A menekültekről tanácskoztak az őshonos európai kisebbségek
A menekültügyről szervezett pódiumbeszélgetést pénteken délután a lengyelországi Boroszlóban (Wroclaw) tartott kongresszusán az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), amelyen az RMDSZ képviseletében Vincze Loránt külügyi titkár, a FUEN alelnöke, valamint Molnár Zsolt parlamenti képviselő szólaltak fel. Az RMDSZ képviselői a beszélgetés során a romániai és az európai helyzetről egyaránt kifejtették véleményüket.
Vincze Loránt a menekültkérdés kapcsán hangsúlyozta, hogy Európának nem szabad elveszítenie erkölcsi iránytűjét, de meg kell őriznie racionalitását is. ,,A kötelező kvótarendszer egyáltalán nem bizonyul működőképes megoldásnak, hiszen a tagállamok különböző kihívásokkal néznek szembe. Ahol az Unió és egyes tagállamok kudarcot vallottak, ott egy európai megoldásra van szükség. Németországban gazdasági bevándorlókra van szükség, a jelenlegi szociális rendszer fenntartása érdekében. Közben Romániából hozzávetőlegesen három millió munkavállaló más uniós országban keres jobb megélhetést. Az eddigi adatok is azt mutatják, hogy Románia nem vonzó célország a migránsok számára.” - mondta a FUEN alelnöke.
Hozzászólásában Vincze Loránt kiemelte, hogy egyértelmű különbséget kell tenni a menekültek és bevándorlók, valamint az őshonos kisebbségek és a bevándorlói csoportok között. Véleménye szerint teljesen más szükségleteik vannak a menekülteknek, mint a kisebbségeknek, ezért sem lehet egy lapon említeni a kettőt.
,,Mindazonáltal humanitárius kötelességünk szolidaritást vállalni a háború elől menekülőkkel, de nekünk elsősorban az őshonos közösségek sorsát kell szem előtt tartsuk.”- tette hozzá Vincze, aki szerint Európában már ma látszik, hogy átalakul a politikai színtér, felerősödnek a jobb- és baloldali szélsőségek, terjed az idegengyűlölet és mindennek elsősorban a kisebbségek lehetnek szenvedő alanyai.
Molnár Zsolt, az RMDSZ parlamenti képviselője elismerte, hogy a menekültüggyel foglalkozni kell Európában, főleg a helyzet sürgőssége miatt. ,,Természetesen segíteni kell a rászorulókon, akiket a háború üldözött el hazájukból. Ez a legkevesebb, amit Európától a világ az emberségesség nevében elvár.”- mondta a képviselő. Véleménye szerint a tömegesen érkező gazdasági bevándorlókra ez már nem érvényes, hiszen nekik a munkavállalás érdekében szigorú európai szabályozásnak kell megfelelniük.
A képviselő ugyanakkor kijelentette: ,,Nem szabad szem elől tévesszük a saját kisebbségi ügyeinket. Az európai országokban a kisebbségvédelem még mindig különböző szinteken működik, a koppenhágai kritériumokat pedig az Unió már nem is kéri számon.” Molnár Zsolt szerint éppen ezért közös európai keretszabályozásra van szükség. ,,Mindannyian otthon akarjuk érezni magunkat Európában!”- tette hozzá az RMDSZ képviselője a FUEN lengyelországi kongresszusán.

maszol.ro

Közgyűlést és agrárgazdasági konferenciát rendeztek
Konferenciát és beszámoló közgyűlést tartott pénteken a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) udvarhelyszéki szervezete.
Az eseményen az ,,AgrárEurópa faluról falura" konferenciasorozat részeként tartottak ismertetőt a 2016. évi kifizetésekről, pályázati lehetőségekről, a támogatások és az agrárszabályzás rendszeréről, valamint a mezőgazdasági termelés adózási, állat-egészségügyi, környezetvédelmi és közegészségügyi szabályairól, ezek legújabb változásairól – tudtuk meg az RMGE elnökétől. Sebestyén Csaba elmondta, az elmúlt időszakban az RMDSZ-szel közösen szervezett vidéki gazdafórumok mellett mindenképp szükség volt erre a konferenciára, hiszen ide meghívhatták azon hatóságok képviselőit, amelyektől az egyes pályázatok függnek, amelyek kiadják a gazdáknak a különböző engedélyeket, illetve ellenőrző szerepet is betöltenek.
Sebestyén elmondta, hogy a 2007–2013-as vidékfejlesztési időszakban Hargita megye országos szinten jeleskedett a nyertes mezőgazdasági pályázatok, illetve a mezőgazdasági kifizetések terén. Ebből a szempontból azonban a 2015-ös esztendő hatalmas csődnek bizonyult, és a 2016-os év sem mutatkozik ígéretesebbnek – indokolta Sebestyén, hogy miért fontosak most a gazdákkal folytatott tanácskozások, a megoldások keresése.
„Nem magyarázat az alulteljesítésre, hogy a 2015-ös év az új vidékfejlesztési terv első, indító esztendeje volt. Minden megyének első év volt, máshol mégis nagy arányban nyertek a pályázatok. A tavalyra kiírt pénzek úgy fogytak el, hogy azokból Hargita megye majdnem semmit nem kapott” – mondta az eseményen jelen lévő Tánczos Barna. A szenátor azt javasolta a Vidéki Befektetéseket Finanszírozó Ügynökség Hargita megyei kirendeltsége vezetőjének, hogy időnként hívja össze a megye pályázatíróit, és beszéljék át a procedúrákat.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Vincze Lorántot választotta elnökévé az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjét, Vincze Lorántot választották szombaton az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) az elnökévé – közölte honlapján a szervezet. A lengyelországi Wroclawban tartott FUEN-közgyűlés szavazásán Vincze Loránt 89, míg a németországi dánokat képviselő Dieter Paul Küssner 74 szavazatot kapott. Az RMDSZ külügyi titkáraként Brüsszelben dolgozó Vincze Loránt korábban a FUEN alelnöki tisztségét töltötte be, és a kisebbségi tárgyú Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyét koordinálta. Az újságírói alap- és közigazgatási mesterdiplomával rendelkező, 38 éves Vincze Loránt 2002 és 2007 között a román közszolgálati rádió bukaresti stúdiójának a magyar adását, majd 2007 és 2009 között az Új Magyar Szó napilap kiadóját vezette. 2009-től Winkler Gyula európai parlamenti képviselő munkatársa.
Vincze Loránt Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben köszönte meg a bizalmat. Közölte, hogy kinevezésével a FUEN 67 éves örökségének a továbbvitelére, az őshonos európai nemzeti kisebbségek érdekeinek előmozdítására kapott felhatalmazást.
Az új FUEN-elnököt jelölő Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a jelölésében úgy fogalmazott, fontos, hogy a FUEN kisebbségi ernyőszervezetként tovább erősödjön, megkerülhetetlen tényezővé váljon, kezdeményezései nyomán az európai intézmények is felismerjék, hogy nem halasztható tovább az őshonos kisebbségek helyzetének rendezése.
Vincze Loránt megválasztása előtt egy, a menekültkérdésről szóló wroclawi pódiumbeszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy egyértelmű különbséget kell tenni menekültek és bevándorlók, valamint az őshonos kisebbségek és a bevándorlói csoportok között.
„Humanitárius kötelességünk szolidaritást vállalni a háború elől menekülőkkel, de nekünk elsősorban az őshonos közösségek sorsát kell szem előtt tartanunk" – idézte Vincze Lorántot az RMDSZ szombati hírlevele.
MTI
Székelyhon.ro

A Hagyományos Termékek Vására 6. évfordulóját ünnepelték Csíkszeredában
Különleges alkalom volt a május 21-i csíkszeredai Hagyományos Termékek Kiállítása és Vására, hiszen a megyeközpontban szervezett vásárok 6. évfordulóját ünnepelték a szervezők, a termelők és a vásárlók. A Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Agrárkamara szervezésében, valamint a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesület segítségével zajló vásárok sikerét közkedveltségük és a kezdeményezés székelyföldi terjeszkedése bizonyítja. A vásáron jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Becze István megyei tanácsos, a megyei tanács vidékfejlesztési bizottságának elnöke. De kilátogatott Tófalvi Éva sportoló is, aki kitartó munkájának köszönhetően haladt a pályáján, és példakép az élet minden területén, a mezőgazdaságban dolgozóknak is.
A jubileumi vásár jó hangulatát már kezdetben biztosította a karcfalvi fúvószenekar, majd Borboly Csaba köszöntötte a jelenlevőket, köztük Kelemen Hunort is. A megyeelnök elmondta, hatodik évfordulójához érkezett Csíkszeredában a minden hónap harmadik szombatján megtartott vásár, és bízik benne, hogy közös erőfeszítéssel a rendezvény megéri a nagykorúságot. A vásár kiváló alkalom arra, hogy egészséges élelmiszereket és jó minőségű kézműves termékeket szerezzünk be, tette hozzá, illetve megköszönte a vásárlók bizalmát. Egy-egy alkalommal körülbelül hatvan termelő kínálja portékáit, akik Csík, Gyergyó, Udvarhely térségéből, Háromszékről, és alkalmanként Maros megyéből érkeznek.
– Ezek a termékek legjobb nagyköveteink. Már eljutottak Bukarestbe, Brüsszelbe, és azt hirdetik, hogy Székelyföldön tehetős emberek élnek, akikkel érdemes együttműködni – fogalmazott Borboly Csaba.
A megyeelnök azt is elmondta, hogy fontos a tudatos vásárlói szokások kialakítása, jólétünket a hagyományos, egészséges élelmiszerek biztosítják. Áldozatos munkájukért köszönetet mondott a Hargita Megyei Agrárkamara és Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesülete munkatársainak, majd egy közös fotóra hívta őket. Borboly Csaba felelevenítette a vásár szervezésének kezdeti nehézségeit, de mint mondta, a mostani eredmények azt bizonyítják, hogy a hittel és erővel végzett munka meghozza gyümölcsét. A jövőre nézve is erre biztatta kollégáit, illetve azt kérte a vásárlóktól, hogy tüntessék ki bizalmukkal a termelőket, hozzák el vendégeiket is a vásárokra.
Fülöp Szabolcs székelydályai református lelkész a termelők nevében mondott köszönetet a szervezőknek. Mint mondta, minden alkalom öröm számukra, és nemcsak fizikai értékeket hoznak, hanem azt a szeretetet is, amivel termékeiket készítik. Számukra a sikert a vásárlók elégedettsége jelenti. A vásárokon az egészséges termékek mellett lelki táplálékot is kapunk, mondta, a közösséghez tartozás büszkeségét. Továbbá ezeknek a vásároknak az a nagyon fontos üzenetük, hogy a földből ma is ugyanúgy meg lehet élni, mint ezer évvel ezelőtt, és itthon kell keressék a fiatalok is a boldogulást, mert külföldön számunkra csak keserűség terem, mondta a lelkész. Végül úgy fogalmazott: Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Agrárkamara és Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének egyedülálló kezdeményezése jó lépés az alapok megteremtéséhez, amely a jövőben erős családi vállalkozásokon alapuló közösséget eredményezhet.
A beszédek után Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője kóstolásra hívott mindenkit, ahol tejtermékeket, húsféléket és pityókás kenyeret kínáltak. Meg lehetett kóstolni többek között a szépvízi tejfeldolgozó termékeit, sajtjait, amelyekre nagyon büszkék, mondta Borboly Csaba, hiszen több mint száz családnak biztosít jövedelmet.
Az ünnepi vásáron Borboly Csaba és Kelemen Hunor emléklapot nyújtottak át a termelőknek. Az RMDSZ elnöke egyenként elbeszélgetett a termelőkkel, sokuktól vásárolt, és elmondta, büszke a termelőkre és bizakodó a Székely termékek és a vásárok ügyében. A vásár időtartama alatt a jó hangulatot kulturális műsor biztosította, néptáncelőadásokat tekinthettek meg a vásárlók, illetve többször felcsendültek a karcfalvi fúvósok által játszott dallamok.
Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata
Erdély.ma

Hírsaláta
FÉL ÉVSZÁZADNYI PIHENŐ. Tizenkét évvel a Szabadság-szobor újbóli felállítása után ismét mertek nagyot álmodni Aradon: a magyar közképviselet a civil szervezetekkel és egyházakkal összefogva Feszty Árpád Krisztus temetése című hármasképét szeretné restauráltatni és kiállítani eredeti helyén, az aradi kultúrpalotában. A monumentális méretű, 13 méter hosszú és 4 méter magas festmény 1913-ban került Aradra, az Országos Szépművészeti Múzeum helyezte letétbe, aztán az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán, az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került. Így lett a Triptichon az aradi múzeumé, ahol az 1950-es évek végéig volt látható, majd 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú műalkotást a kommunista hatalom. Több mint ötven éve tárolják egy hengerre feltekerve. (Maszol)
RMDSZ-ES POLITiKUS A FUEN ÉLÉN. Vincze Lóránt a németországi dánok jelöltje előtt végzett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) lengyelországi közgyűlésén. Az RMDSZ jelöltjét, Vincze Lórántot választották szombaton az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökévé. A lengyelországi Wrocławban (régi magyar nevén Boroszlóban) tartott FUEN-közgyűlés szavazásán Vincze Lóránt 89, míg a németországi dánokat képviselő Dieter Paul Küssner 74 szavazatot kapott. Az RMDSZ külügyi titkáraként Brüsszelben dolgozó Vincze korábban a FUEN alelnöki tisztségét töltötte be, és a kisebbségi tárgyú Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyét koordinálta. (Főtér)
EGY HÍRES DIÁK EMLÉKEZETE. Erőss Zsolt hegymászóról, a gimnázium egykori diákjáról neveztek el tantermet Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Líceumban. A péntek esti teremavatón a 2013-ban elhunyt hegymászó személyes tárgyait is kiállították. A Hópárducnak is nevezett hegymászó a világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg, továbbá tíz nyolcezernél magasabb csúcsot is megmászott. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton tűnt el. A gimnáziumi kiállítás anyagát Erőss Zsolt családjának és barátjának, Dezső Lászlónak a segítségével sikerült közszemlére tenni. A kép- és írott anyag mellett Erőss Zsoltnak azt a ruházatát is megtekinthetik, melyben 2002-ben első magyarként állt az Everest tetején, valamint azt a hágóvasat is, melyet saját kezűleg készített. Erőss Zsolt emlékét az Erdélyi Kárpát-Egyesület is kiemelt helyen őrzi, nemsokára a gyergyói ekések a Kancsendzöngán állítanak emléktáblát a hegymászónak. ( Székelyhon)
KEVESEKET ÉRDEKEL. Nem vonzó az Első autó program a romániaiak körében a Román Autógyártók Egyesületének elnöke szerint. Constantin Stroe úgy nyilatkozott, év eleje óta összesen 300 gépkocsit vásároltak a program révén, és ez azzal magyarázható, hogy öt év alatt kell törleszteni az autóvásárlásra felvett hitelt. Az egyesület elnöke szerint, ha hét évre terjesztenék ki a törlesztési időszakot, többen érdeklődnének a lehetőség iránt. Másrészt az érdekképviseleti szerv a romániai autópark felújítása érdekében azt is indítványozta többek között, hogy a kormány a másodkézből származó gépkocsik importját teljes mértékben tegye legálissá. (ErdélyFm)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Felélesztené” a Városszépítő Egyletet Gergely Balázs
Bár az egyházfők javaslatára vállalta, hogy az RMDSZ listáján befutó helyen induljon az önkormányzati választásokon, Gergely Balázs a városi tanácsban is civilként kíván dolgozni – ezt a politikus hétvégi kolozsvári sajtótájékoztatóján jelentette ki.
Ugyanakkor bejelentette, új civil mozgalom beindítását tervezi Városszépítő Egylet néven. Mint mondta, az ötlet nem új, hiszen 1883-ban Haller Károly, Kolozsvár későbbi polgármestere indította el ugyanezen a néven a civil mozgalmat. „A civilek részben képesek olyan feladatokat megoldani, amelyeket az önkormányzat nem tud, vagy nem akar. Másrészt folyamatos építő tevékenységgel nyomást tudnak gyakorolni a helyi döntéshozókra” – mondta Gerely Balázs.
A többnyelvű helységnévtáblaügy kapcsán kifejtette: a közösség nem tudja erőből elérni, hogy azokat kihelyezzék, ehelyett inkább állandó cselekvéssel, a román közösség számára is jól látható folyamatos jelenléttel lehet elérni azt, hogy egy idő után természetesnek tartsák a románok is a táblák kihelyezését. Hozzátette: jelenleg a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a mintegy 50 ezres kolozsvári magyarságból alig 10-15 ezren vesznek részt tevékenyen a magyar közösségi életben.
A Kolozsvári Magyar Napok főszervezője emlékeztetett, három éve visszavonult a pártpolitikától, azóta kizárólag civilként dolgozott a közéletben. A történelmi egyházak vezetőinek megkeresése pedig nehéz választás elé állította, kisebb lelkiismereti válságba került – magyarázta, majd hozzátette, akkor is lelkiismeret-furdalása lett volna, ha nemet mond a felkérésre.
Gergely leszögezte: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jóváhagyásához kötötte, hogy elfogadja az RMDSZ-lista második helyét. Kifejtette: kezdetben maga sem hitte, hogy az EMNP rábólint a javaslatra, a döntés őt lepte meg a legjobban. Hozzátette: nem feltétlenül rossz dolog, hogy a néppárt is önállóan indul a választásokon, hiszen van egy választói réteg, amely meggyőződésből soha nem szavazna az RMDSZ-re.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár)

Vincze Loránt FUEN-elnök: folyamatosan kopogtatni kell az európai döntéshozóknál
Erdélyi magyar elnöke lett Vincze Loránt személyében a 35 ország 93 szervezetét képviselő Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN). Az őshonos kisebbségek ernyőszervezetének újdonsült vezetője a boroszlói (Wroclaw) kongresszuson történtekről, terveiről és elnöki programjáról beszélt a Maszolnak.
- Mi az üzenete annak, hogy személyében kelet-európai, egy erdélyi magyar vette át a legfontosabb páneurópai kisebbségi szervezet vezetését?
- A legfontosabb üzenete az, hogy először van közép-kelet európai vezetője ennek a szervezetnek. Eddig Dél-Tiroltól keletre soha nem volt a FUEN-nek elnöke a 67 éves történelme során. Ez tulajdonképpen azzal magyarázható, hogy a szervezetet a nyugat-európai kisebbségek alapították 1949-ben Párizsban. Számos dolgot megoldottak a többség-kisebbség viszonyában a háborút követő rendezési időszakban. Hozzá kell tennünk, hogy volt, ahol ez nem sikerült, Franciaországban azóta sem oldották meg a problémákat. Aztán egy nagy mérföldkő volt a vasfüggöny leomlása és az, hogy a közép-kelet-európai térség és aztán fokozatosan Oroszország, Ukrajna, a Baltikum, volt szovjet tagköztársaságok kisebbségi képviselői is a szervezet tagjává váltak. Ez jelentősen átalakította a figyelmét, és a középpontja folyamatosan tolódott el kelet felé. Ennek a hangsúlyeltolódásnak, az erőviszonyok átrendeződésének köszönhetően már nem volt többé indokolt az, hogy Európa észak-nyugati része ellenőrizze, tartsa fenn magának a szervezet vezetését.
- Azért biztosan nem engedték ki önként a kezükből a gyeplőt.
- Nem. De azt is fontos kiemelnem, hogy az elnöki tisztségért folyó versengésben döntő szavuk volt a német kisebbségeknek: a kelet-európai német kisebbségek egyértelműen támogattak. Itt köszönet illeti a magyarországi német önkormányzatot, a lengyelországi németeket, a horvátországi németeket és a Német Demokrata Fórumot otthonról, Erdélyből. Mivel a kelet-európai német szervezetek is úgy gondolták, hogy váltásra van szükség a szervezet élén, a másik oldal – a német-dán határvidéken élő szervezetek és a Németországban élő hat kisebbségi szervezet – most nem kapta meg a többségi támogatást a FUEN-ben. Természetesen nagyon fontos volt valamennyi határon túli magyar szervezet jelenléte és szavazata. Ez magyar siker, közös eredmény is.
- Mivel tudta a maga oldalára állítani a küldötteket?
- A FUEN küldöttei pontosan tudják azt, hogy szervezet jelenleg legfontosabb akcióját, az európai polgári kezdeményezést az RMDSZ indította el Erdélyből a dél-tiroli Néppárt támogatásával. Utólag került a kezdeményezés a FUEN ernyője alá, és FUEN-alelnökként az egész projektet én koordináltam az RMDSZ részéről. Mindig azt látták tőlem, hogy valóban elkötelezett vagyok az összeurópai kisebbségi érdekképviselet iránt. Természetesen én bárhol elismerem: a szándékunk igenis az, hogy a magyar érdekeinket ebben a keretben jelentessük meg, és úgy tálaljuk, hogy ez egy összeurópai probléma, amelyre európai megoldást kell találni. Nemcsak az erdélyi vagy a felvidéki magyaroknak vannak problémái, hanem nagyon sok kisebbségi közösségnek szerte Európában. Ez nagyon komplex a kisebbségek helyzete, vannak kisközösségek, nagyközösségek, elismert közösségek, el nem ismertek, valamennyi joggal rendelkező vagy autonómiával rendelkezők. Ebben a színes közösségben valamennyien európai megoldást kérünk, ezért az elnökségem legfontosabb kihívása, hogy ezt a közös tálalást Európában lobbikként sikeresen végezzük
- Milyen tervekkel vág neki hároméves mandátumának?
- Ahogy ez lenni szokott, lépésről-lépésre kell építkezni. Először azt kell megnézni, hogy milyen eszközök állnak most rendelkezésünkre. A FUEN következő nagy eseménye az EUROPEADA lesz, a kisebbségek európai labdarúgó-bajnoksága Dél-Tirolban, egyidőben a foci EB-vel.
- Kikre számít elnöksége alatt?
A következő időszak a tervezést jelenti számomra, remélem, hogy ősztől már kiforrott csapattal vághatok neki a munkának. Természetesen lesz erdélyi tagja csapatomnak, már most van, hiszen az RMDSZ-ben az volt az érdek, hogy megnyerjük ezt a tisztséget, és ehhez egy csapat támogatására volt szükség otthonról.
- A FUEN kongresszusán, még a tisztújítás előtt pódiumbeszélgetést szerveztek a menekültek kérdéséről. Milyen álláspontot képviselt ebben az ügyben, mi lesz a FUEN álláspontja?
- Komplex ez a kérdés, nemcsak azért, mert most a menekültkérdés napirenden van. Már körülbelül két-három éve folyamatosan arról van szó, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek és a bevándorló közösségek között vannak-e közös pontok, mi egészít ki mit.
Az én álláspontom egyértelmű: nem szabad összekeverni ezt a két dolgot. Az őshonos európai kisebbségek a szülőföldjükön éltek évszázadok óta, határok jöttek-mentek a fejük fölött, de ők maguk élő közösségei, részei az európai kulturális hagyatéknak, a nyelvi sokszínűségnek. Mi részei vagyunk Európának, ez nem kérdéses, és ezek a közösségek megőrizni kívánják az identitásukat, erősödni szeretnének. Ezért alakult a FUEN, hogy őket segítse őket, védje, számukra nyújtson eszközöket, ernyőt tartson a fejük föle.
A bevándorlók közössége - ha közösségekről beszélhetünk egyáltalán - egyénileg, családokként úgy döntöttek, hogy elköltöznek egy másik kontinensre jobb megélhetést keresni. Ez természetesen teljesen rendben van, és az illető társadalom szabályai szerint beilleszkednek, megilletik őket az alapvető emberi jogok.
Ugyanakkor én úgy gondolom, hogy innentől kezdve további párhuzamokat találni az erőltetett, ha a célok nem közösek, akkor az eszközök sem lehetnek azok. És igen, vannak olyan pontok, ahol segítséget lehet nyújtani, és van egy szakértelme a FUEN-nek a többség-kisebbség viszony rendezésében. Nagyon sok helyen, a német-dán határvidéken például nagyon jól meg tudták oldani párbeszéddel, együttműködéssel ezt a kérdést. Ha hasonló problémák vannak, hasonló felvetés hangzik el, akkor ezt a szakértelmet szívesen felajánljuk, de azt gondolom, hogy ennél erősebb koalícióra vagy fellépésre nem volna szükség.
Ami konkrétan a menekülteket illeti, őket is két csoportra kellene osztani. Az egyiket azok alkotják, akik a háború elől menekültek. Esetükben Európának nem szabad elveszítenie erkölcsi iránytűjét, be kell őket fogadni a nemzetközi szerződéseknek megfelelően, fedelet nyújtani a fejük fölé, ha elmenekülni kényszerültek a háború miatt. Meg kell nekik pontosan mondani, hogy mikor kell majd hazatérniük, hiszen valamikor véget ér a háború, mindannyian ebben hiszünk. Nekik a gyors integrációra, nyelvtanulásra, szociális ellátó rendszerre, munkahelyekre van szükségük arra az időszakra, amíg Európában lesznek, de akkor itt megint nincs közös pont az őshonos kisebbségekkel.
- De nem csak ők jönnek…
- Igen, velük együtt, egyszerre bejön nagyon sok bevándorló is, ők egy harmadik csoportot képeznek. Vannak olyan országok Európában, amelyeknek szükségük van munkaerő-infúzióra, hiszen pár évtizeden belül összeomlik a szociális ellátó rendszerük. Tehát az ő döntésük, hogy befogadják a bevándorlókat munkaerőként, ez teljesen legitim, és teljesen rendben van. Viszont azt is látni kell, hogy Kelet-Európában, a mi országainkból a munkavállalók kényszeredetten máshol keresnek megélhetést, reméljük csak ideiglenesen, mert otthon nincsenek olyan munkakörülmények, nincsenek olyan fizetések, amelyek otthon tartanák őket. Nyilván akkor nem vonzó célország nemcsak a menekültek számára, hanem más típusú bevándorlók számára sem, és ezt nyíltan ki kell mondani.
Van egy olyan hangulat Európában, és a FUEN-ben is volt ilyen, hogy mindent humanitárius magasságokba emelünk, és tulajdonképpen már nem ad esélyt pragmatikus és az általam most megfogalmazott differenciált megközelítésre. Pedig erre van szükség, ki kell mondani azt, hogy mivel állunk szemben, és őszintén elmondani a tagszervezeteknek is. Én elmondtam, és utána nagyon sokan odajöttek hozzám, és azt mondták, hogy köszönik ezt a magyarázatot így, mert ez meggyőzte őket arról, hogy az én megközelítésem helyes, őszinte, és örvendeni fognak, hogyha a FUEN ebben a kérdésben ilyen módon foglal állást ezentúl.
- Mennyire szól bele a FUEN munkájába a menekültválság? Nem nehezebb ilyen körülmények között meggyőzni az Európai Unió döntéshozóit arról, hogy foglalkozzanak az őshonos kisebbségekkel?
- Ez egy olyan válság, ami meg fog oldódni… Mindig voltak válságok Európa életében, és én azt mondom, hogy az Európai Unió jó ideje tulajdonképpen válságról válságra bukdácsol: volt gazdasági válság, a romakérdés is válságot okozott szociális értelemben. Mindig vannak olyan válsághelyzetek, amelyek európai intézmények által megoldandó problémák toplistájára kerülnek. Sajnos az őshonos európai kisebbségek helyzete nem jelent olyan azonnali megoldást igénylő ügyet, ami miatt a lista elejére kerülne a kisebbségi kérdés. Azért kell nekünk nagyon kitartóan és szívósan dolgoznunk kisebbségi lobbiszervezetként Brüsszelben, Strasbourgban, Genfben – és a washingtoni segítséget se felejtsük el –, hogy ezek a kérdések napirendre kerüljenek.
- Milyen konkrét eszközöket tud felhasználni az FUEN annak érdekében, hogy ezek a kérdések napirendre kerüljenek?
- A polgári kezdeményezés az egyik ilyen konkrét eszköz. Az elutasítása miatt indított perünknek ma (hétfő – szerk. megj.) lett volna a tárgyalása az európai bíróságon, de nem került rá sor, mert az ügyvédünk betegség miatt halasztást kért. Ezért most FUEN-elnökként az egyik rám váró feladat, hogy a következő tárgyalási időpont kitűzése után biztosítva legyen a jogi képviseletünk. Fontos eszközünk a brüsszeli lobbi: ez folyamatos jelenlétet, folyamatos kopogtatást, ajtónyitogatást, partnerekkel való találkozást jelent az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban, Strasbourgban. Erre a munkára vállalkoztam, és az az előnye a megválasztásomnak, hogy én itt élek, ismerem ezt az intézményrendszert, megvannak a személyi kapcsolataim, amiket most kiteljesíthetek, és valóban a szervezet érdekében és a kisebbségek érdekében léphetek fel. Ezen kívül konferenciák, találkozók szervezése is a feladatom. Említettem, hogy hamarosan megszervezzük az európai kisebbségek szervezeteinek labdarúgó-bajnokságát. Huszonöt csapat nevez be Európa különböző részeiről, ami azt mutatja majd meg, hogy az európai kisebbségek nemcsak a jogaikról beszélnek, és folyamatosan siránkoznak amiatt, hogy semmi nincsen rendben körülöttük, hanem íme, futballoznak, keresik egymással a kapcsolattartást, kulturális értékeket mutatnak fel.
- RMDSZ-es EP-képviselők asszisztense, az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN elnöke. Hogyan osztja majd be az idejét?
- A prioritás számomra a FUEN lesz a következő időszakban. Az RMDSZ-nek az volt az érdeke, hogy felajánljuk a személyemet és azt a tapasztalatot, amit az RMDSZ-nek köszönhetően felépítettem az európai kisebbségek szolgálatában. Ez mindig azt is fogja jelenteni, hogy a romániai magyarság ügyeit is képviselem. Azt hiszem, hogy valamennyivel kevesebb módom lesz az RMDSZ külkapcsolatainak az aprómunkáját elvégezni, de erre vannak nagyon jól felkészült szakemberek még mellettem, úgyhogy ez a terület nem fog kárt szenvedni. Maradok Brüsszelben és az Európai Parlamentben is, folytatom a munkámat az európai parlamenti képviselőink mellett.
- Jár-e valamilyen javadalmazás a FUEN elnöki tisztségéért?
Ez önkéntes munka, a FUEN ilyen tekintetben a nyugat-európai civil szervezetek mintáját követi, az elnökség tagjai nem kapnak fizetést. Van egy központi irodánk, amelynek főtitkára és alkalmazottai vannak, ők fizetést kapnak. Persze ez idővel akár még változhat is. Lehet majd egy elnök-vezérigazgató típusú berendezkedés a szervezetben, ahogyan működik más helyen, főként a térségünkben inkább, ám ez a jövő zenéje. Egyelőre masszívan önkéntes munka zajlik a FUEN-ben, rám pedig az eddiginél sokkal több tennivaló, utazás vár.
Moldován Árpád Zsolt
maszol.ro

„Előbb-utóbb felrobbantunk valamit” – kezdődik a végső leszámolás a vármegyésekkel
Jobbikos politikus próbált segíteni a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi elnökén és társán, akiket merényletkísérlettel vádol a román ügyészség. Szőcs Zoltán és Beke István játékbombáról beszél, ám védekezésük kevéssé meggyőző. A bukaresti vádhatóság papírjaiba a Népszabadság is betekinthetett: nem maradt ki belőle Szőcs Zoltán véleménye, hogy autonómia vér nélkül nem lesz.
Előbb-utóbb felrobbantunk valamit – jelenti ki Szőcs Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi elnöke egy beszélgetésen, amelyet egy vélhetőleg külföldi „tanácsadó” jelenlétében folytatott „harcostársaival” 2015. augusztus 19-én. A román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) szerint a lehallgatott találkozó leirata a bizonyíték arra, hogy az erdélyi szélsőséges fiatalok nem vicceltek, és valóban robbantást terveztek 2015. december elsején.
A Népszabadsághoz eljutott vádirat szerint az ominózus találkozón a hatvannégy vármegyések beszéltek az Erdélyből Moldvába és Bukarestbe vezető földgázvezetékek levegőbe röpítéséről is, valamint arról, hogy „az oroszoktól” szerezzenek támogatást. Szőcs Zoltán javasolta, hogy karácsonykor robbantsák fel azokat a gázvezetékeket, amelyek Székelyföldön is áthaladnak, többnyire a föld alatt, de a patakok mellett a levegőbe emelkednek. Szőcs kételkedett abban, hogy az oroszok valóban adnának pénzt a HVIM-nek, azonban a leiratban névvel nem szereplő beszélgetőtársa megnyugtatta: kaphatnak finanszírozást az akcióikhoz, ha bizonyítják, hogy „erős szervezetről” van szó, amely „fel is mutat valamit”. A román nemzeti ünnepre, december elsejére időzített bombatámadás a HVIM komolyságát bizonyította volna, a szervezet bekerült volna a világsajtóba. Erről már Beke István beszélt egy későbbi, 2015. október 10-i, szintén lehallgatott találkozón, amelyet követően a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) feljelentést tett a terrorizmus elleni ügyészségen. Bekét egy nappal a tervezett robbantás előtt letartóztatták, az ekkor külföldön tartózkodó Szőcs Zoltánt december 29-én vették őrizetbe.
Az ügyészség szerdán emelt vádat Beke István, a HVIM kézdivásárhelyi vezetője ellen közösség elleni merényletkísérlet, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérlete vádjával. A „felettesét”, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják.
Az erdélyi magyar politikai vezetők egyelőre nem kommentálták a legújabb információkat, és a sajtó sem reagálta le véleménycikkben. Mindenesetre amikor a HVIM-es Hodor István tavaly decemberben elismerte, hogy az ominózus októberi beszélgetésen valóban szóba került „egy játék bomba elkészítése”, látványosan megcsappant a tüntetők száma, akik estéről estére utcára vonultak Kézdivásárhelyen Beke István ártatlanságát hangoztatva.
Drákói szigor, tiltólista
A Szűcs Zoltán és Beke István elleni vádiratban a román ügyészség azt is kéri a bíróságtól, hogy a fasiszta és szélsőséges szervezetek működését tiltó 31/2002-es rendelet alapján tiltsa be az országban egyébként be sem jegyzett HVIM tevékenységét. A jövőben a szervezethez való tartozás vállalása vagy jelképeinek a használata is hat hónaptól öt évig terjedő börtönnel büntethető Romániában. Kíváncsiak voltunk a szervezetet vezető Toroczkai László álláspontjára a tárgyban, ám ő időt kért a tájékozódásra.
Az egyetlen kvázi országos magyar nyelvű napilap, a Krónika az ügyről közölt legutóbbi cikkében igyekszik komolytalannak beállítani a terrorcselekmény vádját, felsorolva, hogy Beke otthonában „petárdákat, airsoft optikai segédeszközt, egy airsofthoz használt szirénát és csillagszórót találtak”. Csakhogy az ügyészség szerint lefoglaltak egy elektromos időzítőberendezést is, amelyet az elektromérnök Beke barkácsolt össze. A vádirat szerint le is filmezte magát eközben. A dokumentumhoz csatolt szakértői jelentés szerint pedig a Beke által készített robbanószerkezet működőképes volt, és hatása korántsem korlátozódott volna a félelemkeltésre.
A vádlott védőjének jelenlétében február 19-én elvégeztek egy próbarobbantást a petárdák tíz százalékával. A szakértő szerint a hatás egyenértékű volt egy kézigránátéval, használata pedig a kézdivásárhelyi Gábor Áron téren – ahol az épületek közötti legnagyobb távolság 40 méter – halált is okozhatott volna.
A vádirat szerint az érintettek utólag megállapodtak, hogy a hatóságoknak azt vallják, hogy vicceltek a beszélgetésen, amelyen „játék bombáról” volt szó. Hodor István több lapnak is azt nyilatkozta tavaly decemberben, hogy az airsoft nevű katonai játékban használatos, műanyag golyókat szétszóró bombáról tárgyaltak, erre „harapott rá a Román Hírszerző Szolgálat”. Az ügyészség szerint az erdélyi HVIM-eseket a Jobbik volt országgyűlési képviselője, Zagyva György Gyula látta el „jogi és kommunikációs tanácsadással” a Beke letartóztatását követő napokban, többek közt Hodorral is beszélt telefonon.
A román sajtó többnyire tárgyilagosan ismerteti az ügyészség vádjait, de sokszor az objektív írások szalagcímei is általánosítanak. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban levélben jelezte az európai uniós nagyköveteknek: a kézdivásárhelyi történéseket a román média nagy része a kollektív bűnösség elve alapján tálalta, aminek „könnyen belátható eredménye lehet, hogy a jogos magyar követeléseket is veszélyként könyveli el a román társadalom”.
A Székely Nemzeti Tanács úgy véli, a román hatóságok a Beke-ügyet ürügyként használva próbálják ellehetetleníteni az autonómiamozgalmat. Tény, hogy a Népszabadság birtokába került vádirat többször említi negatív kontextusban a „kis lépések politikáját”, amelyet a román közvélemény egyértelműen az RMDSZ-szel asszociál.
A vádirat alapján az is sejthető, hogy a HVIM vezetőit olyan bűncselekménnyel akarták elkapni, ami miatt hosszú időre leültethetők, és amely nyomán megnyílik a lehetőség a mozgalom felszámolására. A dokumentum említést tesz arról, hogy a 2014. márciusi székely szabadság napja alkalmával Szőcs halálosan megfenyegetett egy rohamrendőrt. Noha a bűncselekmény elkövetéséről tévéfelvételek készültek – ezeket a HVIM büszkén terjesztette az interneten –, nem indult eljárás. Ugyancsak megússza a felelősségre vonást az a HVIM-tag, aki a Beke által rendelt pirotechnikai eszközök egy részét tárolta. A román hatóságok célja magának a szervezetnek a törvényen kívül helyezése.
„Vér nélkül nem lehet”
Az elmúlt években Erdély-szerte tucatnyi HVIM-szervezet alakult, de csak néhány igazán aktív. A legerősebb a kézdivásárhelyi, amelyet Beke István vezet. A 40 éves mérnök és vállalkozó a BIA Electronic Kft. tulajdonosa és ügyvezetője.
Az 1999-ben alapított cég az Átlátszó Erdély portál szerint kezdetben rádiók és televíziók javításával foglalkozott, később biztonsági rendszerek tervezésére, felszerelésére, karbantartására szakosodott, de évek óta veszteséges. Az erdélyi HVIM-et is irányító Szőcs Zoltán a mezőgazdaságban dolgozik, többnyire külföldön. Lapunknak tavaly januárban elmondta, hogy otthon próbálja megvetni a lábát gombatermő zsákok értékesítésével. Úgy látszik, az üzlet nem ment jól, mert Beke letartóztatása idején is Franciaországban dolgozott.
A HVIM az utóbbi két-három évben vált igazán radikálissá. Nemcsak nyilvános akcióik lettek agresszívabbak, de Szőcs Zoltán meg is fogalmazta a Transindexnek: miközben a fősodorbeli politika Székelyföld autonómiáját csakis békés eszközökkel kívánja kivívni, szerinte „a tettek mezejére kell lépni, fizikailag ki kell harcolni mindent, vér nélkül nem lehet”. Ez a mondat a DIICOT vádiratába is bekerült.
Szőcs Levente
nol.hu

Véget ért a XIX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia
A XIX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia záróünnepségére vasárnap zajlott Kolozsváron, a Babeș– Bolyai Tudományegyetem Auditorium Maximum termében.
Dr. Soós Anna, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektorhelyettese köszönetet mondott a hallgatóknak, a felkészítő tanároknak, a KMDSZ csapatának és a BBTE kollégáinak a rendezvény megszervezéséért: „Holnaptól a következő évre kell készülni, hiszen egy hosszú idő munkája, hogy ilyen szép termést takaríthassunk be.”
A szervező intézmények részéről köszönetet mondott dr. Szabó Árpád Töhötöm, egyetemi adjunktus, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet vezetője és Rés Konrád Gergely a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke.
A felszólalásokat követően a díjak átadása zajlott. Az első helyezettek 300 lejt nyertek a Kolozsvári Egyetemi Intézet jóvoltából, a második helyezetteknek 200 lejt ajánlott fel Romániai Magyar Demokrata Szövetség Főtitkársága és a harmadik díjban részesülteknek 100 lejt ajánlott fel az Iskola Alapítvány.
112 hallgató nyert részvételt a 2017-es magyarországi Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. A díjátadó gálát a BBTE Református Tanárképző Kar, Zenepedagógia szakos hallgatóinak kórusa nyitotta meg, ezt követően a Vates Quartet szórakoztatta a hallgatóságot.
maszol.ro

RENDHAGYÓ KÖRLEVÉL REFORMÁTUS ANYASZENTEGYHÁZUNK NÉPÉHEZ
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége az egyházközségi elnökségekhez intézett Körlevélben utasította vissza azon bírálatomat, mely szerint az 1989-es örökségét megtagadva az egyházkerület átesett a ló másik oldalára, és az RMDSZ csatlósává, pártegyházzá válott. Az elvi állásfoglalásom tárgyában kialakult vitát az RMDSZ-es pártsajtó „újabb csörtének” minősíti Tőkés László és Csűry István között.
Valójában múlt és jelen ütközik egymással a választások közeledtén. Az 1989 előtti időkben Papp László egykori püspök a román nacionálkommunista rezsim jármába kényszerítette egyházát. Mostani utódja csak gazdát cserélt, amikor is a nemzeti egységet kizárólagos pártegységre cserélve fel egyoldalú és látványos módon az egyeduralomra törő RMDSZ mellett kötelezi el féltve szeretett Egyházunkat. Az „egyenlő távolság” és az „arányos közelség” körlevélben hangoztatott elve: játék a szavakkal, mely Markó Béla megfogalmazását juttatja eszünkbe, aki „azonos távolságot” hirdetett volt Orbán Viktor miniszterelnök és Gyurcsány pártjával.
A valóság az, hogy az Egyházkerület és az RMDSZ legutóbbi – áprilisi – „pártgyűlésén” Csűry István és a jelen lévő Kelemen Hunor pártelnök a küszöbön álló választásokra nézve kötöttek szövetséget „a lehető legnagyobb magyar képviselet elérése” céljából, kizárva belőle egyházunk azon híveit, akik nem az RMDSZ oldalán állnak, figyelmen kívül hagyva ugyanakkor, hogy az utóbbi választások alkalmával az erdélyi magyarság százezrei vonták meg bizalmukat a hatalombarát és korrupt RMDSZ-es nomenklatúrától. Éppen ezért „a legteljesebb magyar egység megteremtésére” való hivatkozás végképpen hamisan cseng azok szájából, akik rendre minden összefogásra irányuló kezdeményezésünket visszautasították, és éppen ők állnak az egység megvalósulásának útjában. Csűry István volt helyettesemként Egyházkerületünk keresztény-nemzeti irányvonalának elvhű képviselőjeként viselkedett. Püspökké válása óta azonban – egyes volt szolgatársainkkal egyetemben – elvtelen módon azokkal a Bihar megyei RMDSZ-es kiskirályokkal bútorozott össze, akik csak a párt érdekeit szolgáló pénzosztásokban jeleskednek, azzal a Kiss Sándor–Lakatos Péter–Szabó Ödön–Biró Rozália négyessel, amely a 2000-es évek elején éppen Egyházkerületünktől orozta el az eredeti Ady-központ felépítésére a Széchenyi Terv keretében elnyert 320 millió forintos fejlesztési támogatást.
Ebben a felemás egyházpolitikában Csűry István püspök társelnöke nem más, mint Varga Attila volt RMDSZ-es parlamenti képviselő, Egyházkerületünk szabálytalanul megválasztott főgondnoka, a bukaresti Alkotmánybíróság tagságának várományosa.
„Meddig sántikáltok kétfelé?” – szögezi a kérdést Illés próféta Baál hamis prófétáinak (1Kir 18,21). „Krisztusnak és Pilátusnak egyformán szolgálni nem lehet” – adja meg a találó választ igaz hitű erdélyi költőnk, Dsida Jenő.
Nagyvárad, 2016. május 23.
Tőkés László
kms.mtva.hu - 2016. máj. 23.

Nemzetpolitika a Kárpát- medencében
Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arra biztatott minden marosvásárhelyi magyart, hogy menjen el szavazni június 5-én, mert csak magyar városvezető fogja gazdasági értelemben is segíteni a magyar közösséget.
Az eseményre, amelynek címe Közösségépítés és gazdaságfejlesztés a nemzetpolitikában – Nemzetpolitika a Kárpát-medencében – Hogyan tovább, Marosvásárhely? volt, pénteken délután a Vártemplom gótikus termében került sor. Részt vettek a magyar történelmi egyházak képviselői, Soós Zoltán, a vásárhelyi magyarok polgármesterjelöltje, Péter Ferenc megyei tanácselnökjelölt, tanácsosjelöltek. Az eseményt a szervezők nevében Vass Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának elnöke üdvözölte.
Az államtitkár ismertette a magyar nemzetpolitika intézményrendszerét, a támogatások struktúráját és a legfontosabb programokat. A Kőrösi Csoma Sándor-program célja a magyar önazonosság és a magyar nemzeti összetartozás megerősítése, a diaszpóra magyarsága magyar nyelvtudásának fejlesztése. Öt kontinens 24 országában működik. A Petőfi Sándor programot tavaly indították el, ez a Kárpát-medencei szórványmagyarságot segítő program. A Mikes Kelemen-program célja a diaszpóra könyvtári örökségének szervezett módon történő összegyűjtése és gondozása. Beszélt a Kárpát-medencei testvértelepülési programról, amelynek célja a kapcsolatépítés, ismertette a kárpátaljai programokat, illetve elmondta, hogy kiemelt programjuk a Márton Áron-emlékév.
Véleménye szerint Marosvásárhelyen a magyarság megtartása és megerősítése csak úgy lehetséges, ha magyar polgármester és magyar megyei tanácselnök lesz, amelynek megvalósítására, megfelelő mozgósítással, jó esély van.
A találkozón Soós Zoltán kijelentette: Marosvásárhelyen a politikai összefogás megtörtént, most társadalmi összefogásra van szükség.Péter Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a családcentrikus gondolkodás megteremtésében nagy szerep jut az egyházaknak, a munkahelyteremtésben pedig a vállalkozóknak.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

Kovács Péter: ha Benedek István nem tud segíteni, legalább ne ártson!
Elfogadhatatlan és sajnálatos, hogy dr. Benedek István, az RMDSZ leköszönő marosvásárhelyi városi tanácsosa, a testület utolsó ülésén Dorin Florea polgármester mellett tartott kampánybeszédet − nyilatkozta Kovács Péter ügyvezető elnök, majd hozzátette: méltatlan vége ez 20 év tanácsosi tevékenységnek.
„Benedek doktor egy olyan jelölt mellett kampányol, aki számára a kétnyelvűség egy nyűg. Aki 16 éves regnálása alatt nem volt képes megoldani a kétnyelvű utcanévtáblák helyzetét, a Vásárhelyi Forgatagot a központból a város szélére száműzte, sokszor úgy tűnt, hogy a fakivágás és a kockakövezés fontosabb számára, mint a magyar közösség elvárásai, igényei, gondjai” – fogalmazott a szövetség ügyvezető elnöke, aki szerint négy mandátum „eredménye”, hogy a település elszigetelődött, míg a régió nagyvárosai gazdasági szempontból szárnyalnak, addig Marosvásárhely egy helyben topog. „Fontos lenne, ha Benedek doktor tisztázná: két évtized alatt azokat képviselte, akik szavazatukkal megbíztak benne, vagy Dorin Florea csatlósaként dolgozott? Én nem tudom a választ erre a kérdésre, azonban a marosvásárhelyieknek joga van tudni, hogy mi az igazság” − mondta az ügyvezető elnök.
Kovács Péter elmondta: Soós Zoltán, az RMDSZ által is támogatott független polgármesterjelölt jó vezetője lesz Marosvásárhelynek, az ott élő magyaroknak és románoknak. „Ő az egyedüli, aki képes felszabadítani a várost a korrupciótól. Egy olyan integráló személyiség, aki előtérbe tudja helyezni a város és lakóinak érdekeit, aki bízik Marosvásárhelyben, a közösség jövőjében és erejében, győzni azonban csakis összefogással tud. Felszólítom dr. Benedek Istvánt, hogy ha nem tud segíteni a magyar polgármesterjelöltnek, akkor legalább ne ártson, ne rontsa az esélyeit!” − zárta nyilatkozatát Kovács Péter.
maszol.ro

Búcsúzik az RMDSZ Tempfli József nyugalmazott püspöktől
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kegyelettel és mély megrendüléssel búcsúzik az erdélyi vallásos és közélet példamutató személyiségétől, Nm. Ft. Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyés püspöktől, aki Nagyváradon hunyt el 85 éves korában - olvasható az Kelemen Hunor szövetségi elnök nekrológjában. A továbbiaknak közöljük a nekrológ teljes szövegét.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kegyelettel és mély megrendüléssel búcsúzik az erdélyi vallásos és közélet példamutató személyiségétől, Nm. Ft. Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyés püspöktől, aki Nagyváradon hunyt el 85 éves korában.
Nagyvárad nyolcvanegyedik katolikus püspöke – akit II. János Pál pápa nevezett ki – a Szatmár megyei Csanáloson született 1931-ben, harminc évvel később szentelték pappá, a gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet elvégzése után.
A rendszerváltás után kezdődő püspöki tevékenysége szorosan összefüggött a kommunista karhatalom által elkobozott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért folytatott harcával.
Azonban Tempfli József elkötelezett közéleti állásfoglalása és helytállása még a forradalom előtti időkre nyúlik vissza, amikor a váradolaszi, megsemmisítésre ítélt temető jelentős magyar személyiségeinek földi maradványait és síremlékeit mentette meg a végső pusztítástól. Vallásos és közéleti tevékenységét számos elismerés fémjelzi: 1997-ben Magyar Örökség díj kapott, Bethlen Gábor-díjat pedig 1999-ben vehetett át, ezt követően, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, majd a Magyar Szabadságért díjat 2009-ben. Nagyvárad díszpolgárává avatta és életmű-díjat is odaítéltek neki.
Mindemellett Tempfli Józsefet a hazai magyar közösség az egyik legmarkánsabb kiállású egyházi elöljárójaként ismerte, akit határozott közéleti állásfoglalásaiban szüntelen foglalkoztatott a magyarság sorsának alakulása, képviseletének megőrzése és megerősödése.
Elmúlásával közössége iránti őszinte törődése, példamutató embersége, kiegyensúlyozott világlátása, méltányossága és bölcsessége fog hiányozni világunkból. Ezek előtt az értékek előtt hajtunk fejet kegyelettel most, amikor megrendülve idézzük fel páratlan személyiségét.
Emléke legyen áldott, nyugalma csendes és az örök világosság fényeskedjék neki!
Kelemen Hunor
szövetségi elnök
közlemény
maszol.ro

Több ezer magyar családhoz látogattak el az RMDSZ-jelöltek
Horváth Anna: a szavazatokon múlik a magyarság képviselete
A június 5-i helyhatósági választásokat megelőző kampány során az RMDSZ-es jelölteket és az önkénteseket a szavazópolgárok kilencven százaléka pozitívan, érdeklődéssel fogadta, tudtak az RMDSZ által az elmúlt négy évben elért eredményekről, továbbá tisztában voltak azzal is, hogy ezek megtartásához június 5-én el kell menni szavazni – derült ki Horváth Anna kolozsvári polgármesterjelölt, Csoma Botond és Kinizsi Zoltán tanácsos jelöltek tegnapi beszámolójából, amelyben a kampány első két hetének tapasztalatait ismertették. A kampány során már 3000 háztartásba látogattak el az önkéntesek, és 9000 telefonhívást bonyolítottak le. A jelöltek kijelentették: a többnyelvű helységnévtáblák ügyét eddig azért nem tudták megoldani, mivel a románság ezt mereven elutasította, de az RMDSZ továbbra is megpróbál ehhez román politikai partnert keresni, leginkább azonban arra lenne szükség, hogy a többség viszonyulása megváltozzon.
Szabadság (Kolozsvár)

Agresszív kampány Biharban – Visszaélésekre panaszkodik az EMNP
Visszaélésekre panaszkodik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete a kampányidőszakban, Csomortányi István megyei elnök szerint „egyik súlyosabb, mint a másik”.
A néppárt megyei tanácsosi jelöltlistáját vezető Csomortányi szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, helyenként már erőszakosságba torkollt a riválisok agresszív kampánya, például Monospetriben önkéntesüket veréssel fenyegették. „Magyar nyelven szidalmazták, ezért feltételezhetően nem PSD-s vagy PNL-s aktivisták voltak” – tette hozzá. Kifejtette, az ügyben nem fordultak a rendőrséghez, mert épp a helyi rendőr „kísérte ki" önkéntesüket a falu szélére, arra kérve, hogy ne menjen vissza. „A rendőrség négy évvel ezelőtt sem tett sokat" – magyarázta a politikus.
Csomortányi arra már korábban is panaszkodott, hogy az RMDSZ-es önkormányzatok – a törvényt figyelmen kívül hagyva – kampányidőszakra időzítették a falunapokat és különböző civil rendezvényeken népszerűsítik jelöltjeiket. „Iskolákban és templomokban kampányolnak, miközben az EMNP a kultúrházakat sem használhatja, hogy fórumot szervezzen” – panaszolta. Nagyváradon korábban a Szacsvay István Általános Iskolában osztogattak az RMDSZ polgármesterjelöltjét, Huszár Istvánt népszerűsítő magyar kártyákat, de Pásztor Gabriella igazgató szerint azok még a kampányidőszak előtt kerültek a gyerekekhez. Huszár a sajtónak azt nyilatkozta, nem volt tudomása arról, hogy a kampánykártyák diákokhoz kerültek.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Megvalósításokat, nem kifogásokat ígér Arros Orsolya
Az egy helyben toporgás helyett változásra van szükség Székelyudvarhelyen – hangsúlyozta Arros Orsolya, az RMDSZ polgármesterjelöltje szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen Kelemen Hunor szövetségi elnök is részt vett.
Arros közölte, úgy állította össze választási programját, hogy a helyiek véleményét is kikérte. Elmondta, a konzultációk során kiderült, az emberek elvesztették a bizalmukat a városvezetőikben, ezért erős polgármesterre van szükség. „Ehhez egy jó csapat mellett konkrét megvalósításokra, nem kifogásokra van szükség" – magyarázta a jelölt.
Az Arros Orsolyát támogatásáról biztosító Kelemen Hunor szerint fontos lenne Udvarhelyet minden téren felzárkóztatni a többi nagyobb székelyföldi város mellé. „A kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején mindenki irigykedve nézte Udvarhelyt, hogy a székely városok közül a csúcson van, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy pedig mögötte. Most azt gondolom, hogy az udvarhelyiek pont fordítva érzékelik" – fogalmazott Kelemen. A szövetség elnöke azzal is érvelt, hogy az elmúlt években még Balánbánya is több európai uniós forrást hívott le, mint Udvarhely.
Szerinte ahhoz, hogy változásokat tudjon elérni az RMDSZ, a tagjainak együtt kell működniük, és többségben kell lenniük a megyei és helyi önkormányzatokban is, illetve arra is szükség van, hogy a vezetők szintén az érdekképviseletből kerüljenek ki. „Ez az igazi tétje a jövő vasárnapi választásoknak Udvarhelyen: lesz-e olyan városvezetés és önkormányzat, amely együttműködésben, nem pedig konfliktuskeresésben, nem egymás jobb vagy rosszabb pillanataiban elmondott beszédeinek rögzítésében és kiszivárogtatásában, hanem az építkezésben, a fejlődésben érdekelt" – jelentette ki Kelemen.
Kifejtette: amikor pártja az újratervezésről beszélt, arra is gondoltak, hogy az egyes településeken maguk a lakók döntsék el, ki induljon polgármesterjelöltként. Ennek fényében sajnálatát fejezte ki, hogy Székelyudvarhelyen Bunta Levente meghátrált az előválasztási megmérettetés elől, és végül független jelöltként indul.
Fülöp-Székely Botond
Krónika (Kolozsvár)

Biztonságot tiszta lappal
Miközben a választási törvény szigorításai miatt az utcáról és a közterekről kiszorult a helyhatósági választási kampány, a pártoknak és jelöltjeiknek elsősorban a nyomtatott sajtó és az internet maradt, emiatt sok választópolgár jóval nehezebben szólítható meg. A magyar pártok esélyeiről Toró Tibor politológust kérdeztük.
Az internetes felületeken minden eddiginél intenzívebben folyik a helyhatósági választások erdélyi magyar kampánya, ami a viszonylag kis példányszámban megjelenő nyomtatott lapokat kiegészítve próbálja meggyőzni a választópolgárokat arról, hogy melyik párt jelöltjeire szavazzanak. Mivel a nyomtatott és elektronikus médiafelületek választási üzenetei csak bizonyos célközönséghez jutnak el, a választási törvény szigorításai miatt elmaradó utcai hirdetések visszaszorították a kampány eddig megtapasztalt látványelemeit. A polgármester- és tanácsosjelöltek idén már nem osztogathatnak reklámkütyüket vagy egyéb választási ajándékokat, az eddig megszokott és romániai viszonylatban sikeresnek ítélt kampánymódszerek tehát átalakulóban vannak. Az egyéb kommunikációs csatornák közül a pártoknak a választópolgárokkal megtartható gyűlés, találkozó maradt, ezek azonban kevés embert mozgatnak meg, az ilyen rendezvényekre nincs tömegigény
Az erdélyi magyar pártok kampánya sem annyira látványos tehát, mint az elmúlt években. Toró Tibor politológussal, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári oktatójával az idei helyhatósági kampányról beszélgettünk.
Új szlogenek
Míg a Magyar Polgári Párt az RMDSZ-szel kötött országos választási szövetsége miatt elveszítette önálló arculatát, az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sajátos szlogenekkel lépett választói elé. Az újratervezésként meghirdetett RMDSZ-arculatváltás keretében a kampányra készülőKiállni, képviselni, kiharcolni szlogennel a szövetség csúcsvezetősége nem bizonyult túl sikeresnek, az internetes körökben kialakult viták miatt jobbnak látták a Biztonságot a közönségnek jelszóra váltani. „Ezzel a váltással az a baj, hogy míg az első szlogen egy proaktív üzenet volt – amely azt feltételezi, hogy a párt valami újat akar hozni –, a második egy jellegzetesen defenzív, védekezésre berendezkedő jelszóra sikeredett” – fogalmaz a politológus.
Ezzel szemben a néppárt szlogenje – a Tiszta lappal! – a politikából kiábrándultak nagy közösségét próbálja megcélozni. Kérdés, persze, hogy ez mennyire sikeres egy olyan országban, ahol a lakosság egyre nagyobb része csömörlött meg a politikától és politikusoktól, miközben a kiábrándultak hatalmas táborában számarányához képest sokkal nagyobb súllyal van jelen a magyar közösség, mint a románság. Toró szerint a választási kampány utolsó felében is nehéz megítélni a különböző szlogenek hatékonyságát, mert nem tudjuk, milyen célközönséghez jutnak el, és az üzenetek milyen mobilizációs eszközzel bírnak. Erről Amerikában a szakemberek pontos kimutatásokat készítenek kampányok idején, nálunk azonban csak a választási eredmények ismeretében mérhetik le a pártok, hogy mennyire voltak sikeresek.
A romániai választási terep azért is nehezebb, mert a létező pártokból kiábránduló választópolgárok inkább otthon maradnak, és nem szavaznak senkire. Míg Nyugat-Európában a hagyományos ideológiáktól eltérő, rendszerint baloldali vagy jobboldali radikális mozgalmak a kiábrándultak egyre nagyobb táborát hódítják meg (a legismertebb példa Ausztria, Németország vagy Franciaország esete) nálunk nem jelentek meg az alternatívát nyújtó új román pártok. Toró Tibor szerint ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a populizmus már rég beépült minden pártba, újat ezen a téren sem lehet már mondani...
Romániai magyar viszonylatra lefordítva a helyzetet: az RMDSZ által rohamléptékben elveszített, százezres nagyságrendű szavazatmennyiség eddig jórészt a többi magyar párt számára is elveszett voksnak számított. „Aki valamiért megharagudott az RMDSZ-re, az rendszerint abban csapódott le, hogy nem ment el szavazni. Nem az történt, aminek történnie kellett volna, hogy akkor a másik két párt valamelyike mellett teszi le a voksát. Kérdés, hogy ezen a trenden sikerül-e változtatni 2016-ban. ” – fogalmaz Toró.
Hiányzó jelöltek
Négy év alatt lényegesen nem változtak a három erdélyi magyar párt erőviszonyai. Az RMDSZ megmaradt a legnagyobb erdélyi magyar pártnak, amely idén is szokásos formáját hozza. Az MPP gyakorlatilag erre erősített rá, amikor elnöke országos választási szerződést írt alá az RMDSZ-szel. Az MPP és az RMDSZ között lényegi versengés nincs. Sok helyen a polgáriak RMDSZ-listán indulnak, máshol az RMDSZ támogatja a néhány befutóesélyes polgármester-jelöltjüket. Ahol mégis megméretkeznek, ott a versengésnek különösebb tétje nincs. A politológus úgy látja, a két székelyföldi megyében a néppártnak mégsem sikerült élnie a felkínált lehetőségekkel.
Az EMNP számottevő növekedést három megyében – Maros, Kolozs és Bihar – ért el. Hargita és Kovászna megyében igazából két kisvárosban és néhány községben alakulhat ki számottevő versenylehetőség: az EMNP–MPP-koalíció egyedül Székelyudvarhelyen működik, és itt esélyük is van nyerni, míg Kézdivásárhelyen megfelelő kampánnyal a néppártos polgármesterjelölt is labdába rúghat. „Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön a néppárt számára már mérhető eredmény lehet, ha bejut a helyi önkormányzat képviselő-testületébe. De ugyanez érvényes a többi, magyarok lakta erdélyi nagyvárosra is, mint Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyváradra vagy Szatmárnémeti” – fogalmaz Toró.
A politológus szerint az erdélyi magyarság számára hosszú távon semmi jóval nem kecsegtetne, ha a június 5-i helyhatósági választások után megerősödne az RMDSZ egyeduralma, azaz az egyetlen ellenzéki pártként működő néppárt további teret veszítene a Székelyföldön. A politikai versenyhelyzetnek a hazai közéletre gyakorolt pozitív hatása többek között abból is lemérhető, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt sok településen kontrolltevékenységet fejt ki, illetve jelenlétével arra kényszeríti az RMDSZ-t, hogy minőségi jelölteket állítson. Kérdésemre, hogy akkor miért nem nőtt látványosan Hargitában és Háromszéken a néppártos jelöltek száma, a politológus több okot fogalmazott meg válaszként. Az egyre több polgármestert érintő bűnvádi eljárás miatt nehéz megfelelő jelölteket találni. Ez nemcsak a néppártnak, hanem az RMDSZ-nek is komoly gondot okozott. „Kevés olyan ember van, aki elég bátor a közéleti szerepvállalásra és semmiben nem függ az RMDSZ-től. Egy faluban egyre nehezebb olyan jelöltet találni, aki úgy gondolja, hogy ebből hosszabb távon nem származik hátránya. Közben a három párt egymástól szívja el a jobb jelölteket. Jellegzetes példa erre Sepsiszentgyörgy, ahol a néppárt jelöltje a volt MPP-s alpolgármester, míg az MPP jelöltje egy volt néppártos politikus. Ma már gyakori az átjárás a három párt között” – magyarázza a jelöltállítás nehézségeit a szakember.
Mozgósítás nélkül Vásárhely esélytelen
Megkerülhetetlen téma Marosvásárhely ügye. A politológus nem akar jóslásokba bocsátkozni, de azt mondja: egyértelműen több esély van ma Szatmárnémeti magyar polgármesteri székének a visszaszerzésére, mint Marosvásárhely esetében. Ez annak ellenére igaz, hogy Szatmárnémeti magyarsága arányaiban jobban zsugorodott, mint Marosvásárhelyé. A közvélemény-kutatási adatok szerint a helyi magyarság körében 15 százalékkal kisebb a választói hajlandóság, mint a románság soraiban, ami tovább csökkenti az immár 42 százaléknyira zsugorodott magyar közösség erejét.
Soós Zoltán közös polgármesterjelölt gyakorlatilag az RMDSZ-es belharcok áldozatává vált. Azzal, hogy függetlenként indult, nem láthatóak a mögötte álló támogatók. „Sokkal indokoltabb lett volna a hárompárti koalíciós jelölés. Függetlenként nem lehet a pártok anyagi támogatására alapozni, ennek hiányában pedig nehéz ütőképes, mozgósító kampányt folytatni. Sok logisztikai kérdést kell megoldani a pártok és a független jelölt között, ami egyáltalán nem könnyű feladat. Ha komolyan gondolták volna Marosvásárhely visszaszerzését, eleve egy koalíciós megoldás születik, de ezt az RMDSZ tudatosan elkaszálta” – magyarázza Toró.
Ma hiába van négy román jelölt, mert a háttérből a nagy román pártok egyértelműen a több bűnvádi eljárás alatt álló, ezért függetlenként induló Dorin Floreát támogatják. Az ellene indított jelöltek ismeretlenek, egyetlen markáns román kihívója sincs, ami nem véletlen. A közvélemény-kutatások szerint román ellenfelei közül Dan Maşca, a rendszerváltás óta először nyíltan vállalt interetnikus párt, a Szabad Emberek Pártja színeiben induló jelölt kapna legtöbb, mintegy tíz százalék voksot, de ez nem ingatja meg a közel 40 százalékos népszerűségnek örvendő Floreát. Toró a néhány magyar húzónevet is tartalmazó, de lényegében román pártként induló marosvásárhelyi kezdeményezést azért tartja érdekesnek, mert távlatilag ez lehet egy interetnikus párt erdélyi sikerének a fokmérője: ha magyarok is tömegesen rászavaznak, akkor legközelebb más településeken, sőt országosan is megpróbálják életbe ültetni az új román receptet.
Marosvásárhelyen egyértelmű az etnikai szavazás. Míg román szavazók szinte soha nem szavaznak magyar jelöltre, román jelöltek rendszeresen kapnak 2–4 százalék voksot a magyaroktól.
Magyar polgármester megválasztásában csak úgy lehetne reménykedni Marosvásárhelyen, ha a magyarság a számarányát meghaladó módon járulna az urnák elé. Kérdés, hogy a független jelölt kampányát eddig vérszegényen felvállaló három magyar pártnak sikerül-e mozgósítania az erdélyi magyarság talán legjobban kiábrándult választóközönségét, a marosvásárhelyit. Ha ez nem jön össze, akkor Toró Tibor szerint Florea nem csak öt százalék különbséggel fog nyerni a közös magyar jelölttel szemben...
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Ideiglenesen külföldön keresné boldogulását a fiatalok fele
Rólad szól! – ismertették az ifjúsági karaván részeredményeit
Kolozsváron ismertették tegnap a romániai magyar ifjúság jövőbeli elképzeléseiről szóló, Rólad szól! elnevezésű, hat héten át tartó karaván részeredményeit, amelyet a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) és az RMDSZ bonyolított le harminc erdélyi helyszínen, több mint kétezer magyar fiatalt kérdezve meg.
Az interjúalanyok közül külön kategóriát képezett a 15-18 év közötti korosztály, illetve az egyetemi hallgatók vagy fiatal munkavállalók csoportja. A tegnap közzétett részeredmények azt mutatják: az itt élő magyar fiatalok több mint fele gondolja azt, hogy rövidebb vagy hosszabb időre elmenne az országból munkavállalás vagy tanulás céljával. A megkérdezettek két harmada nem ért egyet sem a marihuána legalizálásával, sem a szavazási jognak 16. életévtől történő gyakorlásával. Az iskolások a tanrend könnyítését és a tanórák csökkentését is támogatnák.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Bemutatjuk polgármester-jelöltjeinket
Összesen 44 településen indít az RMDSZ Kolozs megyében helyi tanácsosi listát, 14 helységben pedig saját polgármesterjelölttel is jelen lesz a június 5-i önkormányzati választásokon.
Nem marad távol a választásoktól Kolozs megyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sem: a kisebbik magyar párt 15 településen indít tanácsosi listát, illetve 14 polgármesterjelölttel száll be a választási versenybe.
A Magyar Polgári Párt (MPP) csak egy településen, Széken indít saját listát és polgármesterjelöltet a helyhatósági választásokon.
Adataink szerint Kolozsváron, Körösfőn, Ördöngösfüzesen, Bálványosváralján, Magyarkapuson és Tordaszentlászlón várható magyar–magyar verseny az RMDSZ és az EMNP polgármesterjelöltjei között.
Széken az RMDSZ által támogatott MPP-s jelölt mérkőzik meg az EMNP polgármesterjelöltjével.
Szabadság (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: „ Kolozsváron győzni fog az európaiság, a többnyelvűség ügye!”
Erdély kincses városában még mindig vita tárgya az, ami máshol Európában legnagyobb gazdagságnak számít: az interkulturalizmus, a többnyelvűség. A magyar alpolgármesternek négyéves mandátuma alatt is ez volt a legintenzívebben képviselt ügye a kolozsvári városházán. Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt arra kértük, hogy ennek fényében is értékelje Horváth Anna alpolgármester tevékenységét, és szóljon arról, hogyan látja a magyar esélyt a Kolozs Megyei Tanácsban.
- Az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ nagyon fontosnak tartja a diplomáciai eszközök hasznosítását célkitűzéseinek elérésben. Ezek közül az egyik legfontosabb az európai kisebbségi keretszabályozás megteremtése, ehhez minél hangsúlyosabban jelen kell lennünk a különböző európai szervezetekben. A FUEN-elnökség révén a szövetség még jobban ki tudja aknázni ezeket a lehetőségeket – nyilatkozta Vincze Loránt, akit arról kérdeztünk, miért fontos az RMDSZ-nek, hogy jelöltjét e páneurópai szervezet élére választották.
A FUEN vezető tisztségviselője lapunknak kifejtette: személye által a Kelet- és Közép-Európában élő kisebbségek ügye, a Kárpát-medencei magyar közösségek problémái nagyobb hangsúlyt kapnak. Sikerül majd jobban ráirányítani a figyelmet az olyan régiókra, mint Erdély, ahol nemcsak a jogsértések sora folytatódik, hanem fennáll a veszélye a már megszerzett jogok elveszítésének is, és a tét a közösség biztonságának megőrzése és megerősítése.
– Nem sokkal jobb a helyzet Felvidéken, a Vajdaságban sem, az ukrajnai helyzetről nem is beszélve. De ott van Görögország, vagy a Dél-Kaukázus vidéke is, valamennyi olyan régió, amely indokolja, hogy a FUEN kiemelt figyelmet fordítson rájuk, prioritásainak megállapítása ezen térségek problémáinak hangsúlyos figyelembevételével történjen.
BERSZÁN EMESE
Szabadság (Kolozsvár)

„Kedvező európai széljárást kelteni”
Beszélgetés Vincze Loránttal, a FUEN elnökével
Jövő májusban Kolozsváron tartja kongresszusát az európai őshonos nemzeti kisebbségeket tömörítő Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) – ezt Vincze Loránt elnöktől tudtuk meg, akit múlt szombaton választottak a szervezet élére. Megbízatása 3 évre szól. A fiatal politikus, az RMDSZ külügyi titkára 2013 óta alelnöki tisztséget töltött be a szervezetben a német Hans Heinrich Hansen, a dániai német kisebbség képviselőjének elnöklete alatt.
– Az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ nagyon fontosnak tartja a diplomáciai eszközök hasznosítását célkitűzéseinek elérésben. Ezek közül az egyik legfontosabb az európai kisebbségi keretszabályozás megteremtése, ehhez minél hangsúlyosabban jelen kell lennünk a különböző európai szervezetekben. A FUEN-elnökség révén a szövetség még jobban ki tudja aknázni ezeket a lehetőségeket – nyilatkozta Vincze Loránt, akit arról kérdeztünk, miért fontos az RMDSZ-nek, hogy jelöltjét e páneurópai szervezet élére választották.
A FUEN vezető tisztségviselője lapunknak kifejtette: személye által a Kelet- és Közép-Európában élő kisebbségek ügye, a Kárpát-medencei magyar közösségek problémái nagyobb hangsúlyt kapnak. Sikerül majd jobban ráirányítani a figyelmet az olyan régiókra, mint Erdély, ahol nemcsak a jogsértések sora folytatódik, hanem fennáll a veszélye a már megszerzett jogok elveszítésének is.
– Nem sokkal jobb a helyzet Felvidéken, a Vajdaságban sem, az ukrajnai helyzetről nem is beszélve. De ott van Görögország, vagy a Dél-Kaukázus vidéke is, valamennyi olyan régió, amely indokolja, hogy a FUEN kiemelt figyelmet fordítson ezekre, prioritásainak megállapítása ezen térségek problémáinak hangsúlyos figyelembevételével történjen.
(-y -a)
Szabadság (Kolozsvár)

Üdvözölte az első aradi ifjúsági kórustalálkozót az RMDSZ polgármesterjelöltje
Hagyományteremtő szándékkal, első ízben szervezte meg május 25-én, szerdán az Aradi Gyermek- és Ifjúsági Kórustalálkozót az aradi Kölcsey Egyesület. Megyeszerte 11 iskolából jelentkeztek kórusok, összesen 111-en léptek fel a belvárosi Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt római katolikus plébániatemplomban.
A rendezvényen jelen volt, és a kezdeményezéshez gratulált Bognár Levente alpolgármester, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség aradi polgármesterjelöltje. Beszédében kiemelte, hogy a kisebbségben, sok helyütt szórványban élő magyar közösségeknek az anyanyelvű oktatás mellett a zenei anyanyelv is a megmaradás egyik kapaszkodója. „Külön örömmel tölt el bennünket, hogy a minorita templom ad helyet ennek a rendezvénynek, hiszen ez nemcsak a katolikus hívek lelki támasza, hanem az egész az aradi magyarság szellemi központja, amelyet elődeink nemcsak Isten dicsőségére, hanem a tizenhárom vértanú emlékére is emeltek” – fejtette ki Bognár Levente.
A kora estébe nyúló kórustalálkozón szerepeltek az aradi Csiky Gergely Főgimnázium énekkarai, az ágyai pedagógusok kórusa, az erdőhegyi Általános Iskola Fáy Szeréna Kórusa, a kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola kórusa, a nagyzeréndi Tabajdy Károly Általános Iskola kórusa, a simonyifalvi Simonyi Imre Általános Iskola kórusa, valamint Vadászról Szabó Viktória, Szabó Hunor, Puskás Balázs József és Szalók Antónia Mária egyéni fellépők.
Nyugati Jelen (Arad)

Sógor Csaba a geokódolás eltörlését sürgette az EP-ben
Teljesen idejétmúlt a műsorszolgáltatások országhatárhoz kötése – mondta Sógor Csaba az Európai Parlamentben, ahol szerdán az egységes digitális piac stratégiájáról vitáztak.
Az RMDSZ-es képviselő szerint az üzleti érdekek ellenére, a technikai lehetőségek mai szintjén elfogadhatatlan, hogy a polgárok számára lehetetlen egyes sportesemények megtekintése azon a nyelven, amelyen ők azt szeretnék, még akkor is, ha előfizetéssel rendelkeznek az adott szolgáltató műsorára.
Az EP-képviselő által kiadott közlemény szerint az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt mutatta be az egységes digitális piacról szóló kezdeményezését, amely 16 intézkedési területet foglal magában. A digitális egységes piac lényege, hogy le kell bontani az interneten folytatott ügyletek előtt álló nemzeti akadályokat. A javaslatcsomag biztosítaná, hogy az európai polgárok roamingdíjak fizetése nélkül tudjanak telefonálni a kontinensen, vagy elektronikus eszközeikkel Európában bárhol, határoktól függetlenül hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz, zenéhez, filmekhez és sporteseményekhez. Az EB számításai szerint a tagállamközi internetes tevékenység útjában álló akadályok megszüntetése további 415 milliárd euróval növelné az európai GDP-t.
Sógor Csaba a 16 intézkedés közül a területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetésének fontosságára hívta fel a figyelmet – áll a közleményben. Az EP-képviselő véleménye szerint idejétmúlt az, hogy bizonyos műsorok szórása csak egy tagállam határain belül lehetséges. „Nem kérdés, hogy az Európai Unió országainak egységes digitális piacot kell képezniük, a fiatal generáció nem is érti, hogy miként beszélhetünk enélkül közös piacról" – érvelt a képviselő. Sógor szerint a területalapú tartalomkorlátozás jelentősen hozzájárul a fogyasztói elégedetlenséghez és a belső piac felaprózódásához, ezért szükségszerű megvizsgálni azt, hogy milyen további intézkedésekkel lehet a műsorszolgáltatásokat országhatártól függetlenül elérhetővé tenni.
Mint ismeretes, Erdélyben is szűnni nem akaró felháborodás övezi azt az eljárást, miszerint – a szerzői jogi korlátozások miatt – az anyaországi M4 sportcsatorna kódolja azoknak a rangos sporteseményeknek a közvetítését, valamint ezek ismétléseit, amelyeket külföldi jogtulajdonosoktól vásárol. Lapunk korábbi megkeresésére a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közölte, a „geokódolás" kérdését a nemzetközi sportjogok külföldi tulajdonosaival megkötött szerződések szigorúan szabályozzák, és ezek az MTVA számára minden esetben kötelező érvényűek.
A külföldi jogtulajdonosok ugyanis a tulajdonukat képező sporteseményeket az elérhető legmagasabb bevétel érdekében országonként értékesítik azzal a kitétellel, hogy az adott ország vásárlója csak az ország határán belül szolgáltathat, ezzel biztosítva a külföldi jogtulajdonosok számára, hogy teljes áron tudják értékesíteni a jogokat más-más, akár szomszédos országokban is.
Rákérdeztünk a magyar közszolgálati médiánál arra is, hogy a fentiek fényében követhetik-e élőben a határon túli magyar tévénézők az M4 Sporton a riói nyári olimpia vagy a franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítéseit. Az MTVA közölte: amennyiben a brüsszeli bürokráciánál célt ér a magyar kormánynak a versenykorlátozó sportjogi tilalmak eltörléséért folytatott lobbitevékenysége, akkor a közeljövőben van rá esély.
Krónika (Kolozsvár)

Miért: a fiataloknak jövőkép kell
A fiatalokat igenis érdekli a közélet, és szeretnének beleszólni a saját jövőjük alakulásába, csak meg kell kérdezni őket – ezt a következtetést vonta le Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) elnöke a május 20-án lezárult Rólad szól! című konzultációs karavánt követően, amelyet a szervezet az RMDSZ-szel közösen bonyolított le.
Antal elmondta, összesen harminc erdélyi településen kétezer magyar tinédzser és húszas évei elején járó fiatal véleményét hallgatták meg. Hangsúlyozta: az akciónak semmi köze nem volt a jelenleg zajló önkormányzati választási kampányhoz, odafigyeltek arra, hogy ne politikusokkal találkozzanak a fiatalok, ezért egy színészhallgató egyetemista, Erős László volt a karaván arca.
Kiemelte, a kivándorlás az egyik olyan probléma, ami a fiatalokat leginkább érinti, ezért a fiatalok szülőföldön való boldogulásának támogatása prioritás kell legyen. Antal Lóránt elmondta, többek közt azt is megkérdezték a fiataloktól, hogy szándékukban áll-e külföldre költözni. Többnyire azt a választ adták, hogy az ifjak szívesen kimennének külföldre dolgozni, de hosszú távon mindenképp otthon képzelik el jövőjüket. Ugyanakkor hangsúlyozta: rengeteg adatot gyűjtöttek, a feldolgozott részleges eredmények alapján pedig az derül ki, hogy a fiataloknak szükségük van a kiszámítható jövőképre és a biztonságos szülőföldre.
„A mi feladatunk, hogy ezeket a feltételeket megteremtsük nekik" – tette hozzá. A felmérésből többek közt az is kiderül, hogy a megkérdezettek kétharmada nem tartja jó ötletnek, hogy 16 évre csökkentsék a szavazati jog korhatárát. Azért nem látják értelmét, mert ebben a korban még túlságosan is érvényesül a szülők befolyása, így vélhetően nem önálló döntéseket hoznának, ha rendelkeznének szavazati joggal.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

A mozgósítás a prioritás Kolozs megyében
VÁLASZTÁS – A mozgósításon múlik, hogy a Kolozs megyei magyarság érdekképviselete meg tudja-e őrizni a június 5-ei helyhatósági választások után a négy évvel ezelőtt megszerzett pozícióit az önkormányzatokban.
Ezt nevezte a kampány legfontosabb célkitűzésének Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje is, aki legutóbbi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy négy évvel ezelőtt a 48 ezres kolozsvári magyarság alig egyharmada szavazott, ez a 27 tagú városi tanácsban négy RMDSZ-es tanácsosi mandátumra volt elegendő.
A kincses városi tanácsosjelölt-listát vezető Horváth Anna abban bízik, hogy az egyházak által javasolt Gergely Balázs, a rendkívül népszerű Kolozsvári Magyar Napok főszervezője is segít majd a legutóbbi választásokon otthon maradt 30 ezer kolozsvári magyar megszólításában. A lista harmadik helyén a már komoly tanácsosi tapasztalattal rendelkező Csoma Botond, az RMDSZ megyei elnöke szerepel, és befutóhelyet kapott még Rácz Levente is, Oláh Emese bejutásához viszont a négy évvel ezelőttinél jobb eredményre van szüksége a szövetségnek.
Miután a koalíciós törekvések kudarcba fulladtak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) önálló tanácsosjelölt-listával próbálja átlépni a bejutáshoz szükséges ötszázalékos választási küszöböt és Fancsali Ernő személyében saját polgármesterjelöltet is állított. Az IRES közvélemény-kutató intézet felmérése szerint egyébként a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) képviselő Emil Bocnak nem kell kiköltöznie a városháza polgármesteri irodájából: a jelenlegi polgármester első helyen áll a népszerűségi listán 42 százalékkal, őt a függetlenként megméretkező Octavian Buzoianu követi 17 százalékkal, míg Horváth Anna alig 4 százalékon áll.
Az RMDSZ négy évvel ezelőtt öt megyei tanácsosi mandátumot szerzett – Vákár István, Németh András, Okos-Rigó Dénes, Lőrinczi Zoltán László és Ferencz István tagja a 34 fős testületnek –, ezen az eredményen Vákár István szerint megfelelő mozgósítás mellett javítani tudna a szövetség. Vákár egyébként az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje és listavezetője, a befutó helyen pedig Deák Ferenc, Balla Ferenc, Lőrinczi Zoltán László és Enyedi Tamás szerepel. A szövetség ugyanakkor megállapodást kötött a Magyar Polgár Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetével, így a billegőnek számító hatodik helyen Keizer Róbert, az alakulat megyei elnöke indul.
Az EMNP megyei tanácsosjelölt-listáját Soós Sándor, a szervezet megyei elnöke vezeti, a második helyen pedig Mihály Ágnes szerepel. A néppárt egyébként azt tűzte ki célul, hogy megduplázza a négy évvel ezelőtti eredményét. Az alakulat egyébként Kolozsváron és további húsz községben indít önkormányzati jelöltlistát, ezen kívül nyolc polgármesterjelöltet is indítanak.
Az RMDSZ 45 településen próbál beleszólni az önkormányzati munkába és 14 településen jelentkezett be a polgármester-választásra. 2012-ben a szövetség nyolc településen állított polgármestert Kolozs megyében. „A helyhatósági választások legfontosabb célkitűzése, hogy minden magyarlakta településen jelen legyünk az önkormányzatokban" – nyilatkozta korábban Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke.
Tordán jelenleg két RMDSZ-es tanácsos képviseli a helyi magyarságot, közülük Csép Leylla – a városi szervezet elnöke – újrázhat, a második befutóhelyen pedig Bogádnffy Gábor Norbert szerepel, míg Józsa István Lajos abban bízhat, hogy ezúttal nagyobb lesz a magyarok szavazókedve. Aranyosgyéresen is a két tanácsosi mandátum megőrzése a szövetség első számú célja, a feladatra Szabó Robert István és Vitus János vállalkozna. Désen Kovrig Annamária Magdolna és Varga Lóránd Gyula próbál újrázni a helyi tanácsban, egy jobb eredmény mellett Madar Tímea is mandátumhoz juthat.
Bánffyhunyadon is két képviselője van a magyar közösségnek a tanácsban: az RMDSZ-es Vasas István és Csüdöm Ferenc, aki még az MPP-t képviselve „futott be", de idén már a néppárt színeiben indul újra a tanácsosi tisztségért. Az RMDSZ viszont most Buzás Fekete Máriát és Döngölő Csabát indítja az első két helyen. Szamosújváron Kasza Tamás, Török Bálint és Feketelaki Tibor neve szerepel az RMDSZ-lista első három helyén.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Titkosszolgálati kollaboránsok a KREK kötelékében!
Most, hogy jön a püspökválasztás, és emellett idén még két másik voksolás is lesz, ismét előhozta az egyházon belüli szekus kollaboránsok leleplezésének ügyét Tőkés László. Maga sem tagadja, hogy ez az apropó. Szerinte most is aktívak az egyházban a volt kollaboránsok. Neveket is mondott.
A nem tisztázott múltúak között van Csűry István is, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jelenlegi püspöke – állítja Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1989 utáni első püspöke. Tőkés sajtótájékoztatót tartott az egyházi titkosszolgálati átvilágítások tárgyában. Hogy miért most, mintegy 27 évvel az 1989-es fordulat után? Erre is magyarázatot adott. Egyrészt azért állt elő most ismét a témával, mert jön – idén lesz – a püspökválasztás, másrészt nemsokára önkormányzati voksolás, ősszel meg parlamenti választás. És ezek kapcsán az egyház, valamint az azzal több helyütt összefonódott RMDSZ megtisztulását is sürgeti. Másrészt – mint a témában a tájékoztatón kiadott nyilatkozatában említi – „ a vonatkozó törvényi feltételek hiánya, illetve a törvényes szabályozások megkésettsége miatt Romániában csak mintegy tíz esztendővel a kommunista diktatúra bukása után kezdődhetett el a titkosszolgálati múlt feltárása. Az állandóan változó politikai viszonyok és törvényi szabályozások ezután sem kedveztek a titkosszolgálati átvilágításnak. Kezdetben a Romániai Református Egyház Zsinata is felemásan viszonyult ehhez a kérdéshez. Jókora késéssel ugyan, de az új évezred első évtizedének közepén végre mind a két református egyházkerületünkben érdemben beindulhatott a lelkipásztorok és a nem lelkészi személyek múltjának átvilágítása.” És, hogy kik végezték az átvilágítást? Tőkésék. Pontosabban „vezető testületeink kutatóbizottságot neveztek ki a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) irattárában fellehető dossziék felkutatására, és az egyházkerületi Átvilágító Bizottságot (ÁB) bízták meg a vezető lelkészi és nem lelkészi személyek titkosszolgálati kapcsolatainak elbírálásával.”
Nehezen megy
Egyes eseteket már régebben nyilvánosságra hozott, mások új infónak számítanak. Az átvilágításokat 2014-2014-ben végezték. Mint Tőkés tudatta, „már az ÁB intézményes munkájának a megkezdése előtt fény derült egyes lelkipásztorok ügynöki múltjára. Némely hírhedt esetek rávilágítottak egyházi életünk 1989 után is fennálló súlyos fertőzöttségére. Ennek ellenére a múlttal való szembenézés és a feltáró munka nagy nehézségekkel haladt előre, olyannyira, hogy még a legutóbbi egyházi választások (2010) alkalmával is rovott múltú lelkészek kerülhettek magas tisztségbe.
Az ÁB saját kimutatása szerint 2010–2014 között 59 esetet vizsgált meg, 45 lelkipásztort és 14 nem lelkészi személyt világított át. Az utóbbi másfél-két évben azonban munkája lelassult, illetve szinte teljesen leállt. A törvényi korlátozások visszatartó hatása mellett az egyházi lendület alábbhagyása sem kedvezett a folytatásnak.
Amint ez várható volt, az esetek legtöbbjében lelkipásztoraink nem működtek együtt a Securitatéval, nem voltak informátorok, sőt állhatatosan ellenálltak a beszervezésnek, van, aki már csak életkora miatt sem lehetett kollaboráns. Megint mások, noha beszervezték őket, utóbb kiugrottak a sorból, és kizárták őket az információs hálózatból. Őket felmentésben részesítette az ÁB.”
A nevek
Ilyen „felmentett” múltú a lelkipásztorok közül Sipos István, Csernák Béla, Szekeres Sándor, Varga Károly, Hermán M. János, Pakulár István, Dénes József és Higyed István Levente. Tőkés szerint „néhányan azonban súlyos elmarasztalásban részesültek, mivel nyilvánvalóan együttműködtek a diktatúra politikai rendőrségével, vagy éppen fizetett ügynökei voltak annak”. A listája szerint együttműködött a román titkosszolgálattal és informátor volt Veres Kovács Attila (Katona fedőnéven), Csomai Árpád (Ákos fedőnéven), Nagy Sándor (Moldovan Ilie fedőnéven), a néhai Seres Géza (Cornel Ioan fedőnéven), Mikló Ferenc (Fery, illetve Finisan Ioan fedőnéven), valamint Sipos Miklós (Ursu fedőnéven).
Sőt: Tőkés László szerint a jelenlegi királyhágómelléki püspök, Csűry István bár kapott egy úgynevezett igazolást arról, hogy nem volt informátor, még nem tisztázott múltú. „Hogy nem találják az aktáit, az nem jelenti azt, hogy nem volt beszervezve. Én a saját sógorom példájából is nagyon jól tudom, hogy a szolgálatok egyenesen fedezik egyesek múltját” – mondta Tőkés. Nyilatkozatában pedig hozzátette: az átvilágítások után „megállapítható azonban, hogy a legsúlyosabb esetek szinte következmények nélkül maradtak. Az egyházi főhatóság nem indított fegyelmit a vétkesek ellen, intésben sem részeltette őket, sőt némelyikük egyházi újraválasztása útjába sem gördített akadályt. Külön figyelmet érdemel az ÁB-határozatok azon igazgatótanácsi záradéka, melynek értelmében a testület elrendeli az átvilágítási Határozat érvénytelenítését és az ügy újratárgyalását, amennyiben újabb adatok, bizonyítékok kerülnek elő. Ismereteink szerint ugyanis még nagy mennyiségű ismeretlen iratanyag lapul a különböző irattárakban, melyek teljesen új megvilágításba helyezhetnék egyes személyek múltját. Ugyanez érvényes azokra a személyekre, akikről a CNSAS gyakorlatilag felmentő igazolást (Adeverinţă) bocsátott ki, mivel úgymond nem léteznek olyan adatok és dokumentumok, amelyekből az a következtetés volna levonható, hogy a Securitate munkatársai vagy kollaboránsai lettek volna. Könnyű belátni, sőt példák is vannak reá, hogy az illetékes hatóságok szántszándékkal is visszatarthatnak egyes terhelő iratokat, sőt egész személyi dossziékat éppen azok védelmében vagy zsarolása végett, akik a legkészségesebb ügynökeik voltak.” Csűry István egyébként ismét indulni akar a püspökségért.
Ugyanakkor Tőkés kiadott egy másik listát is. Ezen a KREK Átvilágító Bizottsága által át nem világított, időközben az KRE-ből eltávozott, a CNSAS nyilvántartásában, valamint Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium c. dokumentumgyűjtemény adattárában szereplő lelkészek vannak, akik együttműködtek a Securitatéval. Ők azok: Kovács Imre (Avram fedőnéven), aki Magyarországra távozott; Fazakas László (Kiss János), aki szintén Magyarországra távozott; Fazakas Sándor (Herman), aki szintén külföldön van; Báthori Gyula (Kovács Ferenc), aki már meghalt; Borsi Zsigmond (Sandu), nyugdíjas; Zsigmond József (Erdei Sándor), nyugdíjas; Jakab László ( Berecky), külföldön él; Halász Sándor (Aron), külföldön van; Balogh Béla (Bodea Ioan), ismeretlen helyen van; Bányai Ferenc (Farkas/Petrescu), lemondott,, nyugdíjas; Dudás Ferenc (Jókai Sándor), külföldön van; Molnár János (Muresan Dinu), Kolozsváron él.
Mi lehet most?
Tőkés úgy fogalmaz: „közbeszéd tárgyát képezi, és tapasztalatból is tudjuk, hogy a Securitate nem szűnt meg, hanem csak átalakult. Mértékadó vélemények szerint 1989-ben a hatalmat a volt politikai rendőrség egyik szárnya kaparintotta meg. A Securitate és utódszervezetei továbbra is nagy befolyással rendelkeznek, és az élet minden területét behálózzák társadalmunkban. Okkal feltételezhető, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) is megtalálta régi és új kollaboránsait. Egyházi és nemzeti létérdekünk tehát, hogy az elhúzódó, illetve szándékosan késleltetett átvilágítást továbbvigyük, Anyaszentegyházunk megtisztulását elősegítsük, és az idegen titkosszolgálat rontásával szemben az ifjú, a jövendő nemzedéket is felvértezzük. A Reformáció félévezredes jubileuma közeledtén világosan kell látnunk, hogy ez is nélkülözhetetlen előfeltételét képezi Egyházunk megújulásának. A közelgő egyházi választások ugyanerre a következtetésre vezetnek.”.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

Igazságot követeltek Bekééknek Kézdivásárhelyen
Körülbelül háromszázan vettek részt vasárnap délután azon a kézdivásárhelyi tüntetésen, melyre a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Minta ifjúsági szervezet vezetői mozgósítottak a merényletkísérlettel vádolt Beke Istvánnal és a felbujtással vádolt Szőcs Zoltánnal való szolidaritás kifejezésére – számol be a kronika.ro.
A Gábor Áron téren lezajlott másfél órás megmozdulásra az ifjúsági szervezetek meghívására Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Sepsiszentgyörgyről és Erdővidékről is érkeztek résztvevők az udvarterek városába. Többször is elhangzottak a korábbi tüntetésekről már ismert, „Igazságot akarunk, terroristák nem vagyunk!” és „Engedjétek szabadon!" rigmusok, Ambrus Ágnes tanárnő és Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom sajtóreferensének beszéde után pedig az egybegyűltek hosszasan Beke István és Szőcs Zoltán nevét skandálták. A rendbontás nélkül lezajlott rendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége a hétvégén közleményben szögezte le: támogatja a három magyar ifjúsági szervezet kézdivásárhelyi megmozdulását, és abszurdumnak nevezte a Beke Istvánék elleni vádakat. „Úton-útfélen rágalmazzák közösségünket és annak egyes, általuk kiszemelt tagjait Kincses Elődtől Tőkés Lászlóig és Beke Istvánig minden elképzelhető és elképzelhetetlen abszurdummal. Emlékezzünk, a kilencvenes évek első felében még az RMDSZ is megkapta több ízben a terrorista vádat, amíg nem simult oda a román kormányrúdhoz és nem állt be statisztának a román diplomácia országimázs-ápolásában” – olvasható az EMNT közleményében.
A szervezet szerint az is rosszat ígér, hogy a magyar nemzeti elkötelezettségű Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat az ügyészség rasszista, xenofób, fasiszta szervezetté akarja nyilváníttatni. „Tudjuk jól, megtanultuk az elmúlt évszázadban, hogy ha beindul az állami rágalomhadjárat, és szervezeteket tiltanak be minden alap nélkül, akkor előbb-utóbb bármely szervezet betiltható lesz, mely nem a hivatalos román álláspontot képviseli” – mutat rá az EMNT.
kronika.ro
Erdély.ma

Hagyományok napja Temesváron
Több nemzetiség mutatkozott be
„Harmadik alkalommal szervezzük meg a Hagyományok napját Temesváron és az idei alkalom azért különleges, mert idén már nemcsak a magyar hagyományokkal ismerkedhetnek meg az ide látogatók, hanem más nemzeti kisebbségek kultúráját is megtapasztalhatják” – mondta Molnár Zsolt parlamenti képviselő, az RMDSZ temesvári polgármester-jelöltje szombaton, május 28-án Temesváron, a Bartók Béla Elméleti Líceum udvarán szervezett III. Hagyományok Napján. A Bánsági Közösségért Egyesület által 2014-ben elindított rendezvény célja felmutatni és népszerűsíteni a magyar hagyományos értékeket a bánsági szórványközösségben. A rendezvényen jelen voltak Molnár András és Fazakas Csaba, az RMDSZ megyei tanácsosjelöltjei, illetve Farkas Imre és Horváth Rémusz temesvári helyi tanácsosjelöltek is.
„Közösségünk számára rendkívül fontos ez az esemény, hiszen a Hagyományok napján itt vannak velünk székely testvéreink is, akik Hargita megyéből az Összetartozunk székely–szórványprogram keretén belül érkeztek hozzánk. Nagy köszönet jár mindenkinek, aki ezt a programot elindította és működteti, hiszen ez a kapcsolat megerősíti a bánsági magyar közösséget, összekovácsolja a kisebbségben élő magyarságot” – mondta Molnár Zsolt a rendezvény megnyitóján. Az Összetartozunk program keretén belül idén a csíkszentkirályi Vadrózsa néptánccsoport látogatott el Temesvárra és ismét jelen voltak a Székely termék termékcsoporthoz tartozó kézművesek és árusok is. Magyar táncokat mutatott be emellett a temesvári Bóbita néptánccsoport, illetve citerán zenéltek a temesvári Bokréta hagyományőrző csoport tagjai. A rendezvényen emellett a Temes megyei bolgár és ukrán kisebbség mutatta be hagyományait és a látogatók megkóstolhatták a két nemzetiség hagyományos ételeit is. Természetesen nem hiányoztak a magyar ételkülönlegességek.
Nyugati Jelen (Arad)

Vigyázat, harapós kutyák Erdélyben!
Komoly működési hibák keletkeztek a legnagyobb erdélyi politikai alakulat rendszerében azután, hogy az eddigi, nagyjából egyértelmű közéleti viszonyok újrarendeződtek.
A legutóbbi választásokig még világos volt, hogy kik képviselik a jobboldalt és kik a baloldalt, de mivel a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) eredményei az elvárásokhoz képest túl gyengének bizonyultak, egy új „nemzetstratégiának" kellett létrejönnie. A román hatalom kitette az RMDSZ szűrét, és így felértékelődött az anyaországi kapcsolatok szerepe. A mindkét fél számára előnyös, „főzzünk levest abból, amink van" elv alapján megszületett a Fidesz–RMDSZ-kiegyezés, és így lassan, de biztosan megváltoztak a politikai kötődések.
Előbb Szász Jenő kapott egy „fontos" megbízatást Budapesten, majd Tőkés László a Fidesz színeiben vált európai parlamenti képviselővé, és végül Biró Zsolt egyezett ki az RMDSZ-szel. Az imént felsorolt fontosabb mozzanatokon kívül sor került még néhány látványos „összefogásra" és „visszatérésre", amely valójában az erdélyi politikai mezőny egybeolvasztását igazolja. Az RMDSZ keretein belül. Gyakorlatilag metamorfózison esik át a képviseletünk, amelynek sikeres véghezvitelére nagyjából akkora az esély, mint fából vaskarikát faragni. Főleg azért, mert mindezt úgy akarják megvalósítani, hogy a szervezet vezetőségének és szolgalelkű plebejusainak a névsora gyakorlatilag semmit sem változott az utóbbi esztendőkben. Vagyis az új nótát is a régi zenészekkel akarják elhúzatni. Erre pedig nem vevő mindenki.
Van egy erős balliberális mag, amely szorosabban kötődik az anyaországi érdekcsoportosulásokhoz, mint az erdélyi trendekhez. Ők a hatalmi- vagy erőpozíciójukat a jelenlegi ellenségüknek, a részben jobboldalivá vedlett RMDSZ-nek köszönhetik, és most éppen az eddigi „kenyéradójukat" szidják, ócsárolják, becsmérlik. Egy olyan helyzet állt elő, amelynek során az új hatalmi felállás még nem jött létre, de az egykori MSZP–SZDSZ-koalíció erdélyi „leszármazottjai" a haláltusájuk közeledtét érzik, ezek a tényezők pedig látványos megnyilvánulásokhoz vezettek.
A hatalom kegyeitől megválni kényszerülő bennfentesek előbb ugatni próbáltak, majd látván azt, hogy ez nem jár sikerrel, harapni is kezdtek. Így állhatott elő ez az új helyzet, hogy a korábban egy hajóban evező bajtársaikkal szembefordultak a kegyvesztettek. A nemrég még politikai szempontok alapján hatalomhoz juttatott erdélyi közéleti szereplőknek, intézményvezetőknek, újságíróknak és más döntéshozó személyeknek egy meghatározó része teljes odaadással támadni kezdte az RMDSZ-t, illetve annak a jobboldaliság tüneteit magán hordozó politikai megnyilvánulásait. Akárhogyan is rendezik az erőviszonyokat, a végső cél az, hogy az erdélyi közélet ne távolodjon el a választói akarattól, ne hódoljon be az aktuálpolitikának, hű legyen önmagához.
Ferencz Zsombor, Marosvásárhely
Krónika (Kolozsvár)

Minisztériumi felszólítás dák jelképek használatára
A zászlótörvényt figyelmen kívül hagyva, a román szimbólumokat kéri számon a Sepsiszentgyörgy lobogóját megszavazó önkormányzaton a közigazgatási és fejlesztési minisztérium.
Antal Árpád polgármester hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a napokban levelet kaptak a szaktárcától a tavaly másodszor is elfogadott városzászló ügyében. Ebben a minisztérium arról tájékoztatja az önkormányzatot, hogy az ügyben kikérték a prefektúra véleményét, mely nem tartja célszerűnek a zászlót, mivel szerinte „nem reprezentatív a helyi közösség számára".
A prefektúra szerint a heraldikai szakértő nem vette figyelembe a történelmi tényeket, miszerint „Erdély területén számtalan dák lelet van, és a zászlón nincsenek dák szimbólumok". A levélben a szaktárca arra utasítja az önkormányzatot, keresse meg zászlóügyben a megyei önkormányzat elnökét és a prefektust, ugyanis nekik kell előterjeszteniük Bukarestben a városzászlót hivatalosító kormányhatározat-tervezetet.
Antal Árpád nevetségesnek nevezte a prefektúra érveit, ugyanakkor felháborítónak tartja, hogy a minisztérium szerint a kormányhivatal, és nem a helyi közösség által választott testület dönti el, mi reprezentatív a sepsiszentgyörgyieknek. A lobogón a hivatalosan elfogadott városcímer szerepel, és nem is lesz egyéb, szögezte le az elöljáró. Rámutatott arra is, hogy a minisztérium figyelmen kívül hagyja az RMDSZ nyomására elfogadott zászlótörvényt, mely szerint a helyi tanács által elfogadott határozat alapján a szaktárcának kell előterjesztenie a kormányhatározat-tervezetet, azaz nincs szükség a prefektúra vagy a megyei tanács közvetítésére.
Mint ismeretes, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat decemberben szavazta meg újra a város kék-arany lobogóját a hivatalosan jóváhagyott címerrel, miután 2008-ban már egyszer megtették, de a határozatot négy évre rá bíróságon támadta meg a prefektúra, a brassói táblabíróság pedig érvénytelenítette azt. A tavalyi közmeghallgatáson a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma a zászló négy sarkába különböző román szimbólumokat – dák zászlót, román női népviseletet, ortodox keresztet – javasolt.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro