Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2012. május 25.
Kövér megerősítette az RMDSZ-nek, hogy részt vesz az MPP kampányrendezvényein.
Megerősítette Kövér László a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkárának írt válaszlevelében, hogy részt kíván venni a Magyar Polgári Párt (MPP) kampányrendezvényein. A házelnök, a Fidesz választmányi elnöke ezt azt követően tudatta Kovács Péterrel, hogy a főtitkár nyílt levélben kifogásolta, az Országgyűlés elnökének neve szerepel a júniusi romániai önkormányzati választások egyes kampányrendezvényeinek a programjában. Mint írta, pontos információval rendelkezik arról, hogy Kövér László neve megjelenik az MPP székelyföldi kampányrendezvényeinek meghívottjai között. "Bízunk benne, hogy ez nem felel meg a valóságnak! Meggyőződésünk, hogy minden anyaországi politikai vezető figyelembe veszi Martonyi János külügyminiszter kijelentését, mely szerint Magyarország nem szól bele az erdélyi magyar pártok választási versenyébe" - olvasható a nyílt levélben. A csütörtökön az MTI-hez is eljuttatott válaszlevelében Kövér László megerősítette az RMDSZ főtitkárának azt az értesülését, amely szerint meghívottként részt kíván venni a Magyar Polgári Párt esedékes kampányrendezvényein: nem közméltóságként, hanem pártpolitikusként, és a magyar nemzet erdélyi közössége egy részének a bizalmából, mint a Magyar Polgári Párt tiszteletbeli elnöke. "Teszem ezt - mint korábban is - azért, mert értékközösséget érzek és vállalok velük, és mert kitüntettek bizalmukkal" – írta (MTI) MTI
Megerősítette Kövér László a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkárának írt válaszlevelében, hogy részt kíván venni a Magyar Polgári Párt (MPP) kampányrendezvényein. A házelnök, a Fidesz választmányi elnöke ezt azt követően tudatta Kovács Péterrel, hogy a főtitkár nyílt levélben kifogásolta, az Országgyűlés elnökének neve szerepel a júniusi romániai önkormányzati választások egyes kampányrendezvényeinek a programjában. Mint írta, pontos információval rendelkezik arról, hogy Kövér László neve megjelenik az MPP székelyföldi kampányrendezvényeinek meghívottjai között. "Bízunk benne, hogy ez nem felel meg a valóságnak! Meggyőződésünk, hogy minden anyaországi politikai vezető figyelembe veszi Martonyi János külügyminiszter kijelentését, mely szerint Magyarország nem szól bele az erdélyi magyar pártok választási versenyébe" - olvasható a nyílt levélben. A csütörtökön az MTI-hez is eljuttatott válaszlevelében Kövér László megerősítette az RMDSZ főtitkárának azt az értesülését, amely szerint meghívottként részt kíván venni a Magyar Polgári Párt esedékes kampányrendezvényein: nem közméltóságként, hanem pártpolitikusként, és a magyar nemzet erdélyi közössége egy részének a bizalmából, mint a Magyar Polgári Párt tiszteletbeli elnöke. "Teszem ezt - mint korábban is - azért, mert értékközösséget érzek és vállalok velük, és mert kitüntettek bizalmukkal" – írta (MTI) MTI
2012. május 25.
Az RMDSZ természetesnek tartja Nyirő József újratemetését, de nem vesz részt az eseményen
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek nincsen kifogása Nyirő József hamvainak a székelyudvarhelyi újratemetése ellen, de átpolitizáltsága miatt politikusai nem vesznek részt a vasárnapi ceremónián - jelentette be Kelemen Hunor, a szövetség elnöke péntek délután egy székelyudvarhelyi sajtótájékoztatón.
Kelemen Hunor elmondta, azt tartotta volna természetesnek, hogy a romániai és a magyarországi írószövetség szervezze meg a ceremóniát, és tartsák azt távol a politikától. Az RMDSZ elnöke cáfolta, hogy a szövetség akadályozná az újratemetést. Példaként említette, hogy Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es színekben megválasztott, és újabb mandátumra pályázó polgármestere pénteken kibocsátotta a temetkezési engedélyt Nyirő József nevére.
Az MTI kérdésére Kelemen Hunor elmondta, április végén szóban hívta meg Kövér László házelnök az újratemetésre, írásos meghívót nem kapott. Elmondta, akkor még a szervezők abban gondolkoztak, hogy a két kormány kulturális minisztere mondjon beszédet az eseményen, és őt romániai kulturális miniszterként keresték meg a javaslattal. Nem sokkal ez után azonban megbukott az Ungureanu-kormány, és a szervezők elvetették eredeti elképzeléseiket. Kelemen Hunor úgy vélte, a mostani ceremóniával a szervezők csúfot űznek Nyirőből. "Nem vehetünk részt Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt elnökének a kampányrendezvényén" - jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere az MTI-nek elmondta, a romániai törvények szerint bármilyen temetéshez az illetékes polgármesteri hivatalnak kell temetkezési engedélyt kibocsátania függetlenül attól, hogy temetésről vagy újratemetésről van szó. Az újratemetés szervezői pénteken fordultak a polgármesteri hivatalhoz a kérelemmel, a hivatal pedig azonnal ki is bocsátotta az iratot. A polgármester szerint a benyújtott iratcsomóban szerepelt egy olyan dokumentum is, amely azt tanúsítja, hogy Nyirő József földi maradványait május 22-én Budapesten elhamvasztották. MTI
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek nincsen kifogása Nyirő József hamvainak a székelyudvarhelyi újratemetése ellen, de átpolitizáltsága miatt politikusai nem vesznek részt a vasárnapi ceremónián - jelentette be Kelemen Hunor, a szövetség elnöke péntek délután egy székelyudvarhelyi sajtótájékoztatón.
Kelemen Hunor elmondta, azt tartotta volna természetesnek, hogy a romániai és a magyarországi írószövetség szervezze meg a ceremóniát, és tartsák azt távol a politikától. Az RMDSZ elnöke cáfolta, hogy a szövetség akadályozná az újratemetést. Példaként említette, hogy Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es színekben megválasztott, és újabb mandátumra pályázó polgármestere pénteken kibocsátotta a temetkezési engedélyt Nyirő József nevére.
Az MTI kérdésére Kelemen Hunor elmondta, április végén szóban hívta meg Kövér László házelnök az újratemetésre, írásos meghívót nem kapott. Elmondta, akkor még a szervezők abban gondolkoztak, hogy a két kormány kulturális minisztere mondjon beszédet az eseményen, és őt romániai kulturális miniszterként keresték meg a javaslattal. Nem sokkal ez után azonban megbukott az Ungureanu-kormány, és a szervezők elvetették eredeti elképzeléseiket. Kelemen Hunor úgy vélte, a mostani ceremóniával a szervezők csúfot űznek Nyirőből. "Nem vehetünk részt Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt elnökének a kampányrendezvényén" - jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere az MTI-nek elmondta, a romániai törvények szerint bármilyen temetéshez az illetékes polgármesteri hivatalnak kell temetkezési engedélyt kibocsátania függetlenül attól, hogy temetésről vagy újratemetésről van szó. Az újratemetés szervezői pénteken fordultak a polgármesteri hivatalhoz a kérelemmel, a hivatal pedig azonnal ki is bocsátotta az iratot. A polgármester szerint a benyújtott iratcsomóban szerepelt egy olyan dokumentum is, amely azt tanúsítja, hogy Nyirő József földi maradványait május 22-én Budapesten elhamvasztották. MTI
2012. május 25.
Nyirő József „ellenséges” irodalma
Idén két gólya költözött a katolikus templommal átellenben lévő, romosodó ház kéményére – a szomszédok örülnek, mert tavaly még nem volt párja a kelepelő madárnak. Nyirő József író nyomai után kutatva Székelyzsomboron járunk, a Kis-Homoród mentén, a színmagyar falut 1968-ban, a megyésítés idején leválasztották Székelyföldről, és Brassó megyéhez csatolták. Székelyudvarhely felől érkezve, Hargita megye határán, a falutól néhány kilométerre elfogy az aszfalt az autó kerekei alól. Nyirő, mit nyírsz?
Eredetileg szászok lakták, ez ma is jól látszik a porták erődítményszerű kapuin és a kontyos házakon. Egy pestisjárvány után jöttek homoródalmási székelyek a kiüresedett portákra, hogy aztán később Ceauşescu adja el márkáért a legutolsó német ajkú lakost is Németországnak. A 2002-es népszámlálás alapján a falut 483-an lakták, ebből 408 magyar. Kunos Lajos evangélikus lelkész fogad, ő huszonhárom esztendeje szolgál itt. Tavaly négyet temetett, kettőt keresztelt – a számok ellenére nem kihalásra ítélt falu, hiszen a fiatalok itt maradnak gazdálkodni. Annyi állatot tartanak, hogy négy vállalat is küld naponta tartálykocsit az itt lefejt tej elszállítására. A lelkész szerint a falu büszke nagy szülöttjére, Nyirő Józsefre. Már 1993-ban emléktábla került a kultúrotthonra, azóta az író születésének hónapjában minden évben tartanak kisebb-nagyobb megemlékező ünnepséget. 2004-ben mellszobrot is avattak. A katolikus egyház gondnoka kinyitja az egykori kántori lakot, amelyben az iskola is működött. Még megvan az egyik iskolapad, megmutatják azt a szobát is, amelyben a Nyirő család lakott. Előkerül az iskolanapló, benne Nyirő József neve mindjárt az első helyen azédesapa, a kántortanító gyöngybetűivel. Az első osztály bejegyzéseinél még július 26. a születési dátum, de a többi három esztendőben már 28. – ezek szerint az édesapa is rosszul emlékezett gyereke születésére. Jó és nagyon jó jegyek sorakoznak a különféle tantárgyaknál, a földrajz és a rajz volt a leggyengébb. Egy történetet is felemlegetnek: az akkori evangélikus pap „Nyirő, hogy nyírsz?”-szel cukkolta a kisfiút a kapuban, mire az követ dobott feléje. A pap elugrott, de a fejét beverte a kapu felső gerendájába, és elájult. A gyerek megijedt, és a szemben lévő templom tornyába menekült. Órákig tartott, amíg le tudták csalogatni, ám így sem úszta meg az atyai pofonokat. A verés nem viselte meg túlságosan, délután már csengő hangon szavalta a március 15-i ünnepségen a Nemzeti dalt. Kide, az utolsó sziget
Következő állomásunk Kide, ahol az író előbb katolikus papként, majd – immár megnősülve – molnárként szolgált. Aváltást okozó pillanatot, amely vészterhes időben, egy lélekerősítőnek szánt mise utolsó perceiben történt, így írja le Isten igájában című önéletrajzi ihletésű regényében: „Némelyike gondolkodva, mások ujjongva távoztak... Ekkor az embertömegen át a szószék lábáig jött egy fiatal, ismeretlen szép leány, a földről felvett egy arany falevelet, könyvébe tette, hálásan a szemembe nézett, pirulva egy »köszönöm«-öt susogott, és sietve eltűnt. Megbénulva állottam. Bensőmön végignyilallt valami csodálatos érzés, és önkéntelenül kérdeztem meg: – Ki volt?
A kántor mosolyogva hajlott a füleimhez:
– Székelyföldről menekült kisasszony. Azt mondják, hogy a bádoki tanítónő testvére. A leány eltűnt, de tudtam, éreztem, hogy abban az imakönyvbe rejtett kis aranykoporsóban egész életem boldogságát magával vitte.”
Csak harmincöt kilométerre vagyunk Kolozsvártól, de a távolság évtizedekben is mérhető. A szamosháti dombság zsákfalujába elképesztő állapotú úton lehet csak eljutni. Talán az elzártságának is tulajdonítható, hogy a magyar többségű falu megmaradt a román tengerben. A százötven fős településnek öt temploma is van (a református Árpád-kori eredetű), szilvapálinkájuk messze földön híres, a busz hetente kétszer, kedden és pénteken megy Kolozsvárra. Horváth István gondnok nyitja ki a katolikus templomot, ahol egykor Nyirő is szolgált – a falra akasztott listán huszonötödik az itt szolgáló papok sorában. Az idős férfi szomorúan mondja, hogy ma már csak nyolc katolikus él a faluban, a legfiatalabb is elmúlt ötven. Keresztelni? Hosszan gondolkodik, és azt mondja: talán akkor, amikor az ő legkisebb fiát keresztelték. Az akkori csecsemő ma negyvenegy esztendős... A faluból jelenleg négyen járnak bentlakásos iskolába Válaszútra, néhány gyermeket Kolozsvárra hordanak a szüleik. Egy román kisgyerekért minden nap iskolabusz érkezik, hogy a tizenöt kilométerre lévő Újfaluba vigye tanulni. Kidén nagyon büszkék az íróra, közéjük valónak tartják. Megőrizték azt a malomkövet is, amellyel a falu megélhetését biztosította a nagyon nehéz idők alatt: amikor kilépett a papságból és megnősült, azért lett molnár, hogy segítsen éhező népén. Uz Bence faluja
A Borsa-patak völgye után egy másik zsákfaluba, a Hargitán lévő Varságba igyekszünk. Hosszú kilométereken át kanyargunk az elszórt, inkább tanyavilágra emlékeztető házak között a Nagyküküllő mentén, a helyiek szerint településük hosszabb, mint Bukarest. Lehet benne valami, hiszen a Zsindelyországnak is nevezett település a hivatalos adatok szerint is hetvenhét négyzetkilométeren fekszik, de mindössze ezerötszáz székely lakja. Azért látogatunk ide, hogy felkutassuk Úz Bence nyomait: talán legismertebb regényének főhősét az író egy itt élő figuráról mintázta. A falu temetőjéhez érkezve egy néni, Finta Erzsébet készségesen igazít útba, hiszen ő kisgyerekként még ismerte Sári papót, a marhapásztort, aki állandóan vicces történeteket mesélt, és mindenre volt agyafúrt válasza. Amikor például a plébános számon kérte, hogy miért kerüli atemplomot, ő azonnal visszavágott: „A múlt héten (templomkerülés idején – a szerk. megj.) maguk is kerülgették, így nekem is szabad!” Pál Sári Dénes sírkövén fotó van az idős székelyről, ahogy kedves kutyájával áll, és a felirat, hogy ő volt Uz Bence. Nyirő figurái különben nem csak az olvasók emlékezetében élnek tovább, hanem az írói képzelet is élteti őket. A Sepsiszentgyörgyön élő író-költő, Czegő Zoltán tavaly megjelent regényébe, a Katonabogárba átemelt egy másik figurát, Üdő Mártont. A kafkai világot megjelenítő regény egy székely falu története, ahol egy közelgő nagy baj hírnökeiként megjelennek a katonabogarak. A tragédiát nem sikerült elkerülni: a hatalom – hogy egy új fegyvert próbáljon ki – behívja az összes férfit egy hadgyakorlatra, a kísérlet során az összes férfi elpusztul. A könyv nagy siker, hamar elkapkodták, mostanában nyomják a második kiadást. „Nyirő Úz Bencéje egész életemben végigkísért, kisgyerek koromban édesanyám ebből olvasott fel rendszeresen a konyhában nekem és nyolc testvéremnek. Később, az egyetemen egy zárt könyvtári részen juthattunk hozzá az „indexre tett” könyvekhez, így a tiltott gyümölcs ízének örömével is olvashattuk a regényeit. Amikor a Katonabogarat írtam, szükségem volt egy időtlen, a falu életét végigélt ősöreg emberre, akit soha senki az élők között nem látott fiatalon. Ennek a figurának az a szerepe, hogy a maradék hagyományrendszert képviselje, így az olvasó is elgondolkodhat rajta, mi is maradt abból a régi, valós értékeken alapuló világból. Üdő Márton a sejtjeimben él, egyesek szerint annyi éves, mint Dávid király a Bibliában. Olyan figura, aki a dupla fenekű ég lakóival szót tud érteni.
Bezúzott könyvek
A négy generáció óta fényképészettel foglalkozó székelyudvarhelyi Kováts-család napfénytetős műtermében megtudjuk: a nevesebb klienseknek saját dobozuk volt. Így aztán hamar megtalálták a Nyirő-fotográfiákat rejtő üveglapokat. Egyelőre húsz felvétel bukkant elő: az akkor már neves író udvarhelyi évei alatt a környéken gyűjtött anyagot könyveihez. Az egyik képen például három jó barát látható: az író társaságában a múzeumalapító Haáz Rezső tanár, valamint idős Kováts István fényképész áll. Ők hárman bejárták a vidéket, mindenki a saját műfajában próbálta felleltározni az értékeket. Kováts Árpádnál mintegy nyolcvanezer negatív vár még feldolgozásra, ezek nem csak egy fényképészdinasztia archívumát jelentik, hanem egész Udvarhelyszék kulturális, népművészeti és szociográfiai múltját is.
A Maros megyei Radnóton, Balázs Imre portáján szembesülhetünk azzal, hogy milyen megtorlástól kellett tartania annak, aki tiltott irodalmat, például Nyirő-könyveket birtokolt Ceauşescu Romániájában. A elyi hőerőműben dolgozó férfi zaklatása 1981-ben kezdődött egy tévéműsor után, amelyben a könyvek iránt érdeklődő munkásifjakat mutattak be. Előbb a helyi pártitkár és rendőrparancsnok érkezett leltározni a lakására, majd a megyei örökségvédő hivatal semmihez sem értő szakemberei. Aztán megérkezett három szekus.
„Soha nem felejtem el azt a napot, 1982. május huszadikát – meséli Balázs Imre. – Épp ebédeltünk a feleségemmel, amikor három ember érkezett. Egyikük bejött a konyhába, kettő őrt állt a kijáratnál. Egyből rájöttem, hogy kik ők, és mit akarnak. Házkutatási parancsuk volt, mindent feldúltak, a nejem intim holmijait is, még a kéménybe is benéztek tükörrel, hogy nincs-e ott valami tiltott tárgy. A házkutatás hat órán át tartott, sok mindent elvittek, köztük egy balatoni hangverseny fénymásolt, aláírt műsorfüzetét, szerintük az is provokatív propagandának számított. Természetesen a legféltettebb könyveimet is magukkal vitték, köztük hat halinakötéses Nyirő-kötetet. Utána volt még egy ellenőrző házkutatás, állandó megfigyelés alá kerültem, háromszor vittek be vallani a Szekuritátéra. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen erdélyi és magyarországi írókat és művészeket ismerek, ők milyen híreket hoznak-visznek, ki csempész aranyat, és én miért akarom eladni Erdélyt. A rendszerváltást követően Balázs Imre levelet írt a hatóságokhoz, hogy adják vissza a könyveit. A Maros megyei Nemzeti Megmentési Front akkori vezetője, Kincses Előd magyarul írott válaszában nem voltak jó hírek: a Szekuritáte jegyzőkönyvei szerint az elkobzott ellenséges irodalmat bezúzták. Megtagadott engedély
Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésének előkészületeit több sajnálatos esemény zavarta meg. Az esemény helyi szervezői a város RMDSZ-es polgármesterétől, Bunta Leventétől a válaszadási határidő utolsó napján elutasító választ kaptak közterület-foglalási kérelmükre. Sőt, az elöljáró azt is jelezte, hogy az emlékműsor színhelyének tervezett Márton Áron téren várhatóan felszedik a kockaköveket. A döntés hátterében kimondatlanul az áll, hogy a polgármester szólni szeretett volna az eseményen – a pünkösdvasárnapi újratemetés után két héttel helyhatósági választásokat tartanak –, ezt azonban sem a helyi szervezők, sem az újratemetést kezdeményező magyar Országgyűlési Hivatal nem támogatta. A politikus pártja néhány éve bíróságon támadta meg a Nyirő-szobornak is helyet adó Emlékezés parkjának a megvalósítását, Bunta többek közt azt nehezményezte, hogy Csaba királyfi szobra hasonlít Orbán Viktorra.
Lukács Csaba. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Idén két gólya költözött a katolikus templommal átellenben lévő, romosodó ház kéményére – a szomszédok örülnek, mert tavaly még nem volt párja a kelepelő madárnak. Nyirő József író nyomai után kutatva Székelyzsomboron járunk, a Kis-Homoród mentén, a színmagyar falut 1968-ban, a megyésítés idején leválasztották Székelyföldről, és Brassó megyéhez csatolták. Székelyudvarhely felől érkezve, Hargita megye határán, a falutól néhány kilométerre elfogy az aszfalt az autó kerekei alól. Nyirő, mit nyírsz?
Eredetileg szászok lakták, ez ma is jól látszik a porták erődítményszerű kapuin és a kontyos házakon. Egy pestisjárvány után jöttek homoródalmási székelyek a kiüresedett portákra, hogy aztán később Ceauşescu adja el márkáért a legutolsó német ajkú lakost is Németországnak. A 2002-es népszámlálás alapján a falut 483-an lakták, ebből 408 magyar. Kunos Lajos evangélikus lelkész fogad, ő huszonhárom esztendeje szolgál itt. Tavaly négyet temetett, kettőt keresztelt – a számok ellenére nem kihalásra ítélt falu, hiszen a fiatalok itt maradnak gazdálkodni. Annyi állatot tartanak, hogy négy vállalat is küld naponta tartálykocsit az itt lefejt tej elszállítására. A lelkész szerint a falu büszke nagy szülöttjére, Nyirő Józsefre. Már 1993-ban emléktábla került a kultúrotthonra, azóta az író születésének hónapjában minden évben tartanak kisebb-nagyobb megemlékező ünnepséget. 2004-ben mellszobrot is avattak. A katolikus egyház gondnoka kinyitja az egykori kántori lakot, amelyben az iskola is működött. Még megvan az egyik iskolapad, megmutatják azt a szobát is, amelyben a Nyirő család lakott. Előkerül az iskolanapló, benne Nyirő József neve mindjárt az első helyen azédesapa, a kántortanító gyöngybetűivel. Az első osztály bejegyzéseinél még július 26. a születési dátum, de a többi három esztendőben már 28. – ezek szerint az édesapa is rosszul emlékezett gyereke születésére. Jó és nagyon jó jegyek sorakoznak a különféle tantárgyaknál, a földrajz és a rajz volt a leggyengébb. Egy történetet is felemlegetnek: az akkori evangélikus pap „Nyirő, hogy nyírsz?”-szel cukkolta a kisfiút a kapuban, mire az követ dobott feléje. A pap elugrott, de a fejét beverte a kapu felső gerendájába, és elájult. A gyerek megijedt, és a szemben lévő templom tornyába menekült. Órákig tartott, amíg le tudták csalogatni, ám így sem úszta meg az atyai pofonokat. A verés nem viselte meg túlságosan, délután már csengő hangon szavalta a március 15-i ünnepségen a Nemzeti dalt. Kide, az utolsó sziget
Következő állomásunk Kide, ahol az író előbb katolikus papként, majd – immár megnősülve – molnárként szolgált. Aváltást okozó pillanatot, amely vészterhes időben, egy lélekerősítőnek szánt mise utolsó perceiben történt, így írja le Isten igájában című önéletrajzi ihletésű regényében: „Némelyike gondolkodva, mások ujjongva távoztak... Ekkor az embertömegen át a szószék lábáig jött egy fiatal, ismeretlen szép leány, a földről felvett egy arany falevelet, könyvébe tette, hálásan a szemembe nézett, pirulva egy »köszönöm«-öt susogott, és sietve eltűnt. Megbénulva állottam. Bensőmön végignyilallt valami csodálatos érzés, és önkéntelenül kérdeztem meg: – Ki volt?
A kántor mosolyogva hajlott a füleimhez:
– Székelyföldről menekült kisasszony. Azt mondják, hogy a bádoki tanítónő testvére. A leány eltűnt, de tudtam, éreztem, hogy abban az imakönyvbe rejtett kis aranykoporsóban egész életem boldogságát magával vitte.”
Csak harmincöt kilométerre vagyunk Kolozsvártól, de a távolság évtizedekben is mérhető. A szamosháti dombság zsákfalujába elképesztő állapotú úton lehet csak eljutni. Talán az elzártságának is tulajdonítható, hogy a magyar többségű falu megmaradt a román tengerben. A százötven fős településnek öt temploma is van (a református Árpád-kori eredetű), szilvapálinkájuk messze földön híres, a busz hetente kétszer, kedden és pénteken megy Kolozsvárra. Horváth István gondnok nyitja ki a katolikus templomot, ahol egykor Nyirő is szolgált – a falra akasztott listán huszonötödik az itt szolgáló papok sorában. Az idős férfi szomorúan mondja, hogy ma már csak nyolc katolikus él a faluban, a legfiatalabb is elmúlt ötven. Keresztelni? Hosszan gondolkodik, és azt mondja: talán akkor, amikor az ő legkisebb fiát keresztelték. Az akkori csecsemő ma negyvenegy esztendős... A faluból jelenleg négyen járnak bentlakásos iskolába Válaszútra, néhány gyermeket Kolozsvárra hordanak a szüleik. Egy román kisgyerekért minden nap iskolabusz érkezik, hogy a tizenöt kilométerre lévő Újfaluba vigye tanulni. Kidén nagyon büszkék az íróra, közéjük valónak tartják. Megőrizték azt a malomkövet is, amellyel a falu megélhetését biztosította a nagyon nehéz idők alatt: amikor kilépett a papságból és megnősült, azért lett molnár, hogy segítsen éhező népén. Uz Bence faluja
A Borsa-patak völgye után egy másik zsákfaluba, a Hargitán lévő Varságba igyekszünk. Hosszú kilométereken át kanyargunk az elszórt, inkább tanyavilágra emlékeztető házak között a Nagyküküllő mentén, a helyiek szerint településük hosszabb, mint Bukarest. Lehet benne valami, hiszen a Zsindelyországnak is nevezett település a hivatalos adatok szerint is hetvenhét négyzetkilométeren fekszik, de mindössze ezerötszáz székely lakja. Azért látogatunk ide, hogy felkutassuk Úz Bence nyomait: talán legismertebb regényének főhősét az író egy itt élő figuráról mintázta. A falu temetőjéhez érkezve egy néni, Finta Erzsébet készségesen igazít útba, hiszen ő kisgyerekként még ismerte Sári papót, a marhapásztort, aki állandóan vicces történeteket mesélt, és mindenre volt agyafúrt válasza. Amikor például a plébános számon kérte, hogy miért kerüli atemplomot, ő azonnal visszavágott: „A múlt héten (templomkerülés idején – a szerk. megj.) maguk is kerülgették, így nekem is szabad!” Pál Sári Dénes sírkövén fotó van az idős székelyről, ahogy kedves kutyájával áll, és a felirat, hogy ő volt Uz Bence. Nyirő figurái különben nem csak az olvasók emlékezetében élnek tovább, hanem az írói képzelet is élteti őket. A Sepsiszentgyörgyön élő író-költő, Czegő Zoltán tavaly megjelent regényébe, a Katonabogárba átemelt egy másik figurát, Üdő Mártont. A kafkai világot megjelenítő regény egy székely falu története, ahol egy közelgő nagy baj hírnökeiként megjelennek a katonabogarak. A tragédiát nem sikerült elkerülni: a hatalom – hogy egy új fegyvert próbáljon ki – behívja az összes férfit egy hadgyakorlatra, a kísérlet során az összes férfi elpusztul. A könyv nagy siker, hamar elkapkodták, mostanában nyomják a második kiadást. „Nyirő Úz Bencéje egész életemben végigkísért, kisgyerek koromban édesanyám ebből olvasott fel rendszeresen a konyhában nekem és nyolc testvéremnek. Később, az egyetemen egy zárt könyvtári részen juthattunk hozzá az „indexre tett” könyvekhez, így a tiltott gyümölcs ízének örömével is olvashattuk a regényeit. Amikor a Katonabogarat írtam, szükségem volt egy időtlen, a falu életét végigélt ősöreg emberre, akit soha senki az élők között nem látott fiatalon. Ennek a figurának az a szerepe, hogy a maradék hagyományrendszert képviselje, így az olvasó is elgondolkodhat rajta, mi is maradt abból a régi, valós értékeken alapuló világból. Üdő Márton a sejtjeimben él, egyesek szerint annyi éves, mint Dávid király a Bibliában. Olyan figura, aki a dupla fenekű ég lakóival szót tud érteni.
Bezúzott könyvek
A négy generáció óta fényképészettel foglalkozó székelyudvarhelyi Kováts-család napfénytetős műtermében megtudjuk: a nevesebb klienseknek saját dobozuk volt. Így aztán hamar megtalálták a Nyirő-fotográfiákat rejtő üveglapokat. Egyelőre húsz felvétel bukkant elő: az akkor már neves író udvarhelyi évei alatt a környéken gyűjtött anyagot könyveihez. Az egyik képen például három jó barát látható: az író társaságában a múzeumalapító Haáz Rezső tanár, valamint idős Kováts István fényképész áll. Ők hárman bejárták a vidéket, mindenki a saját műfajában próbálta felleltározni az értékeket. Kováts Árpádnál mintegy nyolcvanezer negatív vár még feldolgozásra, ezek nem csak egy fényképészdinasztia archívumát jelentik, hanem egész Udvarhelyszék kulturális, népművészeti és szociográfiai múltját is.
