül 11 nemzeti kisebbségeket képviselt) jutott be, a Szenátusba pedig 7. A FSN-nek sikerült megszereznie a mandátumok 67,53%-át, az RMDSZ és a PNL pedig 7-7%-ot kapott. A rendszerváltást követő első parlament egyúttal Alkotmányozó Gyűlésként is működött. Az ország alkotmányát 1991. november 21-én fogadták el, majd az ugyanazon év december 8-án szervezett referendum jóváhagyta az alaptörvényt … -
1992 - Törvényi keret - Az 1992-es parlamenti és elnökválasztást az 1992/68-as, illetve az 1992/69-es törvény alapján szervezték meg. A két választást egyszerre tartották, 1992. szeptember 27-én. Az 1992/68-as törvény egyik legfontosabb újdonságát a 3%-os parlamenti küszöb bevezetése jelentette, vagyis csak azok az alakulatok juthattak be a parlamentbe, amelyek megszerezték a választópolgárok által valamennyi listára leadott, országosan összesített érvényes szavazatok több mint három százalékát. Így a választáson indult 84 párt, politikai alakulat és szövetség közül mindössze nyolc került be a parlamentbe … - A választások eredménye - Az 1992. szeptember 27-én tartott választások nyomán mindössze nyolc politikai alakulat került be a parlamentbe: a FDSN, a CDR, a FSN, a PUNR, az RMDSZ, a PRM, a PSM és a PDAR. A parlament két házának elnökét 1992. október 28-án választották meg. Eszerint Oliviu Gherman lett a Szenátus és Adrian Năstase a Képviselőház elnöke. Az ország rendszerváltás utáni első Alkotmánya előírásainak értelmében a képviselők és szenátorok mandátuma négy évre szól … -
1996 - Törvényi keret - A rendszerváltó forradalom utáni harmadik parlamenti választásra 1996. november 3-án került sor. Ugyanekkor tartották az elnökválasztás első fordulóját is. A parlamenti választásokat a Hivatalos Közlöny 1992. július 16-i 164-es számában megjelent, 1992/68-as törvény alapján szervezték meg. Az 1992/68-as törvény 1-es cikkelye értelmében a Képviselőház és Szenátus tagjait általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással választották meg, körzetekre és pártlistákra épülő, parlamenti küszöb nélküli, arányos választási rendszerben … - A választások eredménye - A Központi Választási Iroda november 10-én közölte a választások végleges eredményeit, amelyek a Hivatalos Közlöny november 3-i, 287-es számában jelentek meg. Ezek szerint az újonnan megalakult Képviselőház 343 tagból (328 választott és további 15, a nemzeti kisebbségek által jelölt képviselő), a Szenátus pedig 143 tagból állt. A szenátorválasztáson a CDR került ki győztesként a szavazatok 30,7%-ának megszerzésével. Ezért a teljesítményért 53 mandátum járt. A további lista: PDSR - 23,08% és 41 mandátum, USD (PD+PSDR) -13,16% és 23 mandátum, RMDSZ - 6,82% és 11 mandátum, PUNR - 4,22% és 7 mandátum, PRM - 4,54% és 8 mandátum. A Szocialista Munkáspárt és a Romániai Demokrata Agrárpárt nem érte el a 3%-os parlamenti küszöböt … -
2000 - A 2000-es parlamenti választások legjelentősebb újdonságát a parlamenti küszöb 3-ról 5 százalékra való emelése jelentette. A választási versenyen indult 88 párt, politikai alakulat, szövetség és kisebbségi szervezet közül a november 26-ai szavazást követően mindössze öt jutott be a parlamentbe. A rendszerváltó forradalmat követően ez volt a második alkalom, amikor kormányváltásra került sor Romániában, hiszen a PDSR, a PSDR és a PUR alkotta Romániai Szociáldemokrata Pólus nyerte a választásokat - Törvényi keret - A 2000-es parlamenti választásokat november 26-án szervezték meg az 1992/68-as törvény alapján, amelyet utólag az 1996/115-ös törvénnyel és a 2000/63-as, a 2000/129-es és a 2000/154-es sürgősségi rendelettel módosítottak … - Eredmények - A 88 párt, politikai alakulat, szövetség és nemzeti kisebbségi szervezet közül, amelyek jelöltlistákat állítottak a 2000-es választáson, mindössze öt jutott be a parlamentbe: a Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR, amelyet a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, a Román Humanista Párt és a Román Szociáldemokrata Párt alkotott), a Nagy-Románia Párt (PRM), a Demokrata Párt (PD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), illetve a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek szervezeteinek képviselői … -
2004 - A Románia európai uniós csatlakozását megelőző események kontextusában a 2004. november 28-ai parlamenti választások megszervezése és lezajlása kiemelt jelentőséget nyert. Új törvények szabtak keretet ennek a választási folyamatnak, amely előtt egy évvel, 2003-ban alkotmánymódosításra is sor került. Ugyanakkor ez volt az utolsó alkalom, amikor a parlamenti választással együtt elnökválasztást is tartottak Romániában - Törvényi keret - Több helyen is módosult a választási rendszer mind az elnök-, mind a szenátor- és képviselőválasztás tekintetében. A legjelentősebb újdonságok a következők voltak: a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség szavatolása az állami tisztségek betöltése terén, a szenátorjelöltek alsó korhatárának 35-ről 33 évre való csökkentése, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének feltételekhez való kötése, az Állandó Választási Hatóság működésének szabályozása, az államelnöki mandátum öt évre való meghosszabbítása … - Eredmények - A 2004. november 28-án tartott választáson a 18.449.344 választásra jogosult polgár 58,5%-a járult az urnákhoz. A képviselőválasztáson 10.794.653 szavazatot jegyeztek, amelyek közül 10.188.106 volt érvényes. A szenátorjelöltek listáira összesen 10.794.653 voksot adtak le, ezekből 10.231.476-ot nyilvánítottak érvényesnek. A választási versenyben indult összesen 52 politikai alakulat, párt, pártszövetség és nemzeti kisebbséget képviselő szervezet közül mindössze hat jutott be a parlamentbe: a PSD+PUR Nemzeti Szövetség, a PNL és PD alkotta Igazságért és Igazságosságért Szövetség, a PRM, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek … -
2008 - A 2008-as parlamenti választások november 30-án zajlottak. A választási verseny legjelentősebb újdonsága az volt, hogy az addig alkalmazott listás szavazást felváltotta egy vegyes, az arányosságot a többségi elvvel ötvöző rendszer - Törvényi keret - A 2008. november 30-ai parlamenti választáson alkalmazták először az országban az egyéni kerületes rendszert. A választási folyamat törvényi keretét a 2008/35-ös jogszabály adta. Azért minősítik vegyesnek a 2008-as választásokon alkalmazott rendszert, mert bár minden egyéni kerületben egyetlen jelöltre lehetett szavazni, a parlamenti mandátumokat az egyes politikai alakulatok által országos szinten elért eredmények függvényében, a megszerzett voksok számával arányosan osztották el … - Nemzeti kisebbségek - A kisebbségi szervezetek esetében választási együtthatót számítottak, azaz az országos szinten leadott érvényes szavazatok számát elosztották a mandátumok számával. Azok a kisebbségi szervezetek jutottak mandátumhoz, amelyek a választási koefficiens 10%-ának megfelelő szavazatmennyiségnél több voksot szereztek. A kisebbségi szervezeten belül az a jelölt kapott mandátumot, aki a legtöbb szavazatot szerezte - Eredmények - A BEC adatai szerint a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 39,26%-a járult az urnákhoz, városon 35,63%-os, vidéken 39,26%-os részvételi arányt jegyeztek. A választások végleges eredményeit december 4-én ismertették. Ezek szerint a PD-L három parlamenti mandátummal többet szerzett, mint a PSD+PC alkotta szövetség. Előbbi alakulat 51 szenátori és 115 képviselői, míg a szövetség 49 szenátori és 114 képviselői mandátumot nyert. Bejutott még a parlamentbe a PNL (65 képviselői és 28 szenátori mandátummal), az RMDSZ (22 képviselői és 9 szenátori mandátummal), illetve 18 képviselői mandátumot osztottak szét a nemzeti kisebbségek képviselői között … -
2012 - A 2012. december 9-én tartott parlamenti választások egyik sajátossága, hogy jelentősen, 477-ről 588-ra nőtt a megválasztott képviselők és szenátorok száma a 2008-ban jegyzetthez viszonyítva - Törvényi keret - A 2012-es parlamenti választásokat a négy évvel korábban, 2008. november 30-án is alkalmazott vegyes, a többségi elvet az arányossággal ötvöző rendszer rendszer szerint szervezték, amelynek lényege, hogy bár minden egyéni kerületben egyetlen jelöltre lehetett szavazni, a parlamenti mandátumokat az egyes politikai alakulatok által országos szinten elért eredmények függvényében, a megszerzett voksok számával arányosan osztották el. 2008 előtt a pártlistákra alapuló arányos választási rendszert alkalmazták Romániában … - Eredmények - A 2012-es választást az USL nyerte, amelynek képviselőjelöltjei megszerezték a voksok 58,63%-át. Az USL-t az ARD követte 16,50%, majd a PP-DD és az RMDSZ következett 13,99%, illetve 5,13%-kal. A szenátorválasztáson is tarolt az USL, 60,10%-ot kapott, az ARD 16,70%-ot, a PP-DD - 14,65%-ot, az RMDSZ pedig 5,23%-ot. Mandátumokra 'átszámítva' a fenti eredmény a következőket jelentette: USL - 395 mandátum (273 képviselői + 122 szenátori), ARD - 80 mandátum (56+24), PP-DD - 68 mandátum (47+21), RMDSZ - 27 (18+9), kisebbségi szervezetek - 18 képviselői mandátum. Az 588 honatya közül 150-en a visszaosztás nyomán jutottak mandátumhoz …
Agerpres

„Elérkeztünk tűrőképességünk határáig”
Több ezren gyűltek össze Marosvásárhelyen szombat délután, tiltakozva Tamási Zsolt iskolaigazgató meghurcolása és a római katolikus gimnázium működésének ellehetetlenítése ellen. Hangzatos szónoklatok, beígért memorandum, megannyi könyv és egy különösen aktuálissá vált vers.
