A dél-tiroli minta (Kampányban az RMDSZ)
Az áhított székelyföldi és a működő dél-tiroli autonómiáról esett szó kedd este Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében az RMDSZ, az MPP és a Sepsiszéki Székely Tanács közös szervezésében lezajlott találkozón, viszonylag népes hallgatóság előtt.
A rendezvényt Hozzuk el Dél-Tirolt Erdélybe! címmel hirdették meg, mely az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltlistájának harmadik helyén levő Vincze Lóránt jelszava. A bejáratnál osztogattak néhány színes nyomtatványt: a Háromszékre látogató EP-jelölt pontokba tömörített programja mellett egy vékony receptkönyv az uniós országok és a székelyek egy-egy jellegzetes ételével, de egy igazán érdekes olvasnivaló is volt, a dél-tiroli autonómia történetéről 1914-től 1992-ig.
A dél-tiroli autonómiaforma az, amire mi leginkább vágyunk – jelentette ki az est házigazdájaként Markó Attila parlamenti képviselő, mielőtt átadta a szót Vincze Lórántnak, aki a szövetség által benyújtott (és az EB által visszadobott) európai polgári kezdeményezés részleteit kidolgozta. Az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN egyik alelnöke Kisebbségvédelem és önrendelkezés az EU-ban – a többfordulós játszma állása címmel tartott vetített képes előadást. Ismertette az Európai Unió létrejöttének körülményeit, és elmagyarázta, hogy a gazdaság az a közös nevező, amiben minden alapító állam érdekelt volt, és sokáig e kérdés körül forgott minden, egyéb értékekről politikai szinten nem tárgyaltak.
Románia hétévi uniós tagsága után sem sikerült kisebbségbaráttá tenni az EU-t, de sokáig nem seperhető félre az őshonos kisebbségek ügye – fejtette ki Vincze, aki szerint a székely autonómiakövetelések még nem érték el az EU ingerküszöbét, de az Európai Néppártnak már az alapprogramjában és a választási programjában is szerepel a kisebbségvédelem. A mi autonómiaküzdelmünk Bukarestben fog eldőlni, de nem mindegy, hogy ehhez milyen hátszél érkezik Brüsszelből, és ennek a megteremtéséhez kérik a támogatást. A dél-tiroli autonómia küzdelmes, több évtizedes történetét René Tumler, a dél-tiroli Néppárt ifjúsági szervezetének elnöke ismertette: az osztrák többségű vidéket 1919-ben csatolták Olaszországhoz, az erőszakos olaszosításra előbb „földalatti iskolák” létrehozásával, a második világháború után autonómiamozgalommal válaszoltak. Előtte, a fasiszta uralom alatt tömeges áttelepedésre is kényszerültek sokan, az olasz–osztrák tárgyalások pedig 1957-ben az ENSZ közvetítésével kezdődtek meg. Az első autonómiastatútum után még folytatódó olaszosításra merényletek sorozatával válaszoltak (ezek nem emberek ellen irányultak, mindössze egy olasz áldozatuk volt), így jött létre a második autonómiastatútum, ami megteremtette a nyelvi egyenlőséget és a közintézményekbeli arányosságot: ettől, a hetvenes évektől kezdve számítják az autonómiát. Ami egyre bővül: ma már a dél-tiroli adók 90 százaléka kerül vissza a mintegy félmilliós lélekszámú, 70 százalékban német ajkúak által lakott tartományba (ahol az olaszok és a kisszámú ladinok is jól érzik magukat), és az ott elfogadott törvényeket már nem vizsgálja felül az olasz parlament. A dél-tiroli önkormányzatnak jelenleg első- és másodrangú törvényhozási jogai vannak (nem csupán az oktatásról és kultúráról, hanem kutatásról, turizmusról, mezőgazdaságról, úthálózatról, környezetvédelemről, energiapolitikai kérdésekről is szabadon dönthet, csak a közegészségügy, rendőrség, ipar esetében korlátozottan), de már vannak teljes függetlenséget követelő hangok is. Ez Tumler szerint nem megvalósítható, a teljes autonómia azonban (amelyben csak a külügy és a pénznem közös) közeledni látszik.
A Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Gazda Zoltán kérdésére válaszolva Tumler elmondta: az autonómia eléréséig a dél-tiroli Néppárt egyedül képviselte az ott élő osztrákok érdekeit, csak utána jelent meg néhány kisebb párt, de a Néppárt a legutóbbi választásokig abszolút többséggel rendelkezett a tartományi törvényhozásban, ezért nem kellett egyeztetnie más alakulatokkal. Most már van koalíciós partnere, de még mindig a legnagyobb politikai erő a térségben. Az autonómia elsősorban nemzeti szempontból volt fontos, de gazdaságilag is előnyös. A helyi adottságokat felmérve gyümölcstermesztésre, állattenyésztésre és turizmusra összpontosítottak, és próbálták a kis helyi vállalkozásokat támogatni; a jogalkotásban mindig figyelembe vették a szakmai tömörülések, szervezetek véleményét, és ez eredményes módszernek bizonyult, ma minden negyedik európai áruházban dél-tiroli almát árulnak. A minta meghonosítására a romániai magyarságnak azt tudja ajánlani, hogy tárgyaljon az állammal: meg kell találni a közös pontokat, és „adni kell valamit, hogy kérni lehessen”.
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Doris Pack konstruktív ötletekkel szolgált
Védett státust a Megbékélési parknak!
Amikor Winkler Gyula EP-képviselő legutóbb Aradon járt, az RMDSZ megyei szervezetének a vezetőségével folytatott megbeszélései során az is felmerült: kapcsolatot teremt a kolléganőjével, Doris Packkal, aki az Európai Kulturális Bizottság elnöke, és 25 éves tapasztalattal rendelkezik a megbékélési parkok tekintetében. Ha Aradon jár, feltétlenül mutassák meg neki a helybeli Megbékélési parkot is, amelyiknek EP-közvetítéssel egy olyan státust kívánnak adni, ami hosszú távon biztosítaná a rendeltetésszerű működését. Tavaly, amikor Surján László is Aradon járt, ugyancsak azt szorgalmazta, hogy a megbékélési parkok szimbólumok, ezért legyenek nyilván tartva, kapjanak egy különlegesen védett státust az Európai Unióban. Mindez azért szükséges, hogy a népek közötti megbékélés szolgálja az európai megértést, együttélést. Az aradit szeretnék felvenni arra a névsorra, amelyiken az EU-ban létező összes megbékélési park szerepel, közöttük kommunikációs hálózatot hoznának létre.
Mivel Doris Packot tegnap az Aradi Aurel Vlaicu Egyetemen díszdoktorrá avatták, létrejöhetett az RMDSZ vezetőségével való találkozó is. Bognár Levente RMDSZ-megyei elnök, aradi alpolgármester tolmács társaságában elkísérte a Megbékélési Parkba, aminek a fejlesztési lehetőségeiről beszélt vendégének. Mivel Doris Pack saarlandi, ahol egy hasonló, de francia–német megbékélési park létezik, gazdag tapasztalatokkal rendelkezik e téren, ezért igen konstruktívan állt az aradi Megbékélési park hosszú távú működtetésének a kérdéshez. Amint kifejtette, a népek a történelmi igazságot általában a maguk szájíze szerint szokták megfogalmazni, ezért azt európai értékként csak konszenzus eredményeként lehet elfogadni. E konszenzus megtestesítői a megbékélési parkok és kertek, amelyeknek a rendeltetésszerű működését szavatolni kell az EU területén. A parkbeli látogatókhoz egy üdvözlet erejéig csatlakozott Iosif Matula EP-képviselő is.
Miután meglátogatták a Megbékélési parkot, Bognár Levente a vendéget az RMDSZ-székházba hívta, ahol megbeszéléseket folytattak a Nőszervezet vezetőségével, ugyanis Doris Pack, az Európai Néppárt Nőszervezetének is az elnöke.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)

Párbeszédítés
Az RMDSZ egyik alapelve, hogy nem a konfrontációban, hanem a párbeszéd erejében hisz. Ezzel együtt még kezdeményezést is alig látni a valós eszmecserére, a nyitott vitapartnerről nem is beszélve.
A román–magyar együttélés békeforrása a kerítések két oldalán, a tömbházakban, a munkahelyeken keresendő. Csakhogy az itt tapasztaltak, illetve a többségi politikusok hozzáállása, megnyilvánulásai között óriási a szakadék. A helyzet visszássága nem új keletű, nemcsak nálunk vált természetessé, hogy akár önkormányzati, akár parlamenti képviselőről legyen szó, a tisztségviselő egy örök csatamezőn képzeli magát, ahol amúgy már rég bemocskolt ideákért kell harcolnia.
Ebbe a rossz mesébe küld rendszerint képviselőket az erdélyi magyarság is. Választottjaink egyenes háttal, kipirult arccal vallják, hogy szándékaink tiszták és nemesek, az igazság a mi oldalunkon áll, mindenkinek jót akarunk, távol áll tőlünk, hogy mások virágára tapossunk. Így nem csoda, hogy nem hallgatnak meg, hiszen a szakadékon túl minden a konfrontációról szól, de úgy látszik, ezt sohasem fogjuk megérteni.
Legyen hát párbeszéd. Kétségtelen, hogy az építő jellegű vita már közelebb áll a nagy vonalakban békés mindennapjainkhoz, de e téren is jelentős előrelépésre van szükség. Mert rendszerint azt halljuk, hogy mennyire fontos, ám alig találunk példát már megtörtént „kibeszélő” találkozókra.
Tavaly ősszel áttörésként hatott, hogy az EMNT sepsiszentgyörgyi autonómiakonferenciáján végre román politikusok – a PNL szenátora és önkormányzati képviselője – is elmondták véleményüket. Ez az egyik célja az EMNP mostani autonómiakaravánjának is, amelynek során román értelmiségiekkel közösen szeretnék megvitatni a lehetőségeket.
Ez járható út, de addig, amíg a két világ közötti függőhídon flangáló képviselőinknek nem sikerül végre – sokéves kormányzás után – markáns személyiségeket, vezető politikusokat is rábírni legalább a vitára, a konfrontáció helyetti párbeszéd szajkózása üres duma marad.
Páva Adorján. Krónika (Kolozsvár)

A közös pontok megtalálásán múlhat az autonómia
Meg kell találni a közös pontokat a többséggel az autonómia-törekvések érvényesítéséhez – hangzott el konklúzióként az önrendelkezés témájában szervezett kedd esti sepsiszentgyörgyi fórumon.
„Az autonómiatörekvések során fontos tényezőnek számít, hogy a román többséggel milyen párbeszédet folytatunk. A közeljövőben meg kell értetnünk velük, hogy a székelyföldi autonómia nem vesz el az ők jogaiból, hanem szintén előnyükre válik, úgy ahogyan arról az olaszok vallanak Dél-Tirolban” – jelentette ki a rendezvény meghívottjaként a hallgatóság soraiból érkező kérdésre Vincze Loránt.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje a Székely Nemzeti Múzeumban tartott előadást az európai autonómiamodelleket bemutató fórumon, amelynek Markó Attila háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő volt a házigazdája. Vincze Loránt szerint a párbeszéd során először a román értelmiséget kell meggyőzni az autonómia előnyeiről, segítségükkel pedig tovább lehetne azt népszerűsíteni a románság körében, végül pedig a kedvező közvélekedés hozná el a román politikusok álláspontjának megváltozását.
„Addig viszont még sok a tennivaló. Az Európai Unió segíthet a pozitív hátszéllel, a dél-tiroli autonómia a példájával, az erdélyi magyarság pedig azzal, hogy erős képviseletet biztosít Brüsszelben közösségünk számára” – tette hozzá a politikus.
René Tumler, a Dél-Tiroli Néppárt ifjúsági szervezetének elnöke a fórum másik meghívottjaként részletesen ismertette, hogyan vívta ki Dél-Tirol az autonómiáját, ez milyen jogokat jelent közösségük számára, illetve milyen új célkitűzéseik vannak. Arra a hallgatóságból érkező kérdésre, mit kell tenni ahhoz, hogy közelebb kerüljünk az autonómiához, René Tumler azt felelte, mindenek előtt tárgyalni kell a másik féllel, meg kell találni a közös pontokat.
„Ahhoz, hogy kérhess valamit, előbb adnod kell valamit az államnak. Mi mindig a tárgyalások útját jártuk, és így sikerült elfogadtatnunk, hogy az autonómia a megoldás mindkét fél számára. És az Európai Unió hozta el számunkra azt a keretet, amelyben regionális értelemben megtaláltuk az együttműködés és együttdolgozás lehetőségeit. Az EU-ban a nemzetállamokat gyengébbnek, a régiókat erősnek szeretnénk látni” – mutatott rá a dél-tiroli meghívott. Krónika (Kolozsvár)

„Elfelejtették” a magyar feliratokat a vasútállomáson
Megrendelték már a magyar feliratú táblákat, amelyeket a sepsiszentgyörgyi vasútállomáson fognak kihelyezni. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint csak elfelejtkeztek a kétnyelvűsítésről, így nem rosszindulatú tettként értékelte az esetet.
Az Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezetének tagjai tiltakozó akciókat szerveztek a nemrégiben felújított sepsiszentgyörgyi vasútállomás magyar feliratú tábláinak hiánya miatt.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke sepsiszentgyörgyi látogatása alkalmával sajtótájékoztató keretében elmondta, hogy ez ügyben utoljára szedán egyeztettek a szállítási minisztérium főtitkárával, aki biztosította őket arról, hogy megrendelték, illetve két héten belül fel is szerelik a kétnyelvű táblákat.
Az alelnök ugyanakkor tolmácsolta a vasúttársaság országos igazgatójának bocsánatkérését is, illetve hozzátette, hogy a jövőben magyar nyelven is bemondják az utasokat érintő információkat.
Borbély elmagyarázta, az információs szolgálathoz még egy embert alkalmaztak, így már két műszak van eddig lefedve, de a vasúttársaság vezetői megrendeltek egy szoftvert is, amely a jövőben teljes körű megoldást biztosít a fordításra. Ugyanakkor nem rosszindulatú tettként értékeli a magyar táblák eddigi hiányát az RMDSZ politikai alelnöke, véleménye szerint egyszerűen csak elfeledkeztek az érintettek erről, hiszen elmondása alapján már 2003 óta érvényesítik a vasúttársaság intézményeiben a kétnyelvűséget, amely lassan már-már szokásjoggá vált.
Mihály István, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Magyar Ifjak elnöke megkeresésünkre elmondta, a szervezet tagjainak nevében is örömét fejezheti ki az ügyben való előrelépést illetően, továbbá hangsúlyozta, hogy ez a megoldás is azt mutatja, hogy a kellő hozzáállással lehet eredményeket elérni a magyar érdekvédelem, illetve a kettős nyelvhasználat terén. Az elnök hozzátette: tudják, hogy még sok a munka ezen a téren, de pozitív példaként fogják kezelni a vasútállomás problémájának megoldását.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

