Hivatali hatalommal való visszaélés és hamisításra való felbujtás miatt
A Siculitas bűnvádi feljelentést iktatott a DNA- nál
Kincses Előd ügyvéd és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács, illetve a Siculitas Egyesület elnöke tegnap iktatta a Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) azt a bűnvádi feljelentést, amelyben Cenan Iulius ezredes, a csendőrség megyeiparancsnokának büntetőjogi felelősségre vonását kérték hivatali hatalommal való visszaélés és hamisításra való felbujtásmiatt. Ugyanakkor hamisítás miatt kérték azoknak a csendőröknek a felelősségre vonását, akik olyan személyeket büntettek meg, akik jelen sem voltak a március 10-i felvonuláson, illetve a megemlékezésen.
"Egyúttal a büntetések szabálysértés miatti kiszabásának beszüntetését is kértük, mert az teljes mértékben törvénytelen" – nyilatkozta a Népújságnak Kincses Előd.
A véleménynyilvánítás szabadságát tiszteletben kell tartani
Újra elmondta: nem igaz, hogy a bejelentett és be nem tiltott tüntetés engedélyköteles. A március 10-i egy teljesen szabályosan megtartott tüntetés volt. Ezúttal az Európai Emberjogi Bíróság joggyakorlatára is hivatkozott, amely Magyarország esetében kimondta, hogy nem megalapozott azoknak a személyeknek a megbüntetése, akik civilizáltan tüntettek, amikor december elsején a budapesti Kempinski szállodában Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Adrian Nastase román kollégájával, valamint Verestóy Attila és Kelemen Atilla RMDSZ-es képviselőkkel koccintott.
A panaszt azzal indokolták eredetileg, hogy nem állt rendelkezésükre három nap, hogy be tudják jelenteni a tüntetést Budapesten, mivel csak az utolsó pillanatban jelentették be, hogy sor kerül erre a sokak által vitatott koccintásra. Az ügyvéd szerint az emberjogi bíróság fő érve nem az volt, hogy a három napot lehetetlen volt betartani, hanem az, hogy be nem jelentett tüntetést sem szabad megakadályozni és büntetni, mert a véleménynyilvánítás szabadságát tiszteletben kell tartani. Az ítélet indoklásában az is benne van, hogy természetes, egy tüntetésen zajongani is lehet, hiszen ez a lényege, hogy az emberek kinyilváníthassák nemtetszésüket.
"Tehát az Európai Emberjogi Bíróságnak ez az ítélete abszolút egyértelművé teszi a jogi helyzetet. Ezekkel az érvekkel, amelyeket most az Európai Emberjogi Bíróságnak a Bukta kontra Magyarország ítéletéből kiolvastam, védekeztünk mi végig, ezeket hoztuk fel a csendőrségen, amikor több alkalommal is Izsák Balázs és munkatársai, illetve jómagam tárgyaltunk és magyaráztuk, hogy nem szükséges az engedély.
– Eddig hány személy kapott büntetést?
– Pontos nyilvántartásom nem lehet, mert nem közölték. Izsák Balázs is hiába kérte, de jelenleg 77 ember képviseletét látom el.
– Várják a DNA reakcióját…
– A DNA akkor, amikor letettem a feljelentést a saját ügyemben, amikor vegzáltak a határátlépéskor, beindította a nyomozást, kihallgatta a tanúk egy részét, tehát lefolytatta az eljárást, és megállapította, hogy mivel nincs arra szabály, hogy valakit mennyit lehet "szobroztatni" a határon, nem történt törvénysértés.
– Ha ebben az esetben is ilyen semleges, semmitmondó határozat születik, panaszt tesznek le az Európai Emberjogi Bíróságon?
– Semmi esetre sem hagyjuk annyiban. Olyan alapvető emberi jogokat sért meg a csendőrség, amelyek védelmében egészen Strasbourgig megyünk, és biztos vagyok benne, hogy Strasbourgban sikerrel járunk, hiszen itt van ez a bizonyos joggyakorlat. Budapesten be sem volt jelentve a tüntetés, és mégsem lehetett szabályosan megbüntetni a tüntetőket.
***
Mint már tájékoztattuk olvasóinkat, a március 10-i székely szabadság napi felvonulás nyomán több személynek küldött ki büntetést a megyei csendőrség csendháborítás miatt, közöttük olyanoknak is, akik nem is vettek részt az eseményen, sőt olyanoknak is, akik az állítólagos "azonosítás" időpontjában nem tartózkodtak Vásárhelyen.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Ismét kihallgatta a DNA Tánczos Barnát
Hivatali visszaélés gyanúja miatt hallgatta ki az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Tánczos Barna szenátort egy Vaslui megyei terület-visszaszolgáltatással kapcsolatos ügyben.
A vizsgálat tárgyát képező ügy abba az időszakba nyúlik vissza, amikor Tánczos a 2000-es évek közepén az Állami Vagyonügynökséget (ADS) vezette. A Hargita megyei szenátor a Csíki Hírlapnak elmondta, múlt szerdán kellett megjelennie kihallgatásra Iaşi-ban, a DNA helyi területi irodájánál.
„Egy 2006-os, már lezárt Vaslui megyei restitúciós ügyről van szó, ahol polgármestereket, prefektust, alprefektust vizsgálnak törvénytelenség gyanújával. Szőlősök területének visszaszolgáltatását vizsgálják már évek óta. Mivel állami terület volt, a földosztó bizottság területátadási jegyzőkönyvét én írtam alá” – tájékoztatott Tánczos. Hozzátette, az ADS szempontjából egy standard eljárás volt ez, a tulajdonjog megállapítását nem az ügynökség, hanem a helyi és a megyei önkormányzat végezte.
„A belső procedúra szerint – amelyet én vezettem be 2005-ben az ADS-nél – minden alkalmazottnak vállalnia kellett azt, amit aláír, és egy törvényességi jegyzéket is alá kellett írnia – magyarázta az RMDSZ politikusa. – Közölték velem, hogy az átadási protokollt én írtam alá, de a dokumentumhoz kapcsolódik egy törvényességi jegyzék is – románul notă de legalitate –, mely szerint a procedúra törvényesen zajlott. A DNA közölte, azért hívtak be engem, hogy megtudják, én miért nem ellenőriztem le.” Kifejtette, a DNA nem is vitatja a földterület visszaszolgáltatásának jogát, de ebben az esetben kártérítésről van szó: a megyében nem kaptak földet az igénylők, és kártalanítási listára kerültek.
Tánczos Barnának az elmúlt években több alkalommal is kellett hasonló ügyekben nyilatkozatot tennie, amikor a DNA terület-visszaszolgáltatások nyomán vizsgálódott. Mint elmondta, mindegyik ügyet tisztázta. Legutóbb 2014 novemberében gyanúsította meg a DNA hivatali visszaéléssel, és okirat-hamisítással, szintén egy olyan dokumentumon lévő aláírás miatt, amelyet az ügyészek törvénytelennek tartottak, a vádemelés azonban elmaradt.
Kovács Attila
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: Románia vegye komolyan vállalásait
MTI -El kell érni, hogy Románia vegye komolyan az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeit, és tartsa be az egyházi ingatlanok visszaadására tett ígéreteit - mondta Brüsszelben Tőkés László, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője az uniós parlamentben a kommunista országokban elkobozott ingatlanok nem rendezett visszaadásával kapcsolatban kedden tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Kiemelte: Románia uniós csatlakozásának feltétele volt az igazságügyi reform, amelynek részét képezte az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése is. Ezt a román állam a mai napig nem teljesítette maradéktalanul. Mára sikerült elérni, hogy a Romániáról szóló uniós országjelentésekbe bekerült az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye is - mondta.
A képviselő arról tájékoztatott, hogy 2140 egyházi ingatlant érint a restitúció ügye. Ezek nagyjából a feléről született döntés, ugyanakkor az ingatlanoknak alig egyharmada került vissza jogos tulajdonosaikhoz, mert a döntést megtámadta a román állam - emelte ki.
Kijelentette: "sántít az uniós demokrácia gyakorlása", Romániával elnézőbb az unió, mint más országokkal, ezért a kérdést nem kellő módon és mértékben követi figyelemmel az illetékes bizottság. Ezért volt szükség arra, hogy második alkalommal, 2012-ben újból petíciót nyújtsanak be a romániai restitúció ügyében - emelte ki a képviselő.
"Ezzel szeretnénk rákényszeríteni Romániát, hogy vegye komolyan és tegyen konkrét lépéseket az ügyben" - tette hozzá.
A képviselő elmondta: Erdély mindig hagyományőrző régió volt, ezért ragaszkodik ma is temetőihez, iskoláihoz, ingatlanjaihoz, valamint megőrizte szinte teljes egészében a felekezeti oktatás rendszerét. Jelenleg is több mint ezer olyan iskolája van az erdélyi református egyháznak, amelyet a román államnak vissza kellett volna szolgáltatnia. A magyar közösséget kisebbségiként fokozott mértékben sújtja az ingatlanok visszaadásának elmaradása - húzta alá Tőkés László.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke elmondta, hogy a romániai magyar egyházi ingatlanok visszaadásának ügyében beadott petíciót a petíciós bizottság befogadta, amely levelében arra hívta fel a román államot, hogy végezzen felülvizsgálatot az ügyben, mivel eddigi kötelezettségeinek nem tett eleget.
Lomnici arról tájékoztatott, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium hányattatott ügye is petíció formájában került az Európai Parlament petíciós bizottsága elé. Hozzátette, hogy az erdélyi magyar egyházi ingatlanok rendezetlen kérdése nagymértékben érinti az ugyancsak kisebbségben élő romákat is, mert az ő céljaikat is szolgálják az egyházi tulajdonban lévő gyermekotthonok, szeretetházak.
A keddi kerekasztal beszélgetésről elmondta, hogy azzal nyomást kívánnak gyakorolni a román államra, annak érdekében, hogy kezdjék meg az érdemi tárgyalásokat.
Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselő hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak Románia, hanem Szlovákia esetében is vannak megoldatlan problémák. A kollektív bűnösséget kimondó, jelenleg is a szlovák jogrend részét képező Benes-dekrétumok kérdését nem szabad szó nélkül hagyni, az azokról való tárgyalásokat újra napirendre kell tűzni - húzta alá a képviselő.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát beszédében a szlovákiai Oroszváron található egykori Lónyai-kastély rendezetlen ügyével kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy az akkori jogi viszonyoknak megfelelően végrendeletileg hagyta a bencés rendre a kastélyt az ingatlan és a kapcsolódó földterületek volt tulajdonosa.
A csehszlovák állam azonban azt a Benes-dekrétumokra való hivatkozással elkobozta és 1990 után sem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának, a bencés kongregációnak. A Pannonhalmi Bencés Főapátság petícióval fordult az Európai Parlamenthez, majd az elmúlt választási időszakban történt elutasítás után az Európai Unió luxemburgi bírósága elé vitte az ügyet - mondta.
A főapát hozzátette, hogy az ingatlan jelenleg Szlovákiához, a hozzá tartozó major Ausztriához tartozik. Utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy a területet évtizedek óta fennakadás nélkül használhatja az ezer éves magyar bencés közösség.
Kiemelte: azért fordul az Európai Unióhoz, hogy hangot adjon annak, hogy a pannonhalmi bencés apátság nem jut jogos örökségéhez és fel kívánja hívni Európa figyelmét arra, hogy uniós jogokat sért az ügy megoldatlansága.
szatmar.ro