Hiába dolgoznak, alkotnak, hiába gazdagítják teremtő munkájukkal és adóikkal az országot, most is másodrangú állampolgároknak tekintik a magyarokat Romániában – hangoztatta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton, a Római Katolikus Gimnázium védelmében rendezett marosvásárhelyi tüntetésen. A politikus az MTI tudósítása szerint rámutatott: sem az egyház, sem a meghurcolt Tamási Zsolt iskolaigazgató, sem a katolikus iskola újraindítását támogató tanfelügyelő nem rövidített meg senkit, nem vette el más vagyonát, nem követett el törvénytelenséget.
„Ki a tolvaj: az aki ellopta a vagyont és intézményeket, vagy az, aki visszaköveteli az elrablott vagyont és a bezárt iskolát?” – kérdezte a szónok, hangoztatva, az erdélyi magyarság dühös és csalódott jogfosztottsága miatt. Kelemen Hunor ugyanakkor bejelentette, az RMDSZ memorandumot intéz az ügyben a román államfőhöz és miniszterelnökhöz.
Holló László, a marosvásárhelyi demonstrációt szervező Státus Alapítvány ügyvezető igazgatója kiemelte: az egyház az eltelt évszázadok alatt egész Erdélyt átfogó iskolahálózatot épített, amelyben nemcsak magyarok tanultak, ezek az intézmények a románságnak is jeles személyiségeket adtak. Most mégis elvitatják jogát, hogy saját, nehezen visszaszerzett épületében iskolát alapítson. Megállapította, a kommunizmus idején államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamata leállt Romániában, a már megtörtént visszaszolgáltatások jogosságát megkérdőjelezik.
Elérkeztünk tűrőképességünk határáig” – mondta az egyházi vagyonkezelő intézmény vezetője, arra figyelmeztetve a hatóságokat, hogy amennyiben felrúgják az iskolaépületről kötött szerződést, azzal a benne működő Unirea Főgimnázium épülethasználati jogát is megszüntetik – írja az MTI.
A marosvásárhelyi tüntetésen a Római Katolikus Gimnázium diákságának, tanári karának, szülőbizottságának egy-egy képviselője is szót emelt az iskola ellehetetlenítése ellen, majd a megmozdulás résztvevői együtt szavalták el Reményik Sándor Templom és iskola című versét, a magukkal hozott könyveket pedig a színpadon gyűjtötték össze az iskola könyvtára számra.
Előzmények A román Unirea Főgimnázium által használt, a római katolikus egyháznak 2004-ben visszaszolgáltatott marosvásárhelyi épületegyüttes egyik melléképületében 2014-ben kapott helyet az újjáalakult római katolikus gimnázium: a líceumban jelenleg több mint 400 diák tanul, és mintegy 50 pedagógus dolgozik. A katolikus gimnázium törvénytelennek vélt létrehozását azt követően kezdte vizsgálni előbb a minisztérium ellenőrző testülete, majd az ügyészség, hogy augusztusban tanteremvita alakult ki az egyházi épületeken osztozó két intézmény között. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Római Katolikus Gimnázium törvénytelennek vélt létrehozása miatt múlt héten eljárást indított Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan Maros megyei főtanfelügyelő ellen, előbbit hatósági felügyelet alá, utóbbit házi őrizetbe helyezve – idézi fel a történteket az MTI.
Székelyhon.ro

Az RMDSZ-hez közelít a gazdák egyesülete
Tizenegyedik kongresszusát tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) pénteken a székelyudvarhelyi Művelődési Házban. A kongresszuson együttműködési megállapodást írtak alá az RMDSZ-szel – tájékoztatnak közleményben.
Jelen kongresszus a több névváltoztatáson átesett, de újjászületett egyesületnek fontos eseménye, mely által 172 éves múltjához kíván hű maradni a szervezet – mondta el Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke. Az eseményen az RMDSZ vezetői, szenátorai, illetve a helyi és megyei elöljárók mellett jelen volt Torda Márta, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának Kárpát-medencei együttműködési osztályvezetője is. Gratulált az RMGE-nek, és úgy értékelte, az egyesület a jövő bizalmát kellett munkájával megalapozza. A segítségnyújtás mellett fontos, hogy a külhoni magyar agrártársadalmat röghöz kössék, mely nehéz feladat, de biztos és kiemelkedő jelentőségű a magyarság megtartásában, megmaradásában – hangsúlyozta az osztályvezető.
A kongresszuson aláírták az RMDSZ és RMGE közötti, Összefogás a vidékért elnevezésű megállapodást. Az egyezmény széles körű társadalmi együttműködés alapját igyekszik lefektetni, így minden olyan megyei és helyi önkormányzat, gazdaszervezet, intézmény, agrár- és vidékfejlesztéssel foglalkozó egyesület csatlakozhat hozzá, amely felelősen gondolkodik az erdélyi vidékről, Erdély jövőjéről.
Székelyhon.ro

Magyarország kiáll mellettük (Díjak székelyföldi elöljáróknak)
Magyarország mindig kiáll a magyarság megmaradását, értékeit és érdekeit szolgáló, ártatlanul üldözött magyar közösségi vezetők mellett – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tegnap Csíkszeredában, amikor négy székelyföldi önkormányzati vezetőnek átadta a Külhoni Magyarságért Díjakat.
Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét, Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét és Szőke Domokost, Csíkszereda alpolgármesterét az államalapítás ünnepe alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök tüntette ki. A négy székelyföldi elöljáró ellen feltételezett közigazgatási vétségekért indított büntetőeljárást a román vádhatóság, korrupcióként értelmezve az esetleges ügyintézési szabálytalanságokat. „A korrupcióellenes harc ürügyén a magyarság megfélemlítése zajlik” – véli Semjén Zsolt, hozzátéve: természetesen helyesnek tartja a korrupció elleni harcot, és az sem mondható el, hogy arányaiban több magyart vádoltak volna meg, mint románt.
Semjént a Romániában uralkodó állapotok mégis a jakobinus rémuralomra emlékeztetik. Csak akkor volt olyan, hogy bárkit meg lehetett vádolni pusztán azért, mert valamely közösséghez tartozott, vagy politikailag nem tetszett az aktuális irányzatnak, és a közvádló vádja önmagában bizonyításnak minősült – magyarázta. A magyar miniszterelnök-helyettes szerint nyilvánvaló, hogy Romániában azokat a magyar vezetőket érte támadás, akik meghatározó szerepet játszanak közösségükben, akikre hallgatnak az emberek, és akiknek fontos szerepük van a magyarság megmaradásában. Hozzátette: a kitüntetés a személyes teljesítménynek és az adott közösségnek szól, de egyben világos üzenet is „barátnak és ellenségnek” egyaránt.