„Közvita” előtt az RMDSZ Székelyföld-törvénye
Elemzésünk az Erdélyi Napló felkérésére készült, amely a Mensura Transylvanica elemző csoport szakértőit kérte fel az RMDSZ által készített és a lap birtokába jutott székelyföldi autonómiastatútum értékelésére. A dokumentumok tulajdonképpen két, részben egybevágó változatban tartalmazzák az autonómiaelképzelést. Mindkét román nyelven készült tervezet a Statut special al Ținutului Secuiesc címet viseli. Az első 92 cikkelyből áll, preambulummal is rendelkezik, a második 98 cikkelyt tartalmaz és preambulum nélküli, továbbá egyes pontjai alternatívákat is megfogalmaznak. Elemzésünk az első változatot veszi alapul, és három fő kérdésre terjed ki: a) az alkotmányos alap és a közjogi beágyazottság problematikája; b) a tervezet/elképzelés összevethetősége a dél-tiroli modellel (tekintettel arra, hogy az RMDSZ vezetői többször Dél-Tirol autonómiájára hivatkoztak, mint követendő példára; c) a korábbi tervezetekkel való párhuzamok.
Az új székelyföldi autonómiatervezet elkészítésének terve 2013. május 26-án, az RMDSZ XI. csíkszeredai kongresszusán merült fel. A záró sajtótájékoztatón Kelemen Hunor elnök „egy eddigieknél részletesebb tervezet” kidolgozását és parlamentben való benyújtását helyezte kilátásba. A terv 2013. novemberében került újból napirendre, amikor Kovács Péter főtitkár bejelentette egy autonómia-szakbizottság felállítását, amelynek célja a székelyföldi területi autonómia törvénytervezetének kidolgozása. A tervezetet 2013. decemberében szándékozták nyilvánosságra hozni, a nyilvános vitára pedig ezt követően került volna sor. A két másik erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt is felajánlotta együttműködését az autonómiastatútum kidolgozásában, ezt azonban az RMDSZ elutasította. Az autonómia-szakbizottság összetétele nem került nyilvánosságra, a sajtóhírekből kiolvashatóan azonban szinte bizonyos, hogy egyik meghatározó tagja Márton Árpád képviselő lett.
A tervezet decemberi közzététele elmaradt, az RMDSZ vezetői a késlekedést 2014. januárjában a feladat „bonyolultságával” magyarázták. Ekkor a törvénytervezet benyújtását a parlament tavaszi ülésszakára tervezték, míg a nyilvános vitát a februári hónapra. Mindezt Borbély László alelnök is megerősítette, az autonómiatervezet nyilvánosságra hozatalát, valamint a nyilvános vitát azonban a „jogi szempontok és a feladatkörök” tisztázásának okán csak február végére látta megvalósíthatónak. Ezzel egyidőben Kelemen Hunor taktikai okokkal magyarázta az újabb késedelmet, arra hivatkozva, hogy a benyújtandó tervezetet az alkotmánymódosító törvénnyel is összhangba kell hozni. A tervezet végül 2014. márciusában készült el, de továbbra sem került nyilvánosságra. A szöveget eddig csak az MPP kapta meg az RMDSZ és az MPP által megkötött együttműködési megállapodás értelmében pártközi egyeztetés céljából. A tervezet véglegesítését közös munkacsoport végzi, ebbe 2014. április 10-én Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós polgármesterét, Márton Zoltánt, Makfalva polgármesterét, valamint Kulcsár Terza Józsefet, az MPP háromszéki elnökét delegálta az MPP. A munkacsoport RMDSZ-es tagjainak nevét továbbra sem ismerhetjük. Az RMDSZ-tervezet közjogi beágyazottsága
Közismert, hogy az RMDSZ Székelyföld-stratégiájában első lépésként a Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozása szerepel. Ez jelentené azt a „területi precedenst”, amelyre alapozva Székelyföld, mint politikai-közigazgatási régió is kialakítható majd. Ezt célozta az RMDSZ törvényjavaslata, amelyet a fejlesztési régiók átalakítása érdekében – 16 új fejlesztési régió kialakításával – készítettek el (az úgynevezett Csutak-terv).
A mostani, nyilvános vitára ígért tervezet megpróbálja e stratégia két egymást követő lépését összevonni: létrehozni egy fejlesztési társulást (Hargita, Kovászna és Maros megye részvételével), ugyanakkor azt valamiféle „sajátos státussal” is felruházni. Ennek érdekében a tervezet egyrészt „sajátos státust” biztosít Hargita, Kovászna és Maros megyének (1. fejezet, 1. cikk), másrészt átruház ebből valamit a három megye részvételével létrejövő közhasznú társulásra (amely azonban a 215-ös számú, helyi közigazgatásról szóló törvény 11. cikke alapján jogi értelemben nem közjogi jellegű, hanem magánjogi társulásnak számít), és azt nevezi „régiónak”. Tehát a Székelyföld régió megyék magánjogi közhasznú társulásaként jön létre, amelyet azonban a kormány különböző közigazgatási jogosítvánnyal ruház fel.
Ez a közjogi „öszvérmegoldás” azonban több szempontból is problematikus. A régiónak ugyanis nincs közvetlenül választott tanácsa, illetőleg a régió döntéshozó testülete a résztvevő megyék képviselő-testületeinek tagjaiból áll (23. cikk). Ezért aztán gyengébb a legitimitása, és konfliktushelyzetet szülhet az is, hogy a régió tanácsában és a megyék tanácsaiban ugyanazok a képviselők ülnek, akiknek viszont különböző szinteken, tehát különböző nézőpontokból kell ugyanazon kérdésekről döntéseket hozniuk.
Hatáskörének nincs alkotmányos garanciája. Ez a törvény szövegében is megjelenik: a 14. cikk (3) és (5) bekezdése szerint az állam nem csupán delegálhat, hanem el is vonhat hatásköröket. Ez viszont megkérdőjelezi a társulás autonómiáját.
Tisztázatlan a statútum alkotmányos jogállása is. A preambulum a Gyulafehérvári Nyilatkozatra és az 1945. évi Nemzetiségi Statútum elveire alapozza a tervezetet. Utóbbi hivatkozás önmagában is kuriózum, mert a Nemzetiségi Statútumnak nincsenek olyan elvei, amelyek ma ne lennének jelen a nemzetközi kisebbségi jogban, illetve az alkotmányban – az 1945-ös törvénynek ma egyetlen hivatkozásra érdemes része van, ez az anyanyelvhasználat szabályozása az igazságszolgáltatásban. Továbbá a 83. cikk szerint a statútumot az alkotmányos törvényeknek megfelelő eljárással lehet módosítani. Viszont a román alkotmány 73. szakasza szerint az alkotmányos törvények tárgya csupán az alkotmány módosítása lehet, elfogadásuk pedig minősített, kétharmados, illetve háromnegyedes többséget feltételez. Következésképpen ez a cikkely önmagában is alkotmánymódosítást igényel. A statútumnak ugyanakkor nincs semmilyen alkotmányos alapja, ezért az idézett előírásai nem rendelkeznek külön garanciával, legfeljebb annyival, amennyit egy sarkalatos (organikus) törvény biztosíthat.
A fentiekből következően hasznos lenne, ha a statútum nyilvános vitájához kapcsolódóan az RMDSZ nyilvánosságra hozná a megfelelő alkotmánymódosító javaslatait is.
Az RMDSZ-tervezet és a dél-tiroli modell
A szövetség vezetői többször is arról nyilatkoztak, hogy a készülő statútum a dél-tiroli autonómia meghatározó mintáját követi. Ez számos vonatkozásban meg is valósult a tervezetben, például a régióelnök választásának váltásos rendszerében (a 27. és a 33. cikk), a határozathozatalban biztosított „etnikai vétóban” (a 49. cikk), a régió hivatalos kétnyelvűségében (a 80–82. cikkek, bár az ezt szabályozó XIV. fejezetnek helyesebb lett volna a Régió hivatalos nyelvei és nem a Magyar nyelv használata címet adni, ami önmagában is a magyar nyelv „nem éppen egyenlő” voltát sugallja), az oktatásban alkalmazott tanárok anyanyelvének jelentőségében (17. cikk) vagy a Székelyföld számára biztosított EP-mandátum tekintetében (72. cikk).
A tervezet azonban nagyon elnagyolt a dél-tiroli modell egyik kardinális jelentőségű kérdésében. Ez az úgynevezett „etnikai kvóták” alkalmazása a közalkalmazotti-köztisztviselői szférában. A statútumtervezet 71. cikke csak általánosan rendelkezik arról a közalkalmazotti körről, amelyben érvényesíteni kell az etnikai arányosság elvét, de hasznos lenne az érvényesítés konkrét mechanizmusát is beépíteni a statútumba, mivel az identitásválasztás és -kinyilvánítás, továbbá a nyelvi kompetenciák ellenőrzésének egyik legfontosabb (politikailag leginkább érzékenynek tekintett) kérdéséről van szó. A nyelvcsoport-arányos foglalkoztatás – amint a dél-tiroli modell története is mutatja – számos olyan technikai kérdést vet fel, amely súlyos konfliktust generálhat. Következésképpen az olyan kérdéseket mint a közalkalmazotti „etnikai kataszter” naprakészen tartása, a vizsgabizottságok összetétele, az ezzel kapcsolatos jogorvoslati utak stb. hasznos lenne a szabályozás magasabb szintjén is megjeleníteni.
Következtetések Az RMDSZ székelyföldi autonómiastatútum-tervezete Hargita, Kovászna és Maros megye társulásos (fejlesztési) régiójának a kialakítását, valamint „sajátos státussal” való felruházását fogalmazza meg. Ennek érdekében a három megye is sajátos státust nyer, és a fejlesztési társulás „sajátos státusa” a megyék „sajátos státusára” épül. E megoldási javaslat azonban közjogilag meglehetősen problematikus.
Az RMDSZ-tervezet jóval kevesebb hatáskört biztosít a székelyföldi régió számára, mint az SZNT vagy az EMNP tervezete. E mögött valószínűleg az a stratégiai megfontolás rejlik, hogy a hatásköri jogosultságokat sikeresebb „menet közben”, a régió autonómiájának a „fejlesztésével” elérni. A tervezett régió beillesztése a román alkotmányjogi keretekbe meglehetősen bizonytalannak, nemcsak politikai, hanem közjogi szempontból is kivitelezhetetlennek tűnik. Ezért a nyilvános vita eredményes lefolytatásához az RMDSZ-nek ki kell dolgoznia és mellékelnie kell a tervezethez a saját alkotmánymódosító opcióit, illetve alternatíváit is.
Párhuzamok korábbi tervezetekkel
Az 1989 után kibontakozó erdélyi magyar autonómiamozgalomnak 2005–2006-ig két nagy szakasza volt a tervezetek tekintetében. Az első szakaszban (1990–1996) készült tervezeteknek elsősorban politikai identitást formáló és ideológiai szerepük volt: megalapozták az RMDSZ átfogó mozgalmi jellegét, kijelölték a belső csoportok közötti határvonalakat, ugyanakkor hozzájárultak a kisebbségi kollektív jogok romániai megjelenítéséhez is. A második szakaszba a 2003 után napvilágot látott tervezetek tartoznak, ezeket az immár RMDSZ-en kívül szerveződő ellenzék, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tűzte napirendre. Szerepük a politikai küzdelem újratematizálása volt: politikai szempontból ekkor az autonómia kérdése vált az RMDSZ és ellenzéke (MPP, EMNT, majd EMNP) közötti szembenállás fő választóvonalává. Mindkét szakasz tervezeteire jellemző, hogy közpolitikai tartalmuk némiképp szegényes maradt. Egy újabb, harmadik szakaszról beszélhetünk 2012-től, amelyet alapvetően két kihívás határozott meg: a kormányzat által szorgalmazott regionális reform, valamint a székely autonómiatörekvések mozgalmi összetevőjének megerősödése (az SZNT tevékenysége, a Székelyek Nagy Menetelése stb.), amelytől az RMDSZ immár nem tekinthetett el.
Jelenleg három olyan, jogi formátumban is megfogalmazott tervezet létezik, amelynek szerepe lehet az esedékes nyilvános vitában: az SZNT Székelyföld-statútuma, az EMNT-EMNP kerettörvény-tervezete a régiókról, valamint az RMDSZ itt vizsgált Székelyföld-statútuma. Az előbbi kettő nyilvános, az utóbbi pedig még csak munkadokumentum formájában létezik. Az RMDSZ-tervezet és az SZNT statútumjavaslata közötti legfontosabb különbségek: – az SZNT-tervezet a történelmi Székelyföldre vonatkozik, közjogi megfogalmazása pedig a dél-tiroli, illetve a spanyol autonóm közösségi statútumok mintáját követi; – az RMDSZ-tervezet Hargita, Kovászna és Maros megye társulására épít (tehát a történelmi Székelyföldnél nagyobb területre vonatkozik), és e társulást ruházza fel közigazgatási kompetenciákkal; – mindkét tervezet esetében hiányzik a román alkotmányos kerethez való illesztés pontosabb meghatározása. Az EMNP-kerettörvénye és az RMDSZ-tervezet:
– Az EMNP-kerettörvény többféle régiós hatáskört különböztet meg: az állammal megosztva gyakorolt, valamint az állam által átruházott hatásköröket. Ezeket a régió statútumába foglalják, amelyet a parlament egyoldalúan nem módosíthat. – Az RMDSZ-tervezetben a három megye és a megyék társulása kap többlethatásköröket. Ezek gyengébbek, mint a kerettörvényben megszabottak, és garanciális elemekkel sem rendelkeznek. Azaz sarkalatos törvénnyel átalakíthatók, illetve megszüntethetők. – Az RMDSZ-tervezet pénzügyi fejezete sokkal kidolgozottabb, mint a másik kettőé.
Székelyföld speciális státusa
A birtokunkba került, román nyelven íródott munkapéldányból szerkesztőségi fordítás alapján közlünk részleteket.
Preambulum Figyelembe véve a helyi közigazgatás és a közszolgáltatás decentralizációját; tudomásul véve a román nép képviselőinek 1918. december 1-jén, a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlésen vállalt kötelezettségeit arról, hogy „oktatását, önkormányzatát és igazságszolgáltatását minden nép saját nyelvén és saját emberein keresztül biztosítja”; elfogadva azt a tényt, hogy a helyi közigazgatás intézményei minden demokratikus rendszer alapját képezik; tudatában annak, hogy az állampolgároknak az európai uniós tagországok demokratikus alapelve szerint joga van részt venni a közügyek rendezésében, és ez a jog legjobban az emberekhez közeli, széles hatáskörrel felruházott helyi önkormányzati rendszer intézményein keresztül gyakorolható, a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó 1945/86-os törvény alapján, Románia Parlamentje elfogadja az alábbi jogszabályt.
1. cikkely: Az egységes és oszthatatlan Romániában, az alkotmány által garantált helyi autonómia elve alapján, valamint az 1945/86-os törvény és a jelenlegi statútum szellemében, a Kovászna, Hargita és Maros megyéből álló Székelyföld speciális jogállást kap. 11. cikkely: A 2001/215-ös, a helyi közigazgatást szabályozó törvény 11. cikkelyének 1. és 2. bekezdése értelmében, a jelen jogszabály alapján szavatolt hatáskörökkel, regionális fejlesztési projektek valamint közösségi szolgáltatások céljából Kovászna, Hargita és Maros megye részvételével közjogi és magánjogi fejlesztési társulás jön létre. Az ebben részt vevő helyi önkormányzatok törvényhozó és végrehajtó szervei a jelen törvény értelmében megőrzik önrendelkezésüket. 17. cikkely: A Székelyföldhöz tartozó megyékben a román és a magyar nyelvű elemi, gimnáziumi és középiskolai oktatásban csak azok a tanárok vehetnek részt, akiknek anyanyelve az oktatás nyelve. A második nyelvet csak olyan tanár oktathatja, akinek ez az anyanyelve. A második nyelv tanítása az elemi oktatás második osztályától kötelező. A német és a cigány nyelv oktatása az elemi, a gimnáziumi és a középiskolai intézményekben a szülők kérésére történhet olyan településeken, ahol a kisebbségek számaránya ezt szükségessé teszi. Amennyiben a német vagy a cigány kisebbség számaránya a településen eléri a 20 százalékot, a román vagy a magyar nyelvű iskolákban a németet, illetve a cigány nyelvet is tanítani kell. Székelyföld területén egyetemet csak a régió vagy a megye beleegyezésével lehet alapítani. 23. cikkely: Székelyföld önkormányzatának vezető tanácsa a Kovászna, Hargita és Maros megyei önkormányzati képviselőkből áll.
25. cikkely: Székelyföld vezető tanácsa – a három megyeszékhelyen felváltva – évente három ülésszak keretében fejti ki tevékenységét.
27. cikkely: Székelyföld vezető tanácsa egy elnököt és három alelnököt választ. Az elnök és az alelnökök kétéves időtartamra választhatóak. Ha az első periódusban az elnök a magyar közösség soraiból származik, a következő kétéves mandátumot a román közösség tagja nyeri el. Az egyik alelnöknek kötelezően más nemzetiségűnek kell lennie, mint az elnöknek. 33. cikkely: Székelyföld elnökségi jogkörét az elnök és a három alelnök gyakorolja. Az elnökség nemzetiségi összetételét arányaiban tükröznie kell Székelyföld önkormányzata nemzetiségi összetételének. 48. cikkely: Székelyföld regionális önkormányzata, valamint a megyei önkormányzatok által elfogadott jogszabálytervezeteket a területileg illetékes prefektusi hivatalhoz kell eljuttatni. Amennyiben a prefektus ezt 30 napon belül nem támadja meg a helyi közigazgatási bíróságon, ezek közlésre kerülnek és érvénybe lépnek.
49. cikkely: Amennyiben egy törvénytervezet a különböző nemzetiségekhez tartozó egyének egyenlőségét vagy kulturális és nemzetiségi önazonosságtudatának szabadságát sérti, Székelyföld Területi Önkormányzatának érintett nemzetiségi csoportja a tervezetről saját csoportjában kérhet külön szavazást. Ha ennek a szavazásnak az eredményét a többség nem fogadja el, illetve figyelmen kívül hagyja az önkormányzat keretében működő nemzetiségi csoport kétharmadának a kérését, a kisebbségi csoport harminc napon belül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. 50. cikkely: Székelyföld önkormányzatának és a három megye önkormányzatának törvényei Székelyföld Hivatalos Közlönyében jelennek meg román és magyar nyelven. A jogszabály a megjelenést követően hét nappal lép érvénybe, kivéve azokat az eseteket, amikor a törvény más terminust ír elő. A Hivatalos Közlöny egy példányát elküldik a területileg illetékes prefektusnak. 71. cikkely: Székelyföld területén a közalkalmazotti státusra civil állásokat hoznak létre a közszolgáltatások szükségleteinek függvényében. Ez az előírás nem vonatkozik a belügyi, a közbiztonsági és a honvédelmi intézmények számára. A közszolgáltatásokban dolgozó alkalmazottak nemzetiségi összetételének tükröznie kell a megye nemzetiségi összetételét a legutolsó népszavazás adatai alapján.
A nemzetiségek arányszáma szerint meghatározott közalkalmazotti állások betöltése a megüresedő állások függvényében történik.
72. cikkely: Székelyföldnek joga van a képviselethez mind az Európai Parlamentben, mind Románia Parlamentjében. A székelyföldi önkormányzat döntése értelmében joga van kirendeltségeket működtetni az Európai Unió intézményei mellett.
Mensura Transylvanica. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Bihar a korai középkorban
Nagyvárad- Csütörtökön a XXIII. Festum Varadinum keretében neves történészek részvételével konferenciát szervezett a RMDSZ Szacsvay Akadémia és a Tanoda Egyesület a Polgármesteri Hivatal dísztermében.
A Szabó Ödön történész, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és Zsoldos Attila akadémikus főszervezésében zajlott, Nagyvárad és Bihar a korai középkorban elnevezésű konferencián a meghívott neves magyarországi szakemberek, kutatók (Zsoldos Attila, Koszta László, Weisz Boglárka, Szende Katalin, Körmendi Tamás, Szovák Kornél és Klaniczay Gábor) a korai magyar történelem néhány, Váradon és Bihar megyében különös érdeklődésre számot tartó kérdésével kapcsolatban fejtették ki a néha egymástól eltérő álláspontjaikat úgy, hogy különféle szemszögekből- világi kormányzat, egyházi szerveződés vagy gazdaságtörténet- közelítették meg a tényeket.
Az előadások középpontjában tehát a régió korai története, valamint Szent László király alakja állt, amiből szükségképpen következett, hogy az elhangzottak messze túlléptek a térség földrajzi és történelmi határain, s hű tükreként annak a szerepnek, amelyet Várad a magyar történelemben betöltött és betölt, országos jelentőségű folyamatokat is tárgyaltak, széles ívű kitekintéssel, ha az eset úgy kívánta. Az expozék ugyanakkor a környék korai történetének egy-egy nagyobb fejezetét foglalták össze a várostörténettől a Szent László-kultusz kialakulásáig, a váradi irodalmi hagyomány legkorábbi emlékeitől a bihari püspökség kezdeteinek vizsgálatáig, a gazdaságtörténettől a magyar-horvát államközösség kezdeti szakaszáig.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Pillanatkép az erdélyi magyar politikáról
Az erdélyi magyar politika alakulását figyelemmel kísérők számára egyre nyilvánvalóbb, hogy kétosztatúvá vált az erdélyi magyar politikai élet.
Egyfelől van a magát az erdélyi magyarság egyetlen legitim érdekvédelmi és közképviseleti szervezetének tartó RMDSZ, másfelől pedig az alig két éve alakult Erdélyi Magyar Néppárt. A választási eredménytelensége miatt kiszolgáltatottá és politikailag zsarolhatóvá vált Magyar Polgári Párt önfeladó módon besorolt az RMDSZ ernyője alá, befolyása mára nem több maradt, mint amennyi a „szövetség” valamely platformjának, mondjuk a női tagozatnak van. Szinte kizárt, hogy önállóan indulhatnának egy következő választáson.
Az RMDSZ a 2010-es magyarországi választások óta, különösen amióta Kelemen Hunor tölti be az elnöki tisztséget igyekszik rendezni viszonyát a Fidesz-szel. A legfőbb magyarországi kormányerő elsősorban a fiatalabb generációhoz tartozó székelyföldi vezetőket fogadta el tárgyalópartnereként, általuk próbálja befolyásolni, a kívánt irányba terelni az RMDSZ politikáját. A folyamat nem sima, hisz amennyit javult a „szövetség” hazai megítélése a Fidesz-kapcsolatok viszonylagos normalizálása okán, annyit romlott a posztkommunista PSD-vel kötött újabb egyezséggel, a kormánybalépéssel.
Az imént kétosztatúnak neveztem az erdélyi magyar politikát, pedig egyesek szerint az inkább kétpólúsú. Az RMDSZ-ről tudjuk, hogy az EP-ben az Európai Néppárt frakciójához tartozik, amiből az következne, hogy maga is jobboldali.
Ennek viszont ellentmond a tény, hogy eddigi „szokásait”, működési mechanizmusát, magyarországi kapcsolatrendszerét tekintve inkább posztkommunista pártnak tűnik, mint jobboldali, konzervatív alakulatnak. Ezt támasztja alá az is, hogy Romániában a posztkommunistákkal áll koalíciós viszonyban, ennek a pártnak a tagjaival, vállalkozói holdudvarával épített ki olajozottan működő kapcsolatokat.
A Fidesz erdélyi politikájában is bizonyos fajta kettősség tapasztalható. Köztudomású, hogy a néppártot sokan, különösen RMDSZ-berkekben a Fidesz, személyesen Orbán Viktor kreálmányának tartják. Igaz viszont az is, hogy minden Fideszhez köthető anyaországi erkölcsi, szellemi és anyagi támogatás ellenére, az első, 2012-es választásokon nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egy alig alakult, ebből következően gyenge társadalmi beágyazottságú párt esetében badarság is lett volna túl magasra állítani a lécet. Ebből következően az országgyűlési választásokra készülő Fidesz úgy támogatta „stratégiai partnerét”, az EMNP-t, hogy közben megpróbálta megtalálni a modus vivendit az RMDSZ-szel is.
Sokszor elhangzott már, hogy az EMNP elsősorban 2016-ra gyúr, főleg a helyhatósági választásokra. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy miként kerül ki az idei EP-választásokból. A legvitatottabb döntésük, hogy Tőkés Lászlót nem saját listájukon indították. Merthogy az pozitívum ugyan, hogy fővédnökük, igaz, Fidesz-listán, de újra ott lehet az EP-ben, az viszont egyértelmű kudarc, hogy nem merték az önálló indulás kockázatát vállalni. Az is megválaszolandó kérdés, hogy új helyzetében Tőkés mennyire lesz képes a néppárti érdekek hatékony képviseletére, magának a pártnak a támogatására?
Úgy hírlik, az EMNP az eddigieknél szigorúbb anyagi feltételek között kényszerül folytatni. Dehát a siker nem kizárólag az anyagiakon múlik, annál inkább az elkötelezettségen, kitartáson, következetességen, áldozatkészségen.
Szentgyörgyi László
Központ. Erdély.ma

Húsz átkelőhelyet építenének a román-magyar határra
Máramarostól Temes megyéig húzódó határterületeken építenének még húsz átkelőhelyet Románia és Magyarország között – mondta el Borbély László csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. A politikus látogatása alkalmával értékelte az RMDSZ kéthónapos kormánykoalíciós tevékenységét.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke elmondta, szerdán egy memorandummal jóváhagyta a kormány, hogy további húsz határátkelőhely nyíljon Románia és Magyarország között Máramaros megyétől egészen a déli fekvésű Temes megyéig. Az alelnök hozzátette, így az utazóknak útirány szempontjából több lehetőségük lesz a szomszédos országba utazni, ugyanakkor amennyiben Románia csatlakozna a schengeni övezethez, úgy ezeken az átkelőhelyeken meg sem kellene állniuk.
Borbély beszámolt arról is, hogy eddig a beruházások technikai adatainak jóváhagyását a minisztériumok, illetve más bizottságok munkatársai is át kellett nézzék, továbbá jóvá kellett hagyják. Emiatt például az Országos Infrastruktúra Fejlesztési Program ideje alatt több alkalommal is napokat kellett várjanak egy-egy válaszra. Most a parlament egy sürgősségi kormányrendelettel eltörölte az erre a szabályozásra vonatkozó szakaszt, és ezután csak az önkormányzatok lesznek felelősek a jóváhagyásért.
A találkozón Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a közbeszerzéssel kapcsolatos procedúrákról is beszélt. Elmondta gyakran nehéz megmondani a közbeszerzési eljárások kezdeti pillanatában, hogy mikor írják alá a szerződést. Kiemelte, nem az önkormányzati vezetők és nem az Európai Unió okolható ebben az esetben, hanem Bukarestet említette hibásnak, mivel „rosszak” a meghatározott procedúrák.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hozzátette, hogy a procedúrák lefolyásának egyik nehezítő oka a 2012 óta érvénybe lépett szabályozás, amely alapján a legkisebb árat ajánlók végezhetik a munkálatokat, függetlenül attól, hogy milyen minőséget tud biztosítani az adott vállalkozás. Véleménye szerint ezért halad néhány munkálat úgy Székelyföldön is, ahogy.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

Önrendelkező Székelyföldet, hivatalos magyar nyelvet kérnek
Románia kormánya és parlamentje tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt minden kötelezettségét, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának előírásait; Románia területén Székelyföld néven hozzanak létre közigazgatási régiót, amely foglalja magában a memorandum mellékletében szereplő településeket (153 Hargita, Maros és Kovászna megyei község és város – szerk. megj.), és csak ezeket.
Autonóm státust kérünk ennek a régiónak. Kérjük, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság részaránya meghaladja a tíz százalékot, az állam nyelve mellett a magyar is legyen hivatalos nyelv – ezek az alapvető követelései annak a petíciónak, amit Uzon község helyi tanácsa tegnap fogadott el. A határozat ugyanakkor felhatalmazza a község polgármesterét, hogy a petíciót eljuttassa a megye kormánymegbízottjához, az EU szerveihez, valamint az ENSZ Emberjogi Tanácsához.
A vonatkozó határozattervezetet és indoklását a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) fogalmazta meg. Magyar emberként úgy gondolta, érdemes tárgyalni, megvitatni az SZNT kezdeményezését, erre jó alkalmat adott a tanácsülés – mondta el érdeklődésünkre Ráduly István polgármester.
Az ülésen részt vett Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, aki elmondta, Hargita megyében három, Maros megyében egy önkormányzat már elfogadta a petíciót. Előbbiben a prefektus máris megtámadta a határozatokat. Az SZNT számított erre a lépésre, előkészített egy iratot, melyet EU-s fórumokhoz fognak eljuttatni. A határozat megtámadásával alapvető állampolgári jogot, a kérvényezési jogot sértik – fogalmazott Gazda.
A tegnapi tanácsülésen többen szólni kívántak a határozattervezet kapcsán. Vrânceanu Alexandru tanácstag arra volt kíváncsi, mivel segít az autonómia a napi problémákban. Az RMDSZ sokszor volt kormányon, de ennek jó hatását sem a románok, sem a magyarok nem érezték. A polgármester konkrét példákkal próbálta magyarázni az autonómia lényegét. Helyben hozhatók a közösséget érintő döntések, például nem országos szinten szabják meg a fűtéspótlék értékét, nem Bukarestben meghirdetett pályázatokkal választják ki a helyi befektetések kivitelezőit. Mindenkin segítene az is, ha helyben maradnának a pénzek – vázolta a községvezető. Gazda Zoltán azt is hangsúlyozta: az autonómia nem a magyaroknak szól, hanem a régió minden lakosának. Vrânceanu később kijelentette: ők is jónak látnák az ilyen autonómiát, gazdasági szempontból legyen jó magyarnak és románnak is.
A nyugdíjak kérdése is felvetődött. Mi lesz azokkal, akik eddig a román államnak fizették be nyugdíj-hozzájárulásukat? Gazda Zoltán megnyugtatóan válaszolt. Két lehetőség is van: vagy az állam fizeti tovább a nyugdíjakat, vagy a vonatkozó nyugdíjalapot átutalja az autonóm közigazgatásnak. Kovács Zsombor sepsimagyarósi falumegbízott felvetette: az emberek nem tájékozottak a tekintetben, hogy milyen előnyökkel jár az autonómia. Válaszában Gazda elmondta, tizenkét pontban összegezték az autonómia előnyeit, és ezt valóban tudatosítani kell a polgárokban. Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ továbbra is a devizahitelesek problémáinak megoldását kéri
"Az RMDSZ az egyetlen olyan politikai alakulat, amelynek saját törvénykezdeményezése van a devizahitelesek problémáinak megoldására, amelynek értelmében a devizahitelek visszafizetése a szerződés megkötésekor érvényes valutaárfolyam alapján történne" – hangsúlyozta Cseke Attila parlamenti képviselő csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján, majd hozzátette: ,,mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy ezekben az esetekben nemcsak az állampolgárnak, hanem a bankoknak is felelősségük van, és a hitelek kockázatát nekik is vállalniuk kell."
A képviselő elmondta: az elmúlt hónapok eseményei is azt bizonyítják, hogy a legjobb megoldást az RMDSZ törvénykezdeményezése jelenti, hiszen tudnivaló, hogy készül egy új európai direktíva a szerződésekben megtalálható tisztességtelen feltételek szabályozására, de az csak a 2016 után megkötendő hitelszerződésekre érvényes. ,,Ugyanakkor a bírósági eljárások is időbe és és pénzbe kerülnek az állampolgárok számára, a mostani EU- bírósági határozat pedig a nemzeti bíróságoknak ad jogosítványokat, amelyek akkor tudnak igazából dönteni, ha van a nemzeti jogban devizahitelekre vonatkozó rendelkezés. Ezt a rendelkezést csak az RMDSZ törvénytervezete oldaná meg" – fejtette ki Cseke Attila.
A sajtótájékoztatón az RMDSZ politikusa a devizahitelekkel kapcsolatosan ismertette az Európai Bíróság 2014. április 30-i határozatát, amely egy magyarországi svájci frank alapú hitel kapcsán született meg, és amelyben a Magyar Kúria a 93/13-as Direktíva két szakaszának értelmezését kérte. A Magyarországon elindított per lényege, hogy lehet-e tisztességtelennek minősíteni azokat a hitelezési feltételeket, melyek az átváltási árfolyamra vonatkoznak. Az Európai Bizottság ítéletében megállapította, hogy az árfolyamra való átváltás csak a hitelszerződésben megtalálható rendelkezések adott körülményei között tekinthető "a szerződés elsődleges tárgyának", amelynek megállapítása minden esetben a nemzeti bíróság hatásköre.
Cseke Attila elmondta, ennek következményeként a nemzeti bíróság megállapíthatja, hogy az átváltási árfolyamra vonatkozó hitelezési rendelkezés tisztességtelen feltételnek minősül. Ilyen esetben az európai uniós joggal nem ellentétes azon rendelkezés, amely lehetővé teszi a nemzeti bíróságnak, hogy a tisztességtelen feltétel megsemmisítése révén, azt egy más, a nemzeti jogban megtalálható rendelkezéssel helyettesítse.
A parlamenti képviselő szerint a határozat üzenete Románia számára az, hogy a hazai törvényhozásban is szükség van a devizahiteleseket érintő szabályozásokra.
Az RMDSZ parlamenti képviselete 2013 novemberében iktatta a devizahitelesek megsegítésére vonatkozó törvényjavaslatát, amelynek legfontosabb rendelkezése, hogy a szerződés megkötésekor érvényes valutaárfolyamon számolják tovább a törlesztendő hitelrészleteket. A törvényjavaslatot jelenleg a szenátus tárgyalja. Népújság (Marosvásárhely)

Semjén Zsolt: az RMDSZ jó választási szereplése nemzeti érdek
,,Két feladatunk van az Európai Unióban: az egyik az, hogy keményen képviseljük a magyar nemzeti érdekeket, a másik, hogy az Uniót a keresztény civilizáció értékeinek irányába mozdítsuk el. Az Uniót ugyanis nem elszenvedni kell, hanem alakítani. Ezért fontos, hogy a magyar nemzetrészek – így az erdélyi magyarság is – minél nagyobb arányban jelen legyen az Európai Parlamentben – jelentette ki Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) adott exkluzív interjújában.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a közel fél órás beszélgetésen kifejtette: az RMDSZ feladata az erdélyi magyar érdekek képviselete, ezért legitimnek tartja a Szövetség jelenlétét a szocialista többségű román kormányban. „Általában véve, amikor valaki egy pártcsaládhoz tartozik, azt köti a tekintetben, hogy azon politikai pártcsalád vonatkozásában kössön pártkoalíciót. Ez így van a gyűjtőpártok és az ideológiai pártok esetében. (...) Tudom, sokan támadták az RMDSZ-t a szocialistákkal való koalíciókötés miatt. Az RMDSZ esetében azonban más a helyzet, mivel itt kisebbségvédelemről van szó, következésképpen az RMDSZ legfőbb feladata az erdélyi magyar kisebbség képviselete. Nem az RMDSZ-en múlik, hogy a jobboldal nem tudta kellőképpen összeszedni magát, és a szocialisták kormányoznak. Az RMDSZ-nek a feladata az, hogy a mindenkori szituációban próbálja a magyar nemzeti érdekeket érvényre juttatni – hangsúlyozta a KDNP elnöke.
Hozzátette, a Magyar kormány támogat minden, a magyar érdeket képviselő határon túli politikai szervezetet. Azt kell belátnia mindenkinek, hogyha az RMDSZ megroppan, és nem éri el az öt százalékos küszöböt, nem kerül be a parlamentbe, akkor nem egy másik magyar párt fog bekerülni. (...) Az RMDSZ képes erőből képviselni a magyar érdekeket. Ebből kifolyólag magyar nemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél jobban szerepeljen most például az EP-választásokon, ezért a Magyar kormány nevében arra kérek minden erdélyi magyart függetlenül a politikai beállítottságától, hogy menjen el a választásokra és szavazzon az RMDSZ listájára. Mert ez teszi lehetővé azt, hogy erős magyar képviseletünk legyen Brüsszelben, és ez teszi lehetővé azt, hogy erős képviseletünk legyen Bukarestben is. Tehát politikai beállítottságtól függetlenül szavazzanak az RMDSZ-re, mert az RMDSZ súlya a magyar érdekképviseletnek a súlyát növeli Brüsszelben – szögezte le a magyar kormány miniszterelnök-helyettese az interjúban. Szabadság (Kolozsvár)

Az RMDSZ újrafogalmazta az EU pénzkereteiből megvalósuló fejlesztési prioritásait
Az RMDSZ újrafogalmazta az Európai Unió pénzkereteiből megvalósítandó fejlesztési prioritásait. Az Erdély 2020 operatív programjavaslat frissített változatát ma mutatta be Kolozsváron Borbély László, a szövetség politikai alelnöke, és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, a szövetség gazdasági tanácsának a koordinátora.
Borbély László elmondta, az RMDSZ párbeszédet kezdeményez a koalíciós partnerekkel annak érdekében, hogy az Európai Unió pénzforrásai a következő költségvetési ciklusban jobban szolgálják Erdély és az ország érdekeit.
A politikus elfogadhatatlannak találta például, hogy Románia a Brüsszelbe márciusban benyújtott partneri szerződésjavaslatában kétmilliárd euróval kevesebbet irányoz elő környezetvédelemre, mint a korábbi ciklusban.
Borbély László elképzelhetetlennek tartotta, hogy az előirányzott 3,5 milliárd eurós környezetvédelmi keretből Románia teljesíteni tudja a csatlakozási szerződésben vállalt vízellátási és szennyvízgazdálkodási kötelezettségeit. Úgy vélte, az ország rendelkezésére álló 41 milliárd euróból legalább hét milliárdot kellene környezetvédelemre szánni.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő arra figyelmeztetett, hogy a pénzlehívás csak eszköz a célok elérésében. A gazdaságpolitikus az intelligens, fenntartható és a társadalmi befogadást elősegítő növekedést jelölte meg célként. Hozzátette, az operatív programjavaslat 14 prioritást és 33 intézkedést jelöl meg Erdély fejlesztésére.
Ezek sorában a szállítási és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztését, a kis és középvállalatok versenyképességének a növelését, az oktatás és a szakképzés fejlesztését, fenntartható munkahelyek létesítését, a szegénység elleni küzdelmet és a társadalmi befogadást, a mezőgazdaság gépesítését illetve a leader akciócsoportok hangsúlyosabb támogatását említette.
Winkler Gyula azt is hozzátette, Romániának sürgősen módosítania kellene a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogszabályait. Csökkentenie kellene a pályázati bürokráciát és immár nem a legalacsonyabb ár alapján, hanem az ár/érték arány, illetve az ár/szavatossági idő arány alapján kellene győztest hirdetnie a közbeszerzési pályázatokon.
Az Erdély 2020 című gazdasági stratégia első változatát 2012 októberében mutatta be az RMDSZ. Szabadság (Kolozsvár)

Újabb síroknak biztosítanának védettséget a Házsongárdban
Kelemen Hunor kulturális miniszter szerint a kolozsvári Házsongárdi temető újabb sírjainak kell műemléki védettséget biztosítani. A tárcavezető a történeti temetők örökségi értékeinek a megőrzéséről és a Házsongárdi temetőről szóló nemzetközi szeminárium megnyitóján mondott beszédet péntek reggel Kolozsváron.
Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy korábbi miniszteri mandátuma idején, 2012-ben nyilvánították védettnek a műemléknek minősülő temető 392 síremlékét.
„Tovább kell haladni ezen az úton” – jelentette ki az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő politikus. Hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan kell megtalálni a forrásokat, amelyekkel a történelmi jelentőségű sírokat helyre lehet állítani. A miniszter szerint elsősorban az örökös nélküli sírok esetében van felelőssége a közösségnek, a városnak és a tárcának.
Kelemen Hunor megjegyezte, elég egy sétát tenni a 429 éves sírkertben, és kiderül, hogy az nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély, Románia és Európa örökségének is fontos része, amit semmiképpen nem szabad veszni hagyni.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere a város egyik legértékesebb műemlékeként említette a Házsongárdi temetőt, amellyel a város méltán büszkélkedhet. A volt miniszterelnök Kelemen Hunor érdemének tartotta, hogy 392 sír műemléki védelmet kapott, és reményét fejezte ki, hogy a lista tovább bővül.
Emil Boc köszönetet mondott a szeminárium kolozsvári megszervezéséért, megjegyezve, hogy a rendezvényen bemutatandó nyugati példákból a kolozsvári városvezetés is sokat tanulhat.
A mulandóság emlékkövei című szeminárium keretében portugál, spanyol, olasz, osztrák, angliai, amerikai, magyarországi és romániai szakemberek osztják meg a történelmi temetők irányításában, megőrzésében, népszerűsítésében szerzett eddigi tapasztalataikat az érintett helyi vezetőkkel, civil szervezetekkel, kutatókkal.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik az erdélyi magyarság megannyi kiemelkedő személyisége. A védetté nyilvánított sírok között van Apáczai Csere János, Tóthfalusi Kis Miklós, Szenczi Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Dsida Jenő, Jósika Miklós, Xántus János sírboltja, Szilágyi Domokos és Hervay Gizella közös síremléke. Krónika (Kolozsvár)

Sógor Csaba: erős gyülekezetekre van szükség a szórványban
„A szórványmagyar közösségekben felerősödik az egyházak szerepe, hiszen számos olyan település van, ahol a templom a magyar emberek számára a legfontosabb közösségi teret jelenti” – hangsúlyozta Sógor Csaba Bethlenben, ahol május 15-én egyházi vezetőkkel találkozott.
Az RMDSZ EP-képviselőjelöltje elmondta: az egyházi vezetőknek mindig jelentős küldetésük volt, nem csupán lelki, hanem közösségi szolgálatot is végezniük kell. Különösen igaz ez, azokra a vidékekre, ahol a magyar identitás megőrzése mindennapos küzdelmet jelent. „Ha egy közösség feladja az önszerveződés mindenféle formáját, akkor a saját létére mond nemet. Nem létezik egyetlen olyan rövid vagy hosszútávú stratégia sem, amely ezt a helyzetet meg tudja menteni. Ilyenkor egyetlen gyógymód segíthet, mégpedig a közösségi erő és akarat megőrzése” – hangsúlyozta Sógor Csaba, aki szerint ebben rejlik a lelkészek igen fontos szerepe is. Az EP-képviselőjelölt szerint, ahol erős közösségek vannak, oda a civil szféra és a politikum támogatása is célzottabban eljut.
Sógor Csaba azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban is az erős, önszerveződő közösségeknek van jövője, hiszen a támogatáspolitika egésze a közös tervezésen és együttműködésen alapszik. „Nem az a legfontosabb, hogy hányan élünk egy-egy településen, hanem az, hogy képesek legyünk összefogni, együtt dolgozni, mert akkor tudunk erősödni és gyarapodni is” – magyarázta az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, aki elmondta, a következő alkalom május 25-e lesz, amikor az erdélyi magyarságnak fel kell mutatnia erejét és bizonyítania kell összetartását. maszol.ro

Borbély a behívókról: ilyen helyzetben mindenki körülnéz a saját háza táján
Aggodalmat keltett a lakosság körében a hadügyminisztériumnak az elmúlt időszakban néhány olyan intézkedése, amelyeket a katonai készültséggel hoztak összefüggésbe: Marosvásárhely egyik sugárútján harckocsik vonultak végig, a sorkatonai szolgálatot teljesített férfiak egy része a katonai státuszuk tisztázására vonatkozó behívókat kapott, és eltörölték a hadiipari vállalatok államadósságát. Borbély Lászlót, az RMDSZ politikai alelnökét, a képviselőház külügyi bizottságának elnökét arról kérdeztük, hogy külügyi viszonylatban miként kell értelmezni ezeket az intézkedéseket.
"Ukrajnában küszöbön van egy polgárháború. Az, ami most Ukrajnában történik, sajnos, kihatással van a teljes régióra. Ilyenkor nyilvánvalóan mindenki körülnéz a saját háza táján" - mondta el a külügyi bizottság elnöke, hozzátéve, hogy aggasztják az ukrajnai történések. Elmondta, a hadügyminisztérium intézkedései egyenes következményei annak, hogy Románia NATO-tagállam.
"A hadügyminiszterrel személyesen tisztáztam a behívók kérdését, elmondta, nem a tartalékosok fogják megoldani a helyzetet, a behívókat úgy kell értelmezni, hogy azok egy rutin-ellenőrzés részei. NATO-tagállam vagyunk, bízzunk abban, hogy nem fogunk oda eljutni, de ha valami probléma lesz, akkor a NATO megvédi minden tagországát. Ezért van itt Rasmussen NATO-főtitkár, ezért lesz itt jövő héten Joe Biden alelnök az Amerikai Egyesült Államokból. Ilyenkor természetes, hogy oda kell figyelni a hadtechnikára, és az ezzel kapcsolatos dolgokra. Sajnos ilyen helyzetben vagyunk, hogy Ukrajnában naponta halnak meg emberek, felfegyverzett illegális csapatok állnak szemben az ukrán hatóságokkal" - nyilatkozta Borbély László.
Elmondta, minden azon múlik, hogy a felek le tudnak-e ülni egymással tárgyalni, azonban nem tudni, hogy milyen következményekkel kell számolni, a hadügyminisztérium intézkedéseit is ennek a bizonytalan helyzetnek a jegyében foganatosította. (hírszerk.) Transindex.ro

Bemutatták az Erdély 2020 második változatát
Az RMDSZ által kidolgozott, Románia 2014–2020-as európai költségvetési ciklusban megvalósítandó célkitűzéseiről értekezett pénteken, Kolozsváron Winkler Gyula EP-képviselő, aki az első helyen szerepel a szövetség EP-listáján, valamint Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Borbély nehezményezte, hogy Románia a Brüsszelben márciusban benyújtott partneri szerződésjavaslatában kétmilliárd euróval kevesebbet irányoz elő környezetvédelemre, mint a korábbi ciklusban. Az Erdély 2020 dokumentum idei, frissített változatát bemutatva a két politikus vázolta az Erdély érdekeit szem előtt tartó célkitűzéseket.
Borbély László szerint a román politikai életben még kampánykor sem beszélnek arról, hogy mire várhat Románia az elkövetkező hétéves ciklusban, és a politikai pártok sem közöltek az átlagember felé semmi olyat, amelyből ez kitűnne, habár 2020–2040 között az ország 41 milliárd euró uniós forrást hívhat le. Borbély emlékeztette a sajtót, hogy az RMDSZ hat hónapon át tartó lakossági konzultáció következményeként már 2012-ben létrehozta Erdély 2020 elnevezésű dokumentumát, amelyben az erdélyi prioritásokat térképezték fel. Ezt átadták az európai ügyekért felelős tárcavezetőnek, ám választ a mai napig sem kaptak. Most kidolgoztak egy újabb változatot, amelyet május végén továbbítanak a szaktárcának, és kormánypártként ősszel kívánnak tárgyalni a koalíciós partnerrel erről a témáról.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Háromszáz erdélyi vállalkozó okulhat Japánban
„Két hozadéka lesz annak a körútnak, amelyet – az MPP /Magyar Polgári Párt/ közvetítésével – nemrég Erdélyben tett meg a Japán Gazdasági Kamara elnöke” – újságolta lapunknak Keizer Róbert megyei elnök. Az egyik az, hogy Kolozsváron a Mócok úti japán teázóban meg fog nyílni a Japán Gazdasági Tanácsadói Központi Iroda. A másik: Keitaro Ohne, a Marugame régióbeli kormányzó demokratapárti parlamenti képviselő támogatásával 2020-ig háromszáz erdélyi vállalkozót várnak Japánba tapasztalatgyűjtésre, teljes ellátásukat a japán kormány állja. Az első tízes csoport még ebben az évben indulhat. Az MPP civil szervezetekkel veszi fel a kapcsolatot, amelyek megszólítják majd a potenciális utazókat. A vendéglátók szigorú feltétele, hogy a projektben részvevő vállalkozók ne legyenek kezdők és adósok. Elismerésképpen az MPP Kolozs megyei szervezete és az RMDSZ közösen erdélyi látogatásra hívta meg Ohno képviselő urat. Szabadság (Kolozsvár)

Hivatkozási alap a Kalmár-jelentés
Kalmár Ferenc magyar keresztény-demokrata politikus volt a vendége csütörtökön, Kolozsváron a Járosi Andor Keresztyén Műhelynek. A Kalmár által összeállított és az európai nemzeti kisebbségekre vonatkozó jelentést idén áprilisban fogadta el az Európa Tanács (ET) 71 igen szavazattal, 11-11 tartózkodással, illetve nemleges vokssal. A rendezvény másik vendége Korodi Attila RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter és Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke volt.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök házigazdai minőségben köszöntötte az egybegyűlteket. Csinta Samu újságíró, az esemény moderátora a jelentés előzményeiről faggatta először a magyar politikust.
– Az Európa Tanácsban akkor születtek meg a nemzeti kisebbségek kérdéskörével foglalkozó dokumentumok, amikor Európában krízishelyzet volt ilyen téren. Az 1990-es évek elején szavazták meg a kisebbségvédelmi keretegyezményt, 2003-ban pedig a Gross-jelentést, amely az autonómiákról szól. Kovács Elvira vajdasági képviselő asszonnyal közösen kezdeményeztem, hogy készüljön jelentés a kisebbségekről. Mivel összegyűjtöttük a kellő számú aláírást, a tanács rábólintott az elkészítésére. A raportőri tisztséggel eredetileg egy görög képviselőt akartak megbízni. Elképzelhetik, milyen lett volna ez a jelentés, ha egy olyan politikus készíti el, amelynek országa nem írta alá és nem ratifikálta az 1990-es évekbeli kisebbségi keretegyezményt, és ahol az alkotmány nem ismeri el a nemzeti kisebbségek létét – magyarázta Kalmár Ferenc. Szabadság (Kolozsvár)

F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van?
A kettős állampolgárságról tartott kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen sziporkázott egy történész, egy szociológus és egy sor politológus.
- az az antinacionalista beszédmód és az az alkotmányos patriotizmus, amit a magyarországi mainstream baloldal a nyolcvanas-kilencvenes években útként kijelölt magának, az eleve kulturális és nyelvi alapon szerveződő kisebbségi közösségek számára eredendően idegen és egy más entitást képvisel - attól, hogy 2010-ben létrejön a honosítási törvény, a magyarországi társadalomnak a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdésékben alkotott véleménye nem változott meg - a 2004-es, kettős állampolgárság-ellenes kampánnyal, a modernizációs retorika és a jóléti sovinizmus összecsúsztatása révén lényegében a bal-liberális értelmiség nyitotta meg az utat a szélsőjobb narratívák kibontakozása előtt - az kisebbségi magyar elitek kilencven éve nem voltak ilyen legitimációs válságban - az RMDSZ-nek nem sikerült a román nemzetépítéssel szemben doktrínát megalkotnia - gyakorlatilag az RMDSZ-ből és az RMDSZ körül eltűnt az etnikai identitás tőkésítése, az azt szervező réteg; hiányoznak azok a hajszálerek, amelyek a szakmát összekötnék egy intézményi rendszerrel - a Fidesz folyamatos erdélyi térfoglalása és a magyar állampolgárság kiterjesztése eljuttatott oda, hogy gyakorlatilag a kisebbségi elitek, mint önálló politikai entitás, nem jelennek meg a magyar kormányzati politikában, funkciótlanná váltak: nem részesei ennek a dolgok, a magyar állam a fejük fölött építette ki a politikáját.
Ezek voltak a legfontosabb megállapításai Kiss Tamás szociológusnak a Magyar Kisebbség nemzetpolitikával és a kettős állampolgárság kérdésével foglalkozó új számában megjelent írásában. Az írást röviden méltató Bárdi Nándor történész még Korhecz Tamás állítását emelte ki: a kettős állampolgárság megadása révén a kisebbségvédelem helyett a magyar pártpolitikai küzdelmek kihelyezése történt a kisebbségi magyar közösségekbe, és a kisebbségvédelmet, a kisebbségi társadalomépítést nem pótolhatja a kettős állampolgárság kérdése.
Az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK) keretében, a Sapientia EMTE épületében pénteken, Állampolgárság téma a Magyar Kisebbség új számában címmel megszervezett kerekasztal-beszélgetést Bárdi Nándor történész moderálta. Meghívottjai Bakk Miklós, Bodó Barna, Kántor Zoltán, Salat Levente és Toró Tibor politológusok, valamint Kiss Tamás szociológus voltak.
Ezek voltak a legfontosabb megállapításai Kiss Tamás szociológusnak a Magyar Kisebbség nemzetpolitikával és a kettős állampolgárság kérdésével foglalkozó új számában megjelent írásában. Az írást röviden méltató Bárdi Nándor történész még Korhecz Tamás állítását emelte ki: a kettős állampolgárság megadása révén a kisebbségvédelem helyett a magyar pártpolitikai küzdelmek kihelyezése történt a kisebbségi magyar közösségekbe, és a kisebbségvédelmet, a kisebbségi társadalomépítést nem pótolhatja a kettős állampolgárság kérdése.
Az alábbiakban kivonatolva közöljük a beszélgetés során elhangzott lényeges megállapítások egy részét: Bakk Miklós
- a nacionalizmus-elméletek mentén a román-magyar történelmet újra kell gondolni, és azt is, hogy hogyan játszik a magyar és a román politika a határon-túliság kérdésével és, hogyan teszi át ezt taktikai regiszterbe
- a magyar politikában a leszakadt részek kérdésében a meghatározó az, hogy az akkor következett be, amikor a magyar nemzetépítés éppen csúcsra volt járatva. Éppen ezért a magyar nemzetpolitika a mai napig nem tud differenciáltan tekinteni erre, hanem ennek az egységeszménynek az újraértelmezését próbálja megvalósítani .
- a román államépítés és a határon túli románok viszonya ettől különböző, ugyanis az akkor még nem országrészek közösségei nagyon különbözőképpen kapcsolódtak be a nemzetépítésbe. Így a bukovinai és az erdélyi kicsit másképp valósult meg, a moldáv pedig egy alternatív nemzetépítés volt, sőt vannak olyan román tömbök, amelyek soha nem voltak részei a román nemzetépítésnek (pl. a Timok völgye)
- ha a kettőt szembeállítjuk, akkor azt látjuk, hogy az utóbbi nemzetépítési koncepció jóval nagyobb politikai és taktikai mozgásteret ad a kisebbségi közösségeknek
Kántor Zoltán
- nem egyetlen nemzetkoncepció van, hanem egy homályos nemzetkoncepció, amire az emberek hivatkoznak, (azt gondolnánk, hogy a politikusok többsége alapos olvasottság után tesz így, de ez nem így van). A nemzetépítés olyan, mint a La Sagrada Familia templom, épül, de nem tudjuk, hogy milyen lesz, nem látjuk a végpontját a folyamatnak, folyamatosan változik, alakul
- az egyének véleménye nagyon sokat számít: 500-600 ezernél tart a kettős állampolgárságot felvevők száma, de meg lesz az egymillió is. Persze van, akinek a magyar állampolgárság igénylése túl sok, van aki feleslegesnek érzi és van olyan is, aki protesztből nem teszi meg ezt.
Kiss Tamás
- egy olyan nyelvet próbál keresni, amelyen elmondhatóak olyan jelenségek, amelyekről nehéz beszélni, mert rájuk van telepedve egy „máz, kulimász”. Ilyen például a kettős állampolgárság kérdése, de az RMDSZ klientúraépítése is.
- a kettős állampolgárság megadásával nem zárult le semmi, a kategorizációs küzdelem folyik tovább
Salat Levente
- kérdés az, hogy a szakembereket, akik a kérdéssel hivatásukból adódóan foglalkoznak, mentesíti-e valami az alól a felelősség alul, hogy próbáljanak értékelni, állást foglalni a várható következményeket illetően
Kitérő
Salat feltette a kérdést, hogy van-e esély arra, hogy a politikai döntésekről, opciókról tudományos igényű megállapításokat tegyünk és, hogy van-e tudományos alapja annak, hogy a nagy horderejű politikai döntéseket illetően nyíltan állást foglaljanak és ítélkezzenek azok helyességéről. Két példával árnyalta a kérdést.
1. Pólya György pályafüggőség modellje: adott egy urna, benne egy piros és egy fehér golyó. Két játékos, egy-egy urnával, amelyekben csak piros és a másikban csak fehér golyó van. A játék: szerre kivesznek egyet és visszatesznek egy ugyanolyant. Mi lesz ennek a kimenetele? Azt gondolhatnánk, hogy fele-fele arány lesz a végén, de nem, az esetek nagy többségében ez 90 %-os eltolódást fog mutatni ide vagy oda. Ez egy olyan kumulatív logika a kétesélyes kérdések esetében, ami azt mutatja, hogy nem lehet tudni, hogy merre fog hangsúlyosan eltolódni az esélyek közül a végeredmény. 2. Egy elmélet szerint sündisznó és róka típusú elemzők vannak. A sündisznó típusú nagy rendszerekbe, összefüggésekben lát, míg a róka kis és ellentmondó részletekbe. Az érdekes tapasztalat ezekkel az, hogy a rókának nagyobb az esélye, hogy megjósolja a rövidebb távú politikát. Salat szerint ő sündisznó típusú kutató és a kettős állampolgárság kérdéskörében csak olyan információk állnak a rendelkezésére, amelyek a rókáknak játszanak a kezére.
- szerinte a kettős állampolgárság története röviden: a Fidesz és Orbán Viktor úgy dicsőült meg, hogy a történet kezdetén nagyon határozottan ellenezte az állampolgárság kiterjesztését, majd 2004-ben a „nagyon szerencsétlen” népszavazást követő politikai hisztériában - nem utolsó sorban választói megfontolásból -, felállt a kettős állampolgárságot követelő hullám tetejére. Majd amikor megnyerte a 2010-es választást, abban a helyzetben találta magát, hogy nem maradt más választása: annak ellenére, hogy nem tudhatta, mi lesz belőle, tovább kellett menjen a vállalással. Ettől a pillanattól kezdve létrejött egy olyan helyzet, ahol a szereplők sodródnak ezzel a jelenséggel, létrehozták ezt a Pólya logikájához hasonló eseményt, attól függetlenül, hogy mit gondolnak erről az egészről.
- szerinte azt képzelhetnénk, hogy az RMDSZ-nek volt elképzelése arról, hogy mi lesz ennek a következménye. Habár Kiss Tamás a szövegében utal rá, hogy az RMDSZ-ben volt egy törésvonal ennek az értékelésével kapcsolatban, Salat úgy véli, hogy a nagy törésvonal nem Markó Béla, illetve Antal Árpád és Tamás Sándor között van (eredetileg Antal-Tamás formában hangzott el, a szövegben először tévesen Antal Attila neve szerepelt, javítottuk - szerk. megj.) Szerinte annak vagyunk a szemtanúi, ahogy az RMDSZ-nek, annak ellenére, hogy látja, hogy rossz vége is lehet a dolognak, nincs ereje szembefordulni az áramlattal és ő is felül erre a vonatra.
- Salat úgy véli, hogy ezzel ellentétben az EMNP, meg a holdudvarához tartozó szervezetek részéről azt látjuk, hogy amellett, hogy közvetlen haszonélvezői az eseményeknek, szerintük az autonómia és a kettős állampolgárság kérdése nem összeegyezhetetlen. Azonban arra, hogy miért, nincs válaszuk vagy érvük.
- Salat beszélt Borbély Zsolt Attilának a kötetben megjelent szövegéről is, amelyben az egyik elképzelés az, hogy meg kell győzni a románokat arról, hogy legyen autonómia, de akár rá is lehet kényszeríteni őket az autonómia megadására. Salat szerint ez rég ott lebeg a nyilvánosság előtt és szerinte annak, aki ezt képviseli, ezt előbb-utóbb fel kell vállalnia. Ez a kérdés szerinte azért érdekes, mert nem világos, hogy ezt akkor is beszabad-e vagy érdemes-e vállalni, ha már nem egy vonatról van szó, hanem "arról a bombázóról, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott ül."
- Salat ugyanakkor kijelentette, hogy ez nem a végkövetkeztetés, ugyanis nem tudja, hogy mire lehet számítani a kérdésben
Bárdi Nándor
- Bárdi elmondta, hogy ő, mint történész, a nemzetiesítést egy társadalomtörténeti jelenségként gondolja el. Szerinte Magyarországról nézve a kérdés úgy tevődik fel, hogy egy nemzetiesítési folyamat mikor torzul el.
Két példa
Bárdi két példával illusztrálta, hogy mit ért ez alatt. Szerinte a „Fölszállott a páva” hihetetlen sikere a politikai támogatásra gyakorolt szakmai szűrőnek is köszönhető, valamint annak, hogy mindezek mellett valamire építkezett (táncház-mozgalom).
Ezzel szemben a „Szeretünk Magyarország” program ott bukott el Bárdi szerint, hogy nem ment át szakmai szűrőn és éppen ezért nem épült a valóságra. A kormány által meghirdetett program nem tudott versenyezni a falu hagyományos ünnepeivel, és hiába lehetett pályázni rá 250 000 forintnyi összeget, a program összeomlott, vagy nem lett belőle semmi vagy egy giccsé vált
szerinte az a kérdés, hogy egy döntéshez van-e olyan szakpolitikai háttér, ahol kontrollálható? Bárdi szerint Magyarországon sokszor mindent felülír a pártpolitikai megfontolás.
- Magyarország megértésére a plebejus nemzet fogalmat hozta fel, amelyet a Kádár-korszak felfogásával illusztrált: az életszínvonal a nemzeti érdek és a feszültség elkerülése a cél. Ezenkívül a Kádár-rendszer lényegéhez tartozik a jóléti sovinizmus is.
- szerinte ki kell mondania azt, hogy történészként úgy látja, hogy a kettős állampolgárság esetében a párhuzamos nemzetépítések felszámolásáról van szó, amihez az is hozzájárul, hogy a négy nagy magyar kisebbségi közösségben a helyi nemzetépítő elitek nem tudták a maguk önálló politikai közösségét intézményesíteni
- szerinte történelmi perspektívából nézve teljesen világos, hogy Magyarországról szemlélve a jelenségeket a népességáramlás a Kárpát-medence közepébe folyik. Bárdi szerint ezért 1918-ban azt gondolták, hogy még ötven év és mindenki magyar identitású lesz, az alapján, hogy mi történt 1880-1918 között. Akkor az a vélemény uralkodott, hogy az iparosítás ezt meg fogja oldani. Tudjuk, hogy teljesen más történt és végül a szocialista iparosítás révén fordult a kocka. Bárdi szerint a politikusok 2010-ben megnyitották a kapukat, azt üzenve, hogy a magyar elitek most vannak szinkronban és ezáltal „a nyűglődés helyett van egy kapu”, amit ki lehet használni. - ha túl sokat foglalkozunk a következményekkel, akkor elsiklunk az egyik lényeges kérdés fölött: „Miért van az, hogy a lövétei bácsika Zsoltikát, Viktort emleget? Miért van ez a megszólíttatási igény?” - Bárdi elmondta, hogy ő úgy gondolja, hogy azt a diszkrepanciát, hogy a külhoni magyarok a 2004-es népszavazás után nagyon kritikusak voltak a magyarországiakkal szemben, az emberek úgy dolgozzák fel, hogy úgy kezelik, mintha személyesen Orbán Viktortól kapták volna meg ezeket a jogokat, ő lenne személyesen az, aki ilyen értelemben emancipálta őket.
- Bárdi szerint ezzel az a probléma, hogy a romániai magyar kisebbségi elit ehhez képest nem sokat tesz a megszólításért, a kisebbségi hálózatok üzemeltetéséért. „És ez azért megkerülhetetlen kérdés, mert létfontosságú az otthon maradó közösség megerősítése.”
- Bárdi kérdése az volt, hogy a székely vezetők az autonomista retorika közben vajon hányszor ültek le megbeszélni a dolgaikat? Bárdi egy kérdést felvetve illusztrálta ezt: "vajon miért nem áll a marosvásárhelyi reptéren egy busz, ami elvinné az embereket Csíkszeredába, amikor tudjuk, hogy hasonlókból áll össze egy kisebbségi hálózat?". Transindex.ro

Az autonómia sírásói
A bizakodásra okot adó megélénkülés után ismét félresiklani látszik a székelyföldi autonómia ügye, és bármennyire próbálják némelyek ezt az ukrán helyzettel, a külpolitikai feszültségekkel magyarázni, sajnos úgy tűnik, mi, magyarok vagyunk önrendelkezési küzdelmünk legjelentősebb akadályozói. Pedig törvénytervezet immár annyi van, hogy Dunát, Oltot vagy akár Dâmboviţát lehet velük lassan rekeszteni. S talán épp ez a bökkenő...
Több hónapos késedelem után kiszivárgott az RMDSZ várva várt autonómiastatútuma, amelyről az első magyarázkodások során az is kiderült, hogy létezik legalább négy változata, most próbálják összehangolni, a legkedvezőbb, legjobb megoldást kidolgozni. Hogy a titkos háromban mi lehet, nem tudni, de a nyilvánosságra került, munkaanyagnak hívott tervezet bizony „öszvérmegoldás”, amint ezt az elemzéssel megbízott Mensura Transylvanica szakértői is megfogalmazták, és még radikálisabban jellemezte Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki szerint távol áll a valós autonómiától, elfogadhatatlan, és visszalépést jelentene a tízéves küzdelmük során kialakult jelenlegi helyzethez képest is. Nem véletlen, hogy húzták-halasztották a jogszabály nyilvánosságra hozatalát az RMDSZ korifeusai, időt akartak nyerni bár az EP-választásokig. Gúzsba köti őket a kormányzati szerepvállalás, de a kampány is, ahol konkrétumok nélkül lehet hangzatos, szép előadásokat tartani Dél-Tirol Székelyföldre álmodásáról. Minden bizonnyal május 25. után rukkoltak volna elő a javaslattal, mely indulásból kompromisszumoktól terhes, ugyanarra a kis lépések politikájára alapozott, amely 25 évet már elvitt életünkből. Az RMDSZ első perctől, az autonómiastatútum kidolgozásának egy évvel ezelőtti bejelentése óta elzárkózott a közös munkától más politikai szervezetekkel, autonómia iránt elkötelezett közképviseletekkel. Elutasították az SZNT, az EMNT ilyen irányú ajánlatát, de ígérték, figyelembe vesznek minden véleményt a véglegesítés előtt, a közvita során. Úgy tűnik, most eme „közvita” hitelesítésében jó eszköz számukra a félig-meddig már bekebelezett MPP. Titkos tárgyalásokon titkos bizottságok hoznak majd titkos döntéseket, a lényegen keveset változtatva. Pedig a Dél-Tirollal előszeretettel példálózó RMDSZ-nek pontosan tudnia kellene, hogy sikerre csak konszenzussal kidolgozott, minden székelyföldi magyar erő által elfogadott és támogatott törvénytervezet vihető. Amíg még a majdani autonómia területéről, hatásköreiről sincs egységes álláspont, nem is remélhetjük, hogy komolyan vesz bennünket a román többség. Politikai egyensúlyozással, kint is vagyok, bent is vagyok hatalmi bújócskázással ez nem megvalósítható. Így sokkal inkább sírásói és nem megteremtői lesznek Székelyföld területi autonómiájának.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székely Nemzeti Tanács: Vállalhatatlan ez az autonómiatervezet
Bár az RMDSZ már egy évvel ezelőtt bejelentette, hogy új székelyföldi autonómiatervezetet szándékszik készíteni, s azt 2013 végén nyilvánosságra hozza és közvitára bocsátja, majd benyújtják a parlamentben, a munkáról hivatalosan igen keveset tudni, mi több, a titkolózás és ködösítés változatlanul folyik.
Miután az RMDSZ az MPP-vel összeborult, az új szövetséges kérte az autonómiatervezetet, meg is kapta, ki is szivárogtatta. Így derült ki, hogy mind az EMNP, mind az SZNT autonómiastatútumát az RMDSZ Márton Árpád vezette munkacsoportja figyelmen kívül hagyta. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint az RMDSZ autonómiatervezete nem Székelyföldre vonatkozik, „köszönő viszonyban sincs” az autonómiával, és nem törvénytervezet, hanem mindössze egy „ötlethalmaz”. Izsák szerint a dolgozat egyik nagy hibája, hogy az RMDSZ nem csak a történelmi Székelyföld jól behatárolható nyelvi, kulturális határai mentén kívánja kialakítani az autonóm régiót, hanem 300 ezer egy tömbben élő mezőségi románt is arra akarnak kényszeríteni, hogy az autonóm Székelyföldhöz tartozzék. Ráadásul az RMDSZ autonómiatervezetében nyoma sincs a központi hatalom átruházásának. Székelyföld úgy jelenne meg, mint egy magánjogi társulás három megye között. Ráadásul – állítja Izsák – azokat az SZNT által képviselt minimális elveket sem veszi figyelembe, melyeket a nemzeti tanács tízéves munkája során megfogalmazott. Izsák Balázs szerint az RMDSZ tervezete vállalhatatlan.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Hunor: Legyen Európa hatásköre a magyar ügy
Beléptünk az európai parlamenti választási kampányunk utolsó hetébe, amikor erős üzeneteket kell megfogalmaznunk annak érdekében, hogy mozgósítsuk választóinkat, mert május 25-én annyian leszünk, ahányan szavazunk.
Meg kell mutatnunk közösségünk erejét, hogy képviselőink révén Európa számára is fontossá tegyük a magyar ügyet – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vasárnap nagyváradi sajtótájékoztatóján. A szövetségi elnök elmondta, az elmúlt három hét kampánytapasztalatai azt mutatják, hogy az erdélyi magyarok körében nőtt az európai intézményekbe vetett bizalom, annak ellenére, hogy a megvalósítások nem minden esetben látszanak egyértelműen, és a tagállamok többségében megnövekedett az euroszkepticizmus. ,,Közvélemény-kutatásaink megmutatták, hogy az emberek érdeklődnek az Európai Unió, az európai témák iránt, hiszen sokan emlékeznek arra az időre, amikor elvették a földeket, az állatokat, az ingatlanokat. Most végre nem elvesznek, hanem adnak az embereknek: a mezőgazdasági vagy infrastruktúra kiépítésére irányuló támogatások révén sokan fejlesztették gazdaságukat, települések újultak meg” – magyarázta. Kelemen Hunor kijelentette: „ahogy eddig gondoskodott a biztonság, a béke és a viszonylagos jólét megteremtéséről, Európának ezt továbbra is vállalnia kell, hiszen az emberek Nyugat felé fordulnak gondjaikkal. Azt is el kell magyaráznunk partnereinknek, hogy „nem lehet előbbre való az uborka hajlatának vagy a disznóvágás mikéntjének a szabályozása az őshonos kisebbségek helyzeténél: legyen Európa hatásköre a magyar ügy, legyen Európa hatásköre a kisebbségek problémáinak rendezése”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szükséges a nemzetiségi kérdés rendezése
Markó Béla szerint Európa stabilitásához szükség van az etnikai kérdés rendezésére. Az RMDSZ volt elnöke, szenátusi frakciójának vezetője helyeselte Orbán Viktor miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, az önigazgatási jog és az autonómia.
Általában nekem sok vitám volt vagy lett volna azzal kapcsolatosan, hogy milyen a magyar külpolitika, hiányoltam a párbeszédet a környező országokkal, hiányoltam a jelenlétet a Magyar kormány részéről, de most igazat kell adnom azoknak, akik felvetik az ukrajnai helyzet kapcsán, hogy itt van egy megoldatlan etnikai kérdés: Ukrajnában és másutt is. Ezúttal nemhogy bírálnám Orbán Viktort, hanem azt gondolom, neki és másoknak is el kell mondaniuk, hogy a dolgok nincsenek rendben – fejtegette a politikus az ETV egyik közéleti műsorában. Markó Béla kijelentette, a kérdés rendezésében az egyik elv az kell hogy legyen, hogy az országhatárokhoz nem szabad hozzányúlni. A másik viszont az, hogy az országhatárokon belül adott esetben az autonómia biztosítása révén is meg kell találni a megoldásokat a nemzeti kisebbségek számára. Markó Béla bírálta az Európai Uniót és az Amerikai Egyesült Államokat, amiért eltűrték, hogy az Ukrajnában hatalomra került Európa-barát vezetés első dolga az volt, hogy megpróbálta eltörölni a nyelvtörvényt. Az Amerikai Egyesült Államok nem úgy viszonyul ezekhez a kérdésekhez, mint a 90-es években. Az uniós államok részéről is azt hiányolom, hogy pontosan ennek kapcsán mondhatták volna el nagyon határozottan, hogy igenis Ukrajnában az ukrán nacionalizmusnak nincs helye, és a más etnikumok, az oroszok, de a magyarok és a románok helyzetét is radikálisan rendezni kell – jelentette ki Markó Béla. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A stabil Európa feltétele
Markó Béla az ETV Többszemközt című műsorában
– Igazat kell adnom azoknak, akik felvetik az ukrajnai helyzet kapcsán, hogy itt és másutt is a régióban van egy megoldatlan etnikai kérdés. A kérdés rendezésében a dolog egyszerű kellene hogy legyen: az egyik elv az, hogy országhatárokhoz nem nyúlunk hozzá, mert ebből nagy baj lesz, a létező országhatárokon belül viszont meg kell találni a megoldásokat a nemzeti kisebbségek számára, adott esetben, igen, az autonómia biztosítása révén is – jelentette ki Markó Béla az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában.
Az RMDSZ volt elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemzetközi reakciókat kiváltó nyilatkozatára utalt, miszerint a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. "Általában nekem nagyon sok vitám volt vagy lett volna azzal kapcsolatosan, hogy milyen a magyar külpolitika, hiányoltam a párbeszédet a környező országokkal, hiányoltam a jelenlétet a Magyar kormány részéről, de most igazat kell adnom azoknak, akik felvetik az ukrajnai helyzet kapcsán, hogy itt van egy megoldatlan etnikai kérdés: Ukrajnában és másutt is. Ezúttal nemhogy bírálnám Orbán Viktort, hanem azt gondolom, hogy igen, neki és másoknak is el kell mondani, hogy a dolgok nincsenek rendben. El kell mondani azt, hogy miután az Európai Unió által támogatott mozgalom megbuktatta az addigi ukrán kormányt, és egy Európa-barát vezetés került hatalomra, ennek az első dolga az volt, hogy megpróbálta az elég jó és széles körű nyelvtörvényt semmissé tenni, és erre Európának nem nagyon volt szava. És persze, hogy orosz részről mindezt ki lehetett használni. Nem mondom, hogy ez nem ürügy, de ürügyként is fontos lehet – hangsúlyozta Markó Béla, aki ezzel egy időben leszögezte, szó sincs arról, hogy az etnikai kérdést akár Ukrajnában, akár másutt erőszakosan, határmódosítással kell megoldani, ez rendkívül veszedelmes dolog.
– Nem véletlen, hogy Európában ideges mindenki, amikor a status quóról, a jelenlegi határok módosításáról van szó, mert ez hamar elharapózhat, és rendkívül nagy baj származhat belőle, érthető, hogy nagyon sokan félnek ettől, de éppen ezért hiányolom, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem úgy viszonyul ezekhez a kérdésekhez, mint a ’90-es években. Az uniós államok részéről is azt hiányolom, hogy pontosan ennek kapcsán mondhatták volna el nagyon határozottan, hogy igenis, Ukrajnában az ukrán nacionalizmusnak nincs helye, és a más etnikumúak, az oroszok, de a magyarok és a románok helyzetét is radikálisan rendezni kell. Ukrajna nagy ország, amelyben 48 millió ember él, és ebből 10 millió orosz, de jelentős számban vannak magyarok és románok is, és ez utóbbi kapcsán a román vezetőknek is meg kellett volna fogalmazniuk, nincsen rendben, hogy Ukrajnában az Európa-pártiság örvén hogyan lángolt fel az ukrán nacionalizmus. Ki kell mondani, hogy Ukrajnában is rendezetlen számos etnikai kérdés, rendezetlen az etnikumközi viszony, és a nyelvi jogoktól az önkormányzati jogokig, az autonómiaformákig meg kell keresni a megoldásokat – mondta az RMDSZ volt elnöke.
A politikus szerint ebben a térségben mindenki nemzetállamot akar építeni, miközben nincsenek nemzetállamok. – Románia is nemzetállamnak deklarálja magát, miközben Románia nem nemzetállam, ez hazugság. Itt számos kisebbség él, itt él egy közel másfél milliós magyar közösség, mások is, mégis Románia foggal-körömmel ragaszkodik ehhez. Még Magyarországon is tapasztalható egyfajta nemzetállami elképzelés. Ezzel többek közt az a baj, hogy ha Magyarországon is nemzetállamot propagálnak, akkor hogyan próbáljuk visszaszorítani a román nemzetállami elképzeléseket? De ez érvényes a lengyelekre, a szlovákokra, a csehekre, mindenki a maga kis nemzetállamát próbálja építeni, miközben ezzel egyidejűleg az egységes Európába integrálódunk.
Nagyon határozottan ki kell mondani, hogy nem értünk egyet azzal, hogy például az oroszok megpróbálják megváltoztatni az ukrajnai status quót, de ha ezt mondjuk, ez csak akkor hiteles, ha emellett azt is tisztázzuk, hogy a létező országhatárokon belül meg kell találni a megoldásokat. Ha olyan a helyzet, akkor az autonómia révén is, igen. Látnunk kell, hogy csak akkor lehet egy stabil Európát teremteni, ha ezeket a kérdéseket kezelni, rendezni tudjuk – szögezte le Markó Béla az ETV-ben. Népújság (Marosvásárhely)

Díjátadással ért véget vasárnap a Festum Varadinum
Vasárnap este a Nagyváradi Szigligeti Színházban megtartott díjátadóval ért véget a XXIII. Festum Varadinum ünnepségsorozat.
Székelyhídon meglátogatták a Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított gyermekotthont, ahol olyan gyermekek élnek, akiknek életéből sokáig hiányzott egy biztos pont - kezdte beszédét Kelemen Hunor Kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke.
„Remélem és bízom abban, hogy mindaz, amit mi örökségül kaptunk, és ami világítótoronyként segít bennünket eligazodni a világban, az megmarad, meg tudjuk őrizni, ez csak rajtunk múlik.” – mondta az RMDSZ elnöke, majd hozzátette, hogy a Festum Varadinum rendezvénysorozat 23 esztendeje olyan támpont, mely értékké vált, mert 23 esztendeje fölmutatja, megmutatja a magyar kultúra, a magyar történelem értékeit.
A rendezvénysorozat „a Szent László legendából, Szent László alakjából, történelmi és egyházi alakjából nőtt, a történelmi magyar egyházak összefogásával a Romániai Magyar Demokrata Szövetség segítségével, támogatásával, a nagyváradi magyar emberek igényét kielégítve” – mondta Kelemen Hunor, majd hozzátette: az elmúlt 23 évben felmutatott értékekre támaszkodni lehet, azok alapján el lehet igazodni.
Ez volt az első olyan nagy magyar rendezvény Erdélyben, Partiumban, Romániában, amelyet aztán újabbak és újabbak követtek, és ma már szinte nincsen olyan város, ahol magyar közösség él, amelynek ne lenne ilyen vagy ehhez hasonló, rangos, kulturális, egyházi és általában kulturális értékeket felmutató rendezvénysorozata. „Eligazít bennünket, segít bennünket és azt hiszem, kötelességünk ezt továbbvinni, kötelességünk az utánunk következő nemzedékeknek is támpontként hátrahagyni” – fogalmazott Kelemen Hunor, majd hozzátette: „ma, amikor van egy szabad világ, amikor képesek vagyunk magunk választani, magunk dönteni arról, hogy hogyan akarunk továbbmenni, hogyan akarunk építkezni, jövőt alakítani magunk és gyermekeink számára, a Varadinum azt mutatja meg, hogy igen, közösségépítés csak úgy lehetséges, ha összefogunk, hogyha figyeljük azokat is, akik nélkülöznek, hogyha figyelünk egymásra, hogyha figyelünk minden egyes olyan értékre, amelyet a történelemből hozunk és tovább akarunk vinni.” – mondta a rendezvény fővédnöke.
„A következő időszakban is legyünk képesek megmutatni, hogy Erdélyben, Romániában a Partiumban egy erős közösség él, amely tudja, honnan jött és hová megy, ismeri a céljait, a szándékai világosak, tisztességesek, őszinték, emberiek, a keresztény világ értékeit képviselik, és képes képviseletet megtartani mindenhol, ahol döntések születnek. (….) Egy hét múlva, május 25-én megszámláltatunk, és időről időre fel kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk közösségként is megjelenni, közösséget építve leszünk sikeresek, és akkor biztos, hogy nemcsak mi, hanem azok is, akik esetleg kisgyermekkortól nélkülözhetnek, megkaphatják azt a pluszt a nagy családtól, amire minden ember vágyik, ők is ennek a közösségnek erős és hasznos tagjai lesznek” - zárta szavait Kelemen Hunor.
Ezt követően Koncsek-Vadnai Zita, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke olvasta fel először a Szacsvay Imre Általános Iskola, másodszor a Mihai Eminescu Főgimnázium és a Vivant Professores Egyesület laudációját, melyek nevében Pásztor Gabriella igazgató és Hochnauser Enikő aligazgató vették át a 2013-as tevékenységükkel kiérdemelt Varadinum-díjat. Ezt követően Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök, az idei rendezvénysorozat kurátora jelentette be, hogy idéntől az ezévi rendezvények szervezőit is jutalmazzák, majd felolvasta a Várad Kulturális folyóirat laudációját, mely idén a legtöbb eseményt szervezte a Varadinumon belül, majd Szűcs László főszerkesztő vehette át a díjat, majd a szervezéséből 23 éve részét kivevő Kovács Magdolnát, az RMDSZ munkatársát köszöntötték egy csokor virággal.
A díjátadás után a debreceni Csokonai Színház Antigoné című előadásával zárult az est.
Fried Noémi Lujza. maszol/bihor.ro

Tőkés: megvalósulhat a magyar unió Európában
Elviekben most lehetőség nyílik arra, hogy az Európai Unióban megvalósuljon a magyar unió, hiszen bejuthat az európai parlamentbe romániai és szlovákiai, valamint a Fidesz-KDNP nemzeti listáján vajdasági és kárpátaljai magyar képviselő is az anyaországiak mellett – mondta hétfőn Marosvásárhelyen Tőkés László.
A marosvásárhelyi Vártemplom Jókai utcai diakóniai központjának Bocskai-termében kezdte meg négy állomásból álló Unió, Erdéllyel! című fórumát Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki harmadik EP-mandátumáért a Fidesz-KDNP nemzeti listájának harmadik helyéről indul.
„Habár sokan szeretnének erről megfeledkezni, Tőkés László volt az első, aki Romániában függetlenként EP-mandátumot nyert” – mondta felvezetőjében Kincses Előd ügyvéd, aki felelevenítette az 1989-es a kilakoltatási pert. „A temesvári református gyülekezetet akarta megfosztani lelki és szellemi vezetőjétől Papp László kollaboráns püspök, aki elindította a kilakoltatást, de csak a tulajdonos lakoltathat ki valakit. Ami 1989 novemberében még nem volt igazság, az 1990 januárjában már igazság lett, mert bíróság hozott végleges döntést ennek törvénytelenségéről”– ismertette Kincses Előd.
„Akkor én a temesvári parókia autonómiájáért harcoltam, és hatékonynak bizonyult ez az önrendelkezés. A rendszerváltoztatás, nagy vargabetűkkel, azóta is tart, és folytatni kell idehaza és európai szinten is” – fogalmazott Tőkés László, aki vázolta az elmúlt évek magyar nemzetpolitikájának, nemzetegyesítésnek a fontosabb állomásait, és az „aknamunkát, bomlasztást, háttérerőket” is megemlítette.
„Sokan el akarnak engem szakítani Erdélytől, mondván, azért indulok Magyarországon, mert elhagytam Erdélyt. Victor Ponta miniszterelnök az RMDSZ mellett foglalt állást, minden más magyart perifériára kényszerít. Az MPP afelé tart, hogy az RMDSZ egyik frakciója legyen, amolyan női tagozata. Másfél évet dolgoztunk azon, hogy ismét létrejöjjön a magyar összefogás listája. 2007-ben függetlenként, 2009-ben összefogással jutottam be az EP-be, mindkétszer 9 százalékot ért el a magyarság. Most koalíciót akartunk, de erre nem volt fogadókészség. Azért vállaltam az újabb mandátumot, hogy mentsük az erdélyi magyar képviseletet, ha az RMDSZ netán nem jutna be. Én ízig-vérig erdélyi képviselőnek érzem magam, és nem csorbul a hivatásom azáltal, hogy a néppárti csapattal a magyar érdeket is képviselem” – mondta Tőkés László, aki Marosvásárhely után Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is fórumot tart.
Gáspár Botond. Székelyhon.ro

„… nem ilyen lovat akartam”
Puskás Bálint Zoltán „… nem ilyen lovat akartam” című könyvének bemutatójára került sor május 16-án pénteken a Római Katolikus Püspöki Palota dísztermében.
Puskás Bálint Zoltán alkotmánybíró, volt megyei RMDSZ elnök, megyei tanácsos és szenátor, a Máltai Szeretetszolgálat romániai szervezetének alapító tagja, Máltai Lovag. Huszonöt év alatt betöltött számtalan tisztség, melynek krónikája könyv formájában tárul az olvasók elé. Ennek a politikai harctéri visszaemlékezésnek, a „… nem ilyen lovat akartam” című könyvnek tartották meg váradi bemutatóját a püspöki palotában május 16-án délután. A jelenlevőket Mons. Fodor József általános helynök és dr. Földes Béla, a Partium Alapítvány elnöke köszöntötte, majd a bemutató első mozzanataként Bede Ferenc a szerző egykori munkatársa, barátja osztott meg az érdeklődőkkel egy ismertetőt Puskás Bálint Zoltánról, valamint a negyedszáz év történéseit összefoglaló kötetről. „A könyv tartalma, amely bepillantást enged egy politikus hétköznapjaiba, egy szelete történelmünknek” – tette hozzá Bede Ferenc. Az ismertető után Szőke-Kavinszki András színművész elszavalta a könyv címét ihlető verset, amit egyébként két költő is magáénak vall: Szabédi László (Anyám, én nem ilyen lovat akartam) és Lovászy Károly (A négy fekete ló) is.
Ingatlan visszaszolgáltatások
A szerzővel Lakatos Péter főtanácsos beszélgetett, rákérdezve a cím fontosságára, jelentésére, a szerző így válaszolt: „A romániai magyarok helyzetét teljesen másként képzelem el. Nem olyan lovakat szeretnék látni, amelyek a koporsót viszik. Remélem, hogy idővel elindul az a folyamat, amellyel a kisebbségben élő magyarok helyzete is elindul, de nem a temető felé vezető úton”. Puskás beszélt a váradi püspöki palota visszaszolgáltatásáról, és az ezzel kapcsolatos történetekről, valamint további egyházi vagyonok visszaszolgáltatásáért vívott harcokról. és más érdekes eseményekről. A politikusi tennivalókkal kapcsolatban elmondta, hogy ha lehet, hatalmi pozícióba kell kerülni, de mikor egy politikus ezt elérte, arra kell törekednie, hogy megerősítse a nemzetért folytatott harcot.
Máltai szolgálat
A beszélgetés alatt szó esett a Máltai Szeretetszolgálat romániai szervezetének megalapításáról is: „úgy éreztem, tartozom valamivel az embertársaimnak, amiért sok más sorstársammal ellentétben engem a Jóisten meggyógyított, és talpra állított, ezért felvállaltam, hogy megalapítom a Máltai Szeretetszolgálatot Romániában, de nem német vagy magyar mintára, hanem kifejezetten erdélyinek. A munkatársak és az általam elvégzett tevékenység elismeréséért 2003-ban Máltai Lovaggá avattak”. A segíteni akarás a könyvbemutatókon is megmutatkozik. A kötetet már több helyen bemutatták, és minden alkalommal a könyvekért felajánlott összegeket jótékony célra fordították. Ezúttal sem volt ez másként, az érdeklődők belátásuk szerint adakozhattak a kötetekért, és az így befolyt összeget a Szentjobbi Szent István Szociális Gyermekotthon kis lakói javára ajánlotta fel Puskás Bálint.
Második kötet
A második kötet ötlete nem csak hogy felmerült a szerzőben, de már a címet is adott a majdani könyvnek, melyben Puskás az alkotmánybírósági tevékenységről ír majd.
Nagy Noémi
erdon.ro

Európai parlamenti választások 2014
Semjén Zsolt: az RMDSZ jó választási szereplése nemzeti érdek
,,Két feladatunk van az Európai Unióban: az egyik az, hogy keményen képviseljük a magyar nemzeti érdekeket, a másik, hogy az uniót a keresztény civilizáció értékeinek irányába mozdítsuk el. Az uniót ugyanis nem elszenvedni kell, hanem alakítani. Ezért fontos, hogy a magyar nemzetrészek – így az erdélyi magyarság is – minél nagyobb arányban jelen legyenek az Európai Parlamentben – jelentette ki Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök- helyettese az Erdélyi Magyar Televíziónak adott exkluzív interjújában. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a közel félórás beszélgetésen kifejtette: az RMDSZ feladata az erdélyi magyar érdekek képviselete, ezért legitimnek tartja a szövetség jelenlétét a szocialista többségű román kormányban. "Általában véve, amikor valaki egy pártcsaládhoz tartozik, azt köti abban a tekintetben, hogy azon politikai pártcsalád vonatkozásában kössön pártkoalíciót. Ez így van a gyűjtőpártok és az ideológiai pártok esetében. (…) Tudom, sokan támadták az RMDSZ-t a szocialistákkal való koalíciókötés miatt. Az RMDSZ esetében azonban más a helyzet, mivel itt kisebbségvédelemről van szó, következésképpen az RMDSZ legfőbb feladata az erdélyi magyar kisebbség képviselete. Nem az RMDSZ-en múlik, hogy a jobboldal nem tudta kellőképpen összeszedni magát, és a szocialisták kormányoznak. Az RMDSZ-nek a feladata az, hogy a mindenkori szituációban próbálja a magyar nemzeti érdekeket érvényre juttatni – hangsúlyozta a KDNP elnöke. Hozzátette, a Magyar kormány támogat minden, a magyar érdeket képviselő határon túli politikai szervezetet. Azt kell belátnia mindenkinek, hogy ha az RMDSZ megroppan, nem éri el az öt százalékos küszöböt, és nem kerül be a parlamentbe, akkor nem egy másik magyar párt fog bekerülni. (…) Az RMDSZ képes erőből képviselni a magyar érdekeket. Ebből kifolyólag magyar nemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél jobban szerepeljen most például az EP-választásokon, ezért a magyar kormány nevében arra kérek minden erdélyi magyart, függetlenül a politikai beállítottságától, hogy menjen el a választásokra, és szavazzon az RMDSZ listájára. Mert ez teszi lehetővé, hogy erős magyar képviseletünk legyen Brüsszelben, és ez teszi lehetővé azt, hogy erős képviseletünk legyen Bukarestben is. Tehát politikai beállítottságtól függetlenül szavazzanak az RMDSZ-re, mert az RMDSZ súlya a magyar érdekképviseletnek a súlyát növeli Brüsszelben – szögezte le a magyar kormány miniszterelnök-helyettese az interjúban. Népújság (Marosvásárhely)

Erdőcsinádon felavatták Csanád vezér mellszobrát
Miholcsa József szobrászművész alkotását, Csanád vezér mellszobrát május 16-án, pénteken délután avatták fel Erdőcsinádon, a XXI. Gyöngykoszorú néptánctalálkozó előestéjén.
A tavaly székely kaput állítottak, idén szobrot avattak a Gernyeszeg községhez tartozó Erdőcsinádon, a Gyöngykoszorú néptánctalálkozót megelőző napon. Mindkét esemény ünnepi és történelmi pillanat a falu életében – jelentette ki Kolcsár Gyula, Gernyeszeg polgármestere múlt pénteken, Miholcsa József szobrászművész alkotásának leleplezése alkalmával. A falu nevét Csanád vezérről kapta, neki állítottak emléket azért, hogy maradandót hagyjanak, hiszen, mint a polgármester hangsúlyozta, csak az a nép marad meg, amely emlékezik múltjára, ismeri történelmét.
Szabó Ernő alpolgármester és Miholcsa József, az emlékmű elkészítője együtt leplezték le az Árpád-kori vezér mellszobrát, majd Bálint Csaba református lelkész beszélt a történelmi vonatkozásokról, Erdőcsinád nevének alakulásáról, majd köszönetet mondott a szoborállítás kezdeményezőjének és kivitelezőjének, Lukácsy Szilamér lelkipásztornak illetve Miholcsa József szobrászművésznek, a szoborállítást támogató önkormányzatnak, a polgármesteri hivatalnak, magánvállalkozóknak, magánszemélyeknek, akiknek köszönhetően "Csanád vezér szobra a helyére került".
Valóra vált régi álmom – kezdte ünnepi beszédét Lukácsy Szilamér lelkipásztor, akiben tanulmányokból, történelmi leírásokból "kerekedett ki" a honfoglaló Csanád vezér alakja. "A sok leírás bizonyítja: Csanád vezér az, aki itt hont alapított. A történelemkönyvek valósága itt él e szoborban, Erdőcsinádon, és mutatja: itt a vezér, aki hont alapított" – tette hozzá, hangsúlyozva, több település nevében is szerepel a Csanád név, illetve Erdőcsinád is az ősi Chanadból alakult ki. "Ha lehetne, Erdőcsinádnak, az ősi, honfoglaló településnek vissza kellene vennie a Csanád nevet" – jelentette ki Lukácsy Szilamér. Az alkotó, Miholcsa József, mint mindig, a hitelességre törekedett, amikor elkészítette a vitéz hadvezérként korát jóval megelőző Csanád vezér mellszobrát, amely őrködik a falu népe felett. Az ünnepségen jelen levő Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke beszédében hangsúlyozta, fontos, hogy mindig tudjuk pontosan meghatározni identitásunkat, ebben segít Csanád vezér szobra is. "Valahányszor elhaladunk mellette, jövőbe tekintő, határozott szempár mutatja a magyarság számára az utat, a csinádiakat pedig arra biztatja, hogy hittel, önbizalommal tervezzék jövőjüket". A szobor megáldását követően koszorúzással és a magyar, illetve a székely himnusz eléneklésével zárult az ünnepség.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)