A Maros megyei Radnóton, Balázs Imre portáján szembesülhetünk azzal, hogy milyen megtorlástól kellett tartania annak, aki tiltott irodalmat, például Nyirő-könyveket birtokolt Ceauşescu Romániájában. A elyi hőerőműben dolgozó férfi zaklatása 1981-ben kezdődött egy tévéműsor után, amelyben a könyvek iránt érdeklődő munkásifjakat mutattak be. Előbb a helyi pártitkár és rendőrparancsnok érkezett leltározni a lakására, majd a megyei örökségvédő hivatal semmihez sem értő szakemberei. Aztán megérkezett három szekus.
„Soha nem felejtem el azt a napot, 1982. május huszadikát – meséli Balázs Imre. – Épp ebédeltünk a feleségemmel, amikor három ember érkezett. Egyikük bejött a konyhába, kettő őrt állt a kijáratnál. Egyből rájöttem, hogy kik ők, és mit akarnak. Házkutatási parancsuk volt, mindent feldúltak, a nejem intim holmijait is, még a kéménybe is benéztek tükörrel, hogy nincs-e ott valami tiltott tárgy. A házkutatás hat órán át tartott, sok mindent elvittek, köztük egy balatoni hangverseny fénymásolt, aláírt műsorfüzetét, szerintük az is provokatív propagandának számított. Természetesen a legféltettebb könyveimet is magukkal vitték, köztük hat halinakötéses Nyirő-kötetet. Utána volt még egy ellenőrző házkutatás, állandó megfigyelés alá kerültem, háromszor vittek be vallani a Szekuritátéra. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen erdélyi és magyarországi írókat és művészeket ismerek, ők milyen híreket hoznak-visznek, ki csempész aranyat, és én miért akarom eladni Erdélyt. A rendszerváltást követően Balázs Imre levelet írt a hatóságokhoz, hogy adják vissza a könyveit. A Maros megyei Nemzeti Megmentési Front akkori vezetője, Kincses Előd magyarul írott válaszában nem voltak jó hírek: a Szekuritáte jegyzőkönyvei szerint az elkobzott ellenséges irodalmat bezúzták. Megtagadott engedély
Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésének előkészületeit több sajnálatos esemény zavarta meg. Az esemény helyi szervezői a város RMDSZ-es polgármesterétől, Bunta Leventétől a válaszadási határidő utolsó napján elutasító választ kaptak közterület-foglalási kérelmükre. Sőt, az elöljáró azt is jelezte, hogy az emlékműsor színhelyének tervezett Márton Áron téren várhatóan felszedik a kockaköveket. A döntés hátterében kimondatlanul az áll, hogy a polgármester szólni szeretett volna az eseményen – a pünkösdvasárnapi újratemetés után két héttel helyhatósági választásokat tartanak –, ezt azonban sem a helyi szervezők, sem az újratemetést kezdeményező magyar Országgyűlési Hivatal nem támogatta. A politikus pártja néhány éve bíróságon támadta meg a Nyirő-szobornak is helyet adó Emlékezés parkjának a megvalósítását, Bunta többek közt azt nehezményezte, hogy Csaba királyfi szobra hasonlít Orbán Viktorra.
Lukács Csaba. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. május 25.
Frusztrációtörténet Nyirővel
Lassan és lehangolóan közép-kelet-európai frusztrációtörténeti körkép kerekedik Nyirő József újratemetéséből. A „székely apostolként” aposztrofált író nem csak életével és munkásságával osztotta meg a közvéleményt, hanem földi maradványaiban való hazatérésével is. Nyirő szülőföldjéhez való ragaszkodása, a végakaratot tiszteletben tartó újratemetési igyekezet ugyanis olyan előítéletekbe,félelmekbe és kicsinyes gáncsoskodásba ütközött, amitől a legnemzettagadóbbaknak is óhatatlanul a turáni átok jut az eszükbe. Pedig jóval egyszerűbb a magyarázat: a világ, amelyben élünk. Benne a regnáló hatalommal, amely mintha a tizenöt évnyi, kényszerűségből elviselt RMDSZ-kormányzati részvétel alatt elfojtott összes dühét most engedné szabadjára. Az eszköz perverz módon adminisztratív: az államvasutak nem engedélyezi a zarándokvonat belépését Románia területére, ha a Nyirő-csontok is a fedélzeten vannak. Az újratemetés engedélyeztetésének nyílt visszautasítása nem hangzott el, csak az időszerűtlenség tragikomikus érve cseng vissza külügyminisztériumi osztályvezetői szinten. Civil ember számára érthetetlen, hogy legalább pártideológiamentes kérdésekben miért nem nyilvánul meg az erdélyi magyar összefogás. Például a kormányzó szociáldemokratákkal élénk kommunikációs viszonyt szorgalmazó RMDSZ révén, jelezve, hogy vannak ügyek, amelyek felülírnak minden pártkötődést. A válasz kézenfekvő: a kezdeményezés egy konkurens formációhoz, az MPP-hez közelálló alapítvány nevéhez fűződik, amelynek szereplői minden bizonnyal választási tőkét is szívesen kovácsoltak volna a néplélek-simogató újratemetésből. Ez az „összeférhetetlenség” képes volt a román hatalom kiszorítósdiját is megelőzni, hiszen a Nyirő végső nyughelyeként kiszemelt város, Székelyudvarhely elöljárósága eleve megtagadta a végtisztességnyújtás kísérőrendezvényeihez szükséges közterület-foglalási engedély kibocsátását. A történet innentől vészesen kezd puskaporos hordóhoz hasonlítani. Ha ugyanis a szervezők továbbra is ragaszkodnak az újratemetéshez, könnyen tilosba tévedhetnek a nemkívánatos koporsóval. S ha az anyaországban Nyirő József elsősorban életműve okán veri ki egyes körökben a biztosítékot, itthon már az anyaföldben való pihenéshez kinyilvánított joga is közéleti harcokat gerjeszt. A hittel élő zarándokok a mindennapi bűnös életük nyomán kiszabott büntetésük elengedésében reménykedve kapaszkodnak fel évente a somlyói nyeregbe. A Nyirő-ügyben elkövetettekért azonban talán még a Szűzanya közbenjárása is kevésnek bizonyulhat.
Csinta Samu. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Lassan és lehangolóan közép-kelet-európai frusztrációtörténeti körkép kerekedik Nyirő József újratemetéséből. A „székely apostolként” aposztrofált író nem csak életével és munkásságával osztotta meg a közvéleményt, hanem földi maradványaiban való hazatérésével is. Nyirő szülőföldjéhez való ragaszkodása, a végakaratot tiszteletben tartó újratemetési igyekezet ugyanis olyan előítéletekbe,félelmekbe és kicsinyes gáncsoskodásba ütközött, amitől a legnemzettagadóbbaknak is óhatatlanul a turáni átok jut az eszükbe. Pedig jóval egyszerűbb a magyarázat: a világ, amelyben élünk. Benne a regnáló hatalommal, amely mintha a tizenöt évnyi, kényszerűségből elviselt RMDSZ-kormányzati részvétel alatt elfojtott összes dühét most engedné szabadjára. Az eszköz perverz módon adminisztratív: az államvasutak nem engedélyezi a zarándokvonat belépését Románia területére, ha a Nyirő-csontok is a fedélzeten vannak. Az újratemetés engedélyeztetésének nyílt visszautasítása nem hangzott el, csak az időszerűtlenség tragikomikus érve cseng vissza külügyminisztériumi osztályvezetői szinten. Civil ember számára érthetetlen, hogy legalább pártideológiamentes kérdésekben miért nem nyilvánul meg az erdélyi magyar összefogás. Például a kormányzó szociáldemokratákkal élénk kommunikációs viszonyt szorgalmazó RMDSZ révén, jelezve, hogy vannak ügyek, amelyek felülírnak minden pártkötődést. A válasz kézenfekvő: a kezdeményezés egy konkurens formációhoz, az MPP-hez közelálló alapítvány nevéhez fűződik, amelynek szereplői minden bizonnyal választási tőkét is szívesen kovácsoltak volna a néplélek-simogató újratemetésből. Ez az „összeférhetetlenség” képes volt a román hatalom kiszorítósdiját is megelőzni, hiszen a Nyirő végső nyughelyeként kiszemelt város, Székelyudvarhely elöljárósága eleve megtagadta a végtisztességnyújtás kísérőrendezvényeihez szükséges közterület-foglalási engedély kibocsátását. A történet innentől vészesen kezd puskaporos hordóhoz hasonlítani. Ha ugyanis a szervezők továbbra is ragaszkodnak az újratemetéshez, könnyen tilosba tévedhetnek a nemkívánatos koporsóval. S ha az anyaországban Nyirő József elsősorban életműve okán veri ki egyes körökben a biztosítékot, itthon már az anyaföldben való pihenéshez kinyilvánított joga is közéleti harcokat gerjeszt. A hittel élő zarándokok a mindennapi bűnös életük nyomán kiszabott büntetésük elengedésében reménykedve kapaszkodnak fel évente a somlyói nyeregbe. A Nyirő-ügyben elkövetettekért azonban talán még a Szűzanya közbenjárása is kevésnek bizonyulhat.
Csinta Samu. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. május 25.
Kiadványok a civil életről
Nagyvárad- Az RMDSZ, illetve Biró Rozália alpolgármester kezdeményezésére, az önkormányzatnál megpályázott pénzösszegekből Boldog Várad címmel kiadványok jelennek meg a magyar civil szervezetekről.
Biró Rozália alpolgármester, a váradi RMDSZ-helyi szervezet elnöke ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta az Erdély Online-nak: az elmúlt négy esztendőben az RMDSZ állandó párbeszédet és együttműködést folytatott a nagyváradi magyar civil szervezetekkel. Tették ezt annak érdekében is, mert az önkormányzat keretei eléggé korlátoltak, hiszen a 2004-es és 2008-as javaslatuk, melynek értelmében a szakbizottságokat ki kellene bővíteni, hogy civil szervezetek, illetve a szakmai testületek képviselői is helyet kapjanak benne, hogy az ötleteik és álláspontjuk is belekerülhessen egy-egy előterjesztésbe, nem talált meghallgatásra. Abból kiindulva, hogy az elmúlt négy évben ezen formális keret nélkül kellett a civil szervezetek képviselőivel úgy együttműködni, hogy a véleményeiket és álláspontjaikat megismerjék, és figyelembe vegyék a prioritások megállapításakor, ennek a párbeszédnek egyebek mellett az az eredménye, hogy sokkal jobban belelátnak és részt vállalhatnak a szervezetek tevékenységébe és életébe.
Egy ilyen kerekasztal-beszélgetés alkalmából, mely a városháza Rimler Károly kistermében zajlott, vetette fel annak lehetőségét, hogy az értékmegőrző és közösségformáló, -gyarapító civil tevékenységet ismerté, elismerté, értékelté kell tenni. E célkitűzés megvalósítása érdekébe kiadványsorozat megjelenését javasolta az elöljáró, mely kötetek arra hivatottak, hogy egy egy civil szervezet történetét „vésik kőbe” kezdetektől napjainkig, bemutatva az alapítókat, az állandó tagokat, eseményeket, melyek az illető szervezet nevéhez, életéhez kötődnek. Boldog Várad. Civil, polgári, szövetségi élet sorozatcímszó alatt egy-egy kötet jelenik majd meg a Nagyváradi civil életet formáló szervezetek mindenikéről. Ezek a kiadványok A5-ös formátumban látnak napvilágot. Minden egyes kötet tehát egy civil szervezetről, annak tevékenységéről, alapító és oszlopos tagjairól szólna.
Jön az első kötet
Az alpolgármester asszony kezdeményezése pozitív visszhangra talált, sok civil képviselő úgy vélte, hogy szükség van egy ilyen kiadványsorozatra, mely az 1990-től mostanig kibontakozott és lassan már-már felnőtt korba emelkedett civil szervezeteknek a tevékenységét bemutatja. Tekintettel arra, hogy az ötlet és az igény egymásba kapcsolódott, úgy döntöttek, hogy “útnak indítják” a sorozat első kiadványát: a PBMET-kötetét mutatják be ebben a hónapban. Az elképzelés az, hogy minden évben hozzávetőlegesen négy civil szervezetnek a történetét, életét jelentessék meg. Hozzávetőlegesen 200 példány készül egy kiadványból, melynek megjelentetési költségeit pályázat utján nyerik el az önkormányzati költségvetésből. A kötetet bemutató rendezvényen minden résztvevő ajándékba kap egy példányt, megmaradt könyvekkel az illető civil szervezet rendelkezik. Az Újvárosért Egyesület nyerte meg az első pályázatot, mely összegből a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság kiadványa készül el, – a következő kötet pedig a Tibor Ernő Galériáról fog szólni, tette hozzá az elhangzottakhoz az elöljáró -, melynek bemutatója május 30-án 18.00 órától lesz a Polgármesteri Hivatal dísztermében.
Minden, a Társaság tevékenységét ismerő és elismerő érdeklődőt szeretettel várnak a rendezvény szervezői.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro
Nagyvárad- Az RMDSZ, illetve Biró Rozália alpolgármester kezdeményezésére, az önkormányzatnál megpályázott pénzösszegekből Boldog Várad címmel kiadványok jelennek meg a magyar civil szervezetekről.
Biró Rozália alpolgármester, a váradi RMDSZ-helyi szervezet elnöke ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta az Erdély Online-nak: az elmúlt négy esztendőben az RMDSZ állandó párbeszédet és együttműködést folytatott a nagyváradi magyar civil szervezetekkel. Tették ezt annak érdekében is, mert az önkormányzat keretei eléggé korlátoltak, hiszen a 2004-es és 2008-as javaslatuk, melynek értelmében a szakbizottságokat ki kellene bővíteni, hogy civil szervezetek, illetve a szakmai testületek képviselői is helyet kapjanak benne, hogy az ötleteik és álláspontjuk is belekerülhessen egy-egy előterjesztésbe, nem talált meghallgatásra. Abból kiindulva, hogy az elmúlt négy évben ezen formális keret nélkül kellett a civil szervezetek képviselőivel úgy együttműködni, hogy a véleményeiket és álláspontjaikat megismerjék, és figyelembe vegyék a prioritások megállapításakor, ennek a párbeszédnek egyebek mellett az az eredménye, hogy sokkal jobban belelátnak és részt vállalhatnak a szervezetek tevékenységébe és életébe.
Egy ilyen kerekasztal-beszélgetés alkalmából, mely a városháza Rimler Károly kistermében zajlott, vetette fel annak lehetőségét, hogy az értékmegőrző és közösségformáló, -gyarapító civil tevékenységet ismerté, elismerté, értékelté kell tenni. E célkitűzés megvalósítása érdekébe kiadványsorozat megjelenését javasolta az elöljáró, mely kötetek arra hivatottak, hogy egy egy civil szervezet történetét „vésik kőbe” kezdetektől napjainkig, bemutatva az alapítókat, az állandó tagokat, eseményeket, melyek az illető szervezet nevéhez, életéhez kötődnek. Boldog Várad. Civil, polgári, szövetségi élet sorozatcímszó alatt egy-egy kötet jelenik majd meg a Nagyváradi civil életet formáló szervezetek mindenikéről. Ezek a kiadványok A5-ös formátumban látnak napvilágot. Minden egyes kötet tehát egy civil szervezetről, annak tevékenységéről, alapító és oszlopos tagjairól szólna.
Jön az első kötet
Az alpolgármester asszony kezdeményezése pozitív visszhangra talált, sok civil képviselő úgy vélte, hogy szükség van egy ilyen kiadványsorozatra, mely az 1990-től mostanig kibontakozott és lassan már-már felnőtt korba emelkedett civil szervezeteknek a tevékenységét bemutatja. Tekintettel arra, hogy az ötlet és az igény egymásba kapcsolódott, úgy döntöttek, hogy “útnak indítják” a sorozat első kiadványát: a PBMET-kötetét mutatják be ebben a hónapban. Az elképzelés az, hogy minden évben hozzávetőlegesen négy civil szervezetnek a történetét, életét jelentessék meg. Hozzávetőlegesen 200 példány készül egy kiadványból, melynek megjelentetési költségeit pályázat utján nyerik el az önkormányzati költségvetésből. A kötetet bemutató rendezvényen minden résztvevő ajándékba kap egy példányt, megmaradt könyvekkel az illető civil szervezet rendelkezik. Az Újvárosért Egyesület nyerte meg az első pályázatot, mely összegből a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság kiadványa készül el, – a következő kötet pedig a Tibor Ernő Galériáról fog szólni, tette hozzá az elhangzottakhoz az elöljáró -, melynek bemutatója május 30-án 18.00 órától lesz a Polgármesteri Hivatal dísztermében.
Minden, a Társaság tevékenységét ismerő és elismerő érdeklődőt szeretettel várnak a rendezvény szervezői.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro
2012. május 25.
Fellélegezhetnek a helyhatóságok
Nem kell visszafizetniük az önkormányzatoknak azt a pénzt, amelyet az Ungureanu-kabinet utalt át számukra mandátumának utolsó heteiben.
Az Alkotmánybíróság tegnap alkotmányellenesnek nyilvánította azt a sürgősségi rendeletet, amellyel a Ponta-kormány visszautaltatta az eddig elköltetlen összegeket a költségvetésbe. Az alkotmánybírák megállapították, hogy a rendelet az alaptörvény 120. cikkelyébe ütközik.
Ez a paragrafus kimondja: a helyhatóságok működése az autonómia és a decentralizáció elvén alapul. Az önkormányzatoknak 387 millió lejt, az előző kormány által kiutalt összegnek több mint a felét kellett volna eredetileg visszajuttatniuk az államkasszába. Mint korábban beszámoltunk róla, az érintett helyhatóságok nem hagyják annyiban, pereket indítottak a pénzükért. Így az összes érintett RMDSZ-es önkormányzat keresetet nyújtott be a táblabíróságokhoz. Csaknem száz helyhatóságról van szó, amely a kiutalt támogatásokat nem költötte el, és viszsza kellett volna adnia a pénzt a költségvetésnek. Az érintett polgármesteri hivatalokhoz az RMDSZ beadványmintát juttatott el, amellyel megtámadhatták a Ponta-kabinet kormányrendeletét.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)
Nem kell visszafizetniük az önkormányzatoknak azt a pénzt, amelyet az Ungureanu-kabinet utalt át számukra mandátumának utolsó heteiben.
Az Alkotmánybíróság tegnap alkotmányellenesnek nyilvánította azt a sürgősségi rendeletet, amellyel a Ponta-kormány visszautaltatta az eddig elköltetlen összegeket a költségvetésbe. Az alkotmánybírák megállapították, hogy a rendelet az alaptörvény 120. cikkelyébe ütközik.
Ez a paragrafus kimondja: a helyhatóságok működése az autonómia és a decentralizáció elvén alapul. Az önkormányzatoknak 387 millió lejt, az előző kormány által kiutalt összegnek több mint a felét kellett volna eredetileg visszajuttatniuk az államkasszába. Mint korábban beszámoltunk róla, az érintett helyhatóságok nem hagyják annyiban, pereket indítottak a pénzükért. Így az összes érintett RMDSZ-es önkormányzat keresetet nyújtott be a táblabíróságokhoz. Csaknem száz helyhatóságról van szó, amely a kiutalt támogatásokat nem költötte el, és viszsza kellett volna adnia a pénzt a költségvetésnek. Az érintett polgármesteri hivatalokhoz az RMDSZ beadványmintát juttatott el, amellyel megtámadhatták a Ponta-kabinet kormányrendeletét.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. május 25.
„Új egységet” akar az EMNP
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az „új egység” jegyében szeretne együttműködni a többi magyar politikai szervezettel, jelentette ki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor.
A néppárt országos elnöke szerint ez az együttműködés a jelenleg zajló választási kampány utáni békeidőben kell, hogy kicsúcsosodjon. Az „új egység” jegyében nem egy szűk keretbe szeretnék belevinni az embereket, hanem azt szeretnék, hogy a politikai pártok, egyházak és civil szervezetek partnerként működjenek együtt, mondta Toró T. Tibor, aki szerint az EMNP ellenfele nem a más pártok, hanem a probléma, amit meg kell oldani. Hozzátette: a jelenlegi román politikai pártokat és a kormány intézkedéseit figyelve attól tart, hogy ez több, mint a szokásos magyar kártya kijátszása. A néppárt elnöke szerint az RMDSZ hibája, hogy nem sikerült garanciákat kiharcolnia arra, hogy az elnyert jogokat ne lehessen megváltoztatni, az a baj, hogy az eddigi eredmények ingoványos talajra épültek. Toró T. Tibor szerint a választási törvényre a magyar politikai szervezeteknek együtt kell megoldást találniuk. Ezért felkéri az RMDSZ és az MPP vezetőit, hogy az önkormányzati választás után üljenek le, elemezzék a helyzetet és találjanak megoldást.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az „új egység” jegyében szeretne együttműködni a többi magyar politikai szervezettel, jelentette ki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor.
A néppárt országos elnöke szerint ez az együttműködés a jelenleg zajló választási kampány utáni békeidőben kell, hogy kicsúcsosodjon. Az „új egység” jegyében nem egy szűk keretbe szeretnék belevinni az embereket, hanem azt szeretnék, hogy a politikai pártok, egyházak és civil szervezetek partnerként működjenek együtt, mondta Toró T. Tibor, aki szerint az EMNP ellenfele nem a más pártok, hanem a probléma, amit meg kell oldani. Hozzátette: a jelenlegi román politikai pártokat és a kormány intézkedéseit figyelve attól tart, hogy ez több, mint a szokásos magyar kártya kijátszása. A néppárt elnöke szerint az RMDSZ hibája, hogy nem sikerült garanciákat kiharcolnia arra, hogy az elnyert jogokat ne lehessen megváltoztatni, az a baj, hogy az eddigi eredmények ingoványos talajra épültek. Toró T. Tibor szerint a választási törvényre a magyar politikai szervezeteknek együtt kell megoldást találniuk. Ezért felkéri az RMDSZ és az MPP vezetőit, hogy az önkormányzati választás után üljenek le, elemezzék a helyzetet és találjanak megoldást.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. május 25.
Az RMDSZ szerint Gergely Balázs félretájékoztat a kolozsvári Kétágú templom ügyében
Gergely Balázs félretájékoztat, és a kolozsvári magyarság megvezetésén dolgozik - áll abban a közleményben, amelyet az RMDSZ elnöki hivatala bocsátott ki azok után, hogy az EMNP kolozsvári polgármester-jelöltje azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszteri minőségében, illetve a város alpolgármestere rekord-idő alatt engedélyezte a templom mögötti telken történő építkezést. Kelemen Hunor szövetségi elnök, volt kulturális és örökségvédelmi miniszter arra figyelmeztet, hogy az önkormányzati választások kampány-hevében az EMNP a közvélemény megvezetésén dolgozik, teljes mértékben félretájékoztat. A Ne használják ócska kampányfogásokra a kolozsvári Kétágú Templomot! című közleményben a kolozsvári Kétágú templom ügyében a volt kulturális tárcavezető közli, tavaly került a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumhoz az az engedélyeztetési dokumentáció, mely szerint a Kétágú templom mögé tornatermet építtetne a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség. A közlemény szerint, mivel a dokumentáció tartalmazta a Református Egyház képviselőjének az egyetértését (amelyet 2010. július 26-án írt alá a Kolozsvár Alsóvárosi Református Egyházközség nevében Székely József lelkész és Kudor Pál-András főkurátor), Kelemen Hunor tárcavezető jóváhagyta a tervet. "Miután Kolozsvár polgármesteri hivatala az építkezési engedélyt is kibocsátotta, kiderült, hogy a református egyház mégsem ért egyet a tervvel. Ekkor Kelemen Hunor 2011. július 26-án utasította a Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóságot, hogy állítsák le a munkálatokat, és régészeti kutatást rendelt el a területen" - áll a közleményben. A szövetségi elnöki hivatal által kibocsátott dokumentum szerint Kelemen Hunor miniszteri mandátuma alatt az építtető és a beruházó nem kapott jóváhagyást a kulturális tárcától a munkálatok folytatására, mivel valószínűsíthető volt, hogy a telken értékes régészeti leletek vannak, amelyeket in situ kell megőrizni. "Amennyiben a kolozsvári Alsóvárosi református egyházközség idejében, még az építkezési engedély kibocsájtása előtt jelezte volna írásban a polgármesteri hivatalnak, hogy nem ért egyet az építkezéssel, az el sem kezdődhetett volna. Azonban ez nem történt meg. Mindezek ellenére Kelemen Hunor tárcavezető mindent megtett annak érdekében, hogy az egyház utólagos kérését teljesítse, a műemlék templom környezetét megvédje" - áll a közleményben. A dokumentum szerint komoly tájékozatlanságra vall az a kijelentés, hogy a kulturális tárcavezető építkezési engedélyt ír alá. "Ugyanakkor visszautasítunk minden olyan félretájékoztatást, amely a tények elferdítésére és a kolozsvári magyar emberek megvezetésére összpontosulnak. Felhívjuk a politikai élet szereplőit, viselkedjenek és nyilatkozzanak felelős politikus módjára, hagyjanak fel a hamis kampánytémákkal!" - szólítja fel az illetékeseket a közlemény. A közlemény továbbá beszámol arról, hogy a kolozsvári Kétágú templom tornyainak helyreállítási munkálatai 2011 áprilisában kezdődtek el a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium támogatásával. "A tárca fontosnak tartotta a templom felújítását, hisz annak építése és karbantartása mindeddig a felekezet tagjainak adományaiból történt, s emiatt is Kolozsvár magyar lakosságának egyik szívügye a templom. A tervezési költségeket az egyházközség fizette, a kulturális minisztérium pedig a kivitelezési munkálatokat támogatta 530.000 lej értékben. Ebből az összegből a tornyok helyreállítása valósul meg. Kelemen Hunort tavaly, a helyszínen tájékoztatták, hogy a helyreállítás során kiderült, a kőelemek károsodottabbak, mint gondolták, de ez csak a torony felállványozása után derült ki. A kőelemek javítási tervét tavaly májusban adták le az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz engedélyeztetés végett. Az engedélyt néhány napra rá írta alá Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter. Emellett további 550 000 lejjel támogatta a tárca a tornyok kőelemeinek javítását, azaz összesen 1.080 000 lejjel támogattuk a templom helyreállítását. Kolozs megyében a kolozsvári Kétágú templom volt az első, elkezdődött kivitelezés, amelyet a Kelemen Hunor által vezetett tárca finanszírozott. A többi helyszínen - a kalotaszegi református templomok (Gyerőmonostor, Magyarvalkó), a tordai katolikus templom, az ótordai református templom, a kolozsvári unitárius püspöki palota, az evangélikus-lutheránus templom, a kolozsvári Kakasos templom, a kolozsmonostori Kálvária templom - esetében a tervek készítése illetve az engedélyeztetésük történik" - áll még a közleményben. (hírszerk.) Transindex.ro
Gergely Balázs félretájékoztat, és a kolozsvári magyarság megvezetésén dolgozik - áll abban a közleményben, amelyet az RMDSZ elnöki hivatala bocsátott ki azok után, hogy az EMNP kolozsvári polgármester-jelöltje azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszteri minőségében, illetve a város alpolgármestere rekord-idő alatt engedélyezte a templom mögötti telken történő építkezést. Kelemen Hunor szövetségi elnök, volt kulturális és örökségvédelmi miniszter arra figyelmeztet, hogy az önkormányzati választások kampány-hevében az EMNP a közvélemény megvezetésén dolgozik, teljes mértékben félretájékoztat. A Ne használják ócska kampányfogásokra a kolozsvári Kétágú Templomot! című közleményben a kolozsvári Kétágú templom ügyében a volt kulturális tárcavezető közli, tavaly került a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumhoz az az engedélyeztetési dokumentáció, mely szerint a Kétágú templom mögé tornatermet építtetne a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség. A közlemény szerint, mivel a dokumentáció tartalmazta a Református Egyház képviselőjének az egyetértését (amelyet 2010. július 26-án írt alá a Kolozsvár Alsóvárosi Református Egyházközség nevében Székely József lelkész és Kudor Pál-András főkurátor), Kelemen Hunor tárcavezető jóváhagyta a tervet. "Miután Kolozsvár polgármesteri hivatala az építkezési engedélyt is kibocsátotta, kiderült, hogy a református egyház mégsem ért egyet a tervvel. Ekkor Kelemen Hunor 2011. július 26-án utasította a Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóságot, hogy állítsák le a munkálatokat, és régészeti kutatást rendelt el a területen" - áll a közleményben. A szövetségi elnöki hivatal által kibocsátott dokumentum szerint Kelemen Hunor miniszteri mandátuma alatt az építtető és a beruházó nem kapott jóváhagyást a kulturális tárcától a munkálatok folytatására, mivel valószínűsíthető volt, hogy a telken értékes régészeti leletek vannak, amelyeket in situ kell megőrizni. "Amennyiben a kolozsvári Alsóvárosi református egyházközség idejében, még az építkezési engedély kibocsájtása előtt jelezte volna írásban a polgármesteri hivatalnak, hogy nem ért egyet az építkezéssel, az el sem kezdődhetett volna. Azonban ez nem történt meg. Mindezek ellenére Kelemen Hunor tárcavezető mindent megtett annak érdekében, hogy az egyház utólagos kérését teljesítse, a műemlék templom környezetét megvédje" - áll a közleményben. A dokumentum szerint komoly tájékozatlanságra vall az a kijelentés, hogy a kulturális tárcavezető építkezési engedélyt ír alá. "Ugyanakkor visszautasítunk minden olyan félretájékoztatást, amely a tények elferdítésére és a kolozsvári magyar emberek megvezetésére összpontosulnak. Felhívjuk a politikai élet szereplőit, viselkedjenek és nyilatkozzanak felelős politikus módjára, hagyjanak fel a hamis kampánytémákkal!" - szólítja fel az illetékeseket a közlemény. A közlemény továbbá beszámol arról, hogy a kolozsvári Kétágú templom tornyainak helyreállítási munkálatai 2011 áprilisában kezdődtek el a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium támogatásával. "A tárca fontosnak tartotta a templom felújítását, hisz annak építése és karbantartása mindeddig a felekezet tagjainak adományaiból történt, s emiatt is Kolozsvár magyar lakosságának egyik szívügye a templom. A tervezési költségeket az egyházközség fizette, a kulturális minisztérium pedig a kivitelezési munkálatokat támogatta 530.000 lej értékben. Ebből az összegből a tornyok helyreállítása valósul meg. Kelemen Hunort tavaly, a helyszínen tájékoztatták, hogy a helyreállítás során kiderült, a kőelemek károsodottabbak, mint gondolták, de ez csak a torony felállványozása után derült ki. A kőelemek javítási tervét tavaly májusban adták le az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz engedélyeztetés végett. Az engedélyt néhány napra rá írta alá Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter. Emellett további 550 000 lejjel támogatta a tárca a tornyok kőelemeinek javítását, azaz összesen 1.080 000 lejjel támogattuk a templom helyreállítását. Kolozs megyében a kolozsvári Kétágú templom volt az első, elkezdődött kivitelezés, amelyet a Kelemen Hunor által vezetett tárca finanszírozott. A többi helyszínen - a kalotaszegi református templomok (Gyerőmonostor, Magyarvalkó), a tordai katolikus templom, az ótordai református templom, a kolozsvári unitárius püspöki palota, az evangélikus-lutheránus templom, a kolozsvári Kakasos templom, a kolozsmonostori Kálvária templom - esetében a tervek készítése illetve az engedélyeztetésük történik" - áll még a közleményben. (hírszerk.) Transindex.ro
2012. május 26.