„Magyarország soha nem fogja elengedni ezeknek az embereknek a kezét (...) mindig számíthatnak Magyarországra, arra, hogy minden segítséget megadunk minden létező fórumon, a nemzetközieket is beleértve, ki fogunk állni az üldözött magyar vezetők mellett, akik kiállnak a magyarság megmaradása, értékei és érdekei mellett” – szögezte le Semjén Zsolt. A díjakat egyházi méltóságok, a székelyföldi megyék önkormányzati vezetői és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jelenlétében Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának eskütermében adták át. Zsigmond Barna főkonzul szerint visszahonosított magyarok tízezrei – és többen a kitüntettek közül is – ebben a teremben tették le a magyar állampolgári esküt.
A Külhoni Magyarságért Díjat Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek adományozza.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hivatalosan is elkezdődött a parlamenti választási kampány
December 11-én lesznek Romániában a parlamenti választások, ma hivatalosan is elkezdődött a harminc napig tartó kampány. Elemzők szerint ez paradox módon azt fogja eredményezni, hogy az utcákon kevésbé lesz látható mindez, mint eddig. A tavaly elfogadott új választási reformcsomag ugyanis állami finanszírozás alá vonta és szigorú keretek közé szorította a kampányt. Az utóbbi hetekben számos romániai nagyvárosban megjelentek a jelöltek arcképét és a pártok választási szlogenjeit hirdető molinók és óriásplakátok, de ezeket most el kell távolítani, mert a választási kampány idején csak az erre kijelölt helyeken és sokkal szerényebb méretekben szabad politikai hirdetményeket kihelyezni.
A júniusi helyhatósági választási kampányhoz hasonlóan az óriásplakátokon kívül most is tilos a hangosbemondók, a kivetítők használata, a választók ajándéktárgyakkal, ingyenkoncertekkel és tűzijátékokkal történő mozgósítása is. A kampányban a jelölteknek kizárólag félméteresnél nem nagyobb plakátokkal, szórólapokkal, valamint médiaszereplésekkel és politikai rendezvényekkel szabad versengeniük a polgárok bizalmáért.
Tilos ez alkalommal is golyóstollakat, bögréket, vödröket, élelmiszert, ruhaneműt, ernyőt, öngyújtót, órát vagy bármilyen más ajándéktárgyat osztogatni, azok értékétől függetlenül, a jelöltek nem használhatják már a települések utcáin köröző, hangosbemondókkal felszerelt kampányautókat, de azt is büntetik, ha gépkocsikon, üzletek kirakataiban vagy bárhol másutt választási reklámot függesztenek ki, az erre a célra kijelölt plakátoló helyek kivételével.
A közszolgálati média parlamenti súlyukkal arányosan ingyenesen biztosít műsoridőt a parlamenti pártoknak és az ország legalább felében teljes listát állító parlamenti kívüli pártoknak. A magántelevíziók is szervezhetnek választási vitákat, de be kell tartaniuk a kiegyensúlyozottságra vonatkozó törvényes követelményeket és minden pártnak azonos tarifa szerint kell műsoridőt biztosítaniuk. Reklámidőt a pártok nem vásárolhatnak. Az új pártfinanszírozási törvény értelmében a választási kampányokat immár az állami költségvetésből pénzelik Romániában. A jelöltek hitelekből megelőlegezett költségeit utólag számolják el, de csak akkor, ha pártjuk megszerezte a voksok legalább három százalékát. Egy képviselő vagy szenátorjelölt legfeljebb 63 ezer lejt költhet kampányára, mivel azonban a parlamentnek (a kedvezményesen mandátumhoz jutó kisebbségi képviselőket nem számítva) 448 tagja lesz, és minden megyében két-két póttag is szerepelhet a jelöltlistákon, az országos listát állító pártok kampány-költségvetése a mostani szerényebb körülmények között is elérheti a 40,3 millió lejt.
A december 11-i parlamenti választásokon csaknem 6500 jelölt pályázik képviselői vagy szenátori mandátumra negyven párt, pártszövetség illetve kisebbségi szervezet színeiben, vagy függetlenként. A jelöltállítást megelőzően 11 pártnak sikerült elegendő (190 ezer) támogató aláírást összegyűjtenie ahhoz, hogy országos listát állíthasson.
A választói névjegyzékben 18,9 millió név szerepel, ezek közül 18,3 milliónak szerepel romániai lakhely az irataiban, 600 ezer román állampolgárnak pedig bejelentett külföldi lakhelye van.
Először voksolhatnak levélben a külföldön élő román állampolgárok: erre azonban a voksolás előtt legalább három hónappal regisztrálniuk kellett. A határidő lejártáig kevesebb mint 8900-an kérték, hogy levélben adhassák le voksukat.
A most kezdődött parlamenti választási kampány a voksolás előtti napon, június 4-én reggel 7 órakor ér véget.
Kolozs megyében negyedik az RMDSZ
A Megyei Választási Iroda (BEJ) sorhúzás alapján állította fel a sorrendet, hogy a szavazólapra milyen sorrendbe kerüljenek fel a december 11-ei választásokon induló pártok. Eszerint az RMDSZ a negyedik helyre kerül a szavazólapon a december 11-ei parlamenti választáson. A listán szereplő pártok közül az RMDSZ az egyetlen magyar politikai alakulat, amely indul a megmérettetésen. Az RMDSZ listáit Kolozs megyében Csoma Botond és Hegedüs Csilla képviselőjelölt és László Attila szenátorjelölt vezeti.
Szabadság (Kolozsvár)

Még „él nemzet e (szórvány)hazán”...
A Nagyenyed környéki közösségeink már ráébredtek arra, hogy hiábavaló a népességstatisztikákon való kesergés, ehelyett folyamatosan olyan kulturális és hagyományőrző programokat kell szervezni, amelyek megmozgatják és összetartásra, egymás szeretetére buzdítják a magyarságot.
Humorest Csombordon
Az RMDSZ szórványkaravánja november 3-án, csütörtökön a jó borairól híres településen ingyenes humorelőadással, György Botond, Kun Zsolt és András Előd humoristák standup comedy produkcióival szórakoztatta az nézőket. „Nálunk jobban senki sem tudja jogainkat megvédeni, érdekeinket érvényesíteni. Mi vagyunk azok, akik a leginkább tudjuk, hogy mire van szükségünk: a magyar diákoknak magyar iskolára, hiszen nem mindegy, hogy anyanyelven tanulhatnak vagy sem. A magyar embereknek jól megfizetett munkahelyekre, hiszen nem élhetnek éhbérből, a magyar közösségnek pedig jól képzett szakemberekre. Közösségünk szépkorú tagjainak becsületes nyugdíjat kell biztosítanunk. Ez a feladatunk, ezért dolgozunk!” – hangsúlyozta Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester, az RMDSZ Fehér megyei szenátorjelöltje, aki a csombordi magyar emberek, környékbeli tanárok és diákok előtt szólalt fel. Október és november folyamán Erdély-szerte összesen 12 helyszínre látogat el a karaván.
Szórvány-székely találkozó Marosdécsén
A sepsiszentgyörgyi Százlábú Néptáncegyüttes a X. Jubileumi Erdélyi Néptánc Antológián való fellépése adott alkalmat a miriszlói és a décsei kis magyar közösségekkel való találkozásra: útban Kolozsvár felé ismerkedéssel, előadással egybekötött pihenőt iktattak programjukba. A kapcsolatot Pillich Balázs, a Szarkaláb Néptáncegyüttes vezetője létesítette, aki több mint 3 éve jár a községbe néptáncot oktatni, és már szívügyének tekinti az itteni magyarság sorsát. A találkozóra november 4-én, pénteken, a marosdécsei kultúrotthonban került sor, elsőnek a sepsiszentgyörgyi csoport lépett a színpadra, vezetőjük, Virág Endre részletesen ismertette a bemutatott táncokat (moldvai, szilágysági, méhkeréki román táncok és szászcsávási cigány táncok), őket a házigazda Miriszló Gyöngye kezdő és haladó csoportja követte felcsíki, Küküllő menti és mezőségi táncokkal. A két csoport tematikája tökéletesen kiegészítette egymást, Erdély szinte valamennyi tájegységeinek valóságos képzeletbeli utazására hívta a népzene által a közönséget. A décseiek nagyon hálásak voltak, érzéseiket Gábor Ferenc református lelkész öntötte szép szavakba, megköszönve a szervezők, Szabó Csilla Erzsébet óvónő és Bányai Tímea helyi RMDSZ-elnök és a református közösség szervezésben nyújtott segítségét.
Az előadást közös vacsora és késő estig tartó táncház követte. A mulatságon alkalom adódott a tánccsoportok vezetőinek tapasztalatcseréjére is. Szabó Csilla, Virág Endre és neje, Ildikó, a Háromszék Néptáncegyüttes hivatásos táncosa hosszasan elbeszélgethettek a gondokról és sikerekről, és fölvázolták a kapcsolat lehetséges folytatását. A székelyek nagyon jól érezték magukat ezen a vidéken és a legmélyebb benyomás annak felismerése volt, hogy egy ilyen kis szórványközségben, mint Miriszló, minden gyereknek és fiatalnak be kell kapcsolódnia a „mozgalomba” ahhoz, hogy létrejöhessen egy néptánccsoport, ami végső soron összetartásra ösztönöz mindenkit.
A 30 fős székely csapat másnap továbbutazott, a helybelieknek viszont annyira megjött a kedve a mulatsághoz, hogy szombaton este szüreti batyubált szerveztek a jó hangulat betetőzéséért.
Basa Emese
Szabadság (Kolozsvár)

„Ne hagyjuk az iskolát!” – több ezer magyar ember tüntetett Marosvásárhelyen
Hiába dolgoznak, alkotnak, hiába gazdagítják teremtő munkájukkal és adóikkal az országot, most is másodrangú állampolgároknak tekintik a magyarokat Romániában - hangoztatta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton, a Római Katolikus Gimnázium védelmében rendezett marosvásárhelyi tüntetésen.
A politikus több ezer ember előtt beszélt, akik – a szervezők kérésére könyvvel a kezükben – a Vársétányon gyűltek össze, hogy a tiltakozzanak a felekezeti tanintézmény ellehetetlenítése és igazgatójának, Tamási Zsoltnak a meghurcolása ellen. Hasonló tüntetést tartottak szombaton Szatmárnémetiben, Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön is.
Kelemen Hunor - aki ezúttal az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány közgyűlésének tagjaként szólt a Vársétányon összesereglett több ezer tüntetőhöz - rámutatott: sem az egyház, sem Tamási Zsolt iskolaigazgató, sem a katolikus iskola újraindítását támogató tanfelügyelő nem rövidített meg senkit, nem vette el más vagyonát, nem követett el törvénytelenséget. A politikus bejelentette: az RMDSZ memorandumot intéz az ügyben az államfőhöz és miniszterelnökhöz.
„Kérdem én: ki itt a tolvaj? Az, aki ellopta a vagyont és az intézményeket vagy az, aki visszaköveteli az elrablott vagyont és a bezárt iskolát. A válasz egyértelmű, ezért lassan mondjuk, hogy mindenki értse: sem az egyház, sem Tamási Zsolt, sem a tanfelügyelőség nem rövidített meg senkit, nem vette el más vagyonát, nem követett el törvénytelenséget. Azért vagyunk itt, hogy ezt ország-világ tudtára adjuk. Több mint 400 gyerek családja és szülei bíznak ebben az iskolában, ők a katolikus egyház képviselte szellemiségben kívánják nevelni gyerekeiket” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke
Könyvvel a kezükben gyülekeztek
A marosvásárhelyi Vársétányra - jelentős, de diszkrét rendőri jelenlét közepette - többnyire kisebb-nagyobb csoportokban érkeztek a történelmi egyházi közösségek, a magyar iskolák tanárai és diákjai, jelen voltak a magyar pártok országos és helyi vezetői.
A Ne hagyjuk az iskolát! jelmondattal meghirdetett demonstráció nemcsak címében utalt Reményik Sándor Templom és iskola című ismert versére: a szemerkélő hideg esőben, jelentős karhatalmi jelenlét közepette gyülekező marosvásárhelyieknek a szervezők a költemény szövegét tartalmazó szórólapokat osztogattak, hogy a demonstráció végén együtt szavalhassák el a kisebbségi sorba jutott erdélyi magyarságnak 1925-ben írt felhívást: "Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát".
Oláh Dénes, a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Egyházközség plébánosa, a Maros-Küküllő egyházkerület főesperese nyitotta meg a demonstrációt, majd a szervezők nevében Holló László, a Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke szólt a jelenlévőkhöz.
„Nem veheti senki rossz néven, hogy most, amikor iskoláinkat veszélyeztetik, a törvényesség rendkívüli útját választjuk, és utcára vonulunk. Azért vagyunk itt, mert a Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium létét vonják kétségbe, azért vagyunk itt, hogy figyelmeztessünk mindenkit”- fogalmazott Holló László, majd őt követte Székely Szilárd, a gimnázium ideiglenesen kinevezett igazgatója, aki az iskola pedagógusainak üzenetét tolmácsolta.
A szülői közösség nevében Márton Gyöngyvér szólt a jelenlévőkhöz. Azt kérte az ügyészségtől, hogy ne játsszon több mint 400 diák jövőjével, ne lehetetlenítse el az iskola működését. A diákok üzenetét Kali Edina tolmácsolta: „Amit biztosan tudunk, hogy tanulni akarunk! Tanulni akarunk anyanyelvünkön, tanulni akarunk saját iskolánkban, és egyenlő állampolgárai akarunk lenni ennek az országnak!"
A tüntetés végén a jelenlévők együtt olvasták fel Reményik Sándor Templom és iskola című versét, ezt követően átadták könyvadományaikat, amelyekkel az iskola könyvtárát kívánják bővíteni.
Maszol/MTI
maszol.ro

Intézményesítenék a székely–szórvány tengelyt
Hivatalossá tennék a székelyföldi–szórvány kapcsolatokat az RMDSZ képviselői, jelentették be vasárnap Besztercén, a magyar szórvány napja alkalmából tartott ünnepségen – számol be Pap Melinda a kronika.ro-n.
A tömbben és szórványban élő erdélyi magyarok egymásra vannak utalva, és ez lépésekre kötelezi az RMDSZ-t, mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Emlékeztetett a székely–szórvány partnerkapcsolatokra, melyeket elmondása szerint most azzal teljesítenek ki, hogy Hargita megye képviselői jelöltlistáján befutó helyet biztosít egy szórványbeli számára. Ezzel az erdélyi magyarság belső szolidaritását akarják megerősíteni, mondta a szövetségi elnök, aki szerint az elmúlt választásokon az RMDSZ több mint 50 ezer szavazatot kapott olyan megyékből, melyekből nem jutott be magyar jelölt a parlamentbe.
A szórvány jelöltjeként a Szeben megyei Benedek Zakariás úgy vélte, mandátuma kapocs lehet a szórvány és a tömb között. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke feladatot is kijelölt számára. Szerinte olyan törvénymódosítást kellene beterjesztenie, mely lehetővé tenné egy megye költségvetéséből más megyék szórványközösségeinek támogatását. Ugyanakkor arra kérte az RMDSZ képviselőit, szavazzák meg azt a törvénytervezetet, mely előírná az önkormányzatok számára egy szórvánnyal foglalkozó tanácsos alkalmazását. Hozzátette, a beterjesztők a moldovai köztársaságbeliek megsegítésére gondoltak, de a jogszabály által az erdélyi magyar szórvány székelyföldi támogatása is lehetővé válna – írja a kronika.ro.

Magyar szórvány napja - Kelemen Hunor: az egymásrautaltság kötelez - Kelemen Hunor szerint a tömbben és szórványban élő erdélyi magyarok egymásra vannak utalva, és ez az egymásrautaltság lépésekre kötelezi a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ).
Az RMDSZ elnöke az erdélyi Besztercén a magyar szórvány napja alkalmából szervezett rendezvényen beszélt erről vasárnap délelőtt. Emlékeztetett arra, hogy évekkel ezelőtt az RMDSZ partnerség kialakítását kezdeményezte a székelyföldi megyék és a szórványmegyék között, most pedig azzal teljesíti ki az együttműködést, hogy a székelyföldi Hargita megye parlamenti képviselői jelöltlistáján egy befutónak számító helyet biztosít egy olyan szórványból érkező jelölt számára, akinek a saját megyéjéből nem lenne esélye bejutni a parlamentbe.
Kelemen Hunor szerint a döntés az erdélyi magyarság belső szolidaritását akarja megerősíteni arra alapozva, hogy az elmúlt választásokon az RMDSZ több mint 50 ezer szavazatot kapott olyan megyékből, melyekből nem jutott be magyar jelölt a parlamentbe.
