Kelemen Hunor: mindig birkózás van a parlamenti helyekért
A kvótanépszavazás erdélyi vonatkozásairól, az RMDSZ jelöltlistájáról, a helyi szervezetek elégedetlenségeiről és a választási érdektelenségről beszélgettünk A politika belülről műsorban.
- A magyarországi kvótanépszavazás a választókorú erdélyi magyaroknak mintegy 15-20 százalékát érinti közvetlenül – ennyien szerepelnek a választói névjegyzékben, tehát ennyien élhettek a szavazati jogukkal. Körülbelül a felük, mintegy 60-70 ezer személy élt ezzel a jogával. Ezeknek a számoknak a tükrében nem érzi úgy, hogy túldimenzionált volt a kvótanépszavazás tematizálása Erdélyben? 
- Ennyien gondolták úgy, hogy élni fognak a szavazati jogukkal, és mindig annak van igaza, aki elmegy szavazni, hiszen aki nem megy el, annak a véleményét nem ismeri senki. Aki elmegy, annak a véleményét ismerjük, akár egy politikai szavazásról van szó, akár egy referendumról. Ennél tovább én nem szoktam a választásokat és a szavazásokat kommentálni. Én azt tartom jónak, ha a szavazati jogát használja az ember, és él vele mindannyiszor, amikor erre szükség van, de természetesen ez egy személyes opció. 
Akinek nincs magyar állampolgársága, azt nem szabad ebbe beleszámolni, mert nem szabad a vadkörtét összekeverni a naranccsal. 
- A választókorú erdélyi magyarok 15-20 százaléka szavazhatott, ehhez képest hetekig csak erről szólt a közélet.
- Nyilván az tud erre a kérdésre válaszolni, aki fölnagyítja és ezt tematizálta. Én, amikor megkérdeztek, akkor véleményt mondtam, és az én véleményem ezzel kapcsolatban nem változott, vagyis, hogy a szavazati joggal élni kell. Nyilván a politikai elemzőknek a dolga eldönteni, hogy ez a szám sok volt vagy kevés. Én ezt nem akarnám túlkommentálni és felnagyítani, de minimalizálni sem ennek a jelentőségét. 
- Hamarosan azonban lesz egy választás, amely minden választókorú erdélyi magyart érint: a december 11-i parlamenti választások. Összeállt az RMDSZ végleges jelöltlistája a befutónak számító helyekre, és kívülről úgy tűnt, hogy elég nagy birkózás volt ezekért a helyekért.  - Minden alkalommal az van, legalábbis 1997-től, amióta jobban belelátok, vagy 2000-től különösen, amikor én is részt vettem egy előválasztáson, amikor a csíki régió két befutó helyéért kilencen – ha szabad így mondani – birkóztunk az előválasztáson. Mindig verseny volt valamelyik régióban, nem mindig egyforma verseny, de az a jó, hogy van verseny. És az a jó, ha egy versenyt követő helyzetet úgy lehet kezelni, hogy azok, akik nem kerültek befutó helyre, nem nyertek választást, továbbra is a csapat tagjai maradnak és a csapattal együtt dolgoznak. Ez nem mindig sikerül, de ilyen a politika, ilyen a verseny, akár a belső versenyről, akár a külső versenyről beszélünk, én nem tartom ezt egy katasztrófának, nem látom bajnak. 
Azt viszont én is látom, hogy a sok évi állapotokhoz képest ma nagyon nehezen lehetett jelölteket találni, mert mi az országban mindenütt jelölteket fogunk állítani. Több mint 200 ezer aláírást összegyűjtöttünk és mind a 41 megyében, illetve a külföldi választókerületekben is jelölteket fogunk állítani: ez azt jelenti, hogy Brăilán, Suceaván és Iaşi-ban is lesznek jelöltjeink. Eddig sokkal könnyebb volt jelölteket találni ezekre a nem befutó helyekre. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy aki ezt vállalja, az segíti a szövetséget, hogy legyen még erősebb a képviselet, azáltal, hogy ott is gyűlnek szavazatok. Tudja mindenki, hogy nem lesz ott képviselő belőle, de hozzájárulását adja a politikai választáshoz. Most nagyon nehéz embereket találni erre, mert a politikai osztálynak, a parlamentnek, a pártoknak a megítélése megromlott egyrészt, másrészt mondhatják azt, hogy mi segíteni akarunk, de miért hoztok olyan helyzetbe, hogy az életünket kitárjuk, és utána pedig halljuk, hogy ilyen vagy olyan megjegyzésekkel illetnek. Mert az természetes, hogy annak, aki bejut az önkormányzati testületbe, vagy bejut a parlamentbe, a vagyonnyilatkozata, az összeférhetetlenségi és mindenféle állapota a nagyközönség előtt, nyitott könyvként ott álljon, olvasható legyen, viszont annak a kérdése, aki nem szerez mandátumot, jogos. Ez a két oka annak, hogy sokkal nehezebben találunk jelölteket, ezt el kell készséggel ismerni, nem kell úgy tenni, mintha ez nem egy valós helyzet lenne. Én a belső versenyt Erdélyben a befutó helyekért nem tartom problémásnak, és fontosnak tartom, hogy van ilyen. 
- A SZÁT több esetben is átírta a helyi döntéseket. Miért volt erre szükség?
- Figyelembe kell venni a szövetség érdekeit, és nekem, mint az RMDSZ elnökének az a feladatom, hogy mindenekelőtt a közös érdeket, a szövetségi érdeket vegyem figyelembe, és ez felülírja időnként a partikuláris, helyi érdekeket. A közös érdeket kell figyelembe venni, és ebben a pillanatban három szempontot tudok mondani: az egyik, hogy évek óta azt mondják a választóink, hogy fogjatok össze a parlamenti választásokon, ne vitatkozzatok, nem az érdekel bennünket, hogy hogy tudtok ti, politikusok egymással vitatkozni, hanem, hogy a közösség dolgaira, a közös ügyekre találtok-e közös válaszokat. Ezt nevezik ők összefogásnak, nem mondják meg, hogy hogyan kell, hogyan akarják, ennek a technikai részleteivel nem foglalkoznak, de az empirikus tapasztalati tények és a kutatások is azt mutatják, és erre valamilyen választ kell nekünk adni. Mert nem elég azt mondani, hogy persze, persze, összefogunk, de a gyakorlatban nem valósítjuk meg. 2014-ben elindítottuk ezt az összefogást, és az aki velünk együtt akart dolgozni, annak lehetősége volt, hogy ezt az összefogást erősítse. A Magyar Polgári Párt erre vállalkozott, nekik sem volt könnyű, és nekünk is nagyon nehéz volt túllépni sok-sok esztendőn és sok helyzetből adódó konfliktuson és egyéb más ügyeken. És az az igazság, hogy sem a csíkszentdomokosi kultúrotthonban és sem a karcfalvi sarki kocsmában még olyan vitát nem hallottam a helyi közösségben, hogy egykulcsos legyen az adó vagy többkulcsos adórendszert akarnak, ez egy ideológiai vita lenne, de nem az ideológia osztja meg az embereket. Így aztán elindultunk az összefogás mentén, és elérkeztünk 2016-ba, amikor gyakorlatba kell ültetni ezt, és ez parlamenti helyeket is jelent, és azt gondolom, hogy nekünk a társadalmi elvárásra adott válaszunk a legfontosabb.  A másik, ami legalább ennyire fontos, hogy a belső szolidaritást erősíteni kell, mert el lehet mondani, hogy Marosvásárhely vagy Maros megye nélkül nincs meg az öt százalék, el lehet mondani, hogy Udvarhely vagy a Partium nélkül nincs meg az öt százalék, hiszen egyik a másik nélkül ma már nem életképes politikai értelemben, vesztes lesz, ha nincs meg a belső szolidaritás. Ugyanígy a szórvány nélkül sincsen öt százalék. 2012-ben volt 52 ezer szavazat, amely olyan megyékből jött, ahonnan nem sikerült képviselőt küldeni a parlamentbe az elmúlt években, de ezek a szavazatok mindig a kosárba mennek. Én azt mondtam, hogy a belső szolidaritást is erősíteni kell, mert ezek mindannyiunk érdekeit képviselik, nem egy partikuláris érdeket elégítenek ki, és azt mondtuk, hogy 27 év után eljött az ideje annak, hogy egy szórványképviselőt biztos befutó helyen kell jelölni, és ezt Hargita megye vállalta. 
Hargita megyének sem volt ez könnyű, hiszen két ilyen újítás volt 2016-ban, vagy ha nem is újítás, de mindenképp más döntést hoztunk, mint amihez hozzá volt eddig szokva a szervezet. A szövetség szervezeti kultúrája az volt, hogy alulról építkezik, alulról jön a döntés, azt mindenki elfogadja, és abba nem szól senki bele. A külső kritikusaink azt mondják, hogy ez nem jó, hisz így időnként sérül a nagy érdek, most meg azt hangoztatják, hogy miért nyúltunk bele. Ez a két vonat nem ártana, ha összeütközne a fejekben, és ebből valamiféle megvilágosodás születhetne.  Ezt a két érdeket említeném, a másik egy szakmai típusú szempont. A frakcióknak le kell tudniuk fedni minden szakbizottságot a szenátusban és a képviselőházban egyaránt, ez a szenátusban sokkal nehezebb, ugyanis ott kevesebb ember van, és mindenkinek két szakbizottságot kell vállalni. Nos, nem mindegy, hogy kit küldesz be a szenátus oktatási bizottságába, hiszen a szenátus oktatási kérdésekben döntőház. Mert mindannyian jártunk iskolába, néhányan egyetemre is, van több diplománk, de ez nem jelenti azt, hogy az oktatási kérdésekhez értünk. Nem mindegy, hogy kit küldesz a jogi és a közigazgatási bizottságokba, de lehetne sorolni az összes bizottságot, ezt is figyelembe kell venni. Egy nagy frakciónál, ahol ül 70-80 vagy 100 ember, ez nem probléma, de egy kis frakciónál, ahol van 18-20 ember, a szenátusban 9 ember kell lefödje a szakbizottságokat, ez óriási kihívás. Ezért előzetesen konzultáltam a megyei szervezetekkel, és megkértem őket, hogy ha tudjátok, akkor alakítsátok úgy a jelöltlistát, hogy szükségünk van ilyen és olyan típusú emberekre, és az esetek többségében a kollégák megértőek voltak, és értették azt a közös érdeket, amely bennünket vezérelt, és ilyen döntéseket hoztak. 
Minden jelöltállítást, jobbról vagy balról, felülről vagy alulról ér bírálat, ezt tudtuk, ez nem lepett meg bennünket, én azt hiszem, hogy jó döntéseket hoztunk a közösség és a közjó érdekében. 
- A SZÁT második körben úgy döntött, az MPP-elnök Biró Zsolt végül Maros megyében indul képviselőként, és a szenátusi listába is beleszóltak. Miért? 
- Maros megye ebben az esztendőben egy teljesen atipikus eset, mert mindenki a régi szenátorok és képviselők közül visszavonult, de nem volt előkészítve ez a visszavonulás. Nyilván ezt elsősorban nekik maguknak kellett volna előkészíteni és az utolsó száz méteren volt egy elég nagy fokú kapkodás. A Maros megyei helyzetet ismerve tudtam, hogy előállhat ilyen feszültség, és azt gondolom, hogy a lehetséges változatok közül még mindig a legjobb módon oldotta meg ezt a szervezet.  Az én javaslatom valóban az volt, hogy a Magyar Polgári Párt jelöltjét Maros megye adja. Az elmúlt két esztendőben Maros megye az együttműködésből példát mutatott, összmagyar előválasztást szerveztünk a polgármesteri választás előtt, ebben mindenki részt vett és nem hallottam egy Maros megyei kollégát sem, aki ezt kifogásolta volna. Maros megyében a megyei önkormányzati választáson indult a Magyar Polgári Párt, nem volt verseny, mint ahogy volt Hargita és Kovászna megyében. Kolozs megyében sem volt, ez a két megye az együttműködést kipróbálta, működtette, és mindkét megyében bejutott egy-egy MPP-s jelölt a megyei önkormányzatba. 2012 és 2016 között Maros megyében volt 13 képviselőnk, az együttműködésnek köszönhetően most van 15. Kolozs megyében volt eddig öt, most, hogy az MPP az RMDSZ listáján indult, van hét. Mindkét esetben a hetedik és a tizenötödik jelölt az MPP jelöltje. És lehet azt mondani, hogy nem az összefogás miatt van több képviselőnk, de a tények azt mutatják, hogy ott, ahol együttműködtünk, több képviselőnk van, és azt gondolom, hogy ott, ahol megvan az ilyen együttműködésnek a gyakorlata, ott kell ezt erősíteni, és az elmúlt két esztendőben Maros megyéből más hangot nem hallottam, csak azt, hogy össze kell fogni. 
A szenátusi listával is voltak mindenféle kifogások. Akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy a Magyar Polgári Párt a Maros megyei harmadik helyet megkapja, akkor felmerült a lehetőség, hogy azt, akit harmadik helyre soroltak a képviselői listán, vigyék át a szenátusi lista második helyére. Én azt gondolom, hogy ez megint csak egy olyan döntés, amely a közös döntésünk volt, és ez egy elfogadható és jó döntés. 
- Három szervezet is elégedetlenkedik, egyrészt Udvarhelyszéken volt egy felhördülés, amikor első körben az a döntés született, hogy Biró Zsoltot az ottani helyen indítsa az RMDSZ, Maros megyében is voltak zúgolódások a lista átalakítása után, majd Bukarestben is. Hogyan lehet ezeket kezelni? 
- Párbeszéddel, nyugodtan, higgadtan, és amellett érvelve, hogy ezek a döntések a közös ügyet szolgálják. És lehet, hogy egy-egy partikuláris érdeket, sokszor egy-egy személy érdekeit sérthetik, de a közös ügyet szolgálják. 
- Az MPP esetében hatványozottan igaz, hogy konfliktusok vannak az országos és a helyi vezetés között. Sikerül majd mozgósítani az MPP-nek azokat a szervezeteit is, amelyek nincsenek jó viszonyban a központi vezetéssel? 
- Nem ismerem a belső viszonyaikat annyira, hogy én ezt taglalni tudjam, azt gondolom, hogy nekik is, és nekünk is a mozgósítást a legjobb tudásunk szerint, a legjobb szándéktól vezérelve kell végeznünk. Bízom abban, hogy több szavazat lesz, mintha nem együtt indultunk volna, és azt is tudom, hogy az adófizető polgárok nem tárgyak, nem szabad így nézni, hogy annyi szavazat ott volt, és az egy az egyben áttehető ide, mint ahogy az sem igaz, hogy a szavazókat egy az egyben össze lehet pakolni. Ilyen nincsen, és én azt gondolom, hogy az együttműködésnek és a közös ügy szolgálatának a lehetősége és a megvalósítása többeket mozgósíthat, mintha vita, feszültség és konfliktus lenne. 
- Nemcsak a magyar pártokat tartja lázban a közelgő választás, hanem a román politikum egészét is. Itt is elég sok változás történt, elég ha csak arra gondolunk, hogy Vasile Blagának le kellett mondania a PNL társelnöki tisztségéről, vagy ha arra gondolunk, hogy Klaus Johannis államfő egyre többet udvarol Dacian Cioloş miniszterelnöknek. Mi lehet Johannis fejében, amikor arról próbálja győzködni a miniszterelnököt, hogy jó lenne, ha részt venne a választásokon? 
- Bizonyára, hogy az az igény, vagy az az elképzelés vezérli, hogy legyen egy olyan lehetséges miniszterelnök-jelölt, akiről azt gondolja, hogy az ország kormányzását el tudja látni. De nem tudom, nem beszéltem Johannisszal, így nem szeretnék spekulálni. 
Számomra nem az a kérdés, hogy ki kinek mennyit udvarol, egyik vagy másik román párt hogy próbálja felkészíteni a szervezetét a választásra. Azt gondolom, hogy számunkra az a legnagyobb tét, hogy a választások után a politikai döntések visszakerülnek vagy sem a parlamentbe. Az a tét, hogy a politikai döntéseket a pártok és a parlament hozzák meg, vagy valahol egy nem egészen látható helyen születnek majd a döntések. A parlament vissza tudja szerezni az őt megillető helyét, akár a törvényhozásról beszélünk, mert ma a törvényhozásról beszélni nem biztos, hogy szabad és érdemes, hiszen nagyon sokszor kaotikus, és sürgősségi kormányrendeletek vitája és a populistábbnál populistább törvénytervezetek elutasítása történik. Hogy a végrehajtást ellenőrzi-e a parlament vagy sem, hogy be tudja-e ezt a funkcióját tölteni, mert ma nem ellenőrzi. Azért a parlamentáris demokráciában mégiscsak a parlamentnek kell ellenőriznie a végrehajtást és az erőszakszervezeteket. És az is tét, hogy a harmadik funkcióját, a reprezentativitást, a képviseletet el tudja-e látni. Ha ezeket nem tudja, akkor jogállamról és parlamentáris demokráciáról csak nagy fenntartásokkal beszélhetünk..  Ez az igazi nagy tét, mert 2017-től kezdődően, tetszik vagy nem tetszik, lesznek olyan változások, amelyek alapvetően meghatározzák Románia hosszú távú társadalmi folyamatait, és lesz egy centenárium, lesz egy európai uniós soros elnökség, és ezek mind olyan döntéseket feltételeznek, amelyekből ki lehet ugyan maradni, de ha rossz döntéseket hoznak, akkor ezt nem lehet mindennap újragondolni, megváltoztatni. Teljesen átírható mindaz, ami az elmúlt huszonhat esztendőben történt.  Én azt szoktam mondani, hogy az első negyedszázad után jelennek meg a tünetei annak a betegségnek, amellyel minden új demokratikus berendezkedés szembesül. És Romániában ez tapasztalható, mert akárhogy nézzük, Romániában az elmúlt szűk száz esztendőben nem volt még huszonöt esztendő úgy, hogy folyamatosan parlamentáris demokráciáról beszéljünk. Mert 1918-tól 1938-ig volt egy szűk húsz esztendő, amiben negyven kormány váltotta egymást, valódi parlamentáris demokráciáról abban az időszakban nem lehet beszélni, utána jött a királyi diktatúra, a második világháború, majd a kommunista diktatúra. Egy társadalom életében huszonöt esztendő nagyon kevés ahhoz, hogy az értékek megszilárduljanak, hogy a demokratikus berendezkedés működjön, hogy a fékek és egyensúlyok rendszere működjön. Igazából ez a kérdés, hogy milyen irányba fogja a következő parlament az országot irányítani, ott születnek a döntések vagy sem. 
- A közvélemény kutatások szerint nagyon kevesen, a jogosultak kevesebb mint egyharmada akar élni a szavazati jogával. Mit lehet ezzel tenni? 
- Egyszer az okait kell megérteni, hiszen ez nem egy romániai sajátosság, sajnos így van a térségben mindenhol. Az elmúlt huszonhat évben az emberek sok mindenből kiábrándultak és sok mindenben csalódtak. Egy hatalmas düh van az emberekben. Nyilván, ha azt nézzük, hogy hogyan éltünk 89 előtt, akkor a változás óriási, de ha azt nézzük, hogy milyen elvárásokkal indultunk neki a demokráciának, akkor kevés: mindenki azt gondolta, hogy ha nem is a bajor, de legalább a burgenlandi életszínvonalra sikerül feltornázni magunkat, és ez nem sikerült. A politikusok gyakran többet ígértek, mint amit meg lehetett valósítani, és az emberek csalódtak. Ehhez hozzá kell adni még egy gazdasági válságot és néhány korrupciós ügyet, amelyet láttak az emberek, és kell látni azt a leszakadó társadalmi réteget, amely jelentős mifelénk is, nemcsak Közép-kelet-Európa más államaiban.  Ha ezeket az okokat látjuk és értjük, és a politikusok ezt elismerik, és alázattal odafigyelünk, szolgálunk, mert ez a politika, a politikusoknak a közjót kell akarniuk, akkor azt gondolom, hogy előbb-utóbb ebből a hullámvölgyből ki lehet kerülni, de nem egyik napról a másikra.  A magyar részvétel az önkormányzati részvételhez hasonlóan alakulhat, nem hiszem, hogy sokkal fölé lehetne vinni, de természetesen meg kell próbálni. Hogy milyen lesz a romániai részvétel, ebben a pillanatban valóban alacsonynak ígérkezik, de megint csak azt tudom mondani: aki elmegy szavazni, az dönt arról, hogy milyen lesz a politikai osztály. 
- Hogyan módosul a törvényhozás dinamikája, ha többszereplős lesz a parlament? 
- Nem tudom, hogy hány szereplős lesz, ebben a pillanatban ezt nem lehet megmondani. Az biztos, hogy a két nagy párt, a PSD és a PNL ott lesz, sőt biztos, hogy ott lesz az RMDSZ is. A PSD-nek az az érdeke, hogy az ALDE ott legyen, a PNL-nek, hogy az USR ott legyen. Azt látni kell, hogy a Dan Nicusor vezette USR-nek még nem sikerült összegyűjteni az országos induláshoz a szükséges aláírásokat. Másrészt azt gondolom, hogy a PMP nem fog bejutni, ott lesz a határon, de nem fog bejutni.  Sok mandátum kerül majd visszaosztásra, és ez kiegyenlítheti a versenyt. Én nem vagyok politikai elemző, nekem a célom, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarságnak az arányos képviseletet biztosítsa. Utána meg azt gondolom, hogy elboldogulunk. Az önkormányzati választások előtt is eltemettek bennünket, jobbról is, balról is, aztán kiderült, hogy azzal az eredménnyel, amit elértünk, képesek voltunk úgy tárgyalni, hogy az önkormányzati képviseletünk megerősödött. Szóval bármit lehet mondani, de hogy az öt kevesebb, mint a kettő, azt elég nehéz mondani. 
- Az alternatív küszöbnek köszönhetően az RMDSZ mindenképpen bejut. Ilyen körülmények közt nincs akkor jelentősége az öt százalékos küszöb elérésének. Mennyire lesz hangsúlyos az öt százalékos küszöb emlegetése a kampányban? 
- Nem ezzel fogunk kampányolni, nem ez az üzenet, mert az erdélyi magyar embereknek a problémáira kell választ adni. Nyilván fontos, hogy az öt százalékot átlépjük, hogy az arányos képviseletet biztosítsuk, ezért szegmentált üzeneteink lesznek egyrészt, másrészt az erdélyi identitásnak, a transzilván értékeknek az előtérbe helyezése meg fogja határozni a kampányunkat és a politikai programunkat. 
De ismétlem: szegmentált üzeneteink lesznek, mert nem elég ma már azt mondani, hogy a magyar embernek a magyar pártra kell szavazni. Kell tudni valamit mondani a fiataloknak, a vállalkozóknak. Az erdélyi magyarok 49 százaléka ötezer lakosúnál kisebb településen él, tehát gyakorlatilag vidéki típusú választókkal kell nekünk valamilyen értelemben elfogadtatni azt, hogy szükség van a parlamentáris típusú berendezkedésre, s még mindig ott van legalább 15 százalék, azok az erdélyi magyar választók, akik 25 ezer lakosnál kisebb településeken élnek, tehát Keresztúrtól Kézdivásárhelyig, Gyergyószentmiklósig, Nagyszalontáig. Ezt is figyelembe kell venni, illetve azt is, hogy nagyon sokan mezőgazdaságból élnek, és hogy felnőtt egy olyan nemzedék, amelynek a szocializációja teljes egészében ’89 után történt, amelynek a viszonyítási alapja teljesen más, neki nincsen semmilyen közvetlen tapasztalata a diktatúra utolsó éveiről. 
- Ha már a különböző településtípusok szóba jöttek, van a Ciolos-kormánynak egy fontos dokumentuma, amelyet a napokban fogadott el a kormány, ez a területfejlesztési stratégia. Melyek azok a pontok, amelyeken gondok lehetnek ezzel a stratégiával? 
- Még mi sem láttuk a dokumentumot. Ez a technokrata kormány bájossága, hogy elfogad bármit anélkül, hogy a parlamenttel konzultálna. A parlamenti pártok nem látták, csak hallottak róla, ami bekerül a kormányülésre, arról lila gőze sincs senkinek. Hogyha abból indulunk ki, ami fel volt téve a minisztérium honlapjára, akkor az számunkra elfogadhatatlan, és nem fogjuk megszavazni, és ha lehetőségünk lesz változtatni, akkor meg fogjuk változtatni. 
Ugyanis a statisztikai hivatalból kivett adatokra épített reform elfogadhatatlan, nem veszi figyelembe a földrajzi, a történelmi, a társadalmi hagyományokat. Lehet azt mondani, hogy ötezer lakos alatt nem lehet közigazgatási egység, de akkor jó lenne, ha a statisztikai hivatalból vagy a minisztériumból valaki autóba ülne, és elmenne megnézni az udvarhelyszéki, a máramarosi vagy a szilágysági településszerkezeteket. Nem lehet úgy kezelni a társadalmat, hogy a statisztikai hivatalból kiveszem az adatokat, és körzővel és vonalzóval meghúzom a vonalat. De valaki megnézte, hogy például Udvarhelyszéken egy ötezer lakosú közigazgatási egység mekkora földrajzi területet fog felölelni?  Ezért is fontos, hogy politikai kormány legyen, amelyiknek van többsége és ellenzéke, és nem azért, mert így illik, hanem mert másképp nem működhet a parlamentáris demokrácia.  Ez a parlament már semmiképp nem fog dönteni erről a kérdésről, de másról sem, mert azt kell látni, hogy azok, akik nem lesznek befutó helyen, azok nem járnak már a parlamentbe. Azok pedig, akik befutó helyen lesznek, rövidesen elkezdik a kampányt. Ettől a parlamenttől már nem kell várni semmit, ez már a mandátuma végénél tart, néhány hét múlva lejár a mandátuma, alapvető stratégiai kérdésekben biztos nem fog dönteni. Transindex.ro 

Kampány küszöbén
Ha kampány, hát legyen kampány – gondolhatják a szociáldemokraták, és alaposan bele is lendültek az ígérgetésbe. Nem aprózzák el, oly mértékű adócsökkentéseket, jövedelememeléseket helyeznek kilátásba, hogy csak kapkodja a fejét az egyszerű halandó: mindez valóban megvalósítható, közeleg a földi Kánaán?!
Természetesen nagyon szép lenne, ha terveik valóra válthatóak lennének, csak éppen nehezen hihető. Nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy felmérjük, ha csökkentik, sőt sok esetben teljesen eltörlik az adókat, emelik a fizetéseket, nyugdíjakat, akkora lyuk keletkezik a költségvetésben, amelyet még a vágtázó 4–5 százalékos gazdasági növekedéssel sem lehet betömni. Még ha meg is valósul az álom az egymillió új munkahelyről, nem folyik be annyi jövedelem, hogy pótolja mindazt, amit szétosztogatottak. De az SZDP-sek ígérni mindig is nagyon tudtak, hatalomra kerülésük után pedig elődeiket, a nehéz örökséget okolták amiatt, hogy nem valósulhatnak meg terveik.  A közvélemény-kutatások jelenlegi állása szerint az Szociáldemokrata Párt fölényesen megnyeri a választásokat. A liberálisok próbálják rendezni soraikat, ám helyzetük gyatra, még az általuk rendelt felmérés is 7–8 százalékos lemaradást mutat, de akadt olyan is, mely szerint 20 százalékos a hátrányuk. Hiába kampányol mellettük Iohannis, próbálnak belecsimpaszkodni Dacian Cioloşba, egyelőre csak a kapkodás és fejetlenség érhető tetten, ígéreteik – hisz ők sem maradhatnak le – kimerülnek az általánosságokban, még nem rukkoltak elő semmilyen programmal, sőt, a jelek szerint képviselő- és szenátorjelöltjeiket is lasszóval fogdossák, egyetlen kitétel, legyen valamelyest népszerű az illető. 
Tăriceanu pártja várhatóan hozza a maga 8–10 százalékát, ők az SZDP-hez csapódva kívánnak kormányozni, Băsescu alakulata esetében a küszöb elérése is kétséges, igaz, a hajóskapitány is csatára kész, ő vezeti majd a szenátusi listát. A kisebb pártok, függetlenek azonban bajban vannak, a nagyok tettek arról, hogy már az indulás feltételeinek teljesítése is nehéz legyen: ebben a helyzetben van a fővárosban népszerű és a felmérésekben is 10 százalék körülire becsült Mentsük meg Romániát Szövetség, országos hálózat és pénz hiányában már a 200 ezer aláírás összegyűjtése is gondot jelent számukra. Az erdélyi magyarok háza táján csend és béke honol. Egyetlen induló az RMDSZ, már túl is van az aláírásgyűjtésen, vetélytárssal nem kell számolnia, a jelöltállítás által megtépett nimbuszát próbálja helyrepofozni. Egyelőre sem programja, sem ígéretei nem ismertek, és mivel az EMNP nem méretkezik meg, bűnbak nélkül maradt, nem lesz, kinek nyakába varrnia a kudarcot vagy nem kellő sikert.  Még csak a kampány küszöbén vagyunk, az igazi nagy menet bő hónap múlva kezdődik. A szocdemek ígérethalmaza csak felvezetés, szépet és jót hallunk majd eleget, így bizakodásból tartalékolhatunk, hisz utána ehetjük a feketelevest újabb négy évig.
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Iktatták a támogatói aláírásokat
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség hétfőn iktatta Bukarestben, a Központi Választási Irodában a parlamenti választáson való indulásához szükséges támogatói aláírásokat. Az eseményen jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, az RMDSZ szenátorai és parlamenti képviselői.Szövetség hétfőn iktatta Bukarestben, a Központi Választási Irodában a parlamenti választáson való indulásához szükséges támogatói aláírásokat. Az eseményen jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, az RMDSZ szenátorai és parlamenti képviselői. Népújság (Marosvásárhely)

Kihallgatása után hazaengedte a DNA Horváth Annát
Mintegy kétórás kihallgatás után szabadon távozhatott az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) székházából hétfőn este Horváth Anna kolozsvári alpolgármester, akinek ügyéről a vádhatóság továbbra sem adott bővebb tájékoztatást.
Az RMDSZ-es politikus a DNA kincses városi kirendeltsége előtt várakozó újságíróknak azt mondta, hogy a bűnügyi vizsgálat zavartalan lefolytatása érdekében nem kíván nyilatkozni sem arról, hogy milyen minőségben hallgatták ki, sem pedig arról, hogy hoztak-e intézkedéseket ellene. „A nyomozás érdekében nem nyilatkozom az ügyről. Nem beszélek sem arról, hogy milyen minőségben idéztek be, sem az elrendelt intézkedésekről. Hazamegyek" – jelentette ki Horváth Anna.
Az alpolgármesteri tisztséget négy éve betöltő elöljárót a nyomozó hatóság munkatársai azután kísérték be az ügyészségre, hogy előzőleg házkutatást folytattak a városházán, Horváth Anna otthonában, két tanácsosa lakásán, valamint az RMDSZ Kolozs megyei székházában. A DNA egyelőre nem adott ki annál részletesebb tájékoztatást ügyben, hogy 2014 és 2016 között elkövetett feltételezett korrupciós ügyletekkel kapcsolatosan vizsgálódik. Napközben maga Horváth Anna számolt be arról a sajtónak, hogy az ügyészek az idén júniusban rendezett helyhatósági választást megelőző kampány finanszírozása ügyében vizsgálódnak, amikor ő polgármester-jelöltként indult az RMDSZ színeiben.
„Lehetséges összefüggéseket keresnek a kampány finanszírozása és az én polgármesteri hivatalbeli tevékenységem között" – nyilatkozta Horváth Anna, hozzátéve: közigazgatási tevékenysége során törvényesen járt el minden egyes ügyben, és tisztességesen végezte a munkáját. Krónika (Kolozsvár)

Hivatalos státust kér a magyar nyelvnek az RMDSZ
Hivatalos státust szorgalmaz a magyar nyelv számára az RMDSZ – derült ki hétfőn, amikor szövetség vezetői leadták a parlamenti választásokon való induláshoz szükséges támogató aláírásokat Bukarestben, a központi választási bizottságnál (BEC).
Romániában a választói névjegyzékben szereplő csaknem 19 millió állampolgár legalább egy százaléka, vagyis 190 ezer választó támogató aláírása szükséges ahhoz, hogy egy párt vagy kisebbségi szervezet országos jelöltlistát állíthasson. A magyar érdekképviselet által gyűjtött csaknem 230 ezer aláírás közül több mint 226 ezret igazolt a BEC, így az RMDSZ az ország valamennyi megyéjében és a külföldi választókerületben is indíthat jelölteket. Kelemen Hunor elnök a jelen lévő újságíróknak megerősítette: az RMDSZ élni is fog ezzel a joggal a decemberi parlamenti választásokon.
„Az RMDSZ célja, hogy arányos képviseletet biztosítson az erdélyi magyarságnak és érvényesítse érdekeit a törvényhozásban, amikor – az RMDSZ által bírált – közigazgatási stratégiáról, az oktatási reformról, vagy az alkotmány módosításáról születik döntés" – idézte az MTI a politikust. Kelemen Hunor elmondta: az alakulat a regionális identitások erősödését, Erdély fejlesztését támogatja, a közösségi jogokat tartja a jövő zálogának, és a jelenlegi 20-ról 10 százalékra akarja leszállítani azt a lakosságarányt, amelynél egy kisebbségi közösség használhatja anyanyelvét a közigazgatásban. Az RMDSZ választási programjába az is bekerül, hogy a magyar is legyen hivatalos nyelv, ahol a magyarok élnek többségben.
Az RMDSZ elnöke rámutatott: a szövetség frakciójának több mint fele megújul. Az RMDSZ jelöltlistáin két befutónak számító helyet átengedett a Magyar Polgári Pártnak (MPP) a szeptemberben kötött együttműködési megállapodásuknak megfelelően. Az aláírások iktatásánál – az RMDSZ jelenlegi törvényhozói mellett – a BEC-nél Biró Zsolt, az MPP elnöke is megjelent, aki Maros megyében az RMDSZ-listán indul parlamenti képviselői tisztségért.
Az MTI kérdésére a pártelnök elmondta: az MPP is gyűjtött aláírásokat, a közös választási kampányból is kiveszi részét, ugyanakkor a párt saját arculatát is szeretné megjeleníteni. Biró Zsolt szerint az MPP és az RMDSZ programjában sok közös pont van, és kifejezte reményét, hogy később a parlamentben is megtalálják az együttműködés módját. Krónika (Kolozsvár)

Horváth Anna becsületbeli lemondását követeli a kolozsvári tanács PSD-frakciója
A befolyással való üzérkedés gyanúja miatt bírósági felügyelet alá helyezett Horváth Anna alpolgármester becsületbeli lemondását kéri a kolozsvári városi tanács PSD-frakciója. 
"Azzal együtt, hogy az alpolgármestert is megilleti az ártatlanság vélelme, a kolozsváriak és az önkormányzat iránti tiszteletének jeléül le kellene mondania tisztségéről" - írják közleményükben a PSD-s tanácsosok.  Horváth Annát az RMDSZ vezetősége, több politikusa és a Nőszervezete is támogatásáról biztosította. (hírszerk.) Transindex.ro

Felfüggesztették tisztségéből Horváth Anna kolozsvári alpolgármestert
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) hatvan napra eltiltotta tisztsége gyakorlásától Horváth Annát, Kolozsvár magyar alpolgármesterét – tájékoztatott a honlapján közzétett közleményben a DNA.
A DNA befolyással való üzérkedéssel gyanúsítja Horváth Annát, és hatvan napra ügyészségi felügyelet alá helyezi az alpolgármestert. Ez idő alatt nem láthatja el az alpolgármesteri teendőket, nem veheti fel a kapcsolatot az ügyében érintett személyekkel, rendszeresen meg kell jelennie a hatóságok előtt, és csak az ügyészek jóváhagyásával hagyhatja el Románia területét.
Vádat ugyan nem emeltek Horváth Anna ellen, de a DNA "vádlottként" említi közleményében.
A közlemény szerint az ügyészek olyan információk és bizonyítékok birtokába jutottak, melyek szerint Horváth Anna közbenjárt a kolozsvári városházán dolgozó hivatalnokoknál annak érdekében, hogy egy beruházó gyorsabban megkapja az ingatlanprojektjéhez szükséges jóváhagyásokat. Ellenszolgáltatásként azt kérte a beruházótól, hogy vásároljon és adjon át hatvan bérletet két zenei fesztiválra, amelyet később ösztönzésként adott át azoknak az önkénteseknek, akik a választási kampányban segítették. A bérletek az ügyészek állítása szerint mintegy húszezer lejbe kerültek.
A közlemény szerint az alpolgármester és az ingatlanberuházó abban állapodtak meg, hogy egy támogatási szerződéssel fedezik a bérletek értékét, és az alpolgármester később közli annak a jogi személynek az adatait, amely a szerződő fél lesz. Az ügyészség úgy tudja, hogy az alpolgármester a választások utánra is támogatást ígért a meg nem nevezett üzletembernek más, hasonló ingatlanberuházások lebonyolításához.
A DNA hétfőn kilenc kolozsvári helyszínen, többek között Horváth Anna lakásán és irodájában tartott házkutatást, és kihallgatásra vitte be az alpolgármestert, aki az esti órákban szabadon távozhatott az ügyészség kolozsvári székházából.
Horváth Anna hétfőn az egyik közösségi oldalán reagált az ügyészségi vizsgálatra. "2012 óta vagyok Kolozsvár magyar alpolgármestere. Ez idő alatt törvényesen jártam el minden egyes ügyben, tisztességesen végeztem a munkám. Azt várom, hogy az ügyészség ugyanilyen tisztességgel tegye az övét" – közölte az alpolgármester, aki a júniusi választásokon az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje volt.
Az RMDSZ kiáll Horváth Anna mellett
Az RMDSZ szolidáris Horváth Anna kolozsvári alpolgármesterrel, és kiáll mellette – közölte az MTI-hez eljuttatott keddi állásfoglalásában a szövetség.
A Kelemen Hunor elnök által aláírt állásfoglalás szerint a szövetség értetlenül áll a hír előtt, hogy Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere ellen büntetőjogi vizsgálatot indított a DNA.
"A szövetség szolidáris, bízik és kiáll Horváth Anna mellett, hiszen egy olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében törvényesen és tisztességesen végezte munkáját" – áll az állásfoglalásban.
Az RMDSZ közölte: az igazságszolgáltatás gyors eljárását várja az ügyben, bízva abban, hogy a kivizsgálás során egyértelműen tisztázódik majd Horváth Anna ártatlansága. Addig pedig az ártatlanság vélelme megilleti Kolozsvár alpolgármesterét.
"A jogállamiság minimumának tekintjük, hogy a sajtóban az üggyel kapcsolatban ne lássanak napvilágot olyan feltételezések, amelyeket valósnak állítanak be. Ez a gyakorlat sérti a demokratikus alapelveket" – áll az RMDSZ állásfoglalásában. (MTI) Népújság (Marosvásárhely)

Korodi Attila az ET Parlamenti Közgyűlésének plenáris ülésén
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének plenáris ülésén vesz részt Korodi Attila RMDSZ-es képviselő október 10–14. között Strasbourgban. A képviselő a Közgyűlés júniusi plenárisa óta eltelt tevékenységéről készült állandó bizottsági jelentést megvitató ülésen szólalt fel az Európai Néppárt parlamenti frakciója nevében.
Felszólalásában az RMDSZ-es politikus több kérdéskört is érintett. Elsőként elismerését fejezte ki a Közgyűlésnek a fehéroroszországi, jordániai, grúziai, azerbajdzsáni, valamint a marokkói választások során folytatott megfigyelői tevékenységét illetően. Kitért a marokkói választások jó szervezésére, arra, hogy nagyrészt sikerült az országnak megfelelnie az alapvető demokratikus elveknek, illetve kiemelte az ET Parlamenti Közgyűlése és a marokkói parlament között létrejött partnerséget, amely meglátása szerint jó példa lehet a mediterrán régió összes országa számára.
A Brexittel kapcsolatosan Korodi elmondta, Nagy-Britannia lakosságának döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania, viszont a politikusok felelősségteljesebben kellene hogy viselkedjenek, Nigel Farage-dzsal ellentétben, aki a referendum eredményeit követően rögtön lemondott. A csíki képviselő szerint a Brexit arra kényszerít, hogy a jövőben a Nagy-Britanniával való kapcsolat kialakításában, építésében legyünk kreatívabbak. Ugyanakkor komplikált helyzetet teremtett az alapvető szabadságjogokat, valamint a szabad közlekedési, munkavállalási és kereskedelmi jogokat és az írországi határok biztonságát illetően. Ez egy új időszak, amelyben az európai állampolgárok által az elmúlt évtizedekben elnyert jogok kell hogy jelentsék a kiindulási pontot.
A migráció tekintetében a politikus hangsúlyozta, hogy ez egy óriási kihívás, amellyel még sokáig kell Európának foglalkoznia. Gazdasági, szociális, politikai és humanitárius hatásai mind olyan problémákat vonnak maguk után, amelyekre a megoldások maximális odaadást és erőfeszítést követelnek minden fél részéről. Az európai politikusoknak a diplomáciai munkát a konfliktusos zónák megszüntetésére kell összpontosítaniuk. Párbeszédre van szükség azokkal az országokkal, ahonnan érkeznek a migránsok és a tranzitországokkal egyaránt. Meg kell erősíteni a Frontex európai határvédelmi rendszert is. Kiemelt jelentőséggel bír emellett a Törökországgal való együttműködés, segítséget kell nyújtani nekik a migrációs nyomással való szembenézésben.
Törökországot illetően továbbá meg kell látni azt, hogy a puccskísérlet során a török nép nyert, és ebben a kontextusban világos, hogy a demokratikus folyamatok megerősítése során be kell vonni a török lakosságot a különféle intézmények tevékenységébe.
Végezetül Korodi a Közgyűlés NoHateNoFear elnevezésű kezdeményezését méltatta, amelynek célja, hogy tömörítse az érintett feleket a terrorizmus elleni harcban. "Párizs, Ankara, Brüsszel, München, Isztambul még nyílt sebként véreznek" – mondta a képviselő. Kiemelte Pedro Agramuntnak az ET Parlamenti Közgyűlésének az ülés kezdetén elmondott szavait, miszerint a demokrácia ellen irányuló támadásokra a legjobb válasz a még erősebb demokrácia. Népújság (Marosvásárhely)

Hatvan napig Horváth Anna nem Kolozsvár alpolgármestere
Valósággal megbénult a kolozsvári városháza tevékenysége
A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tegnapi sajtóközleménye szerint a kolozsvári alpolgármestert, Horváth Annát hatvan napos ügyészségi felügyelet alá helyezték, ami azzal jár, hogy két hónapig nem töltheti be alpolgármesteri tisztségét.
Állásfoglalásban az RMDSZ leszögezi: bízik és kiáll Horváth Anna mellett, hiszen egy olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében törvényesen és tisztességesen végezte munkáját. A Facebook közösségi oldalon Horváth Anna által még hétfőn délelőtt írt, a helyzetet ismertető bejegyzéshez kedd délig körülbelül százan szóltak hozzá, szinte valamennyien támogatásukról biztosították a tisztségviselőt, értetlenségüket és megdöbbenésüket fejezve ki a kialakult helyzettel kapcsolatban. Lévén, hogy Emil Boc polgármester és másik helyettese, Dan Tarcea csak ma tér vissza dél-koreai útjukról, hétfőtől szerdáig a városháza működése szinte teljesen megbénult.
KISS OLIVÉR Szabadság (Kolozsvár)

Fidesz: politikailag motivált a Horváth Anna elleni eljárás
A Fidesz szolidáris Horváth Anna kolozsvári alpolgármesterrel, és a leghatározottabban elítéli azt a „politikailag egyértelműen motiváltnak tűnő" eljárást, amelyet a Román Korrupcióellenes Ügyészség indított ellene – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke október 12-i, szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
A kormánypárti politikus szerint ez folytatása azoknak a szintén politikailag motivált és mára csúfosan megbukott eljárásoknak, amelyeket korábban a sepsiszentgyörgyi és a csíkszeredai polgármester ellen ugyanez a hatóság folytatott. Hozzátette, úgy tűnik, ezek az eljárások közvetlenül kötődnek a decemberben várható romániai választásokhoz.
Gulyás Gergely az MTI tájékoztatása szerint kijelentette, a Fidesz szolidáris Horváth Annával és az RMDSZ-szel is, és úgy gondolják, hogy ez az eljárás is alaptalannak bizonyul majd. Hangsúlyozta, a politika eszköztárában tűrhetetlen és elfogadhatatlan, hogy ügyészi eljárást kezdeményeznek egy nemzeti kisebbséghez tartozó politikai szereplővel szemben.
Mint ismeretes, a DNA kedden befolyással való üzérkedéssel gyanúsította meg Horváth Annát, és hatvan napra ügyészségi felügyelet alá helyezte az alpolgármestert, aki ez idő alatt nem láthatja el hivatali teendőit. A nyomozó hatóság szerint az RMDSZ-es elöljáró közbenjárt a kolozsvári városházán dolgozó hivatalnokoknál annak érdekében, hogy egy beruházó gyorsabban megkapja az ingatlanprojektjéhez szükséges jóváhagyásokat. Ellenszolgáltatásként azt kérte az üzletembertől, hogy vásároljon és adjon át hatvan bérletet két zenei fesztiválra, amelyet később ösztönzésként adott át azoknak az önkénteseknek, akik a választási kampányban segítették. A bérletek az ügyészek állítása szerint húszezer lejbe kerültek. kronika.ro

Magyar lelkészképzés állami finanszírozással?
Az RMDSZ parlamenti képviselete a héten iktatta azt a tanügyi törvényt módosító indítványt, melyben megoldást keresnek a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet lelkészképzésének állami finanszírozására.
Mint köztudott, a Szövetségnek a 2011-ben elfogadott tanügyi törvényben sikerült beiktatnia a magyar nyelvű felekezeti, magán közoktatási intézmények normatív finanszírozását. Ugyanakkor sikerült beiktatni a felsőfokú, egyetemi oktatás finanszírozási lehetőségét is az egyházi és magánegyetemek esetében. Sajnos a román kormányzat az ezt követő időszakokban nem dolgozta ki az erre vonatkozó módszertanait, előírásait. Az RMDSZ képviselőházi tanügyi bizottságának tagja, Szabó Ödön a Szövetség megbízatásából az elmúlt hónapokban több egyeztetést is vezetett a protestáns teológiai intézetet fenntartó püspökségekkel, és magával a rektori hivatallal azért, hogy megfelelő módosítást nyújthassanak be a parlamentben, és így immár ne a miniszterekre várva odázódjék a lelkészképzés állami finanszírozása.
Hátrányos helyzetben
Köztudott, hogy az ortodox és elsősorban görög katolikus egyházak részére jelen pillanatban is az állami egyetemeken, és így állami finanszírozásból zajlik a lelkészképzés. Több olyan, az egyházak által létrehozott egyetem is működik hivatalosan Romániában, amelyek az Alkotmány azon cikkelyére alapozva, miszerint a felekezetek saját intézményrendszert tarthatnak fent, e keretekben kívánták megoldani a lelkészképzést. Az RMDSZ-nek a parlamentben iktatott törvényindoklásában a Szövetség pontosan leírja, hogy az Alkotmány szerint nem lehet diszkriminálni egyházakat, felekezeteket. Ma azáltal, hogy az intézmény típusától függetlenül nem mindenkinek biztosítja az állam egységesen a lelkészképzés finanszírozását, egyes egyházak, a mi esetünkben a magyar evangélikus, az unitárius, a református, a baptista felekezetek hátrányos helyzetben vannak.
E probléma megoldására terjesztette be az RMDSZ azon módosítását, mely szerint a pasztorális teológiai képzés utáni normatív finanszírozás jár attól teljesen függetlenül, hogy ez milyen intézményben szerveződik.
Szabó Ödön, a törvénytervezet elkészítéséért felelős képviselőházi frakcióvezető-helyettes elmondta: „Jó volt dolgozni az egyházak képviselőivel, akik precízen, operatívan reagáltak a felvetésekre és javaslatokra. Úgy gondolom, ebben az esetben is sikerült közös magyar ügyeink mellé egységet teremteni, és hiszem, hogy amennyiben a Szövetség hasonló módon parlamenti erőt kap, sikeresen végig fogja tudni vinni a kezdeményezést, úgy, amint tette a legutóbbi tanügyi törvény kapcsán, amikor is sikerült a történelem és földrajz magyar oktatását, a közoktatás szintjén felekezeti és magán iskolák finanszírozását, valamint a külön a kisebbségekre vonatkozó román nyelvoktatást bevezetni.” A képviselő megjegyezte, hogy „mint látjuk, a nagyon jó törvényeket később aztán alkalmaztatni is kell, ezért nyilván a kormányzati szerepkör is fontossá válik”.
A parlament előtt
A több hónapos egyeztetés után, amelyen a minisztériumok, a parlament és az egyházak szakértői is részt vettek, sikerült egy pontos, precíz szöveget megfogalmazni és a parlament elé terjeszteni. Remélhetőleg az elkövetkezendő időszakban a törvény elfogadásával megoldódik a felekezetek közötti egyenlőtlenség. erdon.ro

Sorra veszi célba a DNA a legnépszerűbb magyar önkormányzati vezetőket
Horváth Anna kolozsvári alpolgármester az utolsó azoknak a népszerű magyar önkormányzati vezetőknek a sorában, akiket a korrupcióellenes ügyészség meghurcolt és hosszabb-rövidebb ideig ellehetetlenítette a munkájukat. Szembetűnő, hogy közben a több százezer eurós károk okozásával és nagy összegű csúszópénzek elfogadásával gyanúsított román polgármestereket (mint például Dorin Florea vagy George Scripcaru) egyetlen percig sem tiltottak el hivataluk gyakorlásától.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) elsők között a csíkszeredai városvezetést fejezte le. Ráduly Róbert polgármestert háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, Szőke Domokos alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolják. Ráduly emiatt le is mondott a tisztségéről, majd idén fölényesen megnyerte az önkormányzati választásokat, és visszatérhetett a hivatalába.
A vádirat szerint a polgármester és az alpolgármester a 2007–2014-es időszakban „jogosulatlan előnyben részesítették” a Topo Service céget, mert állítólag – több részletben – indokolatlan kifizetéseket engedélyeztek e cég számára, amelynek az általános kataszteri munkálatok elvégzésére volt szerződése. Annak ellenére, hogy nem teljesültek a műszaki és a törvényi feltételek, az Országos Kataszteri Hivatal megtagadta a munkálatok átvételét.
Az ügyészek vádjai azonban nevetségesnek bizonyulnak. A dossziéban nincsenek konkrét bizonyítékok az állítólagos bűncselekmények elkövetésére. Az ügycsomó szerint az ügyészek ugyan 2000 eurónyi készpénzt megjelöltek a tettenérés megszervezése érdekében – tettenérés viszont nem történt.
Szőke Domokos alpolgármestert azzal gyanúsítják, hogy a pályázatértékelő bizottság elnökeként szabálytalanul ítélte oda a csíkszeredai Márton Áron és Segítő Mária középiskolák felújítására és korszerűsítésére vonatkozó, 18 millió lej értékű és a Regionális Operatív Programból finanszírozott szerződést. A nyomozók szerint az alpolgármester cserében kedvező feltételekkel részesült építőipari szolgáltatásokban a nyertes cégtől.
Nyelvészkedő ügyészek – hatmillió eurós veszteség
A DNA Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád ellen is vizsgálatot folytatott. A házkutatást követően az ügyészek kihallgatásra Bukarestbe vitték a városatyát. A vádhatóság szerint „bűne” az volt, hogy 12 millió eurós szerződést kötött az Európai Újjáépítési Fejlesztési Bankkal városfejlesztésre, és az összeget nem rendeltetésszerűen használta fel. A bank folyamatosan ellenőrizte és teljesen rendben találta a pénz elköltését, de a DNA azt állítja, hogy a polgármester nem a pénzintézetet, hanem a hitelért garanciát vállaló román államot károsította meg.
Az ügyészek abba is belekötöttek, hogy a hitelszerződésben a Romániában használatos ellenmérnöki tevékenység szakkifejezés helyett a Nyugat-Európában elfogadott konzultánsi tevékenység kifejezést használtak. Szerintük ugyanis az nem lehetséges, hogy a konzultáns biztosítsa az ellenmérnöki tevékenységet, a polgármester pedig hiába érvelt azzal, hogy ez így működik a nagy európai uniós projektek esetében.
Az Antal Árpád elleni vádaskodásnak elsősorban a város lakossága látja kárát. A 12 millió eurónak ugyanis csak kevesebb, mint a felét sikerült lehívni, a többi összeget pedig feltehetően már nem használhatják fel. Egyébként a vádak légből kapottságát is bizonyítja, hogy a polgármestert egy időre felfüggesztették a tisztségéből, de végül visszatérhetett a hivatalába. Rádulyhoz hasonlóan szintén fölényesen nyert az önkormányzati választásokon.
Sajátos szóhasználat
Gergyószentmiklós polgármestere, Mezei János ellen olyan ügy miatt indult ügyészségi vizsgálat, amelyben Budapest V. kerületi önkormányzata is érintett. A DNA hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolta az elöljárót, akit hosszú időre eltiltott hivatali gyakorlásától, és idén már nem is indult a választásokon.
A vádhatóság szerint Mezei azzal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt, és amely nem lett volna eladható a magyarországi többségi tulajdonos beleegyezése nélkül.
A zsarolás ténye – a vádhatóság szerint – abban merül ki, hogy a városatya a Monturist Kft. kisebbségi tulajdonosaként felszólította cég ügyvezetőjét – aki a feljelentést tette ellene –, hogy mondjon le tisztségéről, a sikkasztásra való felbujtást pedig akkor követte el, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a hivatal titkárnőjét, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének videofelvételét.
Florea, Scripcaru tisztségben maradhatott
Most pedig Kolozsvár alpolgármestere, az RMDSZ színeit képviselő Horváth Anna következett, akit hatvan napos hatósági felügyelet alá helyeztek és eltiltották hivatal gyakorlásától, befolyással történő üzérkedés gyanújával. Az ügyészek azt állítják, hogy az alpolgármester egy kolozsvári vállalkozó építkezési engedélyének kibocsátásáért 60 darab fesztiválbérletet kért, összesen 20 ezer lej értékben, amelyekkel a választási kampányában segédkező önkénteseket akarta jutalmazni. Euróban számolva az összeg 4500 eurónak felel meg.
Kettős mércére vall, hogy miközben Horváth Anna be sem mehet a városházára, a három korrupciós dossziéban is megvádolt Dorin Florea továbbra és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal élén maradhatott. Az ügyészek szerint fiával együtt egy üzletembernek adott kedvezmények fejében mélyen a piaci áron, 74 ezer euróért megvásárolt lakást röviddel később 130 ezer euróért értékesítettek. Ugyanakkor a város atyja egy húszezer négyzetméteres telek sportegyesületnek való ingyenes bérbeadásával 1,1 millió lejes – azaz 250 ezer eurós – kárt okozott városának, a polgármester kedvenc csapata, a jelentős önkormányzati támogatásban részesített ASA számára törvénytelenül kiutalt 7 millió lejjel – azaz 1 600 000 euróval – rövidítette meg Marosvásárhelyt.
De zavartalanul hivatalában maradhatott Brassó polgármestere, George Scripcaru is, aki a vádirat szerint egyéni haszon érdekében több vállalatot is kiszorított a helyi energiapiacról, ezzel egymillió eurós kárt okozva a városházának. Az elöljáró ellen egyébként hivatali visszaélés és csúszópénz elfogadásának gyanúja miatt indult vizsgálat 2011 őszén. Az ügyészek tavaly októberben is meglátogatták a brassói polgármesteri hivatalt is, akkor az állatkert, a városi uszoda és a sportcsarnok, valamint az olimpiai korcsolyapálya felújításával kapcsolatos dokumentumokat nézték át. maszol.ro

László Attila „önfeljelentést tett” Horváth Anna ügyében
„Ha úgy tetszik, feljelentem magam. Magam is adtam fesztiválbérleteket az RMDSZ önkénteseinek” – nyilatkozta a Maszolnak László Attila kolozsvári szenátor annak kapcsán, hogy Horváth Anna alpolgármester ellen bűnvádi eljárását indított a korrupcióellenes ügyészség.
A politikus – aki korábban maga is Kolozsvár alpolgármestere volt – azért kereste meg portálunkat, mert az ügyészek éppen azt kifogásolják, hogy Horváth Anna hatvan fesztiválbérletet fogadott el a júniusi választási kampányban tevékenykedő önkéntesei számára egy ingatlanfejlesztőtől, cserében pedig állítólag megsürgette a városházán az építési engedély kiadásához szükséges jóváhagyások kibocsátását.
László Attila elmondta, ledöbbentette, ami Horváth Annával történik. Felidézte, hogy idén júliusban az RMDSZ fesztiválbérleteket gyűjtött a kampányban segédkező fiatalok számára. „Így próbáltuk megköszönni a munkájukat, hiszen két hónapig tűző napon vagy esőben segítették a kampányunkat” – magyarázta a szenátor.
A politikus elmondta, maga is hozzájárult két fesztiválbérlettel az önkéntesek munkájának meghálálásához. „A lányomnak és a vejemnek volt egy-egy bérlete az Untoldra. Ám el kellett utazniuk a fesztivál idejére, így ezeket a bérleteket nekem adták. Én pedig felajánlottam az önkénteseinknek” – tájékoztatott a politikus, aki hangsúlyozta, hogy személyes adományát a törvények tiszteletben tartásával juttatta el a kedvezményezettekhez.
Fodor Zsolt kálváriája
Arra a kérdésünkre, hogy a román sajtó által emlegetett Fodor Zsolt volt-e az a vállalkozó, aki állítólag 60 fesztiválbérletet vásárolt az RMDSZ önkénteseinek jutalmazására, László Attila azt válaszolta: erről nincs tudomása. Azt a sajtóinformációt azonban megerősítette, hogy az üzletember építkezési engedélyért folyamodott a városházához, sőt valóságos szélmalomharcot folytatott az elmúlt években a hivatallal ebben az ügyben. „Ezt a történetet nagyon jól ismerem, mert alaposan utánanéztem” – magyarázta.
A szenátortól megtudtuk: Fodor Zsolt az első építkezési engedélyt 2007 júniusában kapta meg a kolozsvári Mikes-palota felújítására a polgármesteri hivatal városrendészeti osztályától. A vállalkozót kötelezték, hogy az eredeti állapotába állítsa vissza a Karolina (Muzeului) téri műemlék épületet. Ennek megfelelően újra kellett építenie a palota erkélyét, amely eredetileg két oszlopon nyugodott. Mivel a Karolina tér közterület, Fodor Zsoltnak a két oszlopot közterületre kellett volna elhelyeznie. Ezért arra is kötelezték, hogy koncesszionáljon a térből egy tíz négyzetméteres területet – részletezte László Attila.
Az építkezési engedély birtokában a törvény szerint a vállalkozónak három év állt a rendelkezésére a munkálatok befejezésére. Fodor Zsolt azonban kifutott a határidőből, mert a koncesszióról a helyi önkormányzat dönt, és a testület a három év alatt nem hozta meg a vonatkozó határozatot. Ezért 2011 októberében kénytelen volt egy újabb építkezési engedély kérni. Ismét eltelt három év, de a koncesszióról a helyi önkormányzat továbbra sem döntött.
„Ezért Fodor 2014 októberében átiratot küldött a helyi tanácsnak, amelyben közölte: köteleztetek engem a koncesszionálásra, mellékeltem az összes kért dokumentumot, méltóztassatok ezt a kérdést napirendre tűzni, hogy tudjam befejezni az építkezést” – mondta László Attila. Ennek ellenére továbbra sem történt előrelépés az ügyben, így a vállalkozó a határidő újabb túllépése miatt idén júliusban kénytelen volt harmadszor is építkezési engedélyhez folyamodni.
„Ezek szerint kilenc év nem elegendő befejezni egy munkálatot a hivatal mulasztása miatt. Így nem csoda, ha az igénylő fogadóórát kér, és megkérdezi: mi a fenét csináltok, hogy tudjam már befejezni, amire ti köteleztek?” – jegyezte meg Kolozsvár volt alpolgármestere.
Arra a kérdésünkre, elképzelhető-e, hogy Fodor Zsolt segítségért fordult Horváth Annához ebben az ügyben, László Attila kijelentette: erre sincs rálátása, de azt tudja, hogy a magyar közösség tagjai az elmúlt években többször fordultak segítségért az RMDSZ-hez, és ezt természetesnek is tartja. „Ugyanakkor a kultúránkban benne van: ha valaki segít, akkor illik megköszönni a segítséget” – jelentette ki.
Cs. P. T. maszol.ro

. Dorin Florea szerint semmirekellő csavargók az adatigénylő tanácsosok
Marosvásárhely polgármestere egy titokban készült, nyilvánosságra került hangfelvételen alpári stílusban oktatja ki a városháza igazgatóit, gyakorlatilag megtiltva, hogy szóba álljanak az önkormányzati képviselőkkel. A frakcióvezetők eltérően kommentálják a hangfelvételt.
A hangfelvétel a Szabad Emberek Pártjához (POL) köthető Inmures.ro honlapon jelent meg. A kísérő szöveg szerint ez állítólag a hétfői városházi operatív gyűlésen készült, amelyen Dorin Florea utasítja a hivatal osztályvezetőit, hogyan viselkedjenek a megválasztott önkormányzati képviselőkkel, ha azok a munkájukhoz szükséges információkat kérnek.
A városvezető magából kikelve ordibál, többször is azt hangoztatja: megtiltja, hogy az alkalmazottak munkaidőben szóba álljanak a tanácsosokkal, ugyanis egyetlen alkalmazottnak sincs benne a munkaköri leírásában, hogy információkat szolgáltasson a tanácsosoknak. Florea többek között szemétnek, semmirekellő csavargóknak nevezi a tanácsosokat, akik benyitnak az irodákba és adatokat kérnek.
A hangfelvétel kapcsán megkértük a polgármesteri hivatal sajtóirodáját, hogy minősítse a városvezető hangnemét és mondanivalóját, illetve jellemezze a Dorin Florea és a városi önkormányzati képviselők közötti viszonyt. Cosmin Blaga sajtószóvivő azonban nem kívánta kommentálni a történetet.
Radu Bălaş, a POL egyik tanácsosa érdeklődésünkre elmondta, nem lepte meg a városvezető beszédstílusa. „Két dolog lep meg a kiszivárogtatott hangfelvétel kapcsán: az egyik, hogy ebből is kiderül, hogy Dorin Florea polgármester még mindig nem érti, hogy ő a városi tanács döntéseit kell végrehajtsa, alkalmazza, a tanács a törvényhozó és ő a végrehajtó, a város nem az ő kis magáncége, ahol azt tehet, amit akar. Nem értem hogyan lehetséges, hogy a hivatal osztályvezetői, igazgatói eltűrik, hogy ilyen hangnemben beszéljen velük a felettesük. Ha ez egy magáncégnél történik meg, akkor az alkalmazottak legalább fele felállt volna, kikérte volna magának a hangnemet és felmondott volna. Elgondolkodtató, hogy az igazgatók eltűrik, hogy így beszéljen velük Florea” – mondta Radu Bălaş.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) tanácsosainak rangidős tagja, Cristian Bratanovici csütörtök délben még nem hallotta a szóban forgó hangfelvételt, de elmondta, hogy alapvetően jó a viszonyuk a tanácsosokkal kapcsolatot tartó iroda alkalmazottjaival. „Kicsit akadozik még az információáramlat, lehet, hogy még nem szokták meg, hogy a tanácsosoknak kérdéseik vannak, tájékozódni szeretnének” – közölte az önkormányzati képviselő.
Az RMDSZ frakcióvezetője, Csiki Zsolt érdeklődésünkre kifejtette: nem lepődött meg a városvezető hangnemén, hiszen nem titok, hogy milyen módon beszél és utasít. Azon viszont meglepődött, hogy a hivatal osztályvezetői eltűrik ezt a stílust, és hajlandók ilyen felettes keze alatt dolgozni.
„Ami engem elszomorít és felháborít, hogy olyan világban élünk, ahol egy megbeszélésen titkos hangfelvételt készítenek/készíttetnek, hogy ezzel feszültséget keltsenek. Hangsúlyozom, nem értek egyet a polgármester mondandójával, hangnemével, de elítélem a módszert, ahogy a hangfelvételt kiszivárogtatták” – mondta Csiki Zsolt, aki szerint a POL tanácsosai, akikhez közel áll a hangfelvételt kiszivárogtató honlap, azzal kellene foglalkozzanak, hogy a város fejlődését segítsék elő, nem azzal, hogy akadékoskodnak, és például külföldi kiszállásokat akadályoznak meg, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásának tesznek keresztbe (a legutóbbi rendkívüli tanácsülésen ugyanis többek között a POL szavazatai miatt hiúsult meg egy kisinyovi és egy bulgáriai kiszállás – szerk. megj.).
A városházi „titkolózásnak” már következménye is van, hiszen Hermann Mark Christian POL-os tanácsos a hét elején bírósághoz fordult, mert a városháza a törvényes határidőn belül nem adott neki kielégítő választ a hivatalosan iktatott kérdéseire.
Simon Virág | Székelyhon.ro

Egy öntörvényű médiamunkás vallomásai
Ahogyan kedvenc színésze vagy írója van az embernek, a médiafogyasztó közösségeknek kedvenc újságírói is vannak. Szakmatársakról mégis ritkán írunk. Most induló sorozatunkban ezúttal őket keressük meg. A Sajtóklub vendégei ismert újságírók, akik a mikrofon másik felén állva vallanak munkájukról. A portréinterjúkban az embert is igyekszünk közelképbe hozni. A sort nem véletlenül a Nagyváradon élő Dénes László nyitja, hiszen az Erdélyi Napló egykori főszerkesztőjeként fontos szerepet vállalt a polgári hetilap arculatának kialakításában.
– A huszonöt éves Erdélyi Napló kapcsán hogyan emlékszel arra az időszakra, amikor megbíztak a főszerkesztői teendőkkel? Mennyire számított újdonságnak a kilencvenes évek második felében a fejléc alá kerülő „polgári hetilap” jelző?
– 1997 őszén nekem már jobbára csak a mesterséges lélegeztetés feladata maradt mint szakmai kihívás az Erdélyi Napló élén, elődeim egyre-másra lemondtak a főszerkesztői posztról, a sorozatos megszorítások és leépítések megtizedelték a szerkesztői-tudósítói gárdát. Valójában azért esett rám a választás, mert az évtized elején már voltam pár évig főszerkesztő-helyettese a lapnak. De ha már felkértek, akkor ennyi újítást rögtön meg is engedtek nekem: a sok „független”, „demokratikus”, „közéleti” stb., a pártállami örökséget ilyen önminősítésekkel álcázni kívánó romániai magyar lap között legyen egy nemzeti-polgári orientációját nyíltan vállaló kiadvány is. Erdélyi, magyar és polgári. Egyesek gunyorosan kérdezgették, „mitől polgári” egy lap, és mit is jelent ez, de hosszú eszmetörténeti és politológiai fejtegetések helyett csak annyit mondtam – és mondok ma is –, hogy aki akarta, értette. Amúgy nem az Erdélyi Napló volt az első polgári hetilap azokban az években, hanem az Orient Express – ha még emlékszik rá valaki –, ami 1992–1996 között jelent meg Bukarestben, Szőcs Géza és Román Győző pátyolgatásával.
– Az erdélyi magyar újságírás egyik markáns ellenzéki tollforgatójaként tartanak számon, aki az Erdélyi Napló, majd a Reggeli Újság főszerkesztőjeként is folyamatosan hadakozott a romániai magyar, illetve a román hatalommal. Hogyan látod, az elmúlt 25 évben ez a „szerepkör” mennyire lógott ki a romániai magyar sajtóból?
– Annyiban helyesbítenélek, hogy meggyőződésem szerint a sajtónak és az újságírónak nem feladata a hatalom ellen küzdeni, azt megdönteni. Ez ugyanis a politikai ellenzék dolga. A média, amely elsősorban tájékoztat, közvetít, csak másodsorban ellenőriz, szembesít, számon kér, leleplez, kritizál – házőrző kutyaként csahol, ha veszélyben a demokrácia, szólásszabadság, az alapvető emberi jogok bármelyike. Ezt kellene tennie. Erre vállalkoztam és törekedtem magam is, s ha az én újságírói, szerkesztői, divatos fogalommal közvélemény-formálói munkám ellenzéki hadakozásnak tűnt, akkor azt hihetné bárki, hogy én a mindenkori hatalommal szemben álló mindenkori ellenzék zsoldjában álltam. Ami nem igaz. Rosszul fizetett, öntörvényű médiamunkás voltam egy negyedszázadon át, nincs sem házam, sem jó autóm, sem bankbetétem. Viszont a hatalom zsoldjában állt kollégák mind vitték valamire, egyeseknek politikai vagy diplomáciai karrier, másoknak jómód, hangzatos tisztségek és díjak hulltak az ölükbe, majd több évi „szolgálat” után a legtöbben elhagyták a pályát, most már csak oktatják vagy irányítják a tájba simulást.
– Milyen mértékben pártosodott a hazai magyar sajtó? Mennyire tekinthető szabadnak?
– Mivel én már közvetlenül nem vagyok érintett, hanem csak olvasom, nézem, hallgatom, figyelem, ellátom háttéranyagokkal és információkkal – ez hivatali kötelességem is immár három éve –, akár elfogulatlanul is válaszolhatok. Csak kétféle médiatermék létezik ma Romániában magyar nyelven: RMDSZ-es és ami nem teljesen az. Az utóbbi kb. egytizede az előbbinek. Ha valaki felszisszen – mint tette azt pár éve egy Kolozsvárról „kimenekült” pesti balliberális bértollnok –, hogy hát az RMDSZ-nek nincsenek is saját sajtóorgánumai, akkor sietek emlékeztetni: a szervezet mindent ellenőriz, s rajta keresztül a titkosszolgálatok, illetve hát maga a román állam. A romániai magyar közösségbe strukturálisan beépült és azt szinte minden szinten domináló szervezet közvetlen vagy közvetett finanszírozással uralja a médiaprérit, illetve még azokban a médiaműhelyekben is döntés-, sőt cenzúrahelyzetben vannak az emberei, amelyek jogilag külföldi, magyarországi vagy román tulajdonban vannak. No már most egy politikai kontroll alatt lévő sajtóról aligha lehet elmondani, hogy szabad. Illetve hát annyira szabad, amennyire szabad neki eltérni az ellenőrzést gyakorló párt (főhatalom) politikájától.
– Sokan úgy vélik, a nyomtatott lapok napjai meg vannak számlálva. Abból kiindulva, hogy a könyvet már jóval korábban temették, akár rémhírnek is tekinthetjük ezt?
– Igen, a nyomtatott lapok napjai és lapjai meg vannak számlálva. Egyszerűen azért, mert elfogynak a nyomtatványokat vásárló olvasók. A nyomtatott könyvek mennyisége is drasztikus csökkenésen ment át, és a folyamat még tart, sőt fel fog gyorsulni annak a generációnak a fogyasztóvá válásával, amelyik már nem a papíralapú társadalomban nőtt fel. Hovatovább majd annak is örülni kell, ha egyáltalán olvasni fognak az emberek – legalább képernyőn –, nem csak nézni-hallgatni-bambulni.
– Mennyire tudja átvenni az elektronikus média – rádió, televízió és internetes sajtó – a mai nyomtatott lapok szerepét, helyét?
– Erre van egy rövid és egy hosszú válaszom, de hagyjuk az elmélkedést. Tehát: teljesen át tudja és át fogja venni.
– Az elmúlt 25 év távlatából mire emlékszel szívesen, és mi az, amit leginkább elfelejtenél?
– Jaj, hát hirtelen nehéz kiragadni két példát, esetet, folyamatot. De szívesen emlékszem a diktatúra bukását követő lázas médiaidőkre, a szólás- és sajtószabadság kivirágzására, az erdélyi magyar sajtó szinte egészének és az erdélyi magyar olvasók elsöprő többségének egy húron pendülésére, hogy úgy mondjam. Elfelejteném viszont azokat a kényszerhelyzeteket, amelyekbe a politikai-gazdasági folyamatok vittek bele akkor, amikor „főnökként” döntenem kellett, vagy döntéseket kellett jóváhagynom és végrehajtanom. Bár előbb-utóbb felálltam és elmentem, amikor már a „kellett” túl sok volt.
– Tapasztalataid szerint megváltozott-e az emberek elvárása a sajtóval, az újságírással szemben?
– Nem akarnék megbántani senkit, de úgy érzem, hogy a szakmánkkal és művelőivel szemben mintha már semmiféle komolyabb elvárást nem támasztanának az emberek. És erről egy másik interjúban vagy akár egy sajtóvitában hosszabban is érdemes lenne foglalkozni. A „miért hagytuk, hogy így legyen” kérdés mentén. De hadd jegyezzem meg rögtön: oly mértékű az igénytelenség a médiafogyasztók körében, hogy a legnagyobb részük megfogalmazni sem képes, melyek is az elvárásai a sajtóval szemben.
– Ma Tőkés László EP-képviselő sajtósa vagy. Mennyire mozogsz otthonosan ebben a szerepkörben?
– A sajtófőnöki vagy szóvivői státus – akár nagyobb, akár kisebb intézménynél – inkább hivatalnoki, mint újságírói. Másrészt nem is volt benne gyakorlatom, hát tanulgatom-tanulgatom… Ez még egy szerkesztőségnél is szűkebb terep, itt sem műfaji, sem tematikai sokszínűségről nem beszélhetünk, itt lehet ugyan véleményed, de nem azt kell megírnod. Gyakran viszket a tenyerem, mégsem írhatok újságcikkeket, véleményanyagokat, kommentárokat, szinte semmit a magyar sajtóba.
– Miért nem?
– Mert azonnal megkapnám, hogy amit írok, azt a főnököm mondta tollba. Hogy az nem az én véleményem, hanem a Tőkés Lászlóé. Manapság ilyen világot élünk, és ilyen a sajtónk ázsiója. Nincs kedvem folyvást bizonygatni, hogy bár több száz, ha nem épp ezer cikket írtam és közöltem az évek során, sosem fogta senki a kezemet, amikor írtam és aláírtam.
– Milyen Dénes László civilben, amikor éppen nem ír vagy nem sajtóértekezletet készít elő?
– Hát épp a minap vágta egy kedves ismerősöm a fejemhez, hogy egy kicsit megkeseredett, megfáradt és kibírhatatlan… De komolyra fordítva: amikor éppen nem dolgozom, akkor csak úgy nosztalgiázom órákon át. Vagy azon morfondírozom, hogy miért hagytam kiszikkadni az egykor ígéretesen csordogáló költői vénámat. Vagy hogy miért nem mentem el fiatalon szerencsét próbálni a nagyvilágba. Vagy ha már nem mentem el – mert komolyan sosem terveztem ezt –, akkor miért nem lettem például „oktató, / nem ily töltőtoll koptató / szegény / legény”. Civilben gyakran azon is sokat mélázom, miközben a szabadidőm is olvasással telik, hogy mennyire igaza volt Karinthynak már száz évvel ezelőtt is. „Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét.”
– Ajánlanád ezt a szakmát ma induló fiatal tollforgatóknak? Mennyire lehet erre manapság erdélyi egzisztenciát építeni?
– Az újságírásra? Semennyire. Szerintem aki mégis erre a pályára téved, az ma már csak úgy boldogul, ha naponta súlyos kompromisszumokat köt. Előbb-utóbb azzal szembesül, hogy már nem tehetséget, kreativitást és nívós szellemi teljesítményt várnak el tőle – mert azt úgysem lennének hajlandók tisztességesen megfizetni a médiatulajdonosok –, hanem alázatos kulimunkát, mennyiségi termelést és propagandázást, no és „termékértékesítést”. Nem olyan nagy az erdélyi magyar médiapréri, hogy ne jelenthetném ki: ismerem szinte az összes jó tollforgatót, tévést, rádióst, hiszen kollégák voltunk-vagyunk, nagy részük igyekszik tisztességes szakmai munkát végezni, de sajnos rossz ügyeket is szolgálnak jó páran, általam rossznak vélt ügyeket és ártalmas szándékokat. Akár pénzért teszik, akár meggyőződésből, miattuk is szégyenkezem. A fiatalokért azért aggódom, mert rendre azoknak a befolyása alá kerülnek, azoktól kezdenek el függeni szakmailag és anyagilag, akik az újságírásban, a sajtóban többnyire csak a politikai manipuláció és a szavazatszerzés eszközét látják. Csalódtam is sokukban, hiszen sok fiatalabb kollégával dolgoztam együtt az évek során, mert sem a folyamatos tanulást, sem a szakmai alázatot, sem a tisztes távolságtartást nem tartották-tartják sokra. Túl könnyen dőltek-dőlnek be, amikor jöttment pénzes senkik elhúzták-húzzák az orruk előtt a mézesmadzagot.
Dénes László
A Bihar megyei Tenkén született 1959-ben. 1976 óta publikál verseket. Nagyváradon érettségizett. 1982−1985 között segédmunkás volt különböző iparvállalatoknál. 1985−1990 között a nagyváradi színháznál közönségszervezőként dolgozott. 1990-ben újságíróképzőt végzett. 1990−től 1991-ig a Bihari Napló szerkesztője, 1991−1994 között az Erdélyi Napló szerkesztője, majd helyettes főszerkesztője. 1995−1997 között ismét a Bihari Napló rovatvezetője. 1997−2004 között az Erdélyi Napló főszerkesztője. 2004-től a Reggeli Újság alapító-főszerkesztője, 2012 márciusától az Udvarhelyi Híradó Kft. tartalomért és arculatért felelős aligazgatója. 2013 júliusától a nagyváradi Szent László Egyesület sajtóreferense, 2014 júliusától Tőkés László európai parlamenti képviselő sajtótanácsosa. 
Makkay József Erdélyi Napló (Kolozsvár) 

Toró ismét megjárná „a bukaresti poklot”
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei szervezetének javaslatára Toró T. Tibor, az alakulat országos alelnöke függetlenként méretkezne meg Háromszéken a néppárt támogatásával – számol be Bíró Blanka a kronika.ro-n. 
Ezt a párt helyi képviselői csütörtökön Sepsiszentgyörgyön jelentették be, hangsúlyozva, hogy a megyei szintű döntést az országos elnökségnek is jóvá kell hagynia. Balázs Attila, az EMNP Kovászna megyei szervezetének elnöke rámutatott, az elmúlt választásokon folyamatosan 40 százalék körül mozgott a részvételi arány a megyében, és úgy érzik, a szavazók 58–59 százalékát még mindig lehet mozgósítani.
Toró T. Tibor jogilag független, de politikailag elkötelezett jelöltként határozta meg magát. Hangsúlyozta, az EMNP országos választmánya azért döntött úgy, hogy a megyei szervezetek függetleneket támogathatnak, mert egyszerre két magyar szervezet sem az 5 százalékos, sem az alternatív küszöböt nem tudja teljesíteni. „A konfrontatív stratégia szerintünk káros, ezért kerestünk olyan megoldást, amely révén alternatívát tudunk állítani azok számára, akik nem szoktak, és nem akarnak a tulipánra szavazni” – mondta Toró T. Tibor.
A politikus úgy számol, hogy a független jelöltnek minden harmadik magyar szavazatot meg kellene szereznie, ez a részvétel függvényében 15–20 ezer voksot jelent. „Ez nem kevés, de nem is elérhetetlen” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy jobban kell teljesítenie, mint négy évvel ezelőtt. Akkor Toró T. Tibor a nominális rendszerben 7300 szavazatot kapott a sepsiszékiektől. Újságírói kérdésre elmondta, az elmúlt időszakban több háromszéki személyiség vagy éppen néppártos politikus neve felmerült potenciális háromszéki jelöltként – a politikus Kovács István unitárius esperest, Bereczki Kinga civil aktivistát, Sánta Imre református lelkészt, és a néppártos Bálint Józsefet, Fazakas Pétert vagy Johann Taierlinget említette –, de végül olyan jelölt mellett döntöttek, aki „megjárta már a bukaresti parlament poklát”.
Toró három célt fogalmazott meg: visszahoznák a közéletbe az elfordult csalódottakat, megszereznék a háromszéki magyar közösség számára a negyedik képviselői mandátumot, amit eddig visszaosztás után a román pártok kaptak, és olyan képviselőt küldenének Bukarestbe, akit nem kötnek a háttéralkuk, és „élő lelkiismeretként” próbálja napirenden tartani az autonómia ügyét. Toró virtuálisan kezet nyújtott a háromszéki RMDSZ meghatározó személyiségeinek, Tamás Sándornak és Antal Árpádnak, hogy a kampány alatt „hagyják egymást békén”. Meglátása szerint nem érdemes különböző kódexeket aláírni, az adott szó, a gyakorlat számít. A fenyegetés, a riogatás helyett Toró szerint a közös kérdésekben – mint például Székelyföld szellemi határának a védelme, a régióátszervezés, az autonómia, vagy Székelyföld sajátos jogállása – akcióegységet kell létrehozni.
Az országos alelnök szerint Hargita megyében könnyebb lesz a néppárt által támogatott független helyzete, ahol minden negyedik magyar szavazatot kell megszerezni. Toró elmondta továbbá, hogy a Bihar és Maros megyei pártszervezetek foglalkoznak még komolyan a független jelölt támogatásának lehetőségével, azonban „ezekben a megyékben más a stratégia, hiszen a magyar közösség számaránya alacsonyabb, tehát nehezebb a feladat, de nem lehetetlen”. Szerinte ezekben a megyékben az önkormányzati választásokon több ezer szavazója volt a néppártnak, akik alternatíva hiányában, „félő, hogy a román pártok szirénhangjaira hallgatnak”. A néppárti politikus szerint a Szabad Emberek Pártja, és a Mentsük meg Romániát Párt (USR) próbálkozik a magyar voksok megszerzésével.
A független jelöltek nevesítéséről csütörtökön Szilágyi Zsoltot, az EMNP országos elnökét is megkérdeztük, aki azt mondta, az országos elnökség várhatóan az elkövetkező napokban dönt az ügyben – írja a kronika.ro. Erdély.ma

Veszélyek és esélyek
Lehetetlen helyzetbe került az Erdélyi Magyar Néppárt már az önkormányzati választások után, amikor kiderült, hogy négy év alatt nem sikerült növelnie támogatottságát, és meglévő két polgármesteri tisztségét is elveszítette. S bár lehet igazság az alakulat vezetőinek érvelésében, hogy a négy évvel korábbi viszonyoknál sokkal mostohább körülmények között hozták ugyanazt az eredményt a leadott szavazatok és a helyi és megyei tanácstagok számát illetően – azért az mégiscsak rosszul mutat, hogy Erdélyben sehol nem nyert néppártos színekben induló polgármesterjelölt.
Az eredmény tehát a túlélésre elegendő volt, de arra már nem, hogy az RMDSZ-t valamiféle megállapodásra vagy legalábbis tárgyalásra kényszerítsék. Annál is inkább, hogy a korábban a választás szabadságát zászlajára tűző MPP Kelemen Hunorék segítségére sietett, s két parlamenti tisztségért gyakorlatilag feladták programjukat, eladták a pártot. Az RMDSZ így készen kapta a magyar összefogás jelszavát is, s bár valós tartalom mind a mai napig nem került e mögé, a szövetség vezetőinek már csak annyi dolguk maradt, hogy valahogy lenyomják a derékhad torkán a két polgári politikust – igaz, a spágabotrányba keveredett Biró Zsolt elfogadtatása a vártnál talán nehezebben ment. Tény, hogy az RMDSZ vezetése egyáltalán nem volt megegyezési kényszerben a Néppárttal. A Szilágyi Zsolt vezette alakulat pedig ugyancsak az önfeladás MPP-s útjára tévedt volna, ha minduntalan azt üzeni tagságának és támogatóinak, hogy tárgyalni akarnak Kelemen Hunorékkal. Csakhogy ugyanilyen járhatatlan volt a másik út is a néppártosok számára: önállóan indulva semmi esélyük nem lett volna ötszázalékos eredményt elérni, de még az RMDSZ-re szabott alternatív küszöb is leküzdhetetlen akadály volt, ráadásul mindenki őket kiáltotta volna ki bűnbaknak, ha az RMDSZ nem éri el az öt százalékot. Logikus és felelős döntés volt tehát, hogy az EMNP nem szállt be a versenybe, ennek azonban elsősorban tagságuk és szimpatizánsaik számára volt rossz üzenete, mintha cserben hagyták volna őket.
A független jelöltek támogatása így elsősorban a párt kemény magjának megtartását, az alakulat kohéziójának erősítését célozza, esetleg megszólíthatják azokat a magyarokat is, akik az RMDSZ-re semmiképpen nem szavaznának. A döntésnek nyilván hátrányai, kockázatai is vannak: a néppártos jelöltek függetlenként indulása kicsit fából vaskarikának tűnik, benne van a lebőgés veszélye, az RMDSZ pedig továbbra is vádolhatja őket azzal, hogy magyar szavazatokat visznek el. Persze, ez utóbbi ugyanolyan veszélyes az RMDSZ számára is, könnyen azt a látszatot keltheti ugyanis, hogy ellenfeleik támadásával foglalkoznak, és ez demobilizálhatja a magyar választókat. Alapvetően tehát mindkét fél érdeke, hogy ne a másik féllel foglalkozzék, hanem minél több emberhez eljuttassa üzenetét, és ideális esetben ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyarság körében nagyobb legyen a választási részvételi arány. Ehhez azonban felelősségteljes hozzáállásra van szükség a pártvezetők, jelöltek és támogatóik részéről egyaránt. Ellenkező esetben mindenki veszít. 
Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bemutatnák a Váradhoz kötődő személyiségeket
Legalább negyedévente szeretnének bemutatni Nagyváradon született vagy egykor Váradon tevékenykedő személyiségeket – mondta Kecse Gabriella RDMSZ-es önkormányzati képviselő –, például Kabos Endre olimpiai bajnok vívót, Wágner Nándor szobrászművészt, az itt tanárkodó Juhász Gyulát vagy éppen Mottl Román grafikust. Az önkormányzati képviselő arról is beszámolt, hogy a szeptemberi Olvaslak verseny három győztesével október 4-én a budapesti Gyermekparlament ülésén vettek részt, az utat a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat ajánlotta fel.
Az októberi 6-i, aradi vértanúkról szóló, illetve a 12-i, a hídvédőkről megemlékező rendezvények kapcsán Kecse Gabriella elmondta: 6-án jó volt látni, hogy a zuhogó eső ellenére is van olyan közösség, amelyik összegyűlt emlékezni, 12-én pedig jó érzés volt együtt énekelni a Szent László templom előtt a Himnuszt és a Szózatot.
Készülnek a december 11-i parlamenti választásokra is. „Van elegendő önkéntes, de fontos tudatosítanunk, hogy ezt követően két és fél évig nem lesznek választások Romániában, ezért az eredmény létfontosságú lehet” – hangsúlyozta Kecse Gabriella.
A váradi tanácsban jól látszik, hogy milyen a kétharmados önkényuralom, ennek ellenére a frakció tagjai beadványokkal, illetve hozzászólásaikkal teszik, ami módjukban áll. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tudományos konferencia Ottományban
Az ottományi Komáromi kúria rendbehozatala óta a legrangosabb esemény zajlott le ott szombaton, amikor a kiállítóház és a Kriza János Néprajzi Társaság szervezett konferenciát Az archívumok használatának változó kontextusai címmel.
Annak idején beszámoltunk az ottományi Komáromi kúria rendbetételéről, arról, hogy az épület és környezete nagyszerűen alkalmas kulturális események, konferenciák megtartására. Azóta több hasonló is volt, ám, mint a helyszínen elhangzott, az eddigi legrangosabb volt, amit szombaton tartottak az Ottományi Kiállítóház és a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) szervezésében, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Néprajztudományi Intézetének és a Bethlen Gábor Alap támogatásával. A megjelenteket, miután azok  érkezésüket követően elfogyasztottak egy-egy “életmentő” kávét, Horváth Béla, Szalacs község polgármestere köszöntötte. Örömélnek adott hangot, hogy elöljáróként ilyen rangos eseménynek adhat otthont a községhez tartozó falu, köszönetet mondva a szervezőknek. Ugyancsak a térség kiemelkedő kulturális-tudományos eseményének nevezte a konferenciát Szabó Ödön képviselő.
Folytatódik a rendbetétel
Az RMDSZ megyei ügyvezetője úgy vélte: a régióban nagy hagyománya van néprajznak, a helytörténetnek, jeles művelői közül köszöntötte is a megjelent dr.Kéri Gáspárt és dr.Wilhelm Sándort (Székelyhíd), és Kovács Rozáliát (Érmihályfalva). Felelevenítette a Komáromi kúria renoválásának pályázatát, hozzátéve: folytatás is lesz, a belső freskók, melléképületek, a park rendbetételével, ami hozzájárul, hogy a létesítmény igazi régiós kulturális központtá váljon. Újra a polgármester vette át a szót, Horváth Béla bemutatta a község két települését, kiemelve, hogy egyenlő távolságra vannak Budapesttől és Kolozsvártól, illetve köszönetet mondott a szervezőknek, köztük Szűcs Györgynek, a kiállítóház ügyintézőjének. Balogh Balázs, a MTA Néprajztudományi Intézetének igazgatója a tanácskozásra kiváló helyszínnek minősítette Ottományt, dicsérte a témaválasztást, amihez kapcsolódva arról is beszámolt, hogy saját intézetük átszervezés előtt áll (szavaiból nem a feltétlen öröm csengett ki emiatt).
Kötet lesz az elhangzottakból
Jakab Albert Zsolt, a KJNT elnöke kifejtette: a vándorkonferenciákkal céljuk, hogy fórumot biztosítsanak a néprajzosoknak, a mostani találkozás is teret ad a tapasztalatcseréknek, az adatbázisok létrehozásának vagy éppen bővítésének. A konferencián elhangzott előadásokat kötetben is megjelentetik. A továbbiakban két plenáris előadás hangzott el, egyik Pozsonyi Ferenc KJNT-tb.elnök, akadémikus, a másik Gagyi József egyetemi tanár előadásában, délután pedig két szekcióra bontva tartottak további előadásokat és megbeszéléseket (a részletes programot október 12-i lapunkban közöltük – szerz.megj.). A nap végén, hogy ne csak a kultúra iránti szomjukat olthassák a konferenciázók, az ezer pince falujának, Szalacsnak a pincesorát is felkeresték.
Rencz Csaba erdon.ro

Hivatalosan is megnyitották az új tanévet a PKE-n
A Partiumi Keresztény Egyetem 2016–17-es tanévének hivatalos, ünnepélyes megnyitóját október 14-én tartották Nagyváradon
Szomor Abigél frissen kinevezett egyetemi lelkész igehirdetésével kezdődött az esemény, majd Pálfi József rektor köszöntötte a jelenlévőket: az akadémiai szféra képviselőit, az elsőéves hallgatókat, hozzátartozóikat, az egyetemi polgárságot – oktatókat, hallgatókat, alkalmazottakat –, a politikai és gazdasági élet, valamint a sajtó képviselőit. 
Tőkés László püspök, a PKE Alapítók Tanácsának elnöke igei alapú köszöntőbeszédében az alig elmúlt idők súlyos terheire emlékeztetett, a csauseszkánus diktatúra és posztkommunista nacionalizmus éveire, amikor már-már a felszámolás küszöbére ért az erdélyi-partiumi magyarság. „Mindeddig megsegített bennünket az Úr” (1Sám 7.12) – idézte a Szentírást, nem hallgatva el, hogy a szekularizáció és elanyagiasodás éveiben mily sokan hódoltak a hatalom bálványainak. De a rendszerváltásnak hitt és mondott momentum után sem sikerült mindent helyrehozni. Kisebbségi érdekvédelmünk és közképviseletünk politikai kudarcai közismertek oktatási téren is, hiszen nemhogy a felszámolt állami magyar egyetemet nem tudta visszaküzdeni a különböző román kormányok szekerét gyakran tologató RMDSZ, de még csak teljes körű anyanyelvi közoktatásról és intézményi hálózatról sem beszélhetünk, 26 évnyi parlamenti politizálás után sem. Az erdélyi magyarság alapvető igényeinek kielégítésére sem volt kapható a többségi románság. Ezért is illeti elismerés a magyar államot, amely erejéhez mérten próbálta és próbálja pótolni azt, amit a román állam nem hajlandó megadni magyar nemzetiségű adófizető polgárainak. 
Az európai parlamenti képviselő röviden vázolta az alapítványi hátterű erdélyi magyar felsőoktatás létrejöttének útját s az elért eredményeket, nem hallgatva el, hogy a 2008-ban elsőként akkreditált romániai magyar egyetem, a PKE pár ével ezelőtt válságba került. Egy velejéig korrupt romániai társadalomban, zavaros és kaotikus közállapotok mellett, a törvényi keretek folytonos ingatagsága közepette visszaütött a nagyvonalú, felelőtlen gazdálkodás. Ezért a már időközben beindult egyetemi reformmal egy időben a válságkezelés is megindult, a megújulás és talpra állás reményével. Az alapító elnök méltatta mind a magyar kormányzat, mind a Sapientia Alapítvány, mind a testvérintézmények és önzetlen támogatók segítő hozzáállását. 
Kitért korunk néhány nagy kihívására is, hiszen a ránk szakadt migrációs hullámon túl élesen vetődik fel a helyben maradás kérdése. Egyetemeink nem csupán a tudományosság fellegvárai kell legyenek, hanem közösségmegtartó entitások is. Sem ország- és nemzetépítő nagy elődeinkre nem hozhatunk szégyent, sem a most mellénk álltakra – mondotta Tőkés László. Országos feladat és nemzeti ügy a ki- és elvándorlás megállítása, „nem rúghatjuk ki magunk alól a haza földjét” – fogalmazott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke, így zárva köszöntőbeszédét: „Múltunk ás remélt jövőnk kötelez. Kérjük Istent, és mi magunk is legyünk ’munkatársai’ ebben, hogy féltve szeretett tanintézetünk tovább épüljön és erősödjön, és az itt folyó tanítás és tanulás, hitünk és tudásunk népünk és Anyaszentegyházunk javára megteremjék áldott gyümölcseiket!”
A továbbiakban megtörtént a Partiumi Keresztény Egyetem idén megválasztott új rektorának ünnepélye beiktatása Dávid Lászlónak, a Sapientia EMTE rektorának levezetésében. Pálfi József docens, a teológiai tudományok doktora székfoglaló beszédében hitvalló emelkedettséggel kötelezte el magát az erejéhez mért helytállás mellett. Az ünnepi köszöntések rendjén Szilágyi Péter nemzetpolitikai helyettes államtitkár az egyetemfenntartó magyar állam nevében szólt a gyülekezethez, majd Jávor András, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese és Nagy Éva, a román tanügyminisztérium képviselője kapott szót. Az elsőéves hallgatók fogadalomtételét követően a történelmi magyar egyházak képviselői adták áldásukat az egyetemre és annak egész közösségére.
Hangulatteremtő momentumokkal a Kovács Gábor vezényelte szegedi Argenteus vegyeskar, illetve a Benedek Árpád irányította nagyváradi Csillagocska néptánccsoport ének- és zenekara szolgált a tanévnyitón, amely a nemzeti imádsággal ért véget – közölte az EP-képviselő sajtóirodája. itthon.ma

EURÓPA JÖVŐJÉRŐL ÉRTEKEZETT SÓGOR CSABA ÉS CSÁKY PÁL KOLOZSVÁRON
Az átalakulóban lévő Európáról, a megbicsaklott európai multikulturalizmusról, a migrációs nyomás okairól és következményeiről, valamint a Brexit hatásairól is értekeztek Sógor Csaba és Csáky Pál európai parlamenti képviselők a Hogyan tovább Európa? című közéleti beszélgetés során Kolozsváron. A felvidéki EP-képviselő Sógor Csaba meghívására érkezett a kincses városba, az Európai Beszélgető Estek újabb, október 14-i rendezvényére. Az RMDSZ-es EP-képviselő Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspökkel és a Járosi Andor Keresztény Kulturális Műhellyel együttműködésben évek óta szervez olyan közéleti beszélgetéseket, ahol európai politikusokkal nyílik lehetőség a találkozásra, aktuális uniós kérdések megvitatására. 
Csáky Pál szerint jelenleg nem örömteli a kép Európában, de „fontos, hogy a valós problémákról beszéljünk”.  Mint mondta, 300-400 évvel ezelőtt egyértelmű volt, hogy miről szól az európai kultúra, de a II. világháború után, amikor amerikai segítséggel a nyugati államok elkezdték rendbe tenni a politikai, gazdasági és szociális rendszerüket, sok minden megváltozott. Létrejött egy olyan, a túlzott individualizmusra épülő társadalom, amely elkezdte behozni a vendégmunkásokat és mostanra olyan helyzet alakult ki, hogy több milliós nagyságrendben élnek más kultúrájú emberek szerte Európában. Az MKP-s képviselő szerint a gond az, hogy mára már Európa három legfőbb vezetője is kimondta azt a gondolatot, hogy nem működik a multikulturalizmus, sem a német, sem a francia, sem a brit modellben. „Itt van Európában egy 26-27 milliós muzulmán közösség, ezt már nem lehet visszacsinálni, ők tovább fognak bővülni, mert számukra a család egy nagyon fontos érték. Mi elkezdtünk fogyni, a kontinens öregszik, az átlagos német családokban 0,9 -1,2 között mozog a gyermekvállalási kedv. Európa azért van bajban, mert polgárai bajba sodorták” – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy Európa a Föld egyik legélhetőbb helye, a világ nagy törvényei szerint pedig, ha egy hely ennyire kedvező feltételekkel rendelkezik, akkor biztosan nem marad üresen.  Sógor Csaba is amellett érvelt, hogy Európa egyértelműen átalakulóban van, vannak olyan elméletek, amelyek szerint 60 év múlva Európa nyugati felén egyes városokban muzulmán többség lehet. Az, hogy ez egy szekuláris vagy szélsőséges muzulmán világ lesz, az az RMDSZ-es politikus szerint egyaránt múlik az európai döntéshozókon és az európai polgárokon is. „Néha totyog az Unió, lassan hoz döntéseket, de ez azért van, mert békét akarunk, nem megyünk egyből szembe egymással, hanem párbeszédre törekszünk. Nagyon fontos lesz az elkövetkezendő időszakban, hogy képes lesz-e az európai keresztény világ ezzel a muzulmán közösséggel párbeszédet folytatni” – hangsúlyozta Sógor Csaba. Hozzátette: mindeközben rajtunk múlik majd az is, hogy Kelet-Európa milyen irányt választ, követi-e a nyugati világ példáját, vagy nem felejt el családban és közösségben gondolkodni. Fontos, hogy képes lesz-e erősíteni azokat a keresztény értékeket, amelyek európaiasságunkat is jelentik: szolidaritás, áldozatkészség, távlatokban való gondolkodás. 
A Brexit kapcsán Csáky Pál úgy nyilatkozott: ez a döntés gyengítheti az Uniót, de nem valószínű, hogy a kilépés végül megvalósul. Véleménye szerint a brit miniszterelnök-asszony stratégiailag jó döntést hozott, tervei szerint végigviszi a kilépési tárgyalásokat és megtesz mindent, hogy a szerződés a britek számára előnyös legyen. Mivel az Unión belül nagy erre az ellenállás, így végül egy kedvezőtlen szerződés is lehet az eredmény, amelyet a miniszterelnök-asszony kész 2019-ben újra népszavazásra bocsájtani. „Ha ez a szerződés megbukik, akkor valószínűleg kilépés sem lesz” – mondta Csáky Pál. Sógor Csaba szerint az EU valóban mindent megtesz majd, hogy a briteknek fájjon a kilépés, hiszen ha ez előnyökkel járna, akkor további tagállamok hozhatnának hasonló döntéseket. Az RMDSZ-es képviselő szerint gazdaságilag mindkét félnek veszteséget jelentene ez a „válás”, a hátrányos gazdasági következmények pedig több bölcsességre inthetik az esetleg még kilépésben gondolkodókat. Véleménye szerint viszont a Brexit politikailag nyereséget hozhat. „Leszerepeltek a nyakló nélkül ígérkező szélsőséges hordószónokok, akiknek nem volt B-tervük a kilépés után. Ezzel párhuzamosan pedig megerősödött az adott szó becsülete és a demokráciába vetett bizalom, a bentmaradás párti vezető is következetesen végigviszi a kilépési folyamatot, mert ez a népakarat” – mutatott rá Sógor Csaba. 
kms.mtva.hu  

Méltó kegyeleti hely lett a maroshévízi hősi temető 
A felújított maroshévízi első világháborús hősi temetőt avatták fel október 15-én, szombaton. Száz év után, széles körű összefogással sikerült a történelmi emlékhelyet méltó kegyeleti és zarándokhellyé változtatni. Ebből az alkalomból tartották meg az ünnepséget Hargita Megye Tanácsa és a maroshévízi református egyházközösség közös szervezésében. Az eseményen jelen volt Bende Sándor megyei tanácsos, az RMDSZ gyergyói képviselőjelöltje, Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, Barti Tihamér alelnök, Verestóy Attila szenátor, valamint Szilágyi Péter, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is.
Bende Sándor házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, és elmondta, hogy összefogással valósult meg az emlékmű, amiért köszönet jár mindenkinek, aki hozzájárult. Függetlenül attól, hogy kinek a katonái harcoltak itt, minden nemzet méltó módon emlékezhet itt meg, jelentette ki. – A különböző népek, nemzetek meg tudnak férni egymás mellett, ehhez az kell, hogy tiszteljük egymást, egymás szokásait, hagyományait. Ezelőtt száz évvel fiatal gyerekek elmentek sok száz vagy sok ezer kilométerre, és nem tértek többé vissza. Gondoljunk bele: hány szülőnek, gyermeknek tört össze a szíve emiatt, hány családnak okozott ez tragédiát! Ezeket a borzalmakat el lehet kerülni tárgyalóasztalnál, egymás dolgainak kibeszélésével. Sokszor a hazáért halni kellett, ma viszont azokat az időket éljük, amikor a hazáért élni és tenni kell – fogalmazott a megyei tanácsos.
Borboly Csaba megyeelnök beszédében feltette a kérdést, miért kellett száz év, hogy végre méltó körülmények között emlékezhessenek az itt nyugvó hősökre. A válasz abban rejthet, hogy a magyarsággal együtt vagy mellett élő többség nem sokat tud e közösség kollektív emlékezetéről, mondta. – A közösségi emlékezet fontos eleme identitásunknak, és ennek megéléséhez, megőrzéséhez erős intézményrendszer kell, amellyel már rendelkezünk, de tovább kell erősítenünk. Ez az erősítés a mindennapi szívós munkát jelenti, hogy a legtöbbet hozzuk ki a jelenlegi rendszerből, ehhez pedig szükség van egy erős parlamenti jelenlétre. Szerintem tehetünk azért, hogy a többség ne tévessze össze a keresztnevünket a családnevünkkel. Tennünk is kell azért, hogy a többség megismerje történelmünket, a mi változatunkat. A székelység története című kötet román fordításával azt szeretnénk, hogy a románság megismerhesse a másik oldalt is, mert a jó együttéléshez szükség van erre. Azért, hogy mindannyian szabadon hajthassunk fejet hőseink sírjánál, mindenkor, a jövőben is – jelentette ki, és kiemelte: kalákában valósult meg az emlékhely, a katolikus és a református egyház együttműködésével. – A maroshévízi magyarság számára fontos ez az emlékhely. Számaránya szerint kisebbségben van a városban, ezért is nagy lépés ez, ami erőt kell adjon a további törekvések megvalósításához, hogy itthon tudjanak jövőt teremteni fiataljaiknak.
Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke arra bátorította a jelenlévőket, hogy mondják el azoknak a magyar és román barátaiknak, akik nem tudják, mi van a Zsákhegyen, hogy most már megtekinthetik ott a hősök tiszteletére felállított emlékművet.
– E szerény és kis magyar közösség, ha kitűz maga elé egy célt, akkor azt megvalósítja, a végeken is: ’90-ben elhatározta, hogy felújított emlékhely kell hogy legyen ezen a helyen, és kitartott emellett. Ez legyen az üzenet mindenkinek, aki Maroshévízen él, hogy a helyi magyar közösség nagy dolgokra képes, és hogy nincs magára hagyva. A kiáltott szót meghallották, sokan határon innen és túl csatlakoztak a felújítási kezdeményezéshez, és segítettek az álom megvalósulásában – mondta el az alelnök hozzátéve, hogy fellépésével a Gyergyószentmiklósi Fúvószenekar, a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara és a gyergyóremetei néptánccsoport is segített abban, hogy egy meghitt, szép ünnepségben legyen része mindenkinek, aki jelen volt. Erdély.ma

Nyílt levél Dorin Florea polgármesterhez
Polgármester úr!
Ön a polgármesteri hivatal alkalmazottjainak tartott operatív gyűlésen nemcsak munkatársait, hanem minket, városi tanácsosokat is elfogadhatatlan jelzőkkel illetett. Viselkedése nem méltó egy városvezetőhöz. Beszédében többek között arról is szól, hogy az Ön által alkalmazott hivatalnokok miatt nem mennek jól a város ügyei.
Igaza van! Mindannyian úgy érezzük, Marosvásárhely zsákutcába került. Azonban ebbe a zsákutcába nem a hivatalnokok, hanem Ön vezette a várost. Egy városvezetőnek nem sértegetnie, megaláznia kellene munkatársait, hanem saját munkája révén példát mutatnia.
Eddig is tudtuk, de most már bizonyosságot nyert, hogy ez az Ön valódi arca, nem az, amit a különböző újságok hasábjain fizetett hirdetésekben olvashatunk.
Felszólítjuk, kérjen elnézést a marosvásárhelyiektől, hiszen magatartásával tulajdonképpen nemcsak minket és közvetlen munkatársait, hanem azokat a választókat alázta meg, akik minket szavazataik révén a közérdek képviseletével bíztak meg. Legyen tekintettel a marosvásárhelyiek méltóságára!
Az RMDSZ marosvásárhelyi frakciójának nevében tisztelettel,
Novák Csaba Zoltán helyi tanácsos Népújság (Marosvásárhely),

Kelemen Hunor szövetségi elnökkel beszélgettünk
Összefogva biztosítani az érdekképviseletet
Kelemen Hunor RMDSZ szövetségi elnök az október 6-i ünnepségek után külön válaszolt a magyar nyelvű sajtó képviselőinek a kérdéseire.
– 167 évvel az aradi tragikus események után milyen üzenete van a magyar közösség számára, illetve a vértanúk milyen példaképpel szolgálhatnak a romániai magyarság számára?
– Európa történelmében egyetlen nép vagy nemzet sem úszta meg, hogy ne kelljen megvívnia harcát a szabadságért. Ez alól mi, magyarok sem voltunk kivételek, akár 1848–49-re, akár 1956-ra gondolunk, de hát 1989 is egy szabadságharc volt, hiszen a diktatúra, az önkényuralom alól kellett felszabadulni. Mindez azt mutatja, hogy a szabadság és az emberi méltóság összefügg. Vagyis nem lehet úgy szabadon élni, hogy az emberi méltóságot ne tiszteljék, illetve nincs emberi méltóság szabadság nélkül. Ezek a szabadságharcok mindig az emberi méltóságról szóltak, hogy ne legyen elnyomás. Természetesen más eszközökkel, de a XXI. században is az a feladatunk, hogy megerősítsük a szabadság kultúráját, az emberekben a szabadságba vetett hitet, amit tiszteletben kell tartani, egymás méltóságára oda kell figyelni, azt mindenek elé kell helyezni. Ez csakis szabad emberek és közösségek esetében lehetséges. Ilyen szempontból gondolom, hogy az a tisztelet, az a mitikus tér, ami az aradi Vesztőhely és a Szabadság-szobor körül kialakult, és ami jellemzi a 13 tábornokot és a sok-sok névtelen hőst. Ők azt bizonyítják, hogy akik a szabadságért harcolnak, azért adják életüket, azok az utókor emlékezetében nemcsak megszerezték és kiérdemlik a tiszteletet, hanem példát is mutatnak, irány és egyben mérce is az aradi 13, de a sok névtelen hős is, akik 1848–49-ben az életüket áldozták a szabadságért. Azt gondolom, hogy 2016-ban is el kell mondani, el kell ismételni minden egyes alkalommal, hogy egy nemzeti közösség számára csak egy szabad, demokratikus társadalomban van lehetőség az emberhez méltó életre. Egy nemzeti közösség számára az önkényuralomnál nincs nagyobb veszély, vagy az elnyomáshoz vezető bármilyen út. Tehát a minél több demokrácia, minél erősebb jogállam, ami egy kisebbség számára garancia az identitásának, kultúrájának a megőrzéséhez. Ha mindez adott, ki tudja teljesíteni emberi méltóságát, etnikai vagy más típusú identitását. Ebből a szempontból mindig van, és lesz üzenete 1848–49-nek, illetve az október 6-i aradi kivégzéseknek, amelyek 167 évvel az esemény után is élénken élnek a nemzet emlékezetében.
– Hogyan készül az RMDSZ a soron következő parlamenti választásokra?
– 2014-ben, az EP választások előtt kezdődött az együttműködésünk a Magyar Polgári Párttal, amellyel a mögöttünk lévő helyhatósági választásokon is bejárattuk az együttműködést. Éppen ezért, most két befutó helyet ajánlottunk fel nekik. Ez egy felelős döntés, hiszen a mi választóink, a magyar közösség részéről többször megfogalmazódott az igény, de a mindennapi gyakorlat, illetve a közvélemény-kutatások is igazolják az általános véleményt: ha már nem tudtunk egy ernyő alatt maradni a közösség gondjainak a megoldásában, akkor legalább parlamenti választások idején próbáljunk meg együttműködni. Nem mondják meg a módját, de mi az elvárásnak eleget próbálunk tenni, amikor az MPP-nek az RMDSZ listán, a tulipán jel alatt, két befutó helyet ajánlunk fel az együttműködésért. Azért, hogy ne csak retorika maradjon a „Minden magyar felelős minden magyarért”, idén első alkalommal befutó helyet ajánlunk fel egy olyan szórványközösség jelöltjének is, amelynek a szavazói a rendszerváltás óta rendszeresen több tízezer szavazatot hoznak minden parlamenti választáskor a Szövetség országos kosarába azzal együtt, hogy még nem volt lehetőségük parlamenti képviselőt kiállítani. Mivel több ilyen megye is van, elhatároztuk, hogy idén a Hargita megyei 4. befutó képviselői helyet felajánljuk a Szeben megyei Benedek Zakariásnak, az RMDSZ nagyszebeni elnökének. Ezzel azt a belső szolidaritást kívánjuk erősíteni, amely nélkül nem tudunk sikeresek lenni, hiszen nemcsak a szórvány van rászorulva a Székelyföldre vagy a tömbben élő magyarokra, hanem az fordítva is igaz. Idén ez a két nagy újdonságunk van, amelyekkel szeretnénk elérni az arányos képviseletet. Azt meg kell erősítenünk, hogy a közjót, a magyar érdekeket a következő esztendőkben is szolgálhassuk. Azok nehéz éveknek ígérkeznek, hiszen közeleg az ország centenáriuma, majd 2019 első felében Románia fogja betölteni az EU soros elnökségét. Tehát ezek olyan kihívások lesznek, amelyek megfelelő döntéseket is igényelnek. Azokból nem szabad kimaradni, mert az erdélyi magyarságnak az ország döntéshozatalából való bármilyen kimaradása komoly veszteségeket okozhat.
– A parlamenti választásokra az Erdélyi Magyar Néppárttal próbáltak-e egyezségre jutni?
– Mi nyitottak voltuk, de a részükről nem volt rá hajlandóság. Ahogyan ők meg is fogalmazták számos nyilatkozatukban, ők nem erre készültek. Mi tulajdonképpen azzal működünk együtt, aki velünk is együtt akar működni. Mi a kapukat kinyitottuk és az önkormányzati választások előtt valóban volt is tárgyalás Marosvásárhely esetében, de nem tudtunk egyezségre jutni. Olyan esetekben sem, ahol az MPP együtt ment velünk, belátta, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nem szabad kockáztatnunk a képviseletet, de azt is látnunk kell, hogy az EMNP-nek az előző ciklusban volt két polgármestere, most egy sincs, tehát gyakorlatilag a volt támogatottságuk is, ha szabad ilyen kifejezéssel élni, fényesre kopott.
– Mi a véleménye arról, hogy a jelenlegi kormány megpróbálja meggátolni a csíksomlyói búcsúünnepségnek a Világörökség részévé tételét?
– Valóban volt ilyen szándék, amiről még nyár elején beszéltem a miniszterelnökkel, illetve a kulturális tárcavezetővel is, miközben a kollégák levelet írtak a külügyminiszternek. Mai állás szerint a beszélgetéseknek az volt, az lett az eredménye, hogy nem fogják megakadályozni, de én megvárom a közgyűlést, amire most ősszel, Etiópiában kerül sor. Az eddigi hírek alapján úgy tudom, már letettek erről a szándékról, ami tudomásunk szerint, májusban-júniusban a kulturális minisztertől indult. Utána elkezdődött a pingpongozás, ők a külügyre hárították, az vissza a kultúrára. Ma viszont minden fenntartás nélkül állíthatom: sajnos, a kezdeményezés a kulturális tárcától indult. Szerintem fontos volt, hogy a miniszterelnöknek már júniusban jeleztem: számunkra ez elfogadhatatlan, utána augusztusban még egyszer, majd augusztus végén a kulturális tárca vezetőjével folytatott tárgyaláson vázoltam, milyen kockázatokkal járna, milyen üzenetet fogalmazna meg egy ilyen döntése. Gondolom, ebből értettek, ezért leállították.
– Köszönjük a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János Nyugati Jelen (Arad)

Csáky: nehéz megmenteni, aki azt nem akarja
Migránskérdés, muzulmán többségű Európa, a kelet-európaiak érdekegysége, az euró jövője a Brexit után – ezek voltak a kulcsszavai a Járosi Andor Keresztyén Műhely októberi kolozsvári rendezvényének, amelynek keretében Csáky Pál felvidéki magyar politikussal, EP-képviselővel beszélgetett Sógor Csaba RMDSZ-es EP- képviselő.
„Nem tudjuk pontosan megmondani, merre tart Európa. A kontinens törékeny, és kevés a konszenzusra, a közösségi gondolkodásra való hajlam. Ezért nehéz arra válaszolni, hogy mi lesz Európa jövője? A kihívásoknak csak úgy lehet megfelelni,  ha  a 28 tagállam képes civilizált európai módon gondolkodni, felelős és konszenzusos döntésekre törekedni úgy, hogy nem feledkezik meg olyan európai értékről, mint a kereszténység öröksége” – indította a  beszélgetést Sógor Csaba. Szabadság (Kolozsvár)

Startol a Rólad szól 2.0
Kolozs megyében kezdődik az országos konzultációsorozat második felvonása
Ma indul útjára a nagysikerű Rólad szól! konzultációs karaván második felvonása, a Rólad szól 2.0. A karaván első állomása ezúttal is Kolozs megyében lesz. A programot idén áprilisban indította a Magyar Ifjúsági Értekezlet és az RMDSZ a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségével partnerségben - olvasható a szervezők mai sajtóközleményében.
A karaván során Erdély-szerte 30 településen közel 2000 fiatal mondta el a véleményét az őt leginkább foglalkoztató problémákkal kapcsolatban. A cél: bevonni a fiatalokat a közéleti kérdések megvitatásába, felmérni igényeiket, mindezt egy trendi, fiatalos formában, táblagépek segítségével.
- A Rólad szól! karaván valójában rólunk szól. Rólunk, fiatalokról, a mi igényeinkről, meglátásainról, álláspontjainkról. Mi, mint országos ifjúsági szervezet kiemelt feladatunkként kezeljük ezeket összegyűjteni, szakemberekkel kielemeztetni, egy rövidített formában ismételten a politikum asztalára tenni és ezen keresztül is az üres beszédet konkrét kezdeményezésekké alakítani - nyiltkozta Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke.
A konzultációsorozat során bebizonyosodott a tény, hogy a fiatalokat igenis érdekli a közélet, szeretnének beleszólni saját jövőjük alakulásába csak meg kell kérdezni őket. A karaván sikerén felbuzdulva a kezdeményezők úgy döntöttek, hogy szeretnék kiterjeszteni a programot - állítják a szervezők.
Geréd Imre, az RMDSZ ifjúsági ügyekért felelős ügyvezető alelnöke úgy ítéli meg, hogy "a Rólad szól! karaván hatalmas sikernek örvendett, hiszen több területről kaptuk azt a visszajelzést, hogy még több fiatal szeretne bekapcsolódni a programba. Most ősszel Kolozs megyében és Bukarestben szervezzük meg a konzultációkat, 2017. januárjától pedig a MIÉRT tagszervezetei sajátos kérdőívvel fogják megszervezni a saját területeiken. A cél az, hogy minden magyar középiskolába eljussunk, hiszen szeretnénk egy még átfogóbb képet kapni az erdélyi magyar fiatalok problémáiról" Szabadság (Kolozsvár)

Startol a Rólad szól!
Október 17-én indul a nagy sikerű Rólad szól! konzultációs karaván második felvonása. Az első állomás ezúttal is Kolozs megyében lesz. A programot idén áprilisban indította a Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségével partnerségben.
A karaván konzultációin Erdély-szerte 30 településen közel kétezer fiatal mondta el a véleményét az őt leginkább foglalkoztató problémákról. A cél: bevonni a fiatalokat a közéleti kérdések megvitatásába, felmérni igényeiket, mindezt trendi, fiatalos formában, táblagépek segítségével.
Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke kifejtette: „a Rólad szól! karaván valójában rólunk szól. Rólunk, fiatalokról, a mi igényeinkről, meglátásainkról, álláspontjainkról. Mi, mint országos ifjúsági szervezet, kiemelt feladatunkként kezeljük ezeket összegyűjteni, szakemberekkel elemeztetni, rövidített formában ismételten a politikum asztalára tenni, és ezáltal is az üres beszédet konkrét kezdeményezésekké alakítani".
A konzultációsorozat folyamán bebizonyosodott, hogy a fiatalokat igenis érdekli a közélet, szeretnének beleszólni saját jövőjük alakulásába, mindössze meg kell kérdezni őket. A karaván sikerén felbuzdulva a kezdeményezők úgy döntöttek, hogy szeretnék kiterjeszteni a programot.
„A Rólad szól! karaván hatalmas sikernek örvendett, hiszen több területről kaptuk azt a visszajelzést, hogy még több fiatal szeretne bekapcsolódni a programba. Most ősszel Kolozs megyében és Bukarestben szervezzük meg a konzultációkat, 2017 januárjától pedig a MIÉRT tagszervezetei sajátos kérdőívvel fogják megrendezni a saját területeiken. A cél az, hogy minden magyar középiskolába eljussunk, hiszen szeretnénk a jelenleginél is átfogóbb képet kapni az erdélyi magyar fiatalok problémáiról" – mondta Geréd Imre, az RMDSZ ifjúsági ügyekért felelős ügyvezető alelnöke. Népújság (Marosvásárhely)

Kettős ünnepség az erdőhegy-kisjenői református templomban
Ha egymásért imádkozunk, minket is megsegít az Úr!
Szombaton kettős ünnepség helyszíne volt az erdőhegy-kisjenői református templom, ahol a 10 órától kezdődött istentiszteleten az Aradi Református Egyházmegye újonnan megválasztott tisztségviselőinek ünnepélyes eskütételére és hivatali beiktatására került sor. Az istentisztelet folytatásaként hálaadó ünnepséget tartottak az egyházközség orgonájának a teljes felújítása alkalmából.
Lelkesíteni a reménytelenségben, csüggedésben
Nt. Módi József esperes, ágyai lelkipásztor igehirdetésében Sámuel I. könyve, VII. fejezetének 7–13. vereseiből kiindulva, Izrael népének a náluk jóval nagyobb hadsereggel rendelkező filiszteusok fölötti, Isten segítségével aratott győzelmét állította példaként a hívek elé. Párhuzamot vont az izraelieknek az ellenség fölött aratott győzelme, hazájuknak hosszú időre történt háborítatlansága és a lélekszámban ugyancsak kicsi, Aradi Református Egyházmegye híveinek a pásztorolása, a rájuk bízott templomoknak, egyházi épületeknek a fenntartása, felújítása között, amit ugyancsak Isten segítségével tudtak, tudnak majd a jövőben is végrehajtani.
A továbbiakban kitért az egyházmegye elöljáróinak az elmúlt 6 évben, Isten segítségével kifejtett munkájára. Ha csak egy pillanatra is visszatekintenek az elmúlt időszakra, mindnyájuknak a szívét az Isten iránti köszönet és hála tölti el. Ha csak a gyoroki, 25 lelkes gyülekezetre gondolnak, amelynek tagjai képesek voltak a templomuk felújítására, de akár itt, Kisjenő-Erdőhegyen is számos szép példáját lehetne felhozni az isteni áldásnak, segítségnek. Most, az új mandátum kezdetén is csak Isten határtalan jóságában bizakodva teszik le az esküt az egyházmegye választott elöljárói. Mert Izrael népéhez hasonlóan, a mi népünknek is meg kell tanulnia, hogy Isten nélkül csak ideig-óráig boldogulhat. Isten áldása nélkül előbb vagy utóbb rádöbbenhet, hogy minden addigi munkája értelmetlenné vált. A kevéssel több, mint 5500 nyilvántartott személyt feltételező egyházmegyében megkérdezhetnék: közülük mennyi a gyakorló hívő? A vezetőségre bízott nyájat próbálják a reménytelenségben, a csüggedésben lelkesíteni, Isten útjára téríteni. Hat év után abban a tudatban kell visszaadni Istennek a rájuk bízott nyájat, hogy az fogyatkozik, és még mindig sok közöttünk a közömbös, még mindig sok a bűn, ami Isten és egymás ellen fordítja őket. Éppen ezért aggódva kell azokra a kis gyülekezetekre gondolni, amelyekben manapság még Isten igéje hallatszik, de évtizedek múlva hallatszani fog-e még az ige?
Ezzel együtt, Istenben bizakodva kijelenthetjük: van jövő, és reméljük, a jövőben is lesznek Sámuelek, akiknek a közvetítésével Isten megszólít bennünket, reménnyel tölti el a szívünket. Mert Istenben bizakodva, sokkal erősebbek lehetünk, mint azt a kétségbeesésben gondolnánk. A maga, de az egyházmegye vezetősége nevében is elmondhatja: nagyon sokat jelent a tudat, hogy a hívek érte, értük imádkoznak. Hálás Istennek azért is, amiért az egyházmegyében békésen zajlottak le a választások. Istennek hála mindazért is, ami az egyházmegyében, illetve az erdőhegy-kisjenői gyülekezetben is megvalósult. Az ünnepi istentiszteleten az erdőhegy-kisjenői templom orgonájának a felújításáért adtak hálát, a megújult orgona magasztos hangjaira, még sokáig, sokan énekelve adnak hálát az Úr segítségéért. A Sámueltől vett idézetből viszont az is kiderül, hogy Izrael népe nem elégedett meg a filiszteusok fölött aratott győzelemmel, hanem vissza is foglalta az általuk bitorolt városokat, az ott élő izraeliekkel együtt. Ránk is testvéreink megtalálásának, a közösségbe való visszatérítésének a feladata vár, ami nem kisebb, nem kevesebb feladat a templomok, az orgonák felújításánál. Lelkipásztorokként, felelős presbiterekként vagy gondnokokként sokszor tapasztalják, hogy nem elég a szépen felújított templom, az se jelent túl sokat, ha korszerűsített harangok hívják a híveket az Isten házába, ahol reménységet, boldogságot, illetve bocsánatot nyerhetnek. El kell indulni, meg kell keresni testvéreinket, akiknek el kell mondanunk: nagyon szeretjük őket, keresse és találja meg a helyét közöttünk, Megváltónknak a házában.
– Drága egyházmegyei tisztségviselő társaim, arra vállalkoztunk, Isten arra hivatott minket, hogy lelkeket mentsünk az Úrjézusnak. Imádkozzunk hát azért, hogy az erdőhegy-kisjenői, de egyházmegyénk minden templomában Jézus közösségébe formálódjunk a hozzánk visszatalált testvéreinkkel együtt.
Hiszem, hogy ameddig egymásért fogunk imádkozni, és gyülekezeteink életét Isten színe elé tudjuk vinni, ahol mindnyájunk, sokunk megfáradt lelke gyógyulásra talál, a szolgálatunk során Isten áldását is magunkon érezhetjük – zárta a beszámolónak is szánt igehirdetését nt. Módi József esperes.
Eskütétel
A megválasztott tisztségviselők beiktatása előtt az esperes visszatekintett a 6 évvel ezelőtti eseményre, amikor ugyanebben a templomban tettek fogadalmat Isten előtt. Éppen ezért, az újonnan megválasztott tisztségviselőket megkérte: amikor a nevüket hallják, álljanak az úrasztala elé, illetve köré. Ezt követően felolvasta, hogy a 2016. augusztus 27-én megtartott egyházmegyei választó közgyűlésen, Isten akaratából a következő személyeket választották az egyházmegye élére: Módi József esperes, Venter Miklós főgondnok, Baracsi Levente egyházmegyei főjegyző, Bíró Zoltán presbiteri főjegyző, Papp József lelkészi aljegyző, Kalousek Jaroszláv presbiteri aljegyző, Dénes József számvevői ellenőr, Vékony Zsolt katekétikai és ifjúsági előadó, Tóbiás Tibor György missziói előadó, Bodnár Lajos egyházzenei előadó, Gecse Tamás levéltáros, Czégé Imre egyházmegyei tanácsos, Baracsi Zsuzsanna egyházmegyei tanácsos, Molnár Csaba műszaki előadó és Király Andrea jogtanácsos.
Az esperes mindnyájukat Pál apostolnak a korintus-beliekhez írt I. levele 15. részéből vett idézettel bátorította a következő hatéves szolgálatra. Az eskütétel során, a szívükre tett jobb kézzel mondták el az esperes után az eskü szövegét, majd fogadták az esperes áldását.
Ezt követően nt. Módi József esperes felkérte a megválasztott főgondnokot, Venter Miklóst, hogy igével köszöntse a felesküdött elöljárókat és a híveket.
Köszöntők, orgonakoncert
A továbbiakban nt. Papp József házigazda lelkipásztor köszöntötte a híveket, Isten áldását kérve rájuk, és a felesküdött elöljárókra, név szerint köszöntötte Módi Kinga esperesné asszonyt, Venter Miklós főgondnokot, Molnár Józsefet és feleségét, illetve Molnár Dániel orgonaművészt. Molnár Józsefnek köszönetet mondott az orgona felújításáért, Molnár Dánielnek a zenei szolgálatért. Miután virággal kedveskedett az esperesnének és Molnár Józsefnének, köszöntötte, illetve az úrasztalához hívta Gheorghe Burdan kisjenői polgármestert. A város első embere örömének adott hangot, amiért részt vehetett az egyházmegye megválasztott vezetőségének az eskütételén, amelynek Kisjenő-Erdőhegy adhatott otthont. Azért is, amiért a városi tanáccsal együtt, anyagilag támogathatta az orgona felújítási munkálatait. Miután gratulált a tiszta, rendezett templom gondozóinak, végszavában gratulált a megválasztott egyházi vezetőknek, jó egészséget kívánt minden résztvevőnek.
Ezt követően a házigazda lelkipásztor köszöntötte, illetve az úrasztalához hívta Faragó Péter RMDSZ-megyei elnököt, megyei tanácsost, aki köszönetet mondott a meghívásért, a közös ünneplés lehetőségéért. A meghívást a magyar történelmi egyházak és az érdekvédelmi szervezet közötti jó viszonynak tulajdonította, hiszen az egyházakkal folyamatos kapcsolatban vannak, egymást támogatják. Beszédét abban a reményben zárta, hogy a felhőtlen kapcsolat továbbra is megmarad, közösen próbálják itthon és megtartani a megye magyarságát.
Miután a lelkipásztor röviden ismertette a XIX. század végén, Aradon, Dengl Antal műhelyében épült mechanikus orgona történetét, felújításának főbb mozzanatait, felkérte Molnár Dániel orgonaművészt koncertjének a megtartására. Fél óráig élvezhettük a megújult hangszer csodás hangjait, illetve a művész virtuóz játékát.
A kettős ünnepség nemzeti imánk megszólaltatásával zárult, majd nt. Papp József lelkipásztor a híveket az udvaron adott szeretetvendégségre, míg a vendégeket az ifjúsági házban megterített ebédre hívta. A kettős esemény megszervezéséért, illetve a vendégek ellátásáért köszönet jár a szervezőknek, a közreműködő lelkes híveknek egyaránt.
Balta János Nyugati Jelen (Arad)

Politikai bunkó
Csak hallgatom, és ámulok: Zsolt, veled vagyunk! Attila, veled vagyunk! Robi, veled vagyunk! Árpi, veled vagyunk! És most: Anna, veled vagyunk! Csak ennyi. Azóta Zsolt börtönben, Attila száműzetésben, Robi és Árpi több hónapig eltiltva a közügyektől… Most Annát is mellékvágányra terelték. A RMDSZ felől azonban büdös nagy csend honol, rövidke pisszenést sem hallani, hogy ez nem igazságszolgáltatás, hanem az erdélyi magyarság minden eszközzel való megfélemlítése.
Mert az előbb említettek csak végezték a dolgukat. Igaz, egyikük sem vallotta magát magyar származású románnak, amiként mostanában a hatalom szeretné, hanem egyszerűen erdélyi magyarnak, némelyikük székely-magyarnak. Hát ez az, ami ott fent nem tetszett, tetszik. Ki is találnak mindenféle légből kapott törvénytelenséget, csakhogy – ha viszonylag rövid időre is – félretolják, ráijesszenek, gátolják őket a teendőik végzésében.
Az ámulásom onnan jön, hogy a parlament két házának egyikében sem hallottam egyszer sem, hogy elég! Hogy ez nem igazságszolgáltatás, hanem az ellenfelek politikai kivégzése, és hogy az úgynevezett korrupcióellenes ügyészség egy autokrata, senki által nem ellenőrzött intézmény. Éppen ezért mindig megrökönyödöm, amikor erdélyi újságírók, akiknek halvány gőzük sincs, mi is történik a Dâmboviţa partján, éltetik a korrupcióellenes ügyészség bármely ténykedését, valamint unos-untalan ismételgetik, hogy köztünk is vannak korruptak, és ha nem tettek semmi rosszat, akkor nincs mitől félniük.
Persze, hogy léteznek az erdélyi magyarok között is korruptak! Csak éppen nem őket veszik elő, mert ezek együttműködnek az erőszakszervekkel. A többieknek azonban van mitől félniük! Alattomos mesterkedésekkel éppen a munkájukat jól végző, s ezért népszerűvé vált politikusokat akarják a helyükről eltávolítani. Mert a korrupcióellenes harc politikai bunkó lett.
Végre mindenkinek nyíljon ki a szeme: ez az ország nem jogállam! Itt aki házakat jogtalanul tulajdonít el, az államelnök, aki doktori disszertációt plagizál, az kormányfő, miniszter, sőt, korrupcióellenes főügyész lehet, a nagybani fatolvajok magas szintű védelmet élveznek, mások meg eurómilliókat lopnak, és tüntetnek el alig-büntetéssel. Sőt, büntetlenül.
Román Győző Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az RMDSZ nem transzszilvanista, az RMDSZ opportunista...
Természetesen több olyan tagja van, aki transzszilvanista értékeket vall, de ahogy nem lehet elmondani, hogy az RMDSZ liberális, bár kétségtelen sok ilyen tagja van, úgy transzszilvanistának is elég nyakatekert érvrendszerrel lehetne kikiáltani.
Persze helyzetéből adódóan Erdélyben van a súlypontja, de a politikai tevékenységük sokkal inkább mutatja őket bukaresti központú klasszikus román pártnak, mintsem ezekkel szemben álló erőnek. Szóval nem ők mennek Bukarestbe kiharcolni dolgokat, hanem onnan jönnek a mitikák szándékait elmagyarázni, s közben persze kijárni ezt-azt, jut is, marad is elv alapján.
Az elmúlt 26 évben ígértek már mindent, önálló magyar állami egyetemet, autonómiát, autópályát, szóval minden ami belefér. A mostani kampányban, szokás szerint újramelegítik az autonomista retorikai eszköztárukat, de most kifejezetten Bukarest és establishment ellenes dumával jönnek, ez azért nem hiteles, mert ők is az establishment része. Tetszik, nem tetszik, ők is felelősek azért a mai rendszerért, ami nem tetszik nekik.Hab a tortán, hogy a szakértői kormányt küldenék a levesbe, s ezzel ugye megint egy platformon vannak a nagy gengszterpártokkal.
Most is mint máskor azt zengik óriás és pici plakátokon, amit az egyre zsugorodó rommagyar szavazóbázis hallani akar, s ezzel alapból kizárják azokat, akik számára ez már hiteltelen. S most, hogy nem igazán lesz ellenfelük, még igazán mumus sem lesz amivel mozgósítsanak, s a valaha milliós szavazótábor akár 300.000 szavazó alá is csökkenhet. Tudom, tudom a biztosra mennek, mintsem kockázatosan de megpróbálják visszahódítani az elveszett szavazókat. Ja, hogy a Bíró Zsolttal és Kulcsár Terzával tervezik megtartani, ismétlem megtartani az 5 százalékot? Szóval értjük ugye a nagy és erős, a médiát 90 százalékban uraló, a kisebbségeknek járó támogatás magyarokra eső felét  felemésztő, közintézményekbe is önmagát befészkelő, komoly gazdasági holdudvarral rendelkező, megkérdőjelezhetetlen RMDSZ-nek az MPP-re van szüksége, nem ahhoz, hogy jobb eredményt elérjen, hanem, hogy minél kisebbet essen. Hát ez elég tragikus…
Még a saját embereiket sem tudják megvédeni, nem, hogy a romániai magyar közösséget. Verestóy Attila mondta egy kongresszuson, hogy: “Nem baj, ha vagyon vagyon.” Hát nem baj ha vagyon vagyon, de az se baj, ha eredmény is vagyon. S 100 és év múlva is lészen kinek legyen vagyon…
Fancsali Ernő itthon.ma/szerintunk