Szép város Kolozsvár – hirdeti az EMNP
A kolozsvári Hója-erdőben tartott pénteken kora délután sajtótájékoztatót Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári polgármesterjelöltje. Kálmán Imre Marica grófnő című operettjéből az ismert sláger, a Szép város Kolozsvár csendült fel dzsesszesített változatban a polgármesterjelölt kampányautójából.
Gergely Balázs elmondta: a Hója-erdő elejének – azaz a sajtótájékoztató színhelyének – a tulajdonjoga még nem tisztázott. Mind a Kolozs Megyei Tanács, mind a Kolozsvári Városi Tanács magáénak akarja, és ezért pereskedik a városi és a megyei önkormányzat.
A Hója-erdőnek ez a része az egyik legjobb hely arra, hogy ifjúsági és diáktáborokat szervezzünk. Ha Tusványoson és a marosvásárhelyi Félszigeten lehet ifjúsági tábort szervezni, úgy Kolozsváron a Hója-erdő eleje lehetne a megfelelő helyszín. A tábor létesítéséhez elengedhetetlen a terület közművesítése és bekerítése. Továbbá, nem csak az ifjúság használhatná a területet, hanem a civil szervezetek is – hangsúlyozta Gergely Balázs.
Kifejtette: a Kolozsvári Városi Tanácsban a Hója-erdő közművesítése és táborhely létesítése lesz az első javaslata. Gergely Balázs kifejezte reményét, hogy mind a román pártok, mind pedig az RMDSZ felkarolja ezt. Továbbá, a falumúzeumnak is nőhet a látogatottsága az ifjúsági táborok résztvevőivel – tette hozzá Gergely Balázs.
Az EMNP alelnöke azt is elmondta, hogy a Kolozsvár környéki erdők – például a Hója és a Bükk – nagyon szemetesek. Főleg építkezési hulladékkal vannak tele, ez pedig felér egy óriási méretű természetrombolással.
– Az elkövetkező fél évben a tájfutókkal közösen elkészítjük a kolozsvári erdők szeméttérképét, ősszel pedig egy egyhetes program keretében összegyűjtjük az erdei szemetet – mondta Gergely Balázs.
A Marica grófnő operett ismert slágerét zenélő kampányautóról elmondta: már végigmentek ezzel a városon, és mindenkinek tetszett. Gergely Balázstól azt is megtudtuk, hogy a sláger dzsesszesített változatát a Hot Jazz Band készítette el számukra. Az elkövetkező napokban is ezzel az autóval járják majd a várost és a vidéket, szintén a Hot Jazz Band és a Dixieland zenével szórakoztatva a kolozsváriakat.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
A kolozsvári Hója-erdőben tartott pénteken kora délután sajtótájékoztatót Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári polgármesterjelöltje. Kálmán Imre Marica grófnő című operettjéből az ismert sláger, a Szép város Kolozsvár csendült fel dzsesszesített változatban a polgármesterjelölt kampányautójából.
Gergely Balázs elmondta: a Hója-erdő elejének – azaz a sajtótájékoztató színhelyének – a tulajdonjoga még nem tisztázott. Mind a Kolozs Megyei Tanács, mind a Kolozsvári Városi Tanács magáénak akarja, és ezért pereskedik a városi és a megyei önkormányzat.
A Hója-erdőnek ez a része az egyik legjobb hely arra, hogy ifjúsági és diáktáborokat szervezzünk. Ha Tusványoson és a marosvásárhelyi Félszigeten lehet ifjúsági tábort szervezni, úgy Kolozsváron a Hója-erdő eleje lehetne a megfelelő helyszín. A tábor létesítéséhez elengedhetetlen a terület közművesítése és bekerítése. Továbbá, nem csak az ifjúság használhatná a területet, hanem a civil szervezetek is – hangsúlyozta Gergely Balázs.
Kifejtette: a Kolozsvári Városi Tanácsban a Hója-erdő közművesítése és táborhely létesítése lesz az első javaslata. Gergely Balázs kifejezte reményét, hogy mind a román pártok, mind pedig az RMDSZ felkarolja ezt. Továbbá, a falumúzeumnak is nőhet a látogatottsága az ifjúsági táborok résztvevőivel – tette hozzá Gergely Balázs.
Az EMNP alelnöke azt is elmondta, hogy a Kolozsvár környéki erdők – például a Hója és a Bükk – nagyon szemetesek. Főleg építkezési hulladékkal vannak tele, ez pedig felér egy óriási méretű természetrombolással.
– Az elkövetkező fél évben a tájfutókkal közösen elkészítjük a kolozsvári erdők szeméttérképét, ősszel pedig egy egyhetes program keretében összegyűjtjük az erdei szemetet – mondta Gergely Balázs.
A Marica grófnő operett ismert slágerét zenélő kampányautóról elmondta: már végigmentek ezzel a városon, és mindenkinek tetszett. Gergely Balázstól azt is megtudtuk, hogy a sláger dzsesszesített változatát a Hot Jazz Band készítette el számukra. Az elkövetkező napokban is ezzel az autóval járják majd a várost és a vidéket, szintén a Hot Jazz Band és a Dixieland zenével szórakoztatva a kolozsváriakat.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
2012. május 26.
Lapszemle
Hunyad Megyei Hírmondó 2012. május, 142. szám
Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű havilapja megpróbálja összefoglalni a térség legjelentősebb politikai, kulturális és közéleti eseményeit. A májusi szám részletesen foglalkozik az április végén, május elején megtartott Hunyad Megyei Magyar Napok eseményeivel. Ugyanakkor közelednek a helyhatósági választások, erre készülve az első oldalon fényképes beszámoló tudósít a Déván megtartott kampánynyitóról. Az első és második oldalon szerkesztőségi interjú olvasható Kelemen Hunorral, az RMDSZ szövetségi elnökével. A második oldalon Deák Levente jogász magyarázza, mennyire volt alkotmányellenes a 2006. évi egészségügyi törvény 259. szakasza, és ismerteti a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos jogait. A harmadik oldalon Winkler Gyula, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a helyi és parlamenti választások fontosságáról ír. Az oldal második felében Csatlós Erzsébet beszélget Kun Kriza Ilona óvónővel, aki több mint 38 év pedagógiai tevékenység után a tanév végén nyugdíjba vonul.
A negyedik és ötödik oldalon interjúkat, beszámolókat olvashatunk a III. Hunyad Megyei Magyar Napok eseményeiről. Így beszámolnak a vajdahunyadi hivatalos megnyitóról, ahol fellépett a népszerű Republic együttes. Majálisoztak május elsején Déván, erről számol be László Anna tanárnő. A vulkáni eseményekről Illyés Katalin, a lupényiról Antal Amália tudósít. Csernakeresztúron májusfát állítottak, olvashatjuk a negyedik oldalon. Három könyvbemutatóról is szó esik: Vajdahunyadon Könczey Elemér karikatúráiból összeállított könyvet ismertettek, Markó Béla új kötetét is bemutatták, és egy 19-20. századi Vajdahunyadról készült képeslapgyűjteményt is közkinccsé tettek. Dr. Hauer Erich a VII. Hauer Erich fizika-emlékversenyről ír, amelyet a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban tartottak. Az utolsó oldalon a családi vasárnappal zárult Magyar Napok rendezvénysorozat összefoglalója olvasható. Végül az utolsó oldalon találjuk Kun Árpád ismertetőjét a 14. században épült nagyrápolti református műemléktemplomról. Ebben a régi gyülekezetben, ahol a múlt század első felében még önálló lelkészi állás volt, ma a hívek számát két kezünkön is megszámlálhatjuk. A lapot Csatlós Erzsébet szerkesztette. Szabadság (Kolozsvár)
Hunyad Megyei Hírmondó 2012. május, 142. szám
Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű havilapja megpróbálja összefoglalni a térség legjelentősebb politikai, kulturális és közéleti eseményeit. A májusi szám részletesen foglalkozik az április végén, május elején megtartott Hunyad Megyei Magyar Napok eseményeivel. Ugyanakkor közelednek a helyhatósági választások, erre készülve az első oldalon fényképes beszámoló tudósít a Déván megtartott kampánynyitóról. Az első és második oldalon szerkesztőségi interjú olvasható Kelemen Hunorral, az RMDSZ szövetségi elnökével. A második oldalon Deák Levente jogász magyarázza, mennyire volt alkotmányellenes a 2006. évi egészségügyi törvény 259. szakasza, és ismerteti a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos jogait. A harmadik oldalon Winkler Gyula, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a helyi és parlamenti választások fontosságáról ír. Az oldal második felében Csatlós Erzsébet beszélget Kun Kriza Ilona óvónővel, aki több mint 38 év pedagógiai tevékenység után a tanév végén nyugdíjba vonul.
A negyedik és ötödik oldalon interjúkat, beszámolókat olvashatunk a III. Hunyad Megyei Magyar Napok eseményeiről. Így beszámolnak a vajdahunyadi hivatalos megnyitóról, ahol fellépett a népszerű Republic együttes. Majálisoztak május elsején Déván, erről számol be László Anna tanárnő. A vulkáni eseményekről Illyés Katalin, a lupényiról Antal Amália tudósít. Csernakeresztúron májusfát állítottak, olvashatjuk a negyedik oldalon. Három könyvbemutatóról is szó esik: Vajdahunyadon Könczey Elemér karikatúráiból összeállított könyvet ismertettek, Markó Béla új kötetét is bemutatták, és egy 19-20. századi Vajdahunyadról készült képeslapgyűjteményt is közkinccsé tettek. Dr. Hauer Erich a VII. Hauer Erich fizika-emlékversenyről ír, amelyet a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban tartottak. Az utolsó oldalon a családi vasárnappal zárult Magyar Napok rendezvénysorozat összefoglalója olvasható. Végül az utolsó oldalon találjuk Kun Árpád ismertetőjét a 14. században épült nagyrápolti református műemléktemplomról. Ebben a régi gyülekezetben, ahol a múlt század első felében még önálló lelkészi állás volt, ma a hívek számát két kezünkön is megszámlálhatjuk. A lapot Csatlós Erzsébet szerkesztette. Szabadság (Kolozsvár)
2012. május 26.
Állásfoglalás
Az RMDSZ Maros Megyei Területi Állandó Tanácsa elutasítja Dorin Florea 2012. május 22-én nyilvánosságra hozott nyílt levelében foglalt alaptalan és manipulatív rágalmakat, amelyekkel Borbély Lászlót, a szövetség politikai alelnökét és Frunda Györgyöt, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét illeti.
A nyílt levélben foglaltakkal kapcsolatban pontosítjuk a következőket.
Dorin Florea polgármestersége tizenkét éve alatt egyetlen méter terelőutat sem épített. Az ő hibájából Marosvásárhely maradt az egyedüli romániai nagyváros, amelynek nincs terelőútja. A város polgárai tudják, hogy Borbély László fejlesztési miniszterként 2008-ban 800.000 lejt utalt ki a városnak, hogy elkészüljön a Segesvári úttól a Metro üzletközpontig vezető út terve, és megvolt annak lehetősége, hogy megépítésére a város európai uniós pénzre pályázzon. A polgármesteri hivatal nem volt képes időben elkészíteni a tervet, kifutott a törvényes határidőből, és a pénzt vissza kellett fizetni. A várost ért kárért Dorin Florea polgármestert terheli a felelősség. Mint ahogy azért is, hogy évek óta következetesen akadályozza a metropolitán övezet működését koordináló egyesület tevékenységét is, jóllehet Marosvásárhelynek ez egyetlen növekedési lehetősége.
Ami a Somostetőn át vezető utat illeti, két éve a minisztérium, a prefektus és a polgármester jelenlétében folytak tárgyalások, az RMDSZ minisztere mindvégig a terv megvalósítását szorgalmazta, egyetlen kérése az volt, hogy olyan útvonalat válasszanak, amely a lehető legkevesebb fakivágással jár. Mindezek ellenére a polgármesteri hivatal nem volt képes a feltételeknek megfelelő dokumentációt összeállítani. A szaktárca utoljára 2011 nyarán jelezte, hogy hiányos a dokumentáció, de választ nem kapott.
A marosvásárhelyi vegyi kombinát 2007-ben kapta meg a környezetvédelmi engedélyt, amely nagyon engedékeny előírásokat tartalmazott. 2010-ben a Borbély László által vezetett Környezetvédelmi Minisztérium indította el a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatát. Az idén került sor az új engedély kibocsátására, amely sokkal szigorúbb kibocsátási határértékeket szab meg. Ahhoz, hogy eleget lehessen tenni a szigorúbb előírásoknak, a cégnek 2015-ig több mint 150 millió dolláros beruházást kell végrehajtania környezetkímélő eszközök és technológiák beszerzésére. Dorin Florea tizenkét évi polgármestersége alatt nem foglalkozott a marosvásárhelyiek számára nagyon fontos környezetszennyezési és közegészségügyi problémával.
Tiltakozunk az alaptalan vádaskodások ellen. Ezek lejárató szándékú kampánytámadások. Mi következetesen támogatjuk a marosvásárhelyiek érdekeit szolgáló terveket, és meggyőződésünk, hogy Frunda György Marosvásárhely polgármestereként gondoskodni fog arról, hogy ezek a tervek két évtized után végre megvalósuljanak.
Az RMDSZ Maros megyei
Területi Állandó Tanácsa. Népújság (Marosvásárhely)
Az RMDSZ Maros Megyei Területi Állandó Tanácsa elutasítja Dorin Florea 2012. május 22-én nyilvánosságra hozott nyílt levelében foglalt alaptalan és manipulatív rágalmakat, amelyekkel Borbély Lászlót, a szövetség politikai alelnökét és Frunda Györgyöt, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét illeti.
A nyílt levélben foglaltakkal kapcsolatban pontosítjuk a következőket.
Dorin Florea polgármestersége tizenkét éve alatt egyetlen méter terelőutat sem épített. Az ő hibájából Marosvásárhely maradt az egyedüli romániai nagyváros, amelynek nincs terelőútja. A város polgárai tudják, hogy Borbély László fejlesztési miniszterként 2008-ban 800.000 lejt utalt ki a városnak, hogy elkészüljön a Segesvári úttól a Metro üzletközpontig vezető út terve, és megvolt annak lehetősége, hogy megépítésére a város európai uniós pénzre pályázzon. A polgármesteri hivatal nem volt képes időben elkészíteni a tervet, kifutott a törvényes határidőből, és a pénzt vissza kellett fizetni. A várost ért kárért Dorin Florea polgármestert terheli a felelősség. Mint ahogy azért is, hogy évek óta következetesen akadályozza a metropolitán övezet működését koordináló egyesület tevékenységét is, jóllehet Marosvásárhelynek ez egyetlen növekedési lehetősége.
Ami a Somostetőn át vezető utat illeti, két éve a minisztérium, a prefektus és a polgármester jelenlétében folytak tárgyalások, az RMDSZ minisztere mindvégig a terv megvalósítását szorgalmazta, egyetlen kérése az volt, hogy olyan útvonalat válasszanak, amely a lehető legkevesebb fakivágással jár. Mindezek ellenére a polgármesteri hivatal nem volt képes a feltételeknek megfelelő dokumentációt összeállítani. A szaktárca utoljára 2011 nyarán jelezte, hogy hiányos a dokumentáció, de választ nem kapott.
A marosvásárhelyi vegyi kombinát 2007-ben kapta meg a környezetvédelmi engedélyt, amely nagyon engedékeny előírásokat tartalmazott. 2010-ben a Borbély László által vezetett Környezetvédelmi Minisztérium indította el a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatát. Az idén került sor az új engedély kibocsátására, amely sokkal szigorúbb kibocsátási határértékeket szab meg. Ahhoz, hogy eleget lehessen tenni a szigorúbb előírásoknak, a cégnek 2015-ig több mint 150 millió dolláros beruházást kell végrehajtania környezetkímélő eszközök és technológiák beszerzésére. Dorin Florea tizenkét évi polgármestersége alatt nem foglalkozott a marosvásárhelyiek számára nagyon fontos környezetszennyezési és közegészségügyi problémával.
Tiltakozunk az alaptalan vádaskodások ellen. Ezek lejárató szándékú kampánytámadások. Mi következetesen támogatjuk a marosvásárhelyiek érdekeit szolgáló terveket, és meggyőződésünk, hogy Frunda György Marosvásárhely polgármestereként gondoskodni fog arról, hogy ezek a tervek két évtized után végre megvalósuljanak.
Az RMDSZ Maros megyei
Területi Állandó Tanácsa. Népújság (Marosvásárhely)
2012. május 26.
Minden jogi akadály elhárult (Nyirő József újratemetése)
A székelyudvarhelyi polgármester kiadta a temetkezési engedélyt, és úgy tudja, hogy az író hamvai már megérkeztek, ezt a szervezők nem erősítették meg, Szász Jenő alpolgármester azonban cáfolta. Nyirő József újratemetése ügyében tegnap is egymást követték a nyilatkozatok, és több egyeztetés történt.
Miközben az újratemetés kommunikációs vezetője, Lukács Csaba Budapesten azt jelentette be, hogy minden jogi akadály elhárult, Bukarestben Victor Ponta kormányfő úgy vélekedett, hogy Nyirő József a tevékenysége miatt nem részesülhet nyilvános tiszteletadásban Romániában. Az RMDSZ természetesnek tartja az újratemetést, de nem vesz részt az eseményen.
"A magyar parlament elnöke arra hivatkozott, hogy a korábbi román kormány egyetértett Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésével. Nos, a tisztségben lévő kormány, a miniszterelnök, a külügyminiszter és a belügyminiszter nyilvánvalóan kifejezte ellenkezését ezzel kapcsolatban" – fogalmazott Victor Ponta. A külügyminisztérium kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy engedélyköteles-e Nyirő József hamvainak közúton történő szállítása Romániában. Lukács Csaba, az újratemetés kommunikációs vezetője azonban budapesti sajtótájékoztatóján felolvasta a román külügyminisztérium honlapján található ismertetést, miszerint emberi hamvak szállításához nincs szükség konzuli engedélyre.
Arra a kérdésre, hogy a hamvak megérkeztek-e Székelyföldre, megértést kérve nem válaszolt. Közölte: Nyirő József földi maradványainak elhamvasztása szabályosan és a kegyeleti szempontok messzemenő figyelembevételével, katolikus pap jelenlétében és katolikus szertartás szerint május 22-én Csömörön történt. Tegnap délben a székelyudvarhelyi polgármester is kiadta az anyakönyvi bizonylatot, s ezzel minden jogi akadály elhárult az újratemetés elől – vélekedett. Megjegyezte, hogy a bizonylatot kiállító személyeket ezt követően behívták a rendőrségre. A hamvak hollétéről civil és egyenruhás rendőrök csütörtökön ötször kérdezősködtek a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébánián. Lukács Csaba szerint politikai eszközökkel lehet gátolni az újratemetést, de nem értik, hogy miért kellett ilyen eszközöket egy kegyeleti esemény kapcsán elővenni és használni. Azt gondolják ugyanakkor, a két ország közötti kapcsolatok vannak olyan jók, hogy ez nem okozhat további feszültségeket. Mégis arra kérte a román hatóságokat, ne zaklassák a zarándokokat. A vasárnapi újratemetésre megfelelő számú szervezővel és biztosítással készülnek, és bíznak abban, hogy atrocitásra nem kerül sor. A temetésen részt vesz Kövér László házelnök, és beszédet mond Szőcs Géza kulturális államtitkár.
Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester emlékeztetett arra, hogy a romániai törvények szerint bármilyen temetéshez vagy újratemetéshez az illetékes polgármesteri hivatalnak kell temetkezési engedélyt kibocsátania, és a szervezők ezt csak tegnap kérték, az elhamvasztási iratot is csatolva. Azonnal meg is kapták, bár Bunta szerint az újratemetés nem képezheti egyes pártok választási kampányának részét, mert így "a kegyeletsértés veszélye is fennáll". Javasolta, hogy a hamvak átadása Székelyföld határában történjék meg, és a székelyek gondoskodjanak a kegyeletteljes újratemetésről, mert "Székelyföld a székelyeké".
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt tartotta volna természetesnek, hogy a romániai és a magyarországi írószövetség szervezze meg a ceremóniát, és tartsák azt távol a politikától. Cáfolta, hogy a szövetség akadályozná az újratemetést: nincs kifogásuk ellene, csak átpolitizáltsága miatt tartózkodnak a részvételtől. Azt is elmondta: április végén szóban hívta meg Kövér László házelnök az újratemetésre, írásos meghívót nem kapott. Ekkor még a szervezők abban gondolkoztak, hogy a két kormány kulturális minisztere mondjon beszédet az eseményen, őt is e minőségében keresték meg; a kormány bukása azonban átírta a terveket. Kelemen szerint a mostani ceremóniával a szervezők csúfot űznek Nyirőből.
A Mediafax hírügynökség tegnap este már úgy értesült, hogy az újratemetést szervezők a külügyi tárca tiltakozása nyomán több csatolt esemény megtartásáról lemondtak.
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A székelyudvarhelyi polgármester kiadta a temetkezési engedélyt, és úgy tudja, hogy az író hamvai már megérkeztek, ezt a szervezők nem erősítették meg, Szász Jenő alpolgármester azonban cáfolta. Nyirő József újratemetése ügyében tegnap is egymást követték a nyilatkozatok, és több egyeztetés történt.
Miközben az újratemetés kommunikációs vezetője, Lukács Csaba Budapesten azt jelentette be, hogy minden jogi akadály elhárult, Bukarestben Victor Ponta kormányfő úgy vélekedett, hogy Nyirő József a tevékenysége miatt nem részesülhet nyilvános tiszteletadásban Romániában. Az RMDSZ természetesnek tartja az újratemetést, de nem vesz részt az eseményen.
"A magyar parlament elnöke arra hivatkozott, hogy a korábbi román kormány egyetértett Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésével. Nos, a tisztségben lévő kormány, a miniszterelnök, a külügyminiszter és a belügyminiszter nyilvánvalóan kifejezte ellenkezését ezzel kapcsolatban" – fogalmazott Victor Ponta. A külügyminisztérium kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy engedélyköteles-e Nyirő József hamvainak közúton történő szállítása Romániában. Lukács Csaba, az újratemetés kommunikációs vezetője azonban budapesti sajtótájékoztatóján felolvasta a román külügyminisztérium honlapján található ismertetést, miszerint emberi hamvak szállításához nincs szükség konzuli engedélyre.
Arra a kérdésre, hogy a hamvak megérkeztek-e Székelyföldre, megértést kérve nem válaszolt. Közölte: Nyirő József földi maradványainak elhamvasztása szabályosan és a kegyeleti szempontok messzemenő figyelembevételével, katolikus pap jelenlétében és katolikus szertartás szerint május 22-én Csömörön történt. Tegnap délben a székelyudvarhelyi polgármester is kiadta az anyakönyvi bizonylatot, s ezzel minden jogi akadály elhárult az újratemetés elől – vélekedett. Megjegyezte, hogy a bizonylatot kiállító személyeket ezt követően behívták a rendőrségre. A hamvak hollétéről civil és egyenruhás rendőrök csütörtökön ötször kérdezősködtek a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébánián. Lukács Csaba szerint politikai eszközökkel lehet gátolni az újratemetést, de nem értik, hogy miért kellett ilyen eszközöket egy kegyeleti esemény kapcsán elővenni és használni. Azt gondolják ugyanakkor, a két ország közötti kapcsolatok vannak olyan jók, hogy ez nem okozhat további feszültségeket. Mégis arra kérte a román hatóságokat, ne zaklassák a zarándokokat. A vasárnapi újratemetésre megfelelő számú szervezővel és biztosítással készülnek, és bíznak abban, hogy atrocitásra nem kerül sor. A temetésen részt vesz Kövér László házelnök, és beszédet mond Szőcs Géza kulturális államtitkár.
Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester emlékeztetett arra, hogy a romániai törvények szerint bármilyen temetéshez vagy újratemetéshez az illetékes polgármesteri hivatalnak kell temetkezési engedélyt kibocsátania, és a szervezők ezt csak tegnap kérték, az elhamvasztási iratot is csatolva. Azonnal meg is kapták, bár Bunta szerint az újratemetés nem képezheti egyes pártok választási kampányának részét, mert így "a kegyeletsértés veszélye is fennáll". Javasolta, hogy a hamvak átadása Székelyföld határában történjék meg, és a székelyek gondoskodjanak a kegyeletteljes újratemetésről, mert "Székelyföld a székelyeké".
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt tartotta volna természetesnek, hogy a romániai és a magyarországi írószövetség szervezze meg a ceremóniát, és tartsák azt távol a politikától. Cáfolta, hogy a szövetség akadályozná az újratemetést: nincs kifogásuk ellene, csak átpolitizáltsága miatt tartózkodnak a részvételtől. Azt is elmondta: április végén szóban hívta meg Kövér László házelnök az újratemetésre, írásos meghívót nem kapott. Ekkor még a szervezők abban gondolkoztak, hogy a két kormány kulturális minisztere mondjon beszédet az eseményen, őt is e minőségében keresték meg; a kormány bukása azonban átírta a terveket. Kelemen szerint a mostani ceremóniával a szervezők csúfot űznek Nyirőből.
A Mediafax hírügynökség tegnap este már úgy értesült, hogy az újratemetést szervezők a külügyi tárca tiltakozása nyomán több csatolt esemény megtartásáról lemondtak.
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. május 27.
Figyel ránk Európa
A romániai magyarság kisebbségi helyzetét vitatja meg június 14-i ülésén az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi munkacsoportja. A kérdés napirendre tűzését Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők kezdeményezték. „Korábban az Európai Nemzetek Föderációs Egyesülete határozatban kérte fel a román kormányt, hogy folytassa a párbeszédet a magyar közösség képviselőivel. A romániai kisebbségi helyzetelemzés szerepel az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi munkacsoportjának soron következő, június 14-i ülésén” – tájékoztatta az Erdélyi Magyar Televíziót Vincze Loránt. Az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára elmondta, a szövetség európai parlamenti képviselői ezáltal szeretnénk felhívni a figyelmet az erdélyi magyarságot ért sérelmekre. Vincze Loránt, nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár, RMDSZ: „Európában figyelnek arra, ami Romániában történik a kisebbségi jogok területén, és több szervezet aggodalommal figyeli azt, hogy az új kormány a hivatalba lépése óta, ha nem is kisebbségellenesnek nevezhető intézkedések történtek, de olyan jelzések jöttek, amelyek azt mutatják, hogy a kisebbségi jogok megvonása következhet be Romániában” (ErdélyTV) Erdélytv
A romániai magyarság kisebbségi helyzetét vitatja meg június 14-i ülésén az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi munkacsoportja. A kérdés napirendre tűzését Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők kezdeményezték. „Korábban az Európai Nemzetek Föderációs Egyesülete határozatban kérte fel a román kormányt, hogy folytassa a párbeszédet a magyar közösség képviselőivel. A romániai kisebbségi helyzetelemzés szerepel az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi munkacsoportjának soron következő, június 14-i ülésén” – tájékoztatta az Erdélyi Magyar Televíziót Vincze Loránt. Az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára elmondta, a szövetség európai parlamenti képviselői ezáltal szeretnénk felhívni a figyelmet az erdélyi magyarságot ért sérelmekre. Vincze Loránt, nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár, RMDSZ: „Európában figyelnek arra, ami Romániában történik a kisebbségi jogok területén, és több szervezet aggodalommal figyeli azt, hogy az új kormány a hivatalba lépése óta, ha nem is kisebbségellenesnek nevezhető intézkedések történtek, de olyan jelzések jöttek, amelyek azt mutatják, hogy a kisebbségi jogok megvonása következhet be Romániában” (ErdélyTV) Erdélytv
2012. május 28.
Ponta üdvözli, hogy nem tartották meg Nyirő József újratemetését
A bukaresti vezetés üdvözli, hogy a „kezdeményezők egy része" úgy döntött: megvárja a bíróság döntését.
Victor Ponta román miniszterelnök vasárnap este közleményben ítélte el a kormánya által románellenesnek, antiszemitának és fasisztaszimpatizánsnak tartott Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet, és aggodalmát fejezte ki az ezzel kapcsolatos „incidensek" miatt.
A román kormány változatlanul ellenzi Nyirő József Románia területén való eltemetését, határozottan támogatja a Hargita megyei prefektus döntését, aki a temetési engedély ellen indított közigazgatási eljárást – áll a Agerpres hírügynökség által ismertetett közleményben.
Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író vasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a román hatóságok érvénytelennek tekintik a pénteken kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők – az Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány – közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották és vasárnap csak egy megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen. Közleményükben a szervezők Bunta Leventét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott székelyudvarhelyi polgármestert teszik felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért.
A román kormány – a vasárnap este közzétett közlemény szerint – méltányolja a polgármester hozzáállását és az RMDSZ mérsékelt álláspontját, azt, hogy az RMDSZ nem csatlakozott a „szélsőségesek választási kampányakciójához". A bukaresti vezetés üdvözli azt is, hogy a „kezdeményezők egy része" úgy döntött: megvárja a bíróság döntését.
„Románia kormánya szükségesnek látja, hogy kiegyensúlyozottan és európai szellemben reagáljon arra a nyilvánvaló provokációra, amelyet a helyhatósági választási kampányban részt vevő szélsőséges politikai erők követtek el" – olvasható a Ponta-kabinet közleményében.
A román kormány ugyanakkor sajnálatosnak nevezi, hogy Kövér László házelnök és Vona Gábor, a – közlemény által szélsőjobboldalinak nevezett – Jobbik elnöke közvetlenül is szerepet vállalt a szélsőséges politikai erők ezen akcióján és választási kampányrendezvényein.
„Továbbra is tiszteletben tartjuk Romániában a kisebbségi jogokat és elkötelezettek vagyunk ilyen tekintetben, ami országaink kapcsolatát segíti. De ez nem jelenti azt, hogy eltűrjük a szélsőségesek gesztusait, amelyeket csak választási érdekek vezérelnek. A szélsőséges, provokáló jellegű cselekményekre Románia kormánya európai módon, a törvény és alkotmány szellemében reagál, ahogyan a kisebbségi jogokat is érvényesíti" – szögezte le Victor Ponta miniszterelnök.
A román kormányfő szerint a magyar politikusok, közöttük a magyar parlament elnökének nyilatkozatai „nem illeszthetők bele a román és a magyar állam jószomszédi viszonyába", és ezt szóvá kívánja tenni Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatandó első megbeszélése alkalmával – olvasható a bukaresti kormány közleményében.
MTI. Erdély.ma
A bukaresti vezetés üdvözli, hogy a „kezdeményezők egy része" úgy döntött: megvárja a bíróság döntését.
Victor Ponta román miniszterelnök vasárnap este közleményben ítélte el a kormánya által románellenesnek, antiszemitának és fasisztaszimpatizánsnak tartott Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet, és aggodalmát fejezte ki az ezzel kapcsolatos „incidensek" miatt.
A román kormány változatlanul ellenzi Nyirő József Románia területén való eltemetését, határozottan támogatja a Hargita megyei prefektus döntését, aki a temetési engedély ellen indított közigazgatási eljárást – áll a Agerpres hírügynökség által ismertetett közleményben.
Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író vasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a román hatóságok érvénytelennek tekintik a pénteken kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők – az Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány – közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották és vasárnap csak egy megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen. Közleményükben a szervezők Bunta Leventét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott székelyudvarhelyi polgármestert teszik felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért.
A román kormány – a vasárnap este közzétett közlemény szerint – méltányolja a polgármester hozzáállását és az RMDSZ mérsékelt álláspontját, azt, hogy az RMDSZ nem csatlakozott a „szélsőségesek választási kampányakciójához". A bukaresti vezetés üdvözli azt is, hogy a „kezdeményezők egy része" úgy döntött: megvárja a bíróság döntését.
„Románia kormánya szükségesnek látja, hogy kiegyensúlyozottan és európai szellemben reagáljon arra a nyilvánvaló provokációra, amelyet a helyhatósági választási kampányban részt vevő szélsőséges politikai erők követtek el" – olvasható a Ponta-kabinet közleményében.
A román kormány ugyanakkor sajnálatosnak nevezi, hogy Kövér László házelnök és Vona Gábor, a – közlemény által szélsőjobboldalinak nevezett – Jobbik elnöke közvetlenül is szerepet vállalt a szélsőséges politikai erők ezen akcióján és választási kampányrendezvényein.
„Továbbra is tiszteletben tartjuk Romániában a kisebbségi jogokat és elkötelezettek vagyunk ilyen tekintetben, ami országaink kapcsolatát segíti. De ez nem jelenti azt, hogy eltűrjük a szélsőségesek gesztusait, amelyeket csak választási érdekek vezérelnek. A szélsőséges, provokáló jellegű cselekményekre Románia kormánya európai módon, a törvény és alkotmány szellemében reagál, ahogyan a kisebbségi jogokat is érvényesíti" – szögezte le Victor Ponta miniszterelnök.
A román kormányfő szerint a magyar politikusok, közöttük a magyar parlament elnökének nyilatkozatai „nem illeszthetők bele a román és a magyar állam jószomszédi viszonyába", és ezt szóvá kívánja tenni Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatandó első megbeszélése alkalmával – olvasható a bukaresti kormány közleményében.
MTI. Erdély.ma
2012. május 28.
Tőkés: az RMDSZ olyan, mint a Napkirály
Tőkés Lászlót nem érdekli a róla szóló botránykönyv, Schmitt Pál távozását viszont a nemzeti ügy vereségének tartja. Az EP-képviselő szerint Romániában posztkommunista visszarendeződés van, erőteljes magyarellenességgel, ám magát nem tartja felelősnek a kialakult helyzetért. Interjú Strasbourgból.
A nemrég kinevezett új román kormány több, az erdélyi magyarságot kedvezőtlenül érintő intézkedést hozott. Leváltották a magyar prefektusokat, egy törvény szerint közigazgatási tisztséget csak románul tökéletesen tudók tölthetnek be. Ez mennyire értékelhető magyarellenességnek?
Különbséget kell tennünk az esetek között. A prefektusi kinevezések pártfüggők. Azt nem tudom igazán kifogásolni, hogy az egyes kormányzó pártok mindig a saját embereiket ültetik a kormányzati tisztségekbe. Amúgy sem sokat veszítettünk ezzel, hiszen az RMDSZ prefektusai, alprefektusai olykor szégyenletes intézkedéseket hoztak, nem egy esetben szembemenve a magyar érdekekkel. A román nyelvtudás, mint diszkriminatív tényező viszont már kisebbség- és nyelvpolitikai ügy. Ez egy tűrhetetlen állapot. A legfontosabb követeléseink egyike kerül előtérbe: a magyar nyelvnek a regionális hivatalos nyelvként való használata. De ezek csak a legfrissebb történések, az elmúlt hetekben az egyik magyarellenes megnyilatkozás a másikat érte. Gondolhatunk itt a közigazgatási átszervezésre, a kisebbségi törvény megcsonkítására, vagy a választási törvényre. Ezek mind egyértelmű jelzések a magyarellenesség fokozódására. Mindez persze a kibontakozó választási kampány összefüggésében értelmezendő. Idén helyhatósági és országgyűlési választás is lesz Romániában. Még mindig a magyar kártya kijátszásával gyűjtenek szavazatot.
Mit tehetnek, mit tesznek egy ilyen helyzetben a romániai magyar szervezetek?
Az RMDSZ közvetlenül felelős a kialakult helyzetért, hiszen kormányzati szerepet játszott és sajnos politikai alku tárgyává tette nem egy esetben a magyarság jogait. Jelenleg egy posztkommunista visszarendeződés megy végbe Romániában, 22 évvel a kommunista diktatúra bukása után egy posztkommunista hatalom tér vissza várhatóan ősszel az országos választáson. Ilyen helyzetben minden romba dől, amit az RMDSZ pártpolitikai alkukban elért.
Ön idén márciusban lépett csak ki az RMDSZ-ből. Magát is felelősnek tartja a kialakult helyzetért?
Engem 2003-ban vetettek ki az RMDSZ vezetőségéből. Én a magyar közképviselet iránti lojalitásomat fejeztem ki. Úgy, ahogy egy egyszerű egyháztag nem hibáztatható azért, amit az egyházkormányzat tesz, vagy, ahogy az egyszerű kommunista párttagok nem voltak hibáztathatók a Ceaucescu-diktatúráért, vagy a Kádár-rendszerért, ugyanúgy én magam is, mint egyszerű RMDSZ-tag nem vagyok felelős azért, amelyet az az RMDSZ-vezetőség követett el, amelyik lényegében Erdély MSZP-je lett egy idő után.
Az Orbán-kormány viszont a romániai magyarok közti összefogásra szólít fel. Az önök szervezete hajlandó lenne összefogni, együttműködni az RMDSZ-szel?
Az Erdélyi Magyar Néppárt azzal indult, hogy új egységet akarunk. Nem pártegységet, hanem nemzeti egységet, amelynek keretében egy irányba húzzák a lovak a szekeret. Ez a felhívás süket fülekre talált. Az RMDSZ úgy viselkedik, mint XIV. Lajos király: azt mondják, „a magyarság én vagyok”. Emiatt nem sikerült együttműködni például a helyhatósági választáson a polgármesteri posztért Marosvásárhelyen. Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt megegyezett. Sepsiszentgyörgyön a Néppárt feltétel nélkül támogatja az RMDSZ-es polgármestert, mert jó városgazdának bizonyult. Tehát helyi kivételek vannak, ám az RMDSZ letiltotta országos szinten az összefogást.
A november 30-i parlamenti választáson milyen magyar eredményre számít?
Most fogadták el az új választójogi törvényt, amely a többségi elvet érvényesíti a választókörzetekben. Ez egészen új helyzetet teremt. Kötelező lesz összefogni, máskülönben egyszerűen elveszítjük azokat a helyeket is, amelyek magyar jelölteknek járnának. Fh.hir24.hu
Tőkés Lászlót nem érdekli a róla szóló botránykönyv, Schmitt Pál távozását viszont a nemzeti ügy vereségének tartja. Az EP-képviselő szerint Romániában posztkommunista visszarendeződés van, erőteljes magyarellenességgel, ám magát nem tartja felelősnek a kialakult helyzetért. Interjú Strasbourgból.
A nemrég kinevezett új román kormány több, az erdélyi magyarságot kedvezőtlenül érintő intézkedést hozott. Leváltották a magyar prefektusokat, egy törvény szerint közigazgatási tisztséget csak románul tökéletesen tudók tölthetnek be. Ez mennyire értékelhető magyarellenességnek?
Különbséget kell tennünk az esetek között. A prefektusi kinevezések pártfüggők. Azt nem tudom igazán kifogásolni, hogy az egyes kormányzó pártok mindig a saját embereiket ültetik a kormányzati tisztségekbe. Amúgy sem sokat veszítettünk ezzel, hiszen az RMDSZ prefektusai, alprefektusai olykor szégyenletes intézkedéseket hoztak, nem egy esetben szembemenve a magyar érdekekkel. A román nyelvtudás, mint diszkriminatív tényező viszont már kisebbség- és nyelvpolitikai ügy. Ez egy tűrhetetlen állapot. A legfontosabb követeléseink egyike kerül előtérbe: a magyar nyelvnek a regionális hivatalos nyelvként való használata. De ezek csak a legfrissebb történések, az elmúlt hetekben az egyik magyarellenes megnyilatkozás a másikat érte. Gondolhatunk itt a közigazgatási átszervezésre, a kisebbségi törvény megcsonkítására, vagy a választási törvényre. Ezek mind egyértelmű jelzések a magyarellenesség fokozódására. Mindez persze a kibontakozó választási kampány összefüggésében értelmezendő. Idén helyhatósági és országgyűlési választás is lesz Romániában. Még mindig a magyar kártya kijátszásával gyűjtenek szavazatot.
Mit tehetnek, mit tesznek egy ilyen helyzetben a romániai magyar szervezetek?
Az RMDSZ közvetlenül felelős a kialakult helyzetért, hiszen kormányzati szerepet játszott és sajnos politikai alku tárgyává tette nem egy esetben a magyarság jogait. Jelenleg egy posztkommunista visszarendeződés megy végbe Romániában, 22 évvel a kommunista diktatúra bukása után egy posztkommunista hatalom tér vissza várhatóan ősszel az országos választáson. Ilyen helyzetben minden romba dől, amit az RMDSZ pártpolitikai alkukban elért.
Ön idén márciusban lépett csak ki az RMDSZ-ből. Magát is felelősnek tartja a kialakult helyzetért?
Engem 2003-ban vetettek ki az RMDSZ vezetőségéből. Én a magyar közképviselet iránti lojalitásomat fejeztem ki. Úgy, ahogy egy egyszerű egyháztag nem hibáztatható azért, amit az egyházkormányzat tesz, vagy, ahogy az egyszerű kommunista párttagok nem voltak hibáztathatók a Ceaucescu-diktatúráért, vagy a Kádár-rendszerért, ugyanúgy én magam is, mint egyszerű RMDSZ-tag nem vagyok felelős azért, amelyet az az RMDSZ-vezetőség követett el, amelyik lényegében Erdély MSZP-je lett egy idő után.
Az Orbán-kormány viszont a romániai magyarok közti összefogásra szólít fel. Az önök szervezete hajlandó lenne összefogni, együttműködni az RMDSZ-szel?
Az Erdélyi Magyar Néppárt azzal indult, hogy új egységet akarunk. Nem pártegységet, hanem nemzeti egységet, amelynek keretében egy irányba húzzák a lovak a szekeret. Ez a felhívás süket fülekre talált. Az RMDSZ úgy viselkedik, mint XIV. Lajos király: azt mondják, „a magyarság én vagyok”. Emiatt nem sikerült együttműködni például a helyhatósági választáson a polgármesteri posztért Marosvásárhelyen. Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt megegyezett. Sepsiszentgyörgyön a Néppárt feltétel nélkül támogatja az RMDSZ-es polgármestert, mert jó városgazdának bizonyult. Tehát helyi kivételek vannak, ám az RMDSZ letiltotta országos szinten az összefogást.
A november 30-i parlamenti választáson milyen magyar eredményre számít?
Most fogadták el az új választójogi törvényt, amely a többségi elvet érvényesíti a választókörzetekben. Ez egészen új helyzetet teremt. Kötelező lesz összefogni, máskülönben egyszerűen elveszítjük azokat a helyeket is, amelyek magyar jelölteknek járnának. Fh.hir24.hu
2012. május 28.
Elhalasztották Nyirő József újratemetését
A székelyudvarhelyi polgármester nem adta át a szervezőknek az újratemetés megtartásához szükséges hibátlan tartalmú temetkezési igazolást – írja a szervezők közleménye. A függő jogi helyzet miatt a hamvak eltemetése helyett ökumenikus áhítatot tartottak vasárnap délután, a helyszínre érkezett Kövér László is, aki beszédében azt mondta, hogy Nyirőnek még a hamvaitól is félnek.
Mintegy kétezer megemlékező gyűlt össze a székelyudvarhelyi papkertbe, a Nyirő József újratemetésére meghirdetett rendezvényre. Többségük már értesült arról, hogy a szervezők csak ökumenikus áhítat keretében kívánnak megemlékezni az íróról, a hamvakat nem temetik el. A megemlékezés részeként különböző magyar vidékek előadói búcsúztak az írótól, és beszédet mondtak Nyirő József életének meghatározó helyszíneinek a szónokai is. A helyszínre érkezett Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke is.
Kövér a megemlékezésen arról beszélt, hogy győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek. Az Országgyűlés elnöke szerint sokan szeretik Székelyföldet, kevesen tudtak annyi lelki erőt adni a székelységnek, amennyit Nyirő József adott és ad. Kövér László arra biztatta a jelenlévőket, adjanak gyerekeik kezébe Nyirő-könyveket. "Nyirő József hazatért, velünk van, mert szívünkbe zártuk, és anyaföldje is magához fogja ölelni".
A Nyirő József író újratemetéséért felelős megbízott vasárnapi közleményében azt írta, 48 órával az újratemetés időpontja előtt derült ki, hogy Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester egy hibás iktatószámú temetkezési igazolást írt alá és bocsátott ki a szervezők számára. A törvényességet felügyelő Hargita Megyei Prefektúra megállapította, hogy az újratemetésnek egyébként jogi akadálya nincs, és kérte Bunta Levente polgármestert, hogy bocsásson ki egy formailag
hibátlan igazolást annak érdekében, hogy az újratemetés szabályosan megtartható legyen.
A megbízott emlékeztet rá, hogy annak ellenére, hogy a polgármester és pártja, az RMDSZ korábban arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy mindenben támogatják Nyirő újratemetését, annak időpontjáig Bunta Levente nem volt hajlandó egy hibátlan tartalmú új igazolást kiállítani. A fentiek miatt a Hargita Megyei Prefektúra a közigazgatási bíróságon támadta meg a hibás tartalmú okiratot, aminek következtében az újratemetés vonatkozásában függő jogi helyzet alakult ki.
Mivel az újratemetés szervezői maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, az újratemetésre – a függő jogi helyzet megoldása után – egy későbbi időpontban kerül sor. Vasárnap reggel a polgármester is közleményt bocsátott ki, amelyben tudatta, a hivatal által kibocsátott temetkezési okmány minden vonatkozásban megfelel minden követelménynek. "Az okmányt kibocsátó és aláíró Bunta Levente minden felelősséget vállal az igazolás törvényességéért" – áll a közleményben. Bunta sajnálatosnak tartotta, hogy a politika durván beleavatkozott Nyirő végakaratának a teljesítésébe. Népújság (Marosvásárhely)
A székelyudvarhelyi polgármester nem adta át a szervezőknek az újratemetés megtartásához szükséges hibátlan tartalmú temetkezési igazolást – írja a szervezők közleménye. A függő jogi helyzet miatt a hamvak eltemetése helyett ökumenikus áhítatot tartottak vasárnap délután, a helyszínre érkezett Kövér László is, aki beszédében azt mondta, hogy Nyirőnek még a hamvaitól is félnek.
Mintegy kétezer megemlékező gyűlt össze a székelyudvarhelyi papkertbe, a Nyirő József újratemetésére meghirdetett rendezvényre. Többségük már értesült arról, hogy a szervezők csak ökumenikus áhítat keretében kívánnak megemlékezni az íróról, a hamvakat nem temetik el. A megemlékezés részeként különböző magyar vidékek előadói búcsúztak az írótól, és beszédet mondtak Nyirő József életének meghatározó helyszíneinek a szónokai is. A helyszínre érkezett Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke is.
Kövér a megemlékezésen arról beszélt, hogy győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek. Az Országgyűlés elnöke szerint sokan szeretik Székelyföldet, kevesen tudtak annyi lelki erőt adni a székelységnek, amennyit Nyirő József adott és ad. Kövér László arra biztatta a jelenlévőket, adjanak gyerekeik kezébe Nyirő-könyveket. "Nyirő József hazatért, velünk van, mert szívünkbe zártuk, és anyaföldje is magához fogja ölelni".
A Nyirő József író újratemetéséért felelős megbízott vasárnapi közleményében azt írta, 48 órával az újratemetés időpontja előtt derült ki, hogy Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester egy hibás iktatószámú temetkezési igazolást írt alá és bocsátott ki a szervezők számára. A törvényességet felügyelő Hargita Megyei Prefektúra megállapította, hogy az újratemetésnek egyébként jogi akadálya nincs, és kérte Bunta Levente polgármestert, hogy bocsásson ki egy formailag
hibátlan igazolást annak érdekében, hogy az újratemetés szabályosan megtartható legyen.
A megbízott emlékeztet rá, hogy annak ellenére, hogy a polgármester és pártja, az RMDSZ korábban arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy mindenben támogatják Nyirő újratemetését, annak időpontjáig Bunta Levente nem volt hajlandó egy hibátlan tartalmú új igazolást kiállítani. A fentiek miatt a Hargita Megyei Prefektúra a közigazgatási bíróságon támadta meg a hibás tartalmú okiratot, aminek következtében az újratemetés vonatkozásában függő jogi helyzet alakult ki.
Mivel az újratemetés szervezői maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, az újratemetésre – a függő jogi helyzet megoldása után – egy későbbi időpontban kerül sor. Vasárnap reggel a polgármester is közleményt bocsátott ki, amelyben tudatta, a hivatal által kibocsátott temetkezési okmány minden vonatkozásban megfelel minden követelménynek. "Az okmányt kibocsátó és aláíró Bunta Levente minden felelősséget vállal az igazolás törvényességéért" – áll a közleményben. Bunta sajnálatosnak tartotta, hogy a politika durván beleavatkozott Nyirő végakaratának a teljesítésébe. Népújság (Marosvásárhely)
2012. május 28.
Szoborpark-avató Marossárpatakon
Tegnap délben egyedi szoborparkot nyitottak meg Marossárpatakon. Miholcsa József szobrászművész által adományozott 18 erdélyi magyar történelmi személyiségről készített mellszobrokat, amelyeket mindeddig ideiglenesen a református templom melletti zöldövezetben helyeztek el. A helyi önkormányzat a környezetvédelmi alapból pályázati úton támogatást nyert el a központi park rendbetételére, amelynek keretében immár véglegesen is állhat a szoborgyűjtemény.
Tegnap az ünnepi istentiszteletet követően került sor a park megnyitására. Borbély László képviselő, Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke, Kozma Barna polgármester, Balog József megyei tanácsos, illetve Bartha József a megyei tanács gazdasági igazgatója elvágták az avatószalagot. Farkas Ernő történelemtanár Rákóczi Zsigmond fejedelemről beszélt, nem véletlenül, hiszen az ő mellszobrával egészült ki tegnap az erdélyi magyar történelmi személyiségek arcképtára. Az ismertetőt követően leleplezték az alkotást. Az ünnepi mozzanat után Berekméri Edmond, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke röviden a szoborpark történetét vázolta fel a jelenlevőknek. Megtudtuk, hogy az ötletadó a Marosvásárhelyről Marossárpatakra költözött Miholcsa József szobrászművész volt, aki 2002 március 15-i ünneplést követő borozgatás közben ajánlotta fel a helybélieknek, hogy a községközpontban elkészíti az erdélyi magyar fejedelmek mellszobrait. 2002 augusztusában meglett Szent István, majd I. János Zsigmond. Aztán a megyei rendőrség be akarta tiltani a további szoborállítást, így a vita elkerüléséért a legutóbbi szobor visszakerült a műterembe. Végül a sajtónak is köszönhetően sikerült "meg-változtatni" a hatóságok álláspontját és elkészülhetett a többi alkotás is, igaz, ideiglenes fatalapzatokra. Eddig 18 szobor készült el, jövőre tervezik Szent László mellszobrának a leleplezését. Az önkormányzat először 2008- ban sikertelenül próbálkozott a parkosítási pályázattal, majd egy évvel később – Borbély László akkori tárcavezetőnek köszönhetően – sikerült 500.000 millió lejes pályázatot nyerni, amihez a tanács 60.000 lejjel járult hozzá. A munkálatokat a tervezés után 2011 októberében kezdték el és az idén fejezték be. Ide helyezték át az 1848-as szabadság leverését szimbolizáló huszárszobrot is a művelődési otthon elől, illetve úgy alakították ki a parkot, hogy az első és a második világháborúban elhunyt sárpatakiak emlékoszlopa is méltó helyre kerüljön. Az emlékpark mögött játszótér lett és az iskola udvarát is rendezték. Különlegessége, hogy napelemekkel táplált utcai lámpatesteket szereltek fel. Összesen 20 szobor fogja majd a szemlélőket történelmi visszapillantásra ösztönözni. A tervet d. Fekete Albert készítette, a munkálatok kivitelezője pedig az Odu Garden Center cég volt. Munkásságáért, a hagyományőrzésért Miholcsa József szobrászművész tavaly díszpolgári címet kapott.
A továbbiakban Kozma Barna polgármester megköszönte a munkálat kivitelezéséhez, finanszírozásához hozzájárulóknak a segítséget. Borbély László volt miniszter az önkormányzat odaadó munkáját hangsúlyozta, ahol van akarat, ott sok mindent meg lehet valósítani. Olyan parkot avatunk, amilyet még nem láttam, s amely a fiatalokat arra ösztönzi majd, hogy elmerüljenek a történelemben, hogy a múltra alapozva a jövőt építsék – mondta többek között a képviselő, aki azt is hozzátette, nemrég írt alá a községvezető egy ötmillió lejes támogatást a csatornahálózat kiépítésére, amelyet szintén a környezetvédelmi tárca finanszíroz. S ez jó, amikor láthatjuk, hogy van, aki tesz is valamit településeinkért.
Lokodi Edit Emőke elsősorban a továbbfejlődésért való összefogásról beszélt. Ahol van összefogás, ott építkezni, haladni lehet. S ezek az eredmények igazolják azt, hogy akik elvállalták, hogy a közösségért tegyenek valamit, jól végezték dolgukat. Miután Pál Antal Sándor történész, nyugalmazott főlevéltáros az erdélyi fejedelmekről beszélt, Balog József tanácsos szavaival megerősítette mindazt, amit az előtte szólók mondtak.
Mielőtt megkoszorúzták volna Rákóczi Zsigmond szobrát, Borbély László átadta a nemrég alapított Családbarát Önkormányzat díjat Kozma Barna polgármesternek. Amint mondta, ezt ezentúl azok az elöljárók vehetik át, akik időt, energiát nem kímélve közösségükért, a nagy családért dolgoznak sikeresen.
Az ünnepséget a helybéli református egyház kórusának verses-zenés műsora és a sárpataki Székely János hagyományőrző néptánccsoport fellépése tette színesebbé.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)
Tegnap délben egyedi szoborparkot nyitottak meg Marossárpatakon. Miholcsa József szobrászművész által adományozott 18 erdélyi magyar történelmi személyiségről készített mellszobrokat, amelyeket mindeddig ideiglenesen a református templom melletti zöldövezetben helyeztek el. A helyi önkormányzat a környezetvédelmi alapból pályázati úton támogatást nyert el a központi park rendbetételére, amelynek keretében immár véglegesen is állhat a szoborgyűjtemény.
Tegnap az ünnepi istentiszteletet követően került sor a park megnyitására. Borbély László képviselő, Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke, Kozma Barna polgármester, Balog József megyei tanácsos, illetve Bartha József a megyei tanács gazdasági igazgatója elvágták az avatószalagot. Farkas Ernő történelemtanár Rákóczi Zsigmond fejedelemről beszélt, nem véletlenül, hiszen az ő mellszobrával egészült ki tegnap az erdélyi magyar történelmi személyiségek arcképtára. Az ismertetőt követően leleplezték az alkotást. Az ünnepi mozzanat után Berekméri Edmond, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke röviden a szoborpark történetét vázolta fel a jelenlevőknek. Megtudtuk, hogy az ötletadó a Marosvásárhelyről Marossárpatakra költözött Miholcsa József szobrászművész volt, aki 2002 március 15-i ünneplést követő borozgatás közben ajánlotta fel a helybélieknek, hogy a községközpontban elkészíti az erdélyi magyar fejedelmek mellszobrait. 2002 augusztusában meglett Szent István, majd I. János Zsigmond. Aztán a megyei rendőrség be akarta tiltani a további szoborállítást, így a vita elkerüléséért a legutóbbi szobor visszakerült a műterembe. Végül a sajtónak is köszönhetően sikerült "meg-változtatni" a hatóságok álláspontját és elkészülhetett a többi alkotás is, igaz, ideiglenes fatalapzatokra. Eddig 18 szobor készült el, jövőre tervezik Szent László mellszobrának a leleplezését. Az önkormányzat először 2008- ban sikertelenül próbálkozott a parkosítási pályázattal, majd egy évvel később – Borbély László akkori tárcavezetőnek köszönhetően – sikerült 500.000 millió lejes pályázatot nyerni, amihez a tanács 60.000 lejjel járult hozzá. A munkálatokat a tervezés után 2011 októberében kezdték el és az idén fejezték be. Ide helyezték át az 1848-as szabadság leverését szimbolizáló huszárszobrot is a művelődési otthon elől, illetve úgy alakították ki a parkot, hogy az első és a második világháborúban elhunyt sárpatakiak emlékoszlopa is méltó helyre kerüljön. Az emlékpark mögött játszótér lett és az iskola udvarát is rendezték. Különlegessége, hogy napelemekkel táplált utcai lámpatesteket szereltek fel. Összesen 20 szobor fogja majd a szemlélőket történelmi visszapillantásra ösztönözni. A tervet d. Fekete Albert készítette, a munkálatok kivitelezője pedig az Odu Garden Center cég volt. Munkásságáért, a hagyományőrzésért Miholcsa József szobrászművész tavaly díszpolgári címet kapott.
A továbbiakban Kozma Barna polgármester megköszönte a munkálat kivitelezéséhez, finanszírozásához hozzájárulóknak a segítséget. Borbély László volt miniszter az önkormányzat odaadó munkáját hangsúlyozta, ahol van akarat, ott sok mindent meg lehet valósítani. Olyan parkot avatunk, amilyet még nem láttam, s amely a fiatalokat arra ösztönzi majd, hogy elmerüljenek a történelemben, hogy a múltra alapozva a jövőt építsék – mondta többek között a képviselő, aki azt is hozzátette, nemrég írt alá a községvezető egy ötmillió lejes támogatást a csatornahálózat kiépítésére, amelyet szintén a környezetvédelmi tárca finanszíroz. S ez jó, amikor láthatjuk, hogy van, aki tesz is valamit településeinkért.
Lokodi Edit Emőke elsősorban a továbbfejlődésért való összefogásról beszélt. Ahol van összefogás, ott építkezni, haladni lehet. S ezek az eredmények igazolják azt, hogy akik elvállalták, hogy a közösségért tegyenek valamit, jól végezték dolgukat. Miután Pál Antal Sándor történész, nyugalmazott főlevéltáros az erdélyi fejedelmekről beszélt, Balog József tanácsos szavaival megerősítette mindazt, amit az előtte szólók mondtak.
Mielőtt megkoszorúzták volna Rákóczi Zsigmond szobrát, Borbély László átadta a nemrég alapított Családbarát Önkormányzat díjat Kozma Barna polgármesternek. Amint mondta, ezt ezentúl azok az elöljárók vehetik át, akik időt, energiát nem kímélve közösségükért, a nagy családért dolgoznak sikeresen.
Az ünnepséget a helybéli református egyház kórusának verses-zenés műsora és a sárpataki Székely János hagyományőrző néptánccsoport fellépése tette színesebbé.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)
2012. május 28.
Bukarest magyarázatot kér Kövér László nyilatkozatai miatt
A budapesti román nagyköveten keresztül kér tisztázást a bukaresti külügyminisztérium Kövér László, a magyar Országgyűlés elnökének a román hatóságokat bíráló nyilatkozatai miatt, ugyanakkor csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a magyar parlament elnöke szerepet vállalt a Nyirő-emlékszertartás megszervezésében. Victor Ponta miniszterelnök elítélte a Nyirő József vasárnapi újratemetésére irányuló kísérletet. Egyébként Fráter Olivér, az újratemetésért felelős budapesti illetékes szerint Nyirő József hamvai jelenleg Budapesten vannak, azokat csak akkor szállították volna Székelyudvarhelyre, ha minden jogi körülményt tisztáztak volna.
román külügyminisztérium hétfőre virradó éjszaka nyilvánosságra hozott sajtóközleménye szerint a román fél „meglepődve értesült” Kövér László házelnöknek a román hatóságokat bíráló sajtónyilatkozatairól, és ezek tisztázását igényli. Ennek érdekében Románia budapesti nagykövete megbízást kapott arra, hogy felvegye a kapcsolatot a magyar külügyminisztériummal.
A Mediafax hírügynökség szerint Kövér László vasárnap, Székelyudvarhelyre érkezése után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy „nagyon meglepő volt az új román kormány barátságtalan, civilizálatlan és barbár magatartása, amellyel megtagadta Nyirőtől, hogy a szülőföldjén nyugodjon”. Hozzátette: a román hatóságok „valóságos hajtóvadászatot folytattak” az író hamvait tartalmazó úrna megtaléálása reményében.
Vasárnap este a Duna Televíziónak nyilatkozva az Országgyűlés elnöke a többi között úgy fogalmazott: „Az történt, hogy a román hatóságok minden jogot félretéve, felrúgva, gyakorlatilag a Ceauşescu-időkre emlékeztető módon próbálták meg megakadályozni azt, amit az Európai Unióban egy átlagpolgár minden további nélkül, tulajdonképpen akadály nélkül megtehet, tehát, hogy a saját hozzátartozóinak a hamvait, akár holttestét hazahozza ide Erdélybe (...), és eltemesse annak rendje és módja szerint.”
A román külügyminisztérium nem ért egyet egyes budapesti politikusok nyilatkozataival, amelyek „mintha tudatosan járulnának hozzá a térség jószomszédi szabályainak megsértéséhez, és egy olyan személyiség dicsőítéséhez, aki minden nemzetközi értékelés szerint szélsőjobboldali, antiszemita tevékenységet folytatott” – fogalmaz a közlemény.
Nyirő hamvai Budapesten vannak Fráter Olivér, a Nyirő József újratemetéséért felelős magyar Országgyűlési Hivatal megbízottja az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorának azt nyilatkozta hétfőn, hogy az író hamvai jelenleg Budapesten vannak, azokat csak akkor szállították volna Székelyudvarhelyre, ha minden jogi körülményt tisztáztak volna. A történész méltatlan nevezte a román rendőrség hozzáállását, mivel – megítélése szerint – „politikai megrendelést hajtott végre” az ügyben. „Nyirő Józsefet nem a csomagtartókban, nem a kesztyűtartókban kell keresni, Nyirő József az emberek szívében van. Azt gondolom, tegnap hazajött a lelke, és hamarosan sor fog kerülni az újratemetésére is, itt Székelyudvarhelyen” – jelentette ki.
A külügyi tárca szerint ez mesterséges feszültséget szít a román-magyar kétoldalú kapcsolatokban, de a románok és magyarok közötti együttélésben is. A minisztérium úgy ítéli meg, hogy az etnikumközi kapcsolatok „román modellje” megfelel az európai szabványoknak, sőt túl is tesz rajtuk és ez egy nemzetközileg elismert tény.
A román külügyminisztérium azt reméli, hogy a magyar hatóságok figyelembe veszik a Románia által jelzett aggályokat és a gazdag kétoldalú együttműködés, az európai uniós érdekek alapján hasonló megnyilvánulásokra a jövőben nem kerül sor - áll a bukaresti külügyi tárca sajtóközleményében.
Ponta a hét végén, Bukarestben tárgyalna Orbán Viktorral
Victor Ponta miniszterelnök hétfőn elfogadhatatlannak nevezte Kövér László nyilatkozatait, szerinte ilyen kijelentéseket nem Romániában, hanem Budapesten lehet tenni.
„Nem lehetséges, hogy Románia területén mindenki azt tegyen, amit akar, és olyan személyek előtt rója le kegyeletét, akik hivatalosan is románellenes, antiszemita és fasiszta-barát tetteikről ismertek” – fogalmazott hétfőn Ponta.
A kormányfő elmondta, a hét végén Bukarestben találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, és hangsúlyozta: az ilyen szélsőséges provokációk, amelyek választási kampányban történnek egy szélsőséges politikai alakulat támogatására, ellentétesek a törvényes előírásokkal, a közrenddel és két európai ország jó kapcsolatainak szellemével.
„Megakadályoztuk – és jól tettük, hogy megakadályoztunk – egy rendezvényt, amelyet szélsőséges politikai erők kisajátítottak (…) Teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy magas rangú magyar állami tisztségviselők részt vesznek egy ilyen, tisztán választási jellegű provokatív rendezvényen” – fogalmazott hétfőn Ponta.
A román kormányfő egyébként vasárnap este kiadott közleményében is elítélte a Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet, és aggodalmát fejezte ki az ezzel kapcsolatos „incidensek” miatt.
A román kormány változatlanul ellenzi Nyirő József Románia területén való eltemetését, határozottan támogatja a Hargita megyei prefektus döntését, aki a temetési engedély ellen indított közigazgatási eljárást – áll a közleményben.
A bukaresti kormány méltányolja Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester hozzáállását és az RMDSZ mérsékelt álláspontját, azt, hogy az RMDSZ nem csatlakozott a „szélsőségesek választási kampányakciójához”. A bukaresti vezetés üdvözli azt is, hogy a „kezdeményezők egy része” úgy döntött: megvárja a bíróság döntését.
Kövér: a román állam nem akadályozhatja meg az újratemetést
Kövér László a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este közölte, ha a román állam betartja a saját jogszabályait, akkor egész egyszerűen nincsen módja arra, hogy megakadályozza az újratemetést. „Most el tudta halasztani, el tudta szabotálni”. Hozzátette: a hivatal hibáját egyetlen civilizált országban sem hárítják az ügyfélre, „tehát mi nyugodtan újratemethettük volna, nyugodt lelkiismerettel, akár még azt a néhány tíz eurós büntetést is vállalva”.
A házelnök szerint, „ha nem lett volna egyik oldalon gyáva, civil kurázsit nélkülöző hozzáállás, a másik oldalon pedig kifejezett kollaboráns hozzáállás a magyarok részéről a román kormány szabotőr szándékaival kapcsolatban, akkor megtörtént volna az újratemetés”. Hozzátette: ha az elmúlt húsz évben nem adták volna el aprópénzért a magyar nemzeti stratégiai érdekeket Erdélyben, például következetesen ragaszkodtak volna az autonómiához, az állami magyar egyetemhez, és ettől tették volna függővé, hogy miként segítik a mindenkori aktuális román kormányt, akkor már régen túl lennénk ezeken a kérdéseken – mondta Kövér László.
Szász Jenő, a szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a műsorban úgy fogalmazott, hogy egy „kétlejes” igazoláson bukott meg az újratemetés sorsa, a helyi polgármester azonban megtagadta a formai hiba kijavítását. Ezért döntöttek Kövér Lászlóval az újratemetés elhalasztásáról.
Arra a kérdésre, hogy mikor temetik el Nyirő József hamvait, Szász Jenő azt mondta, amikor megvan az igazolás, nem lesz akadálya az újratemetésnek.
Nyirő József vasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a román hatóságok érvénytelennek tekintik a korábban kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők – az Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány – közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották és vasárnap csak egy megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen. Közleményükben a szervezők Bunta Leventét, az RMDSZ színeiben megválasztott székelyudvarhelyi polgármestert tették felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért.
MTI. Krónika (Kolozsvár)
A budapesti román nagyköveten keresztül kér tisztázást a bukaresti külügyminisztérium Kövér László, a magyar Országgyűlés elnökének a román hatóságokat bíráló nyilatkozatai miatt, ugyanakkor csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a magyar parlament elnöke szerepet vállalt a Nyirő-emlékszertartás megszervezésében. Victor Ponta miniszterelnök elítélte a Nyirő József vasárnapi újratemetésére irányuló kísérletet. Egyébként Fráter Olivér, az újratemetésért felelős budapesti illetékes szerint Nyirő József hamvai jelenleg Budapesten vannak, azokat csak akkor szállították volna Székelyudvarhelyre, ha minden jogi körülményt tisztáztak volna.
román külügyminisztérium hétfőre virradó éjszaka nyilvánosságra hozott sajtóközleménye szerint a román fél „meglepődve értesült” Kövér László házelnöknek a román hatóságokat bíráló sajtónyilatkozatairól, és ezek tisztázását igényli. Ennek érdekében Románia budapesti nagykövete megbízást kapott arra, hogy felvegye a kapcsolatot a magyar külügyminisztériummal.
A Mediafax hírügynökség szerint Kövér László vasárnap, Székelyudvarhelyre érkezése után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy „nagyon meglepő volt az új román kormány barátságtalan, civilizálatlan és barbár magatartása, amellyel megtagadta Nyirőtől, hogy a szülőföldjén nyugodjon”. Hozzátette: a román hatóságok „valóságos hajtóvadászatot folytattak” az író hamvait tartalmazó úrna megtaléálása reményében.
Vasárnap este a Duna Televíziónak nyilatkozva az Országgyűlés elnöke a többi között úgy fogalmazott: „Az történt, hogy a román hatóságok minden jogot félretéve, felrúgva, gyakorlatilag a Ceauşescu-időkre emlékeztető módon próbálták meg megakadályozni azt, amit az Európai Unióban egy átlagpolgár minden további nélkül, tulajdonképpen akadály nélkül megtehet, tehát, hogy a saját hozzátartozóinak a hamvait, akár holttestét hazahozza ide Erdélybe (...), és eltemesse annak rendje és módja szerint.”
A román külügyminisztérium nem ért egyet egyes budapesti politikusok nyilatkozataival, amelyek „mintha tudatosan járulnának hozzá a térség jószomszédi szabályainak megsértéséhez, és egy olyan személyiség dicsőítéséhez, aki minden nemzetközi értékelés szerint szélsőjobboldali, antiszemita tevékenységet folytatott” – fogalmaz a közlemény.
Nyirő hamvai Budapesten vannak Fráter Olivér, a Nyirő József újratemetéséért felelős magyar Országgyűlési Hivatal megbízottja az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorának azt nyilatkozta hétfőn, hogy az író hamvai jelenleg Budapesten vannak, azokat csak akkor szállították volna Székelyudvarhelyre, ha minden jogi körülményt tisztáztak volna. A történész méltatlan nevezte a román rendőrség hozzáállását, mivel – megítélése szerint – „politikai megrendelést hajtott végre” az ügyben. „Nyirő Józsefet nem a csomagtartókban, nem a kesztyűtartókban kell keresni, Nyirő József az emberek szívében van. Azt gondolom, tegnap hazajött a lelke, és hamarosan sor fog kerülni az újratemetésére is, itt Székelyudvarhelyen” – jelentette ki.
A külügyi tárca szerint ez mesterséges feszültséget szít a román-magyar kétoldalú kapcsolatokban, de a románok és magyarok közötti együttélésben is. A minisztérium úgy ítéli meg, hogy az etnikumközi kapcsolatok „román modellje” megfelel az európai szabványoknak, sőt túl is tesz rajtuk és ez egy nemzetközileg elismert tény.
A román külügyminisztérium azt reméli, hogy a magyar hatóságok figyelembe veszik a Románia által jelzett aggályokat és a gazdag kétoldalú együttműködés, az európai uniós érdekek alapján hasonló megnyilvánulásokra a jövőben nem kerül sor - áll a bukaresti külügyi tárca sajtóközleményében.
Ponta a hét végén, Bukarestben tárgyalna Orbán Viktorral
Victor Ponta miniszterelnök hétfőn elfogadhatatlannak nevezte Kövér László nyilatkozatait, szerinte ilyen kijelentéseket nem Romániában, hanem Budapesten lehet tenni.
„Nem lehetséges, hogy Románia területén mindenki azt tegyen, amit akar, és olyan személyek előtt rója le kegyeletét, akik hivatalosan is románellenes, antiszemita és fasiszta-barát tetteikről ismertek” – fogalmazott hétfőn Ponta.
A kormányfő elmondta, a hét végén Bukarestben találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, és hangsúlyozta: az ilyen szélsőséges provokációk, amelyek választási kampányban történnek egy szélsőséges politikai alakulat támogatására, ellentétesek a törvényes előírásokkal, a közrenddel és két európai ország jó kapcsolatainak szellemével.
„Megakadályoztuk – és jól tettük, hogy megakadályoztunk – egy rendezvényt, amelyet szélsőséges politikai erők kisajátítottak (…) Teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy magas rangú magyar állami tisztségviselők részt vesznek egy ilyen, tisztán választási jellegű provokatív rendezvényen” – fogalmazott hétfőn Ponta.
A román kormányfő egyébként vasárnap este kiadott közleményében is elítélte a Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet, és aggodalmát fejezte ki az ezzel kapcsolatos „incidensek” miatt.
A román kormány változatlanul ellenzi Nyirő József Románia területén való eltemetését, határozottan támogatja a Hargita megyei prefektus döntését, aki a temetési engedély ellen indított közigazgatási eljárást – áll a közleményben.
A bukaresti kormány méltányolja Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester hozzáállását és az RMDSZ mérsékelt álláspontját, azt, hogy az RMDSZ nem csatlakozott a „szélsőségesek választási kampányakciójához”. A bukaresti vezetés üdvözli azt is, hogy a „kezdeményezők egy része” úgy döntött: megvárja a bíróság döntését.
Kövér: a román állam nem akadályozhatja meg az újratemetést
Kövér László a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este közölte, ha a román állam betartja a saját jogszabályait, akkor egész egyszerűen nincsen módja arra, hogy megakadályozza az újratemetést. „Most el tudta halasztani, el tudta szabotálni”. Hozzátette: a hivatal hibáját egyetlen civilizált országban sem hárítják az ügyfélre, „tehát mi nyugodtan újratemethettük volna, nyugodt lelkiismerettel, akár még azt a néhány tíz eurós büntetést is vállalva”.
A házelnök szerint, „ha nem lett volna egyik oldalon gyáva, civil kurázsit nélkülöző hozzáállás, a másik oldalon pedig kifejezett kollaboráns hozzáállás a magyarok részéről a román kormány szabotőr szándékaival kapcsolatban, akkor megtörtént volna az újratemetés”. Hozzátette: ha az elmúlt húsz évben nem adták volna el aprópénzért a magyar nemzeti stratégiai érdekeket Erdélyben, például következetesen ragaszkodtak volna az autonómiához, az állami magyar egyetemhez, és ettől tették volna függővé, hogy miként segítik a mindenkori aktuális román kormányt, akkor már régen túl lennénk ezeken a kérdéseken – mondta Kövér László.
Szász Jenő, a szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a műsorban úgy fogalmazott, hogy egy „kétlejes” igazoláson bukott meg az újratemetés sorsa, a helyi polgármester azonban megtagadta a formai hiba kijavítását. Ezért döntöttek Kövér Lászlóval az újratemetés elhalasztásáról.
Arra a kérdésre, hogy mikor temetik el Nyirő József hamvait, Szász Jenő azt mondta, amikor megvan az igazolás, nem lesz akadálya az újratemetésnek.
Nyirő József vasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a román hatóságok érvénytelennek tekintik a korábban kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők – az Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány – közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották és vasárnap csak egy megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen. Közleményükben a szervezők Bunta Leventét, az RMDSZ színeiben megválasztott székelyudvarhelyi polgármestert tették felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért.
MTI. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 28.
Nyirő József újratemetése - a román külügyminisztérium csalódott Kövér László részvétele miatt
A román külügyminisztérium - hétfőre virradó éjszaka nyilvánosságra hozott sajtóközleményében - csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a magyar parlament elnöke szerepet vállalt a Nyirő József emlékének szentelt, vasárnapi nyilvános szertartás megszervezésében, annak ellenére, hogy a korábbi nyilatkozatokban magánjellegű eseményről volt szó.
A román diplomácia ugyanakkor "meglepődve értesült" Kövér László házelnöknek a román hatóságokat bíráló sajtónyilatkozatairól, és ezek tisztázását igényli. Ennek érdekében Románia budapesti nagykövete megbízást kapott arra, hogy felvegye a kapcsolatot a magyar külügyminisztériummal.
A román külügyminisztérium nem ért egyet egyes budapesti politikusok nyilatkozataival, amelyek "mintha tudatosan járulnának hozzá a térség jószomszédi szabályainak megsértéséhez, és egy olyan személyiség dicsőítéséhez, aki minden nemzetközi értékelés szerint szélsőjobboldali, antiszemita tevékenységet folytatott" - fogalmaz a közlemény.
A román külügyi tárca szerint ez mesterséges feszültséget szít a román-magyar kétoldalú kapcsolatokban, de a románok és magyarok közötti együttélésben is.
A román külügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy az etnikumközi kapcsolatok "román modellje" megfelel az európai szabványoknak, sőt túl is tesz rajtuk és ez egy nemzetközileg elismert tény.
A tárca a párbeszéd és bejáratott kommunikációs csatornák használatát szorgalmazza a kényes kérdés megoldására, emlékeztetve arra, hogy Románia és a Magyar Köztársaság tíz éve írta alá a 21. századi európai stratégiai partnerségről szóló dokumentumot.
A román külügyminisztérium azt reméli, hogy a magyar hatóságok figyelembe veszik a Románia által jelzett aggályokat és a gazdag kétoldalú együttműködés, az európai uniós érdekek alapján hasonló megnyilvánulásokra a jövőben nem kerül sor - áll a bukaresti külügyi tárca sajtóközleményében.
Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író vasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a román hatóságok érvénytelennek tekintik a korábban kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők - az Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány - közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották és vasárnap csak egy megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen. Közleményükben a szervezők Bunta Leventét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott székelyudvarhelyi polgármestert tették felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért. A román hatóságok korábban több ízben jelezték, hogy Nyirő 1940 és 1945 közötti politikai szerepvállalása miatt nem értenek egyet az író székelyudvarhelyi nyilvános újratemetésével.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a megemlékezésen hangsúlyozta, győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek.
Az Országgyűlés elnöke kijelentette, sokan szeretik Székelyföldet, kevesen tudtak annyi lelki erőt adni a székelységnek, amennyit Nyirő József adott és ad. Kövér László megemlítette, halálra ítélteknek is kijár, hogy teljesítik az utolsó kívánságukat. Nyirő József végakaratában csupán annyit kért, hogy hamvait a szülőföldjén temessék el, ám az akarata teljesülésére még várni kell.
Kövér László megemlítette, Nyirő életművében mindig szét tudta választani az irodalmat és a politikát. Úgy vélte, ha neki sikerült, az utókor is megtehetné ezt. Mircea Eliade, Emil Cioran és Lucian Blaga román írók neveit említette, akik életművében úgyszintén fontos szétválasztani az írói és a politikai vonatkozásokat.
Vasárnap esre a Duna Televíziónak nyilatkozva az Országgyűlés elnöke a többi között úgy fogalmazott: "Az történt, hogy a román hatóságok minden jogot félretéve, felrúgva, gyakorlatilag a Ceausescu-időkre emlékeztető módon próbálták meg megakadályozni azt, amit az Európai Unióban egy átlagpolgár minden további nélkül, tulajdonképpen akadály nélkül megtehet, tehát, hogy a saját hozzátartozóinak a hamvait, akár holttestét hazahozza ide Erdélybe (...), és eltemesse annak rendje és módja szerint. MTI
A román külügyminisztérium - hétfőre virradó éjszaka nyilvánosságra hozott sajtóközleményében - csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a magyar parlament elnöke szerepet vállalt a Nyirő József emlékének szentelt, vasárnapi nyilvános szertartás megszervezésében, annak ellenére, hogy a korábbi nyilatkozatokban magánjellegű eseményről volt szó.
A román diplomácia ugyanakkor "meglepődve értesült" Kövér László házelnöknek a román hatóságokat bíráló sajtónyilatkozatairól, és ezek tisztázását igényli. Ennek érdekében Románia budapesti nagykövete megbízást kapott arra, hogy felvegye a kapcsolatot a magyar külügyminisztériummal.
A román külügyminisztérium nem ért egyet egyes budapesti politikusok nyilatkozataival, amelyek "mintha tudatosan járulnának hozzá a térség jószomszédi szabályainak megsértéséhez, és egy olyan személyiség dicsőítéséhez, aki minden nemzetközi értékelés szerint szélsőjobboldali, antiszemita tevékenységet folytatott" - fogalmaz a közlemény.
A román külügyi tárca szerint ez mesterséges feszültséget szít a román-magyar kétoldalú kapcsolatokban, de a románok és magyarok közötti együttélésben is.
A román külügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy az etnikumközi kapcsolatok "román modellje" megfelel az európai szabványoknak, sőt túl is tesz rajtuk és ez egy nemzetközileg elismert tény.
A tárca a párbeszéd és bejáratott kommunikációs csatornák használatát szorgalmazza a kényes kérdés megoldására, emlékeztetve arra, hogy Románia és a Magyar Köztársaság tíz éve írta alá a 21. századi európai stratégiai partnerségről szóló dokumentumot.
A román külügyminisztérium azt reméli, hogy a magyar hatóságok figyelembe veszik a Románia által jelzett aggályokat és a gazdag kétoldalú együttműködés, az európai uniós érdekek alapján hasonló megnyilvánulásokra a jövőben nem kerül sor - áll a bukaresti külügyi tárca sajtóközleményében.
Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író vasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a román hatóságok érvénytelennek tekintik a korábban kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők - az Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány - közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották és vasárnap csak egy megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen. Közleményükben a szervezők Bunta Leventét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott székelyudvarhelyi polgármestert tették felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért. A román hatóságok korábban több ízben jelezték, hogy Nyirő 1940 és 1945 közötti politikai szerepvállalása miatt nem értenek egyet az író székelyudvarhelyi nyilvános újratemetésével.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a megemlékezésen hangsúlyozta, győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek.
Az Országgyűlés elnöke kijelentette, sokan szeretik Székelyföldet, kevesen tudtak annyi lelki erőt adni a székelységnek, amennyit Nyirő József adott és ad. Kövér László megemlítette, halálra ítélteknek is kijár, hogy teljesítik az utolsó kívánságukat. Nyirő József végakaratában csupán annyit kért, hogy hamvait a szülőföldjén temessék el, ám az akarata teljesülésére még várni kell.
Kövér László megemlítette, Nyirő életművében mindig szét tudta választani az irodalmat és a politikát. Úgy vélte, ha neki sikerült, az utókor is megtehetné ezt. Mircea Eliade, Emil Cioran és Lucian Blaga román írók neveit említette, akik életművében úgyszintén fontos szétválasztani az írói és a politikai vonatkozásokat.
Vasárnap esre a Duna Televíziónak nyilatkozva az Országgyűlés elnöke a többi között úgy fogalmazott: "Az történt, hogy a román hatóságok minden jogot félretéve, felrúgva, gyakorlatilag a Ceausescu-időkre emlékeztető módon próbálták meg megakadályozni azt, amit az Európai Unióban egy átlagpolgár minden további nélkül, tulajdonképpen akadály nélkül megtehet, tehát, hogy a saját hozzátartozóinak a hamvait, akár holttestét hazahozza ide Erdélybe (...), és eltemesse annak rendje és módja szerint. MTI
2012. május 29.
/vezércikk/
Szomorú vasárnap
A nagy politikai leszámolósdi közben – így megy ez a kiforratlan demokráciákban: az újak írmagját is ki akarják irtani a régieknek; Romániában ennek külön megvan a történelmi hagyománya, Magyarország pedig napjainkban bizonyítja, hogy lehet újítani is, fokozni is – megvolt a mi rosszkedvű, esős pünkösdünk. Ismét, mint annyiszor az utóbbi időben, hogy már félünk az ünnepeinktől, belerondított a politika. Ezúttal is magyarországi segédlettel, az indulatok felkorbácsolásával, kegyeletsértéssel.
A nagy politikai leszámolósdi közben – így megy ez a kiforratlan demokráciákban: az újak írmagját is ki akarják irtani a régieknek; Romániában ennek külön megvan a történelmi hagyománya, Magyarország pedig napjainkban bizonyítja, hogy lehet újítani is, fokozni is – megvolt a mi rosszkedvű, esős pünkösdünk. Ismét, mint annyiszor az utóbbi időben, hogy már félünk az ünnepeinktől, belerondított a politika. Ezúttal is magyarországi segédlettel, az indulatok felkorbácsolásával, kegyeletsértéssel. („És amikor pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának.” És nem korteskedni valának együtt, és nem a gyűlölet lelkének áradását befogadni jöttek, hanem a szeretetét.) Nem is csak az ünnep, benne a csíksomlyói búcsú kegyeletét, de még a Szász Jenő választási kampányának és RMDSZ elleni hadjáratának eszközévé választott szegény Nyirő József emlékét is megsértették. A huzavona, a bizonytalanság, a román rendőrséggel játszott „itt az urna – hol az urna” bizarr játéka (az egyik jól „becsapta” a másikat, a másik meg bebizonyította, hogy „egy konzervdobozt is meg tud találni”), mindez a groteszk színjáték a Magyar Országgyűlés elnökének „zárónyilatkozatában” csúcsosodott ki. Kövér László a történtek után „az egyik napról a másikra kormányra kerültek” eljárását az egész botrányban „egy sor hisztérikus, paranoid és komikus reakciónak” minősítette.
Mi itthon vagyunk, fejünk fölött váltakoznak a kormányok, van egy játékos államelnökünk is: nincs okunk imádni azt a társaságot, amely – bár demokratikusan, egy bizalmatlansági indítvány parlamenti megszavazásával – megbuktatta az előző kormányt, benne az RMDSZ-szel. De azt be kellett látnunk, hogy ebben az esetben a román hatóságok viszonylag józanul és mértéktartóan jártak el. Bár az USL is kampányban van, nem játszották ki a magyar kártyát, nem fokozták a román emberek felháborodását, elismerték az RMDSZ-nek is az ügyben tanúsított visszafogottságát. Ismételjük, viszonylag. (Annyi minden után mi el tudjuk képzelni, hogyan reagált volna ellenzékként a nacionalista balliberális oldal! Nem maradt volna kő a kövön! Ha korábban nem, ebbe biztosan belebukott volna a jobboldali kormány.) Nos, ez a helyzet – nem az, amit Kövér László mond. Ha jobban megnézzük, akkor bizony a Nyirő– Szász–Kövér oldalon volt a több „hisztérikus, paranoid és komikus reakció”.
De persze a fő baj nem a reakcióval volt. Hanem az akcióval. Kiváltképpen annak céljával. Hamis volt a kegyelet – kegyeletsértés lett belőle. Ha pedig Nyirő poraival Horthy szellemét is be akarták, akarják ide hozni, akinek a rehabilitálása Magyarországon, a civilizált világ rémületére, gőzerővel folyik, az sem sikerül!
És ha már hivatalos nyilatkozatban idézi lapunkat, persze elítélően, Kövér László, élünk az alkalommal, és üzenünk mi is a mélységesen tisztelt Országgyűlés kevésbé tisztelt urának: nálunk még van sajtószabadság, s bár tévedhetünk akár történelmi tények megítélésében, arra igényt tartunk, hogy minket ne manipuláljanak!
Ágoston Hugó. Új Magyar Szó (Bukarest)
Szomorú vasárnap
A nagy politikai leszámolósdi közben – így megy ez a kiforratlan demokráciákban: az újak írmagját is ki akarják irtani a régieknek; Romániában ennek külön megvan a történelmi hagyománya, Magyarország pedig napjainkban bizonyítja, hogy lehet újítani is, fokozni is – megvolt a mi rosszkedvű, esős pünkösdünk. Ismét, mint annyiszor az utóbbi időben, hogy már félünk az ünnepeinktől, belerondított a politika. Ezúttal is magyarországi segédlettel, az indulatok felkorbácsolásával, kegyeletsértéssel.
A nagy politikai leszámolósdi közben – így megy ez a kiforratlan demokráciákban: az újak írmagját is ki akarják irtani a régieknek; Romániában ennek külön megvan a történelmi hagyománya, Magyarország pedig napjainkban bizonyítja, hogy lehet újítani is, fokozni is – megvolt a mi rosszkedvű, esős pünkösdünk. Ismét, mint annyiszor az utóbbi időben, hogy már félünk az ünnepeinktől, belerondított a politika. Ezúttal is magyarországi segédlettel, az indulatok felkorbácsolásával, kegyeletsértéssel. („És amikor pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának.” És nem korteskedni valának együtt, és nem a gyűlölet lelkének áradását befogadni jöttek, hanem a szeretetét.) Nem is csak az ünnep, benne a csíksomlyói búcsú kegyeletét, de még a Szász Jenő választási kampányának és RMDSZ elleni hadjáratának eszközévé választott szegény Nyirő József emlékét is megsértették. A huzavona, a bizonytalanság, a román rendőrséggel játszott „itt az urna – hol az urna” bizarr játéka (az egyik jól „becsapta” a másikat, a másik meg bebizonyította, hogy „egy konzervdobozt is meg tud találni”), mindez a groteszk színjáték a Magyar Országgyűlés elnökének „zárónyilatkozatában” csúcsosodott ki. Kövér László a történtek után „az egyik napról a másikra kormányra kerültek” eljárását az egész botrányban „egy sor hisztérikus, paranoid és komikus reakciónak” minősítette.
Mi itthon vagyunk, fejünk fölött váltakoznak a kormányok, van egy játékos államelnökünk is: nincs okunk imádni azt a társaságot, amely – bár demokratikusan, egy bizalmatlansági indítvány parlamenti megszavazásával – megbuktatta az előző kormányt, benne az RMDSZ-szel. De azt be kellett látnunk, hogy ebben az esetben a román hatóságok viszonylag józanul és mértéktartóan jártak el. Bár az USL is kampányban van, nem játszották ki a magyar kártyát, nem fokozták a román emberek felháborodását, elismerték az RMDSZ-nek is az ügyben tanúsított visszafogottságát. Ismételjük, viszonylag. (Annyi minden után mi el tudjuk képzelni, hogyan reagált volna ellenzékként a nacionalista balliberális oldal! Nem maradt volna kő a kövön! Ha korábban nem, ebbe biztosan belebukott volna a jobboldali kormány.) Nos, ez a helyzet – nem az, amit Kövér László mond. Ha jobban megnézzük, akkor bizony a Nyirő– Szász–Kövér oldalon volt a több „hisztérikus, paranoid és komikus reakció”.
De persze a fő baj nem a reakcióval volt. Hanem az akcióval. Kiváltképpen annak céljával. Hamis volt a kegyelet – kegyeletsértés lett belőle. Ha pedig Nyirő poraival Horthy szellemét is be akarták, akarják ide hozni, akinek a rehabilitálása Magyarországon, a civilizált világ rémületére, gőzerővel folyik, az sem sikerül!
És ha már hivatalos nyilatkozatban idézi lapunkat, persze elítélően, Kövér László, élünk az alkalommal, és üzenünk mi is a mélységesen tisztelt Országgyűlés kevésbé tisztelt urának: nálunk még van sajtószabadság, s bár tévedhetünk akár történelmi tények megítélésében, arra igényt tartunk, hogy minket ne manipuláljanak!
Ágoston Hugó. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. május 29.
Bukarest elítéli Nyirő újratemetésének kísérletét
Vizsgálják az íróról elnevezett utcák, iskolák törvényességét
Elítélte Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet, és aggodalmát fejezte ki az ezzel kapcsolatos „incidensek” miatt Victor Ponta miniszterelnök vasárnap esti közleményében. Bukarest változatlanul ellenzi a románellenesnek, antiszemitának és fasisztaszimpatizánsnak tartott Nyirő Románia területén való eltemetését, és támogatja a Hargita megyei prefektus döntését, aki a formai hibát tartalmazó temetési engedély ellen indított közigazgatási eljárást – áll az Agerpres által ismertetett dokumentumban.
Ponta méltányolja Bunta Levente székelyudvarhelyi RMDSZ-es polgármester hozzáállását és a szövetség mérsékelt álláspontját. Bukarest üdvözli azt is, hogy a „kezdeményezők egy része” úgy döntött: megvárja a bíróság döntését. A kormányfő szerint a magyar politikusok, közöttük a magyar parlament elnökének nyilatkozatai „nem illeszthetők bele a román és a magyar állam jószomszédi viszonyába”, és ezt szóvá kívánja tenni Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatandó, hétvégén esedékes megbeszélése alkalmával – olvasható a közleményben.
Hargita megye prefektusa vizsgálja azoknak az önkormányzati határozatoknak a törvényességét, amelyek szerint utcákat vagy iskolákat neveztek el Nyirő Józsefről. Victor Ponta hétfőn utasította Hargita megye prefektusát, hogy vizsgálja meg, nem sértik-e ezek a határozatok azt a jogszabályt, amely tiltja Romániában háborús bűnök miatt elítélt személyek kultuszának ápolását, valamint tiltja a fasiszta, a rasszista vagy az idegengyűlölő szimbólumok használatát.
Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író vasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a román hatóságok érvénytelennek tekintik a pénteken kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők – a magyar Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány – közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották. A szervezők Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármesterét tették felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért.
A román külügyminisztérium is csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a magyar parlament elnöke szerepet vállalt a Nyirő József emlékének szentelt nyilvános szertartás megszervezésében. A román diplomácia ugyanakkor „meglepődve értesült” Kövér László házelnöknek a román hatóságokat bíráló sajtónyilatkozatairól, és ezek tisztázását igényli. A külügyminisztérium nem ért egyet egyes budapesti politikusok nyilatkozataival, amelyek „mintha tudatosan járulnának hozzá a térség jószomszédi szabályainak megsértéséhez, és egy olyan személyiség dicsőítéséhez, aki minden nemzetközi értékelés szerint szélsőjobboldali, antiszemita tevékenységet folytatott” – fogalmaz a közlemény.
Kövér László kegyeleti aktusnak tartja Nyirő József újratemetését, és nem kíván ideológiai vitába bocsátkozni a román féllel – mondta a magyar házelnök kabinetfőnöke hétfőn az MTI-nek. Veress László a román kormány, illetve a román külügyminisztérium által megfogalmazott bírálatokkal összefüggésben úgy fogalmazott: a magyar Országgyűlés elnöke sajnálatát fejezi ki, hogy a román hatóságok közigazgatási úton megakadályozták Nyirő József újratemetését. A pünkösd idején emberi hamvak után folytatott „hajtóvadászat” nem méltó a román kormányhoz – tette hozzá.
Budapesten a hamvak?
Fráter Olivér, a temetés megszervezéséért felelős magyar Országgyűlési Hivatal megbízottja a Duna tv-nek nyilatkozva hangsúlyozta: az újratemetést tökéletesen előkészítették, arra viszont nem számítottak, hogy a megfelelő dokumentáció alapján kérvényezett önkormányzati igazolást a hatóságok érvénytelennek tartják majd. Elmondta: pénteken személyesen próbálta meg beszerezni az új, formailag és alakilag is helyes iratokat a polgármesteri hivataltól, de miután az ügyintéző kitöltötte az új papírt, a polgármester azt közölte, hogy azt csak kedden tudja aláírni. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező napokban minden, a temetés jogszerűségéhez szükséges kritériumot teljesíteni akarnak.
Nyirő József hamvai jelenleg Budapesten vannak, azokat csak akkor szállították volna Székelyudvarhelyre, ha minden jogi körülményt tisztáztak volna – mondta Fráter. Egyúttal méltatlan nevezte a román rendőrség hozzáállását, mivel – megítélése szerint – „politikai megrendelést hajtott végre” az ügyben. „Nyirő Józsefet nem a csomagtartókban, nem a kesztyűtartókban kell keresni, Nyirő József az emberek szívében van. Azt gondolom, tegnap hazajött a lelke, és hamarosan sor fog kerülni az újratemetésére is, itt Székelyudvarhelyen” – jelentette ki.
Lukács Csaba, Nyirő József újratemetéséért felelős kommunikációs vezető tegnapi Facebook-bejegyzése szerint nem kizárt, hogy az író hamvai mégiscsak eljutottak a ravatalra. „Székelyudvarhelyen azt beszélik, ha temetés nem is volt-lehetett a hatóságok hibájából, de ravatalozás volt. Hamvakkal a Szőcs Géza táskájában” – írja a szerző, aki mindehhez fotót is mellékel. Ez Szőcs Gézát örökíti meg beszéd közben, a magyar államtitkár előzőleg egy bőrtáskát helyezett el a ravatalra.
Tiltakozik az Elie Wiesel Intézet
A Romániai Holokausztot Tanulmányozó Országos Elie Wiesel Intézet állásfoglalása szerint Nyirő József a magyarországi fasizmus képviselője volt, a romániai törvények szerint pedig tilos ilyen ideológiákat és jelképeket terjeszteni, vagy olyan hivatalos megnyilvánulásokat szervezni, amelyekhez szélsőséges ideológiák társulnak. – Nem értünk egyet azzal, hogy külön kell választani Nyirő József politikai és irodalmi munkásságát. Egy-egy személy irodalmi munkássága és intellektuális tevékenysége között szoros kapcsolat van, hiszen mindkettő a szerző életfelfogásának és értékítéletének eredménye. A román jogállam, mint a demokrácia értékeinek biztosítója nem támogathat a fasizmus jelképeit népszerűsítő semmilyen rendezvényt – nyilatkozta Alexandru Florian, az intézet vezérigazgatója.
Szabadság (Kolozsvár)
Vizsgálják az íróról elnevezett utcák, iskolák törvényességét
Elítélte Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet, és aggodalmát fejezte ki az ezzel kapcsolatos „incidensek” miatt Victor Ponta miniszterelnök vasárnap esti közleményében. Bukarest változatlanul ellenzi a románellenesnek, antiszemitának és fasisztaszimpatizánsnak tartott Nyirő Románia területén való eltemetését, és támogatja a Hargita megyei prefektus döntését, aki a formai hibát tartalmazó temetési engedély ellen indított közigazgatási eljárást – áll az Agerpres által ismertetett dokumentumban.
Ponta méltányolja Bunta Levente székelyudvarhelyi RMDSZ-es polgármester hozzáállását és a szövetség mérsékelt álláspontját. Bukarest üdvözli azt is, hogy a „kezdeményezők egy része” úgy döntött: megvárja a bíróság döntését. A kormányfő szerint a magyar politikusok, közöttük a magyar parlament elnökének nyilatkozatai „nem illeszthetők bele a román és a magyar állam jószomszédi viszonyába”, és ezt szóvá kívánja tenni Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatandó, hétvégén esedékes megbeszélése alkalmával – olvasható a közleményben.
Hargita megye prefektusa vizsgálja azoknak az önkormányzati határozatoknak a törvényességét, amelyek szerint utcákat vagy iskolákat neveztek el Nyirő Józsefről. Victor Ponta hétfőn utasította Hargita megye prefektusát, hogy vizsgálja meg, nem sértik-e ezek a határozatok azt a jogszabályt, amely tiltja Romániában háborús bűnök miatt elítélt személyek kultuszának ápolását, valamint tiltja a fasiszta, a rasszista vagy az idegengyűlölő szimbólumok használatát.
Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író vasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a román hatóságok érvénytelennek tekintik a pénteken kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők – a magyar Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány – közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották. A szervezők Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármesterét tették felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért.
A román külügyminisztérium is csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a magyar parlament elnöke szerepet vállalt a Nyirő József emlékének szentelt nyilvános szertartás megszervezésében. A román diplomácia ugyanakkor „meglepődve értesült” Kövér László házelnöknek a román hatóságokat bíráló sajtónyilatkozatairól, és ezek tisztázását igényli. A külügyminisztérium nem ért egyet egyes budapesti politikusok nyilatkozataival, amelyek „mintha tudatosan járulnának hozzá a térség jószomszédi szabályainak megsértéséhez, és egy olyan személyiség dicsőítéséhez, aki minden nemzetközi értékelés szerint szélsőjobboldali, antiszemita tevékenységet folytatott” – fogalmaz a közlemény.
Kövér László kegyeleti aktusnak tartja Nyirő József újratemetését, és nem kíván ideológiai vitába bocsátkozni a román féllel – mondta a magyar házelnök kabinetfőnöke hétfőn az MTI-nek. Veress László a román kormány, illetve a román külügyminisztérium által megfogalmazott bírálatokkal összefüggésben úgy fogalmazott: a magyar Országgyűlés elnöke sajnálatát fejezi ki, hogy a román hatóságok közigazgatási úton megakadályozták Nyirő József újratemetését. A pünkösd idején emberi hamvak után folytatott „hajtóvadászat” nem méltó a román kormányhoz – tette hozzá.
Budapesten a hamvak?
Fráter Olivér, a temetés megszervezéséért felelős magyar Országgyűlési Hivatal megbízottja a Duna tv-nek nyilatkozva hangsúlyozta: az újratemetést tökéletesen előkészítették, arra viszont nem számítottak, hogy a megfelelő dokumentáció alapján kérvényezett önkormányzati igazolást a hatóságok érvénytelennek tartják majd. Elmondta: pénteken személyesen próbálta meg beszerezni az új, formailag és alakilag is helyes iratokat a polgármesteri hivataltól, de miután az ügyintéző kitöltötte az új papírt, a polgármester azt közölte, hogy azt csak kedden tudja aláírni. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező napokban minden, a temetés jogszerűségéhez szükséges kritériumot teljesíteni akarnak.
Nyirő József hamvai jelenleg Budapesten vannak, azokat csak akkor szállították volna Székelyudvarhelyre, ha minden jogi körülményt tisztáztak volna – mondta Fráter. Egyúttal méltatlan nevezte a román rendőrség hozzáállását, mivel – megítélése szerint – „politikai megrendelést hajtott végre” az ügyben. „Nyirő Józsefet nem a csomagtartókban, nem a kesztyűtartókban kell keresni, Nyirő József az emberek szívében van. Azt gondolom, tegnap hazajött a lelke, és hamarosan sor fog kerülni az újratemetésére is, itt Székelyudvarhelyen” – jelentette ki.
Lukács Csaba, Nyirő József újratemetéséért felelős kommunikációs vezető tegnapi Facebook-bejegyzése szerint nem kizárt, hogy az író hamvai mégiscsak eljutottak a ravatalra. „Székelyudvarhelyen azt beszélik, ha temetés nem is volt-lehetett a hatóságok hibájából, de ravatalozás volt. Hamvakkal a Szőcs Géza táskájában” – írja a szerző, aki mindehhez fotót is mellékel. Ez Szőcs Gézát örökíti meg beszéd közben, a magyar államtitkár előzőleg egy bőrtáskát helyezett el a ravatalra.
Tiltakozik az Elie Wiesel Intézet
A Romániai Holokausztot Tanulmányozó Országos Elie Wiesel Intézet állásfoglalása szerint Nyirő József a magyarországi fasizmus képviselője volt, a romániai törvények szerint pedig tilos ilyen ideológiákat és jelképeket terjeszteni, vagy olyan hivatalos megnyilvánulásokat szervezni, amelyekhez szélsőséges ideológiák társulnak. – Nem értünk egyet azzal, hogy külön kell választani Nyirő József politikai és irodalmi munkásságát. Egy-egy személy irodalmi munkássága és intellektuális tevékenysége között szoros kapcsolat van, hiszen mindkettő a szerző életfelfogásának és értékítéletének eredménye. A román jogállam, mint a demokrácia értékeinek biztosítója nem támogathat a fasizmus jelképeit népszerűsítő semmilyen rendezvényt – nyilatkozta Alexandru Florian, az intézet vezérigazgatója.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. május 29.
Kelemen Hunor még jóváteheti tévedését
A Kétágú templom ügyében Kelemen Hunor volt kulturális és örökségvédelmi miniszter hibát követett el, hiszen aláírásával hozzájárult az emberek döntő többsége által elutasított beruházás elkezdéséhez – áll az EMNP kolozsvári szervezetének közleményében. A dokumentum szerint Kelemen „ködösítő és valótlanságokat tartalmazó válaszával egyik utolsó esélyét is eljátszotta, hogy a Kétágú templomot féltő kolozsvári emberek mellé álljon, hiszen ahelyett, hogy tévedését beismerve az aláírásgyűjtés szükségességére hívta volna fel a figyelmet, ő más utat választott: azt az utat, amelyet a hatalom arroganciájának szoktak nevezni. Ez az út nem más, mint foggal-körömmel ragaszkodni a legrosszabb döntésekhez is. A legtöbb kárt az embereknek pedig pontosan azok a döntések okozzák, amelyekről mindenki tudja, hogy rosszak és kártékonyak, de a hatalom mindezek ellenére ragaszkodik hozzá”, vélekedik a Néppárt.
„Habár már nem rendelkezik a hiba kijavításához szükséges hatalmi eszközökkel, mi az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői hiszünk abban, hogy Kelemen Hunornak még mindig van esélye jó útra térni, és ez még sokba sem kerül neki. Egy dolog ehhez azonban elengedhetetlen. Az RMDSZ elnökének bocsánatot kell kérnie a kolozsváriaktól”, fogalmaz a közlemény.
Szabadság (Kolozsvár)
A Kétágú templom ügyében Kelemen Hunor volt kulturális és örökségvédelmi miniszter hibát követett el, hiszen aláírásával hozzájárult az emberek döntő többsége által elutasított beruházás elkezdéséhez – áll az EMNP kolozsvári szervezetének közleményében. A dokumentum szerint Kelemen „ködösítő és valótlanságokat tartalmazó válaszával egyik utolsó esélyét is eljátszotta, hogy a Kétágú templomot féltő kolozsvári emberek mellé álljon, hiszen ahelyett, hogy tévedését beismerve az aláírásgyűjtés szükségességére hívta volna fel a figyelmet, ő más utat választott: azt az utat, amelyet a hatalom arroganciájának szoktak nevezni. Ez az út nem más, mint foggal-körömmel ragaszkodni a legrosszabb döntésekhez is. A legtöbb kárt az embereknek pedig pontosan azok a döntések okozzák, amelyekről mindenki tudja, hogy rosszak és kártékonyak, de a hatalom mindezek ellenére ragaszkodik hozzá”, vélekedik a Néppárt.
„Habár már nem rendelkezik a hiba kijavításához szükséges hatalmi eszközökkel, mi az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői hiszünk abban, hogy Kelemen Hunornak még mindig van esélye jó útra térni, és ez még sokba sem kerül neki. Egy dolog ehhez azonban elengedhetetlen. Az RMDSZ elnökének bocsánatot kell kérnie a kolozsváriaktól”, fogalmaz a közlemény.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. május 29.
Európai fórumokon a romániai magyarság ügye
Victor Ponta még nem válaszolt a FUEN- határozatra
Az RMDSZ javaslatára az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nemrég Moszkvában megtartott kongresszusán határozatban ítélte el a román kormány közelmúltban született kisebbségellenes intézkedéseit. A FUEN ötvenhetedik kongresszusán az RMDSZ-t Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők, valamint Vincze Lóránt nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár képviselte.
Vincze Lórántot kérdeztük.
– Miről van szó pontosabban?
– Arról, hogy az RMDSZ az európai diplomáciában, a különböző szervezetekkel való kapcsolatában hogyan tudja bemutatni, hogy Romániában az új kormány hivatalba lépésével elindult a kisebbségi jogok megnyirbálásának konkrét folyamata. Ennek legelokvensebb példája a MOGYE-kormányhatározat leállítása. Mi megpróbáljuk elmondani, hogy egy kedvezőtlen folyamat indulhat el, ami a kisebbségi jogok megvonásával járhat. Az egyik ilyen fórum az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportja, amely a múlt héten ülésezett Strasbourgban, és ahol Winkler Gyula és Sógor Csaba előterjesztésére döntés született, hogy június 14-én, a következő ülésen ennek teret szentelnek, bemutatásra kerülnek a romániai magyar kisebbség helyzetében bekövetkezett fejlemények. Ez azért is fontos, mert az Európai Parlamentben a kisebbségi intergroup tagjai befolyásos kisebbségi politikusok, illetve olyan többségi politikusok, akik érdeklődnek a kisebbségi kérdés iránt. Itt nyomatékosíthatjuk az erdélyi magyarság érdekeit.
– A másik fórum a FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója…
– Moszkvában tartotta a kongresszusát, és határozatot hozott a Romániában bekövetkezett dolgok nyomán. Winkler Gyula beszámolója után ők maguk javasolták, hogy készítsünk elő egy határozatot. Ez mutatja, hogy az európaiak érzékenyek azzal kapcsolatban, ami Közép-Kelet- Európában és Romániában a magyarsággal történik. Most már mindenki tudja, és minden európai fórumon elhangzik, hogy a legnagyobb európai kisebbségről van szó, amely nagy számban él Erdélyben. És bár fokozatosan, 22 éve tart egy kisebbségjogi intézmény építése, most van egy pont, ahol ez a folyamat megtörhet, és retrográd irányba indulhat.
– A harmadik fórum az Európai Néppárt. Ez mit tehet?
– Az Európai Néppártnak nem volt olyan ülése, ahol ezt a kérdést fel lehetett volna vetni, de mi folyamatosan tájékoztatjuk a párt vezetőit, mi történik Romániában, és mi történik a romániai magyarsággal. Nemcsak arról tudnak, ami most, a kormány hivatalba lépése óta történt, de arról is, hogy a romániai magyar közösségen belül milyen folyamatok indultak el politikai értelemben, és amint Wilfried Martens bukaresti látogatása során elmondta, hogy ők nem értenek egyet azzal, hogy felaprózódjon a közösségi képviselet, politikai értelemben az sem érdekük, hogy a Néppárt tagja, az RMDSZ meggyengüljön. Tehát az EPP is figyel ránk. A párt októberben Bukarestben tarja kongresszusát, ahol elfogadja 20 év után megújított politikai alapprogramját, amelyben a kisebbségi kérdésnek szentel egy fejezetet. Ennek célja, hogy megteremtse az európai kisebbségi keretszabályozást.
– A moszkvai FUEN-kongresszus határozatának lesz-e jogi következménye?
– Határozat született, ami azt jelenti, hogy az európai kisebbségek úgy gondolják, nemet kell mondani a kisebbségi jogok megvonására. A határozatot levél kíséretében elküldték Victor Ponta miniszterelnöknek. Kíváncsian várjuk a választ.
Az RMDSZ európai szinten kifejtett diplomáciai tevékenysége kétirányú: az egyik tájékoztatni, ha valami történik, és konkrét ügyben lobbizni, a másik pedig az a cél, hogy megteremtsük az európai kisebbségi keretszabályozást, ami tulajdonképpen kihúzza a szőnyeget az alól, hogy a továbbiakban a kisebbségi jogok megvonása egyáltalán szóba kerüljön Európában. Ezért vittük be az Európai Néppártba ezt a kisebbségi fejezetet, ezért készül az európai állampolgári kezdeményezés, szintén a FUEN égisze alatt, az RMDSZ javaslatára, amelyhez most már nagyon sok európai kisebbségi szervezet kapcsolódott, és amelynek a szakértői munkája eléggé előrehaladott állapotban van, hogy a következő hónapokban véglegesíteni lehessen egy olyan európai kisebbségi állampolgári kezdeményezést, amit elfogad az Európai Bizottság is, és ami után elkezdődhet az egymillió aláírás összegyűjtése.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)
Victor Ponta még nem válaszolt a FUEN- határozatra
Az RMDSZ javaslatára az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nemrég Moszkvában megtartott kongresszusán határozatban ítélte el a román kormány közelmúltban született kisebbségellenes intézkedéseit. A FUEN ötvenhetedik kongresszusán az RMDSZ-t Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők, valamint Vincze Lóránt nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár képviselte.
Vincze Lórántot kérdeztük.
– Miről van szó pontosabban?
– Arról, hogy az RMDSZ az európai diplomáciában, a különböző szervezetekkel való kapcsolatában hogyan tudja bemutatni, hogy Romániában az új kormány hivatalba lépésével elindult a kisebbségi jogok megnyirbálásának konkrét folyamata. Ennek legelokvensebb példája a MOGYE-kormányhatározat leállítása. Mi megpróbáljuk elmondani, hogy egy kedvezőtlen folyamat indulhat el, ami a kisebbségi jogok megvonásával járhat. Az egyik ilyen fórum az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportja, amely a múlt héten ülésezett Strasbourgban, és ahol Winkler Gyula és Sógor Csaba előterjesztésére döntés született, hogy június 14-én, a következő ülésen ennek teret szentelnek, bemutatásra kerülnek a romániai magyar kisebbség helyzetében bekövetkezett fejlemények. Ez azért is fontos, mert az Európai Parlamentben a kisebbségi intergroup tagjai befolyásos kisebbségi politikusok, illetve olyan többségi politikusok, akik érdeklődnek a kisebbségi kérdés iránt. Itt nyomatékosíthatjuk az erdélyi magyarság érdekeit.
– A másik fórum a FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója…
– Moszkvában tartotta a kongresszusát, és határozatot hozott a Romániában bekövetkezett dolgok nyomán. Winkler Gyula beszámolója után ők maguk javasolták, hogy készítsünk elő egy határozatot. Ez mutatja, hogy az európaiak érzékenyek azzal kapcsolatban, ami Közép-Kelet- Európában és Romániában a magyarsággal történik. Most már mindenki tudja, és minden európai fórumon elhangzik, hogy a legnagyobb európai kisebbségről van szó, amely nagy számban él Erdélyben. És bár fokozatosan, 22 éve tart egy kisebbségjogi intézmény építése, most van egy pont, ahol ez a folyamat megtörhet, és retrográd irányba indulhat.
– A harmadik fórum az Európai Néppárt. Ez mit tehet?
– Az Európai Néppártnak nem volt olyan ülése, ahol ezt a kérdést fel lehetett volna vetni, de mi folyamatosan tájékoztatjuk a párt vezetőit, mi történik Romániában, és mi történik a romániai magyarsággal. Nemcsak arról tudnak, ami most, a kormány hivatalba lépése óta történt, de arról is, hogy a romániai magyar közösségen belül milyen folyamatok indultak el politikai értelemben, és amint Wilfried Martens bukaresti látogatása során elmondta, hogy ők nem értenek egyet azzal, hogy felaprózódjon a közösségi képviselet, politikai értelemben az sem érdekük, hogy a Néppárt tagja, az RMDSZ meggyengüljön. Tehát az EPP is figyel ránk. A párt októberben Bukarestben tarja kongresszusát, ahol elfogadja 20 év után megújított politikai alapprogramját, amelyben a kisebbségi kérdésnek szentel egy fejezetet. Ennek célja, hogy megteremtse az európai kisebbségi keretszabályozást.
– A moszkvai FUEN-kongresszus határozatának lesz-e jogi következménye?
– Határozat született, ami azt jelenti, hogy az európai kisebbségek úgy gondolják, nemet kell mondani a kisebbségi jogok megvonására. A határozatot levél kíséretében elküldték Victor Ponta miniszterelnöknek. Kíváncsian várjuk a választ.
Az RMDSZ európai szinten kifejtett diplomáciai tevékenysége kétirányú: az egyik tájékoztatni, ha valami történik, és konkrét ügyben lobbizni, a másik pedig az a cél, hogy megteremtsük az európai kisebbségi keretszabályozást, ami tulajdonképpen kihúzza a szőnyeget az alól, hogy a továbbiakban a kisebbségi jogok megvonása egyáltalán szóba kerüljön Európában. Ezért vittük be az Európai Néppártba ezt a kisebbségi fejezetet, ezért készül az európai állampolgári kezdeményezés, szintén a FUEN égisze alatt, az RMDSZ javaslatára, amelyhez most már nagyon sok európai kisebbségi szervezet kapcsolódott, és amelynek a szakértői munkája eléggé előrehaladott állapotban van, hogy a következő hónapokban véglegesíteni lehessen egy olyan európai kisebbségi állampolgári kezdeményezést, amit elfogad az Európai Bizottság is, és ami után elkezdődhet az egymillió aláírás összegyűjtése.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)
2012. május 29.
Kádár
Május 26-a, néhai Kádár János magyar pártvezető századik születésnapja alkalmából a Politikatörténeti Alapítvány szervezésében előadás-sorozatot rendeztek Budapesten. A nagy érdeklődés mellett megtartott előadásokat rangos magyar történészek (Romsics Ignác, Bárdi Nándor, Földes György, Rainer M. János és mások, köztük a marosvásárhelyi Novák Csaba Zoltán) és Robert Gough angol kutató tartották.
Miközben érdeklődéssel hallgattam az előadásokat, azon kaptam magam, hogy hiába keresek aktuálpolitikai utalásokat, célozgatásokat, netán propagandisztikus kijelentéseket, a történészek valamennyien megmaradtak a szakma által elfogadott és a kutatókra jellemző tárgyilagosságnál. A hiba természetesen bennem van, aki a napi hírözönben folyamatosan kénytelen vagyok szembesülni azzal, hogy minden vagy szinte minden híradás csak az éppen hatalmon levők dicsőítését, az eredmények felmagasztalását szolgálja. Tisztelet a tartásos média egyre szűkebb körének, amely még ellenáll ennek a "korparancsnak" itthon és otthon egyaránt.
Az élményszerű előadások sokféle párhuzamra adtak alkalmat számomra. Ennek egyik, nagyon is időszerű kérdése: miért van az, hogy a magyar társadalom máig sokkal elnézőbben viszonyul Horthy Miklós személyéhez, mint Kádár Jánoséhoz? Míg az egyiknél folyamatosan hivatkozik arra, hogy kénytelen volt a német szuperhatalom kottája szerint játszania, addig a másiknak nem nézi el, hogy a szovjet hatalom szolgáltatta "zenére" kellett "táncolnia"?! Holott a két világháború között Magyarország nem volt német megszállás alatt (1944. március 19-ig), míg Kádár idejében (1956–1989), de előtte és még utána is egy ideig végig jelen voltak a szovjet csapatok ("ideiglenesen", ugye…) anyaországunkban. Miért lehet szinte elnézően kezelni a köztudatban, hogy az egyik magyar állampolgárok százezreit küldte a halálba (Don-kanyar, holokauszt), a másikat viszont súlyosan elítélik (jogosan) azért, mert ugyancsak magyar állampolgárok ezreit küldte börtönbe, halálba, százezreit kényszerítette elmenekülni az országból?!
Tisztában vagyok azzal, hogy a fenti két kérdésre csak alapos, felkészült szakemberek által végzett közvélemény-kutatás tudna választ adni, de számomra enélkül is adódik a kézenfekvő válasz: azért, mert a magyar társadalomban továbbra sincs meg a komoly elhatározás a saját múlttal való őszinte szembenézésre! Ismétlem önmagam: a magyar ember nemcsak Petőfi (A magyar nemes) idejében nem szeretett olvasni, mostanság sem hajlik erre. Másként nem történhetne meg az, hogy a napokban lezajlott és nyugvópontra még mindig nem jutott hisztéria Nyirő József hamvai miatt immár diplomáciai hadakozáshoz vezetett Magyarország és Románia között, miközben egyszerű tény, hogy Kádár János hamvait öt évvel ezelőtt elrabolták, felesége maradványait szétszórták, a tetteseket máig nem sikerült azonosítani. Pedig azért annyi arányérzék lehetne végre bennünk, hogy (össze nem keverve művészetet és politikát!) Kádár Jánost a huszadik századi magyar történelem egyik meghatározó személyiségeként ismerjük el, míg Nyirő József irodalmi munkásságának megítélését bízzuk az olvasókra és az irodalomtörténészekre, közéleti szerepének megítélését pedig a történészekre. Nekem, anélkül, hogy akár a történészek, akár az irodalmárok táborába tartoznék, akárcsak olvasóim döntő hányada, azért lehet határozott véleményem arról, hogy az arányokat tekintve, szigorúan most a két, fent említett személyiséggel kapcsolatban, súlyos tévesztés akár csak egy lapon is emlegetni őket.
Természetesen nem szándékozom megkerülni azt sem, hogy a közeli választásokkal kapcsolatban szóljak néhány szót, megtettem eddig is, és igyekszem következetesen elmondani véleményemet arról, ami életem fővárosában, Marosvásárhelyen történik. Nem várom, hogy olvasóim többsége velem egy véleményen legyen, de azt kell mondanom, hogy személy szerint értetlenül állok az előtt a jelenség előtt, amely a biztos kudarchoz vezet június 10-én: a megosztottság olyan foka, amelyről soha nem tudtam volna elképzelni, hogy bekövetkezhet. És a legfájóbb az, hogy általam egyébként nagyon tisztelt, értékes emberek nem képesek felülemelkedni egyéni sértettségen, vélt vagy valós mellőzöttségen, és olyan gyűlölettel viseltetnek nemzettársukkal szemben, ami immár fizikai erőszakra buzdító, megsemmisítésre törekvő cselekedeteket hív elő. Döbbenettel olvasom, hogy választott polgármestert, családját létében fenyegető üzenetek röpködnek oda- vissza Maros megyében. Vajon senkinek nem jut eszébe inkább, legalább egy perc erejéig, hogy például Nagy Győző mérnöknek bár megköszönje, amiért 1992-ben, nagyon nehéz előcsatározások után elvállalta (és megnyerte, mert egységesen szavaztunk mellette!) a polgármester- jelöltséget?! Miért nem jut legalább annyi időnk, hogy Csegzi Sándornak megköszönjük, őszintén, minden hátsó szándék vagy rosszul értelmezett tekintélytisztelet nélkül, amiért 12 év alpolgármesteri tevékenysége alatt számtalan rendezvénnyel, tudományos és művészeti eseménnyel, alkotással gazdagította Marosvásárhelyt, és minden alkalommal csupán a közösség érdekének elsőbbsége miatt lépett hátrább, elfeledve sértést, egyéni ambíciót?
Persze közben zajlanak a Marosvásárhelyi Napok, de azt nem kellene elfelejteni, hogy ennek a rendezvénysorozatnak a megteremtője Fodor Imre egykori (1996-2000) polgármester volt. Tudom, róla néha említést tesznek a Napok során, bár amit Ő megálmodott, arra már csak nyomaiban emlékeztetnek néhány éve a rendezvények, még az időpontot is megváltoztatta a Város fura ura. Mégis, illene elgondolkodni, hogy az itt említett három városvezetőnk mindegyike az RMDSZ támogatásával, döntő többségében a magyar nemzetiségű marosvásárhelyiek szavazatával jutott helyzetbe, alkalmi, jelentéktelen "magyar" konkurenciával szemben. Aki úgy gondolja, hogy elég volt az RMDSZ-ből, jöjjön valaki "más", az arra fog ébredni, hogy június 11-én ugyanazt fogja hallgatni munkába induláskor, amit 2000-ben hallott: "sa va fie clar, Florea-i primar!" Én már soha életemben nem fogom elfelejteni azt a 2000. június 19-i hajnalt, amikor a második fordulóban győztes csapata ezt skandálta az RMDSZ-székház Apolló- épületi ablakai alatt.
Virág György. Népújság (Marosvásárhely)
Május 26-a, néhai Kádár János magyar pártvezető századik születésnapja alkalmából a Politikatörténeti Alapítvány szervezésében előadás-sorozatot rendeztek Budapesten. A nagy érdeklődés mellett megtartott előadásokat rangos magyar történészek (Romsics Ignác, Bárdi Nándor, Földes György, Rainer M. János és mások, köztük a marosvásárhelyi Novák Csaba Zoltán) és Robert Gough angol kutató tartották.
Miközben érdeklődéssel hallgattam az előadásokat, azon kaptam magam, hogy hiába keresek aktuálpolitikai utalásokat, célozgatásokat, netán propagandisztikus kijelentéseket, a történészek valamennyien megmaradtak a szakma által elfogadott és a kutatókra jellemző tárgyilagosságnál. A hiba természetesen bennem van, aki a napi hírözönben folyamatosan kénytelen vagyok szembesülni azzal, hogy minden vagy szinte minden híradás csak az éppen hatalmon levők dicsőítését, az eredmények felmagasztalását szolgálja. Tisztelet a tartásos média egyre szűkebb körének, amely még ellenáll ennek a "korparancsnak" itthon és otthon egyaránt.
Az élményszerű előadások sokféle párhuzamra adtak alkalmat számomra. Ennek egyik, nagyon is időszerű kérdése: miért van az, hogy a magyar társadalom máig sokkal elnézőbben viszonyul Horthy Miklós személyéhez, mint Kádár Jánoséhoz? Míg az egyiknél folyamatosan hivatkozik arra, hogy kénytelen volt a német szuperhatalom kottája szerint játszania, addig a másiknak nem nézi el, hogy a szovjet hatalom szolgáltatta "zenére" kellett "táncolnia"?! Holott a két világháború között Magyarország nem volt német megszállás alatt (1944. március 19-ig), míg Kádár idejében (1956–1989), de előtte és még utána is egy ideig végig jelen voltak a szovjet csapatok ("ideiglenesen", ugye…) anyaországunkban. Miért lehet szinte elnézően kezelni a köztudatban, hogy az egyik magyar állampolgárok százezreit küldte a halálba (Don-kanyar, holokauszt), a másikat viszont súlyosan elítélik (jogosan) azért, mert ugyancsak magyar állampolgárok ezreit küldte börtönbe, halálba, százezreit kényszerítette elmenekülni az országból?!
Tisztában vagyok azzal, hogy a fenti két kérdésre csak alapos, felkészült szakemberek által végzett közvélemény-kutatás tudna választ adni, de számomra enélkül is adódik a kézenfekvő válasz: azért, mert a magyar társadalomban továbbra sincs meg a komoly elhatározás a saját múlttal való őszinte szembenézésre! Ismétlem önmagam: a magyar ember nemcsak Petőfi (A magyar nemes) idejében nem szeretett olvasni, mostanság sem hajlik erre. Másként nem történhetne meg az, hogy a napokban lezajlott és nyugvópontra még mindig nem jutott hisztéria Nyirő József hamvai miatt immár diplomáciai hadakozáshoz vezetett Magyarország és Románia között, miközben egyszerű tény, hogy Kádár János hamvait öt évvel ezelőtt elrabolták, felesége maradványait szétszórták, a tetteseket máig nem sikerült azonosítani. Pedig azért annyi arányérzék lehetne végre bennünk, hogy (össze nem keverve művészetet és politikát!) Kádár Jánost a huszadik századi magyar történelem egyik meghatározó személyiségeként ismerjük el, míg Nyirő József irodalmi munkásságának megítélését bízzuk az olvasókra és az irodalomtörténészekre, közéleti szerepének megítélését pedig a történészekre. Nekem, anélkül, hogy akár a történészek, akár az irodalmárok táborába tartoznék, akárcsak olvasóim döntő hányada, azért lehet határozott véleményem arról, hogy az arányokat tekintve, szigorúan most a két, fent említett személyiséggel kapcsolatban, súlyos tévesztés akár csak egy lapon is emlegetni őket.
Természetesen nem szándékozom megkerülni azt sem, hogy a közeli választásokkal kapcsolatban szóljak néhány szót, megtettem eddig is, és igyekszem következetesen elmondani véleményemet arról, ami életem fővárosában, Marosvásárhelyen történik. Nem várom, hogy olvasóim többsége velem egy véleményen legyen, de azt kell mondanom, hogy személy szerint értetlenül állok az előtt a jelenség előtt, amely a biztos kudarchoz vezet június 10-én: a megosztottság olyan foka, amelyről soha nem tudtam volna elképzelni, hogy bekövetkezhet. És a legfájóbb az, hogy általam egyébként nagyon tisztelt, értékes emberek nem képesek felülemelkedni egyéni sértettségen, vélt vagy valós mellőzöttségen, és olyan gyűlölettel viseltetnek nemzettársukkal szemben, ami immár fizikai erőszakra buzdító, megsemmisítésre törekvő cselekedeteket hív elő. Döbbenettel olvasom, hogy választott polgármestert, családját létében fenyegető üzenetek röpködnek oda- vissza Maros megyében. Vajon senkinek nem jut eszébe inkább, legalább egy perc erejéig, hogy például Nagy Győző mérnöknek bár megköszönje, amiért 1992-ben, nagyon nehéz előcsatározások után elvállalta (és megnyerte, mert egységesen szavaztunk mellette!) a polgármester- jelöltséget?! Miért nem jut legalább annyi időnk, hogy Csegzi Sándornak megköszönjük, őszintén, minden hátsó szándék vagy rosszul értelmezett tekintélytisztelet nélkül, amiért 12 év alpolgármesteri tevékenysége alatt számtalan rendezvénnyel, tudományos és művészeti eseménnyel, alkotással gazdagította Marosvásárhelyt, és minden alkalommal csupán a közösség érdekének elsőbbsége miatt lépett hátrább, elfeledve sértést, egyéni ambíciót?
Persze közben zajlanak a Marosvásárhelyi Napok, de azt nem kellene elfelejteni, hogy ennek a rendezvénysorozatnak a megteremtője Fodor Imre egykori (1996-2000) polgármester volt. Tudom, róla néha említést tesznek a Napok során, bár amit Ő megálmodott, arra már csak nyomaiban emlékeztetnek néhány éve a rendezvények, még az időpontot is megváltoztatta a Város fura ura. Mégis, illene elgondolkodni, hogy az itt említett három városvezetőnk mindegyike az RMDSZ támogatásával, döntő többségében a magyar nemzetiségű marosvásárhelyiek szavazatával jutott helyzetbe, alkalmi, jelentéktelen "magyar" konkurenciával szemben. Aki úgy gondolja, hogy elég volt az RMDSZ-ből, jöjjön valaki "más", az arra fog ébredni, hogy június 11-én ugyanazt fogja hallgatni munkába induláskor, amit 2000-ben hallott: "sa va fie clar, Florea-i primar!" Én már soha életemben nem fogom elfelejteni azt a 2000. június 19-i hajnalt, amikor a második fordulóban győztes csapata ezt skandálta az RMDSZ-székház Apolló- épületi ablakai alatt.
Virág György. Népújság (Marosvásárhely)
2012. május 29.
Borbély: Kövér László látogatásával feszültséget kelthet Magyarország és Románia között
Feszültté válhatnak a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok, ha Kövér László, a magyar parlament elnöke még néhányszor Romániába látogat – nyilatkozta kedden Marosvásárhelyen Borbély László. Az RMDSZ politikai alelnöke szerint jelenleg jók a két ország közötti kapcsolatok.
„Ha Kövér László még Romániába látogat néhányszor, nőhet a két ország közötti feszültség” - mondta Borbély. Hozzátette: jónak látja a Románia és Magyarország közötti kapcsolatot, megemlítve, hogy a két miniszterelnök péntekre tervezett találkozóját, ahol egyebek között a kétoldalú kapcsolatok kerülnek szóba.
Meglátása szerint Kövér László nagy hibát követett el a romániai kampányba való beavatkozásával, ez pedig diplomáciai téren rossz fényt vet Magyarországra. „Ő a magyar parlament elnöke, tehát magánszemélyként is azt képviseli” - nyilatkozta Borbély az Agerpres tudósítása szerint.
A szövetség politikai alelnöke azt mondta: a magyar kormány és a magyar külügyminisztérium korábban megígérte, hogy nem avatkoznak be a romániai választási kampányba, ennek az álláspontnak azonban maga Füzes Oszkár bukaresti nagykövet mondott ellent azzal, hogy Marosvásárhelyen a választási kampányról nyilatkozott, illetve a budapesti parlament elnöke is az elmúlt napokban tett látogatásával.
Borbély szerint Nyírő József újratemetését „civilizált körülmények között”, a politikum beavatkozása és a román állam ellenérzéseinek gerjesztése nélkül kellett volna megszervezni. Krónika (Kolozsvár)
Feszültté válhatnak a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok, ha Kövér László, a magyar parlament elnöke még néhányszor Romániába látogat – nyilatkozta kedden Marosvásárhelyen Borbély László. Az RMDSZ politikai alelnöke szerint jelenleg jók a két ország közötti kapcsolatok.
„Ha Kövér László még Romániába látogat néhányszor, nőhet a két ország közötti feszültség” - mondta Borbély. Hozzátette: jónak látja a Románia és Magyarország közötti kapcsolatot, megemlítve, hogy a két miniszterelnök péntekre tervezett találkozóját, ahol egyebek között a kétoldalú kapcsolatok kerülnek szóba.
Meglátása szerint Kövér László nagy hibát követett el a romániai kampányba való beavatkozásával, ez pedig diplomáciai téren rossz fényt vet Magyarországra. „Ő a magyar parlament elnöke, tehát magánszemélyként is azt képviseli” - nyilatkozta Borbély az Agerpres tudósítása szerint.
A szövetség politikai alelnöke azt mondta: a magyar kormány és a magyar külügyminisztérium korábban megígérte, hogy nem avatkoznak be a romániai választási kampányba, ennek az álláspontnak azonban maga Füzes Oszkár bukaresti nagykövet mondott ellent azzal, hogy Marosvásárhelyen a választási kampányról nyilatkozott, illetve a budapesti parlament elnöke is az elmúlt napokban tett látogatásával.
Borbély szerint Nyírő József újratemetését „civilizált körülmények között”, a politikum beavatkozása és a román állam ellenérzéseinek gerjesztése nélkül kellett volna megszervezni. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 29.
Tízéves a Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziós központja
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) cigánymissziós központjának tizedik születésnapjára látogatott Nagyváradra Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának frissen kinevezett vezetője pénteken. A református lelkipásztorból lett minisztert először a Váradvelence negyedbeli Ioan Slavici Általános Iskolában fogadták, majd Tőkés László európai parlamenti képviselővel, a KRE korábbi püspökével tartott közös sajtótájékoztatót. A városnegyed lakosságának jó része roma, s az általános iskola román és magyar tagozatán is elsöprő többségben vannak a roma gyermekek. A KRE cigánymissziós központja az iskola mellett áll, a két intézmény közötti együttműködés már hagyományos. Kétnyelvű biblia a gyerekeknek A gyerekek és a vendégek számára Vincze Zoltán lelkipásztor tartott rövid igei áhítatot. A meghívottakat az iskola igazgatónője, Brânduşa Buzulică köszöntötte, aki reményét fejezte ki, hogy a missziós központ, illetve a magyarországi minisztérium továbbra is támogatást nyújt majd a tanintézetnek – mint rámutatott ugyanis, az iskola anyagilag nincs a legjobb helyzetben, a magasrangú vendégeket is egy tornateremnek kinevezett osztályban fogadták. A gyerekek verses-zenés műsora után Balog Zoltán miniszter közvetlen, kedves beszédet tartott a számukra, majd átadott nekik egy magyar és lovári nyelven írott bibliát.
A találkozót követő sajtótájékoztatón Tőkés László arról beszélt, hogy a magyarokéhoz képest szinte irigylésre méltó a romák ügye, hiszen európai üggyé vált az utóbbi időben. Kijelentette: tervei között szerepel egy romológia szak beindítása a Partiumi Keresztény Egyetemen – erről délután egyeztettek az egyetem vezetőségével. Balog Zoltán azt mondta, nem létezik Magyarországon olyan ügy, ami kizárólag belügy volna, és ne érintené a határon túliak, ezen belül a magyar identitású romák helyzetét.
Aláhúzta: a magyar romák éppolyan emberi erőforrást jelentenek a nemzet számára, mint a nem romák, ezért fontos, hogy ne csak népszámlálások, illetve választások idején értékeljük pluszként, nem pedig teherként jelenlétüket. Farkas Csaba, az E-amarodrom Romaidentitás, Kulturális, Hagyományőrző és Érdekvédő Közhasznú Egyesület vezetője azt emelte ki, hogy a hátrányos helyzetű emberek megsegítésének – legyen az roma vagy sem – a legjobb módja a munkahelyteremtés, hiszen a segély nem tarthat örökké.
„Ne Bukarestre, hanem Budapestre nézzünk!”
Délután Tőkés László Balogh Zoltán miniszterrel, Nagy József Barna cigánymissziós református lelkésszel, illetve a néppárt diószegi polgármesterjelöltjével, Loló Tiborral a diószegi romatelepre látogatott ki. Az összesereglett cigányok egymás szavába vágva adtak hangot elégedetlenségüknek. Ezt követően a politikusok átvonultak a termelőszövetkezet épületének gyűléstermébe – a kultúrotthont ugyanis nem sikerült lefoglalniuk, mivel amikor kiderült, hogy erre pályáznak, az RMDSZ gyermeknapi rendezvényt szervezett erre az időpontra –, ahol már várták őket a helyi és környékbeli lakosok. A fórumon Tőkés László és Balog Zoltán egyaránt beszámolt a romatelepen tapasztaltakról, s ígéretet tettek, hogy segítenek a cigányok felzárkóztatásában.
Az EMNT elnöke pedig a Diószegre tervezett református oktatási központ projektjének felgyorsítását is megígérte. Balog Zoltán felszólalásában arról értekezett, hogy mennyire fontos megtalálni a helyes irányt. „Van, aki Bukarestre néz és nem Budapestre. Ez rossz irány” – fogalmazott a miniszter, aki szerint Orbán Viktor és Tőkés László jó iránytűk. Beszélt továbbá az itthon való boldogulás megteremtésének fontosságáról, s ebben maximális segítséget ígért a magyar kormány részéről. Mintegy utalva a Balog Zoltán szavaira, Tőkés László is a helyes irányra hegyezte ki felszólalását.
„Mi arra a vonatra vagy repülőre akarunk felszállni, amely Budapestre megy. 1989-ben erre szálltunk fel, az irány Európa volt. Egyszer azonban azt vettük észre, hogy a Balkán fele halad. Valaki kicserélte a mozdonyt, eltérítette a repülőt” – hangsúlyozta az EP-képviselő. Tőkés László ugyanakkor leszögezte: a rendszerváltás még nem ment végbe, csak elkezdődött. „A kérdés az, hogy lesz-e erőnk befejezni” – fogalmazott meg Tőkés László.
Bálint Eszter, Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) cigánymissziós központjának tizedik születésnapjára látogatott Nagyváradra Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának frissen kinevezett vezetője pénteken. A református lelkipásztorból lett minisztert először a Váradvelence negyedbeli Ioan Slavici Általános Iskolában fogadták, majd Tőkés László európai parlamenti képviselővel, a KRE korábbi püspökével tartott közös sajtótájékoztatót. A városnegyed lakosságának jó része roma, s az általános iskola román és magyar tagozatán is elsöprő többségben vannak a roma gyermekek. A KRE cigánymissziós központja az iskola mellett áll, a két intézmény közötti együttműködés már hagyományos. Kétnyelvű biblia a gyerekeknek A gyerekek és a vendégek számára Vincze Zoltán lelkipásztor tartott rövid igei áhítatot. A meghívottakat az iskola igazgatónője, Brânduşa Buzulică köszöntötte, aki reményét fejezte ki, hogy a missziós központ, illetve a magyarországi minisztérium továbbra is támogatást nyújt majd a tanintézetnek – mint rámutatott ugyanis, az iskola anyagilag nincs a legjobb helyzetben, a magasrangú vendégeket is egy tornateremnek kinevezett osztályban fogadták. A gyerekek verses-zenés műsora után Balog Zoltán miniszter közvetlen, kedves beszédet tartott a számukra, majd átadott nekik egy magyar és lovári nyelven írott bibliát.
A találkozót követő sajtótájékoztatón Tőkés László arról beszélt, hogy a magyarokéhoz képest szinte irigylésre méltó a romák ügye, hiszen európai üggyé vált az utóbbi időben. Kijelentette: tervei között szerepel egy romológia szak beindítása a Partiumi Keresztény Egyetemen – erről délután egyeztettek az egyetem vezetőségével. Balog Zoltán azt mondta, nem létezik Magyarországon olyan ügy, ami kizárólag belügy volna, és ne érintené a határon túliak, ezen belül a magyar identitású romák helyzetét.
Aláhúzta: a magyar romák éppolyan emberi erőforrást jelentenek a nemzet számára, mint a nem romák, ezért fontos, hogy ne csak népszámlálások, illetve választások idején értékeljük pluszként, nem pedig teherként jelenlétüket. Farkas Csaba, az E-amarodrom Romaidentitás, Kulturális, Hagyományőrző és Érdekvédő Közhasznú Egyesület vezetője azt emelte ki, hogy a hátrányos helyzetű emberek megsegítésének – legyen az roma vagy sem – a legjobb módja a munkahelyteremtés, hiszen a segély nem tarthat örökké.
„Ne Bukarestre, hanem Budapestre nézzünk!”
Délután Tőkés László Balogh Zoltán miniszterrel, Nagy József Barna cigánymissziós református lelkésszel, illetve a néppárt diószegi polgármesterjelöltjével, Loló Tiborral a diószegi romatelepre látogatott ki. Az összesereglett cigányok egymás szavába vágva adtak hangot elégedetlenségüknek. Ezt követően a politikusok átvonultak a termelőszövetkezet épületének gyűléstermébe – a kultúrotthont ugyanis nem sikerült lefoglalniuk, mivel amikor kiderült, hogy erre pályáznak, az RMDSZ gyermeknapi rendezvényt szervezett erre az időpontra –, ahol már várták őket a helyi és környékbeli lakosok. A fórumon Tőkés László és Balog Zoltán egyaránt beszámolt a romatelepen tapasztaltakról, s ígéretet tettek, hogy segítenek a cigányok felzárkóztatásában.
Az EMNT elnöke pedig a Diószegre tervezett református oktatási központ projektjének felgyorsítását is megígérte. Balog Zoltán felszólalásában arról értekezett, hogy mennyire fontos megtalálni a helyes irányt. „Van, aki Bukarestre néz és nem Budapestre. Ez rossz irány” – fogalmazott a miniszter, aki szerint Orbán Viktor és Tőkés László jó iránytűk. Beszélt továbbá az itthon való boldogulás megteremtésének fontosságáról, s ebben maximális segítséget ígért a magyar kormány részéről. Mintegy utalva a Balog Zoltán szavaira, Tőkés László is a helyes irányra hegyezte ki felszólalását.
„Mi arra a vonatra vagy repülőre akarunk felszállni, amely Budapestre megy. 1989-ben erre szálltunk fel, az irány Európa volt. Egyszer azonban azt vettük észre, hogy a Balkán fele halad. Valaki kicserélte a mozdonyt, eltérítette a repülőt” – hangsúlyozta az EP-képviselő. Tőkés László ugyanakkor leszögezte: a rendszerváltás még nem ment végbe, csak elkezdődött. „A kérdés az, hogy lesz-e erőnk befejezni” – fogalmazott meg Tőkés László.
Bálint Eszter, Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 30.
Kampányfélidő: bizakodik az EMNP
Országos és helyi kampányeseményekről is beszámoltak tegnap, Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői, azaz Toró T. Tibor országos elnök és Gergely Balázs alelnök. – Kolozsvár kiemelt fontosságú az EMNP számára, hiszen ez a város jelenti a Székelyföldet és Partiumot összefogó pillért. Értékelem a néha nehéz körülmények között dolgozó kolozsvári és Kolozs megyei EMNP-csapat tevékenységét. Reménykedjünk, hogy a június 10-i helyhatósági választás után beköszöntenek a „dolgos békeidők”. Az EMNP és az RMDSZ partnerré lép elő, és az erőszakos román érdekkel szemben egységesen képviselik majd a magyarságot – fejtette ki Toró T. Tibor.
Megtudtuk: mind az országos, mind a megyei EMNP által szervezett kampányrendezvényeken előfordult, hogy azokat megzavarták. – Az RMDSZ rossz üzenetet közvetít a választók felé, amikor azt mondja: az összes, nem az RMDSZ-re leadott szavazat elvész. Így csak a rossz érzést, a félelmet és a görcsöket erősíti meg a szavazókban. Az EMNP pozitív üzenetet fogalmaz meg választói felé: merjünk változtatni, hozzuk ki az emberekből a jót, buzdítsuk arra, hogy lépjenek túl a félelmeiken. Minden ránk adott szavazat növeli az esélyt, hogy az ne vesszen el, hanem hasznos szavazattá váljon. Minden esély megvan arra, hogy az új kolozsvári tanács kiegyensúlyozottabb legyen, mint a jelenlegi. A választások után az EMNP hajlandó koalíciót kötni azokkal a román pártokkal, akik írásban vállalják azt, hogy a magyar közösség igényeit figyelembe veszik. A magyar tanácsosok most is a „mérleg nyelve” lehetnek – magyarázta Gergely Balázs polgármesterjelölt.
Ami az EMNP és a magyar sajtóval való kapcsolattartást illeti, a párt vezetői megjegyezték: az RMDSZ-hez közeli sajtó ritkán jön el rendezvényeikre, és a párt által küldött közleményeket sem hozzák le. Példaként emlegették a Paprika rádiót, amelynek kuratóriuma úgy döntött: óránként 30 másodperces ingyenes spotot biztosít mind az RMDSZ, mind az EMNP részére. A párt képviselői szerint lapunknak a kampányban tanúsított hozzáállását kiegyensúlyozottnak nevezték.
N.-H. D. Szabadság (Kolozsvár)
Országos és helyi kampányeseményekről is beszámoltak tegnap, Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői, azaz Toró T. Tibor országos elnök és Gergely Balázs alelnök. – Kolozsvár kiemelt fontosságú az EMNP számára, hiszen ez a város jelenti a Székelyföldet és Partiumot összefogó pillért. Értékelem a néha nehéz körülmények között dolgozó kolozsvári és Kolozs megyei EMNP-csapat tevékenységét. Reménykedjünk, hogy a június 10-i helyhatósági választás után beköszöntenek a „dolgos békeidők”. Az EMNP és az RMDSZ partnerré lép elő, és az erőszakos román érdekkel szemben egységesen képviselik majd a magyarságot – fejtette ki Toró T. Tibor.
Megtudtuk: mind az országos, mind a megyei EMNP által szervezett kampányrendezvényeken előfordult, hogy azokat megzavarták. – Az RMDSZ rossz üzenetet közvetít a választók felé, amikor azt mondja: az összes, nem az RMDSZ-re leadott szavazat elvész. Így csak a rossz érzést, a félelmet és a görcsöket erősíti meg a szavazókban. Az EMNP pozitív üzenetet fogalmaz meg választói felé: merjünk változtatni, hozzuk ki az emberekből a jót, buzdítsuk arra, hogy lépjenek túl a félelmeiken. Minden ránk adott szavazat növeli az esélyt, hogy az ne vesszen el, hanem hasznos szavazattá váljon. Minden esély megvan arra, hogy az új kolozsvári tanács kiegyensúlyozottabb legyen, mint a jelenlegi. A választások után az EMNP hajlandó koalíciót kötni azokkal a román pártokkal, akik írásban vállalják azt, hogy a magyar közösség igényeit figyelembe veszik. A magyar tanácsosok most is a „mérleg nyelve” lehetnek – magyarázta Gergely Balázs polgármesterjelölt.
Ami az EMNP és a magyar sajtóval való kapcsolattartást illeti, a párt vezetői megjegyezték: az RMDSZ-hez közeli sajtó ritkán jön el rendezvényeikre, és a párt által küldött közleményeket sem hozzák le. Példaként emlegették a Paprika rádiót, amelynek kuratóriuma úgy döntött: óránként 30 másodperces ingyenes spotot biztosít mind az RMDSZ, mind az EMNP részére. A párt képviselői szerint lapunknak a kampányban tanúsított hozzáállását kiegyensúlyozottnak nevezték.
N.-H. D. Szabadság (Kolozsvár)
2012. május 30.
Sepsiszentgyörgy polgármestere a kormány magyarellenességéről
- A legfrissebb hír, hogy a román miniszterelnök azt mondja, hogy vizsgálják felül az utcanévadás, illetve az intézménynévadás gyakorlatát Hargita megyében. Sepsiszentgyörgy Kovászna megyében van, de ez nyilvánvalóan a magyarságot érintő kérdés. Ön hogyan értékeli ezt az egész Nyíró-újratemetés körül kialakult helyzetet? - Azt tudnám mondani, amit Kövér László elnök úr mondott, hogy a román hatóságok reakciója barátságtalan, hisztérikus és magyarellenes volt, dehát ez nem lepett meg bennünket, hiszen az új román kormány egy magyarellenes lépéssel került kormányra. Ez az első olyan kormány,a melynek programjában egy szó nem esik a magyarokról, és pontosan tudjuk azt, hogy ez a szociálliberális román kormány nem arról híres, hogy szereti a magyarokat.
- Úgy tűnik, hogy Sepsiszentgyörgyön valami morzsáját az összefogásnak mégis meg lehet teremteni, merthogy önt támogatja az EMNP (Erdélyi Magyar Néppárt) is. Ezt hogy sikerült elérni? - Én egy integratív személyiség vagyok politikai értelemben. Erdélyben a politikai megosztottság mögött nem elsősorban ideológiai okok vannak, hanem sokkal inkább személyi jellegű konfliktusok, tehát én bízom benne, hogy egy új politikai generáció majd ezeket a személyi konfliktusokat fel tudja oldani és meg tudjuk teremteni azt az egységet, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy a magyar érdeket eredményesen tudjuk képviselni.
- Hogy tudják eredményesen képviselni, amikor a választási rendszer is változik és ez éppenséggel nem annak kedvez, hogy egyszerre, párhuzamosan több magyar párt is induljon? - Nagyon nehezen tudjuk képviselni, ez tény. Úgy fogunk viszonyulni ehhez a román kormányhoz, mint ahogy a román kormány viszonyul az erdélyi magyarokhoz és a magyar ügyekhez. Én csak azt tudom aláhúzni, hogy rá kell jöjjenek a románok is arra, hogy a legnagyobb veszélyt Románia számára az jelenti, ha az erdélyi magyarok és az erdélyi magyarok politikai vezetői elveszítik a hitüket abban, hogy demokratikus eszközökkel harcolhatnak a jogaikért.
-Hogyan értékeli ezeket a viszonylag frissen napvilágot látott intézkedéseket vagy terveket – munkaszerződés felbontása a közalkalmazottak esetében, hogyha nem, beszélnek románul? Van olyan közalkalmazott, aki nem akar, vagy nem tud megszólalni románul? - A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban nincs, de egyelőre ez csak egy törvénytervezet. Én bízom abban, hogy nem lesz törvény belőle. Mi folyamatosan azt mondjuk, hogy az etnikai arányosságot kéne alkalmazni minden közintézményben.
- Hogyan látja, ezek az intézkedések, ezek a bejelentések kizárólag a kampánycélokat szolgálják, vagy ez valamiféle változást jelez a magyar-román viszonyban? - Szerintem is-is. Láthattuk 2009-ben is, Sólyom Lászlót nem engedték be Romániába repülővel, gépkocsival kellett érkeznie. A 2009-es és a 2012-es helyzet között az az azonos, hogy mindkétszer a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ellenzékben volt. Pontosan kell látni azt, hogy, ha mi ellenzékben vagyunk, akkor a román-magyar viszony Romániában is és Románia-Magyarország közti viszony is romlik.
- Marad polgármester?
- Eldöntik majd a sepsiszentgyörgyiek. Bízom benne, hogy értékelik azt a munkát, amit az elmúlt négy évben kifejtettem a városért.
Duna Tv. Erdély.ma
- A legfrissebb hír, hogy a román miniszterelnök azt mondja, hogy vizsgálják felül az utcanévadás, illetve az intézménynévadás gyakorlatát Hargita megyében. Sepsiszentgyörgy Kovászna megyében van, de ez nyilvánvalóan a magyarságot érintő kérdés. Ön hogyan értékeli ezt az egész Nyíró-újratemetés körül kialakult helyzetet? - Azt tudnám mondani, amit Kövér László elnök úr mondott, hogy a román hatóságok reakciója barátságtalan, hisztérikus és magyarellenes volt, dehát ez nem lepett meg bennünket, hiszen az új román kormány egy magyarellenes lépéssel került kormányra. Ez az első olyan kormány,a melynek programjában egy szó nem esik a magyarokról, és pontosan tudjuk azt, hogy ez a szociálliberális román kormány nem arról híres, hogy szereti a magyarokat.
- Úgy tűnik, hogy Sepsiszentgyörgyön valami morzsáját az összefogásnak mégis meg lehet teremteni, merthogy önt támogatja az EMNP (Erdélyi Magyar Néppárt) is. Ezt hogy sikerült elérni? - Én egy integratív személyiség vagyok politikai értelemben. Erdélyben a politikai megosztottság mögött nem elsősorban ideológiai okok vannak, hanem sokkal inkább személyi jellegű konfliktusok, tehát én bízom benne, hogy egy új politikai generáció majd ezeket a személyi konfliktusokat fel tudja oldani és meg tudjuk teremteni azt az egységet, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy a magyar érdeket eredményesen tudjuk képviselni.
- Hogy tudják eredményesen képviselni, amikor a választási rendszer is változik és ez éppenséggel nem annak kedvez, hogy egyszerre, párhuzamosan több magyar párt is induljon? - Nagyon nehezen tudjuk képviselni, ez tény. Úgy fogunk viszonyulni ehhez a román kormányhoz, mint ahogy a román kormány viszonyul az erdélyi magyarokhoz és a magyar ügyekhez. Én csak azt tudom aláhúzni, hogy rá kell jöjjenek a románok is arra, hogy a legnagyobb veszélyt Románia számára az jelenti, ha az erdélyi magyarok és az erdélyi magyarok politikai vezetői elveszítik a hitüket abban, hogy demokratikus eszközökkel harcolhatnak a jogaikért.
-Hogyan értékeli ezeket a viszonylag frissen napvilágot látott intézkedéseket vagy terveket – munkaszerződés felbontása a közalkalmazottak esetében, hogyha nem, beszélnek románul? Van olyan közalkalmazott, aki nem akar, vagy nem tud megszólalni románul? - A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban nincs, de egyelőre ez csak egy törvénytervezet. Én bízom abban, hogy nem lesz törvény belőle. Mi folyamatosan azt mondjuk, hogy az etnikai arányosságot kéne alkalmazni minden közintézményben.
- Hogyan látja, ezek az intézkedések, ezek a bejelentések kizárólag a kampánycélokat szolgálják, vagy ez valamiféle változást jelez a magyar-román viszonyban? - Szerintem is-is. Láthattuk 2009-ben is, Sólyom Lászlót nem engedték be Romániába repülővel, gépkocsival kellett érkeznie. A 2009-es és a 2012-es helyzet között az az azonos, hogy mindkétszer a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ellenzékben volt. Pontosan kell látni azt, hogy, ha mi ellenzékben vagyunk, akkor a román-magyar viszony Romániában is és Románia-Magyarország közti viszony is romlik.
- Marad polgármester?
- Eldöntik majd a sepsiszentgyörgyiek. Bízom benne, hogy értékelik azt a munkát, amit az elmúlt négy évben kifejtettem a városért.
Duna Tv. Erdély.ma
2012. május 30.
Kihallgatták Markóékat Nagy Zsolt és Codruţ Şereş ügyében
A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött. A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni.
Tanúként hallgatta ki tegnap a stratégiai cégek privatizációja kapcsán, a Codruţ Şereş korábbi gazdasági és Nagy Zsolt volt távközlési tárcavezető elleni korrupciós, illetve hazaárulási perben a legfelsőbb bíróság Markó Béla volt miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ korábbi elnökét, Vasile Blagát, a szenátus demokrata-liberális párti (PDL) elnökét, volt belügyminisztert, Bogdan Olteanut, a jegybank alelnökét, volt parlamenti kapcsolatokért felelős minisztert és Adriean Videanu korábbi gazdasági minisztert.
A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött.
A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni. Vasile Blaga közölte, az akkori kormány privatizációval kapcsolatos határozatairól kérdezték őket, további részletekkel azonban nem szolgáltak, mivel – államtitokról lévén szó – a vonatkozó információk titkosságát csak az illetékes bíróság oldhatja fel. Blaga szerint ugyanakkor egyik beidézett tanúnak sem kell aggódnia.
A legfelsőbb bíróság még május 11-én kérte a kormányfőtitkárság jóváhagyását a volt miniszterek meghallgatásához, amelyet az 14-én meg is adott. A bíróság arról is döntött, hogy szintén tanúként Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfőt is beidézi.
Mint arról korábban beszámoltunk, Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, Codruţ Şereş korábbi gazdasági tárcavezető, illetve öt másik személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán.
Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtetett, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
A négy másik vádlott a román–brit állampolgárságú Mircea Călin Flore, a londoni központú Credit Suisse Europe Ltd. igazgatóhelyettese, Michal Susak cseh állampolgár, Musztafa Oral török állampolgár, valamint a bolgár Vadim Don Benjatov, a Credit Suisse First Boston CSFB (Europe) Ltd. korábbi alkalmazottja.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2008-ban úgy döntött, vádemelés nélkül lezárja a két volt miniszter elleni eljárást, azonban alig néhány nap múlva már újabb bizonyítékokra hivatkozva folytatták a vizsgálatot. Krónika (Kolozsvár)
A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött. A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni.
Tanúként hallgatta ki tegnap a stratégiai cégek privatizációja kapcsán, a Codruţ Şereş korábbi gazdasági és Nagy Zsolt volt távközlési tárcavezető elleni korrupciós, illetve hazaárulási perben a legfelsőbb bíróság Markó Béla volt miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ korábbi elnökét, Vasile Blagát, a szenátus demokrata-liberális párti (PDL) elnökét, volt belügyminisztert, Bogdan Olteanut, a jegybank alelnökét, volt parlamenti kapcsolatokért felelős minisztert és Adriean Videanu korábbi gazdasági minisztert.
A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött.
A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni. Vasile Blaga közölte, az akkori kormány privatizációval kapcsolatos határozatairól kérdezték őket, további részletekkel azonban nem szolgáltak, mivel – államtitokról lévén szó – a vonatkozó információk titkosságát csak az illetékes bíróság oldhatja fel. Blaga szerint ugyanakkor egyik beidézett tanúnak sem kell aggódnia.
A legfelsőbb bíróság még május 11-én kérte a kormányfőtitkárság jóváhagyását a volt miniszterek meghallgatásához, amelyet az 14-én meg is adott. A bíróság arról is döntött, hogy szintén tanúként Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfőt is beidézi.
Mint arról korábban beszámoltunk, Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, Codruţ Şereş korábbi gazdasági tárcavezető, illetve öt másik személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán.
Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtetett, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
A négy másik vádlott a román–brit állampolgárságú Mircea Călin Flore, a londoni központú Credit Suisse Europe Ltd. igazgatóhelyettese, Michal Susak cseh állampolgár, Musztafa Oral török állampolgár, valamint a bolgár Vadim Don Benjatov, a Credit Suisse First Boston CSFB (Europe) Ltd. korábbi alkalmazottja.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2008-ban úgy döntött, vádemelés nélkül lezárja a két volt miniszter elleni eljárást, azonban alig néhány nap múlva már újabb bizonyítékokra hivatkozva folytatták a vizsgálatot. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 30.
Az RMDSZ feljelentést tett
Nacionalista és xenofób megnyilvánulások Vajdahunyadon
Az üggyel kapcsolatban Nagy Zsolt korábban azt nyilatkozta: koholmánynak tartja az ellene felhozott vádakat. A miniszter mellett az RMDSZ is kiállt, és politikai indíttatásúnak nevezte a minisztere ellen felhozott vádakat.
Az utóbbi napokban az utcákon, köztereken osztott szórólapokon, de tévéadón, internetes portálon is durva nacionalista megnyilvánulások tapasztalhatók.
– Itt tulajdonképpen már a teljes vajdahunyadi magyar közösség érintett, mindannyiunk ellen lángolt fel a nacionalizmus, és olyan helyzet alakult ki a városban, amely a kilencvenes évek elején Erdély-szerte megtapasztalt keserű hangulatot idézi – fogalmazott Winkler Gyula, EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. Mint mondta, keserűen tapasztalja, hogy a történelem kerekét kicsinyes politikai célok is bármikor visszafordíthatják.
– Sokszor vádolták riogatással az RMDSZ-t, amikor azt magyaráztuk közösségeinknek, hogy a magyarság önkormányzati, parlamenti, sőt európai képviseletét folyamatosan fenn kell tartanunk, erősítenünk kell, hiszen ha ez megszűnik, bármikor megsemmisülhetnek a húsz év során kiharcolt eredmények. Elsősorban azért van szükség magyar képviseletre a tanácsokban, a bukaresti és a brüsszeli parlamentben, hogy a kisebbségi jogokat bővíthessük, az anyanyelvhasználat, a kultúra, az oktatás és hagyományőrzés területén egyre több eredményt érjünk el, egyre jobban tudjuk ezeket jogilag kodifikálni és egyre biztosabb rendszert alakítsunk ki e jogok gyakorlatba-ültetésére. Másrészt viszont azért kell ott lennünk a tanácsokban, parlamentben, hogy azokat a megszerzett jogokat, melyek gyakorlatilag a kisebbség számára egyenjogúságot biztosítanak a többséggel, megtarthassuk. Sajnálattal tapasztaljuk ugyanis, hogy ezek a megszerzett jogok nem végérvényesek. S egy kedvezőtlen politikai hangulat, konstelláció bármely pillanatban megsemmisítheti ezeket. Itt van úgy-e a marosvásárhelyi orvosi egyetem példája, ahol egy már megszerzett jogot egyszerűen visszavont az új kormány.
A vajdahunyadi nacionalista kampány is azt bizonyítja, hogy akár kicsinyes politikai célokból is, a magyar kártya mindig elővehető és mindig kellő táptalajra talál. Ilyen körülmények közt úgy érzem, hiába beszélünk itt multikulturalizmusról, eurórégióról, amikor, ha adott politikai érdekek úgy kívánják, akkor felelőtlenül egy egész közösség megtámadható. Hiszen itt nem csak az USL és az RMDSZ által támogatott független polgármesterjelöltről van szó, hanem arról, hogy már az utcán is érezhető a magyarellenes hangulat Vajdahunyadon – fogalmazott Winkler.
Hangsúlyozta: e jelenséget sürgősen meg kell fékezni. – Az RMDSZ kiáll a magyar közösség mellett és minden politikai, illetve jogi eszközt fel fogunk használni arra, hogy az eddigi törvénysértőket felelősségre vonják, és hogy a továbbiakban is megakadályozzuk, hogy első- és másodrangú állampolgárrá minősítsék Vajdahunyad lakosságát – fogalmazott Winkler Gyula.
Az RMDSZ vajdahunyadi szervezete már a múlt héten feljelentést nyújtott be az Országos Audiovizuális Bizottsághoz annak kapcsán, hogy egy dévai tévéadó vasárnap sugárzott választási adásában nacionalista, xenofób megnyilvánulásoknak adott teret. – A CNA azonnal reagált a feljelentésünkre és 10 000 lejes büntetéssel sújtotta a választási törvényt, illetve az állampolgári jogokat sértő műsort sugárzó Info HD tévéadót, illetve ennek működtetőjét. Ma két újabb feljelentést nyújtottunk be, egyet a megyei választási bizottsághoz, egyet pedig az ügyészségre, a magyarságot és az RMDSZ-t támadó kampányanyagok kapcsán. Bízom benne, hogy az audiovizuális tanácshoz hasonlóan, e két intézmény is gyorsan és hatékonyan fog eljárni a felelősök előállításában – fogalmazott Winkler. Majd hozzátette – az RMDSZ továbbra is mindent megtesz a magyar közösségeket érintő hasonló támadások kivédésére, megelőzésére. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a közösség minden tagja megérezze, hogy június 10-én a döntés az ő kezében van. Amennyiben úgy érzik, hogy szükségük van olyan képviseletre a várost, megyét vezető testületekben, amely kiáll a magyarság jogaiért, akkor éljenek szavazati jogukkal és juttassák mandátumhoz a magyar jelölteket, hiszen ez az egyetlen lehetőség arra, hogy hallassuk hangunkat és keretet biztosítsuk jogaink gyakorlására – hangsúlyozta Winkler.
Balogh Levente. Nyugati Jelen (Arad)
Nacionalista és xenofób megnyilvánulások Vajdahunyadon
Az üggyel kapcsolatban Nagy Zsolt korábban azt nyilatkozta: koholmánynak tartja az ellene felhozott vádakat. A miniszter mellett az RMDSZ is kiállt, és politikai indíttatásúnak nevezte a minisztere ellen felhozott vádakat.
Az utóbbi napokban az utcákon, köztereken osztott szórólapokon, de tévéadón, internetes portálon is durva nacionalista megnyilvánulások tapasztalhatók.
– Itt tulajdonképpen már a teljes vajdahunyadi magyar közösség érintett, mindannyiunk ellen lángolt fel a nacionalizmus, és olyan helyzet alakult ki a városban, amely a kilencvenes évek elején Erdély-szerte megtapasztalt keserű hangulatot idézi – fogalmazott Winkler Gyula, EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. Mint mondta, keserűen tapasztalja, hogy a történelem kerekét kicsinyes politikai célok is bármikor visszafordíthatják.
– Sokszor vádolták riogatással az RMDSZ-t, amikor azt magyaráztuk közösségeinknek, hogy a magyarság önkormányzati, parlamenti, sőt európai képviseletét folyamatosan fenn kell tartanunk, erősítenünk kell, hiszen ha ez megszűnik, bármikor megsemmisülhetnek a húsz év során kiharcolt eredmények. Elsősorban azért van szükség magyar képviseletre a tanácsokban, a bukaresti és a brüsszeli parlamentben, hogy a kisebbségi jogokat bővíthessük, az anyanyelvhasználat, a kultúra, az oktatás és hagyományőrzés területén egyre több eredményt érjünk el, egyre jobban tudjuk ezeket jogilag kodifikálni és egyre biztosabb rendszert alakítsunk ki e jogok gyakorlatba-ültetésére. Másrészt viszont azért kell ott lennünk a tanácsokban, parlamentben, hogy azokat a megszerzett jogokat, melyek gyakorlatilag a kisebbség számára egyenjogúságot biztosítanak a többséggel, megtarthassuk. Sajnálattal tapasztaljuk ugyanis, hogy ezek a megszerzett jogok nem végérvényesek. S egy kedvezőtlen politikai hangulat, konstelláció bármely pillanatban megsemmisítheti ezeket. Itt van úgy-e a marosvásárhelyi orvosi egyetem példája, ahol egy már megszerzett jogot egyszerűen visszavont az új kormány.
A vajdahunyadi nacionalista kampány is azt bizonyítja, hogy akár kicsinyes politikai célokból is, a magyar kártya mindig elővehető és mindig kellő táptalajra talál. Ilyen körülmények közt úgy érzem, hiába beszélünk itt multikulturalizmusról, eurórégióról, amikor, ha adott politikai érdekek úgy kívánják, akkor felelőtlenül egy egész közösség megtámadható. Hiszen itt nem csak az USL és az RMDSZ által támogatott független polgármesterjelöltről van szó, hanem arról, hogy már az utcán is érezhető a magyarellenes hangulat Vajdahunyadon – fogalmazott Winkler.
Hangsúlyozta: e jelenséget sürgősen meg kell fékezni. – Az RMDSZ kiáll a magyar közösség mellett és minden politikai, illetve jogi eszközt fel fogunk használni arra, hogy az eddigi törvénysértőket felelősségre vonják, és hogy a továbbiakban is megakadályozzuk, hogy első- és másodrangú állampolgárrá minősítsék Vajdahunyad lakosságát – fogalmazott Winkler Gyula.
Az RMDSZ vajdahunyadi szervezete már a múlt héten feljelentést nyújtott be az Országos Audiovizuális Bizottsághoz annak kapcsán, hogy egy dévai tévéadó vasárnap sugárzott választási adásában nacionalista, xenofób megnyilvánulásoknak adott teret. – A CNA azonnal reagált a feljelentésünkre és 10 000 lejes büntetéssel sújtotta a választási törvényt, illetve az állampolgári jogokat sértő műsort sugárzó Info HD tévéadót, illetve ennek működtetőjét. Ma két újabb feljelentést nyújtottunk be, egyet a megyei választási bizottsághoz, egyet pedig az ügyészségre, a magyarságot és az RMDSZ-t támadó kampányanyagok kapcsán. Bízom benne, hogy az audiovizuális tanácshoz hasonlóan, e két intézmény is gyorsan és hatékonyan fog eljárni a felelősök előállításában – fogalmazott Winkler. Majd hozzátette – az RMDSZ továbbra is mindent megtesz a magyar közösségeket érintő hasonló támadások kivédésére, megelőzésére. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a közösség minden tagja megérezze, hogy június 10-én a döntés az ő kezében van. Amennyiben úgy érzik, hogy szükségük van olyan képviseletre a várost, megyét vezető testületekben, amely kiáll a magyarság jogaiért, akkor éljenek szavazati jogukkal és juttassák mandátumhoz a magyar jelölteket, hiszen ez az egyetlen lehetőség arra, hogy hallassuk hangunkat és keretet biztosítsuk jogaink gyakorlására – hangsúlyozta Winkler.
Balogh Levente. Nyugati Jelen (Arad)