A Szeben megyei Benedek Zakariás - aki az RMDSZ Hargita megyei jelöltjeként szerezhet parlamenti mandátumot - köszönetet mondott a felismerésért, hogy a szórvány elfogyásával a tömb is veszélybe kerülhet. Hozzátette: a szórvány számára felajánlott parlamenti mandátum kapocs lehet a szórvány és a tömb között.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke feladatot is szabott Benedek Zakariásnak. Kijelentette: olyan törvénymódosítást kellene beterjesztenie, amely lehetővé teszi, hogy a megye költségvetéséből támogatást juttathassanak más megyék szórványközösségeinek. Megjegyezte, a Székelyföld-szórvány partnerség kezdetekor, 2008-ban és 2009-ben nyújtott támogatásaikat kifogásolta a Számvevőszék. A székelyföldi politikus arra kérte az RMDSZ képviselőit, hogy szavazzák meg a parlamentben azt a törvénytervezetet, amely előírná az önkormányzatok számára egy szórvánnyal foglalkozó tanácsos alkalmazását is. Hozzátette, a beterjesztők Moldova köztársaság településeinek a megsegítésére gondoltak, de a jogszabály által az erdélyi magyar szórvány székelyföldi támogatása is lehetővé válna.
A Székelyföld egy részét, de ugyanakkor szórványvidékeket is magába foglaló Maros megye önkormányzatának elnöke, Péter Ferenc kijelentette: Maros megye eddig a saját belső szórványaival foglalkozott, de úgy látja: "van erőforrás arra", hogy Kovászna és Hargita példáját követve más megyék magyar szórványközösségei számára is segítséget nyújtsanak.
A házigazda Beszterce-Naszód megye RMDSZ-szervezetének elnöke, Décsei Attila arra kérte az RMDSZ parlamenti frakcióit, hogy segítsék a besztercei magyar közösség önálló magyar iskola létrehozására irányuló törekvését. "Minden követ megmozgattunk, és megmozgatunk, de egyedül erre képtelenek vagyunk. Szükségünk van arra, hogy a bukaresti képviselők mutassák az utat" - jelentette ki az elnök.
A magyar szórvány napja alkalmából tartott besztercei rendezvény résztvevői zárónyilatkozatot fogadtak el. A dokumentumban azt javasolták az RMDSZ soron következő kongresszusának, hogy vezesse be a szövetség alapszabályába azt az elvet, amely szerint a szórvány képviselőjének is befutó helyet kell biztosítani az RMDSZ parlamenti választási jelöltlistáján.
Gazda Árpád
(MTI)

Az Örökségünk őrei-kezdeményezés a szórvány cselekvési terv egyik sikere
Az RMDSZ 2016-ban konkrét, megvalósítható és számon kérhető alapokra helyezte a 2011-ben kidolgozott, tavaly novemberben új irányelvekkel kiegészített szórvány cselekvési tervét – ismertette november 12-én, szombaton Nagyenyeden Hegedüs Csilla. A kultúráért felelős ügyvezető alelnök, Kolozs megye parlamenti képviselőjelöltje részt vett azon a tanácskozáson, amelyet második alkalommal szervezett meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, s amelynek témaköre a szórvány sajtó helyzete köré épült.
Beszédében kiemelte: „a Szövetség számára a minden magyar számít nemcsak egy lélekmelengető szép kifejezés, hanem a nap mint nap megélt valóság. Ezért teljesen természetes, hogy nemzetstratégiáról kell beszélni a szórványban, hiszen az itt élő magyar emberek sokszor többet tesznek azért, hogy megtartsák nemzeti identitásukat, mint azok, akik számára magyarságuk megélése sokkal kevesebb akadályba ütközik, hisz kézügyben van számukra a magyar kultúra, a magyar oktatás, a magyar sajtó, és anyanyelvükön élik meg mindennapjaikat.”
Az ügyvezető alelnök előadásában a Szövetség szórvány cselekvési tervét ismertette. Rámutatott: a 2011. november 12-i, dévai Magyar Szórvány Napján elfogadott Zárónyilatkozat kimondja: „a magyar szórványok kérdése társadalmunk egyik legfontosabb ügye, ezért helyzetüknek javítása, nemzeti identitásuk megőrzése össztársadalmi odafigyelést, összefogást, cselekvést igényel.” Erre reflektálva kiemelte: az új irányelvekkel kiegészített cselekvési terv is ennek szellemében készült el. Négy nagy területre összpontosítva fogalmaz meg konkrét feladatokat: kultúra és társadalomszervezés, oktatáspolitika, ifjúság, valamint sajtó.
Az új cselekvési tervet az újratervezés jegyében széleskörű konzultációval dolgozták ki, amelyhez hozzájárultak az RMDSZ megyei szervezetei, civil szervezetek, pedagógusok, ifjúsági szervezeteket, de egyéni hozzászólások, tanácsok is érkeztek.
Hegedüs Csilla az új terv két különböző programtípusáról elmondta: a sikeres közösségépítő rendezvényeket továbbviszik, ugyanakkor az új programok között kiemelt helyet szánnak a minőségi magyar oktatás kiterjesztésének, a magyar közösségi terek kialakításának, a tartalmas ifjúsági programoknak, a magyar házak hálózatba szervezésének. A Szövetség beiskolázási kampánya, amely továbbra is kiemelt társadalomszervezési tevékenységként szerepel terveiben, idén tavasszal újra nagy hangsúlyt kapott az RMDSZ-ben.
A következő években kiemelt figyelmet fordítanak a nagyvárosi szórványra, mert ott a legnagyobb az identitásvesztés, a lemorzsolódás. Erről átfogó, pragmatikus programcsomagot is kidolgoznak majd.
„A szórványban működő magyar nyelvű nyomtatott sajtó támogatását is fontosnak tekinti a Szövetség, ezért a kiadványok megtartására és fenntartására anyagi alapokat különítünk el, felkaroljuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a szórványközösségek sajtótermékekkel való ellátását biztosíthatják” – részletezte Hegedüs Csilla.
Az ügyvezető alelnök sikertörténetnek nevezte az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket elnevezésű kezdeményezést, amely ez idáig 1500 fiatalt és pedagógust mozgatott meg a nyolc szórvány megyében, és tudatosította a résztvevő diákokban az épített örökség jelentőségét, ennek a kultúra megőrzésében játszott fontos szerepét – 19 erdélyi magyar iskola kapcsolódott be, 67 műemléket fogadtak örökbe. 2016-ban először élményekkel és szakmai tudással is gazdagodott közel száz fiatal értékmentő az RMDSZ Ügyvezető Elnökség által szervezett kalotaszentkirályi táborban. „Ha csak Kolozsvárt tekintjük: A huszonöt éve szabad városban ez idáig senki sem mutatta meg, hogy a műemlékek jó kedvvel, diákok bevonásával is megóvhatók. Az Örökségünk őrei ifjúsági mozgalom nagy erénye, hogy olyan fiatalokat nevel, akik tudják, hogy a kultúra összeköt” – tette hozzá.
A kulturális szakember összegzésként elmondta: Winkler Gyula EP-képviselő kezdeményezésére következő lépésként európai szinten is népszerűsítik majd a mozgalmat, előterjesztik pozitív és bevált gyakorlatként. (elhivbuk@rmdsz.ro)
Nyugati Jelen (Arad)

Arad megyei az új ügyvezető elnök
Tizenegyedik RMGE-kongresszus
November 11-én, pénteken Székelyudvarhelyen tartotta tizenegyedik, beszámoló és tisztújító kongresszusát a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete.
Közel 200 küldött, vendég és érdeklődő jelenlétében történő megállapodás aláírásával kezdte munkálatait a 172 éve bejegyzett, az Erdélyi Gazdasági Egylet szellemét és munkáját tovább vivő országos érdekvédelmi egyesület, az RMGE.
Az Összefogás az Erdélyi Vidékért nevű dokumentum aláírásával állapodott meg a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) abban, hogy együttműködnek egymással, és minden csatlakozni kívánó szervezettel, egyesülettel vagy intézménnyel, amely felelősen gondolkodik az erdélyi vidék jövőjéről, általában a vidékről, mint a nemzet fennmaradásának biztos zálogáról. Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor Szövetségi elnök, az RMGE részéről Sebestyén Csaba elnök által aláírt dokumentum megalapozza ez erdélyi vidékért, Erdély jövőéért történő összefogást és az erdélyi vidékfejlesztési stratégia megalkotása és kivitelezése érdekében történő együttműködést, az önkormányzatok, szakmai-civil szervezetek és intézmények vidékfejlesztési tevékenységeinek összehangolását.
A tíz megyei szervezet küldöttei az országos RMGE vezetőjeként újraválasztották Sebestyén Csabát, az egyesület 2000-ben megválasztott elnökét. Ügyvezető elnökként Zágoni Szabó Andrást – Aradról, alelnököknek Bodó Gézát – az Udvarhelyszéki egyesület elnökét és Szentmiklósi Zoltánt, Bihar megye jelöltjét választották.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete a továbbiakban is a családi kis- és középgazdaságok képviseletét vállalja; hisz abban, hogy a nemzet fennmaradása a vidék, a falu túlélésén múlik; hogy a föld nemzeti erőforrásunk legdrágább kincse és mindent meg kell tenni, annak érdekében, hogy ez a helyi közösségek tulajdonában maradjon; hogy a vidék problémája nemcsak a falu, nemcsak a vidéki lakósság problémája, hanem az egész társadalom felelőssége is és megmaradása érdekében az egész társadalmat mozgósítani kell. Az RMGE vállalja múltját és hisz az erdélyi magyar gazdálkodás, az erdélyi magyar vidék jövőjében.
(rmge)
Nyugati Jelen (Arad)

Magyar szórvány napja - Kelemen Hunor: az egymásrautaltság kötelez
Kelemen Hunor szerint a tömbben és szórványban élő erdélyi magyarok egymásra vannak utalva, és ez az egymásrautaltság lépésekre kötelezi az RMDSZ-t. A szövetségi elnök Besztercén a magyar szórvány napja alkalmából szervezett rendezvényen beszélt erről vasárnap délelőtt.
Emlékeztetett arra, hogy évekkel ezelőtt az RMDSZ partnerség kialakítását kezdeményezte a székelyföldi megyék és a szórványmegyék között, most pedig azzal teljesíti ki az együttműködést, hogy a székelyföldi Hargita megye parlamenti képviselői jelöltlistáján egy befutónak számító helyet biztosít egy olyan szórványból érkező jelölt számára, akinek a saját megyéjéből nem lenne esélye bejutni a parlamentbe.
Kelemen Hunor szerint a döntés az erdélyi magyarság belső szolidaritását akarja megerősíteni arra alapozva, hogy az elmúlt választásokon az RMDSZ több mint 50 ezer szavazatot kapott olyan megyékből, melyekből nem jutott be magyar jelölt a parlamentbe.
A Szeben megyei Benedek Zakariás - aki az RMDSZ Hargita megyei jelöltjeként szerezhet parlamenti mandátumot - köszönetet mondott a felismerésért, hogy a szórvány elfogyásával a tömb is veszélybe kerülhet. Hozzátette: a szórvány számára felajánlott parlamenti mandátum kapocs lehet a szórvány és a tömb között.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke feladatot is szabott Benedek Zakariásnak. Kijelentette: olyan törvénymódosítást kellene beterjesztenie, amely lehetővé teszi, hogy a megye költségvetéséből támogatást juttathassanak más megyék szórványközösségeinek. Megjegyezte, a Székelyföld-szórvány partnerség kezdetekor, 2008-ban és 2009-ben nyújtott támogatásaikat kifogásolta a Számvevőszék. A székelyföldi politikus arra kérte az RMDSZ képviselőit, hogy szavazzák meg a parlamentben azt a törvénytervezetet, amely előírná az önkormányzatok számára egy szórvánnyal foglalkozó tanácsos alkalmazását is. Hozzátette, a beterjesztők Moldova köztársaság településeinek a megsegítésére gondoltak, de a jogszabály által az erdélyi magyar szórvány székelyföldi támogatása is lehetővé válna.
Az RMDSZ 10. nagyváradi Kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor születésének napját a Magyar Szórvány Napjává nyilvánította. A Szövetség idei központi rendezvényére ma, november 13-án került sor, Besztercén.
Szabadság (Kolozsvár)

A magyar nyelv napja
Budapesten az Országgyűlés 2011 szeptemberében egyhangúlag elfogadta az Anyanyelvápolók Szövetségének javaslata alapján született minisztériumi határozattervezetet, és november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. (Később az RMDSZ javaslatára a román parlament is a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át.)
Az 1844-es törvény elfogadását kitartó szellemi erőfeszítések előzték meg tudósok, írók, költők részéről. Köztük erdélyiek vagy erdélyi származásúak is vállaltak vezető szerepet, mint például gróf Teleki József (nyelvész és történész, az Akadémia akkori elnöke), Kölcsey Ferenc (nemzeti imánk, a Himnusz írója), báró Wesselényi Miklós (a jobbágyfelszabadító) és mások. Ma már elég sokan tudják közülünk, hogy a magyar a világ egyik legszebb és egyik legrégibb nyelve. 23 országban 80 egyetemen oktatják idegen nyelvként. Nem kis nyelv, hanem közepes nagyságú. A világ mintegy 6 ezer nyelve között a magyar anyanyelvűek száma szerint a 40. helyre sorolják, a magyarul beszélők száma szerint ennél kedvezőbb a helyzet, a Kárpát-medencében pedig ma is a legnagyobb nyelvnek számít. A turisztikában és az üzleti életben a környező országokban boldogulni lehet vele. Jó volna, ha mi magunk – magyarok – nem terjesztenénk róla, hogy nehéz. Mert nincsenek eleve nehéz és könnyű nyelvek. Az egyéntől függ, hogy neki melyik nehéz és melyik könnyű nyelv. A nyelvek rangsorolásában egyetlen tudományos kritérium létezik csupán: a szép hangzás, vagyis a magánhangzók és mássalhangzók megoszlásának aránya. A dallamosság alapján a magyart a 4. helyre sorolják, holtversenyben a franciával.
Az említett kedvező vonások mellett beszélnünk kell nyelvünk sajátos erdélyi helyzetéről is. Például arról, hogy használhatjuk-e és használjuk-e széles körben, a hivatalos ügyintézésben is anyanyelvünket. Van ugyan egy bizonyos nyelvtörvény – olyan, amilyen –, de nem élünk vele úgy, ahogy kellene. Nem mutatnak mindig jó példát még a Székelyföldön sem a helyi vagy megyei közintézmények, polgármesteri hivatalok, az igazságszolgáltatásról nem is beszélve. A nemtörődömség, a nyelvárulás elég durva példája Székelyudvarhelyhez köthető, ugyanis ott egy, a magyar nyelv használatának hiányát szóvá tevő beadványt 2015. november 13-ától a 2016-os helyhatósági választásokig válaszra sem méltatta az akkori polgármester és képviselő-testület. De akár azt is megemlíthetném, hogy a hazai magyar érdekvédelmi szervezet illetékesei az úgynevezett községháza/városháza-perekben cserbenhagyta a polgármestereket és önkormányzatokat.
A román politikai közgondolkodásban gyökeres szemléletváltásra volna szükség. Úgy tűnik, számos román politikus nem hallott az Európai Unió pluralista nyelvpolitikájáról, az EU új alkotmányáról. Ezekben benne van a soknyelvűség megőrzése és az is, hogy a tagországok nyelve azonos értékű, egyenrangú, hivatalos jogállású. A hivatalos (nyelv) kifejezés nem csak a ’többségi (nemzet)’ nyelvét jelentheti, hanem a hivatalokban, intézményekben, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, oktatásban, sajtóban stb. használt más nyelvet is.
Talán bizonyos ismeretek elsajátításával lehetne javítani a jelenlegi helyzeten. Mert ha számos döntéshozó román politikus igazán tisztában volna az emberi nyelv mibenlétével, társadalmi szerepével, a mindennapi élet szülte realitásokkal (idegenforgalmi, helyi és regionális anyanyelvhasználatra utaló valós adatokkal és hasonlókkal) – bizonyára nem születtek volna olyan, a valóságtól elrugaszkodó rossz törvények (élen az alaptörvény 1. paragrafusával), amelyekre hivatkozva hőzöngő aktivisták bírósági közreműködéssel sorra nyerhetik a pereket magyar szavak és szimbólumok ellen. Egyébként annak megállapítása, hogy egy-egy román vagy magyar szónak mi a helyes megfelelője az egyik vagy a másik nyelvben, nem a törvénybíró illetékessége, még kevésbé a magyarellenes agyalágyult aktivistáké, hanem a román–magyar, illetve a magyar–román (szak)szótáraké (például jogi szótár, közigazgatási szótár és egyebek). És olyan törvény/jogszabály sem létezik (!), amely előírná a két nyelv szavainak megfelelőit. Akkor minek alapján veteti le törvényszék vagy ítélőtábla a városháza/községháza feliratot?! Amikor az akadémiai szakmunkák szerint is jó magyar megfelelője a román primăriának.
A mindennapi élet realitásait véve alapul, arra sem árt emlékeztetni most a jogalkotókat, a közigazgatásban/államigazgatásban dolgozókat, hogy Erdélyben a nyelvek használatának az illető nyelvet beszélők száma szerint ez a sorrendje: román, magyar, német… És Székelyföldön: magyar, román, német… A közigazgatásnak, közéletnek is ezt a valóságot kellene tükröznie feliratok, helységnévtáblák elhelyezésekor, nem pedig az idealisztikus, fellegjáró, ábrándkergető gyakorlatot. Nevetséges is, de bunkóság is, hogy belföldi vonatokon, erdélyi műemlékeknél, múzeumokban, települések be- és kijáratainál van olasz, francia, angol nyelvű ilyen-olyan felirat, de nincs magyar, német is ritkán.