Végleges: Borboly megyeitanácselnök-jelölt, Ráduly Csíkszereda polgármesterjelöltje
Véglegesült az RMDSZ csíki megyeitanácsos-jelöltek listája április 6-án, ugyanis a Szövetség Csíki Területi Szervezete Területi Küldötteinek Tanácsa Csíkszeredában tartott ülésén megerősítette a múlt héten kialakult sorrendet. A Szervezet csíki jelöltjei Hargita Megye Tanácsába a június 5-én sorra kerülő önkormányzati választásokon tehát: Borboly Csaba, Becze István, Szentes Antal, Ferencz-Salamon Alpár-László, Lőrincz Csilla, Kolozsvári Tibor, Dajka Tünde, Rácz Árpád, Kozma István, Fodor Zoltán, Jére Elemér, György Emőke.
A Szervezet Állandó Tanácsa által elfogadott módszertan értelmében a térség megyeitanácsos-jelöltjeit a helyi választmányok tagjai rangsorolták szavazólapos választás útján. A szavazólapokat minden tag postán kapta meg, és a területi szervezet csíkszeredai székházában lévő zárt kerámiaurnába kellett bedobniuk március 31-én, csütörtökön 15 óráig. Az urnát aznap délután a Területi Választási Bizottság tagjai – Borboly Csaba területi elnök, Korodi Attila parlamenti képviselő és Máthé Gabriella, a Szervezet munkatársa – fel is törték, és a szavazatokat megszámolták és összesítették. A helyi választmányok tagjai nem szavaztak Borboly Csabáról, tekintettel arra, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának jelöltállításokra vonatkozó határozata, illetve Hargita Megye Egyeztető Tanácsának határozata értelmében a területi elnök vezeti a jelöltek listáját. Ezt a jelen lévő küldöttek is megerősítették, továbbá egyöntetűen támogatták azt is, hogy Ráduly Róbert Kálmán legyen a Szövetség csíkszeredai polgármesterjelöltje.
Az eseményen jelen lévő Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában kiemelte, szerinte Ráduly a továbbiakban is jó polgármestere lesz a városnak, illetve elmondta, támogatja azt, hogy az újonnan alakuló megyei tanács elnökét Csík-térség adja majd, Borboly Csaba személyében. A szövetségi elnök hangsúlyozta, erről egyeztetett Gyergyó- és Udvarhely-térséggel is.
Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke az egymásra figyelés és a csapatmunka fontosságára hívta fel a TKT figyelmét. „Ma az RMDSZ-nek a közös, mindenki által felvállalható pontok megtalálásáról kell szólnia” – szögezte le az elnök, aki arra biztatta a jelenlevőket, folytassák a munkát, és ne engedjék el egymás kezét.
Közlemény
Erdély.ma

Bírságok a kolozsvári kórházi diszkrimináció miatt
Megbírságolta az Országos Diszkriminációellenes Tanács a kolozsvári gyermekkórházat és annak orvosát, mert utóbbi megalázott egy olaszteleki magyar lányt hiányos román nyelvtudása miatt.
A román parlament által felügyelt testület szerdai ülésén hozta meg a döntést, amelyről Asztalos Csaba, a tanács elnöke tájékoztatta az MTI-t.
Elmondta: megállapították, hogy nyelvi és etnikai hátrányos megkülönböztetés esete áll fenn. Az orvos rosszhiszeműen járt el, hiszen lett volna lehetőség arra, hogy tolmács révén beszéljen a beteggel, de ezt elutasította, ezáltal sérült a beteg joga. Az orvost 1000 lejre, a kórházat 2000 lejre bírságolták. Asztalos emlékeztetett, hogy a törvények szerint a románul nem értő betegeknek is joguk van ahhoz, hogy az egészségügyi kivizsgálás során anyanyelvükön vagy általuk értett más nemzetközi nyelven tájékoztassák őket a diagnózisról és a kezelési utasításokról.
Megállapították, hogy az orvos magatartása az emberi méltóságot sértette, hiszen amellett, hogy ott volt a sérültet kórházba kísérő személy, aki vállalta, hogy tolmácsként segít, az orvos maga állítja, hogy a kórház alkalmazottainak 35 százaléka tud magyarul, és mégsem hívott be senkit. Asztalos szerint ez mind Ioan Dobrescu ügyeletes orvos rosszhiszeműségét bizonyítja.
Az olaszteleki lány ügyében az RMDSZ tett feljelentést a diszkriminációellenes tanácsnál a szülők felhatalmazása alapján. A 17 éves lány február közepén került kórházba Kolozsváron, ahol versmondó- és népdalvetélkedőn vett részt, de egy gyalogátjárónál keresztülment a lábán egy busz.
A kolozsvári sürgősségi gyermekkórház korábban levélben tájékoztatta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot arról, hogy belső vizsgálatot indít a hiányos román nyelvtudása miatt megalázott magyar lány ügyében.
A botrány hatására a kincses városban Hippokratész házőrzői néven közösségi hálózatot hoztak létre, amely elejét venné annak, hogy a román nyelvtudás hiánya miatt alázzanak meg betegeket szakszerű egészségügyi ellátás helyett.
MTI
Erdély.ma

Trianon napja – elutasított magyarellenes tervezet
A magyar elnyomás elleni harc és Trianon napjává nyilvánította volna Bogdan Diaconu június 4-ét Romániában abban a törvénytervezetben, amelyet kedden elutasítottak a jogi bizottságban – tájékoztatott az RMDSZ hírlevele.
„Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy vannak olyan többségi kollégák, akik továbbra is nacionalista és magyarellenes retorika és munkafolyamatok mellett próbálnak érvényt szerezni saját maguknak és politikai karrierjüknek” – fogalmazott Máté András Levente, a képviselőház ülését követően.
Máté elmondta, hogy az elmúlt időszakban, Romániában egyre jobban felerősödni látszik a nacionalista retorika, valamint a kisebbségi jogok területén visszarendeződés észlelhető.
Szabadság (Kolozsvár)

MPP-s az RMDSZ megyei listáján
Az RMDSZ Kolozs megyei tanácsos listájának hatodik helyére a Magyar Polgári Párt jelölhet (MPP) – jelentette be tegnap Csoma Botond. A szövetség Kolozs megyei elnöke elmondta azt is: Bánffyhunyadon hiába hozták tető alá az RMDSZ–EMNP együttműködést helyi szinten, a Néppárt megyei szervezete elutasította azt.
Az RMDSZ és az MPP tavaly együttműködési megállapodást írt alá. A két politikai alakulat közös célja jó eredményeket elérni, minél több mandátumot megszerezni az önkormányzati választásokon, ezért csak azokon a településeken állítanak külön tanácsosi listát, indítanak polgármesterjelöltet, ahol a magyarság számaránya meghaladja az 50 százalékot, és a verseny nem veszélyezteti a magyar képviseletet. Elképzelhető, hogy Széken, Tordaszentlászlón vagy Egeres községben a két párt külön indul, így próbálja növelni a magyar tanácsosok számát a helyi tanácsban. A versenynek nem lesz negatív kihatása a két párt együttműködésére – biztosított Csoma Botond és az MPP megyei elnöke, Kaizer Róbert.
Szabadság (Kolozsvár)

Reform helyett túlterhelik a diákokat
„Ez a kerettanterv minden, csak nem gyermekközpontú” – értékelte a Krónikának az oktatási minisztérium által kedden ismertetett alapdokumentumot Ferencz S. Alpár történelemtanár, a Romániai Pedagógusok Szövetségének elnöki tanácsadója. A volt Hargita megyei főtanfelügyelő szerint az 5–8. osztályosok esetében a 2017–2018-as tanévtől életbe lépő dokumentum már rövid távon súlyosbítja az oktatás helyzetét, hiszen növeli az eddig is túl magasnak ítélt óraszámot, és beszűkíti az iskolák választási lehetőségét, ami a magyar oktatás esetében hatványozottan jelentkezik. Király András államtitkár és a lapunk által megkérdezett oktatási szakemberek már csak a tartalom, azaz a tananyag csökkentésében és a pedagógusok felelős, innovatív hozzáállásában bíznak.
„Ez a kerettanterv minden, csak nem gyermekközpontú, ugyanakkor erősen centralista” – értékelte a Krónikának az oktatási minisztérium által kedden ismertetett új dokumentumot Ferencz S. Alpár történelemtanár, a Romániai Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöki tanácsadója.
A szakember rámutatott, hogy az 5–8. osztályosok számára kidolgozott új alapdokumentum, amely a többségi oktatásban a jelenlegi 30-ról 34-re emelte az órák számát, a kisebbségi oktatásban ennél is nagyobb óraszámhoz vezethet. Kifejtette, a magyar oktatásban számolni kell legalább heti 3 magyarórával, 6–7. osztályban a kisebbségtörténelemmel, ami kiharcolt jog, így értelemszerűen a tantervben a helye. „Kisebbségi oktatásban tehát meghatványozódik az órák száma” – hívta fel a figyelmet a csíkszeredai József Attila Általános Iskola pedagógusa.
Diszkrimináció vagy eredmény?
Személyes véleményének hangot adva Ferencz S. Alpár súlyosan diszkriminatívnak ítélte a minisztériumnak a kisebbségi oktatáshoz való hozzáállását, ugyanis Adrian Curaj tárcavezető úgy állt ki ismertetni az új alapdokumentumot, hogy nem készítette elő a teljes palettát. „Itt nemcsak a kisebbségi oktatással, hanem a vokacionális vagy más oktatási formákkal kapcsolatosan is diszkriminatív. A tanügyminisztérium ezzel azt adja tudtunkra, hogy őt nem érdekli annyira, vagy másodsorban érdekli a kisebbségi oktatás” – mutatott rá az oktatási szakember.
Ferencz S. Alpár szerint a szaktárca azzal is diszkriminál, hogy a kisebbségi oktatásban a második idegen nyelvnek a lehetőségét is elveszi azáltal, hogy opcionálissá teszi a többségi oktatásban amúgy kötelező tantárgyat. Mint magyarázta, míg az egyébként a kötelező tárgyak után a gyerekek „felszusszanását” segítő opcionális tantárgyak keretét tekintve eddig sem volt rózsás a helyzet, további leépülés várható.
Az olyan megyékben ugyanis, mint Hargita – ahol a jelenlegi finanszírozási rendszer nem teljes – várhatóan a spórolási intézkedéseknek elsőként a választható tárgyak esnek majd áldozatul, azaz az iskolának nem lesz pénze kifizetni az ezeket oktatókat, tehát nem is fogja beválasztani a kínálatába. „Ilyen körülmények között a kisebbségi oktatás nemhogy heti 34-nél is nagyobb óraszámmal fog rendelkezni, hanem olyan megyékben, ahol a finanszírozás nem elegendő, teljes mértékben a kerettantervvel fog maradni” – mutatott rá a kisebbségi oktatást érintő másik, szerinte szintén jogcsorbító intézkedésre a volt Hargita megyei főtanfelügyelő.
Vele ellentétben Király András oktatási államtitkár az RMDSZ és szakértői vívmányaként értékelte az intézkedést, rámutatva: azáltal, hogy a második idegen nyelv opcionálissá vált, a tanintézetek eldönthetik, bevállalják vagy sem, hisz amennyiben lemondanak róla, heti két órával kevesebbet lesznek a diákok az iskolában. „A tantervet nem lehet a divatos nagy iskolák elvárásaihoz igazítani. A magyar nyelvű oktatásban több mint ezer általános iskola van, a vidéki, létszám alatti osztályokban még az első idegen nyelv oktatása is gondot jelent, ezért tartottuk fontosnak, hogy az iskola dönthesse el, bevállalja vagy sem a másodikat is” – értékelte a döntést lapunknak a szakpolitikus.
Eljátszott játék előre meghozott döntésekkel?
Kérdésünkre, hogy az új kerettantervben felfedezhetők-e az RMPSZ többoldalas dokumentumban összefoglalt és megindokolt javaslatai, az oktatási szakember nemmel válaszolt. „Első ránézésére azt válaszolnám: nem. Nekem nagyon az az érzésem, hogy ez egy eljátszott játék előre meghozott döntésekkel” – értékelte a minisztérium által kidolgozott három tervezetvariánst és az azokkal kapcsolatos közvitát Ferencz S. Alpár.
„Ez az a fajta kerettanterv, amely már rövid távon súlyosbítja, súlyosbítani fogja a közoktatás helyzetét. Továbbra is egy olyan kerettantervet dobtak piacra, amely igazodik a jelenlegi tanügyi realitásokhoz, és nem azt a célt szolgálja, hogy bármilyen formájú vagy mélységű reformot, illetve mentalistás- vagy paradigmaváltást indítson el” – összegezte személyes véleményét az oktatási szakember.
Tananyagtól, pedagógustól függ a javítás lehetősége
Az, hogy a minisztérium által még merevebbé tett kerettanterven lehet-e javítani, a hozzárendelt tananyagtól és a pedagógusok hozzáállásától függ, értékelte Ferencz S. Alpár. Rámutatott, ha az óraszámot bizonyos tárgyakból csökkentik, akkor a hozzá rendelt tananyagot is csökkenteni kell, mégpedig oly módon, hogy az összóraszámból jusson pár óra felzárkóztatásra, tehetségápolásra is.
„Az a pedagógus, aki eddig is modern szinten, nagyon ügyesen szelektálva a tananyagban, nagyon sokat dolgozva pluszba, hevíteni tudta tantervi körülmények között a jelenlegi tananyagnak az évültségét, mennyiségét és éppenséggel semlegesíteni a fölöslegességét, az eddigi körülmények között is tudott gyerekcentrikusan dolgozni” – hangsúlyozta az oktatók hozzáállásának a fontosságát a szakember. Azonban hozzátette, hogy sajnos ez a hozzáállás a kevésbé jellemző, ráadásul épp a sok összevissza intézkedés, a jelenlegihez hasonló helyzet merevítette a pedagógusok reakcióit, didaktikai hozzáállását.
„Ha ez a kerettanterv ennyire mereven itt marad, és ennyire fix számok vannak benne, majdnem nulla mozgáslehetősége van egy iskolának, kivéve a néhány választható tantárgyat” – összegezte a helyzet súlyosságát Ferencz S. Hozzátette, a jelenlegi kerettantervben bizonyos tantárgyaknál volt választási lehetőség, az iskola dönthette el, hogy azt heti hány óraszámban tanítja, illetve egyáltalán tanítja-e, az új alapdokumentum azonban sokkal rögzítettebb, centralistább: ezt is megvonja, teljesen beszűkítve a mozgásteret. „Túlterheljük a gyereket” – mutatott rá az intézkedés legnagyobb hátrányára Ferencz S.
Hiába lobbizott az RMDSZ?
Az oktatási szakemberhez hasonlóan Király András államtitkár a túl nagy óraszámot tartja az új kerettanterv legnagyobb hátrányának. A szakpolitikus is abban bízik, hogy legalább a következő időszakban kidolgozandó tanterveken könnyítenek, és a magas óraszámra hivatkozva nem tesznek rá a jelenlegi csomagra. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ folyamatosan lobbizott a csökkentett óraszám mellett, ám érveiket nem vették figyelembe, arra hivatkozva, hogy a közvita során a többség a most elfogadott forma és óraszám mellett foglalt állást.
Szerinte egyértelműen kiderült, hogy a romániai oktatás nem elég hatékony, amit a különböző vizsgák, felmérések eredményei is alátámasztanak, a minőségen javítani kellene, de ez csak úgy valósítható meg, ha a különböző tantárgyak programját könnyítik. „A most elfogadott, a 2017– 2018-as tanévtől életbe lépő keret alapján a következő időszakban dolgozzák ki az évfolyamok tantárgyankénti tanterveit, reméljük, hogy a magas óraszámra hivatkozva nem terhelik tovább ezeket. Minden évfolyamon egy-két fejezetet át kell vinni a következő évre, így a jelenlegi 5–8 osztályos tananyag egy részét már középiskolában tanulnák a diákok, így jobban elsajátíthatnák az alapokat. Erre azonban nincs garancia, csak megvan rá a lehetőség” – mutatott rá Király András.
Minden a tartalomtól függ
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint az óraszámot is csökkenteni kellett volna, de ha nem történt meg, legalább a programokat kell úgy kidolgozni, hogy az a gyerekek érdekeit szolgálja. A háromszéki szakember abban bízik, hogy a tantervek összeállításával hozzáértő, kompetens pedagógusokat bíznak meg. Emlékeztetett, hogy már a közvita során felmerült: talán nem az a megoldás, ha a diák kevesebb időt tölt az iskolában, és esetleg az utcán csavarog, amíg a szülei dolgoznak, hanem hogy szellősebb legyen a tanterv, ne terheljék túl.
Fontos lenne, hogy a tanárok, a tanintézetek kapjanak nagyobb szabadságot a sajátos arculat kialakítására, ehhez viszont szükség van arra, hogy több legyen a választható tárgy, osztotta meg álláspontját Kiss Imre. Rámutatott, még ezután elemzik tüzetesen az új kerettantervet, de első tanulmányozás után úgy tűnik, nem hozott sok változást, ezért lényeges, hogy legalább a programok módosuljanak. Kiss ugyanakkor kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint az 5–8. osztályos és a 8. utáni kerettanterveket párhuzamosan kellett volna módosítani, hogy kiderüljön: honnan indulnak, és hova akarnak eljutni
Eleget tettek a társadalmi elvárásnak?
Adrian Curaj oktatási miniszter egyébként az új kerettanterv keddi bemutatóján azzal indokolta az ebben szereplő magas óraszámot, hogy azt a társadalmi elvárásokra alapozták. A három tervezet vitája során ugyanis bizonyos civil szervezetek, intézmények, társadalmi csoportok a zene-, mások a történelem- vagy éppenséggel a latinórák eltűnését, csökkentett óraszámban való tanítását sérelmezték, így a szaktárca végül nem hajtotta végre a tervezett módosításokat.
Így azonban a megígért reform is elmaradt, miszerint az új kerettanterv gyermekközpontúbb lesz, és jobban megfelel a technika uralta 21. századi modern társadalom elvárásainak. Bár a zene, történelem, latin és vallás megtartása mellett új tantárgyak is megjelennek benne, az informatika mellett például információtechnológiát is tanulnak a diákok, ahogy interkulturális ismereteket is szerezhetnek és a demokratikus társadalom működési szabályait is elsajátíthatják. Emellett az 5–8. osztályosoknak a jövőben külön tantárgy keretében nyílik lehetőségük személységük fejlesztésre, illetve pénzügyi és vállalkozói ismeretekre is szert tehetnek.
Bíró Blanka, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ-árnyékjelentés: Románia nem tartja be a kisebbségvédelmi keretegyezményben vállaltakat
Az elmúlt hat évben Romániában visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok betartása terén – állapította az európai kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazásáról szóló árnyékjelentésében az RMDSZ. A 72 oldalas dokumentumot Kelemen Hunor szövetségi elnök ismertette csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Az árnyékjelentés a román kormány által az Európa Tanácshoz – két éves késéssel – idén februárban benyújtott jelentését pontosítja. A külügyminisztérium által készített dokumentum ugyanis az RMDSZ elnöke szerint hamis képet mutat arról, miként tartja be Románia kisebbségvédelmi keretegyezményben foglaltakat.
Kelemen elmondta, az árnyékjelentés technikai, nem politikai dokumentum. A kisebbségi jogok gyakorlásának fontosabb problémáit leltározza, konkrét példákkal támasztja alá azt a megállapítását, hogy Románia nem tartotta be a keretegyezményben vállaltakat, és megoldásokat is javasol a felsorolt jogsérelmekre. A leltár a 2010 és 2016 közötti időszakot öleli fel, és az kisebbségi jogok korlátozásának legfrissebb esetei – például a kolozsvári kórházban megalázott magyar lány ügye – is szerepelnek benne. Román nyelven itt tanulmányozható, az angol és magyar nyelvű változata is hamarosan elkészül.
A magyar közösség biztonságérzete meggyengült
Az árnyékjelentés fő következtetése az, hogy a kisebbségi joggyakorlásban visszalépés tapasztalható. „A magyar közösség biztonságérzete meggyengült, az alapvető kisebbségi szabadságjogokkal nem tud élni. Megnőtt a magyarellenes incidensek száma, naponta megtagadják a közösség jogait, így nem gyarapodhat megfelelőképpen” – sorolta Kelemen Hunor a jelentés megállapításait.
Az RMDSZ elnöke elmondta, az utóbbi időszakban új fajta támadások is érik a magyar közösséget. A román állam olyan intézményeket – például az igazságszolgáltatást – használ fel a megszerzett jogok csorbításához, amire még nem volt példa. „A gyűlöletbeszéd, a destruktív nacionalizmus a mindennapok részévé vált, az illetékes hatóságok pedig nem hoznak szankciókat” – részletezte a politikus.
Kelemen Hunor tájékoztatása szerint az román pártoktól és kormánytól, hogy mélyebb párbeszédet kezdeményezzen a magyar közösség képviselőivel az árnyékjelentésben jelzett problémákról. Arra kérdésre, hogy mit várnak az árnyékjelentéstől, Kelemen Hunor úgy reagált: „Arra számítok, hogy szétszednek ma este a román tévék”. Komolyra fordítva a szót, hozzátette: reményei szerint amikor helyszíni szemlét tartanak az Európai Tanács jelentéstevői, az általuk megfogalmazott anyagba belefoglalják az RMDSZ javaslatait, és a román döntéshozók az RMDSZ-szel együtt korrigálják ki mindazt, amit a szövetség problémának tart.
Példák a kisebbségi jogsérelmekre:
Nem született meg a kisebbségek jogállását rendező törvény, pedig elfogadását Románia a keretegyezményben is vállalta
A hatóságok azért büntettek meg magyar embereket, mert vállalták nemzeti identitásukat. Konkrét eset a Székely Szabadság Napját követő büntetésáradat
Székelyföldön tervszerű, folyamatos a jogtiprás; országszerte bátorítják a regionális önazanosság megerősítést, ám Hargita és Kovászna megyében ezt a jogot megtagadják a magyar közösségtől adminisztratív intézkedéssel, vagy bírósági ítélettel
Korlátozzák az anyanyelv használatát a közszolgáltatások, az egészségügy és az igazságügy területén;
Az oktatás terén is van diszkrimináció, nem alkalmazzák a tanügyi törvény egyes cikkelyeit (például a MOGYE esete)
Késlekedik a jogtalanul elkobzott ingatlanok restitúciója
A gyűlöletbeszédet nem büntetik vagy felszínesen büntetik, vagy sokszor kettős mércét használnak a hatóságok
Megszerzett jogok megcsorbításáról születnek folyamatosan törvénytervezetek
Nyolc régiót hoznának létre, adminisztratív eszközökkel változtatnák meg az etnikai arányokat, amit
Székelyföldön a bíróságok megtagadják, hogy a régió neve megjelenjen különböző jogi személyiségek elnevezésében
A román kormány jelentése nem vette figyelembe a DRI javaslatait és nem is konzultáltak róla, ezen változtatni kell, ehhez nyújtunk javaslatokat. Ez a negyedik jelentés volt, amit a román kormány letett, de már 2014 elején le kellett volna tennie.
Cs. P. T.
maszol.ro

Egyre több a magyar bölcsődei hely
Horváth Anna: segíteni akarunk a fiatal családokon
Kolozsváron az elkövetkező hetekben nyitja meg kapuit egy újabb magyar nyelvű csoport az önkormányzat által működtetett bölcsődékben. 2012-ben, Horváth Anna alpolgármesteri megbízatásának első heteiben, a kolozsvári fiatal szülők jogos igényeire reagálva jöttek létre az első magyar csoportok állami bölcsődében, azóta évente bővült újabb helyszínen újabb magyar csoporttal a kínálat. Erről a folyamatról, a kezdetekről beszélt a kolozsvári Paprika rádió műsorában Horváth Anna, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, Péter Ildikó szülő, valamint Deme Ilona pszichológus, az Életfa Családsegítő Egyesület elnöke. (A Paprika rádióban elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.)
– Hogyan sikerült a magyar bölcsődék sok éve megoldatlan kérdésében alig néhány hónap alatt „átvágni a gordiuszi csomót”?
– Már kismamaként szembesültem a magam és a barátaim helyzete révén, hogy mekkora gondot jelent Kolozsváron a magyar bölcsődei helyek hiánya, illetve általánosságban véve az, hogy a helyek száma jóval elmarad az igénylések száma mögött. Ezért már a megbízatásom legelején tudtam, hogy ez a legelső probléma, amire megoldást szeretnék találni a lehető leggyorsabban. Amikor a polgármesternek felvázoltam a helyzetet, szinte rácsodálkozott arra, hogy nincsenek magyar csoportok a bölcsődékben, támogatásáról biztosított és rám bízta a helyzet megoldását. A bölcsődéket igazgató Mărioara Neamţ személyében nyitott, megbízható partnerre találtam, akivel hamar sikerült megértetni és elfogadtatni, hogy szeptemberben legalább két magyar bölcsődei csoportnak kell elindulnia, ennek ellenére a gyakorlatban ez korántsem volt annyira egyszerű.
Elsősorban a teremhiány jelentett problémát. Legelső lépésként, 2012-ben az amúgy is túlzsúfolt bölcsődék, az állandó túljelentkezés ellenére kellett olyan helyszíneket találnunk, ahol a nyári felújítás során át tudtuk alakítani az épületeket úgy, hogy el lehessen különíteni egy-egy termet. A helyszín kérdésén túl ott volt még a hozzáértő, elkötelezett magyar bölcsődei gondozók toborozásának kérdése. Amikor mindez már megvolt, néhány nappal az őszi nyitás előtt meg kellett találni azt a kétszer húsz kisgyerekes szülőt, akik nyitottak voltak arra, hogy gyors ügyintézéssel a két helyszínen bölcsődébe adják a gyereküket. Ezekben a kérdésekben az Életfa Családsegítő Egyesülethez fordultam segítségért, és akkor – mint azóta a munkám során többször – bebizonyosodott, hogy csak a civil szervezeteinkkel és egyházainkkal, intézményeinkkel való együttműködés tud ilyen helyzetekben gyors és hatékony lenni. Így volt ez a magyar szakiskolai oktatás beindításában, ahol az Erdélyi Református Egyházkerülettel és a Református Kollégiummal közösen tudtuk sikeressé tenni elképzeléseinket. Ez így működött rengeteg más közösségi ügyben, projektben. Az Életfával azóta is élő, működő a kapcsolat: évente szervezünk beszélgetéseket a kismamákkal, ahol bemutatkoznak a magyar bölcsődei gondozók, tájékoztatják a szülőket a lehetőségekről, körülményekről, de városgazdálkodási kérdésekben is gyakran tanácskozunk, illetve a helyi költségvetésből igyekszünk minél nagyobb támogatást biztosítani az egyesület hiánypótló tevékenységeinek.
Szabadság (Kolozsvár)

Soós: lepaktált a PNL-vel az RMDSZ
A Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való lepaktálással vádolja az RMDSZ-t az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Soós Sándor Kolozs megyei elnök tegnapi szabadtéri sajtótájékoztatóján elmondta: a liberálisok feleki polgármesterétől tudja, hogy az RMDSZ azért nem indít bizonyos községekben polgármesterjelöltet, hogy ezzel a PNL-sek esélyeit növelje.
Soós, aki friss györgyfalvi lakosként maga is pályázik Felek község polgármesteri tisztségére, sajnálatának adott hangot, hogy az RMDSZ mindenkivel hajlandó a megegyezésre, csak az EMNP-vel nem, és szövetségesét is tiltja a néppártiakkal való együttműködéstől. „Félnek, vagy irtóznak tőlünk, nem tudom…”, morfondírozott Soós kamunak nevezve az RMDSZ–MPP által „színlelt” összefogást.
Csoma Botond lapunknak cáfolta, hogy titkos egyezséget kötöttek volna az PNL-vel.
Szabadság (Kolozsvár)

Főkonzulból nagykövet lesz Niculescu Tóni
Szlovéniai nagykövetté készül kinevezni Románia korábbi müncheni főkonzulját, Niculecu Tónit az államfő. A hivatásos diplomata neve szerepel a parlamentnek átküldött javaslatlistán. Alkalmasságát a külügyi szakbizottságoknak is véleményeznie kell.
Niculescu Tóni Marosvásárhelyen született 1964-ben. A 2000-es években az RMDSZ EU-integrációs ügyvezető alelnöke volt. Az RMDSZ-részvételű kormányokban többször is államtitkári tisztséget töltött be, 1998-99-ben az integrációs minisztériumban, 2005 és 2009 között, illetve 2010 és 2012 között a külügyminisztériumban. Utóbb hivatásos diplomata lett, 2013-ban nevezték ki müncheni főkonzulnak.
A román diplomáciában nagyon kevés magyar tevékenykedik, Niculescu Tóni az egyikük. Jelenleg a volt RMDSZ-es szenátor Pataki Júlia Románia kenyai nagykövete, Salamon Márton László újságíró pedig szaloniki főkonzul, de egyikük sem hivatásos diplomata, kinevezésük úgymond politikai alapont történt. Korábban a nemrég elhunyt Tokay György, az RMDSZ markáns politikusa vilniusi nagykövet volt.
maszol.ro

Nézeteltérés alakult ki Gergely Balázs személye kapcsán az EMNP és az RMDSZ között
Kamu az a kijelentés az RMDSZ részéről, miszerint Gergely Balázs személyében Kolozsváron megvalósult az összefogás az EMNP és az RMDSZ között – jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Soós Sándor, az EMNP Kolozs megyei szervezetének elnöke. A megyei elnök elmondta, mi sem jelzi jobban az összefogás meghiúsulását, mint az a tény, hogy a megyeszékhelyen az EMNP saját tanácsosi listát állít össze és polgármesterjelöltet indít, Fancsali Ernő, a párt kolozsvári szervezetének elnöke személyében.
Gergely Balázs a RMDSZ kolozsvári tanácsosi listájának második helyezettje megkeresésünkre elmondta, nem szeretne politikai csatározások közepére kerülni, személyét politikai alkun felülinek tekinti, és az egyházak felkérésére vállalta el a jelöltséget, ráadásul úgy, hogy előre kijelentette: mivel az EMNP tagja, a párt támogatása nélkül nem vállalja az indulást. A támogatást mind az EMNP, mint az RMDSZ részéről megkapva döntött a tanácsosi tisztség megpályázása mellett.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a Transindexnek elmondta: Soós Sándor szándékosan félremagyarázza a kijelentését. Elmondása szerint ő mindössze azt állította, hogy létrejött egyfajta együttműködés az EMNP-vel, hiszen Gergely Balázs, noha már több éve nem politizál aktívan, attól még továbbra is az EMNP tagja. (hírszerk.)
Transindex.ro

Megvan a RMDSZ kolozsvári tanácsosjelöltjeinek sorrendje
Rangsorolta a tanácsosjelöltjeit az RMDSZ kolozsvári szervezete. Az RMDSZ alapszabályzatának megfelelően a tanácsosjelöli listát a városi szervezet elnöke, az RMDSZ polgármester-jelöltje, Horváth Anna jelenlegi alpolgármester vezeti, a lista második helyezettje a történelmi egyházak által javasolt EMNP-s Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője lett, Csoma Botond városi tanácsos szintén befutó, harmadik helyre került. A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) jelöltje, Rácz Levente vegyészmérnök, vállalkozó lett a negyedik a listán, az ötödik helyre Nisztor Dániel építőmérnök került. Oláh Emese jelenlegi városi tanácsos a hatodik lett a listán.(hírszerk.)
Transindex.ro

Döntöttek az RMDSZ-es jelöltekről Gyergyószéken
Gyergyóalfaluban mozgóurnás előválasztáson mérték fel szombaton, hogy az RMDSZ színeiben kinek szavaznának bizalmat a lakók a júniusi helyhatósági választásokon. Pénteken Remetén jelöltállító gyűlésen választották ki a jelölteket.
Alfaluban és Borzonton huszonöt csoport járta az utcákat, ahol nyitott kaput találtak, felkérték a háziakat a szavazásra. 1518 szavazat gyűlt össze, mintegy 1300 portáról. A szavazólapon Gáll Szabolcs polgármester neve mellé lehetett megjelölni, a „támogatom” vagy a „nem támogatom” kockát. 1400 személy jelezte, támogatja, hogy júniusban a jelenlegi polgármester legyen az RMDSZ jelöltje.
A tanácsosjelöltek közül is ő kapta a legtöbb voksot, mintegy 1200-at. Őt a listán Bege László Balázs alpolgármester követi. Az első tizenötbe még Kassay Péter, Baricz Gergely, Erdős Ildikó, Baricz Róbert, Vaszi László, Portik József, Baricz Attila, Balog-Baricz Remilda, Szakács László Levente, György Szabolcs, Baricz Róbert, Laczkó Ágoston, Szekeres Ferenc jutott be. A három megyei tanácsi képviselőjelölt közül Kassay Péter kapta a legtöbb szavazatot.
Az RMDSZ-en belüli megegyezés szerint Gyergyószéken négyévente más-más községek küldhetnek képviselőt a megyei tanácsba. Idén Alfalu és Remete a soros. A remetei jelöltállító-gyűlésen 172 fő szavazott arról, hogy ki legyen a község megyei képviselőjelöltje. A nyertes Portik Edit lett.
Nem meglepetés, hogy Laczkó Albert Elemért újabb gyergyóremetei polgármesteri mandátumért indítja az RMDSZ. A helyi képviselők listája is összeállt, a jelöltek bemutatkoztak, megtörtént a szavazás. A listát azonban majd később hozzá nyilvánosságra.
Szárhegyen és Csomafalván vasárnap este az előválasztás eredményeiről még nem tudtak információkkal szolgálni. Csomafalván a szavazólapokat egyébként minden helybéli előre megkapta, a voksolással kapcsolatos tudnivalókkal együtt. Az urnába azok a lapok kerültek, amelyeket a választási biztosok a szavazás helyszínén lepecsételtek, természetesen a szavazók személyi igazolványainak ellenőrzése, adataik feljegyzése után.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

A bűnösséget kell bizonyítani (Módosítaná a perrendtartást az RMDSZ)
A Büntető-perrendtartási Törvénykönyv több, az ártatlanság vélelmére vonatkozó cikkelyének módosítását, a rendelkezések megerősítését célozza az a törvénytervezet, melyet az RMDSZ a múlt héten nyújtott be a képviselőházba. A jogszabálytervezet gyakorlatilag a nemrég elfogadott európai uniós irányelv rendelkezéseit ültetné át a román jogrendbe. A legtöbb szabályzás jelenleg is létezik, csak alkalmazásuk sokszor pont a fonákjára fordul.
Az elmúlt években mindenkinek feltűnhetett, hogy az igazságszolgáltatást igen sok fonákság jellemzi, ám ez nem elég, egyre több aggodalomra ad okot a parlamentbe az utóbbi időben benyújtott, a magyar közösségre vonatkozó jogszabályok tömkelege. Ezek gyakorlatilag megszerzett jogokat igyekeznek felszámolni, az intézményrendszer pedig ezen jogok csorbításán dolgozik folyamatosan – jelentette ki pénteken Sepsiszentgyörgyön Márton Árpád parlamenti képviselő. A honatya úgy véli, az egész országra egy visszarendeződési folyamat jellemző, ennek jó példája, hogy egyesek ismét bűncselekményként határoznák meg a nemzetgyalázást, de sokatmondó a igazságügyi miniszternek azon kijelentése is, mely szerint „az emberi jogok luxusnak tekintendők”. Márton Árpád úgy véli, a fentiekhez kapcsolódnak azok a folyamatok, melyek a magyar közösség tagjai ellen zajló bűnvádi eljárások során tapasztalhatók (lásd Beke Istvánék elleni vádak vagy a szovátai polgármester zászlópere), és amelyekre elsősorban a hatósági túlbuzgóság, ferdítések, előre kimondott „ítéletek” jellemzőek. Ebben a helyzetben kifejezetten jól jött a 343-as számú EU-irányelv, mely az ártatlanság vélelme, valamint a peren történő részvétellel kapcsolatosan hoz pár tisztázó rendelkezést. A tagállamoknak 2018. április 1-jéig kötelességük az új rendelkezésekhez igazítani a nemzeti törvénykezést. Márton Árpád (fotó) szerint ez egyelőre „jó viccnek tűnik”, hiszen itt nem egy jogszabályról van szó. Az RMDSZ-javaslat esetében is kérdéses, hogy mikor kerülhet vitára. A szövetség tervezetébe foglalt módosítások amúgy nem jelentenek nagy újdonságot a jelenleg hatályban lévő előírásokhoz képest, csak éppen az alkalmazásuk körül akadnak gondok – magyarázta Márton Árpád. A honatya hozzátette: az irányelv rendelkezései helyenként szerinte enyhébbek, mint kellene, viszont az RMDSZ mégis ezeket vette át, minimális változtatással. Konkrétan a tervezet a következő területeket célozza: elsőként előírja, hogy a bűnvádi vizsgálat/eljárás alatt lévő személynek jogában álljon megtagadni a nyilatkozatot (magáról, illetve másokról), és elutasíthatja tette bevallását. Emellett leszögezi: a hallgatást nem lehet következtetéses alapon bizonyítékként felhasználni, illetve kötelezni sem lehet senkit akarata ellenére vagy adott módszerekkel (így például a szabadlábra helyezés feltételét vallomáshoz kötni) a hatósággal való együttműködésre. Az egyik legfontosabb előírások egyike, hogy a bűnösséget és nem az ártatlanságot kell bizonyítani (erre vonatkozó előírás most is létezik, viszont több ellenpélda is mutatja, hogy fordítottan alkalmazzák). Egy további előírás pontosabban szabályozza a távollétben kimondott ítélet eljárását – bevezetve azt az elvet, hogy csak akkor lehet kihirdetni az ítéletet, ha az illetőnek tudomása van a tárgyalásról, és hogy ítélethirdetés következhet, valamint lehetővé téve a perújrafelvételt, új bizonyítékok bemutatását a jogerős ítéletek esetében is. Végül egy olyan előírást is tartalmaz a tervezet, mely jócskán átszabhatja az igazságszolgáltatási szereplők eddigi helyzetét az ártatlanul elítéltek kárpótlása kapcsán. A jelenlegi eljárás szerint az államhoz lehet fordulni ezekben az ügyekben, viszont a rendelkezések nagyon lazák, és példa sem volt még arra, hogy bírót vagy ügyészt érdemben felelősségre vontak volna ilyen ügyben (általában munkaköri mulasztásként kezelték, ami legtöbb bérlevonást eredményezhetett). A tervezet szerint egyrészt vissza kell állítani a vádlott per előtti társadalmi státusát, a vétkesek ellen el kell járni – itt újdonságként bevezeti, hogy amennyiben bizonyíthatóan rosszindulat, gondatlanság vezetett a jogtalan ítélethez, akkor a bíró vagy az ügyész ellen is eljárást lehessen indítani. A fentiek mellett a tervezet egyik legfontosabb hozadéka (amely többeket bajba keverhet): az irányelv szellemének megfelelően bevezeti, hogy az ártatlanság vélelmének elve azt is jelenti, hogy a gyanúsított, vádlott joga, hogy sem az ügyész, sem a bíró, avagy más, az eljárásban érintett vagy köztisztséget betöltő személy (állami hivatalok vezetői, önkormányzati képviselők) a bizonyítási eljárást megelőzően nyilatkozatban nem sorolhatja be az illető tettét – amint történt az a kézdivásárhelyi terrorvád esetében.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kolozsvári csapatkép: Horváth, Gergely, Csoma, Rácz
Rangsorolták a kincses város és Kolozs megye RMDSZ-es tanácsosjelöltjeit
Horváth Anna, az RMDSZ polgármesterjelöltje és Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke vezeti a kolozsvári tanácsosi listát.
A szombati rangsoroláson eldőlt: a befutónak számító harmadik és negyedik helyre Csoma Botond megyei RMDSZ-elnök és az ifjúsági szervezetek jelöltje, Rácz Levente került. Korábban tudósítottunk: a megyei tanácsosjelöltek rangsorolása péntek este zárult. A befutónak számító öt helyből az első és a harmadik vidéki jelölté (ifj. Deák Ferenc és Balla Ferenc), Kolozsváré a második és negyedik (Vákár István és Lőrinczi Zoltán). Az ötödikre az elért pontszámok szerint Enyedi Tamás, az ifjúsági szervezetek jelöltje tarthat igényt. Mivel a városi lista hatodik helyére rangsorolt Oláh Emese mandátuma egyelőre bizonytalan, mifelénk nem érvényes a hölgy-jelöltek arányának növekedését jelző országos trend, az ifjúsági szervezetek azonban Kolozs megyében is befutó helyeket szereztek.
– A fiatalokat nem plakátolni kell küldeni, nem a lista végére kell helyezni, hanem politikai felelősséggel kell felruházni őket! – vélekedett Kovács Péter ügyvezető elnök az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a szövetség pénteki rangsoroló közgyűlésén. Elmondta: bár a jelölések országszerte április 17-én zárulnak, már látszik, hogy a jelöltek egyharmada új, kétszer annyi lesz a fiatal és a hölgy a választási listákon.
– Egyértelmű számunkra, hogy az átlagember utálja a politikusokat. Meg kell tehát mutatnunk, hogy képesek vagyunk megújulni, képesek vagyunk a helyi közösségek elvárásaira reális választ adni. Újra a legfontosabb feladatunkká vált a közösség megvédése. A mostani választási kampány fő üzenete az lesz: megteremtjük a magyar közösség biztonságát, helyi szinten pedig a modernizációt helyezzük előtérbe! – hangoztatta Kovács.
– Polémia alakult ki, hogy kit képvisel Gergely Balázs az RMDSZ kolozsvári tanácsosi listáján. Itt az ideje, hogy ezt a vitát lezárjuk – folyatta felszólalását az ügyvezető elnök. – Gergely Balázs a történelmi magyar egyházak vezetőitől kapott megbízatást. Nem az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), nem Tőkés Lászlót, nem Szilágyi Zsoltot képviseli, hanem a kolozsvári magyar embereket. Azt a szellemiséget, amely a semmiből felépítette Erdély egyik legnagyobb magyar vonatkozású rendezvényét. Gergely Balázs nem azokat képviseli, akik azt mondják: remélik, hogy az RMDSZ nem fog negatív kampányt végezni, majd belénk törlik lábukat. Bár az RMDSZ mindent megtett ezért, Kolozs megyében nem lesz összefogás, ideje tovább lépni! – tette hozzá Kovács Péter.
Szabadság (Kolozsvár)

Szőke Domokosé a legtöbb szavazat a csíkszeredai előválasztáson
Szőke Domokos alpolgármester kapta a legtöbb szavazatot az RMDSZ tanácsosjelölt-aspiránsai közül a vasárnap tartott előválasztás eredménye szerint – közölte Facebook-oldalán Borboly Csaba megyei tanácselnök. A lista a 24 órás óvási időszak után válik véglegessé.
Gellért Edit
maszol.ro

Magyar államtitkárt nevezett ki Dacian Cioloș miniszterelnök
Jakab Istvánt, az RMDSZ környezetvédelmi szakpolitikusát nevezte ki Dacian Cioloș miniszterelnök a romániai Környezetvédelmi Alap élére - közölte hétfői számában a Krónika napilap.
A kormányfő pénteken írta alá az alapot államtitkári rangban vezető Dorel Tudor felmentéséről és a Jakab István kinevezéséről szóló rendeletet. Jakab István eddig tanácsadóként dolgozott a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumban.
A politikus a Tăriceanu-kormányban 2006 és 2007 között a pénzügyminisztérium államtitkára volt, és az EU-s támogatások menedzsmentjével foglalkozott. A 2007-es európai parlamenti választásokon az RMDSZ jelöltlistáján szerepelt.
A Dacian Cioloș által vezetett szakértői kormányban a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári tisztséget, valamint az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az elnökhelyettesi tisztségét töltik be szakértői minőségben RMDSZ-es politikusok. Van azonban még egy magyar államtitkár – György Attila – a pénzügyminisztériumban is.
maszol.ro

Szilágyi Zsolt a rivális RMDSZ csábításának tulajdonítja a lemondásokat
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tovább készül a júniusi önkormányzati választásokra az után is, hogy egyes korábbi vezetői lemondtak tisztségeikről – mondta az MTI-nek Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke. Szilágyi Zsolt arra reagált, hogy vasárnap Portik Vilmos, a párt Maros megyei szervezetének alelnöke mondott le tisztségeiről, és közölte, hogy nem vállal önkormányzati jelöltséget, hétfőn pedig Jakab István, a párt marosvásárhelyi szervezetének elnöke jelentette be lemondását és a pártból való kilépését. A marosvásárhelyi lemondásokat megelőzően 2015-ben az EMNP Háromszéki szervezetének meghatározó politikusai távoztak a pártból, ez év márciusában pedig az EMNP legismertebb kolozsvári politikusa, Gergely Balázs jelezte, hogy az egyházak jelöltjeként a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltlistáján pályázik önkormányzati képviselői tisztségre. Az EMNP elnöke a rivális RMDSZ csábításának tulajdonította a lemondásokat, és nehezményezte, hogy a korábbi meghatározó politikusok akkor távoznak az EMNP-ből, amikor a párt az önkormányzati választásokra készül, és amikor a legtöbbet árthatnak az EMNP-nek. „Nem csodálkoznék, ha a rövid időn belül az RMDSZ tájékán tűnnének fel a politikában" – jelentette ki Szilágyi Zsolt. Hozzátette: „Arra vállalkoztunk, hogy az általunk képviselt célokat megjelenítjük. Ezt munkát tovább visszük, még akkor is, ha vannak akik megfutamodnak és átállnak". Kijelentette, az EMNP továbbra is tartja magát ahhoz, hogy a szórványban a magyar pártok összefogására, Székelyföldön pedig a magyar pártok versenyére van szükség a június ötödikén tartandó önkormányzati választásokon. Hozzátette, mivel az RMDSZ teljes mértékben elzárkózott a magyar-magyar együttműködéstől, az EMNP minden olyan településen jelölteket állít, ahol a helyi szervezetei ezt jónak látják.
MTI
Erdély.ma

A Batthyáneum ügyében hallgatták meg a minisztert a képviselőházban
A gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár ügyében hallgatta meg kedden Vlad Alexandrescu kulturális minisztert a román képviselőház kulturális bizottsága – közölte az Agerpres hírügynökség.
A miniszter elmondta: a Gyulafehérvári Táblabíróság elfogadta, hogy a kulturális tárca is belépjen a Batthyáneum tulajdonjogáról szóló perbe, és védje a román állam érdekeit. Vlad Alexandrescu azt is megemlítette, hogy az Európai Unó forrásaiból ötmillió euróig terjedő összeget fordíthatnának az épület felújítására, de ezt lehetetlenné teszi a tulajdonjogról szóló, 18 éve tartó pereskedés. Úgy vélte, az épület és a gyűjtemény érdekét szolgálná, ha lezárulna a jogvita.
A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták mindeddig vissza. A püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a páratlan értékű gyűjteményt. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magába foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
Márton Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője, a parlamenti kulturális bizottság tagja az MTI-nek elmondta: a román állam képviselői a provincia szót Erdélyre értik, és úgy tekintik, hogy Erdély és Románia 1918-as egyesülése után a román államot illeti meg a tulajdonrész. Megjegyezte: a végrendeletben a provincia inkább az egyházmegyére vonatkozhatott.
Az RMDSZ-képviselő elmondta: a bizottsági felszólalásában világossá tette, hogy a két világháború között soha fel sem merült, hogy a román állam is tulajdonosa lenne a könyvtárnak. Batthyány Ignác végrendeletét akkor kezdték értelmezni, amikor vissza kellett volna szolgáltatni az egyháznak a tőle elvett ingatlant és a benne található gyűjteményt. Hozzátette: a miniszter is arról beszélt a meghallgatáson, hogy csupán a könyvtár adminisztrálásában kellene valamiféle szerepet biztosítani a római katolikus egyháznak.
Márton Árpád elmondta: a bizottság tagjai azt is felvetették, hogy a gyűjteményt máshol kellene biztonságba helyezni. Hozzátette: ez nem lehetséges, mert Batthyány Ignác arról is rendelkezett végrendeletében, hogy a könyvtárat Gyulafehérváron kell megőrizni. „Annyi biztos, hogy a román állam a tulajdon egészére semmiképpen nem tarthat igényt, legfeljebb csak a tulajdonjog felére, és Gyulafehérvárról egyetlen könyvet sem szabad elvinni" – összegezte Márton Árpád.
A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A román kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly szeptemberben elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását. Ezt a döntést az egyház megtámadta a bíróságon.
Potyó Ferenc pápai prelátus, általános helynök korábban a Krónika napilapnak elmondta, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye csak a Batthyáneum jogos tulajdonosaként hajlandó együttműködni a román kormánnyal az ingatlan restaurálása, illetve az értékes gyűjtemény digitalizálása tárgyában.
MTI
Erdély.ma

Tíz új jelölt az önkormányzatok élére
Véglegesítette polgármesterjelöltjei listáját az RMDSZ Háromszéken, függőben már csak Sepsiszentgyörgy helyzete marad, itt még nem dőlt el, hogy Antal Árpád indul vagy sem a júniusi választásokon. Tíz nap alatt tízezren támogatták aláírásukkal jelentkezését egy újabb mandátumra – jelentették be a szövetség tegnapi sajtótájékoztatóján.
A megye 45 közigazgatási egységéből negyvenben élnek magyarok, ezekben lesznek magyar jelöltek – jelentette be Tamás Sándor megyei elnök. Az RMDSZ 36 helyen saját jelöltet állít, három községben – Zabolán, Málnáson és Gelencén – az MPP jelöltjét támogatja, Vargyason a négy évvel ezelőtt EMNP színeiben alpolgármesternek megválasztott, de most függetlenként induló Imets Lajos mellett kampányolnak, saját jelöltet nem állítanak.
A negyvenes listán tíz új név szerepel, tartják az ígért 25 százalékos arányt – hangsúlyozta Tamás. Kovásznán Gyerő József, Barátoson Tánczos Szabolcs, Esztelneken Domokos Ferenc, Hidvégen Horváth Miklós, Maksán Deszke János, Mikóújfaluban Demeter Ferenc, Rétyen Dombora Lehel az RMDSZ jelöltje. Nagyborosnyón a vasárnapi előválasztáson Kanyó Antal győzött, így őt támogatják, de új megméretkező a három MPP-s és a független jelölt is. Tamás Sándor ismét kiemelte a helyi két-, avagy hárompárti együttműködés jelentőségét, „akikkel országos vagy megyei szinten nem tudtunk összefogni, megtettük helyi szinten” – mondotta.
Sepsiszentgyörgyön tíz nap alatt 10 123-an írták alá az Antal Árpád polgármesteri indulását támogató íveket, mindez „hihetetlen közösségi összefogás és szolidaritás eredménye” – nyilatkozta Tamás. Elmondta, lefénymásolják az íveket, és egy példányt eljuttatnak belőle Antal Árpádnak, egy másikat pedig a hatóságokhoz, hogy lássák, minden ötödik sepsiszentgyörgyi mögötte áll. Szabadtéri standoknál, házról házra járva egyaránt gyűjtik a kézjegyeket, s nem állnak le, a következő napokban még alá lehet írni az íveket. Antal Árpád bírósági felügyelete április 17-én jár le, ennek meg nem hosszabbításától tette függővé újabb indulását. Tamás Sándor tegnap megerősítette, a történések függvényében döntenek, lesz tíz napjuk, hiszen a jelentkezések határideje április 27., addig kell majd határozniuk.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A tulipán, fenyő és csillag közül választhatnak
Három magyar politikai alakulatnak lesz saját jelképe a júniusi önkormányzati választásokon, kettő közülük közös jelöltek indítására is készül – derült ki hétfőn, amikor a választási jelek regisztrációjának lezárása után megkezdődött a jelöltállítás időszaka.
A központi választási bizottság (BEC) 126 párt, választási szövetség és kisebbségi szervezet elnevezését, valamint választási jelét iktatta, közöttük az RMDSZ-ét, a tulipánt, a Magyar Polgári Párt BEC-nél a párttörvény alapján bejegyzett két magyar politikai alakulat „MPP–EMNP” nevű, a fenyőt és csillagot is tartalmazó választási szövetségének jelét is iktatták.
A helyhatósági választási törvény szerint települési vagy megyei választási szövetségeket pártok vagy pártszövetségek hozhatnak létre. Az RMDSZ ezt úgy értelmezte, hogy a kisebbségi szervezetek csak a saját megnevezésük és saját logójuk alatt indulhatnak, ezért elzárkózott a koalíciós jelöltlisták kialakításától és saját tanácsosi listáira hívta meg a másik két magyar politikai alakulat vele együttműködni kész jelöltjeit.
Szabadság (Kolozsvár) ét (MPP), a fenyőt és az Erdélyi Magyar Néppártét (EMNP), a csillagot.

Pârvant mérgezik?
Pro Urbe díj Szilágyi Zsoltnak
A sepsiszentgyörgyi helyi tanács hétfői rendkívüli ülésén döntött arról, hogy idén ki kapja meg a Pro Urbe díjat. A határozat értelmében a Pro Urbe díj kitüntetettje 2016-ban Szilágyi Zsolt előadóművész, karmester, és posztumusz Pro Urbe díjjal ismerik el Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy volt polgármestere munkásságát.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata 1997-ben hozta létre a Pro Urbe díjat, és a kitüntetést egy olyan személy kaphatja meg, aki munkásságával öregbítette a megyeszékhely hírnevét „pénz és taps nélkül”. 2014 óta négy helyett évente egyetlen Pro Urbe díjat adományoz Sepsiszentgyörgy városa az arra érdemes személyiségnek, a román tanácsosok szerint ezzel kizárták annak lehetőségét, hogy román díjazott is legyen.
Rodica Pârvan szociáldemokrata képviselő szerint „mérgezett” döntés volt, hogy évente csak egy díjat adományoznak, ezért két éve a román közösség nem javasol senkit. Reményét fejezte ki, hogy a júniusi választások után az új tanács majd visszatér az eredeti változathoz, majd leszögezte, hogy semmi ellenvetése sincs Szilágyi Zsolt személye ellen, de elvből tartózkodik a szavazástól. Pârvan ugyanakkor emlékeztetett, hogy a román civil közösség létrehozta saját Pro Urbe díját, és idén is nyolc személyiséget tüntetnek ki ezzel.
„Nem értem, miért erőlteti a »mi és ti« szintagmát? Nagyon nehéz ezt megérteni”, válaszolt Miklós Zoltán, az RMDSZ-frakció vezetője, miközben Sztakics Éva alpolgármester megjegyezte, hogy a román közösség részéről nem érkezett egy javaslat sem. József Álmos is leszögezte, hogy az kapja ezt a díjat, aki megérdemli, és a tanács képes objektíven dönteni ebben a kérdésben.
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Egy árnyékjelentés hasznai
Jó lenne, ha fordulatot jelezne az RMDSZ érdekvédelmi politizálásában az az árnyékjelentés, melyet bevallottan a Cioloș-kormány által összeállított jelentés cáfolataként tett közzé és nyújtott be az Európa Tanácsnak. Az eddigi három kormányjelentéshez ugyanis a szövetség nem fűzött megjegyzést, első alkalommal történt meg, hogy – ezt már tarthatatlan álláspontként értékelve – illetékes kontinentális szervezethez fordult árnyékjelentésében.
Ezzel alighanem véget ért egy olyan két évtizedes periódus, melyben mindenekelőtt a belső alku lehetőségeit kívánta kiaknázni, ami önmagában nem lett volna hiba, a baj inkább abban van, hogy ennek kizárólagos jelleget tulajdonított. A magyarellenes előítéletek azonban olyan mélyen gyökereznek a román politikai elit befolyásos köreiben, a magyarellenes uszítás olyan elterjedt a közmédiában, a magyar szervezetek annyira visszaszorultak a közéletben, a szövetség annyi kudarcot szenvedett el eddigi taktikáját követve, hogy most váltásra szánta el magát. Hogy ebben mennyi a helyzet szülte kényszerűség és mennyi a célrendszeri újítás, elválik a továbbiakban, de nagy hiba lenne a visszatérés a korábbi évek illuzórikusnak bizonyult reményeihez és módszereihez.
Az alaposan megszerkesztett árnyékjelentés valódi közösségi sérelmeinket veszi számba, s ezek száma alaposan felszaporodott az utóbbi öt évben, de leginkább az a kisebbségi kerettörvény hiányzik, mely nemzet- és társadalomépítésünk alapdokumentuma kellene, hogy legyen, s már szinte 12 éve nyújtották be. Az akkori tervezetet ugyan erőtlennek minősítette a magyar közvélemény, és az utólagos tanulságok miatt változtatni kell rajta, de egy jogi kiindulópontra okvetlen szükség van.
A panasz, adva lévén az elnyomás rendszerszerűsége – ezt a dokumentum külön kiemeli ( Székelyföldön „tervszerűen kivitelezett, folyamatos jogtiprás” zajlik, állapítja meg) – nem maradhat kedvező visszhang nélkül. Az unióban, annak ellenére, hogy általános érvényű jogi szabályozás nem létezik, sok pozitív kisebbségi példa van a dél-tiroli osztrákoktól a finnországi svédeken át a dániai vagy belgiumi németekig és tovább. Mára oda jutottunk, hogy az unión kívüli országokban – lásd a szerbiai magyarokat vagy a macedóniai albánokat – is jobban áll az esélyegyenlőség ügye, mint Erdélyben.
B. Kovács András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Sógor Csaba: Romániában nemcsak a roma közösséggel szemben létezik nyílt diszkrimináció
Nem méltóak egy európai uniós tagállamhoz azok a romaellenes megnyilvánulások, amelyek Romániában kísérték a nemzetközi roma napot. Ebben az országban az uszítás és a gyűlöletkeltés a magyar közösséggel szemben is rendszeresen tettenérhető – véli Sógor Csaba, aki szerint nem engedhetjük, hogy társadalmilag elfogadottá váljon a romákkal vagy éppen a magyarokkal szembeni nyílt diszkrimináció.
Strasbourgban ülésezik április 11-14. között az Európai Parlament, ahol a nemzetközi roma nap témája is napirendre került. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő hozzászólásában hívta fel a figyelmet arra az elítélendő és sajnálatos esetre, hogy a nemzetközi roma nap alkalmából Bukarestben felállított rendezvénysátorra ismeretlenek sértő és durva romaellenes feliratokat festettek. „A rendőrség elkezdte a nyomozást, a román kormány és a román államfő felháborodásának adott hangot, több nagykövetség is megszólalt, sőt, még a Világbank is közleményben ítélte el a történteket” – emlékeztet az erdélyi politikus, aki szintén csatlakozott a felháborodott reakciókhoz. Sógor Csaba ugyanakkor leszögezte: a hasonló megnyilvánulások nem méltóak egy EU-tagállamhoz, amelyben a roma közösség súlyosan a társadalom perifériájára szorult.
Ugyanakkor az EP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában nemcsak a roma közösséggel szemben létezik nyílt diszkrimináció, a mostanihoz hasonló erőszakos üzenetek gyakran megjelennek a magyar kisebbséggel szemben is, sporteseményeken, falfirkákon, de egyes médiaorgánumok részéről is tapasztalható az uszítás és a gyűlöletkeltés. „Szeretném, ha az állam intézményei és a politikusok hasonló vehemenciával ítélnék el ezeket a jelenségeket is, nem engedhetjük, hogy társadalmilag elfogadottá váljon ez a fajta magatartásforma” – fejtette ki az EP-képviselő. Sógor Csaba szerint nagy jelentősége van annak az egyhetes rendezvénysorozatnak, amelyet az Európai Parlament a nemzetközi roma nap alkalmából múlt héten szervezett. – Fontosnak tartottam részt venni az eseményen, mert hiszem, hogy a roma integrációval foglalkozni kell, a romaellenes fellépéseket pedig vissza kell szorítani. Ugyanakkor azt is szorgalmazzuk, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek legalább ekkora figyelmet kapjanak az európai döntéshozók részéről – fogalmazott a képviselő. Közlemény
Erdély.ma

Gál Éva bejutott a városi tanácsba
Gál Éva, az Erdélyi Magyar Baloldal RMDSZ-platform vezetője tegnap a déli órákban a polgármesteri hivatalban írta alá azt a nyilatkozatot, amely szerint vállalja, hogy elfoglalja a marosvásárhelyi tanácsban legutóbb megüresedett helyet.
– Ki lépett vissza ezúttal?
– Gombos Csaba.
– És miért?
– Erről talán őt kellene megkérdezni, de köztudott, hogy sorozatosan hiányzott.
– Mit jelent ez a vállalás?
– Ma már részt veszek a frakcióülésen, holnap pedig a városi tanács ülésén.
***
Gál Éva a 2012-es helyhatósági választásokon a jelöltlista 23. helyét foglalta el. A 2012–2016-os mandátum alatt azonban több tanácsos visszalépett, közöttük Nagy István, Kikeli Pál, Törzsök Sándor, de a listán utánuk következők közül sem mindenki vállalta a tanácsosságot. Így kerülhetett sor a 23. helyen található jelöltre.
A Népújságnak nyilatkozva Gál Éva elmondta, hogy az új tanácsosi listán is vállalta a 24. helyet, mert jelöltként bemehet a szavazókörzetekbe, és szükség esetén segítségükre lehet a szavazóbiztosoknak. Ugyanakkor felhívással fordult a jelenlegi jelöltekhez, hogy, ha elvállalták, vigyék végig a mandátumot. "Szeretném megkérni a tanácsosjelölt urakat, legyenek tekintettel a koromra. 69 éves vagyok, négy év múlva 73 leszek, és ne juttassanak be még egyszer a tanácsba. Amit vállalnak, négy évre vállalják, ne éljenek vissza a választók bizalmával!"
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Az RMDSZ a román titkosszolgálatok feletti valódi felügyeletet szorgalmaz
Az RMDSZ a titkosszolgálatok feletti valódi civil felügyeletet szorgalmazott az államfővel folytatott megbeszélésen –közölte kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Klaus Johannis a nemzetbiztonsági törvények korszerűsítése érdekében kezdett egyeztetések keretében, a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal folytatott megbeszélés után fogadta a magyar érdekképviselet küldöttségét.
Az elnöki hivatalból távozó pártelnökök nyilatkozataiból kiderült: a bukaresti kormány még a tavaszi ülésszakban a parlament elé terjeszti az új információbiztonsági törvény, a kártyás díjcsomagok névtelenségét eltörlő törvény, illetve a terrorelhárítási törvény tervezetét. A román parlamenti pártok abban is egyetértettek, hogy középtávon a titkosszolgálatok működését szabályozó, az 1990-es években hozott törvényeket is korszerűsíteni kell, ennek előkészítését egy parlamenti különbizottságra bíznák.
Az RMDSZ elnöke az államfővel folytatott megbeszélés után úgy vélekedetett, a titkosszolgálatok ( Román Hírszerző Szolgálat – SRI és Külföldi Hírszerző Szolgálat – SIE) parlamenti ellenőrzése "nagyon formális", szerinte ezt a kontrollt meg kell erősíteni. Kelemen Hunor azt is elfogadhatatlannak nevezte, hogy olyan, hírszerzési munkát, titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat végző szolgálatok léteznek a belügyi, védelmi vagy igazságügyi minisztérium alárendeltségében, ahol semmiféle civil ellenőrzés nincs. Az RMDSZ elnöke példaként a korrupcióellenes ügyészséget (DNA), valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséget (DIICOT) említette.
Az RMDSZ egyetért azzal, hogy Romániában is a személyi adatok regisztrálásához kössék a mobilszolgáltatók a kártyás díjcsomagok árusítását, ha a törvény garantálja, hogy a feltöltőkártyákat forgalmazó kereskedők megfelelő jogosítványok birtokában, az adatvédelmi szabályokat betartva fogják kezelni a rájuk bízott személyi adatokat. "A mostani vita nem vezethet arra a következtetésre, hogy a biztonság oltárán fel kell áldozni a szabadságjogokat" – összegezte Kelemen Hunor.
A találkozón az RMDSZ delegációja felhívta az államfő figyelmét, hogy a többség–kisebbség viszonyának rendezését is biztonságpolitikai kérdésnek tekinti. Az RMDSZ bizalmi alapú viszony kialakítását szorgalmazta a társadalmi béke és biztonság érdekében – mutatott rá Kelemen Hunor, kifejezve reményét, hogy Klaus Johannis az RMDSZ-hez hasonló módon látja ezt a kérdést, hiszen ő is hosszú ideig egy kisebbség képviselője, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke volt.
Népújság (Marosvásárhely)

Konzultáció az információbiztonsági törvényekről
Klaus Johannis államfő tegnap megkezdte a pártokkal a konzultációt az információbiztonsági és nemzetbiztonsági törvénytervezetekről, amelyek már több mint egy éve megosztják a közvéleményt és a pártokat. Több módosítást nem sikerült eddig elfogadni, egy részüket az alkotmánybíróság utasította el.
Az államfő tegnap a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ küldöttségével tárgyalt. A szociáldemokraták felajánlották az államfőnek, hogy cselekvően részt vesznek a törvénymódosítások kidolgozásában és két szakpolitikusukat jelölték meg, akik készek résztvenni a tervezet megszövegezésében. A liberálisok ezzel szemben nem akarnak részt venni a tervezet kidolgozásában.
Szabadság (Kolozsvár)

Költészet Tavasza Zilahon
Április 15-én és 16-án zajlik Zilahon a XVI. Költészet Tavasza nevű rendezvény a Szilágy Megyei Tanács, a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ, a megyei tanfelügyelőség és RMDSZ, valamint a Magyar Versmondók Egyesülete szervezésében, a Hepehupa folyóirat, a Tövishát Kulturális Egyesület, a szilágycsehi polgármesteri hivatal és művelődési ház támogatásával.
Pénteken délelőtt 10, 11 és déli 1 órától a Gheorghe Şincai Pedagógiai Líceum, a Református Wesselényi Kollégium és a Silvania Főgimnázium diákjai találkozhatnak a részt vevő magyar írókkal, költőkkel.
Szabadság (Kolozsvár)