A Magyar Tudományos Akadémia által szervezett, november 3-án kezdődött és egy hónapon át tartó programsorozatának – A magyar tudomány ünnepének – nyitó előadása ezt a címet viselte: A nyelv szerepe a magyar identitás megőrzésében.
Komoróczy György
Hargita Népe (Csíkszereda)

Létfontosságú a magyar egység
Semjén egységet szorgalmaz: „Nincs hová visszahátrálni”
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes szerint az utóbbi időben brutális magyarellenességet lehet tapasztalni, újra és újra kijátsszák a magyar kártyát. Azt is kiemelte, hogy Magyarország mindig készen áll konstruktív párbeszédre Romániával, de a román politika elérte a tűréshatár szélét.
A Külhoni Magyarságért Díjak csíkszeredai átadása után Semjén Zsolt érdeklődésünkre a romániai parlamenti választások kapcsán kifejtette: létfontosságú, hogy a magyar politikai érdekképviselet öt százalék feletti eredménnyel ott legyen a parlamentben és ezért minden magyarnak az összefogása szükséges. „Világosan kell látni, hogy más nem fog minket megvédeni, csak a magyar párt és csak Magyarország. Ha gyengén tudunk csak a román politikai életben szerepelni, akkor kisebb a lehetőségünk az erdélyi magyarság érdekeinek és értékeinek a védelmére. Tehát most félre kell tenni minden jogos és vélt személyes sérelmet, létfontosságú a magyar egység”, hangsúlyozta a magyar miniszterelnök-helyettes.
Semjén megjegyezte, kifejezetten magyarellenes módon erdélyi magyar politikusok „koncepcionális, mondvacsinált, alaptalan módon” vannak megvádolva, és nyilvánvaló azzal a céllal, hogy megfélemlítsék őket, ugyanakkor megpróbálják visszaállamosítani és ellehetetleníteni az egyházi iskolákat is. Nyomatékosította: Magyarország soha semmilyen körülmények között nem fogja sorsára hagyni az erdélyi magyarságot, és nem engedi el az üldözött erdélyi, székelyföldi magyar vezetők kezét.
A román–magyar kapcsolatokról Semjén Zsolt kijelentette, hogy voltak jobb idők is. „Például a PDL–RMDSZ kormány idején mézeshetek voltak a román–magyar kapcsolatokban, és megjegyzem, hogy mind a románság, mind pedig a magyarság ebből csak profitált”, magyarázta, de most azon túl, hogy a román politika végletes háborút folytat egymással, sajnos a magyarellenes kártyát is újból és újból kijátsszák. Ezért „nagy hit” kell ahhoz, hogy december 11-e után ez egy csapásra megváltozik, szögezte le.
„De miután az elmúlt években voltak egészen más állapotok és viszonyok is, és a történelmi sorsközösség kényszeréből kifolyólag, én hiszek abban, hogy hosszútávon lehetséges egy kiegyezés is. (…) A lényeg az, hogy Magyarország mindig kész a Romániával való korrekt együttműködésre, de az utóbbi időben olyan brutális magyarellenességet tapasztalunk, akár az egyházi ingatlanok vagy a székely zászló tekintetében, akár a legfontosabb vezetőink ellehetetlenítése tekintetében, azt kell mondanom, hogy nincs hova visszahátrálni. Mi ugyan mindig készek vagyunk konstruktív párbeszédre, de most ez a román politika elérte a tűréshatár szélét”, fogalmazott a magyar miniszterelnök-helyettes.
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Erdélyben a magyar közösség önszervezése, megtartása a cél
Ismétli magát a történelem
Midőn Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a minap bejelentette, hogy a szervezet elnöksége minden szempontot mérlegelve úgy döntött, a párt nem vesz részt a 2016-os parlamenti választásokon, többen is úgy reagáltak: sikerült visszajutni oda, ahonnan elindultunk, tételesen az erdélyi magyar egypártrendszerhez.
A látszat valóban ez.
A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Ennek kibontását hadd kezdjük egy történelmi visszatekintéssel.
A gondolat, hogy az RMDSZ úgy kellene működjön, mint egy minden politikai erőt és társadalmi szervezetet integráló nemzeti önkormányzat, már 1990 februárjában megfogalmazódott, alapszabályzati alátámasztást azonban csak 1993. január közepén kapott a Brassóban megtartott kongresszuson.
Az alapszabályzat mellett a program is gyarapodott akkor egy lényeges elemmel, amiről három hónappal korábban Kolozsváron döntött a Küldöttek Országos Tanácsa. Ez pedig nem más, mint az autonómia, amely mindmáig éles vitákat generál a közösség politikai érdekképviseletén belül. Brassóban az is elfogadást nyert – részben a háttértárgyalások, részben a program szintjén –, hogy a szervezet minden olyan lépést megtesz az autonómia kiépítésének irányában, amely nem ütközik az etnokratikus, elnyomó román közjogi szabályozásba.
Ennek megfelelően elvégez egy belső népszámlálást, amely csak a magyarokra vonatkozik, létrehozza a nemzeti katasztert, majd ezt „választójogi névjegyzékként” hasznosítva megtartja a belső választásokat, aminek eredményeképpen létrejön a kétségbevonhatatlan legitimitású erdélyi magyar parlament. E testület lett volna hivatott a magyar jogköveteléseket megfogalmazni és képviselni mind kifelé, mind befelé, majd az autonómia intézményesítése után ez a testület vett volna át a román országgyűléstől bizonyos közhatalmi jogosítványokat.
A brassói kongresszus mindemellett arról is döntött, hogy megfogalmazást nyernek az úgynevezett autonómiastatútumok, amelyek az absztrakt autonómiakövetelést lefordítják a jogszabályok paragrafusnyelvére. E lépések megtételére kétéves határidőt szabott meg a Brassóban az RMDSZ legfelső döntéshozó testülete.
Működött is a sokszínűség egysége, a belső pluralizmus két esztendőn keresztül. Lejárt a kétéves határidő, de az előirányzott önépítő lépések közül egyet sem tett meg a szervezet az 1993 januárjában megválasztott elnök, Markó Béla vezénylete alatt. Markót ennek dacára 1995 májusában újraválasztották, ő pedig minden bizonnyal levonta a következtetést: az elnöki mandátum nem a program teljesítéséhez, hanem a középgárda támogatásához, érdekeltté tételéhez van kötve.
Ettől kezdve az autonómia talonba került, 1996 elején pedig már elkezdődött az RMDSZ-nek az autonomista pályáról való kiterelése és a kormányzati szerepvállalás pszichológiai előkészítése. 1996 végétől a szervezet a román kormány részeként még a kommunikációból is száműzte az „autonómia” kifejezést, miközben a román partnerekkel egyeztetett minimálprogramból szinte semmi nem teljesült.
Az autonómia programpontját komolyan vevő erők, élükön Tőkés Lászlóval, utóvédharcokat folytattak 2003-ig, amikor is a Szatmárnémetiben megtartott RMDSZ-kongresszus a belső választásokat kiváltotta egy részleges tisztújítással, a nemzeti kataszter kérdését hivatalosan is ad acta tette, az autonómiastatútumok ügyében pedig 2014-ig nem történt semmi.
2003-ban kezdődött el az erdélyi magyar politikai élet pluralizálódása, ami elvezetett a jelenlegi helyzetig, midőn a román nemzetstratégiai érdekeket kiszolgáló RMDSZ mellett két olyan politikai erő működik, amelyeknek az autonómia megteremtése a fő hivatalos programtézise. A Magyar Polgári Párt, amelynek két prominense az RMDSZ listáin indul, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt, amely vezetőinek állítása szerint a nemzeti felelősségtől vezérelve félreállt az útból.
A helyzet tehát hasonló a húsz évvel ezelőttihez, vannak azonban lényeges különbségek.
Egyrészt működik két RMDSZ-en kívüli bejegyzett párt, amelyek bármikor dönthetnek úgy is, hogy együtt vagy külön pástra lépnek az országos választáson. Létezik tehát egy nem túl erős, de mégiscsak érzékelhető kontroll, amely megóvja a közösséget a hatalom monopóliumával járó „áldások” egy részétől.
Másrészt érdemes az egész kérdést Kárpát-medencei, sőt, európai kontextusba helyezni. A magyar kormány látványosan támogatja az RMDSZ–MPP-szövetséget, ami mögött az húzódhat meg, hogy Orbán Viktor minél több frontot pacifikálni akar, hogy az országra és egész Európára leselkedő legnagyobb veszélyt, egy agresszív, asszimilálhatatlan, idegen, hódító kultúra képviselőinek beözönlését sikerüljön megállítani és legalább ezt a térséget megvédeni annak végzetes hatásától. Vélhetően ez húzódik meg a letelepedési kötvények megszüntetése mögött is.
A kormány inkább vállalta annak látszatát, hogy enged a Jobbik zsarolásának, de az alkotmánymódosítás ennek ellenére a Jobbik ellenállása miatt elbukott. Noha jelen pillanatban ez a legfontosabb sakkhúzás a létünkért folytatott játszmában. Pedig ha valaki, akkor Orbán nem az az ember, aki engedi magát megzsarolni.
Visszatérve az alapgondolatra. Tetszik ez vagy sem a hithű autonomistáknak, az RMDSZ félszívű szövetsége fontosabb a magyar kormánynak ebben a stratégiai pillanatban, mint az autonómiakövetelés parlamenti szintű képviselete Romániában. Mert bizony most lett volna reális esély arra, hogy a Néppárt a két székely megyében független képviselőt juttasson a törvényhozásba. Miközben az RMDSZ parlamenti helye mindenképpen biztosított az alternatív küszöb által, amit éppen e szervezet érdekében kodifikáltak: ha egy párt négy megyében elér húsz százalékot, akkor abban az esetben is bejut a törvényhozásba, ha országos szinten nem érte el a bűvös 5 százalékot.
Ugyanakkor középtávon Orbán nyilvánvalóan számítana Romániára is a Brüsszellel folytatott harcában. A román politika egyelőre megosztott ebben a kérdésben. Sajátos, hogy nemrégiben épp Victor Ponta dicsérte Orbán külpolitikáját. A román politika magyarellenessége rendkívül mélyen gyökerezik, és sokan nem tudnak ellenállni a csábításnak, hogy egy olyan kérdésben, amely nem jelent azonnali, érzékelhető veszélyt, kiszolgálják a globalista euroatlanti akaratot, hogy jó pontokat szerezzenek a saját szuverenitásért és a kontinens jövőjéért kiálló magyarokkal szemben. Ez tehát egy messze nem lefutott meccs.
Az viszont elég egyértelmű, hogy a magyar kormány most kardcsörtetéssel aligha fog tudni bármit is elérni a magyar önrendelkezés ügyében.
Az utóbbi száz évben sokat beszélt a magyar értelmiség a Nyugathoz való „felzárkózásról”. Ehhez képest napjainkban a legfőbb kérdés az, hogy miképpen sikerül megóvni a kommunista blokk nagyjából homogén keresztény nemzetállamait a nyugatról jövő veszedelemtől, a nemzetek ösztönös védekező reflexét leépítő, megbénító „öngyilkos buta liberalizmustól” (copyright by Kertész Imre) és a sáskalogika szerint előbb-utóbb keletre induló muszlim tömegektől. Ebben pedig nélkülözhetetlen az érintett országok stratégiai együttműködése. Kelet- és Közép-Európa országai vagy összefognak és kialakítanak egy szoros integrációt, függetlenítik magukat Brüsszeltől, vagy épp a határok átjárhatóságának lesznek az áldozatai.
Addig is, míg ez a kérdés eldől, Erdélyben a közösség önszervezése, megtartása a cél. Kérdés, hogy ebben mennyire lehet számítani az egyéni érvényesülést és a klikkérdekeket jellemzően a közösségi célok elé helyező RMDSZ-re. Mert az viszont tény, hogy szavazni ismét csak rájuk lehet.
Borbély Zsolt Attila
A szerző jogász-politológus
Magyar Idők (Budapest)

A KREK támogatja az RMDSZ-t
Hétfőn a KREK nevében Csűry István püspök és Forró László főjegyző ismételten tanácskozásra hívta a Partium magyar önkormányzati elöljáróit, valamint parlamenti képviselőit a székházba.
„A Királyhágómelléki Református Egyházkerület támogatja az RMDSZ-t”- így foglalta össze röviden a tanácskozás végén ennek lényegét Forró László főjegyző. Tekintettel ugyanis arra, hogy romániai, s ezen belül partiumi magyarságunk a december 11-i parlamenti választás kapcsán újabb megmérettetésre készül, a KREK vezetése szükségesnek tartotta nemcsak az egyházi és világi vezetők egységes fellépését, de ugyanakkor az egyértelmű érték- és irányjelzést is, melynek jegyében ismételten tanácskozásra hívta a Partium magyar önkormányzati elöljáróit, illetve törvényhozóit.
Az egybegyűlteket Forró László köszöntötte. Csűry István püspök szokása szerint a bibliaolvasó kalauz arra a napra rendelt idézetét olvasta fel, ezúttal Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írt II. levele 9. részének 6-től 15-ig terjedő igeverseit. Arra hívta fel a figyelmet: az adakozó ember nem a saját ügyességének köszönheti nagyszerűségét, hanem az őt támogató Istennek, mint ahogyan az, aki elfogadja az ajándékot is az Úr segítségének mondhat ezért hálát. Amikor tehát az igazság ajándékait gyümölcsként számba akarjuk venni, ezt egy szolgálatnak kell tekinteni, így a tanácskozás résztvevői is egy olyan istentiszteletet követnek el, amiről már kétezer éve lehet olvasni a Szentírásban, miközben az erdélyi, illetve partiumi magyar közösség erősítését szolgálják, még akkor is, ha néhányan görbén néznek rájuk. Miközben felidézte, hogy az összefogás az önkormányzati választások eredményeiben is megmutatta pozitív hatását, az egyházfő arra is kitért, hogy az egyházkerületi választások során sok lövést kellett elviselnie, „szitává lőtték az életét”, emberileg és lelkipásztorilag is „sok valótlanságot és törvénytelenséget” követtek el ellene, azonban mindezzel szerinte csak azt érték el, hogy még erőteljesebben gondolja azt, hogy nem szabad megfáradni, elfásulni.
Jobb belátásra
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke arról beszélt: sok a csalódott és dühös ember ma Romániában, az érdekkérvényesítést azonban csak politikai eszközökkel lehet elérni, és egy ilyen eszköz az RMDSZ. Meglátásában egy kihívásnak kell tekinteni a kishitűség legyőzését is. A versenypártokkal szerencsére ezúttal nem kell megküzdeni: az MPP-s jelöltek az RMDSZ listáin szerepelnek, az „EMNP-t pedig jobb belátásra bírták, mert senki se gondolja azt, hogy önmaguktól döntöttek úgy, hogy nem indulnak a választásokon”. Az RMDSZ-elnök több olyan példát is felsorolt, amiért fontos, hogy erős RMDSZ-frakciók legyenek a parlamentben. Arra is kitért: jelenleg szinte lehetetlen megjósolni, hogy ki vagy kik alakítanak majd kormány, de esély van rá, hogy az RMDSZ ismét a mérleg nyelve legyen, ahhoz azonban, hogy kormánytényező lehessen, összefogásra van szükség, mert „egymásra vagyunk utalva, és csak együtt lehetünk sikeresek, eredményesek”.
Farkas Zsolt előadó tanácsos bejelentette: a jelenlegi állás szerint a RO-HU-s pályázatok egyházi vonatkozású kiírásai jövő év júniusában lesznek meghirdetve. Négy területre fókuszálnak. Az egyik projekt esetében a KREK lenne a vezetőpartner, és együttműködne a Tiszántúli Református Egyházkerülettel, valamint a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökséggel műemlék templomok felújítása céljából (a pelbárthidai, az érbogyoszlói és a hegyközcsatári református templomok). Egy másik projektben partner lenne a KREK- a Tövishát értékeinek kiemelése-, míg két másik terv a szatmári és a nagybányai egyházmegyéket érintené.
Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnök kifejtette: a RO-HU-s program keretében 232 millió euró állt a határ két oldalán levő nyolc megye rendelkezésére, melyből körülbelül 100-110 millió euró van szánva nyílt projektekre. Sikerült áterőltetni Bukaresten, hogy az elbírálások a megyéken átmenjenek. A stratégiai pályázatok valószínűleg decemberben- januárban nyílnak meg, utána pedig februártól folyamatosan a többi fejezetek is.
Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke jónak nevezte azt az új helyzetet, hogy nincs magyar- magyar verseny, és a mozgósítás fontosságáról beszélt.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro